Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

DIPO Duna-Ipoly Határmenti Együttműködés Helyi Közössége Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Készítette: Dr. Nacsa János Márta Attila Jávorka János Szegner László Kosztyán Kálmán Girasek Károly Tálas Zoltán Turi Gyula Gódor Csilla Némedi Szabolcs

Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló... 2 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe... 2 1.2 Főbb célkitűzések... 2 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja... 3 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők... 4 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások... 5 2 Helyzetelemzés... 7 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése... 7 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség... 13 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése... 14 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága... 15 2.5 SWOT elemzés... 16 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia... 18 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe... 18 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez... 19 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései... 20 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései... 21 3.5 Forrásallokáció... 60 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések... 62 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés... 62 5 Mellékletek... 66 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek... 66 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció... 67 5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok... 71 5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)... 71 5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)... 72 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája... 74 5.7 Fenntarthatósági alapelvek, Leader alapelvek... 75 Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 1

1 Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A DIPO Helyi Akciócsoport jövőképe: A határokon átívelő együttműködés eredményeként a versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből. 1.2 Főbb célkitűzések A Dipo Helyi Akciócsoport főbb célkitűzései, átfogó céljai: 1. A vidékgazdaság fejlesztése, a helyi gazdaság szereplőinek integrációja, a helyi termék piacának megteremtése, a turizmus fejlesztése. 2. A települések és a helyi közösség identitásának és kapcsolatainak erősítése, a humánerőforrás fejlesztése. A Dipo Helyi Akciócsoport részcéljai: 1. A vidéki térségekben új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása által a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzése, munkahelyek megtartása és újak létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése, a helyi vállalkozások hálózatosodásának, információ-technológiájának és menedzsment és innovációs kapacitásának fejlesztése, a szolgáltató szektor fejlesztése. A vidékgazdasági termelők és a mikro- kis- középvállalkozások piaci és gazdasági helyzetének erősítése, a fenntartható táj, környezet - és korszerű agrár-ökológiai gazdálkodás támogatása. Az erdő - és a vízgazdálkodás fejlesztése, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése. A hagyományos és innovatív helyi gazdaságra épülő képzés kialakítása, fejlesztése a korszerű továbbképzési formák fejlesztése. A helyi termék előállításának elősegítése, piacának megteremtése. 2. A vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása új feldolgozóipar, az újjáéledő kézműipar fenntartható fejlesztése. 3. A civil szervezetek belső kohéziót erősítő társadalmi, kulturális tevékenységének támogatása. A kisebbségek (nemzetiségek, roma lakosság) integrációjának elősegítése. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 2

4. A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. A Nógrádi vár a turizmus térségi fejlődésének centrumába állítása. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A stratégia felülvizsgálatának célja a térséget érintő gazdasági, társadalmi környezetben végbemenő változások és a stratégia végrehajtása során eddig elért eredmények tükrében, a stratégia aktualizálása a jelenkor elvárásainak megfeleltetése érdekében. A fentiekben megjelölt cél elérése érdekében a helyi szereplők (vidék)fejlesztési elképzeléseinek összegzése elengedhetetlen. A DIPO Helyi Akciócsoport által a felülvizsgálat folyamán összegyűjtött, a helyi szereplők megkeresésén alapuló főbb (vidék)fejlesztési elképzelések: 1. Vidékgazdaság, helyi termékek, helyi piac: A vidékgazdaság, a vidéki térségekben az ágazatok komplex rendszerét fenntartható módon fejlesztő gazdaság, amely a technológiákra, a regionális tervezésre, a biológiai sokféleség védelmére, a mezőgazdaságra, a halászatra és erdészetre valamint a kertészetre, társadalmi infrastruktúrára, turizmusra, oktatási és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozik. Figyelembe veszi a vidéki térségek, közösségeik sajátos feltételeit, tiszteletben tartván a szubszidiaritás és a szolidaritás alapelveit. 2. A helyi gazdasági szereplők megszervezése, az adottságok kihasználása. A térségben több hűtőház, szárító, aszaló van, több közülük nem üzemel. Sokan egy TÉSZ jellegű szervezetet látnának szívesen. amely néhány év alatt fokozatosan felfuttatná a tevékenységét, bizalmat ébresztene a gazdákban, termelőkben a felhagyott bogyós gyümölcsök vonatkozásában. Ebben az esetben az eszközök, berendezések, földek, termeltetés, és eladás egyaránt a TÉSZ kezében összehangolásában lenne. A berkenyei Szövetkezet vállalna telepítést, szakmai támogatást, többen viszont félnek egy monopolhelyzetű szereplőtől. 3. Mások szociális szövetkezetet hoznának létre, döntően a helyben és a közelben keletkezett fahulladék aprítékká alakítása és tüzelésre való felhasználása, illetve különböző lakossági szükségletek kielégítése érdekében. Egy ilyen szervezet az önkormányzat partnereként az eddig vállalkozásban kiadott feladatok egy részét is elvégezhetné. 4. A helyi éghető hulladékok kapcsán, amely nagy mennyiségben keletkezik a térségben, felmerült a komposztálás, brikettálás lehetősége, kistérségi biomassza erőmű(vek) létesítése, illetve egyszerű, megújuló energiát hasznosító berendezések szerelése, elterjesztése. Mindez munkahelyteremtő hatással bírna, vállalkozói részvétellel. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 3

Ehhez megint csak jelentős szervező, felmérő munka szükséges, a vállalkozók bevonása, a helyi felhasználás várható volumene feltérképezése, konkrét értékesítési csatornák megtalálása, üzleti és megvalósíthatósági tervek elkészítése, majd a megvalósítás menedzselése, koordinációja. 5. A parlagterületeken intenzív fásítás, illetve gyógynövény termesztés volna végezhető. 6. A Rétségi ipari park menedzselése mellett, több ipari zóna kialakítás és benépesítése volna lehetséges középtávon. 7. Kerékpárút kialakítása pályázati forrásból, szinte minden település tervei között megtalálható, különböző nyomvonalakkal. Ennek egységes szervezése, tervezése, megvalósítása, és működtetése szintén menedzsment feladat. 8. Lovasturizmus szervezetté tétele, a meglévő lovas kapacitások összehangolása, lovas programok szervezése, a térséget összekötő lovas-út kialakítására. 9. Kézműves Céh kialakítása, megszervezése helyi kézművesek részvételével, a térségben lakó kézművesek bevonásával. Saját, egyedi, illetve a települések specialitásaira épülő motívumkincset bemutató emlék és dísztárgyak készítése. 10. Nagyon fontos és sok feladat hárul a létrejött TDM-re, a helyi turizmus lehetőségek és formák kihasználására, a vidék felzárkóztatásának előmozdítására. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők Az Akciócsoport 2011. február 10-én, honlapján hirdetményben tájékoztatta a helyi szereplőket a felülvizsgálat menetrendjéről, amelyben a főbb szakaszok mellett a közeljövőben esedékes tájékoztató fórumok megtartására, az iroda nyitva tartási idejében a személyes konzultáció biztosítására, valamint a honlapon történő folyamatos tájékoztatásra és e-mailben történő hozzászólási lehetőségre hívta fel a figyelmet. A hirdetmény a HACS tervezési területéhez tartozó önkormányzatok részére is kiküldésre került, azzal a kéréssel, hogy helyezzék el településük honlapján. Továbbá a munkaszervezet 2011. február 14-én a hirdetményt plakát formájában, összesen 50 példányban eljuttatta az Akciócsoporthoz tartozó településekre. A felülvizsgálathoz kapcsolódóan mikrotérségenként egy, összesen 5 tájékoztató fórum került megtartásra 2011. február 22 28. között a következő településeken: Tolmács, Diósjenő, Nőtincs, Rád, Nógrádsáp. Az öt fórumon összesen 25 fő képviselte a helyi szereplők érdekeit, illetve nyilvánított véleményt a felülvizsgálattal kapcsolatosan. A fórumon résztvevők megoszlása képviselet szerint: önkormányzat: 32%, vállalkozások: 28%, civil és non-profit szervezetek: 20%, magánszemélyek 20%. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 4

