Mi az a korai elrugaszkodás szindróma? A korai elrugaszkodás szindróma (KESZ) egy olyan kifejezés, amelyet azoknál a versenykutyáknál látható ugrási probléma leírására használok, akik túl korán rugaszkodnak el az akadályok előtt. A szindróma az ugrás előtti utolsó vágtalépést módosító, apró megtorpanástól a komoly beaprózásig terjed. A kutya a legtöbbször helytelenül lerövidíti az utolsó vágtalépést az elrugaszkodás előtt, de néhány kutya egyszerűen kihagyja az utolsó vágtalépést. Mindkét esetben, az elrugaszkodási pont túl messze van, így a kutya ugrási íve a rúd előtt éri el a csúcspontot, és a leszálló ág már az akadály elérése előtt elkezdődik. Emiatt a kutya leverheti a rudat. Lásd: 1-4. ábra. Ez nem tévesztendő össze a hosszú elugrási távolsággal, amely ha hasonlóan hosszú földet érési távolsággal párosul, akkor egyszerűen azt jelenti, hogy a kutya lapos ugrási görbével ugrik. Lásd: 5. ábra. ELŐZMÉNY A kutya olyan tünetet mutat, amit a felvezető kezdődő ugrási problémának érzékel. Gyakran a kutya már egy-három éve versenyzik látható nehézségek nélkül. Most viszont a probléma folyamatosan rosszabbodhat, pedig hozzáértő állatorvos kizárt minden fizikai és látással kapcsolatos problémát. A kutyát megfelelően edzették és előfordulhat, hogy tehetséges ugrónak tartották a tünetek megjelenése előtt. (Sokan a KESZ-t a kutya testfelépítésének vagy a rossz edzésnek tulajdonítják, de az a tény, hogy az érintett kutyák kezdetben szépen ugrottak, egyik teóriát sem támasztja alá.) A KESZ korai jelei nagyon aprók és gyakran észrevétlenek. Gyakran a probléma első jele, hogy a kutya beleesik a tripla akadályba vagy a karikába, vagy elkezdi leverni a rudakat. Azoknál az akadályoknál, amelyeknek valamelyik része előre nyúlik, mint a karika vagy a tripla, a kutya hajlamos rosszul felbecsülni az aktuális akadály helyét. Az érintett kutyák az akadály legelöl lévő részére összpontosítanak (a karika keretének a lábára; a dupla vagy a tripla első rúdjára) és ennek alapján becsülik fel az ugrási ívüket. Az első akadály elé helyezett fotocella is félrevezető lehet. Ha a kutya túl korán rugaszkodik el a karikánál vagy a triplánál, a legtöbb esetben nem tudja hibátlanul teljesíteni az akadályt, ami szerencsétlen romboláshoz is vezethet. A problémát nem az ugrási erő hiánya okozza; a kutya rosszul méri fel, hol van az akadály. Lásd: 6. és 7. ábra. Ha a kutya leveri a lécet vagy beleesik, ez csökkentheti a magabiztosságát. Az önbizalomhiány vagy a stressz súlyosbíthatja a KESZ-t, a kutya még inkább hajlamos lesz korán elrugaszkodni és beleesni a rúdba ördögi kör. Némely KESZ-es kutya igencsak stresszeli magát, a temperamentumától függően, ami ismét csak fokozza a problémát. Nem akarnak korán elrugaszkodni és nem akarják leverni a rudat. Nem minden KESZ-es kutya esik bele a karikába és a triplába, de ez gyakori tünet. És nem mindegyik kutya KESZ-es, amelyik beleesik a karikába és a 1
