TANMENETJAVASLAT Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet ÉDES ANYANYELVÜNK címû nyelvtankönyvéhez, valamint az ÚTITÁRS I. feladatfüzethez Általános iskola 5. osztály
Az integrált magyar nyelv és irodalom program 1 8. évfolyam 5. osztályos része Írta: Adamikné dr. Jászó Anna és dr. Fercsik Erzsébet Alkotó szerkesztô: Adamikné dr. Jászó Anna Tördelés: Szücs Bt. Felelôs szerkesztô: Török Ágnes Adamikné dr. Jászó Anna, Dr. Fercsik Erzsébet, 2001 ISBN 963 657 178 3 A kiadó a kiadói jogot fenntartja Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.
Az 5. osztályos Édes anyanyelvünk részletes felépítése A TANÁRNAK A TANULÓNAK Magyar nyelv és kommunikáció Anyanyelvünk A nyelvi viselkedés Mindennapi szövegek és helyzetek A bemutatkozás és a bemutatás A névjegy A meghívó és a meghívás A köszönés és a megszólítás Az elbeszélés Hangtan A beszédhangok képzése A magánhangzók: az állkapocs nyitása szerint A magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint A hangrend és az illeszkedés A magánhangzók: az ajakmûködés szerint, az ajakmûködés szerinti illeszkedés A mássalhangzók: a képzés módja szerint A mássalhangzók: a hangszalagok mûködése szerint A zöngésség szerinti részleges hasonulás A magánhangzók idôtartama, a helyesírási szabályok rendszerezése A mássalhangzók idôtartama, a helyesírási szabályok rendszerezése A mássalhangzók változásai: a teljes hasonulás és az összeolvadás; a helyesírási szabályok rendszerezése A szótag és az elválasztás A hangok zenéje és a szóhangulat A ritmus Kommunikáció A beszéd dallama A hangsúlyozás A beszédtempó A hangerô A beszédszünet A beszéd és a felolvasás A leírás A szavak jelentése A hangalak és a jelentés A hangutánzó és a hangulatfestô szavak Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak Az azonos alakú szavak A hasonló alakú szavak A több értelmû szavak Az ellentétes jelentésû szavak Szólások, közmondások Figyeld meg anyanyelved, hogyan beszélnek saját környezetedben, iskoládban, osztályodban, s hogyan kell, hogyan illik beszélned; az irodalmi mûvekben az elbeszélés sajátosságai! Figyeld meg hogyan képezzük a köznyelvi norma szerint a hangokat; hogyan képezed te a hangokat; gyakorold a szép beszédet és a felolvasást; a helyesírás tanulását kapcsold össze a kiejtéssel, a felolvasással: mindig olvasd fel, amit leírtál; ne feledkezz meg hangtani ismereteidrôl irodalmi tanulmányaid során sem, a verstan tanulása közben! Figyeld meg hogyan formáljuk meg beszédünket; milyen a beszéd és felolvasás; az irodalmi mûvekben a leírás sajátosságait! Figyeld meg az irodalmi mûvekben a szavak jelentését; a szólások és a közmondások szerepét; ismerkedj a szótárral és a kézikönyvekkel! 3
A TANÁRNAK A TANULÓNAK A szavak szerkezete A szóelemek A szótövekrôl A névszók ragjai A névszói ragok helyesírása A névszók jelei Az igeragok Az igék jelei Az igealakok helyesírása Az írott nyelv A beszéd és az írás Az írás története A magyar helyesírás története Helyesírásunk Helyesírásunk alapelvei Összefoglaló táblázatok A magánhangzók rendszere A magánhangzótörvények A mássalhangzók rendszere A mássalhangzótörvények A magyar beszéd Helyesírásunk alapelvei A szavak jelentése A szóelemek Toldalékok és változataik Kommunikáció Figyeld meg a szó alakját, tanuld meg a szóalakok helyes írását: tudd mindig, hogy mit miért írsz le: értsd a helyesírást; olvasd fel szótagolva, amit leírtál: ilyenkor elkülönülnek a szóelemek; figyeld meg a régies szóalakokat: irodalmi tanulmányaid során se feledkezz meg nyelvtani ismereteidrôl, csakis így érted meg a szövegeket! Figyeld meg alaposan a helyesírási szabályzatot és a helyesírási szótárakat! Rendszerezd ismereteidet! Használd a táblázatokat az év közi összefoglalásokhoz és az év végi ismétléshez! Figyeld meg az összefüggéseket! 4
