CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE A TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSÁRA
A CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS mennyiségi, gazdálkodás (gazdaságosság), minőségi, ökológiai szükségszerűség. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS
A CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS FOGALMA zöld: vízgyüjtő-területre hullott csapadék helyben történő hasznosítása, visszatartása, tárolása, szabályozása, tisztítása, szürke: közműrendszeren történő levezetése.
Decentrális (zöld)-, és csatornázási rendszerre telepített (szürke) csapadékvíz-gazdálkodás (STAHRE 1984)
EZ BIZTOSÍTJA: a vízigény és vízfogyasztás differenciálását, valamint az ivóvízkészlet racionális felhasználását, a települési vízgazdálkodási rendszer elemeinek és egészének (a befogadóknak is) havária-jellegű terhelése csökkentését, a művi kiépítés gazdaságosságát.
OKAI: klímaváltozás csapadék törvényszerűségek változása, aszályok, heves csapadékok, környezet-szennyezés fizikai, kémiai, biológiai, urbanizáció városodás, városiasodás, virtuális vízigény növekedése szolgáltatások terjedelmének és színvonalának növekedése.
A globális felmelegedés és az ezzel összefüggő klímaváltozás jelentősen kihat a települési hidrológiai körfolyamatra, annak egészére és egyes tényezőire. Ennek hatására a csapadékokban bekövetkező változások több oldalról is előtérbe helyezik a csapadékvíz-gazdálkodás szükségszerűségét.
A klímaváltozás következményei: -felmelegedés, - csapadék jellemzők megváltozása: = összesen kevesebb csapadék, (télen több, nyáron kevesebb,) = nagyobb csapadék intenzitás,
Növekvő évi középhőmérséklet, 1901-2004 Csökkenő éves csapadék, (forrás: OMSZ) 1951-2004
100 90 L e f o ly á s k é p ző c s a p a d é k, m m 80 70 60 50 40 30 20 10 0 X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX Hónapok Jelen Jövő A felszínen aktivizálódó vízmennyiség átrendeződése (Nováky 2008)
A regionális szélsőségek erősödtek (nagy melegek, növekvő aszályhajlam, extrém csapadék-események gyakorisága) 1980 és 2005 között a nagycsapadékok által okozott helyi vízkárok száma, hegy és dombvidéken. Váradi, 2010
KÖRNYEZET SZENNYEZŐDÉS - ipar, - életminőség változás, (közlekedés, vegyszerek, gyógyszerek stb.)
URBANIZÁCIÓ - városodás, - városiasodás. Természetes és városi fedettségi összehasonlító ábra (EPA, 2003)
VIRTUÁLIS VÍZIGÉNY NÖVEKEDÉS közvetett és közvetlen igények növekedése új termékek (műanyag-, gyógyszer ipar, stb.), új szolgáltatások (hőellátás, klimatizáció, stb.).
Az egyensúly felborul: a vízigény, vízfelhasználás, és a rendelkezésre álló ivóvízkészlet, a terhelés és az elvezető kapacitás között.