triplába! Hasonlóképpen fontos megjegyezni, hogy némely kutya átmenetileg toporogni kezd önbizalomhiány miatt. Amint visszanyeri a magabiztosságát, fejlődik az ugrása is. Ha ez így történik, akkor ez nem KESZ. Mivel az első akadály elé helyezett fotocella miatt az érintett kutyák korábban rugaszkodhatnak el, gyakran a KESZ-es kutyák leverik az elő akadály rúdját. Azonban a mentes kutyák is leverhetik az első akadályt. JELLEGZETES TÜNETEK Nyilvánvalóan a KESZ megállapításánál nagyon alapos kórelőzményt kell felállítani. A KESZ egy szindróma, ami a jellegzetes tünetek gyűjteményét jelenti. Ha csak egy vagy két tünet van jelen, az nem jelenthet KESZ-t. Korai elrugaszkodás az ugróakadályok előtt Az agility-ben a leggyakoribb tünet az utolsó vágtalépés lerövidítése és a korai elrugaszkodás, ami levert léceket eredményez, különösen a karikánál és a dupla vagy tripla akadálynál. Mivel a legtöbb versenyen nem biztonsági karikát használnak, riasztó baleseteket okozhat, hogy a kutya rosszul méri fel az akadály helyét, korán rugaszkodik el és beleesik a karikába. Néhány tripla akadály különösen nehezen teljesíthető a kis kutyáknak, mivel az aktuális rúd a tartórészeken belül van felfüggesztve, ami miatt a tartó részek eleje a feltűnő. Minél gyorsabb a kutya, annál hamarabb észlelhető a KESZ, mivel az utolsó vágtalépés lerövidítése jelentős változást okoz a kutya sebességében. Továbbá, a kutya ideje nőni fog a versenyeken, ha a kutya a KESZ miatt extra lépéseket iktat be. Néha a legkorábban észrevehető jel a felvezető számára, hogy a kutya leengedi a fejét az utolsó vágtalépésnél az ugrás előtt. Mindamellett, nem szabad megfeledkezni arról, hogy némely kutya nem mutatja az utolsó vágtalépés jellegzetes lerövidítését. Ehelyett egyszerűen kihagyja az utolsó vágtalépést és túl nagyot ugrik. Olykor ezt ugrási hatáskörként vagy ugrási erőként félreértelmezik. A pálya vonalvezetésétől függően, ez akár jobb időt is eredményezhet és a kutya akár kimondottan eredményes is lehet karriere kezdetén. Azonban a KESZ fokozatosan rosszabbodik, így idővel a kutya eredményének romlásához vezet. Ha a fiatal kutya szemmel láthatóan nagy tehetséggel és potenciállal rendelkezik, szívszaggató lehet a KESZ kifejlődése. Korai elrugaszkodás egyéb akadályok előtt és otthon A kutyatulajdonosok az agility-pályán kívül is észrevehetnek bizonyos jeleket, például a kutya rosszul méri fel az ugrást az ágyra, vagy hezitál, hogy felmenjen-e egy idegen lépcsőn. A kutya esetleg nem akar beugrani idegen autóba. Némely kutya rosszul méri fel az ugrást a gazdája karjaiba. Sok érintett kutya lerövidíti az utolsó vágtalépést és túl messziről rugaszkodik neki a zónás akadályoknak vagy az asztalnak. Emiatt a palánkzóna alsó harmadát érintik (a pallónál és a hintánál ugyancsak, de kevésbé észrevehetően), ami 2
befolyásolhatja a running contacthoz szükséges vágtát. Az asztalt is rosszul becsülhetik fel, és túl távolról ugranak. Az utóbbi időben azon tűnődtem, hogy a zónás akadályokon a korai megállás amelyeket aztán a zóna átugrása követ is összefüggésben lehet a KESZ-szel, annak következményeként, hogy a kutya rosszul becsüli fel, hol van az akadály vége. Környezeti tényezők A felvezető mozgása és/vagy a kutya előtti helyzete súlyosbítja a KESZ-t. A legtöbb kutya számára a gyors sebesség sokkal nehezebb. Általában minél távolabb vannak az akadályok és/vagy minél merőlegesebb a megközelítés, annál nehezebb a kutyának felmérni a megfelelő elrugaszkodási távolságot. Érdekes módon, sok KESZ-es kutya minden nehézség nélkül ugrik nagyon kis távolságról és jól boldogulnak, ha éles szögből kell ugrani. Lásd: 8. ábra. Habár a probléma a mélységérzékeléssel vagy az akadály távolságának felmérésével tűnik összefüggésben lenni, a legtöbb KESZ-es kutyának egyáltalán nem jelent problémát a