Néhány módszertani megjegyzés 1. A tananyag felépítése induktív. Azt gondoltuk, hogy célszerûbb a gyerek környezetébôl kiindulni, és megfigyeltetni vele környezetének nyelvát, illetôleg a saját nyelvát. S talán grammatikai ismeretei birtokában jobban meg fogja érteni a nyelvrôl szóló általános ismereteket. Az egyes tanórák felépítése is induktív, tehát a tapasztalatra épül. Ez a tankönyv abban különbözik a többitôl, hogy megadja az egyes órák felépítését: az indukciós anyagot, a szabályt, az elsôdleges rögzítést és a megértést ellenôrzô at, valamint az órai gondolatmenethez kapcsolódó házi feladatot. Azt javasoljuk, hogy mindenekelôtt idézzék fel a kapcsolódó ismereteket. Utána közösen dolgozzák fel az indukciós anyagot. Ezt többféleképpen meg lehet oldani: fel lehet írni a táblára ha alkalmas erre, esetleg egy részét vagy hasonló anyagot is lehet közszemlére tenni; közös feladatmegoldást lehet végezni a könyv alapján; egyszerûen el lehet olvasni közösen a könyvet stb. A táblai munka és a szabály közös megfogalmazása után mindenképpen javasoljuk a könyv elolvasását vagy felolvasását. Mindenképpen olvastassuk fel az olvasmányokat és az rovat párbeszédeit. Érdekes beszélgetéseket lehet kapcsolni mindegyikükhöz. A piktogramok is eligazítanak a feladattípusok értelmezésében. A nyelvtankönyv tekintettel van az irodalomkönyvre: sok verset közöl, kevésbé tanított, de nagyszerû verseket. Jó alkalmat nyújtanak a felolvasás, a memoriter gyakorlására. 2. A tankönyv végén táblázatok segítik a rendszerezést és az összefoglalást. Tanítsuk meg a táblázatok leolvasását, ez a szövegértô olvasás tanításában is feladat. Tanítsuk meg a táblázatok segítségével történô tanulást is. A táblázatokat görgetjük, azaz a felsôbb évfolyamokon megismételjük az alsóbb évfolyamok táblázatait. 3. Kézikönyvra a korosztálynak jobban megfelelô Képes diákszótárt javasoljuk, valamint a Helyesírásunk címû iskolai szabályzatot. 4. A fejlesztendô képességeket az alábbi ábra szemlélteti: kiejtés és beszéd (szóbeli szövegalkotás) fogalmazás (írásbeli szövegalkotás) kommunikációs képességek az olvasás és az írás képessége nyelvtan és helyesírás a verstan, a stilisztika és a poétika alapozása TANKÖNYVEK a szövegértô olvasás képessége szövegelemzés a tanulás képessége memoriter és felolvasás könyvtár házi olvasmányokkal felkészítés az olvasásra Ezt a sokoldalú képességfejlesztést nemcsak az irodalom- és a nyelvtantankönyv biztosítja, hanem az Útitárs feladatfüzetek is. A tanórai munkát is segíti, ezenkívül a differenciálás kitûnô eszköze. A nyelvtani feladatfüzet felépítése: Feladatok az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz Integrált feladatsorok Jeles napok Szeptember Reguly Antal Október A rokon népek napja október utolsó hete November Kôrösi Csoma Sándor December Petôfi Sándor Január A magyar kultúra napja január 21. Február A Kalevala napja február 28. Március A magyar nyelv hete Április Hans Christian Andersen születésnapja április 2., a gyermekirodalom napja Május Sajnovics János Június Ünnepi könyvhét 5
