EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.11. COM(2013) 194 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Zárójelentés az EU élelmezésfinanszírozási eszközének végrehajtásáról {SWD(2013) 107 final} HU HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Zárójelentés az EU élelmezésfinanszírozási eszközének végrehajtásáról AFSI AGIR Sahel AU-IBAR CSP/RSP DEVCO EDF EU FAO FSTP IFAD MFF NGO NSA PSNP SHARE SWD UN UNHLTF UNRWA WB WFP Aquilai Élelmezésbiztonsági Kezdeményezés Globális szövetség a Száhil öv rezilienciájáért az Afrikai Unió Állaterőforrás-ügyi Afrikaközi Hivatala országstratégiai dokumentum/regionális stratégiai dokumentum Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság EuropeAid Európai Fejlesztési Alap Európai Unió Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete Élelmezésbiztonságra vonatkozó tematikus program Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap többéves pénzügyi keret nem kormányzati szervezet nem állami szereplő Eredményes biztonsági háló program az Afrika szarva rezilienciájának javítását szolgáló kezdeményezés szolgálati munkadokumentum Egyesült Nemzetek Szervezete az ENSZ magas szintű munkacsoportja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala a Világbank Élelmezési Világprogram HU 2 HU
1. BEVEZETÉS Az élelmiszerár-csökkenés hosszan tartó trendje 2008-ban megfordult, amit az alapvető élelmiszerek gyors áremelkedése váltott fel. Ennek következményeként a fejlődő országokban több mint 100 millió ember éhezett. A magas és ingadozó élelmiszerárak súlyosbították az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, különösen a legsérülékenyebb emberek tekintetében, és több országban éhséglázadásokat váltottak ki. A G8-ak 2008. júliusi csúcstalálkozóján a Bizottság bejelentette, hogy 1 milliárd EUR költségvetésű élelmezésfinanszírozási eszközt kíván létrehozni az élelmiszerár-válság hatásaira való nagy volumenű reagálásként. Valóban, szükséges volt megemelni az uniós reagálás akkor rendelkezésre álló eszközeinek 1 összköltségvetését, hogy kezelni lehessen az ilyen gazdasági sokkból eredő szükségleteket. 2008. december 16-án hozták létre az élelmezésfinanszírozási eszközt ( Eszköz a fejlődő országokban gyorsan emelkedő és ingadozó élelmiszerárakra való gyorsreagálásra ). Az EU élelmezésfinanszírozási eszköze jelentette az élelmiszerválságra adott első jelentős pénzügyi válaszlépést, és elősegítette az ENSZ-szel és a G8-kal folytatott nemzetközi koordináció megerősítését. Az élelmezésfinanszírozási eszköz legnagyobb része a Bizottság 3,9 milliárd USD mértékű hozzájárulását egészítette ki az Aquilai Élelmezésbiztonsági Kezdeményezéshez (AFSI). A 22 milliárd USD költségvetésű AFSI-t a G8-vezetői indították el 2009 júliusában, hogy három éven át támogassák a fenntartható mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot a fejlődő országokban. E vállalásokat követve az EU a közelmúltban két új kezdeményezést (SHARE 2 és AGIR Száhil 3 ) indított el az Afrika szarvát és a Száhil övet sújtó jelentős élelmiszerválságokra való reagálásként. A Bizottság emellett új szakpolitikai keretet fogadott el a legsérülékenyebb emberek és közösségek jövőbeni válságokkal szembeni rezilienciájának erősítése érdekében 4. A három éves időszakban (2009-2011) az EU élelmezésfinanszírozási eszköze elsődlegesen a sürgősségi-segély és a közép-hosszútávú fejlesztési támogatás közötti időszakra irányult. A célkitűzések a következők voltak: a célországokban és -régiókban ösztönözni a mezőgazdasági ágazat kínálatának növelését; az ingadozó élelmiszerárak helyi lakosságra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése, a globális élelmezésbiztonsági célkitűzéseknek megfelelően, ideértve a táplálkozási követelményekre vonatkozó ENSZ-normákat, valamint a termelési kapacitásnak és a mezőgazdasági ágazat irányításának a megerősítése a beavatkozások fenntarthatóbbá tétele érdekében. E célkitűzéseknek megfelelően három intézkedéstípus volt támogatható: a mezőgazdasági inputanyagokhoz és szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést elősegítő intézkedések, biztonsági háló intézkedések és a mezőgazdasági termelés növelését célzó kis volumenű, az ország szükségleteire épülő intézkedések. E jelentés ismerteti a meghozott, különböző végrehajtási intézkedéseket, az eredményeket és a várható hatást, a legfontosabb levont tanulságokat és ajánlásokat az EU jelenlegi és jövőbeni élelmezésbiztonsági programjainak javítása érdekében. 1 2 3 4 A sebezhetőségi FLEX-mechanizmus (500 millió EUR), az Európai Fejlesztési Alap B-kerete (185,9 millió EUR), az Élelmezésbiztonsági Tematikus Program (50 millió EUR) és az ECHO (210 millió EUR). Az Afrika szarva rezilienciájának javítását szolgáló kezdeményezés (SHARE). AGIR: Globális szövetség a Száhil öv rezilienciájáért COM(2012) 586. HU 3 HU