szlalombemenetel. Úgy tűnik, határozottan képtelenek felmérni a vízszintes tárgyakat (mint például az akadályok rúdjai), ellentétben a függőleges tárgyakkal (mint például a szlalomrudak.) Valójában az akadály legelöl lévő, függőleges összetevője az, amit a kutya figyelembe vesz. Ha rúd nélküli akadályról van szó, az érintett kutyák némelyike átugorja az üres teret, mintha ott lenne a rúd, világosan az egyenesen álló részhez viszonyítva, és feltételezve, hogy a rúd a helyén van. A pálya megvilágításának változása (világosabb vagy sötétebb), és a zsúfolt háttér fokozhatja a KESZ-t. Némely kutya számára probléma lehet, ha egy bizonyos akadály követi az ugróakadályt, vagy néhány esetben, ha ugróakadály követ bizonyos akadályokat, például a kúszót. Ugróiskola A legtöbb esetben, az érintett kutyáknál az alapozó ugrástanítás több mint kielégítő volt. Az alapozás hiánya nem oka a KESZ-nek, kivéve talán közvetett módon, ha a kutya soha nem volt magabiztos ugró. Ha egyszer megjelenik, a KESZ hajlamos továbbfejlődni és bár időként úgy tűnhet, hogy összefüggésben van a tréninggel, a legtöbb esetben ez nem így van. Ha az érintett kutyákkal többször gyakorolunk egy adott kombinációt, gyakran javulást mutatnak ezen a kombináción, de a legvalószínűbb ok az, hogy a kutyák megtanulják, hogy hol vannak az akadályok, így nagyobb önbizalommal ugranak. Ha változik a kombináció, a kutyák ismét korán rugaszkodnak el. Minden kutya másképpen érintett. Némelyik kutya csak egy vagy két akadályt nem teljesít egy futam alatt, másoknak mindegyik akadállyal nehézsége támad; de hogy milyen mértékben érintettek, az versenyről versenyre változik, a helytől (mindenütt más a világítás, a talaj, a háttér, az akadályok) és magabiztosság mértékétől függően. A hiányos edzés természetesen okozhat ugrási problémákat, de nem oka a KESZ-nek. A túlzott vagy a nem megfelelő edzés önbizalomhiányt okozhat, ami 3
a KESZ-t határozottan súlyosbítja, így a tréning közvetve kiválthatja a KESZ-t. Nagyon fontos szakemberrel konzultálni, mielőtt újrakezdenénk az ugrástanítást. Ha a kutya KESZ-es, bármit is teszünk, hosszútávon nem fog fejlődni, és az eltúlzott ugróiskola csak ront a helyzeten. Örökletes tényezők A korai elrugaszkodás szindróma bizonyos mértékben valószínűleg minden fajtában jelen van, de bizonyos fajtáknál elterjedtebb. Például ha ugrási problémák fordulnak elő a tervuereneknél és a soft-coated wheaten terriereknél, akkor jellemzően a testfelépítésnek tulajdonítják. Sokkal valószínűbb, hogy a KESZ valamely formájáról van szó. Furcsa módon, a norfolk terrierek nagy százaléka érintett valamilyen mértékben, miközben a nagyon hasonló testfelépítésű norwich terriereknél nem ilyen magas a jelenlét. (Nyilvánvalóan bizonyos fajtáknak a nem atlétikus testfelépítés miatt vannak ugrási nehézségeik.) Habár a KESZ tényleges kiváltó okai nem ismertek, a tapasztalat erősen arra vall, hogy a közrejátszó okok valamilyen módon öröklöttek. A KESZ nemcsak bizonyos fajtákra jellemző, hanem némely fajtán belül bizonyos vonalakra is. Az atlétikus testfelépítésű fajtákat (amelyeket általában tehetséges ugróknak és sikeres agilitys kutyáknak tartanak, mint például a sheltie, a border collie és az aussie) is érintheti a KESZ. Ezeknél a fajtáknál (és másoknál is), gyakran lehet egymással rokonságban lévő, KESZ-es kutyákat megfigyelni. Ez előfordulhat teljes