BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT 12/2002. (V. 7. ) sz. önkormányzati rendelete a szociális ellátások és a gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozásáról szóló 9/2000. (III. 7.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1. Az R. 2. -ának (l) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: (l) A rendelet hatálya- a (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel -kiterjed a Budapest X. kerületében lakó a) magyar állampolgárságú, b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, c) magyar hatóságok által menekültként elismert, d) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre. 2. Az R. 5. -ának (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület saját hatáskörben bírálja el az R. 7. (1)-(14) bekezdései alapján meghozott l. fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket, és ezek kapcsán II. fokon méltányossági jogköre van: a) az egyes támogatási formáknál megállapított értékhatárt legfeljebb 20 %-kal meghaladó jövedelmek esetén, kivéve -a munkanélküliekjövedelempótló támogatását, - a méltányossági közgyógyellátási igazolvány kiadását, valamint - az aktív korúak rendszeres szociális segélyét.
2 3. Az R. ll. -a hatályát veszti és a -t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: Kiegészítő családi pótlék ll. (l) A kiegészítő családi pótlék célja, a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása, ennek révén a gyermek családi környezetében történő ellátásának elősegítése, a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése. (2) A polgármester átruházott hatáskörében rendszeres támogatásban részesíti azt a gyermeket a) akinek családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, b) akinek törvényes képviselője egyedülálló, vagy aki három, vagy többgyermekes családban nevelkedik és családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 30 %-kal megemelt öszszegét, c) aki tartósan beteg, testi- vagy értelmi fogyatékos és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj összegének kétszeresét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. (3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban elő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venm a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársá t, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
3 c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermeket, e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapjánaszülő vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A kérelemben, valamint a jövedelem-nyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálhat. A vagyoni helyzet vizsgálatát akkor kell előími, ha a hivatalnak tudomása van arról, hogy a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelem-nyilatkozatban szereplő adatoknak. (6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban elő közeli hozzátartozók vagyonára. (7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságára való tekintettel fenntartott gépjármű. (8) A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Budapest Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Szociálpolitikai Csoportjánál terjesztheti elő. (9) A kiegészítő családi pótlék megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell: a) Jövedelem-nyilatkozatot, a megfelelő igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezésére és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg azt a gyámhivatal által felvett jegyzőkönyvet, amelyben a szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot a gyermek felett melyikük gyakorolja,
4 c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek esetében az állapotára vonatkozó szakorvosi igazolást, d) a közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásárá l, e) kérelmező egyedülállóságának bizonyítékát (pl. bontóperi ítélet másolata, házastárs halotti anyakönyvi kivonatának másolata stb.). (10) A kiegészítő családi pótlék összege- gyermekenként 2002-ben 4.200,-Ft. A 2002. évet követően a kiegészítő családi pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. (ll) A jogerősen megállapított támogatás a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a képviselő-testület évente legalább egyszer felülvizsgálja. (12) Ha a rendszeres támogatásban részesülő középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének betöltéséig. (13) Azon tanuló vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév szeptember hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak - kormányrendeletben meghatározott mértékű - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a szeptember hónapban esedékes támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni. (14) A feltételek megváltozása (pl.: jövedelem megváltozása, lakcímváltozás stb.) esetén a kérelmező 8 napon belül köteles azt bejelenteni a Népjóléti Iroda Szociálpolitikai CsoportnáL 4. Az R. 17. helyébe a következő rendelkezés lép: (l) Rendszeres szociális segély állapítható meg annak a személyn ek, aki a) A 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá, aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy,
5 ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg, ac) fogyatékossági támogatásban részesül, b) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. (2) Az (l) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése a) az (l) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) az (l) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs. (3) Az (l) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az aki, a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, vagy, b) számára a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy, c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével vagy a lakóhely szerinti illetékes önkormányzattal legalább egy év időtartamig együttműködött és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. (4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni.
