Integrált szántóföldi növénytermesztés II. (SMKNT4013AN) Rostnövények integrált termesztésének elemei Rostkender, Rostlen Agrármérnök MSc II. évf. 2016. április 20.
Rostnövények A trópusi, szubtrópusi országokban jellemzőbb a termesztésük gyapot, kenaf, rami, jukka, juta, selyemmályva, Musa Hazánkban két rostnövényt termeszthetünk sikerrel csapadékigénye miatt a rostlen termesztése nehézkesebb, kendert az alföldön is
Rostnövények
EuroStat terület, ezer ha termésátlag, t/ha 2000 2005 2010 2015 2000 2005 2010 2015 Rost len 0 0 0 0 : : : : Rost kender 0,1 0,5 0 0,5 : : : : Összes rostnövény 0,1 0,5 0 0,5 : : : :
Kender Cannabis sativa
Kender Cannabis sativa Cannabinaceae kenderfélék kis méretű elágazó karógyökér dudvás szárában levő rost a gazdasági termés levél ujjasan összetett, 7-11 levélkéből
Kender Cannabis sativa emt: 20g kétlaki növény porzós virágzat bogernyő termős virágzat bogernyős füzér termése makkocska, száraz, zárt termés egyetlen maggal
Cannabis sativa Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható magas, nyúlánk termetű szártagjai hosszúak és terjedelmesek gyökérrendszerük terebélyes levelei keskenyek Magas THC és CBD tartalom
Cannabis ruderalis alacsony, gyomos, bozótos növény virágzási szakasz nem függ fényciklus változásától Alacsony THC tartalom
Cannabis indica Pakisztán és India környékéről származik bokros növekedés sűrű gyökérrendszer szilárd szárak, széles levelek tömör és kövér virágok lombozata sötétzöld (néhány fajta levelei gubók mentén pirossá, lilává változnak) Magas THC és CBD tartalom
Csak a termesztett kendernek van rostipari gazdasági értéke négy alakköre: Északi kender: rövid tenyészidejű, hosszúnappalos, 150 cm magas, elágazásra hajlamos, gyenge minőségű típus Déli kender: hosszú tenyészidejű, magas szárú, értékes rostú típus Középorosz kender: közepes tenyészidejű, magas szárú (3-5 méter), kevésbé elágazódó típus Ázsiai kender: közepes szármagasságú, elágazódó, hosszú tenyészidejű típus
Termesztési cél Háncsrost-tartalom Ponyvák, zsákszövetek, kötelek Mellékterméke a pozdorja (bútorlap) Gyógyszeripari és kábítószer-termelés (hasis) a THC/CDB tartalom függvénye
Kender Hímkender gyökérzete sekélyebb Tenyészidő végére elfásodó lágy szár 100-300 cm is lehet, vastagsága 3-9 mm ideális a hosszú, vékony szár Rostsejtek a háncs és bőrszövet között Hímkender rostanyaga értékesebb Kórótermés: 7,5-9 t/ha, rosttartalom: 23-24%
HŐIGÉNY: csírázáshoz elég alacsony hőmérséklet, de melegigényes (rostkender hőösszeg igénye alacsonyabb, mint a magkenderé) VÍZIGÉNY: vízigényes, jó vízhasznosítási képesség augusztusi esős idő minőségrontó TALAJIGÉNY: Ökológiai igények igényes jó termőterületre rostkendernek: tápanyagban dús, mélyrétegű jó magkendernek: láp- és öntéstalaj
ELŐVETEMÉNY IGÉNY: önmaga után hosszabb ideig termeszthető pillangósok jó elővetemények kiváló gyomelnyomó képesség vetésváltásban két gabona közé kerülhet TÁPANYAG IGÉNY: tápanyagigényes, N óvatosan (ronthatja rostok minőségét) istállótrágyázást meghálálja
Vetési idő: március eleje, április vége Rostkender gabonasortáv (2-4 cm mély) 4-4,5 millió csíra (80-85 kg mag/hektár) Magkender 70 cm sortáv 60-70000 tő (10 kg mag/ hektár)
Ápolás Gyom Kártevő Kórokozó
Betakarítás Kévékbe szedik (hím kender túlérése előtt) Kúpokban szárítják Bálába gyűjtik
Len Linum usitatissimum
Olajlen Linum usitatissimum Linaceae lenfélék egyszerű főgyökér szára talaj felszíntől elágazó, 40-50 cm magas szórt állású, ülő, lándzsa alakú levelek
Rostlen Linum usitatissimum Linaceae lenfélék egyszerű főgyökér 40-110 cm közötti szár technikai szár: első elágazásig szórt állású, ülő, lándzsa alakú levelek