A felülvizsgálathoz kapcsolódó tájékoztató fórumok meghívója az Akciócsoport honlapján elhelyezésre került, továbbá minden önkormányzat részére elektronikus formában kiküldésre került, azzal a kéréssel, hogy helyezzék el településük honlapján és terjesszék az érintett helyi szereplők között a minél szélesebb körű nyilvánosság biztosítása érdekében. A tájékoztató fórumoknak, honlapon történő tájékoztatásnak köszönhetően 29 projektötlet adatlap érkezett be az egyesület munkaszervezeti irodájába, az alábbi településekről: Penc, Rád, Tolmács, Bánk, Diósjenő, Nógrád. A beérkezett projektötletek megoszlása képviselet szerint: civil és non-profit szervezetek 48% önkormányzat: 24%, magánszemélyek 14%, egyház: 14%, vállalkozók részéről nem került benyújtásra projektötlet adatlap. A fórumokon készített emlékeztetők elérhetőségét és a projektötlet adatlapot a munkaszervezet az Akciócsoport honlapján biztosította. A emlékeztetőket letöltők száma 53, míg a projektötlet adatlapot összesen 22-en töltötték le 2011. március 9-ig. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A részcélok módosításakor elfogadtuk, hogy kerüljön nevesítésre a turizmus fejlesztése kapcsán Nógrád Megye névadó vára. Így a szövegbe bekerült: A Nógrádi vár a turizmus térségi fejlődésének centrumába állítása. A SWOT elemzés, Lehetőségek felsorolása kiegészült az alábbi bekezdéssel: A Nógrádi vár, a megye névadó vára, közel a Dunakanyarhoz alkalmassá tehető, hogy a turizmus térségi fejlődésének centrumává váljék. Ebből adódóan ez a javaslat a 4. Prioritás 4.8. Intézkedésében is megfogalmazásra került: 4.8. A Nógrádi vár a turizmus térségi fejlődésének centrumába állítása, a Nógrádi vár a térség kitörési pontja, az ehhez szükséges a fejlesztéseket összehangoló szervezet kialakítása. Az akciócsoport térsége, néhány kilométer távolságra van a Budapesti Agglomerációhoz, mégis a vidékgazdasága kiépítésére minden erőforrást mozgósítania kell, mert a munkaerő foglalkoztatása veszélybe került: A SWOT elemzés Fenyegetések közé a következő bekezdés is bekerült: a 2008-as világgazdasági válság begyűrűzése azt eredményezte a térségben, hogy ismét nagy számban megjelent az ipari körzetekből elküldött munkaerő, akik nem tudnak elhelyezkedni, így a vidék szociális helyzetét tovább nehezítik; A felülvizsgálat során készített felméréshez kapcsolódó fogalmak pontosítása az alábbiak szerint: Vidékgazdaság, helyi termékek, helyi piac: A vidékgazdaság, a vidéki térségekben az ágazatok komplex rendszerét fenntartható módon fejlesztő gazdaság, amely a technológiákra, a regionális tervezésre, a biológiai sokféleség védelmére, a mezőgazdaságra, a halászatra és erdészetre valamint a kertészetre, társadalmi infrastruktúrára, turizmusra, oktatási és nemzetközi kapcsolatokra vonatkozik. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 5

A helyi termék védjegy kialakítása, országos és nemzetközi érvényességük elősegítése. Több felvetés foglalkozott a Kistérség Fejlesztési Ügynökség szerepét felvállaló szervezet kialakításának fontosságával, a helyi termékkel foglalkozó szereplők összefogásával. A többségi szereplők többsége elsősorban komplex gazdaságfejlesztési, turisztikai vonatkozásban egy kis létszámú fejlesztési ügynökség típusú szervezetet látna hatékonynak a (kis)térségben, amely vélhetően a váci, gyarmati területek fejlesztését is szem előtt tartaná, turisztikailag a Dunakanyarhoz kapcsolná a térséget és amely ellátná a projektek generálásával, pályáztatással, menedzseléssel kapcsolatos feladatokat, önálló projekteket is megvalósíthatna, a helyi gazdaság szereplőjeként. A helyi gazdasági szereplők megszervezése, az adottságok kihasználása. A térségben több hűtőház, szárító, aszaló van, több közülük nem üzemel. Sokan egy TÉSZ jellegű szervezetet látnának szívesen. Mások szociális szövetkezetet hoznának létre, döntően a helyben és a közelben keletkezett fahulladék aprítékká alakítása és tüzelésre való felhasználása, illetve különböző lakossági szükségletek kielégítése érdekében. Jelentős szervező, felmérő munka szükséges, a vállalkozók bevonása, a helyi felhasználás várható volumene feltérképezése, konkrét értékesítési csatornák megtalálása, üzleti és megvalósíthatósági tervek elkészítése, majd a megvalósítás menedzselése, koordinációja. A Kistérségi Fejlesztési Ügynökségnek az éghajlat változásból adódó kérdésekre is választ kell keresnie. A SWOT elemezés Fenyegetés egy bekezdéssel bővült: az éghajlatváltozással együtt járó negatív hatás, a néhány perc alatt hulló 3 hónapnyi csapadék mennyisége katasztrofális helyzetet teremt a hegyvidéki településeken, mert a helyreállítási munkák költségei emelkednek, az önkormányzatok költségvetési kerete lecsökkent; A 4. Prioritás Intézkedései közé került felvételre az elfogadott módosítási javaslat: 1.8. Helyi termékhez kapcsolódó együttműködések kialakítása, a helyi vállalkozások hálózatosodásának fejlesztése, az együttműködő szervezeteket összefogó, a helyi termék összehangolását szervező munkacsoport létrehozása. 4.7. A helyi termék védjegy kialakítása, az országos és nemzetközi szintű védjegyek működésének előkészítése. 4.8. A vidékgazdaság szerkezeti megújulását megtervező és kialakítását elősegítő munkaszervezet és a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése érdekében a térségben szervező erőforrás létrehozása, kialakítása. A Nógrádi vár a turizmus térségi fejlődésének centrumába állítása, a Nógrádi vár a térség kitörési pontja, az ehhez szükséges a fejlesztéseket összehangoló szervezet kialakítása. A kisértékű intézkedések a 250 ezer 1000000 Ft közé tartozó pályázatok szolgálják a helyi közösségek megerősödését, tevékenységét, az alábbi intézkedés alapján. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 6