CSAPADÉK SZENNYVÍZ EGYESÍTETT RENDSZERŰ CSATORNÁZÁS URBANIZÁCIÓ SZENNYVÍZTÍTÁS CSATORNÁZÁSI RENDSZEREK KLÍMAVÁLTOZÁS CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS MEGAVÁROSOK INTEGRÁLT TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS
VÍz a Városban: VÍVA 1 Vezetékes ivóvízellátás Ivóvízhasználat Nem ivóvíz használat (Buzás 2015)
VÍz a Városban: VÍVA 2 Vezetékes ivóvízellátás Szennyvízcsatornázás (Buzás 2015) Ivóvízhasználat Szennyvízcsatornázás Nem ivóvíz használat és tisztítás (Buzás 2015)
VÍz a Városban: VÍVA 3 Vezetékes ivóvízellátás Szennyvízcsatornázás Csapadékcsatornázás Ivóvízhasználat Nem ivóvíz használat Szennyvízcsatornázás és tisztítás Csapadékvíz elvezetés Elöntési kockázatok kezelése (Buzás 2015)
VÍz a Városban: VÍVA 4 Vezetékes ivóvízellátás Szennyvízcsatornázás Csapadékcsatornázás Belterületi vízfolyások Ivóvízhasználat Nem ivóvíz használat (Buzás 2015) Szennyvízcsatornázás és tisztítás Csapadékvíz elvezetés Elöntés kockázat kezelése Városi hidrológia Csapadékvíz minőség Élőhely feltételek, jó ökológiai állapot Társadalmi kapcsolatok tere Rekreációs lehetőségek Esztétikai megfontolások
VÍzaVárosban: VÍVA5 Vezetékes ivóvízellátás Szennyvízcsatornázás Csapadékcsatornázás Belterületi vízfolyások Települési vízkörforgalom Ivóvízhasználat Nem ivóvíz használat (Buzás 2015) Szennyvízcsatornáz ás és tisztítás Városi hidrológia Csapadékvíz Csapadékvíz elvezetés minőség Élőhely feltételek, Elöntés kockázat jó kezelése ökológiai állapot Társadalmi kapcsolatok terei, Rekreáció Esztétika A teljes városi vízkörforgalom szabályozása Csapadékvíz gazdálkodás Integrált vízi rendszerek
VÍzaVárosban: VÍVA6 Vezetékes ivóvízellátás Szennyvízcsatornázás Csapadékcsatornázás Belterületi vízfolyások Települési vízkörforgalom Vízérzékeny városok Ivóvízhasználat Nem ivóvíz használat (Buzás 2015) Szennyvízcsatornázás és tisztítás Csapadékvíz elvezetés Elöntés kockázat kezelése Városi hidrológia Csapadékvíz minőség Élőhely feltételek, jó ökológiai állapot Társadalmi kapcsolatok terei, Rekreáció Esztétika A teljes városi víz(kör)forgalom szabályozása Csapadékvíz gazdálkodás Integrált vízi rendszerek Hőkomfort Új víz-társadalom szerződés Generációk közötti egyenlőség
Tennivalók: rendszerszemlélet, integráció, zöld megoldások.
A csapadék- és az egyesített rendszerű csatornák vizsgálata időszerű feladat, mert a belvárosok vízelvezető rendszerei több mint 100 éve épültek (Juhász, 2008). Állapotuk mára már leromlott. Ezen kívül hazánkban a csapadékvíz kérdésre kis figyelmet fordítottunk, aminek következtében az elválasztott rendszer két eleméből csak a szennyvíz-elvezetés valósult meg. A problémát tetézi, hogy a Víziközmű Törvény a csapadékvíz elvezető rendszert a mai napig nem tekinti közműnek.
A vízgyűjtőterület vízelvezető rendszereinek sémája MSZ EN 752-2008
A csapadékvíz gazdálkodás: - az egyesített rendszerű csatorna, - szennyvíztisztító telep és - a befogadó víztest fokozottan igénylik az integrált szemléletmód fontosságát
A környezetszennyezés okozta a csatornázás klasszikusan alkalmazott rendszereinek (egyesített, elválasztott) fejlesztését. A kifejlesztett javított rendszerek szétválasztják a kezelést igénylő és kezelést nem igénylő csapadékot.
A javított elválasztott rendszerek és velük a decentrális csapadékvíz-gazdálkodás, ott terjedtek el, ahol már a készletcsökkenés mértéke elérte az igény kielégítés küszöbértékét, és kényszerűséggé vált a szétválasztás és újrafelhasználás. Mi még kimondhatjuk, hogy nálunk elsősorban gazdasági kérdés a kezelést nem igénylő csapadék elválasztása, mert általában 10 évet meghaladó mértékű ennek a rendszernek a megtérülése, a teljeskörű ivóvíz-felhasználással szemben.