vagy féltestvéreknél, így az érintett kölyköknek esetleg csak az egyik szülője közös. Ugyanazon alomban nem minden kölyök érintett. Valójában ugyanabban az alomban lehetnek olyan kölykök, amelyeknél felnőtt korukban kialakul a KESZ, és olyanok is, akik felnőttként világklasszis ugrókká válnak. Hasonlóképpen lehetséges, hogy egy KESZ-es kutyának nincsenek beazonosítható rokonai, amelyek ugyancsak érintettek lennének, és ezért elkülönült esetnek tűnik. Azonban mindenképpen úgy tűnik, hogy lennie kell örökletes tényezőnek, de sokkal több kutatásra van szükség, hogy teljesen érthetővé váljon a folyamat. Egyéb A kutyák igen kis százaléka abnormálisan magasra dobja a hátsó lábát ugrás közben, vagy más rendhagyó módon használja a hátsó részét. Lehetséges, hogy némely érintett kutyának ugyancsak van ilyen hiányossága, de a legtöbb KESZ-es kutya nem így ugrik. Előfordulhat, hogy idősebb kutyák a karrierük végén a KESZ-hez hasonló tüneteket mutatnak. Valószínűleg ez is a KESZ valamilyen formája, de a szindróma oka egészen más ezeknél a kutyáknál, és a késői megjelenés nem jellemző a klasszikus KESZ-re. 4
Először akkor kezdtem megtanulni észrevenni a KESZ-t, amikor sok agilitys kutya eredetileg obedience-ben versenyzett. Érdekes módon, a tulajdonosok arról számoltak be, hogy a kutyáknak sokkal nehezebb volt átugrani az agility akadályok rúdját, mint a magasugrót. A régi obedience-könyvek beszámolnak olyan ugrási problémákról, amelyeket minden bizonnyal KESZ okozott. Nem gondolom, hogy a KESZ új jelenség lenne; csak egyszerűen az agility és más versenysportok növekvő népszerűsége sokkal szembetűnőbbé tette. Sok fajtában előfordulhat, de ha a kutyák nem vesznek részt olyan versenyeken, ahol ugraniuk kell, nem fedezzük fel az érintett kutyákat. DIAGNÓZIS Az ETS diagnózisa komplett kórelőzménnyel kezdődik, és olyan állatorvos által végzett fizikai vizsgálattal, aki sportra specializálódott. Sok kutya lelassul, toporog és tétovázik ugrás előtt, ha fizikai fájdalma van, ezért fontos mindig először a kutya egészségi állapotát ellenőrizni, ha ugrási problémák jelentkeznek. Feltéve, hogy a fizikai állapot normális, ami a KESZ esetén az, a következő lépés egy specialista által végzett, alapos szemvizsgálat. A legtöbb KESZ-es kutyának normális a CERF eredménye. A CERF nem vizsgálja a kutya aktuális látóképességét. A hagyományos szemvizsgálat csak azt állapítja meg, hogy a szemben nincsenek olyan strukturális elváltozások, amelyek befolyásolhatnák a látást. A KESZ alaposabb megértése érdekében néhány érintett kutyánál végeztek elektroretinogramot és megvizsgáltak, hogy rövidvagy távollátóak-e, de az eredmények nem voltak meggyőzőek. A KESZ látási problémának tűnik, illetve és/vagy olyan problémának, ami a vizuális ingerek feldolgozását érinti az agyban. Tudomásom szerint pillanatnyilag nincs rutinszerűen végezhető, klinikai teszt a kutyák számára, ami a mélységérzékelést vizsgálná, illetve olyan sem, amivel a kutyák látását tesztelhetnénk. Remélem, hogy az agility-versenyzők növekvő tudatossága és igénye révén megállapíthatóvá válik a szindróma kiváltó oka és lépések történnek az alapos diagnózis irányába. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb érintett kutyának nincs semmi látható problémája a mindennapi életben; és ha a kutya csak kedvenc lenne vagy bizonyos esetekben csak tenné a dolgát, amire ki lett tenyésztve, senki sem tudná, hogy KESZ-es. Feltéve, hogy a kutya egészséges, a kutya előéletét és a tüneteket kell kiértékelni. Nem mindegyik kutya mutat minden tünetet. A KESZ pontos kiváltó oka nem ismert. A különböző kutyáknál különböző okok lehetnek; ami igazán megállapítható, az maga a szindróma. A leggyakoribb tünetek, amelyek szinte minden esetben előfordulnak, az alábbiak: - korai elrugaszkodás ugrás előtt, korai földet éréssel - normális fizikai állapot - normális szemvizsgálati eredmény - kezdetben normális ugrás - idővel folyamatosan rosszabbodik - nem befolyásolja az ugróiskola, az ugrás újratanítása 5
- levert rudak; a karika és/vagy a dupla akadály esetén még rosszabb a helyzet* - önbizalomhiány miatt rosszabbodik* * ez a két tünet a KESZ-es kutyák többségére jellemző, de nem mindegyikre A KESZ-es kutyáknak jellegzetes problémái vannak bizonyos kombinációkkal. Van néhány kombináció, amit diagnosztikai célra használok. Ezeket nem említem a cikkben, mert megfelelő hozzáértés és tapasztalat nélkül nem szabad őket használni, csak hozzáértő szakértő jelenlétében. Ezek a kombinációk az érintett kutyáknál kiprovokálják a korai elrugaszkodást, ezért a sérülésveszély miatt óvatosan kell eljárni. KEZELÉS Nincs ismert gyógymód. Lassan alakul ki és idővel egyre rosszabbodik. Az évek során sok érintett kutya elkötelezett, lelkiismeretes gazdájával dolgoztam együtt. Fontos megérteni, hogy a gazda nem felelős a KESZ kialakulásáért. Nem a rossz edzés eredménye és az edzés nem jelent megoldást. A megismételt feladatok akár még súlyosbíthatják is a problémát, mert a kutyák nem tudnak az elvárt módon megfelelni. Ha a kutyákat megoldhatatlan ugrási probléma elé állítjuk, elbizonytalanodnak és elvesztik az önbizalmukat, ezáltal minden csak rosszabb lesz. Gyakran a legutolsó dolog, amit szabadna, a KESZ megoldása, mert minél többet foglalkozunk a problémával, annál nyugtalanabb lesz a kutya. Csakugyan, mivel a stressz csak súlyosbítja a problémát, némely kutyát nyugtatószerekkel kezeltek. Tudomásom szerint ez nem járt akkora haszonnal, hacsak a kutyának nem voltak egyéb magatartásbeli problémái. Habár az edzés hosszútávon nem segít a korai elrugaszkodás szindrómán, néhány dolog hasznos lehet a korai szakaszban. Fontos, hogy a kutya megtanuljon arra koncentrálni, hol helyezkedik el az aktuális akadály. Ezeknek a kapaszkodóknak a többsége minden kutya számára hasznos, mivel nem csak a KESZ-es kutyáknak lehetnek ugrási problémái a karikával és a duplával. Néhány tipp a teljesség igénye nélkül: - Vegyük le a karikát a keretről, és tanítsuk meg a kutyának, hogy a lyukat nézve ugorjon át a karikán, és ne a keretet figyelje. Kisebb átmérőjű karikán gyakoroljunk, mint amilyet a kutya versenyen láthat. - Változtassunk az akadályok megjelenésén, az akadálytartó szárnyak máshogy helyezkedjenek el a rudakhoz képest, ne mindig egy síkon legyenek. - A tripla (és a dupla) akadálynál mindig csak egy rudat használjunk, és a kutya ugorja meg mindkét irányból (vagyis a rúd hol elöl az egyik tartón, hol hátul a másikon legyen). Az aktuális akadály elé és mögé is tegyünk akadálytartót (rúd nélkül), mindig különböző távolságra. 6