4.9. Kisértékű intézkedések: Falunapok rendezvényein induló együttesek fellépését elősegítő tevékenységek, Falunapok megrendezéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatása. A térségi együttesek külföldi szereplésének támogatása, Települések népszerűsítését célzó kiadványok elkészítésének támogatása. 2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői: A DIPO HVK a Rétsági Kistérség 16 településéből és a Váci Kistérség 3 településéből tevődik össze. A DIPO HVK közigazgatásilag az Észak- és a Közép-Magyarországi régióba tartozik. Gazdasági kapcsolatrendszerében meghatározó, hogy a főváros külső agglomerációs gyűrűje érinti, így erőteljesen érvényesül Budapest, illetve a központi régió hatása. A HVK határos a balassagyarmati, illetve szobi kistérséggel. Nyugati határán húzódik a Börzsöny hegység, mely meghatározó jelentőségű a térség klimatikus viszonyaira. A HVK markáns térszerkezeti eleme a 2. sz. főközlekedési út, mely a fővárost köti össze az urbanizáltabb közép-szlovákiai területekkel, és jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. A térségközpont a 2. sz. főközlekedési út mentén fekvő Rétság. A HVK területe 361,48 km 2, a települések száma 19, lakónépessége 23958 fő, népsűrűsége 66,27 fő/km 2. A népesség csaknem teljes egészében településen él, külterületi lakos mindössze az össznépesség 1.17%-a. Jellemző az aprófalvas település szerkezet, a települési átlagos lakosságszám 1260 fő/település. A HVK területén lévő települések a szomszédos településekkel évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokkal, valamint hagyományokkal rendelkeznek. A 19 település közül egyedüli város Rétság, mely korábban is járási székhely volt. Közigazgatása, kereskedelme, szolgáltatása és egészségügyi ellátása kistérségi igényeket is kielégít, jelenleg is a térség meghatározó központja. Specifikus adottságok: Az építészeti örökség elemeinek alapján kedvező adottságokkal rendelkezik. A térségben található a megye nevét adó vár, Nógrád vára. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttesek, zöldfelületek jelentős volumenű felújításra és rehabilitációra szorulnak. Ugyanez igaz a falusi kúriák, népi lakóházak, településközpontok, és a kultúrtájak rehabilitációjára is. A Dunakanyar tőszomszédságában lévő Nógrádi vár és a hozzá kapcsolódó vidéki örökség elemei összehangolt fejlesztése kitörési pontja lehet a térség felemelkedésének. Igen sokan keresik fel a térség településeit, rendezvényeit, történelmi emlékhelyeit. Erre alapozva folyamatosan nő a minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek száma. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 7

Legnagyobb tömeget vonzza a Bánki Nyár rendezvénysorozat, amely június elejétől augusztus végéig zajlik. Egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a hagyományőrző rendezvények, melyeket szinte valamennyi településen megrendeznek (pl. berkenyei málnafesztivál, diósjenői Dió Fesztivál). A települések többségén található helytörténeti kiállítás, nemzeti tájház. Az aktív turizmus lehetősége folyamatosan bővül, több helyen biztosított a lovaglás, sétakocsizás, több településen a horgászat. A térség vadállománya igen gazdag, ezért a vadászat jelentős gazdasági ágazat, illetve azzá fejleszthető. Rétságon igen jó lehetőségek vannak sportlövészeti célok megvalósítására. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A DIPO HVK települései Nógrád megye nyugati és déli, valamint a Váci Kistérség keleti részén, a Börzsöny keleti lábánál és a Naszály által övezett területeken helyezkedik el. Az utóbbi években a klimatikus változások, amely főleg csapadékmennyiség csökkenésében, de intenzív csapadék formájában jelentkezik, egyre szárazabb mikroklíma megjelenésében érzékelhető. A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok szabdalják. A térség kiemelkedően gazdag érintetlen természeti értékekben. Országos jelentőségű védett és jelentős természetvédelmi területekkel rendelkezik. Ilyenek: A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, - különleges madárvédelmi területek (Börzsöny) kiemelt jelentőségű különleges természeti megőrzési területek (Börzsöny, Naszály) amely lehetőséget biztosíthat a már hazánkban is egyre népszerűbb ökoturisztikai tevékenységek részére. A terület turisztikai vonzerejét veszélyeztető környezetszennyezés nem jellemző. A talaj szennyezettségére a foltszerűség jellemző. Az ipari, technológiai eredetű vízszennyezés pontszerű. A térség levegőminősége jó, a terület magas erdősültsége (meghaladja a megyei átlagértéket) és a szennyező források alacsony számának köszönhetően. A légszennyezés nem jelentős. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevő. Gondot okoz a parlagon fekvő, gondozatlan magán és állami tulajdonban lévő földterületek művelésének hiánya, az aszfaltutak melletti földutak és vízelvezető árkok beszántása. A fűtésből eredő légszennyezés a téli időszakban jelentősebb, bár a térség minden településen kiépítették a gázhálózatot. A HVK mezőgazdasági területe három mikrokörzetre osztható. Börzsöny-Naszály vidék, Nógrádi medence déli része, Cserhát-vidék nyugati része. A terület 44 %-a erdő, 37 %-a szántó, 10,4 %-a legelő. A térség legjellemzőbb növénykultúrája a bogyósgyümölcs. Az utóbbi időben a jövedelmezőség romlott. A termelési szerkezetváltás során jelentős gyümölcstelepítések alma, szilva, meggy történtek. Az öntözhető területek mennyisége 207 ha, a ténylegesen öntözött terület csupán 72 ha. A gyümölcs feldolgozására hűtőházak épültek, a nézsai hűtőház technológiája rekonstrukciót igényel. A terület alkalmas versenyképes árunövény termesztésre, szarvasmarha és sertés tenyésztésre. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica, repce, napraforgó és burgonya. A nagy erdős terület ellenére a gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafaj összetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 8

