9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat Könyvtárak történetéről Asszurbanipal király ninivei könyvtára (i.e. 650) 20 ezer agyagtábla Alexandriai Muszeion könyvtár (Ptolemaiosz alapítottota i.e. III.sz) kb. 600 ezer papirusztekercs az ókor irodalmával (tűzvészben elpusztult) Görög-római könyvtárak papirusz- és pergamentekercsek (tudósok és nyilvános könyvtárak) középkorban kolostorok és egyetemek könyvtárai (kódexek) papír megjelenése (XIII.sz. eleje) Kinából. J. Guttenberg (1396-1468) a könyvnyomtatás forradalmasítója (1450 körül) Magyarországi könyvtárak története Bencés Főapátsági Könyvtár Pannonhalma, 1001-ben alapítva. 1580-ban több száz kódex, kézirat. Napjainkban 320 ezer kötet, 14 kódex. Mátyás király (1458-1490) könyvtára (Bibliotheca Corvina) gyüjteménye. Kézzel írt, aranyozott bársony-, selyem- és bőrkötésű kódexek (Corvinák). Ókori is korabeli vallási, tudományos és művészeti könyvek. Az OSZK 52 Corvinát őriz. Református Kollégium Könyvtára, Debrecen (1540 körül). 39 kódex, 146 ősnyomat, magyar történelmi személyiségek kéziratai. Napjainkban 600 ezer kötet. Országos Széchenyi Könyvtár (1949-től). Gróf Széchenyi Ferenc 1802-ben 15 ezer kötettel alapitja meg a Magyar Nemzeti Könyvtárat. Magyar vonatkozású dokumentumokat gyűjt, függetlenül a kiadás helyétől és nyelvétől. Híres könyvtár még: o Református Kollégium Könyvtára, Sárospatak. Gyűjteményének egy része a háború alatt külföldre került, visszaadásáról a tárgyalások folyamatban vannak. o Helikon Könyvtár, Keszthely A könyvtárak típusai gyűjtőkörük és felhasználói körük szerint nemzeti könyvtár: OSZK szakkönyvtár: egy szakterület irodalmát gyűjti, rendszerezi közművelődési könyvtár: szépirodalom, ismeretterjesztő, tudományos és időszakos kiadványok gyűjtése. Város, falu lakóinak kínálja szolgáltatásait. felső oktatási könyvtár: kézikönyvek, tudományos és szakirodalom, időszakos kiadványok gyűjtése, rendezése. Audiovizuális és elektronikus médiumok gyűjtése. iskolai könyvtár: tankönyvek, kézikönyvek, szépirodalom, ifjúsági irodalom, ismeretterjesztő irodalom, szakirodalom, időszakos kiadványok gyűjtése, rendezése. Audiovizuális és elektronikus médiumok gyűjtése. Van szabadpolcos rendszer, olvasóterem, médiatár, internet hozzáférés és egyéb szolgáltatások. Könyvtári szolgáltatások kölcsönzés olvasótermi szolgáltatás zene hallgatás, videó internet használat, adatbázis elérés másolatkészítés témafigyelés bibliográfia-készítés referensszolgáltatás
A könyvtár funkcionális terei szabadpolcos rendszer: szépirodalom, ismeretközlő irodalom olvasóterem: kézikönyvek, folyóiratok kutatószoba, fénymásoló, videotéka és fonotéka katalógusok kölcsönzőhely
Az elektronikus (digitális) könyvtár fogalma és szolgáltatásai. Egy elektronikus könyvtár bemutatása A hagyományos könyvtárak elektronikus szolgáltatásai Online digitális szolgáltatás (távoli vagy helyi elérés) könyvtárak weboldalain vagy elektronikus katalógusaiban keresés kulcsszavas vagy tematikus keresés az interneten, nyilvános adatbázisokban, böngészés Talált dokumentumok letöltése, nyomtatása www.mokka.hu www.kozelkat.iif.hu www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm www.mek.oszk.hu Offline digitális szolgáltatás digitális adathordozókon található adatbázisok, dokumentumok, programok használata helyben vagy kikölcsönözve Az elektronikus könyvtár fogalma Kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, katalogizál, tárol és általában hálózaton keresztül áll az olvasók rendelkezésére. Az online könyvtár anyagát a szolgáltató szerverek tárolják, közvetlenül, emberi közreműködés nélkül elérhetők. Pl. www.neumannhaz.hu, www.mek.oszk.hu. virtuális könyvtárnak is nevezik az online könyvtárat, mivel csak digitalizált formában vannak jelen a dokumentumok célszerű biztonsági okokból offline résznek is lennie, amely esetleg kölcsönözhető is periodikák nem szerepelnek A MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) és néhány szolgáltatása 1994-ben készült el egy Ajánlás néhány könyvtáros közreműködésével. Feladata összegyűjteni, rendszerezni, adott formátumban tárolni és a hálózaton hozzáférhetővé tenni a magyar vonatkozású digitális dokumentumokat. magyar vonatkozású és nyelvű tudományos, oktatási, kulturális dokumentumok gyűjtése dokumentumtípusok szerint könyvek, előadások, tanulmányok és térképek gyűjtése A dokumentumokat témakörök szerint rendezik természettudományok műszaki tudományok, gazdasági ágazatok társadalomtudományok humán területek, kultúra, irodalom kézikönyvek, egyéb műfajok Egy témakört kiválasztva további altémák jelennek meg, amelyben cím, szerző, időrend szerint, az eredményt abc-re rendezve listázza. Találat híján kereshetünk az Elektronikus Periodika Adatbázisban vagy más keresővel. A dokumentumokhoz tartozik egy katalóguscédula, ahol választhatunk a letöltés vagy a megtekintés között.