Olajlen Linum usitatissimum emt:6-9g macrocarpa virágzata sátorozó többes bog virágja kék színű zárt tok termés mag lapos tojásdad, köldöknél elkeskenyedő, kissé csúcsosodó
emt:3,5-6,0g microcarpa virágzata sátorozó többes bog virágja kék színű zárt tok termés mag lapos tojásdad, köldöknél elkeskenyedő, kissé csúcsosodó Rostlen Linum usitatissimum
sárga vagy barna színű - olajban gazdag /35-40 %/, lapos tojásdad alakú mag A rostlenmag ezermagtömege 7-8 g az olajlené 9-15 g
A rostlen (Linum usitatissimum) Szőnyegek, kárpitok, törölközők, terítők (finomabb anyagot ad) Műszaki szövetek, cipőipar is alkalmazza Magyarországon főleg a Dunántúlon termesztették
HŐIGÉNY: OLAJLEN ROSTLEN közepesen hőigényes, viszont melegigényesebb, mint a rostlen. jól tűri a meleget és a szárazabb periódusokat is kedvező számára a folyamatos meleg időjárás. nem hőigényes, szereti a hűvösebb klímát nem tűri jól a meleget és a szárazabb periódusokat kedvező számára a folyamatos hűvös, nedves időjárás.
OLAJLEN VÍZIGÉNY: ROSTLEN nedvességigénye alacsonyabb a rostlenénél, kedveli a folyamatos jó vízellátást szárazságtűrő képessége jó, DE virágzáskor fellépő aszály terméshozamot, éréskor kényszerérett lehet a mag csap. időjárásnál éréskor a magvak kicsírázhatnak a tokban -> rontja a minőséget. nedvességigénye magasabb mint az olajlené szárazságtűrő képessége rossz, főleg a virágzásig tartó időszakban igényel sok nedvességet. a magas talajvizet nem bírja.
TALAJIGÉNY: OLAJLEN mivel a gyökérzete sekélyen van, így a jó víz-, levegő- és hőgazdálkodású, semleges kémhatású, enyhén meszes, tápanyaggal közepesen ellátott (mezőségi, réti) talajokat kedveli ROSTLEN gyökérzete sekélyen van, így a jó víz-, levegő- és hőgazdálkodású, semleges kémhatású, enyhén savanyú, tápanyaggal közepesen ellátott talajok (barna erdőtalaj) Túl jó talajokon --> megdőlés A sekély termőrétegű, illetve szélsőséges talajok nem alkalmasak a rost- és olajlen termesztésére
ELŐVETEMÉNY IGÉNY: OLAJLEN önmaga után pár évig ne jó: őszi-és tavaszi árpa közepes: búza, kapások rossz: hüvelyesek, repce, napraforgó ROSTLEN önmaga után 6-7 évig ne jó: kalászosok közepes: kukorica rossz: hüvelyesek, repce, napraforgó előveteménye lehet búza
OLAJLEN VETÉS: ROSTLEN 13-16 millió csíra/ ha gabonasortáv, de kétszeresére is vethető (24cm) sekélyen (2-3cm) kell vetni száraz talajon célszerű vetés utáni hengerezés 25-29 millió csíra/ha gabonasortáv (12 cm) de lehet ennél kisebbre sávos csoroszlyákat szerelünk gabonavetőgépekre
Ápolás Gyom Kártevő Kórokozó Öntözés
Betakarítás Nyűvés (sárga érés) Gobózás Renden szárítás Bálázás
A lenkóró elsődleges földolgozása Nyüvés (betakarítás): a kórót gyökerestől kihúzzák a földből Gubózás: a magok eltávolítása, többnyire a nyüvéssel egyidejűleg a betakarításkor elvégzik Áztatás: a fás részek fellazítása Tilolás: a fellazult fás részek rostról való eltávolítása A kender elsődleges földolgozása (A kender elsődleges megmunkálása lényegében a lenével azonos): Feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ) A kórók törése, Majd a rostok és a fás részek szétválasztása tilolással
Melléktermékek A nem fonható kócot tömítőanyagként használják például vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyagnak A magból kisajtolt olaj étolajként, kence, szappan és kozmetikai cikkek A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra, étolajként használt kendermagolaj tele omega3-és 6 zsírsavakkal A pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártanak
Köszönöm a figyelmet!