A nyelvtani anyag a következô a feladatfüzetben. Itt kaptak helyet az adott tananyaghoz kapcsolódó, az ismétlô, a kreatív és játékok, valamint a tollbamondások. Az alsó tagozatos olvasókönyvek mindig a jeles napokkal, a nemzeti ünnepekkel zárulnak. Negyedikben a jeles napokat a magyar történelem eseményeihez kapcsoltuk. Ötödikben ez a fejezet kikerült az irodalomkönyvbôl, s helyét a feladatfüzetben találtuk meg. Ebben a tanévben a jeles napokat a magyar kultúra eseményeihez kötöttük elsôsorban. Itt olvasmányokat adtunk, s az olvasmányokhoz ismétlô jellegû feladatsorokat kapcsoltunk. Egy új anyag azért itt is van: a bekezdés szerkesztésének a tanítása. Az integrált feladatsorok célja nemcsak a hagyományápolás, hanem a szövegértô olvasás fejlesztése is. Változatos kapcsolódnak az olvasmányokhoz, melyek egyaránt fejlesztik a szó szerinti, az értelmezô, a kritikai és a kreatív olvasást. Ezek új fogalmak mind a módszertanban, mind a kerettantervben. Ajánljuk megismerésükhöz az Anyanyelvi nevelés az ábécétôl az érettségiig címû módszertant (Adamikné dr. Jászó Anna munkája, Trezor Kiadó ELTE TFK, Bp., 2001.) Taneszközök 1. Édes anyanyelvünk: Magyar nyelvtan és kommunikáció 5. évfolyam. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 2. Útitárs I. Feladatfüzet az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 3. Felmérõlapok az Édes anyanyelvünk címû tankönyvhöz az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 4. Tanmenetjavaslat az Édes anyanyelvünk címû nyelvtankönyvhöz és az Útitárs I. feladatfüzethez. Az általános iskolák 5. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 2002. 5. Tanári kézikönyv az integrált magyar nyelvi és irodalmi program nyelvtani és kommunikációs anyagához: Édes anyanyelvünk tankönyvek, feladatfüzetek az általános iskola 5 8. osztálya számára. Dinasztia Tankönyvkiadó, 1999. Ajánlott kézikönyvek A magyar helyesírás szabályai (AkH.), Tizenegyedik kiadás, Akadémiai Kiadó, 1994 A magyar nyelv szóvégmutató szótára (VégSz.), (Szerk.: Papp Ferenc), Akadémiai Kiadó, 1994 Helyesírásunk, (Szerk.: Fábián Pál), Nemzeti Tankönyvkiadó, 8., átdolgozott kiadás, 1996 Helyesírási kéziszótár (HKsz.), (Szerk.: Deme László és Fábián Pál), Akadémiai Kiadó, 1988 Idegen nevek kiejtési szótára (IdNKSz.), (Szerk.: Magay Tamás), Akadémiai Kiadó, 1974 Idegen szavak és kifejezések szótára (IdSzKSz), (Szerk.: Bakos Ferenc), Akadémiai Kiadó, 1994 Képes diákszótár (), (Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Akadémiai Kiadó, 1992 Larousse diákenciklopédia, (Szerk.: A. Fodor Ágnes), Glória Kiadó, 1992 Magyar helyesírási szótár (MHSz.), (Szerk.: Deme László Fábián Pál Tóth Etelka), Akadémai Kiadó, 1999 Magyar szókincstár (MSzk.), (Fõszerk.: Kiss Gábor), Tinta Könyvkiadó, 1998 Magyar szólások és közmondások (SzólKözm.), O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1966 Mi fán terem? O. Nagy Gábor, Gondolat Kiadó, 1979 Nem árulok zsákbamacskát, Híves Márta, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1999 Nyelvmûvelõ kéziszótár (NyKsz), (Szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Auktor Könyvkiadó, 1996 Szinonimaszótár diákoknak (SzinszD.), (Szerk.: Ruzsiczky Éva), Helikon Kiadó, 1998 6
9