Ezt a közleményt szolgálati munkadokumentum (SWD) kíséri, mely részletesebben ismerteti a meghozott intézkedéseket és azok rövid távú hatásait 5. 2. PROGRAMOZÁS ÉS VÉGREHAJTÁS 2009 márciusában a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az élelmezésfinanszírozási eszköz végrehajtására vonatkozó általános tervet küldött meg, mely tartalmazta a célországok listáját és a tervezett forráselosztást a támogatható országok között. A terv a következő indikatív pénzügyi bontást tartalmazta: i. 920 millió EUR 50 ország számára, melyeket indikatív feltételek alapján választottak ki, ii. 60 millió EUR regionális szintű beavatkozásokra Afrikában és iii. 20 millió EUR tartalék kísérő intézkedésekre. A forrásokat 2010 májusáig teljes mértékben lekötötték. A jóváhagyási eljárás gyorsasága nagyban a bizottsági munkacsoport felállításának, a gyorsított eljárások alkalmazásának, valamint az Európai Parlament rugalmasságának volt köszönhető, mely rövidebb időszakokat fogadott el az ellenőrzéshez való jogának gyakorlására. Míg a tevékenységek nagy részét a tervek szerint hajtották végre, a végrehajtás során többször is megváltoztatták az általános tervet, a változtatások az EU élelmezésfinanszírozási eszköze értékének 5,2 %-át tették ki 6. Nem került sor végrehajtásra a Comore-szigeteken, az összegeket néhány országban (pl. Madagaszkár, Guinea, Sao Tomé és Principe) csökkentették, máshol (pl. Zambiában) növelték. Az eredeti tervekkel szemben nem lehetett költségvetés-támogatási programokat végrehajtani 7, viszont a nem kormányzati szervek és az uniós tagállami ügynökségek által folyósított összegek nőttek az eredeti tervekhez képest. A tevékenységek túlnyomó része 2011-ben lezárult. Ugyanakkor néhány beavatkozás csak 2012 első félévében zárult le 8. 2010. december 31-re az EU élelmezésfinanszírozási eszközének forrásait teljes mértékben lekötötték 9 összesen 179 szerződés és megállapodás keretében, 232 projektre vonatkozóan. A költségvetés-támogatási műveleteket, valamint a nemzetközi és regionális szervezetekkel közös projekteket a kísérő intézkedésekkel együtt központilag a DEVCO irányította, míg a nem kormányzati szervezetekkel és a tagállamok ügynökségeivel közös projekteket az EU-küldöttségekhez delegálták 2010 januárjában. A Bizottság a 983,7 millió EUR-nyi teljes összeg majdnem 100 %-át kifizette (a kísérő intézkedések kivételével). Ezt az igen magas arányt a gyorsított eljárások alkalmazásának, a szoros monitoringnak és a rugalmas átcsoportosításoknak köszönhetően lehetett elérni. Az EU élelmezésfinanszírozási eszközének legfeljebb 2 %-át (vagyis maximum 20 millió EUR-t) irányozták elő a rendeletben kísérő intézkedésekre, ideértve az EU-küldöttségeken foglalkoztatandó ideiglenes alkalmazottak felvételét, a monitoringot, az ellenőrzést, az értékelést, a tanulmányokat, a konferenciákat és a technikai segítségnyújtást. E célokra 17,3 millió EUR-t használtak fel. A kísérő intézkedéseken túl a Bizottság központi szinten tíz posztot csoportosított át a kezdeményezés létrehozására. 5 6 7 8 9 SWD(2013) 107. SWD(2013) 107. A Comore-szigeteken, Madagaszkáron, Nigerben, Etiópiában és Zambiában a költségvetés-támogatási programok a tervezetthez képest veszítettek jelentőségükből. Nagyon kevés projekt esetében a Bizottság meghosszabbította a határidőt 2012. december 31-ig, mivel egy jól teljesítő projektre (Zambia) később történt meg a forrásátcsoportosítás, illetve a nehéz körülmények miatt (Mali, Jemen, Afganisztán és Kirgizisztán). Kivéve a Zambiára eső 5,8 millió EUR-t, melyet 2011-ben szerződtek le. HU 4 HU
