AMMONITESZ Tanösvény Villányi Templom-hegy 1
Tanuljunk a természetben! Kirándulásra hívjuk meg az iskolásokat, turistákat, családokat, természetbarátokat tanösvényünkre, amelyet Dél-Baranyában, a Villányi Templom-hegy Természetvédelmi Területen alakítottunk ki. A tanösvény végigjárása során a látogatók nemcsak a már megtanult ismereteikhez kapnak kézzelfogható tapasztalatokat, hanem új élményekkel is gazdagodhatnak a terepi megfigyelések útján. Hogyan járható be a tanösvény? Néhány technikai információ, segítség, hasznos tanács: A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhetı szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól (információ: Turisztikai és Közkapcsolati Osztály, 72/517-200, dunadrava@ddnp.kvvm.hu). Az önálló bejáráshoz szükséges az alábbiakban közölt információk (a tanösvény tulajdonképpeni füzetének) kinyomtatása és a tanösvény adott, általában fára vagy kıre festett számmal jelölt állomásánál történı elolvasása. (Tipp: a tanösvény-típusokról, köztük a füzetesrıl, Kiss Gábor: Hogyan építsünk tanösvényt? címő könyvébıl lehet érdekes dolgokat megtudni!) A tanösvény egy körbıl áll, a kör hossza körülbelül fél km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Elképzelésünk szerint az információk megismerésével együtt egy órát lehet eltölteni a bejárásával. A terepen való tájékozódást fákra, kövekre festett ammonitesz ábrák, útirányjelzı nyilak, kinyomtatható térkép és az állomások GPS koordinátái is segítik. A kiránduláshoz általában és természetesen az Ammonitesz Tanösvény bejárásához is szükséges: esıkabát, zárt túracipı és sokat segíthetnek a különféle határozó könyvek. Hazánkban bárhol számítanunk kell különbözı kullancs fajok elıfordulására. A riasztószerek és a zárt öltözet csökkenti annak a veszélyét, hogy a túrán résztvevıkbe is belekapaszkodjanak. A kullancs-csipesz segíthet szakszerő eltávolításukban. Hívjuk fel társaink figyelmét arra, hogy otthon mindenki alaposan vizsgálja át testét, és ruházatát is, és az esetlegesen megtalált kullancsot a lehetı leggyorsabban távolítsa el magából. Fel kell készülni arra, hogy kijelölt WC, szemétlerakó nincs a területen, ezért MINDENT el kell takarítanunk magunk után! A természet csendjét mi is ırizzük, ne zajongjunk, járjunk minél csendesebben és semmit ne győjtsünk, semmit ne vigyünk magunkkal! A tanösvény az 1989-ben védetté nyilvánított Villányi Templomhegy Természetvédelmi Területen lett kialakítva. A védett területrıl részletesebb információkhoz juthatnak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján: http://www.ddnp.hu/_user/browser/file/downloads/tt_templomhegy.pdf 2
A tanösvény megközelítése: Vasúttal: Megközelíthetı a Pécs-Villány vasúti vonalon. A vonatok naponta 2-3 óránként közlekednek. Leszállás a végállomáson. Menetrend szerinti autóbusszal: Pécs-Villány közvetlen járattal vagy siklósi, harkányi, bólyi átszállással Közúton: Pécs Siklós - Villány vagy a Pécs Kozármisleny - Palkonya - Villány útvonalon. Gyalogosan: A vasútállomástól és a jelzett parkolóktól pár perces sétával, valamint Villány központjából. Villány elhelyezkedése A tanösvény induló pontjának elhelyezkedése Villányban 3
A parkolásra alkalmas terület és a tájékoztató tábla helye Parkolni a vasúti átjáró közelében található fogadónál, vagy rövid, köves út megtétele után az induló tábla közelében lehet. A parkolók és az induló tábla GPS koordinátái a következık: Parkoló (fogadónál): K: 18.444816 É: 45.877416 Parkoló (tanösvénynél): K: 18.447141 É: 45.875602 Induló tábla: K: 18.447474 É: 45.875775 Az induló, tájékoztató tábla (Figyelem, a térkép tájolása megváltozott (megfordult) az elızıekhez képest!) 4
A tanösvény útvonala Állomások: 1. Általános ismertetı 2. Siklóbevágás 3. A világhírő ammonitesz-lelıhely 4. Az ammoniteszes-pad /A Villányium típusszelvénye 5. Karsztobjektumok 6. Botanikai, zoológiai értékek 5
IRÁNY A TANÖSVÉNY! 1. állomás: Általános ismertetı (K: 18.447562 É: 45.875955) 6
7
2. állomás: Siklóbevágás (K: 18.448623 É: 45.875520) 8
9