Kedvezőek a feltételek a vadgazdálkodásra, a területen öt vadásztatási joggal rendelkező szervezet gazdálkodik. A horgászati turizmus feltételei javuló tendenciát mutatnak. A térség több tóval és víztározóval rendelkezik. A térség csatlakozott az ÉK-Pest és Ny-Nógrádi települések hulladékgazdálkodási társulásához, ezzel párhuzamosan a már bezárt, vagy bezárásra tervezett legális lerakók rekultiválása, az illegális lerakók felszámolása szükséges. Demográfiai helyzet: A Budapesti Agglomerációból megkezdődött a vidékre település. Ez a tendencia elérte a DIPO HVK területét is. A Pest Megyei települések (Kosd, Rád, Penc) népesség növekedést értek el 2002-2006 között, a 2-es úthoz és Pest Megye határához közeli településeken (Szendehely, Nógrád) szintén népesség növekedés tapasztalható. A többi településre még igaz a korábbi tendencia, hogy az 1.000 lakosra jutó természetes fogyás az utóbbi öt évben átlag 4.3 fő. 2005-ben az 1000 lakosra jutó élve születések száma: 8.9 (Nógrád megyében a 4. legmagasabb) a halálozás 14,2 (a megyében a 2. legalacsonyabb). A népesség korcsoport szerinti megoszlása (2005.) 0-14 év 15 %, 15-39 év 35,8 %, 40-59 év 28,6 %, 60 < év 20.6 % Forrás: KSH A népesség korstruktúrájában kedvezőtlen folyamatok zajlanak az utóbbi öt évben. A 0-14 éves korosztály 2000-2005. között 1.5 százalékponttal csökkent, a 60 év felettieké 0.5 százalékponttal nőtt. A férfiak és nők aránya az utóbbi öt évben változatlan, az utóbbiak folyamatosan 51 %-ot képviselnek. Az Agglomerációból történő kiáramlás a DIPO Pest Megyei településein már úgy jelenik meg, hogy a települési iskola bővítése ismét előtérbe kerül. Évtizedek tendenciája fordult meg! Kedvező a jel a tekintetben is, hogy a fiatalok kitelepülése a helyi közösség újraszerveződését is maga után vonhatja. Gazdasági környezet: Közúti közlekedés: A gyorsfogalmi és főúthálózati rendszer É-D-i irányú 2. sz. elsőrendű főútvonala köti össze a HVK térségét a fővárossal és Balassagyarmati Kistérségen keresztül Szlovákiával. Az összekötő utak a Rétsági-Váci és Balassagyarmati kistérség között megfelelő kapcsolatot teremtenek, a Rétsági Kistérség és Nógrád Megye déli része azonban főúthiányos, a régió központ elérhetősége körülményes. A településeket, illetve településrészeket összekötő utak kiépítettsége és minősége erősen változó (A közúthálózat műszaki problémáit mutatja, hogy a kistérségi projektgyűjtés jelentős hányadát az útépítési javaslatok képezték). Közúti tömegközlekedés: A térséget a 2. sz. főúton keresztül három nemzetközi és két távolsági autóbuszjárat érinti. Megyén belüli helyközi járat a városok között működik. A kistérségek településein helyi autóbusz-közlekedés nincs. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 9

Vasúti közlekedés: A térségben vasúti fővonal nincs, a jelenleg még működő helyi érdekű vasútvonalakat a Nógrád-Vidéki Regionális Vasút üzemelteti. A vasútvonalak kihasználtsága mind az árufuvarozás, mind a személyszállítás tekintetében folyamatosan csökken. A Vác-Balassagyarmat közötti 75. sz. vasútvonal a térség négy települését Berkenye-Nógrád-Diósjenő-Borsosberény- érinti. A pálya avultsága miatt a pályaszakasz több pontján sebességkorlátozás van. Ivóvíz ellátás: A térség területén számottevő vízbázis nincs, ezért részben a dunai, részben a dejtári vízbázisokról történő átvételre szorul. Az 1990-es évek első felétől valamennyi település vezetékes ivóvízzel ellátott. Szennyvízelvezetés és tisztítás: A térség településein a csatornahálózat többnyire az utóbbi években kiépült. A teljeskörű ellátottsághoz Bánkon (üdülő-terület), Rétságon (Pusztaszántó) hálózatbővítés, Nézsán, Tolmácson a csatornahálózat megvalósítása szükséges. Villamosenergia: A vezetékes energia a térség valamennyi településén biztosított. Vezetékes gázellátás: A térség településein biztosított a vezetékes gázzal való ellátás. A lakások 63.8 %-a csatlakozik a gázvezetékhez. Infrakommunikáció: A térség valamennyi településén elérhető a vezetékes és a mobil szolgáltatás (a mobil szolgáltatás területén azonban kisebb térerőhiányos szolgáltatás tapasztalható). A Kábel TV a települések többségén kiépült, vagy megvalósítása folyamatban van. (kivétel: Felsőpetény, Legénd). Az internet ellátottság lassan fejlődik. A HVK térségen belüli munkaerő forgalomban továbbra is az 1997. utáni beruházásoknak van meghatározó szerepe. A rétsági ipari parkba az eltelt esztendőkben voltak ugyan betelepülők, azonban ez jelentősebb létszámnövekedést nem jelentett a foglalkoztatás terén, mivel a TDK Kft. ebben az időszakban jelentős létszámcsökkentést produkált. (A kezdetben 900 főnek munkát adó TDK ma 150 főt foglalkoztat). A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint (2001. február 1-i népszámlálás alapján) mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozik a munkavállalók 2,9 %-a, iparban, építőiparban 48,8 %-a, szolgáltatásban 48,3 %-a. A munkahelyükre ingázókat vizsgálva megállapítható, hogy a központi régió hatása erőteljesen érvényesül. Az ingázási irány és az ingázók aránya: 1./ Rétsági kistérségbe 27,8 % 2./ A megye kistérségébe 5,3 % 3./ Megyén kívülre 53,2 % 4./ Változó településre 13,7 %. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 10