3. MONITORING, ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az élelmezésfinanszírozási eszközt szorosan nyomon követték: 176 projektet (az élelmezésfinanszírozási eszközből finanszírozott projektek több mint 75 %-a) követtek nyomon az eredményorientált monitoring (EOM) keretében, külső szakértők 236 monitoring jelentés készítettek, melyeket a Brüsszelben és az uniós küldöttségeknél foglalkoztatott bizottsági alkalmazottak elemeztek, és a legtöbb esetben megosztottak a végrehajtó partnerekkel és a helyi hatóságokkal. A projektek jól teljesítettek, a projektek 70 %-a nagyon jó és jó minősítést kapott, 23 % problémákkal működik minősítéssel szerepelt, és csak 7 % esetében merültek fel komoly nehézségek 10. Ezek az eredmények túlnyomórészt hasonlóak a 2011-ben értékelt többi uniós projektekre vonatkozó EOM-eredmények átlagaihoz 11. A projekt életciklusa későbbi szakaszában gyakran került sor második monitoring látogatásokra, melyek célja az eredmények mérése és az ajánlások nyomon követése volt. A helyszíni látogatásokon és a rendszeres koordinációs találkozókon résztvevő végrehajtó partnerek 12 rendszeresen eredményjelentéseket és külön zárójelentéseket nyújtottak be. A monitoring információk teljes körét globális irányítási eredménytábla tartalmazza, mely interaktív eszközként szolgál a valós idejű monitoring információk aktualizálására a Bizottságnál és az uniós küldöttségeken. Független értékeléseket három szinten végeztek: i. projekt szinten a nemzetközi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek és a tagállami ügynökségek által végrehajtott projektek esetében, ii. a végrehajtó partner szintjén (pl. FAO 13, AU-IBAR) és iii. globális szinten, az EU élelmezésfinanszírozási eszköze szintjén 14. Az EU élelmezésfinanszírozási eszközének záró értékelését 2011 2012-ben végezték el a Bizottság értékelési módszertana alapján. A záró értékelés szerint a Bizottság hatékony és eredményes volt az élelmezésfinanszírozási eszköz végrehajtásában, a beavatkozások indokoltak voltak, a projektek egyértelműen pozitív hatást gyakoroltak a kedvezményezettekre. Azonban nagyobb hatást lehetett volna elérni hosszabb végrehajtási időszakkal és szűkebb földrajzi hatókörrel. Emellett az Európai Számvevőszék nemrég különjelentést tett közzé az EU szub-szaharai Afrikának nyújtott élelmezésbiztonsági segélyének hatékonyságáról, mely többek között arra vonatkozó ajánlást tartalmaz, hogy az EU vizsgálja meg a fejlődő országokban potenciálisan bekövetkező jövőbeni élelmiszerválságok következményeit kezelő, állandó eszköz megvalósíthatóságát 15. 4. EREDMÉNYEK ÉS A VÁRHATÓ HATÁS Rövid időkerete ellenére az élelmezésfinanszírozási eszköz több mint 59 millió közvetlen kedvezményezettet ért el, tovagyűrűző hatásai 93 millió közvetett kedvezményezettet 10 11 12 13 14 15 Az eredményorientált monitoring zárójelentése megtalálható a DEVCO honlapon. 2012. évi jelentés az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról és külső segítségnyújtási politikájáról, valamint ezek 2011. évi végrehajtásáról. SWD (2012) 242 final. A jelentésekből származó aggregált adatokat az Eredmények és várható hatás című 4. szakasz tartalmazza. Az Európai Unió élelmezésfinanszírozási eszköze. A jövőbeni intézkedések alapkövei. A FAO válogatott projektekre vonatkozó első értékelése. http://www.fao.org/fileadmin/user_upload/isfp/euff_web.pdf. Az élelmezésfinanszírozási eszköz záró értékelése: http://ec.europa.eu/europeaid/what/developmentpolicies/intervention-areas/ruraldev/food_intro_en.htm. 1. sz. különjelentés: Az Európai Unió szub-szaharai-afrika élelmezésbiztonságához nyújtott fejlesztési támogatásának hatékonysága. 2012, Európai Számvevőszék. HU 5 HU
érintettek, többnyire sérülékeny kistermelőket és családjaikat 16. A beavatkozásokat a partnerországok politikáihoz és prioritásaihoz igazították, a végrehajtás az EU olyan élelmezésbiztonsági eszközeivel való koordináció, komplementaritás és koherencia mellett valósult meg, mint az élelmezésbiztonságra vonatkozó tematikus program, valamint az uniós tagállamok és más donorok programjai. A beavatkozások több mint 65 %-a folyamatban levő műveletek megerősítését szolgálta, ennek folyamán létező végrehajtási struktúrákból folyósítottak további forrásokat, ahol az szükséges és lehetséges volt. Ez lehetővé tette a gyors reagálást és beleillett az élelmezésfinanszírozási eszköz szűk időkeretébe. Az UNHLTF által koordinált, az élelmiszerár-válságra való nemzetközi reagálás részeként a források majdnem 60 %-át ENSZ-ügynökségeken keresztül folyósították. Az ügynökségek fokozott helyszíni jelenléte lehetővé tette a jól időzített és testreszabott reagálást, ami