3. állomás: A világhírő ammonitesz-lelıhely (K: 18.449900 É: 45.875356) 10
11
4. állomás: Az ammoniteszes-pad /A Villányium típusszelvénye (K: 18.451496 É: 45.875644) 12
13
5. állomás: Karsztobjektumok (K: 18.449761 É: 45.875149) 14
15
6. állomás: Botanikai és zoológiai értékek (K: 18.449516 É: 45.875147) 16
17
Kislexikon Ásvány: A természetben elıforduló kristályos (van néhány nem kristályos ásvány is) anyag, mely meghatározott kémiai összetétellel és belsı szerkezettel rendelkezik. Barlang: A barlang a földkérget alkotó kızetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetıvé teszi a behatolást. Földtani alapszelvény: A földtörténet különféle korszakaiban képzıdött változatos kızetféleségek típuslelıhelyei. A magyarországi alapszelvények az esetek többségében mesterségesen kerültek kialakításra, általában bányamőveléshez, útbevágásokhoz kapcsolódóan. Földtörténeti kor: A Föld történetét geológiai idıtáblázathoz kapcsolják. Ez megkönnyíti a kızetek, ásványok, valamint az ısmaradványok korának meghatározását, csoportosítását. A Föld mintegy 4,6 milliárd évvel ezelıtt keletkezett. A ma ismert legidısebb kızetek 4,2 milliárd évesek, az elsı üledékes kızetek, pedig 3,7 milliárd évvel ezelıtt képzıdtek. A legidısebb hazai kızetek kora kb. 1 milliárd év. Az elsı életmaradványok a Földön 3,5 milliárd évesek, de az élılények szilárd külsı váza csak 580 millió éve jelent meg. Formáció: A formáció a litosztratigráfia alapvetı egysége. Azt a képzıdmény együttest sorolják egy formációba, amely már a terepen megfigyelhetı kızettani tulajdonságok alapján elkülöníthetı környezetétıl, s elterjedési területe, vastagsága elegendı ahhoz, hogy térképen ábrázolásra kerülhessen. A formációk lehetıvé teszik a geológusok számára, hogy összefüggésbe hozzák és feltárják az egymástól nagy távolságra levı geológiai rétegeket. A formációkat a jellemzı elıfordulás helyérıl nevezik el. Jégkorszak (eljegesedés): A földtörténet azon idıszakai, amikor állandó sarki és kontinentális jégtakaró volt jelen a Föld egyes részein. A jégkorszakok a Föld történetének ismétlıdı, de viszonylag ritka eseményei. Az eljegesedések alatt megfigyelhetık hidegebb és melegebb korszakok, ezek a glaciálisok és az interglaciálisok. A pleisztocén folyamán a jégtakaró mélyen behatolt Európába, egészen London Köln Krakkó Kijev vonalig nyomult elıre. Az utolsó jégkorszak mintegy tízezer évvel ezelıtt fejezıdött be. Jura idıszak: A jura a mezozoikum idı középsı idıszaka, amely mintegy 200 millió évvel ezelıtt kezdıdött és 146 millió évvel ezelıtt ért véget. A Dinoszauruszok kora néven ismert idıegység a triász idıszakot követte és a kréta idıszakot elızte meg. Kezdetét a nagy triász-jura kihalási esemény jelzi. Karsztosodás: A karsztosodás alapja, hogy a mészkövet a szén-dioxid tartalmú víz oldja. Az oldó hatás annál erısebb, minél nagyobb a víz szén-dioxid tartalma. A felszínre hulló csapadék részben a levegıbıl, részben a talajt borító humusztakaróból veszi fel a széndioxidot, s gyengén szénsavassá válik. A kızetbe beszivárgó víz oldó és koptató hatásával tágítja a kızetben lévı repedéseket. A mállás és lepusztulás során sajátos képzıdmények, formák alakulnak ki. Mivel ezeket a lepusztulási formákat elsıként a szlovéniai Karszthegységben tanulmányozták, ezért ezeket a képzıdményeket karszt jelenségeknek nevezték el, a folyamat pedig, amelynek során létrejönnek, a karsztosodás nevet kapta. Kalcit: A kalcit gyakori ásvány, többnyire színtelen vagy fehér, halványsárga, de vörös és akár fekete is lehet. A víztiszta, színtelen kalcitváltozat a leghíresebb lelıhely után "izlandi pát" néven ismert. A kalcit változatos körülmények között képzıdhet: forró- és 18