8 Tanmenetjavaslat Édes anyanyelvünk 5. oszt. Témák: Magyar nyelv és kommunikáció A beszédhangok Kommunikáció A szavak jelentése A szavak szerkezete Az írott nyelv Minimális óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Rövidítések Tk. = tankönyv = Képes diákszótár Ff. = feladatfüzet ÉKsz. = Magyar értelmezô kéziszótár Hf. = házi feladat AkH. = A magyar helyesírás szabályai gyak. = gyakorlat NyKsz. = Nyelvmûvelô kéziszótár mgh. = magánhangzó MHSz. = Magyar helyesírási szótár msh. = mássalhangzó HKSz. = Helyesírási kéziszótár vsz. = versszak
TÉMA Magyar nyelv és kommunikáció 1. Az évi munka megszervezése Ismerkedés a taneszközökkel 2. Anyanyelvünk A nyelvtan területei, fogalma Egy füst alatt; Álljunk szóra! Szómagyarázat nyelv, nyelvtan, nyelvész Memoriter egy idézet a nyelvrôl 3. Év eleji felmérés Felmérõlapok 5. osztály A, B csoport 4. A nyelvi viselkedés A megje- Álljunk szóra! lenés; a helyes beszéd; a helyesírás és a külalak A téma, a hallgató és a beszélô szerepe Tk. 7. i utasítás Tk. 8. udvariatlan, udvarias, illem, illedelmes 5. Mindennapi szövegek és helyzetek Tk.: szerepjáték A szövegalkotás szabályai Tk.: olvasmány felolvasás képeslap tervezése különbözô személyeknek Szövegelemzés: Szövegértés: Szövegolvasás: szöveg, eszköz, helyzet Memoriter Arany János: Intés 9
10 TÉMA 6. A bemutatkozás és a bemutatás. A névjegy A személynevek hangsúlyozása Nem nyelvi elemek gyûjtése írott szövegbôl bemutatása Tk.: szerepjáték; (a névjegy átadása a bemutatkozás részeként) olvasás szövegalkotás szövegalkotás megadott szituációhoz bemutat, bemutatkozik, telefon, telefonál A névjegyrôl szóló lecke felhasználható differenciálásra, tehetséggondozásra 7. A meghívó és a meghívás Az írásbeli meghívó külalakja szerepjáték; Tk.: Játsszátok el! A keltezés különbözô módjai; az idézés Álljunk szóra! Olvasmány Szövegértés: Tk. 7. Szövegalkotás: indoklás Tk. 8. Szövegértés Tk. 8. hívogató, vôfély A tanulók által gyûjtött meghívók elemzése a tanult szempontok alapján 8. A köszönés és a megszólítás A köszönést kísérô vagy helyettesítô jelek; Tk. 7. Tegezô és nem tegezô formák; a nyelvtani szám, személy és a névmások Olvasmány; Kifejezô olvasás különbözô nyelvi formák összehasonlítása Tk. 8. Olvasmány Vázlatkészítés a szólások magyarázatához maga, magát, magázódik, ön, önöz; te, tegez
TÉMA 9. Az elbeszélés Történetalkotás képekrôl kérdések segítségével Tk. 7. Tk. 8. Elbeszélés készítése vázlat alapján az önellenôrzés tanítása történet, elôzmény, következmény A Tk. 8. és a a kreatív írást szolgálja A beszédhangok 10. A beszédhangok képzése. A magánhangzók és a mássalhangzók, 4., 5. artikulációs, 7., 2. A beszélôszervek; a magánhangzók képzése; a mássalhangzók képzése A beszélôszervek bemutatása ábra vagy kép segítségével hang; ábécé A házi feladat fogalmazásainak megbeszélése, javítása, esetleg újraírása 11. A magánhangzók az állkapocs nyitása szerint, 2. artikulációs A zárt beszéd mint a kommunikációs zavar forrása Zárt, középzárt, nyílt és igen nyílt magánhangzók Rövid és hosszú magánhangzók olvasás, memoriter Tk. Beszélj nyíltan! önálló feldolgozás kérdések segítségével áll (fn), böjt, eleség 11