- Tegyük a karika keretét (karika nélkül) a kúszóhoz vezető nyomvonalra, hogy a kutya megtanulja ignorálni a keretet. Ezután ugyanígy tegyük a keretet egy akadály előtti, majd utáni nyomvonalra. - Készítsünk folyosót az akadály előtt és után, hogy az akadály vízszintes komponense legyen a meghatározó és ne legyen semmiféle határozottan kiugró része az akadálynak, hogy a kutya a vízszintes részre koncentrálhasson. - Dicsérni, dicsérni, dicsérni. Önbizalmat ad. Ne vegyük észre a levert léceket, hiszen a kutya tudása legjobbját nyújtja. Használjunk leverhetőas, könnyű rudakat, hogy a kutya ne sérülhessen meg. Néhány felvezető arról számolt be, hogy teljesen abbahagyták a versenyzést és ismét végigcsinálták a Developing Jumping Skills ugróiskoláját a kezdetektől, némi sikerrel. Mások úgy találták, hogy némi haszonnal járt egyszerű ugrókombinációk gyakoroltatása. Mindkét esetben inkább arról lehet szó, hogy az edzésprogram során szerzett, növekvő önbizalom okozta a fejlődést, nem maga az edzésprogram. KIMENETEL A kutya temperamentumától és önbizalmától függően, néhány kutya megtanulja kezelni a KESZ-t. Ezek a kutyák továbbra is élvezhetik az agility versenyeket. Más kutyák teljesítményét erősen korlátozhatja a szindróma, és a komoly probléma visszavonuláshoz vagy sérüléshez vezethet. Némely érintett kutya megtanul kompenzálni különböző módon, például túl magasra ugrással vagy az iram lassításával. A túl magasra ugrással a kutyák képesek hibátlanul teljesíteni az akadályokat, a korai elrugaszkodás ellenére. Lásd: 9. ábra. Némely kutya úgy boldogul, ha az akadályok alacsonyabbak és nincs dupla. Sok felvezető kísérletezik és talál olyan segítséget, ami révén a kutya felveheti a versenyt a többiekkel. Például elsősorban hátulról irányítják a kutyát, kerülik a távolról hívást és indítást, kerülik, hogy túlságosan a kutya előtt legyenek, stb. A felvezetőnek ugyancsak kerülnie kell a túlzott és hirtelen mozdulatokat. Hasznos lehet a fordulatokat úgy kivitelezni, hogy az akadályt szögben vagy nagyon közelről érje el a kutya. A földet érési oldalon végzett francia (front cross) nem a legjobb felvezetési mód, viszont az akadályhoz közeli váltás az elrugaszkodási oldalon hasznos lehet, miáltal a kutya nagyon közelről szembesül az akadállyal. Sok felvezető nagyon közel ülteti a kutyáját az első akadályhoz, hogy megakadályozza az időmérő okozta korai elrugaszkodást. A lehető legalacsonyabb magasságon és olyan osztályban való versenyzés, amelyikben nincs dupla, segíthet a KESZ-es kutyáknak sikeresnek lenni és ezáltal megőrizni az önbizalmukat. A higgadt, kiegyensúlyozott kutyák általában a lehető legjobban megállják a helyüket. Némely kutya viszont soha nem lesz képes alkalmazkodni a KESZhez, ami a versenyzéstől való visszavonuláshoz vezethet. Mások egész jól 7
alkalmazkodnak és továbbra is élvezhetik a sportot. Meglepő módon, némelyek egészen sikeresek maradtak. Sok kutya éveken át versenyzik a probléma megléte mellett, a legmagasabb szinten. Minden kutya más módon alkalmazkodik és mindegyiküknél eltérő gyorsasággal fejlődik a KESZ. Sok kutya lehet agility-versenyző a KESZ ellenére, amennyiben a felvezető reálisan értékeli a kutya képességeit és ennek megfelelőek az elvárásai. Mivel a versenyek színvonala az elmúlt években erősödött, oktalanság lenne elvárni, hogy egy KESZ-es kutya nagy bajnokságokat nyerjen, de a páros ettől még élvezheti a versenyzést, ha a felvezető erősíti a kutya önbizalmát és pozitív marad. Habár egy megszállott agility-versenyzőnek nem a legjobb a választás, némely