Urbanisztika és vidékfejlesztés Nemzeti Vidékstratégia a vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövőért Dr. Czene Zsolt főosztályvezető 2011. 10. 27. XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, PécsP
Urbánus népi ellentét Honnan indulunk? o Népi urbánus vita a két világháború között és felfellángolva (irodalom, politikai, társadalmi kérdések) o A népi oldalon: népi mozgalom, népi írók (pl. Illyés Gyula, Tamási Áron, Németh László, Kodolányi János) oa Trianon utáni magyarság nemzeti és szociális felemelésének küldetéstudata a korábban a nemzet fogalmából kirekesztett parasztságra (is) alapozva olegfontosabb társadalmi feladat: a parasztság gazdasági és politikai felszabadítása 2
Falukutató mozgalom o Bethlen Gábor Kör/Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma ( 30-as évek) agrársettlement mozgalma Pl. Radnóti Miklós, Ortutay Gyula, Erdei Ferenc o szegedi tanyavilág bejárása o népművelő és felvilágosító munka oszociográfiai felmérések, o néprajzkutatás, népi kultúra emlékeinek gyűjtése o minderről cikkek és tanulmányok o A falu, a tanya megdöbbentő helyzete 3
Az ezredforduló táján Vidékfejlesztés intézményesülése: Önálló uniós forrás, fejlesztési Vidékfejlesztési tervezés, ok Vidékfejlesztési menedzserek, irodák, akciócsoportok Vidéki térségek, falvak, tanyák felzárkóztatási célja 4
Szemléleti szakpolitikai szétválasztás Városfejlesztés vs. Vidékfejlesztés Városok a fejlődés motorjai vidéki népesség helyben tartása Régiók és városok Európája Cork-i deklaráció, KAP, LEADER Urban/Urbact, Lipcsei Karta fejlett városok? elmaradott vidék? 5
A Nemzeti Vidékstratégia szemléleti kiindulása A Nemzeti Vidékstratégia jövőképének alapelve: o Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság. Vidéki Térségek Európai Kartája, 1996 o város és vidéke évszázados kölcsönös egymásra utaltsága, együttműködése o Vidék(fejlesztés) definíciója, területi lehatárolása? 6
A jövőkép szempontjai Érték a vidék és a vidéki élet: természeti értékek, erőforrások, gazdasági potenciál, élelmezésbiztonság, hagyományok A vidéki élet ne jelentsen hátrányt, ne legyen egyenlő a hátrányos helyzettel A vidéki, falusi, tanyai élet ne kényszer legyen, hanem választható, egyenrangú életforma Meg lehessen élni a mezőgazdaságból, agrárgazdaságból, a vidéken folytatható gazdasági tevékenységekből, legyen munkahely, jövedelem 7
A vidékstratégia jövőképe Több lábon álló, sokszínű vidéki gazdaság Többfunkciós, minőségi mezőgazdaság Környezeti funkciók: környezet- és tájgazdálkodás, tájfenntartó gazdálkodás Gazdasági funkció: egészséges élelmiszerek előállítása Szociális funkció: munka, megélhetés és elfogadhatójövedelem biztosítása Családi kis- és középgazdaságok fontos szerepe Biztonságos hazai élelmiszerellátás Elérhető alapvető szolgáltatások Fejlődő, újraéledő falvak Hagyományalapú tudás-társadalom 8
A vidékstratégia célkitűzései 1. A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása 2. A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása 3. Az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése 4. Agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása 5. Az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése 6. Helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése 7. A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása 8. A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása 9
Stratégiai területek és teendők 1. Természeti értékek védelme, fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás 2. Vidéki környezetminőség 3. Föld-és birtokpolitika 4. Fenntartható agrárszerkezet- és termeléspolitika 5. Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac 6. Helyi gazdaságfejlesztés 7. Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek 8. Térségi komplex vidékfejlesztési ok, pl. tanya, aprófalvak ja 10
A vidékstratégia célrendszere és stratégiai területei 11
NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 Stratégiai területek Természeti erőforrások, környezet Agrár- és élelmiszergazdaság Vidékgazdaság, vidéki közösségek Természeti erőforrások és értékek védelme, fenntartható használata Vidéki környezet-minőség Fenntartható agrárszerkezet, birtok-és termeléspolitika Hozzáadott érték növelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac Helyi gazdaság-fejlesztés N E M Z E T I S T R A T É G I A I P R O G R A M O K Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, életképes vidéki települések, helyi közösségek Ásványi nyersanyag és talajvédelmi Természeti értékek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása Környezetbiztonsági Vízkészlet-és vízminőség-védelmi Területi vízgazdálkodási Ivóvíz Szennyvíz Települési csapadékvízgazdálkodás Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési Zöldterületi rendszer fejlesztése, helyi természeti értékek védelme Hulladék-gazdálkodási Föld-és birtokrendezési, üzem-szabályozási Génmegőrzés, biológiai alapok Ökológiai gazdálkodás Táj- és agrárkörnyezetgazdálkodási Szántóföldi növénytermesztés, fehérje Kert-Magyarország kertészeti Erdő Állattenyésztés, állattartás Élelmiszer-feldolgozás Ellenőrzött élelmiszerlánc Egészséges közétkeztetés Hungarikum Demográfiai föld, fiatal gazda életpálya Hangya típusú szövetkezési Szociális föld Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés Helyi energia-termelésés ellátási Vidéki turizmus, falusi vendéglátás Szakképzési felsőoktatási, népfőiskolai, felnőttképzési, környezeti nevelési Modellgazdaságok, tájközpontok, agrárszakranácsadás Kutatási-fejlesztési, innovációs Vidéki infrastruktúra Falufejlesztés, vidéki értéktár és örökség Lovas Kézműves Halászati Vadgazdálkodási Helyi vállalkozásélénkítés, közösségi és szociális gazdaság Térségi komplex vidékfejlesztési ok Tanyás térségek fejlesztési ja Aprófalvas térségek fejlesztési ja Zöld Duna Tisza-völgy komplex fejlesztési Homokhátság Ormánság Cserehát Tokaj-Hegyalja Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködésiek ja 12
Város vidék/falu kérdések Vidék/falu önálló gazdasági létalapja? Mezőgazdaság? Diverzifikáció? Városra támaszkodás? Milyen lesz a város-falu viszony? Függő helyzet? Munkaerőpiac, gazdaság, intézmények Kiegyensúlyozott város-falu kapcsolatrendszer? Változik-e a település funkciója? Hagyományos falu (gazdálkodás, gazdasági alapok) Üdülőfalu Agglomerációs település 13
Város a faluban Lehet-e a falun állatot tartani? Infrastruktúra, szolgáltatások Város falu/vidék a stratégiában Vidék a városban o Helyi piacok o Közösségi kertek o Iskolakertek Tervezés, ozás Fejlesztési források, ok összehangolása (Kis)térségi tervezés Közösségi részvételi tervezési technikák 14
Város falu/vidék a stratégiában Város-vidék kapcsolatok erősítését szolgáló/feltételező célok, ok o Helyi, térségi piacok fejlesztése o Helyi gazdaság fejlesztése (helyi termék, helyi feldolgozás, helyi értékesítés, helyi energia, helyi pénz stb.) o Közösségi, kulturális, oktatási kapcsolatok, szolgáltatások o Egészségügyi, intézményi kapcsolatok, közétkeztetés o Közlekedési, infokommunikációs elérhetőség o Térségi ok 15
16