A helyszíni interjúk szerint a térségben, aki fizikális és mentális problémákkal nem küzd, az a rétsági és váci kistérségben belül, illetve a fővárosban és Pest megyében el tud helyezkedni. Ennek némileg ellentmondó vélemény egyes településekről, hogy a 35-40 év feletti nők elhelyezkedése nehézkesebb. Jelentős az építőiparban munkát találó ingázók száma. A legrosszabb helyzetűek foglalkoztatására közmunka program szolgál. A térségben ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány is, ami elsősorban a képzés strukturális problémáira utal. A térség versenyképességét döntően befolyásolja a népesség iskolai végzettsége. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 15 éves és idősebb népességből az általános iskolát végzettek aránya 85,6 %, középiskolát végzett 26,7 %, egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik 6.3 %. A 2005. évi mikrocenzus adatai szerint régiós szinten az általános iskolát végzettek aránya 3, a középiskolát végzetteké 4, a felsőfokú végzettségűeké 1,5 százalékponttal nőtt. Az egyes településekről differenciáltan tanulnak tovább a középiskolát végzettek a különböző felsőoktatási intézményekben. Helyszíni vélemények eltérőek: van település, ahová szinte minden végzett hallgató visszatér és van, ahová szinte egy sem. Általános megállapítás: ha megfelelő foglalkoztatást tudnak biztosítani, akkor többségük szívesen vállal helyben munkát. Specifikus kérdés Diósjenőn a Szociális Intézetben élőknek a foglalkoztatási probléma megoldása, melyhez megfelelő programokra van szükség. Az SZJA alap megoszlása és a lakosság számának alakulása a HVK területén Település SZJA alap Ft (2005) Lakos Lakos 2002 2006 Bánk 557 407 682 699 Berkenye 577 705 603 671 Borsosberény 414 936 1012 1015 Diósjenő 506 640 2910 3017 Felsőpetény 551 666 719 682 Keszeg 574 736 682 680 Kosd 528 336 2224 2368 Legénd 355 653 553 528 Nézsa 529 564 1179 1161 Nógrád 598 600 1509 1514 Nógrádsáp 556 477 974 939 Nőtincs 547 024 1165 1158 Ősagárd 442 447 348 344 Penc 543 840 1369 1445 Rád 591 856 1639 1749 Rétság 777 464 3011 2975 Szendehely 636 680 1429 1518 Tereske 413 179 727 717 Tolmács 631 427 770 778 23505 23958 Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 11

Munkanélküliségi arányok % Település 2007 2006 2005 2004 2003 Bánk 7,93 5,30 7,57 5,00 5,43 Berkenye 2,67 3,93 3,74 3,90 2,16 Borsosberény 10,71 10,82 10,59 7,07 9,09 Diósjenő 6,45 6,40 6,95 5,66 5,61 Felsőpetény 6,40 6,01 5,80 4,86 3,92 Keszeg 7,40 5,05 6,00 6,28 3,45 Kosd 3,39 2,50 3,20 3,74 2,82 Legénd 9,55 8,38 9,15 4,91 6,67 Nézsa 8,13 8,45 7,19 8,15 8,19 Nógrád 5,06 5,12 6,88 5,27 3,93 Nógrádsáp 7,10 4,83 5,77 5,41 3,72 Nőtincs 6,76 6,24 5,92 5,42 6,07 Ősagárd 4,85 3,88 6,47 5,39 5,47 Penc 3,32 1,98 2,05 2,74 2,44 Rád 3,89 2,87 2,46 2,61 2,07 Rétság 9,09 7,38 7,80 6,81 5,41 Szendehely 4,47 4,20 5,96 5,93 4,15 Tereske 9,86 7,39 7,78 5,52 9,22 Tolmács 5,11 4,55 3,62 3,30 4,00 2007. Munkanélküli 980 fő, Aktív munkakorú: 15730 fő, Arány %: 6,23% Társadalmi környezet: A nemzetiségiek aránya a 2001. évi népszámlálás adatai szerint (Forrás: KSH): német nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 618 fő, szlovák: 644 fő, cigány: 485 fő, más nemzetiséghez (bolgár, görög, lengyel, román, szlovén stb.) tartozónak mondta magát 43 fő. A 2006-os választójegyzéken szereplő választópolgárok száma a felnőtt lakosság megoszlását jelzi a HVK területén. E szerint: 19275 fő választópolgárból 279 fő roma, 479 fő szlovák és 168 fő német nemzetiségű. A HVK területén 7 településen élnek romák, 6 településen szlovákok és 2 településen német nemzetiségűek. A HVK néhány településén probléma az egzisztenciális és szociális helyzetűeket tekintve kilátástalan körülmények között élő roma népesség helyzete. A hátrány felszámolásához komplex rehabilitációs programokra van szükség. A HVK települései egy részénél kedvező jelű változás tapasztalható, viszont a települések többségénél a lakónépesség fogyása, valamint az elöregedés a jellemző. A lefedett térségben élők jelentős aránya alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztatottság szempontjából komoly hátrányt jelent. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 12

A választójegyzéken szereplő választópolgárok (Kisebbségiek is) száma településenként Település Választó Roma Szlovák Német Bánk 617 0 96 0 Berkenye 518 72 0 65 Borsosberény 797 0 0 0 Diósjenő 2366 0 0 0 Felsőpetény 547 0 0 0 Keszeg 576 0 0 0 Kosd 1884 0 0 0 Legénd 416 36 78 0 Nézsa 950 0 99 0 Nógrád 1248 0 0 0 Nógrádsáp 778 0 65 0 Nőtincs 939 25 0 0 Ősagárd 281 0 72 0 Penc 1129 0 0 0 Rád 1383 19 0 0 Rétság 2395 41 69 0 Szendehely 1223 33 0 103 Tereske 582 53 0 0 Tolmács 646 0 0 0 Összesen 19275 279 479 168 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A DIPO Khe Közgyűlése 2010 szeptemberében áttekintette az elmúlt 3 év LEADER szervezését és elfogadta, döntésével meg is erősítette, hogy a következő időszakban tekintsük át a településeink helyzetét és a következő időszak pályáztatásának súlypontját az olyan fejlesztések adják, amelyekkel elő segíthető a térség komplex fejlesztése. Egy Területfejlesztési felelőst fogadott el a Közgyűlés, akinek a feladatait az elnökség határozza meg, az elnökségnek számol be és az elnökség az éves beszámoló kapcsán tér ki a Területfejlesztés (település,- térség,- turizmus, vidékfejlesztés stb.) komplex rendszerére. 2011. február és március hónapban terveztük végiglátogatni a településeket és felmérni azok helyzetét, az alábbi témakörök alapján: 1. Az elmúlt 2 évben elkezdett, vagy megvalósult fejlesztések listája, adatai (beruházás jellege pl.: csatorna fejlesztés, útberuházás, kábel tv hálózat fejlesztés, óvoda fejlesztés, iskola fejlesztés stb.), a foglalkoztatás bővülése. 2. A területfejlesztés terén elkészített stratégia (közép,- hosszú távú). 3. Az önkormányzat következő időszakra vonatkozó ciklus programjából a fejlesztések feladatsora, programja, nagyságrendje, ütemezése stb. 4. A polgármester véleménye a település és a mikro térsége fejlődésének, fejlesztésének lehetőségeiről, összhangja megteremtésének elképzeléseiről. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 13