érintett kutya, megfelelő irányítással, képes lehet sikereket elérni más sportágakban, mint például a flyball, ahol az akadályok alacsonyabbak és a közöttük lévő távolság adott. MEGELŐZÉS Sok felvezető helytelenül saját magát vádolja a kutyája ugrási problémái miatt. Jelenleg a KESZ kialakulása kivédhetetlen, és senki sem hibás miatta. A megelőzés első lépése a növekvő tudatosság. A cikkemmel az volt a célom, hogy felhívjam az agility-közösség figyelmét a problémára, hogy lépések történhessenek a kiváltó ok meghatározására és a szindróma kezelésére. Addig is fontos, hogy a tenyésztők körültekintően tervezzenek. Valószínűleg a legtöbb versenykutya-tenyésztőnek eddig nem volt tudomása a KESZ-ről, ezért nem is szelektálták erre a kutyáikat és leszármazottaikat. Amint a KESZ széles körben ismertté válik, remélhetőleg a versenykutya-tenyésztők rendelkezésére állhatnak azok az információk, amelyekre szükségük van a megfelelő párosítások kiválasztásához. Az elkülönült KESZ-es esetek még nem jelentenek vészjelzést, de ha több érintett kutya egymásnak rokona, akkor bizony fel kell emelni a vörös zászlót. Ameddig nem tudunk többet a kiváltó okról és a gyógymódról, a tenyésztőknek meg kell fontolniuk, hogy az érintett kutyákat vagy az érintett kutyákat produkáló egyedeket kivonják a tenyésztésből; vagy legalábbis körültekintően elkerüljék két kutya párosítását, ha mindkettőnek vannak érintett rokonaik. A jövendőbeli vásárlókat tájékoztatni kell a KESZ-ről és veszélyeiről, illetve a kölykök érintett rokonairól, hogy megfelelő döntést hozhassanak. Az alkalmilag agilityzőket akár egyáltalán nem fogja érdekelni a probléma, de akik a legmagasabb szinten szeretnének versenyezni, azok esetleg nem szeretnének kockáztatni. Nagyon elkeserítő, ha sok időt, pénzt és érzelmet fektettünk egy ígéretes fiatal kutyába, és éppen akkor kezdenek ugrási problémák jelentkezni, amikor igazán elkezdte megmutatni a benne rejlő lehetőségeket. Fontos megjegyezni, hogy a küllemkutyáknál nem látszik a probléma, így tenyésztőnek nehéz megfelelően szelektálni a KESZ-re és kivédeni azokban a kutyákban, amelyeket versenyzési célra kínál. 8
Az érintett kutyák kivonása a tenyésztésből a szó szoros értelemben lehetetlen bizonyos fajtáknál, amelyeknél szokatlanul magas az előfordulás. Mivel egyre szélesebb körben szereznek tudomást a KESZ-ről, remélhetőleg az érintett fajtaklubok ösztönözve lesznek, hogy intézkedjenek és megtalálják az utat a szindróma megszüntetésére. ÖSSZEFOGLALÁS A korai elrugaszkodás szindróma egy olyan kifejezés, amelyet a versenykutyáknál látható, fokozatosan rosszabbodó ugrási problémára használunk, amelynek a legjellegzetesebb tünete, hogy a kutya helytelenül korán rugaszkodik el ugrás előtt. Az érintett kutyák egészségesek és a legtöbb esetben megfelelő ugróedzésben részesültek. A klasszikus KESZ nem javul edzéssel. Bizonyos fajták és vonalak gyakran érintettek és úgy tűnik, van örökletes tényező; emiatt a versenykutya-tenyésztőknek tenniük kell a KESZ megelőzése érdekében. Végül, ne felejtsük el, hogy az önbizalomhiány súlyosbítja a KESZ-t, és az önbizalom növelése a kutya ugrási programjának a legfontosabb szempontja, ha KESZ-es, ha sem. ÁBRA 1. Normális ugrási erőkifejtés: a kutya helyesen méri fel az akadály helyét, amely az ugrási ív közepére esik. 2. A KESZ-es kutya rosszul méri fel az akadály helyét és lerövidíti az utolsó vágtalépést, emiatt korán rugaszkodik el, így az ugrási ív is túl korán éri el a csúcsát. Az eredmény levert léc lehet. 