országos szinten jó láthatóságot biztosított az élelmezésfinanszírozási eszköz számára. Az élelmezésfinanszírozási eszköz jelentős szerepet játszott a Bizottság és az ENSZ római székhelyű ügynökségei 17 közötti partnerségek megerősítésében, ami végső soron az élelmezés- és táplálkozásbiztonsági kérdésekben való programszerű együttműködés kereteinek kialakításáról szóló szándéknyilatkozat 18 aláírását eredményezte. A beavatkozások végrehajtásában több mint 425 nem állami szereplő is részt vett, közülük a legtöbben helyi szinten működő, az adott országban székhellyel rendelkező szereplők voltak. E szereplők több mint kétharmadával az ENSZ-ügynökségek kötöttek szerződést, míg 124 szereplővel pályázati felhívás eredményeként a Bizottság kötött szerződést. Az élelmezésfinanszírozási eszköz beavatkozásainak főbb eredményeit és rövid távú hatásait az alábbiakban ismertetjük, a rendeletben meghatározott három beavatkozási típus alapján. 4.1. A mezőgazdasági inputanyagokhoz és szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést elősegítő intézkedések Az élelmezésfinanszírozási eszköz beavatkozásainak többsége (62 %) a kistermelők mezőgazdasági termelésének növelésére és/vagy inputokhoz való hozzáférésének javítására összpontosított. A FAO és a nem kormányzati szervek által végrehajtott projektek legnagyobb komponensét a mezőgazdasági inputok szétosztása jelentette. A kedvezményezett gazdálkodók között 124 600 tonna minősített és feljavított vetőmagot és 950 000 tonna műtrágyát osztottak szét. Ezen a területen a legfőbb kihívást az jelentette, hogy a kötelező közbeszerzési eljárások és a helyi piacot jellemző korlátozott elérhetőség ellenére sikerüljön megfelelni a mezőgazdasági naptár diktálta követelményeknek. A végrehajtó partnerek arról számoltak be, hogy a különböző projektek a mezőgazdasági termelést átlagosan 50 %-kal növelték (ez az arány 20 % és 100 % között mozgott), a háztartások éves jövedelmét pedig átlagosan majdnem 290 EUR-val (ez az összeg 40 EUR és 2100 EUR között mozgott). Guatemalában a FAO és a WFP közösen 14 000 kistermelő mezőgazdasági termelékenységét és marketing kapacitását javította. Alta Verapazban a kukoricatermelők termelékenysége 2,1 tonna/hektár átlagtermelésről 3,5 tonna/hektár átlagtermelésre nőtt. A háztartások átlagosan 20 %-kal többet termeltek, mivel néhány termelő jó szervezettségi szintet ért el és megfelelt a nemzetközi minőségi követelményeknek. 16 17 18 Ez a szám nem tartalmazza a költségvetés-támogatásokat és a regionális szervezetek tevékenységeit. FAO, WFP és IFAD. Szándéknyilatkozat Programszerű együttműködés az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén, melyet a FAO, a WFP, az IFAD és a Bizottság írt alá 2011. június 27-én. HU 6 HU
A termelést az állattartókat célzó projektek is növelték, összesen 834 000 állattal látták el őket (szarvasmarha, kecske, disznó és csirke). A termelékenységet illetően jelentős hatással járt a mezőgazdasági termelés gépesítése (Zambiában például a nehéz ekéket felváltó könnyebb vetési eszközök használata előmozdította a nemek közötti egyenlőséget, mivel az ültetés és a gyomlálás hagyományosan női feladat) és a halandóság élőállat-oltással való csökkentése. Az AU IBAR a VACNADA (Vakcinakampány Afrika prioritást nem élvező állatbetegségektől való mentesítése érdekében) projektet 28 szub-szaharai afrikai országban hajtotta végre. Összesen 44,6 millió élőállatot oltottak be 4 fertőző állatbetegség ellen, látványosan csökkentve e betegségek felbukkanását az érintett térségekben. Az oltással elért nagyobb immunitásnak köszönhetően az állattartók megtarthatták állataikat (különösen azok a kistermelők, akik nem tudták kifizetni az oltást), a többletet eladhatták, amiből fedezhették háztartási és egyéb váratlan kiadásaikat. A projekt javította a termelési kapacitást is (néhány esetben 100 %-kal) és néhány vakcina minőségét azáltal, hogy a vakcinákat előállító laboratóriumoknak berendezéseket szállítottak és fejlesztették azok létesítményeit, amit képzési tevékenységek egészítettek ki az állatorvosi szolgálatok kapacitásának növelése érdekében. A projektek többségében kombinálták a vetőmag/műtrágya és élőállat elosztást az eszközök és mezőgazdasági gépek elosztásával és az oltásokkal. A kedvezményezettek több mint 88 000 gépet és a betakarítás utáni tevékenységekkel kapcsolatos berendezéseket