A kreativitás fejlesztése se dr. Péter P Lilla peter.lilla@gmail.com A kreativitás több szemszögbıl is vizsgálható A kreativitás mint folyamat mint produktum mint személyiség mint környezet A kreativitás Olyan összetett (komplex) képesség, amely új és eredeti termékek/alkotások létrehozását teszi lehetıvé (Nicola Farcas). Szélesebb értelemben: nemcsak új alkotások létrehozása, hanem amikor a gyermek önállóan alkot, hoz létre olyasmit, ami már elıtte létezett. Szőkebb értelemben: teljesen új alkotások létrehozása. Egészséges körülmények között minden gyermek rendelkezik alkotási potenciállal; A gyermekek közti különbségek a kreatív megnyilvánulások területén és erısségében nyilvánulnak meg; Összetevıi Eredetiség: feltételek, megoldások újszerősége, a váratlan kapcsolatokra való rátalálás, találékony megoldási módok; Flexibilitás (rugalmasság): a gondolkodás irányának gyors megváltozása, az ismeretek könnyed újraszervezıdése, más összefüggések szerinti csoportosítása; Fluencia (könnyedség): a beszéd és gondolkodás könnyedsége, a válaszok és megoldások gazdagsága. 1. A kreativitás mint folyamat G. Wallas 4 szakasza van: Elıkészítés: ráeszmélünk a probléma létezésére, és lehetıség szerint összegyőjtjük az ezzel kapcsolatos információkat; Lappangás: a várakozás ideje alatt hagyjuk a problémát parlagon heverni; 1
Megvilágosodás: a megvilágosodást eredményezı látszólag váratlan belátás, Ahá élmény, rájövünk a megoldásra; Igazolás: a hiányok betöltése, a megoldás ellenırzése. (idézi R. Fisher kreatív gondolkodás) 2. Kreatív produktum Minden olyan ötlet, elképzelés, mővészi alkotás vagy tudományos elmélet, amelyek eredetiek, újszerőek, a probléma és a cél szempontjából jelentısek. A produktum szempontjából 5 féle kreativitás írható le: Kifejezı: a spontán kifejezés bármilyen formája elfogadható, tekintet nélkül az eredetiségre, és az eredmény minıségére (pl. a kisgyerek rajzai). Teremtı: a hangsúly a képességen vagy az újszerőségen van, nem a spontaneitáson. Pl. a nagyobb gyerekek rajzai, akiknél a korábbi spontán szabad kifejezési módot az ember realisztikus ábrázolása váltja fel. Újító (innovatív): ahol új elvek, új elképzelések kerülnek kidolgozásra, aminek a következtében egy egész mővészeti vagy tudományág alapjai jelentısen módosulnak. Feltaláló (inventív): a hangsúly a már meglevı dolgok újszerő felhasználásán van. Az elızıleg össze nem függı részek közötti újszerő, szokatlan kapcsolatok feltárása. Produktív: egy teljesen új elv vagy felvetés születik meg fundamentális, elvont szinten. Ilyen pl. Freud elmélete. A kreatív produktumot másként ítéljük meg: A felnıtteknél (tudományban, mővészetekben) A gyerekek esetében a tudásanyag jóval szőkebb körő, ezért kreativitását a kortársakéhoz hasonlítjuk. 3. A kreatív személyiség J. P. Guilford a kreativitás lényegét a divergens gondolkodásban jelölte meg. Képességek: általános problémaérzékenység fluencia flexibilitás originalitás újrafogalmazás (Tóth, 2002). 2
Kreatív egyének tulajdonságai Kíváncsiság, vmilyen különleges alkotás megvalósítására való törekvés, nyitottság, önállóság, függetlenségre való törekvés, nyitottság, önállóság, függetlenségre, nonkonformitásra való törekvés, a divergens gondolkodás túlsúlya, kitartás, erıs akarat (Czeizel, Klein, Kozma, 1997). A kreatív felnıttek jellemzıi: a környezeti ingerekre való szokatlanérzékenység önálló gondolkodás nonkonformitás feladatokban való kitartás nem kedvelik a kötöttségeket munkájuk során önérvényesítık (Tóth, 2002). A kreatív gyerekek jellemzıi (Davis Rimm, 1996) Kíváncsiság függetlenség Kitartás Flexibilitás Széles érdeklıdési kör Humorérzék kérdezısködés magas IQ szint érzékenység türelmetlenség élénk fantázia Felnıtteket és gyerekeket egyaránt jellemzik a paradoxonok Egyszerre nyitottak és zárkózottak Bolondosak és komolyak Alkalmazkodók és nonkonformisták Pedánsak és rendetlenek A pedagógusoknak, szülıknek nehezebb a dolguk ezekkel a gyerekekkel Ezek a paradoxonok éltetik a kreativitásukat, így célravezetı az alkalmazkodás. 