12 TÉMA 12. A magánhangzók: a nyelv vízszintes mozgása szerint Artikulációs, 2. Különbözô szövegek hangulatának megfigyelése, bemutatása Magas és mély mássalhangzók 3 5 mondatos szomorú vagy vidám hangulatú szöveg az esôrôl mereng, tétova 13. A hangrend és az illeszkedés Artikulációs a nyelvhelyességi hibák értékelése (nák-nékolás) Mély, magas és vegyes h. szavak; egyalakú és többalakú toldalékok, 2., 3., 5., 7., 8. Az ikerszók kötôjeles írása szabályalkotás tengerimalac, macskaszem, petúnia 14. A magánhangzók: az ajakmûködés szerint. Az ajakmûködés szerinti illeszkedés Artikulációs Ajakkerekítéses és ajakkerekítés nélküli magánhangzók, illeszkedés, 4., 5., 6. A magánhangzók ékezeteinek pontos jelölése Indoklásként összefüggô szöveg alkotása ánizs, keszkenô 15. A mássalhangzók: a képzés helye szerint Artikulációs, 2., 3. A tanult idegen nyelven beszélôk megértése: a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció összefüggése Ajakhang, foghang, ínyhang, gégehang A j és a ly kiejtése, ill. írása Összefüggô szöveg alkotása a kérdések segítségével ajak, fog (fn), íny, gége
TÉMA 16. A képzés helye szerinti részleges hasonulás Gyak.: a betûejtés elkerülése Az n megváltozása gy, ty, ill. ajakhangok elôtt Elemzés, csoportosítás, mondatalkotás, 2., 3. közömbös, kengyel, szirén 17. A mássalhangzók: a hangszalagok mûködése szerint Artikulációs az akcentusos beszéd oka, megítélése Zöngés és zöngétlen mássalhangzók, 6. felolvasás, 4., 5. a történet lényegének elmondása faggyú, fattyú, findzsa, kancsó 18. A zöngésség szerinti részleges hasonulás Artikulációs, 2., 3. Zöngéssé válás, zöngétlenné válás Tk. 7. csoportosítás Tk. Álljunk szóra! párbeszéd felolvasása Olvasmány Tk. olvasmány vázlatkészítés jegykendô, léghajó, ósdi 19. A magánhangzók idôtartama I. Helyesírási szabályok Artikulációs, 2., 3., 4., 5., 6. A kiejtés és a szójelentés kapcsolata A rövid és a hosszú magánhangzók A magánhangzók idôtartamának ingadozása a kiejtésben, 2., 3., 4., 5. felolvasás Szövegalkotás a szabályokban megadott példaszavakkal mirigy, elodáz, regös, árboc 13
14 TÉMA 20. A magánhangzók idôtartama II. Helyesírási szabályok Artikulációs a lecke példaszavaival Gyak. kapcsolattartás a hallgatókkal i í u ú ü-û szabályalkotás a vers felolvasása; olvasmány Tk.: az olvasmány tartalmának elmondása Tk.: olvasmány vázlatkészítés új, zsúp, sújt, tûz A tanár egészítse ki a tûz szócikkét az ÉKsz. példáival. 21. A mássalhangzók idôtartama. A mássalhangzó-rövidülés Artikulációs a lecke példaszavaival Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás közben A rövid és a hosszú mássalhangzók, a mássalhangzórövidülés A mássalhangzórövidülés írásban nem jelölt, 4. Kifejezô felolvasás memoriter, 2. néhány fogalmazás valamelyik szóláshoz ballon, modell, peron 22. A mássalhangzók változásai I. A teljes hasonulás Artikulációs, 2. az alakváltozatok megítélése Az írásban jelöletlen és az írásban jelölt teljes hasonulás -val, -vel rag; s, sz, z, dz végû igék; ez, az szövegalkotás megadott szavakkal község, egészség, edz, igazság 23. A mássalhangzók változásai II. Az összeolvadás Artikulációs, 3., 5. TK. 6. kapcsolattartás a hallgatókkal Összeolvadás, 2., 3., 4., 5., 7., 8. A szóelemzés szerinti írásmód Tk. 8. a vers felolvasása Álljunk szóra! néhány mondatos szövegalkotása megadott szavakkal eledel, jô, tisztség