kaptak. A magánszektorral különösen a helyi agrárkereskedők révén kialakított partnerségek, nemcsak az inputok rendelkezésre állását és terjesztését javították, hanem serkentették a helyi gazdaságot is. Számos projekt a termelés diverzifikálását célozta (pl. kertészet Bangladesben, kisállat-tenyésztés Tanzániában, haltenyésztés, közepes volumenű banán- vagy zöldségtermelés Haitin), ennek eredményeként a kedvezményezettek többféle élelmiszerhez juthattak hozzá. A projektek emellett fokozták a piacra való termelést, ami némi készpénzjövedelmet termelt a korábban önellátó háztartások számára. Az Etiópiában végrehajtott Afrika Önsegélyezése projekt keretében 17 500 háztartásban 35 %-kal nőtt a mezőgazdasági termelés 606 tonna nemesített vetőmag, 29 tonna állattakarmány, 278 000 állatgyógyszer (antibiotikumok és antihelmintikumok), gépek (vetőmagtisztítók, öntözőszivattyúk, tejtermék előállításához szükséges gépek) kiosztása és 16 vetőmagbolt felépítése révén. A kedvezményezettek éves jövedelme nőtt, a növekedés kb. 209 EUR és 1500 EUR között mozgott. A műveletek a megnövelt mezőgazdasági termelékenység tartóssá tételét célzó kapacitásépítésre irányultak. A kapacitásépítési tevékenységek olyan intézkedések széles köréhez kapcsolódtak, mint pl. a gazdálkodók betanítása mezőgazdasági és öntözési technikákba; az intézkedések növelték a termelői csoportok és azok társulásai kapacitásait is. A képzéseken nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem kormányzati tisztviselők és más érdekeltek vettek részt. A különböző képzési tevékenységekben majdnem 2,5 millióan vettek részt. Az olyan szaktanácsadási módszerek, mint a tapasztalati gazdaiskolák és a helyi referenciaszemélyek, hatékonynak bizonyultak a tanácsadásban: a helyszínen ismertették a termelés intenzifikációjának fenntarthatóságát, a bevált mezőgazdasági gyakorlatokat, a talajvédő művelést, a talaj termékenységének fenntartását, a kisebb öntözőrendszereket, a növénytermesztés diverzifikálását stb. Zambiában nőtt az élelmiszertermelés azáltal, hogy javult a mezőgazdasási inputokhoz való hozzáférés és ismertté váltak a talajvédő művelés elvei. A tapasztalati gazdaiskoláknál tartott szaktanácsadási napokon 400 helyszíni szaktanácsadó adta át tudását a talajvédő művelésről 28 kiválasztott mezőgazdasági termelőnek, akik egyenként 15 másik, a programban résztvevő mezőgazdasági termelőnek adták tovább az ismereteket. Az ismeretek ily módon kb. 180 000 mezőgazdasági termelőhöz jutottak el. A talajvédő művelés gyakorlatainak elterjedése a kukoricatermelés átlagosan 30 %-os növekedését eredményezte 2 tonna/hektárról 2,6 tonna/hektárra. Az élelmezésfinanszírozási eszközből folyósított 16,9 millió EUR-t követően újabb 11,1 millió EUR-s hozzájárulást terveznek a projekthez (az Európai Fejlesztési Alapból) annak érdekében, hogy a talajvédő művelést tovább terjeszthessék az országban. HU 7 HU
4.2. Biztonsági háló intézkedések és élelmezési fellépések A kb. 138 millió EUR-t kitevő biztonsági háló típusú intézkedések felkészítették a kedvezményezetteket a magas élelmiszerárak hatásainak kezelésére, elsősorban készpénzt/ élelmiszert munkáért típusú projektekkel és utalványokkal. A vidéki (és néha városi) szegények a biztonsági háló intézkedésekből (pl. PSNP Etiópiában), készpénzt vagy élelmiszert munkáért típusú projektekből részesültek (pl. Sierra Leone, Pakisztán). A biztonsági háló intézkedéseket a készpénz- vagy élelmiszerelosztásban jártas olyan partnerek hajtották végre, mint a Világbank, az UNRWA, az Élelmezési Világprogram (WFP) valamint a nem kormányzati szervezetek, melyek a rajtuk keresztül folyósított összeg egynegyedét munkáért cserébe készpénzként osztották ki (57 millió EUR). A legtöbb esetben a tevékenységekből származó extrajövedelem segítette a kedvezményezetteket abban, hogy átvészeljék az élelmiszerár-válságot, és néhány esetben az élelmezésfinanszírozási eszköz időtartama alatt bekövetkezett, őket sújtó természeti katasztrófákon (szárazság, áradások); emellett növelte a legszegényebbek rezilienciáját és megakadályozta termelési eszközeik (állatok, kisgépek) eladását, lehetővé téve a háztartások számára, hogy javítsák életkörülményeiket a válságok után. Bangladesben a munkáért élelmiszert és készpénzt programokból 607 000 ember részesült rövid távú foglalkoztatás keretében, melyet 121 000 marginális vagy föld nélküli mezőgazdasági termelőnek biztosítottak az ínséges időszakban. 