6 (5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a (3) bekezdés a) pontjában foglaltesetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék folyósítási időtartamának kimeritésétől, a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig a keresőtevékenység megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap. (6) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását biztosítja. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka (a továbbiakban: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább harminc munkanap. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti. (7) Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladatellátást kell érteni, amelynek teljesítéséről-jogszabály alapján- a települési önkormányzat gondoskodik. (8) Közcélú munka keretében foglalkoztatható a) A rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, b) A rendszeres szociális segélyben részesülő, c) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy. (9) A rendszeres szociális segély megállapítása előtt köteles a hivatal az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálni. Ha a foglalkoztatást harminc napon belül biztosí~a, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. A segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén- a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapíthat meg részére. (10) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy munkavégzésére az Sztv. 37/A (10) bekezdése az irányadó. (ll) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg meg kell szüntetni annak a megállapított ellátást
7 a) személynek, aki: aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének -az R. 17. (l) bekezdés a) pontjában megjelölt személy esetében a 80 %-át, -az R. 17. (l) bekezdés b) pontjában megjelölt személy esetében a 70 %-át, ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki: ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyós í tásának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, be) katonai szolgálatot teljesít, bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, bt) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. (12) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (ll) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei egyébként fennállnak (13) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
8 ( 14) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal, vagy az általa kijelölt szervekkel, így különöse a) a Kőbányai Családsegítő Szolgálattal, és/vagy b) a Kőbányai Szociális Foglalkoztatóval, és/vagy c) a Fővárosi Munkaügyi Központ Kőbányai Kirendeltségével köteles együttműködni. ( 15) Az együttműködés során az aktív korú nem foglalkoztatott személy a) a kijelölt önkormányzati szervnél nyilvántartásba véteti magát, és b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá c) a kijelölt önkormányzati szerv által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz. ( 16) Az együttműködési program ok típusait e rendelet l. szám ú melléklete tartalmazza. (l 7) A rendszeres szociális segély havi összege: a) a 17. (l) bekezdés a) pontjában meghatározott - egyedül élő jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, - családban elő jogosult esetén öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, b) jövedelemmel nem rendelkező aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-a, a jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a jogosult havi jövedelmének és a segélyösszegnek a különbözete. (18) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhát követő hónap első munkanapján bemutatni a jegyzőnek.
9 A tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenteni kell. (19) A Népjóléti Bizottság a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. (20) A hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segélyre az Sztv. 37/G. -a az irányadó. 5. Az R. 18. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Ápolási díj akkor állapítható meg a hozzátartozónak, ha az általa ápolt tartósan beteg személlyel közös háztartásban él, valamint a háziorvos igazolása szerint önmaga ellátására nem képes és ellátása a házi segítségnyújtás keretében nem oldható meg. 6. Az R. 18. (4) bekezdése a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A háziorvos az igazolását az Országos Szakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.
10 7. Az R. 18. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az ápolási díjat kérelmező, illetve a települési önkormányzat a háziorvos szakvéleményének felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtőllehet. 8. Az R. 18. (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétel ének, illetőleg felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási dij folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján- keresőképtel enné válása esetén-folyósítanak
ll 9. Az R. 18. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal. Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni. 10. Az R. 18. -a (10) bekezdéssel egészül ki: (l O) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a képviselő-testület két évente legalább egyszer felülvizsgálja. ll. A R. 22. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A temetési segély előleg megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell, a temetés várható költségeinek igazolását, és a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát 12. A R. 26. -ának (30) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (30) Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy.
12 13. A R. 26. -ának (31) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (31) Ahol a R., valamint egyéb önkormányzati rendelet rendszeres gyermekvédelmi támogatást említ, azon kiegészítő családi pótlékot kell érteni. 14. Ezen önkormányzati rendelet e kihirdetése napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. ~ t d:!! p ármester jegyző A kihirdetés napja: Budapest, 2002. május 8.