TÉMA 24. A beszédhangok összefoglalása A tankönyv végi táblázatok alapján 25. A szótag és az elválasztás Artikulációs : a bevezetô vers, 2., 3. különbözô hangulatok kifejezése ugyanazzal a szöveggel Az egyszerû és az összetett szavak Az elválasztás szabályai, 2., 3. A vers felolvasása memoriter Tk. olvasmány vázlatkészítés búbánat, kebel, centrum, pech 26. A hangok zenéje és a szóhangulat. A ritmus, 4., 5. kapcsolattartás a hallgatókkal, 2. A szóhangulat forrásainak megfigyelése, 4., 5. a versek felolvasása Szövegalkotás a választott szavakkal halovány, vétek, cudar, iszonyú A ritmusról szóló rész felhasználható differenciálásra, tehetséggondozásra 27. Felmérés Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport 15
16 TÉMA Kommunikáció 28. A beszéd dallama A hangsúlyozás Beszédtechnika:, 2., 3., 4., 6., 7., 10. Tk. 11. tömörítésrészletezés Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: mimika Tk.: játék: tekintetgyakorlat : bemutatkozás Ff. 1. A mással. hangzótörvények gyakorlása Tk.: 11. Tk. 8. Ff. 2. A j hang jelölése felolvasás, próza; felolvasás és memoriter, vers Tk.: olvasmány: a történet folytatása Tk.: olvasmány: különbözô értelmezések vázlatkészítés: A hanglejtés és a nyelvek címmel dallam, tekintet, szem, hangsúly, hangsúlyoz, arc, orcátlan Ebben a témakörben illusztrációként jól felhasználhatók a Beszélni nehéz címû rádiómûsor példamondatai. Hasznosak a nyomtatásban megjelent, a beszédtechnikai jelekkel preparált mondatok, méginkább a rádiómûsorban elhangzott hibás, majd javított változatuk! 29. A beszédtempó Beszédtechnika, 2., 3., 4., 6., 7. Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: gesztusok Tk. 11. felolvasás, próza; Tk. 8. felolvasás, memoriter, vers Tk.: Álljunk szóra! adatgyûjtés: idô szótag/perc ritmus, tempó, mozdul, mozdulat
TÉMA 30. A hangerô Beszédtechnika Önmegfi- Ff. 2. Ff. 3. Tk. 8. Hang- A magán-, 2., 3., törvények hangzók 4., 5., 6. idôtartama gyelés Tk.: rajz Tk.: játék: mimika felolvasás és memoriter: vers felolvasás: próza Tk.: olvasmány: különbözô értelmezések Tk. 10. Tk.: halk, hangos, távolság, tér 31. A beszédszünet Beszédtechnika:, 2., 3., 4. Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: játék: mimika Megadott szituációkhoz arckifejezést keresni felolvasás: vers Tk. 7. felolvasás: próza Tk.: : a példamondat különbözô értelmezése Tk.: Olvasmány vázlatkészítés: kérdô mondatokból szünet, tagol, kiemel 32. A beszéd és a felolvasás Beszédtechnika:, 2., 3., 4. Önmegfigyelés Tk.: rajz Tk.: olvasmány a különbözô testtartások bemutatása A jó felolvasás jellemzôi, néhány tipikus hiba megbeszélése felolvasás: Tk. 7. felolvasás: próza Tk. 8. szövegértés tartalomelmondás izgalom, lámpaláz, felolvas, olvas 33. Összefoglalás A tankönyv végi táblázatok alapján 17 34. Felmérés Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport
18 TÉMA 35. A leírás, 7. a kép és a szöveg összekapcsolása Szövegalkotás a kommunikációs helyzetnek megfelelôen melléknév; jelzôs szerkezet Kifejezô felolvasás, 9. válogató olvasás Tk. 7., 8. szövegértés kérdések segítségével, 6. leírás vázlat alapján Tk. 10. képzel, képzelet, elképzel 36. A leírás A házi feladat fogalmazásainak megbeszélése, javítása, esetleg újraírása A szavak jelentése 37. A hangalak és a jelentés A hangalak és a jelentés fogalma, 4., 5., 6. olvasás párbeszéd felolvasása, 2., 6. szómagyarázatok Tk. 7. eszperantó, király, madárijesztô, cilinder 38. A hangutánzó és a hangulatfestô szavak Játék A hangalak és a jelentés kapcsolata a hangutánzó és a hangulatfestô szavakban, 4., 8., 9., 3., 6., 7. szógyûjtés, szövegalkotás Tk. 10. Tk. 10.