hidegvizes oldatokból, édes- vagy sós vízbıl egyaránt kristályosodhat. Jelen van hétköznapjainkban is a meleg vizet használó berendezéseken (vízforraló, mosógép, zuhanyrózsa) kiváló vízkı fı alkotója. Kızet: A kızet ásványok összessége. Vannak olyan kızetek, amelyek nagyrészt csak egyféle ásványból állnak, de a kızetek többsége az ásványok meghatározott társulása, amelyet az ásványos összetétel, az ásványok alakja, mérete, illeszkedése jellemez. A változatos összetétel miatt az egyes kızetek fizikai és kémiai tulajdonságai is sokkal változékonyabbak. Keletkezésük szerint három nagy csoportba oszthatóak: magmás (vulkanikus), metamorf (átalakult) és üledékes. Kréta idıszak: A kréta egy földtörténeti idıszak, a mezozoikum idı harmadik, utolsó része, amely a jura után következik. Mintegy 146 millió évvel ezelıtt kezdıdött és 65,5 millió évvel ezelıtt ért véget. A kréta idıszakban az éghajlat aránylag meleg, a tengerszint pedig magas volt. Az óceánokat és a tengereket mára kihalt tengeri hüllık, ammoniteszek és népesítették be, míg a szárazföldet a dinoszauruszok uralták. Ebben az idıben jelentek meg az emlısök és a madarak új csoportjai, valamint a zárvatermık elterjedése is ekkor történt. A kréta idıszak végét az egyik legnagyobb és a dinoszauruszok kihalása miatt legismertebb tömeges pusztulás zárja le. Litosztratigráfia: A litosztratigráfia az üledékes kızettömegek ásvány-kızettani alapú osztályozása. A kızettanilag azonos megjelenéső és típusú kızeteket egy csoportba sorolja. Lösz: finomszemő, sárga színő, eolikus (szél által formált) eredető törmelékes, üledékes kızet. Mezozoikum: A mezozoikum ("földtörténeti középidı") 245 millió évvel ezelıtt kezdıdött, és 65 millió évvel ezelıtt ért véget. A mezozoikum három idıszakra osztható: triász, jura és kréta. A szárazföldet a dinoszauruszok uralták, a tengerekben az ammoniteszek éltek nagy számban. A növényvilág képe is alaposan megváltozott, a triászban uralomra jutottak a nyitvatermık, majd a kréta során megjelentek az elsı zárvatermık. Az éghajlat általában kiegyenlített és a mainál melegebb volt. Mészkı: Mészkınek nevezik azt a kızetet, aminek legalább 90%-át kalcit és/vagy aragonit alkotja. A fennmaradó rész fıleg más karbonát ásvány, kvarc vagy kova, agyag és szerves anyag. A mészkı színe nagyon változatos, elsısorban anyagi összetételétıl függ. Üledékes kızet. İsmaradvány: Az egykor élt növények és állatok megkövesedett maradványai, másképpen fosszíliák. Az ısmaradvány lehet a valamikori szervezet megmaradt része, annak lenyomata a kızetben, ill. az életmőködés jele. Paleomágneses módszer: A mágnesezhetı anyagot tartalmazó kızetek megırzik keletkezésük idejének mágneses irányát. Ennek segítségével lehet meghatározni egyes földtörténeti események korát. Pleisztocén: A pleisztocén a földtörténet a pliocént követı, a holocént megelızı kora, a kainozoikum negyedidıszakába tartozik. Mintegy két millió évvel ezelıtt kezdıdött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelıtt ért véget. A szó jelentése: közel a jelenhez. A pleisztocén klímát az ismétlıdı nagy eljegesedések (glaciálisok) és a jég idıleges visszahúzódásával jellemzett interglaciálisok jellemezték az É-i félgömbön, amelyek általában néhány tízezer évig tartottak. Olyan emlısök kipusztulása jellemzi, mint a masztodon és a mamut. Az ember és a ma élı emlısök evolúciójának kezdete. 19
Sztromatolitok: A sztromatolitok alacsony szervezettségő algák, melyek legrégebbi maradványai több mint 3 milliárd évesek. Keletkezésük a kékalgák bevonatainak növekedésével és üledékmegkötı képességével magyarázható. Réteges, félgömb vagy kupola alakú, olykor több méteres mészkıtestek, melyek lemezes szerkezetét az algák által befogott és megkötött homok-agyag karbonátok adják. Üledékes kızet: Az üledékes kızetek más kızetek lepusztulása, áthalmozódása és lerakódása során jönnek létre. A törmelékanyag áthalmozását a szél, a jég, a víz és a gravitációs tömegmozgások végzik, de a szállítás történhet vízben oldott formában is. A kızettani jellegek alapján három nagy csoportba sorolhatók: mechanikai vagy törmelékes (pl. homokkövek); vegyi és biogén eredető (pl. sókızetek, karbonátos kızetek); szerves eredető üledékes kızetek (pl. szén). Tájékoztatásul megtekinthetik a védett területrıl készült leporello anyagát is: 20
Készítették: Nagy Gábor (DDNPI) Havasi Ildikó (DDNPI) 21