9.2. Dokumentumok A dokumentumok csoportosítása és főbb jellemzőik. Alkalmazásuk az ismeretszerzésben A dokumentumok típusai érzékelés szerint: o vizuális (képi és írásos) o audio o audiovizuális o multémédiás adathordozó, tárolás szerint o írásos: kézirat, könyv, brosúra, térkép, időszakos kiadvány (napi-, heti-, havilap), - nyomtatott dokumentum o képi dokumentum: rajz, festmény, fénykép, plakát, nyomtatott változat is o audiovizuális: hanglemez (bakelit), magnószalag vagy kazetta,, diafilm, mozgófilm, videokazetta technikai eszköz kell a dokumentum érzékeléshez o digitális: audio-cd, videolemez (DVD), hajlékony és merevlemez technikai eszköz kell a dokumentum érzékeléshez A könyv részei borító: kötéstábla, gerinc (cím, szerző, kiadó) könyvtest: védőlap, előzéklapcímlap, oldalak, mellékletek (belső oldalak) címoldal: szerző, szerkesztő, mű címe, kiadó, kiadás helye és éve, hátoldalán: közreműködők, fotós, illusztrátor, fordító, lektor, felelős kiadó és a szerző jogtulajdonos, ISBN szám tartalmi szempont alapján: előszó, utószó, bevezetés, szöveg (fejezet), felhasznált művek jegyzéke, névmutató, tárgymutató, mellékletek, tartalomjegyzék, függelék, impresszum. Lehet még élőfej, élőláb, lábjegyzet, hivatkozások. A könyvek csoportosítása tartalom szerint: szépirodalmi és ismeretközlő (tankönyv, ismeretterjesztő könyv, szakkönyv) könyvtári rend szerint: kölcsönözhető és nem kölcsönözhető kézikönyv: nem kölcsönözhetők többnyire o egynyelvű szótár, többnyelvű szótár o lexikonok: általános lexikon, szaklexikon, kislexikon o enciklopédia o eseménytár: krónika, történet o közhasznú adattárak: telefonkönyv, menetrend, o elektronikus kézikönyv: a fentiek adatbázisszerű változatai Az elektronikus dokumentumok előnyei hozzáférhetőség: online, offline online esetén egyidejűleg többen is megtekinthetik minőségromlás nélkül másolható, nyomtatható a kiadás lehetősége nagy tömegeket érint, nem csak az olvasás a dokumentum tartalma változtatható, bővíthető, formája is, frissíthető egy dokumentum több URL-címen is előfordulhat
Tankönyv a weben webtankönyv A tankönyv meghatározott ismeretköröknek, kompetenciáknak tanítására-tanulására alkalmas, feltételezve egy adott tudásszintű és motiváltságú korosztályt. Szakmai, didaktikai és nevelési szempontoknak kell megfelelnie. A web-tankönyv jellemzői még: digitális, hipermédia online elérhető nyílt architektúrájú, bővíthető frissülő, fejlődő esztétikus kommunikációs felület áttekinthető, egyszerű kezelőfelület interaktív passzív/aktív módon irányítja a tanulást
9.3. Tájékoztató eszközök Könyvtári katalógusok használata (betűrendes, tárgyi, elektronikus, egyéb) Könyvtári rend jelölések a könyveken A témák, könyvek, szerzők, címek, stb. keresésének megkönnyítéséhez fontos a rend a könyvek, dokumentumok között,. ezért osztályozás, besorolás és könyvtári jelek a könyveken. ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás): téma alapján tudományok szerint osztályoz. o hierarchikusan (fa gráfszerű) 10 főosztályt különböztet meg: 0: általános 1: filozófia, etika, lélektan 2: vallás, mitológia 3: társadalomtudományok 4: üres 5: természettudományok 6: alkalmazott tudományok 7: művészetek, sport 8: nyelv- és irodalomtudomány 9: földrajz, történelem, életrajzok.