3. Vagy a KESZ-es kutya teljesen kihagyja az utolsó vágtalépést. Az eredmény levert léc lehet. 4. A KESZ-es kutyának lehet két lerövidített vágtalépése is, de így is túl korán rugaszkodik el, ami miatt az ugrási ív túl hamar éri el a csúcspontját. Az eredmény levert léc lehet. 5. Normális ugrási erőfeszítés: a kutya helyesen méri fel az akadály helyét, ami az ugrási ív közepére esik, hosszú elrugaszkodási és hasonlóan hosszú földet érési távolsággal. Megfelelő utolsó vágtalépés. 6. A KESZ-es kutya rosszul méri fel az akadály helyét, lerövidíti az utolsó vágtalépést és korán rugaszkodik el, ami miatt az ugrási ív a rúd előtt vagy a tripla első részénél éri el a csúcspontját. Az eredmény levert léc lehet vagy még rosszabb. 7. A KESZ-es kutya rosszul méri fel a karika helyét, lerövidíti az utolsó vágtalépést és korán rugaszkodik el, ami miatt az ugrási ív a keret első részénél éri el a csúcsát. Az eredmény a karika lerombolása lehet. 8. A KESZ-es kutya gyakran jól ugrik a bejelölt területen belül. 9. A KESZ-es kutya megtanulja, hogy a túl magasra ugrás (piros) megelőzi a léc leverését. 9
1. képaláírás: Ez a kutya rosszul mérte fel az akadály helyét és túl korán rugaszkodott el. Az elektromos időmérő szerepet játszhat a problémában. 2. képaláírás: Ez a képsorozat megmutatja, ahogy a kutya megközelíti a duplát és túl korán rugaszkodik el, ami miatt az ugrási íve a rúd előtt éri el a csúcsát. Már elkezdődött a leszálló ág, mielőtt túljutott volna az akadályon. 3. képaláírás: Ez a kutya rosszul mérte fel a duplát és túl korán rugaszkodott el. Már elkezdődött a leszálló ág, mielőtt túljutott volna az akadályon. Linda Mecklenburg Linda Mecklenburg nemzetközileg elismert és az egyik legjobb agility-edző az ugrás tanításában. A Developing Jumping Skills c. könyvében leírt, alapozó ugróedzés segítségével világszerte top felvezetők képeztek tehetségesen és ügyesen ugró kutyákat. Szakértőnek tekintik az ugrási problémák széles körének diagnosztizálásában és megoldásában. Évek óta dolgozik ugrási gondokkal küzdő kutyákkal: ez buzdította arra, hogy megossza megfigyeléseit ebben a cikkben. Még részletesebb információkért és tanácsadásért lásd. www.awesomepaws.us, ahol agility-vel foglalkozó vitafórum is található. A szerző megjegyzése: Elismerésemet szeretném kifejezni azon kutyák felvezetőinek, akik hozzám fordultak évekkel ezelőtt, hogy segítsem megoldani a kutyáik ugrási problémáját. Akkor még nem ismertem a KESZ-t és megjelenési formáit. Bárcsak tudtam volna, amit most tudok! Remélhetőleg a jövőben sok-sok kutya hasznára válik a kutyáitokkal való munka révén megszerzett tudás! Sok videós példát küldtek a Clean Run magazin forumára (www.cleanrun.com/index.cfm?fuseaction=category.display&category_id7603). A cikkben felhasznált fotókat és linkeket a kutyák gazdái ajánlották fel annak reményében, hogy más érintett gazdák és kutyáik profitálhatnak belőlük. Mindegyik esetben a kutya normális egészségi állapotát és látását állatorvosi vizsgálat bizonyítja. A videofelvételeken látható, hogy a kutyák akarnak agilityzni, és szívszaggató látni, hogy némelyik számára küzdelmet jelent az ugrás. Fordította: Eifert Anna 2011 Az eredeti cikk megjelent a Clean Run 2010 májusi számában. 10