989 áradásbiztos mezőgazdasági létesítményt rakpartok, bekötő utak, megemelt föld és magágyak, öntöző rendszerek építettek és rehabilitáltak 1,7 millió ember védelme érdekében. Nagyon kivételes esetekben élelmiszert is kiosztottak a legsérülékenyebb embereknek, vagy élelmiszert munkáért programok keretében vagy akár élelmiszersegélyként. Az UNRWA például a megszállt palesztin területeken 34 500 tonnányi élelmiszert osztott szét, a WFP pedig 96 600 tonnányi élelmiszert osztott szét azokban az országokban, amelyek súlyos élelmiszerhiánnyal küzdő területekkel rendelkeznek (pl. Pakisztán, Banglades és Guatemala). A projektek több mint egyharmada (37 %) táplálkozással kapcsolatos tevékenységekre irányult. Az élelmezésfinanszírozási eszköz javította a legsérülékenyebb emberek, különösen a gyermekek tápláltsági állapotát. Több beavatkozás különösen a 6 éves és annál fiatalabb gyermekekre, az állapotos nőkre és szoptatós anyákra irányult az élelmiszerár-válság hatásainak enyhítése céljából. Nigerben, Maliban és Libériában például 25 000 tonna tápláló élelmiszert és több millió vitaminkészítményt osztottak szét, miközben 141 000 kedvezményezettet, elsősorban anyákat, orvosi és orvosi kisegítő személyzetet ismertettek meg a táplálkozást javító gyakorlatokkal. Maliban több mint 11 millió, 6 59 hónapos gyermek kapott A-vitamin kiegészítést, Nigerben 1 300 000 gyermek helyzete javult az anyákat célzó, az alultápláltság megelőzésének tudatosítására irányuló kampányok eredményeként. Guatemalában 100 000 6 36 hónapos gyermek és 50 000 terhes nő és szoptatós anya részesült további élelmiszeradagokban, 8000, önellátó mezőgazdasági termelő pedig képzési tevékenységekben való részvételért cserében részesült szintén élelmiszeradagokban. 4.3. A mezőgazdasági termelés növelését célzó egyéb kis volumenű intézkedések Számos projekt tartalmazott a termelést javító egyéb komponenseket, pl. a betakarítás utáni veszteségeket csökkentő, a vízellátást, a talajvédő művelést vagy a piacra jutást javító komponenseket. Összesen 315 350 hektár termőföldet rehabilitáltak vagy öntöztek, míg 13 656 töltést, gátat, mikrogátat, és több mint 10 600 kilométernyi (elsősorban bekötő) utat állítottak helyre vagy építettek. Az egyéb kis volumenű intézkedések közé tartozott a mikrohitel-nyújtás, a vetőmag-központok és kutatási létesítmények építése. Észak-Afganisztánban 4880 család vett részt munkáért készpénzt programban infrastrukturális és öntözési tevékenységekben, melyek eredményeként 107 km-nyi utat és 1057 km-nyi öntözőcsatornát építettek és újítottak fel; 3164 hektárnyi földet tettek alkalmassá mezőgazdasági művelésre, javítva a mezőgazdasági HU 8 HU
termelékenységet, valamint a falvak elérését és a piacra jutást, különösen télen. Ennek eredményeként 218 000 ember élvezhette a helyreállított és újonnan épült infrastruktúrát és részesedett árvízvédelmi intézkedésekből, valamint 6500 család hozzáférését biztosították a tiszta ivóvízhez. Más intézkedések különböző területekre irányultak, pl. a halászatra (Kambodzsa, Fülöpszigetek, Guinea-Conakry, Mozambik), városi mezőgazdaságra (Kenya), szakpolitikai keret támogatására (Nepál), vetőmag-szaporításra (Burkina Faso, Niger, Nepál, Mozambik) vagy a talajvédő művelésre (Zambia). Az élelmezésfinanszírozási eszköz pozitív hatást gyakorolt több mint 59 millió közvetlen kedvezményezett életére, mivel növelte a kistermelők körében a fenntartható mezőgazdasági termelést, csökkentette a betakarítás utáni veszteségeket és elősegítette a piacra jutást. A beavatkozások javították a kistermelők kapacitásait a föld-, az élőállat- és a vízgazdálkodás terén, növelve a kistermelők jövedelmét és diverzifikálva jövedelemforrásaikat. Az élelmezésfinanszírozási eszköz emellett javította az élelmiszerhez való hozzáférést, valamint a legsérülékenyebb emberek különösen a nők és a gyermekek élelmezési helyzetét és tápláltsági állapotát. 5. FŐBB TANULSÁGOK ÉS AJÁNLÁSOK Levont tanulságok 1. Az EU bizonyította, hogy képes létrehozni és hatékonyan végrehajtani az 1 milliárd EUR költségvetésű élelmezésfinanszírozási eszközt. Ezzel a határozott lépéssel az EU a donorközösség első sorába lépett a fenntartható mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság tekintetében. Azóta sem vesztette el vezető donor szerepét az élelmezésbiztonság tekintetében, mely továbbra is első helyen szerepel a nemzetközi napirenden az Aquilai Élelmezésbiztonsági Kezdeményezés és a G8-ak Új Élelmezés- és Táplálkozásbiztonsági Szövetség elnevezésű legutóbbi kezdeményezése keretében. 