TÉMA 39. Az egyjelentésû és a többjelentésû szavak Játék A hangalak és a jelentés kapcsolata az egyjelentésû és a többjelentésû szavakban, 7. Álljunk szóra!, 2. Szómagyarázatok, 3., 8. 40. Az azonos alakú szavak A hangalak és a jelentés kapcsolata az azonos alakú szavakban, 5., 6., 7., 8. Tk. 10., 11. Álljunk szóra!, 2. Szómagyarázatok, 2. 41. A hasonló alakú szavak A szópárok helyes ki-ejtése A hangalak és a jelentés kapcsolata a hasonló alakú szavakban; alakváltozatok, alakpárok, 3., 4., Szómagyarázatok 19 42. A rokon értelmû szavak, 3. A hangalak és a jelentés kapcsolata a rokon értelmû szavakban,, 10. Válogató másolás Olvasmány A vers felolvasása Tk. 7., 8. Szógyûjtés
20 TÉMA 43. Az ellentétes jelentésû szavak A szópárok helyes kiejtése TK. 6. A kommunikációs helyzet és a kommunikációs partnerek viszonya A hangalak és a jelentés kapcsolata az ellentétes jelentésû szavakban A vers felolvasása Olvasmány, 2., 5. Szógyûjtés Tk. 7. 44. Szólások, közmondások A párhuzamos szerkezetû szólások hangsúlyozása A szólások eredeti és átvitt jelentésének bemutatása A szólások, szóláshasonlatok és a közmondások fogalma; helyes a, 3., 6., 8. Olvasmány a szólások felolvasására;, 5., 6. Magyar szólások és közmondások; Nem árulok zsákbamacskát 45. Felmérés Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport A szavak szerkezete 46. A szóelemek Szóalak; szótô; toldalék; kötôhangzó A toldalékok fajtái; a szóelemek kapcsolódásának sorrendje, 2., 3. Másolás Válogató másolás A nyelvtani szabályok értelmezô olvasása szabály, szerkezet
TÉMA 47. A szótövekrôl Névszó- A tôváltozások helyesírása, 9. Másolás Tk. 8. a Petôfi vers bemutatása egyéb gyermeknyelvi példák gyûjtése tövek; igetövek; tôváltozat, 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9., 10., 5. Szabályalkotás pór, korsó 48. A névszók ragjai Kapcsolattartás a hallgatókkal versmondás A tárgy ragja; a határozó ragja; a birt. jelzô ragja közben A vers olvasása Hiányos szöveg kiegészítése erény, virul mar (ige) 49. A névszói ragok helyesírása A h végû szavak ejtése kapcsolattartás a hallgatókkal A névszói ragok; mássalhangzórövidülés Tk. 7., 8. A -val, -vel rag írása olvasás harmat, lény 50. A névszói ragok helyesírása Kiejtési : s végû -an, -en ragos fônevek; n végû névszók A -ba, -be, -ban, -ben rag a, 2., 3., 4. A -val, -vel rag hasonulása; h-ra végzôdô szavak; a számok és a rövidítések toldalékolása, 3. Weöres S. és Petôfi S. versének felolvasása; piheg, természet, kaptató 21 51. A névszók jelei A birtokos személyjel, a birtoktöbbesítô jel A birtokos személyjel j betûje; rengeteg, felleg, illan
22 TÉMA 52. A névszók jelei Kapcsolattartás a hallgatókkal felolvasás közben Az -é birtokjel, 4. Tk. 7. j ly Tk.: a ban szereplô versek olvasása betyár, alföld, pántlika 53. Az igeragok Kapcsolattartás a hallgatókkal Az alanyi és a tárgyas ragozás Tk.: a ban szereplô versek felolvasása gôz, kinn 54. Az igék jelei A jelen, a múlt és a jövô idô; a kijelentô, a feltételes és a felszólító mód, 3. A múlt idô jele: -t, -tt; Tk.: a ban szereplô versek felolvasása Hf. összefüggô szöveg alkotása a kérdések segítségével hit, hites, hadonászik, hiú, sürgöny 55. Az igék jelei A tankönyv végén lévô táblázatok értelmezése 56. Az igealakok helyesírása I. Álljunk szóra! a nyelvhelyességi hibák megítélése (suksükölés) A szóelemek szerinti írás A j-vel kezdôdô toldalékok helyesírása; az s, sz, z, dz végû igék, a t végû igék Álljunk szóra! metsz, bocsát, indián