A főosztályok 10-10 osztályt, az osztályok 10-10 alosztályt tartalmaznak, stb. o ETO-szám: minden szakterülethez hozzárendelhető egy szám, amely annál több jegyű, minél speciálisabb a szakterület o szakrendi jel (kódszám): az ETO-számból képezik (pl. 913). A növekvő szakrendi jel alapján rendezett könyvek szakrend szerint rendezettek. (pl. 581.141 Magképződés) Cutter-szám vagy betűrendi jel: egy betű és egy kétjegyű szám. A betű a szerző nevének vagy a mű címének (ismeretlen szerző) kezdő betűjele, a szám a szerző sorszáma azonos betűn belül. könyvtári abc: a b c d e f g h i j k l m n o ö p q r s t u ü v w x y z. A kettős mássalhangzók külön betűként vannak kezelve. raktári jelzet: a szakrendi jel és a betűrendi jel együtt. ISBN szám: nemzetközi azonosító szám, a magyar 963-mal kezdődik ISSN szám: nemzetközi azonosító szám, a sorozatokat jelöli A katalógus fogalma Görög eredetű, felsorolást jelent magyarul. Katalóguscédula bibliográfiai leírást tartalmaz a könyvről. A katalógus a bibliográfiai leírások rendezett halmaza. A leírások gyakran katalóguscédulákon van. A katalógus lehet cédula, kötet vagy elektronikus katalógus. bibliográfiai leírás: a könyv azonosításához és visszakereséséhez szükséges minden adatot tartalmaz, egyezményes sorrendben. a katalóguscédulákat rendszavak (pirossal aláhúzva) alapján rendezhetjük katalóguscédula MEK-03159 Magyar könyvtártörténet / Csapodi Csaba, Tóth András, Vértesy Miklós szakkönyv ; magyar eredeti kiadvány: Magyar könyvtártörténet / Csapodi Csaba, Tóth András, Vértesy Miklós Budapest : Gondolat, 1987 ISBN 963 281 763 X Könyvtártörténet, Művelődéstörténet könyvtártörténet, Magyarország, 11-20. sz. MEK-be került: 2001-10-06 URL: http://mek.oszk.hu/03100/03159 Magyar Elektronikus Könyvtár katalóguscédulája Sorrend fentről lefelé és balról jobbra: raktári jelzet; szerző; cím; hányadik kiadás ("kiad.") és hol, mikor, melyik kiadó adta ki; oldalszáma ("p.") és illusztrált-e ("ill."), gerincmagassága ("cm"); ha sorozat tagja, melyik sorozatban jelent meg. Az ISSN (sorozat) és az ISBN (könyv) nemzetközi azonosító számok; ETO-szám; tárgyszavak. Keresés: ha a katalógusban megtaláltuk a katalóguscédulát, akkor a raktári jelzet alapján megtalálhatjuk a könyvtár polcain vagy kérhetjük a könyvtárostól. A katalóguscédulák közé választólapokat helyeznek el kiemelt szavakkal vagy kódszámmal a gyorsabb keresés érdekében. többféle katalógust alkalmaznak egy könyvtárban: címsz, szerzői vagy tárgyszókatalógus A katalógusok fajtái Betűrendes katalógus (leíró katalógus) cím szerinti: a mű címe a rendszó, ez alapján rendezik. A névelőt figyelmen kívül hagyják. szerzői: a szerző neve a rendszó, ez alapján rendezik sorozati: a sorozatcím első szava alapján kerül besorolásra a katalóguscédula Tárgyi katalógus szakkatalógus: az ETO szám szerint rendezik. Előbb egy betűrendesben meg kell keresni a tárgyhoz tartozó ETO-számot
tárgyszókatalógus: tárgyszó alapján betűrendbe rendezik a katalóguscédulákat. (online katalógusok) Egyéb katalógusok: folyóirat-katalógus: folyóiratokról készült betűrendes katalógus audiovizuális katalógus: audiovizuális dokumentumok és hanglemezek katalógusa Elektronikus katalógus Számítógépes adatbázisok, amelyeket általában hálózaton keresztül érünk el. Pl. MOKKA (www.mokka.hu), OPAC (Online Public Access Catalogue), jelentése: számítógépes hálózaton, bárki számára közvetlenül elérhető katalógus. A KÖZELKAT (közös elektronikus katalógus) közel húsz jelentős hazai könyvtár katalógusát köti össze. Három címen is elérhető: http://www.kozelkat.iif.hu (Budapest), http://www.lib.klte.hu (Debrecen), http://www.sk-szeged.hu (Szeged) A hazai könyvtárak honlap és katalógus listáját egyéb könyvtári szolgáltatások listájával és címével együtt a HUNOPAC nevű weblapon érhetjük el. (http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm) a rekordok tartalmazzák a dokumentumok fontosabb adatait bibliográfiai leírás rugalmasak, többféle szempont szerint lekérdezhető adatbázisok egyszerű vagy részletes keresés lehetséges