4. A kreativitást meghatározó tényezık Intellektuális: Értelmi sajátosságok: gondolkodás, intelligencia, képzelet, emlékezet. Speciális képességek: zenei, matematikailogikai, festészethez, tánchoz kötıdı, irodalmi Nonintellektuális: olyan tényezık, amelyeknek az alkotási folyamat beindításában, serkentésében és fenntartásában van szerepük (motiváció, kíváncsiság, alkotásvágy, attitődök, akarat stb.) Kreativitást elısegítı környezet Minden gyerek kreatív adottságokkal rendelkezik A pedagógusok feladata olyan környezet teremtése, amely támogatja a kreatív törekvéseket; C. Rogers szerint két feltétel szükséges ahhoz, hogy az egyének kreatívak lehessenek: lelki biztonság lelki szabadság 3
1. Lelki biztonság Három, egymással összefüggı folyamat: A gyermeknek mint személyiségnek a feltétel nélküli elfogadása; Az állandó külsı értékelés elkerülése, az önértékelés bátorítása; Együttérzés a gyermekkel, empátia, megpróbálva a világot a gyermek szemszögébıl látni, megérteni, elfogadni; Pl. nem mindegy, hogy a felnıtt mit mond: Nem tetszik a viselkedésed, zavar engem stb. Rossz, lusta, haszontalan vagy stb. 2. Lelki szabadság A gyermek számára lehetıvé tenni a kifejezés szabadságát A gyermek érezze biztonságban magát olyan mértékben, hogy merjen kipróbálni új dolgokat, merjen kimondani új dolgokat. Az önkifejezés szabadsága nem csorbíthatja más gyermekek szabadságát. A kreatív légkör megteremtése a kommunikáció tarja fenn; Nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogyan mondjuk; A gyermek önbizalmának építése vagy lerombolása? Romboljuk, ha: Ne kérdezz annyit! Ne kérdezz ilyen butaságokat! Hát semmit nem tudsz rendesen véghezvinni! Miért nem gondolkozol néha? Ki hallott már ilyet? Építjük, ha: Ez érdekes ötlet! Mesélj róla! Gondoltál már más megoldásra is? Mibıl gondolod ezt? Ez egy jó kérdés! Szerintem meg tudod oldani! Próbáld meg egyedül, ha kell, majd segítek! Kreatív légkör Megértéssel, elnézéssel közeledni a gyermekhez; Dicsérve erıfeszítéseit, megelızve, hogy hibázzon; Legyenek magas szintő elvárásaink (mindig egy fokkal magasabb); Serkentsük, motiváljuk a gyermeket Biztosítsunk sikerélményt (Fisher, 2002). Nyitott, elfogadó környezet A kreatív potenciál kioldását elısegítı környezet (Torrance, 1996): Nyitottság Pozitív mintaadás Útmutatás, segítségnyújtás Humorérzék Empátia 4
5. A pedagógus magatartása BÁTORÍTÓ FELNİTT Fejleszti a kreativitást SZORONGÁST KELTİ FELNİTT Gátolja a kreativitást A kreativitás fejlesztésével kapcsolatos téveszmék A kreativitásnak nincs köze a kritikai gondolkodáshoz (a feladat elemeinek elemzése kritikai, az elemek átrendezése, más szemszögő megközelítése kreatív megközelítés) A kreativitás csak bizonyos tantárgyak által fejleszthetı (mővészetek termtud, matematika) A kreativitás fejlesztésével kapcsolatos téveszmék A kreativitáshoz magas IQ-ra van szükség Ha megvan a kreativitás, akkor a többi már megy magától, nem kell különösebben fejleszteni. A kreativitás fejlesztése a kreatív potencialitások feltárása a kreatív megnyilvánulások bátorítása Kreativitást igénylı szituációk teremtése célzott kreativitásfejlesztı módszerek használata Módszerek a kreativitás fejlesztéséhez Ötletbörze Rajzolás Találós kérdések és viccek mesélése Játékok Kötetlen beszélgetés, vita Képek Történetek Köszönöm a figyelmet! 5