TÉMA 57. Az igealakok helyesírása II. A kiejtés és A kérés és a parancs kifejezése a rövid és a hosszú mód rövid az sz végû A felszólító A jön ige; A versek a helyesírás kapcsolata igealakokkal és hosszú igék; a hoszszú mgh.-ra felolvasása alakja Álljunk végzôdô, 10. egy szótagú igék szóra!, 5., 6., 7. Szabályalkotás gulyás, tuskó, karima, szilaj, bôszült, tajték 58. Az igealakok helyesírása III. Artikulációs múlt idejû igealakokkal Az igeidôk, 3., 4., 5., 6., 7. A múlt idejû igealakok A vers felolvasása Tk. 8. Összefüggô szöveg alkotása homály, szürcsöl, préri, nomád 59. Összefoglalás A tankönyv végén lévô táblázatok alapján 60. Felmérés Felmérôlapok 5. osztály A, B csoport Az írott nyelv 61. A beszéd és az írás A beszéd nem nyelvi jelenségei és az írás nem nyelvi jelenségei, 7. A gyengénlátók és a vakok, ill. a nagyothallók és a siketek kommunikációja A beszéd és az írás összehasonlítása, 2., 3. Tk.: Weöres S. versének és Tamkó Sirató K. versének felolvasása a szállóige értelmezése, 5 7 mondatos kiselôadás a vakok írásáról Tk.: Álljunk szóra! 5 7 mondatos fogalmazás a vakok írásáról írás, beszéd 23
24 TÉMA 62. Az írás története Ff. 3. külön- Tk. Légzô- és képrejtvények Piktogramok artikulációs gyûjtése és értelmezése bözô nyelvek hangrendszere; a betû és a hang fogalma Álljunk szóra! Olvasmány Szóbeli szövegalkotás, bizonyítás Olvasmány vázlatkészítés mondatokkal betû, hang 63. A magyar helyesírás története Tk.: az ábécé felolvasása, ill. elmondása pontos artikuláció, beszédtempó A latin betûs magyar írás kezdetei; A magyar helyesírás és szóragasztás fôbb szabályai; AkH. 11., 2. A dz és a dzs betûs szavak elválasztása; hagyományôrzés Álljunk szóra! Szövegalkotás; indoklás, bizonyítás; Tk. 8., 9., 10. Tk.: vázlatpontok a hagyományôrzô családnevek címû témához Tk. 7. helyesírás, kéziszótár HKsz., MHSz. Az ismertetett kézikönyvek bemutatása: A magyar helyesírás és szóragasztás fôbb szabályai fakszimile; AkH. 11.; Helyesírási kéziszótár; Magyar helyesírási szótár Ff. hangtani 64. Helyesírásunk Különbözô idegen nyelvû szövegek összehasonlítása A betûrendbe sorolás szabályai; a magyar helyesírás jellemzôi, 4., 5., 6., 7. Tk. 7. ü û Ff. 1. Betûrendbe sorolás Tk.: felolvasás A bokrosítás szakkifejezés értelmezése A Helyesírásunk c. szabályzat fô részei; a bokrosítás; kézikönyv, kézikönyvtár A gyerekek által tanult idegen nyelv írásrendszerének és helyesírásának megbeszélése 65. Helyesírásunk alapelvei I. A köznyelvi kiejtés ingadozása A magyar helyesírás alapelvei: a kiejtés és a szóelemzés elve, 2. A kiejtés elve. A szóelemzés elve., 5. Ff. 5. Csoportosítás értelmezô felolvasás Szövegértés: 3 mondatos kiselôadás a ró ige helyesírásáról elv, kiejtés; Helyesírásunk
TÉMA 66. Helyesírásunk alapelvei II. A hagyományôrzô Tk.: A hagyo- A hagyo- családnevek kiejtése Álljunk szóra! üzenet szóban és írásban mányôrzés és a szóelemzés elve. Helyesírási követelmények, 5., 6. mányôrzés elve. Az egyszerûsítés elve. j ly: felolvasás Szövegalkotás: magyarázat, indoklás követelmény, hagyomány 67. Felmérés Felmérõlapok 5. osztály A, B csoport 68. Év végi ismétlés. A beszédhangok 69. Év végi ismétlés. A szavak jelentése A tankönyv végén lévô táblázatok alapján 70. Év végi ismétlés. A szavak szerkezete 71. Év végi ismétlés. Kommunikáció Ff. Ünnepi könyvhét 72. Év végi felmérés Feladatfüzet 5. osztály A, B csoport 25