5. Milyen elképzeléseket fogalmaztak meg a településen a vidékfejlesztés témakörében? (Erre azért van szükség, hogy lássuk az összhang megteremtésének lehetőségét, amit a LEADER HACS fel tud vállalni)! 6. Milyen fejlesztések szükségesek a lakosság megtartóképesség fokozásához, mit céloznak meg saját szervezésben, mihez várnának segítséget? 7. A turizmus fejlesztés kapcsán, ha nem tagjai a helyi TDM-nek, kívánnak-e a turizmussal foglalkozni és milyen formában? Ha tagjai a TDM-nek, milyen fontosabb fejlesztést tartanának szükségesnek (volumen, foglalkoztatás bővítés stb.). 8. A természet-földrajzi adottságból fakadóan milyen védelmi szükségletet látnak (záportározó, vízelvezető árokrendszer, közművek stb.) elengedhetetlennek? 9. A közösségeik fejlesztése kapcsán mit tartanának szükséges fejlesztendőnek? 10. Évente milyen saját forrással tudnának beszállni a pályázatokba? 11. Hogyan ítélik meg a Rétsági Kistérség Fejlesztési Stratégia (RKFS) megvalósítását? Az RKFS milyen módosítására lenne szükség? 12. Nógrád Megye és Pest Megye közötti HÍD kiépítésében milyen szerepe lehet az adott településnek. Elkészült a felmérés feldolgozása és ezt a HVS felülvizsgálatának anyagához mellékeltük, mint a TKCS vitaanyagát, amelyről a fórumokon és a taggyűlésen is szót váltottunk. Szinte valamennyi módosítás, amit az 1.5. pontban jeleztünk épít a felmérésre illetve a felmérés által javasolt módosításokat a HVS módosításaként is elfogadtuk. Mind a fórumokon, mind a közgyűlésen elfogadásra került a fejlesztések komplexitása iránti igény, hogy a komplex fejlesztéseket egy Fejlesztési Ügynökség lássa el, és a LEADER HACS ennek a IV Tengelyes pályázatok során adjon pályázati lehetőséget. A HVS felülvizsgálat kapcsán a DIPO Khe Elnöksége ezt elfogadta, a javasolt módosításban mindezt beírta. Bízunk abban, hogy a gyakorlati megvalósítás is sikeres lesz. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A DIPO Khe a III Tengelyes támogatási kérelmek esetén a beérkezett 29 kérelemből 4 esetben javasolt nyertes kiértesítést, vállalva, hogy a második körben jobb kérelmek érkeznek be, jobban teljesülnek a HVS-ben megfogalmazott célok. Sajnálatos, hogy a második forduló eredményeit a mai napig nem lehet kihirdetni, hiszen az elbírálás még ma is tart. Talán szerencse a szerencsétlenségben, hogy a HACS a rendelkezésére álló fejlesztési forrást nem kötötte le olyan fejlesztésekre, amelyek alól a 2008-as világgazdasági válság amúgy is kihúzta a szőnyeget. Úgy látjuk, hogy módunk van módosítani a fejlesztési célkitűzéseinken és keretünk maradt ennek kivitelezésére. Közben a térségünkben több nyertes pályázat született az IKSZT pályázatokon, amelyek figyelembe vétele mindenképpen fontos a későbbiekben. Nyertes pályázat született a TDM tekintetében. Ezentúl a HACS működési területén egy működő TDM szervezet fogja össze a turizmus fejlesztéseket, amelyhez a HACS kapcsolódása mindenképpen fontos tényező lehet. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 14

A LEADER (IV Tengely) pályázatokon 33 pályázatot adtak be, ebből a jogosultsági kritériumoknak való megfelelés vizsgálata során elutasításra került 15 pályamű és alacsony pontszám miatt nem nyert 2 pályázat. A nyertes pályázatok kiértesítése 2010-es évben megtörtént, megkezdődött a pályázatokban foglalt fejlesztések megvalósítása. Miután még jelentős forrás nem került felhasználásra, ezért hatása a térségre még nem számottevő. Jelentős hatása az eddigiek során egy befejezett III Tengelyes I. körös fejlesztés átadási ünnepségének volt. Nógrádsáp település faluközpont kialakításának átadását megtisztelte Dr. Beer Miklós püspök úr és a térség országgyűlési képviselője Balla Mihály képviselőúr is. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A stratégia felülvizsgálatát a felmérés alábbi pontjai indokolják: 1. Az elmúlt 2 év fejlesztései a településeken: A települések zömében semmiféle vállalkozói aktivitás nem történt. A kisebb települések a korábbinál is jobban elszigetelődtek a fejlődés lehetőségétől. Befektetések nem történtek, a hasznosítást váró területek érdekében senki nem fejtett ki erőfeszítést. 2. A települések saját fejlesztési terve: Nincs a településeken saját komplex gazdaságfejlesztési elképzelés. A helyi vállalkozókkal való együttműködés nem működik, egymástól elszigetelten, egyeztetés, koordináció nélkül dolgoznak, többnyire hanyatló módon. A településeken hiányzik a helyi gazdaság konkrét, operatív fejlesztésének programja. Az önkormányzatok saját költségvetésük elköltéseként értelmezik a tervezésüket. 3. Ciklusprogram a településeken: Többnyire elkészültek, döntően a kötelező feladatok és a foglalkoztatottság bővítése tárgykörrel, ez utóbbi, mint vágy fogalmazódik meg az eszközök híján. 4. Vélemények a fejlesztések összhangjának megteremtéséről: Bizalmi vákuum alakult ki minden szinten, gazdasági, helyi politikai, személyi kérdésekről, feladatokról nehezen lehet indulatok nélkül beszélni bárkivel. Moderáció szükséges, a konkrét helyi kérdések megvitatásával, felelős döntések meghozatalával. Alapvető fontosságú, hogy politikusok támogassák a tervezett folyamatokat. A nyilvánosság teljes bevonása elengedhetetlen, ezért lehetőséget kell találni a helyi média bevonására. Igény van egy MODERÁTOR csoport felállítására, amely a széleskörű (LEADER-en kívüli is) párbeszéddel, konfliktuskezeléssel, térségi érdek összehangolással és hivatalos lobbi tevékenységgel foglalkozna. 5. Az elmúlt időszakban a térség szereplői nem tapasztaltak semmilyen összehangoló tevékenységet a megye, a kistérségi társulás, vagy más intézmény oldaláról, most sem Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 15