2. Az élelmezésfinanszírozási eszköz sikeres végrehajtása nagy mértékben a gyors felállításának, a méretének, és mindenekelőtt a reagáló képességének volt köszönhető. Központi szerepet játszott a Bizottság és az ENSZ által létrehozott két munkacsoport, melyek feladata a megfelelő munkaerő és szakértelem mobilizálása volt. 3. A fő célkitűzés az élelmiszerár-válság következményeinek, nem pedig a válságot kiváltó okoknak a gyors kezelése volt. Az élelmezésfinanszírozási eszköz mégis javította a szegény emberek és közösségek képességeit, hogy szembenézzenek a jövőbeni válságokkal. Ez eredményesnek bizonyult, mivel azóta a szub-szaharai Afrika számos országát sújtották újra élelmiszerválságok, melyek mögött többféle, egymással összefonódó olyan kiváltó okok húzódtak meg, mint például a szegénység, az éghajlattal kapcsolatos kockázatok, magas és ingadozó élelmiszerárak, a szűkös természeti erőforrások (ideértve a nem megfelelő földbirtoklási viszonyokat), a gyors demográfiai növekedés, az instabil kormányzás és a politikai instabilitás. Továbbá, a legsérülékenyebb embereket ezek a tényezők gyakrabban és súlyosabban sújtják majd a jövőben, különösen a Száhil övben és Afrika szarván. 4. Mivel az élelmezésfinanszírozási eszköz a mezőgazdasági termelés növelésére összpontosít, sikeresen hozzájárult a helyi szintű kínálat növeléséhez. Ugyanakkor ezek a beavatkozások nem helyettesíthetik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a partnerországoknak meg kell tenniük a fenntartható mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság hosszú távú támogatásának megerősítése érdekében. HU 9 HU
5. A programok célkitűzéseinek elérése néha kihívást jelentett a viszonylag rövid végrehajtási időszak miatt. A SHARE és az AGIR Száhil kezdeményezésekhez hasonlóan élesebben meg kell különböztetni egymástól a rövid távú és a középhosszú távú beavatkozásokat. 6. Sőt, az élelmezésfinanszírozási eszköz keretében megvalósult beavatkozások elsődlegesen az élelmiszer rendelkezésre állására és az élelmiszerhez való hozzáférésre összpontosítottak. Míg az élelmiszerhez való hozzáférés jelentős probléma, a tápláló élelmiszerhez való hozzáférés még annál is nagyobb kihívást jelent számos partnerországban. Több figyelmet kellett volna szentelni az anyák és gyermekek alultápláltsága kezelésének. 7. 2012-ben majdnem 30 millió sérülékeny ember szenvedett az élelmiszerválságtól Afrika szarván és a Száhil övben. Ez ráirányítja a figyelmet arra, hogy az EU-nak erős kapacitást kell fenntartania a gyors reagálás érdekében. Az Európai Számvevőszék és a Parlament ajánlásainak megfelelően a Bizottság azonosítani fogja a költségvetési rendelet és a költségvetési keret módosításaira épülő legelőnyösebb opciókat. Ajánlások Az EU-nak növelnie kell a fenntartható mezőgazdaságba és az élelmezésbiztonságba irányuló támogatását. A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó földrajzi programozás keretében: 1. Az EU-nak a partnerországokkal folytatott párbeszéd középpontjába kell helyeznie a fenntartható mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot, és folytatnia kell a partnerországok élelmiszerválságokat előidéző okokat kezelő politikáinak és prioritásainak támogatását. 2. Az uniós támogatásnak különös figyelmet kell szentelnie az élelmiszerbizonytalansággal küzdő országoknak. E célból teljes mértékben használni kell a Bizottság által kidolgozott strukturált élelmezésbiztonsági értékelést. 3. Az élelmezés- és táplálkozásbiztonság tekintetében az uniós támogatás egyik központi célja a legveszélyeztetettebbek emberek, közösségek és partnerországok rezilienciájának erősítése. Az Uniónak a reziliencia-programja keretében növelnie kell a sebezhetőség-csökkentésbe irányuló támogatását azáltal, hogy növeli a partnerországok képességét a jövőbeni sokkok megelőzésére és az azokra való felkészülésre, valamint a válságok bekövetkezésekor a reagálásra. Ez azt jelenti, hogy fokozni kell a katasztrófakockázat-kezelési tevékenységeket, különösen a katasztrófáknak kitett partnerországokban. 