ZÖLD MEGOLDÁSOK A VÍZGYÜJTŐ-TERÜLETEN C = B + L + P ± K ahol C csapadék, B beszivárgás, L lefolyás, P párolgás, K készletváltozás.
A hasznosulás elérhető mértéke egy év csapadékterheléséből keletkező lefolyásból HOMOKTALAJ 7500 26400 m 3 72%-os visszatartás LÖSZTALAJ 12100 27900 m 3 57%-os visszatartás AGYAGTALAJ 16500 29000 m 3 43%-os visszatartás (Buzás)
Az árhullám módosulásának mértéke különböző időtartamú csapadékok esetében 30 perces csapadék 1 órás csapadék Agyag talaj 2 órás csapadék 3 órás csapadék (Buzás)
A hasznosulás elérhető mértéke egyedi csapadékeseményből keletkező lefolyásból 30 perces csapadék -24% 1 órás csapadék -17% Agyag talaj 2 órás csapadék -13% 3 órás csapadék -12% (Buzás)
A KELETKEZÉS HELYÉN TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁS (talajvíz-dúsítás) beszivárogtatás gyepes, bokros területen, beszivárogtatás nyílt árokban, bioszűrő vápán, beszivárogtató tó, felszínalatti beszivárogtató tárolás, porózus vízáteresztő burkolat, stb.
Beszivárogtatás gyepes, bokros területen (Gayer)
MMK Szakmai továbbképzés Csapadékvíz-gazdálkodás Bioszűrő vápa (Gayer)
Elszivárogtató burkolatok (Patziger)
Vízzáró felületek arányának csökkentése (Buzás)
A KELETKEZÉS HELYÉN TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁS (elárasztás)
Biológiai visszatartás
Időszakos elárasztás gépkocsi parkolóban (Gayer, Ligetvári)
A KELETKEZÉS HELYÉN TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁS (tárolás) száraz tároló, nedves tároló, tetővíz tároló és hasznosító rendszer
Száraz tároló Canadában (Gayer)
A lefolyási útvonalak helyes és következetes megválasztása Füvesített árkok Esőkertek(rain gardens) (Buzás)
Csapadékvíz tárolása
A kecskeméti többcélú záportároló (Gayer Ligetvári, 2007)
Beszivárogtatás lehetőségei Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. dulovics.dezsone@gmail.com
Tetővíz tárolás (Buzás)
A vízigények differenciált kielégítése a csapadékvíz és szürke szennyvíz újrafelhasználásával csökkenti az ivóvízigényt. Ezzel a módszerrel érhető el az, hogy a tiszta és a tisztítást igénylő vizeket nem öntjük össze, vagyis nem rontjuk a tisztítást nem igénylő vizek minőségét, felhasználhatóságát.
Ivóvíz-takarékos és csapadékvíz felhasználással csökkenthető napi fajlagos ivóvízigény
TELESŐ RENDSZER FELÉPÍTÉSE (Országh, J.)
A KELETKEZÉS HELYÉN TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁS (párologtatás)
Párolgást növelő zöld tető (Novák, A.)
Párolgástnövelő zöldfalak (Novák, A.)
LEFOLYÁS SZABÁLYOZÁSA Tereprendezés, Lefolyási útvonal szabályozása, Vízgyűjtő terület lehatárolása
A helytelenül kialakított nyíltárkos rendszer
MMK Szakmai továbbképzés Csapadékvíz-gazdálkodás A betemetett nyíltárkos vízelvezető rendszer helye (Asztalos,T. 2011)
Füvesített árok (Buzás)
Mátrakeresztes
A csapadékvíz gyors levezetése helyett, a csapadékvíz gazdálkodás a cél. Ez magában foglalja a csatornahálózatba jutó csapadékvíz mennyiségének csökkentését és a csapadékvíz csatornahálózatban töltött lefolyási idejének növelését, elszivárogtatás, felhasználás, tárolók beépítése által, a lefolyás vízminőség védelmi célú szabályozása következtében.
KÖSZÖNÖM SZÍVES FIGYELMÜKET!