bíznak ebben igazán, úgy látják, Rétság városa nem tudja betölteni a központ szerepét. A rossz tapasztalatok miatt MIKROTÉRSÉGI SZINTEN látja az összehangolás lehetőségét Diósjenő, Tolmács, Nógrád, Berkenye térsége, ehhez azonban a menedzseri segítséget kintről várnák. Természetesen a kistérségi összehangolást is fontosnak érzik. 6. A többségi szereplők többsége elsősorban komplex gazdaságfejlesztési, turisztikai vonatkozásban egy kis létszámú fejlesztési ügynökség típusú szervezetet látna hatékonynak a (kis)térségben, amely vélhetően a váci, gyarmati területek fejlesztését is szem előtt tartaná, turisztikailag a Dunakanyarhoz kapcsolná a térséget és amely ellátná a projektek generálásával, pályáztatással, menedzseléssel kapcsolatos feladatokat, önálló projekteket is megvalósíthatna, a helyi gazdaság szereplőjeként. 2.5 SWOT elemzés Erősségek A főváros közelsége további termelő vállalkozások letelepedését eredményezheti. A vállalkozásfejlesztés, foglalkoztatás bővítés, valamint a munkaerő képzés és továbbképzés eredményeként a kisvállalkozások erősödnek és mind többen válnak beszállítóvá. Budapesthez mint tudásközponthoz való közelség, valamint a betelepült ipar eredményezheti kutató fejlesztő -kapacitás létrejöttét. Nő a tájjellegű termékek feldolgozottsága, ami új munkahelyeket teremt és jövedelmet biztosít. A termőföld hasznosítás új formái (energia erdőtelepítés, energia növény telepítés) eredményeként a térségben is létrejön a megújuló energiaforrásokra alapozó nyersanyag termelés és ipar, megtörténik a megújuló energia felhasználása. Gyengeségek A munkaerő alacsony iskolázottsága a képzettségi szint, mind a felső- mind a középfokú végzettségűek vonatkozásában elmarad a régió átlagától. Alacsony a regisztrált vállalkozások száma és aránya. A térségben kutató- fejlesztő tevékenység nem folyik. Az idegenforgalom zöme egynapos látogatás és 1-2 vendégéjszakás. Hiányzik az a szolgáltatás, illetve program csomag, mely ösztönözné a hosszabb idejű tartózkodást. Hiányzik a magasabb minőségű szálláshely. A mezőgazdasági termelés eltartóképessége csökken, romlik a térségben a bogyós gyümölcs termesztésének jövedelmezősége, hiányzik a mezőgazdasági termelés és feldolgozás integrációja. Közepes a termőföldek AK. értéke. A térség belső úthálózatának minőségi paraméterei kedvezőtlenek. Hiányzik a megye déli részén K-NY-i irányú megfelelő összeköttetés. Rossz a tömegközlekedés. az újraszervezett közmunka program településenként kevesebb embert alkalmaz; Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 16

a LEADER pályázatok késleltetett elbírálása miatt időben nem került fejlesztési forrás a térségbe. Lehetőségek Vár és kastély, valamint a kulturális örökség fenntartása, az idegenforgalom fejlesztése eredményeként megteremtődnek a minőségi turizmus fogadási feltételei, ezáltal nő a vendégéjszakák száma és az ebből származó bevétel. A Nógrádi vár, a megye névadó vára, közel a Dunakanyarhoz alkalmassá tehető, hogy a turizmus térségi fejlődésének centrumává váljék. Új szolgáltatásként megteremtődik a szórakoztatóipar (élménypark) és az egészségmegőrző ipar. A központi régiótól való megfelelő jövedelemmel rendelkező lakosok kitelepülése kedvező hatással bír a településekre, és a szolgáltatások iránt bővülő fizetőképes keresletet támaszt. A nemzetközi tranzitút különösen ha autóúttá fejlesztik logisztikai szolgáltatások megteremtését és bővítését indokolja és segíti. Megvalósul a Nógrád megyei déli összekötő út, javul az úthálózat minősége. Horgásztó, víztározók, csapadéktározók kialakítása, fejlesztése A közösségi terek fejlesztésével megújul a település és közössége életfeltétele. Fenyegetések a 2008-as világgazdasági válság begyűrűzése azt eredményezte a térségben, hogy ismét nagy számban megjelent az ipari körzetekből elküldött munkaerő, akik nem tudnak elhelyezkedni, így a vidék szociális helyzetét tovább nehezítik; az éghajlatváltozással együtt járó negatív hatás, a néhány perc alatt hulló 3 hónapnyi csapadék mennyisége katasztrofális helyzetet teremt a hegyvidéki településeken, mert a helyreállítási munkák költségei emelkednek, az önkormányzatok költségvetési kerete lecsökkent; A tranzitforgalom a települések központján halad keresztül, ezzel nagy a környezetterhelés és fokozott balesetveszélyt okoz. Csökken az élve születések száma, az öregedési index emelkedik, fiatalok elköltözése folyamatos. Magas az ingázók aránya, a településeken kevés a munkalehetőség, tartósan magas a munkanélküliség. A települések többségén indokolt a központok rehabilitációja, középületek jó karba helyezése. Szennyvíz, csapadékvíz, belvízveszély, patakmeder és csatornák állapota elhanyagolt. Az elszegényedés, a munkanélküliség, a munkaalkalom hiány a települések eltartóképességét, a közösségek megtartó képességét gyengítik. A települések elöregednek. Természeti és kulturális értékek fenntartásának szűkös forrása Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 17

3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe Az egymondatos jövőképben azt írtuk fel magunknak, hogy a határokon átívelő együttműködés eredményeként a versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből. Pest Megye és Nógrád Megye, két régió határán élő 19 település lakossága számára nincs más alternatíva. Nem szabad, hogy a régió, vagy megyehatárok, végérvényesen leszakítsák, elszakítsák az egymás melletti településen élőket, főleg ha azonos a sorsuk, hasonló az életük. A tervezés tartalmi kérdése, hogy mi a versenyképes vidékgazdaság a 21. században. Úgy bontottuk fel prioritásokra és intézkedésekre a feladatot, hogy megragadva a történelmi pillanatot, kitörést érhessünk el. A vidéki térségek fő jellemzője, 50 km-rel a fővárostól még inkább igaz, hogy a fiatalok elköltöznek, elöregszik a település, csökken a népesség megtartó képessége stb. Megfordítani az elvándorlást, szembe szállni a szegénységgel, kiutat keresni a falun élő számára, ezt találtuk meg a LEADER-ben. Fiatalok vállalkozását úgy kívánjuk elősegíteni, hogy közben nem az elmúltra nézünk vissza, hanem a következő 10-15 évet prognosztizáljuk és a jövőnek akarunk megfelelni. A jövő fiatal vállalkozóját szeretnénk a legújabb ismeretekkel felvértezni (innovációs, információs és kommunikációs technológia, korszerű menedzsment képzés stb.) azért került az intézkedések közé a tudás, mert nem engedjük el a kezét annak, aki vállalkozásával a vidékgazdaságot kívánja fejleszteni. A vidékgazdaság nem egyenlő a vidéki gazdasággal! Mi egy fenntartható gazdasággal számolunk, amelyben a táji, természeti tényezők a meghatározóak, a mezőgazdaság, mint a biológiai transzfernek a természet-közelisége a sajátossága. Azok az iparok, amelyek egy ilyen természetközelségben, a Börzsöny és a Cserhát között működhetnek és amelyre építhetnek az ott élők, joggal nevezhető vidékgazdaság elemének. A Dunakanyar szélén, a Börzsöny lábánál jogos a kívánalom, és a természeti és kulturális értékek védelme akkor életszerű, ha része a gazdaság vérkeringésének. A turizmus mindeddig Budapest centrikus volt. 50 kilométerrel a Hősök Terétől, 5 kilométerrel a Dunakanyartól egy csodálatos természet és táj ölelésében olyan települések élnek, amelyekre néhány éven belül sokan lesznek kíváncsiak. Erre fel kell készülni, fel kell készíteni a lakosságot. A turizmus egyes országokban gazdasági húzóágazat. Csak az a közösség képes vonzani más térségek lakosságát, amely bizonyítja, hogy boldogul az anyaföldjén, ismeri múltját és hagyományait, fel is tudja dolgozni, be is tudja mutatni másoknak is. Ennek eszköze a stratégiai terv, hiszen nem csak az új vállalkozást kell stratégiai irányba állítani, hanem a helyben élő közösségeket is. Ebben szerepük van az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, de kitüntetett szerepük van az egyházaknak is. A helyi közösség, az ott élő emberek közössége áll a stratégia központjában. A prioritások, amelyek az intézkedések csokorba fogásával biztosítják az emberközpontúságot, biztosítják a komplexitást is egyben. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 18