4. Az élelmezésfinanszírozási eszköz végrehajtásából, valamint a SHARE és az AGIR Száhil kezdeményezések elindításából levont tanulságok alapján az EU-nak a meglévő eszközöket kell alkalmaznia, és élnie kell azzal a legújabb lehetőséggel, hogy alapokat hozzon létre a strukturált megközelítés előmozdítása érdekében az élelmiszerválságok sújtotta partnerországok támogatása terén. 5. Ahol csak lehet, a létező nemzeti és regionális struktúrákat és kapacitásokat kell használni, az élelmiszerválságokra való uniós reagálást a jövőben a válság jellegéhez és környezetéhez igazítják. Ez a megközelítés fokozottan szem előtt tartja a felelősségvállalást, figyelembe véve az élelmezésbiztonság, valamint a kormányzás, az állam instabilitása és a békeépítés közötti kölcsönhatást, különösen az instabil államokban és a tartós élelmiszerbizonytalanság kontextusában. HU 10 HU
6. KÖVETKEZTETÉS ÉS KITEKINTÉS A koordinált ENSZ-reagálás elősegítésében döntő szerepet játszó élelmezésfinanszírozási eszköz révén az EU gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a 2007/2008. évi élelmiszerárválság hatásaira. Az 1 milliárd eurós élelmezésfinanszírozási eszköz közvetlenül több mint 59 millió embert segített 49 fejlődő országban. Hozzájárult a mezőgazdasági kistermelők kínálatának bővítéséhez, növelve a termelést és a jövedelmet. A biztonsági háló intézkedések enyhítették az élelmiszerár-növekedések hatásait a népesség legsérülékenyebb csoportjaiban. Más intézkedések általánosabban támogatták a mezőgazdaság termelési alapját. Ebben az értelemben az élelmezésfinanszírozási eszköz jelentős eredményeket ért el a fenntartható mezőgazdasági termelés növelésében, a betakarítás utáni veszteségek csökkentésében és a piacralépés elősegítésében. Emellett az élelmezésfinanszírozási eszköz hozzájárult ahhoz, hogy a fenntartható mezőgazdasági fejlesztés és az élelmezésbiztonság a globális fejlesztési napirend elejére kerüljön. Folyamatosan fenntartotta a nemzetközi figyelmet az olyan fórumokon, mint a világ élelmezésbiztonságával foglalkozó bizottság, a G8 és a G20, melyeken hangsúlyozta a fenntartható alapokra épülő mezőgazdasági termelés és termelékenység növelésének szükségességét, és hozzájárult a globális kormányzási mechanizmusok erősítéséhez a globális piaci információk javítása révén 19. Míg az élelmezésfinanszírozási eszköz nagyjából megvalósította célkitűzéseit, többet kell tenni az élelmiszer-ellátás bizonytalansága ellen, különösen az alacsony jövedelmű és a katasztrófáknak kitett országokban. Az élelmezésfinanszírozási eszközzel kapcsolatos tanulságokra építve meg kell erősíteni a fenntartható mezőgazdasági fejlesztéshez és az élelmezésbiztonsághoz nyújtott uniós támogatást, mint az együttműködés központi elemét az élelmiszer-ellátás bizonytalanságával tartósan küzdő országokban. A 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó közös programozás keretében az uniós küldöttségek iránymutatást kaptak ahhoz, hogy biztosítsák a fenntartható mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság prioritásainak érvényesülését, különösen abban az 52 partnerországban, melyeket a strukturált élelmezés- és táplálkozásbiztonsági értékelések alapján választottak ki. Ezeket a prioritásokat tükröznie kell az uniós küldöttségek által folytatott szakpolitikai párbeszédnek, melyek a tartós hatásra és felelősségvállalásra 20 helyezik a hangsúlyt, különösen a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából. E tekintetben az EU-nak az élelmezés- és táplálkozásbiztonság tekintetében leghátrányosabb helyzetű országokra kell összpontosítania, a leghatékonyabb meglévő finanszírozási mechanizmusokat felhasználva, hogy hosszú távon csökkentse a strukturális sérülékenységet, és hogy erősítse a legszegényebb háztartások, országok és régiók rezilienciáját a jövőbeni élelmiszerválságokkal szemben, legyenek azok akármilyen természetűek is. 19 20 Az élelmiszerárak ingadozásáról és a mezőgazdaságról szóló cselekvési terv keretében a G20-ak 2011 júniusában elindított mezőgazdasági piaci információs rendszere (AMIS) például a globális piac átláthatóságának növelését, az információáramlást és a szakpolitikai koordináció erősítését célozza. http://www.amis-outlook.org. A segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozat alapelveinek megfelelően az accrai cselekvési program, és az EU munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódexe. HU 11 HU