A helyi közösségeknek szerves része a nemzetiség és a roma kisebbség. Azok a közösségek, amelyek nem találnak szót a nemzetiségekkel, vagy a roma kisebbséggel nem tudnak aktív turizmus-vezérlőkké válni. Jelentős szlovák nemzetiség él a HVK területén. Néhány kilométerrel a szlovák határtól adódik a lehetőség, hogy ez a folklór a turizmus vonzásához miképp járulhat hozzá. Az intézkedések egy komplex rendszert alkotnak, amelyben a LEADER forrás, mint a közösség fejlesztés szinte egyedüli forrása, kitüntetett szerepet kap. Ettől függetlenül nehezen képzelhető el hatékony és optimális megvalósítás. Közösség nélkül nem könnyű, vagy nem is lehetséges endogén fejlődést megvalósítani, gazdasági szerkezetváltást, vagy a településfejlesztést előidézni. Korábban eddig nem volt lehetősége a közösségnek ilyen jelentős fejlesztési forrást felhasználni, amely érdekeltté tette volna, hogy dolgozza fel múltját, és adjon ízelítőt a külvilág számára abból. Zárkózottabbak a kis településeken élők, nem kedvelik az idegeneket. Mi azt tűztük célul, hogy a vendégfogadás bővülése az egyik gazdasági kitörési pont. Arra építettük stratégiánkat, hogy az ezzel elérhető források megszerzésével magabiztosságot adjunk a helyi közösségnek, hogy bátran vágjon bele más pályázatokba is, hogy szerezzen forrást céljai eléréséhez. Stratégiánknak a szerepe, hogy bizonyítsa: lehet emberi közösségre építve fejlesztési forrásokat szerezni a közösség továbbfejlesztéséhez. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez Az elmúlt hetekben településeinken felmérést végeztünk, ennek összegzését a HVS felülvizsgálati fórumokon teszteltük. Ez a felmérés megerősítést adott abban, hogy a vidékfejlesztést csak abban az esetben lehet hatékonyan megvalósítani, ha komplex rendszerbe illesztetten valósulhat meg. Éppen ezért tűzzük célul a fejlesztési ügynökségi szerep ellátását térségünkben. Összefoglalás szerűen tekintsük át milyen megállapításra jutottunk a felmérés alapján? Vidékgazdaság, helyi termékek, helyi piac: Komoly szervezésre van szükség. A térségben több hűtőház, szárító, aszaló van, több közülük nem üzemel. A berkenyei Szövetkezet vállalna telepítést, szakmai támogatást, többen viszont félnek egy monopolhelyzetű szereplőtől. Sokan egy TÉSZ jellegű szervezetet látnának szívesen, amely néhány év alatt fokozatosan felfuttatná a tevékenységét, bizalmat ébresztene a gazdákban, termelőkben a felhagyott bogyós gyümölcsök vonatkozásában. Ebben az esetben az eszközök, berendezések, földek, termeltetés, és eladás egyaránt a TÉSZ kezében összehangolásában lenne. A parlagterületeken intenzív fásítás, illetve gyógynövény termesztés volna végezhető az új szervezet kezelésében. Mások szociális szövetkezetet hoznának létre, döntően a helyben és a közelben keletkezett fahulladék aprítékká alakítása és tüzelésre való felhasználása, illetve különböző lakossági szükségletek kielégítése érdekében. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 19

Mindez munkahelyteremtő hatással bírna, vállalkozói részvétellel. Ehhez megint csak jelentős szervező, felmérő munka szükséges, a vállalkozók bevonása, a helyi felhasználás várható volumene feltérképezése, konkrét értékesítési csatornák megtalálása, üzleti és megvalósíthatósági tervek elkészítése, majd a megvalósítás menedzselése, koordinációja. Egy ilyen szervezet az önkormányzat partnereként az eddig vállalkozásban kiadott feladatok egy részét is elvégezhetné. Itt is a szervezés hiányzik, illetve a viszonylag kis alapító vagyont sem akarják magánszemélyek beletenni. A helyi éghető hulladékok kapcsán, amely nagy mennyiségben keletkezik a térségben, felmerült a komposztálás, brikettálás lehetősége, kistérségi biomassza erőmű(vek) létesítése, illetve egyszerű, megújuló energiát hasznosító berendezések szerelése, elterjesztése. A Rétségi ipari park menedzselése mellett, több ipari zóna kialakítás és benépesítése volna lehetséges középtávon. Kerékpárút kialakítása pályázati forrásból, szinte minden település tervei között megtalálható, különböző nyomvonalakkal. Ennek egységes szervezése, tervezése, megvalósítása, és működtetése szintén menedzsment feladat. Lovasturizmus szervezetté tétele, a meglévő lovas kapacitások összehangolása, lovas programok szervezése, a térséget összekötő lovas-út kialakítására. Kézműves Céh kialakítása, megszervezése helyi kézművesek részvételével, a térségben lakó kézművesek bevonásával. Saját, egyedi, illetve a települések specialitásaira épülő motívumkincset bemutató emlék és dísztárgyak készítése. Nagy szükség van a vidékfejlesztés és a Helyi TDM összhangjának megteremtésére, sok feladat hárul a létrejött Helyi és Térségi TDM-re: a helyi turizmus lehetőségek és formák kihasználására, a vidék felzárkóztatásának előmozdítására. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései Megállapításaink és a fórumok megerősítése szerint nincs szükség a korábbi célkitűzések és intézkedések kicserélésére, csupán az új intézkedések megfogalmazásával kiegészítést kell tennünk a korábbiak mellé. Prioritás 1. Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása, a gazdasági szerkezet fejlesztése. Prioritás 2. A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agro-, ökoturisztikai és a gyógyturizmus fenntartható fejlesztése. Prioritás 3. A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, a települések vonzerejének növelése. Székhely/Levelezési cím: 2653 Bánk, Petőfi Sándor út 1. 20