1 A DIMENZIÓ BIZTOSÍTÓ ÉS ÖNSEGÉLYEZŐ EGYESÜLETÉNEK HALASZTOTT KEZDETŰ NYUGDÍJKIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSRA SZÓLÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI A jelen halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításra szóló biztosítási Feltételek (továbbiakban: a Feltételek) alapján a DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület, mint Biztosító (továbbiakban: a Biztosító) a biztosított nyugdíjba vonulása esetén a Feltételek szerinti szolgáltatásokat nyújtja. I. A BIZTOSÍTOTT, A KEDVEZMÉNYEZETT 1. Biztosított a Biztosító tagja, aki az Alapszabály 5.1. pontja szerinti munkáltatóval (a továbbiakban: Munkáltató) munkaviszonyban áll, illetve az Alapszabály 5.2. pontja szerint egyéni díjfizető tag és a Feltételek szerinti díj megfizetését vállalja. A munkaviszony megszűntetése nem érinti a biztosítás fennállását, ha a biztosított tagsági jogviszonyát fenntartja. Ez a jog a biztosítottat a Biztosító Alapszabálya 32. pontja alapján illeti meg. II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 2. A biztosítási esemény a biztosított saját jogú öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonulása, ideértve a korengedményes nyugdíjbavonulás esetét is (a továbbiakban: nyugdíjbavonulás). 3. A biztosított a nyugdíjazásra vonatkozó jogerős határozatot annak kézhez vételétől számított 15 napon belül köteles bemutatni a Biztosítónak. III. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK TERJEDELME ÉS MÓDJA 4. A Biztosító a biztosított által, illetve javára befizetett biztosítási díjakról biztosítottanként elkülönített nyilvántartást vezet, és a díjak költségekkel csökkentett összegéből elkülönített egyéni díjtartalékot (továbbiakban rövidítve: díjtartalék) képez.
2 5. A Biztosító a díjtartalékot a biztosító intézetekre vonatkozó mindenkori befektetési szabályok szerint hasznosítja. A hasznosításból származó a Biztosító ezzel kapcsolatos költségeivel, de maximum 20%-al csökkentett összes hozammal, de legalább évi 4%-al évente növeli a díjtartalékot. 6. A biztosított nyugdíjba vonulásakor az alábbi szolgáltatások közül választhat: - élethosszig tartó járadék, - a járadék tőkeértékének egyösszegben történő megfizetés, - az egyéni számlán felhalmozott összeg meghatározott részét egyösszegben, a fennmaradó részét pedig élethosszig tartó járadék formájában kérheti. E megosztás választásának feltétele, hogy a járadék tőkefedezetének értéke a feltételek szerinti minimális járadék összegét biztosítsa. 6.1. az 6. ponttól eltérően a biztosított írásban nyilatkozhat arról, hogy nyugdíjba vonulásakor nem igényli a nyugdíjszolgáltatást, hanem a 18. pontban foglaltak szerint továbbra is egyéni díjfizető tagja marad a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításnak, vagy kéri mentesítését a díjfizetési kötelezettség alól. 6.2. A biztosított e nyilatkozatától egy naptári éven belül nem térhet el. 7. A Biztosító szolgáltatása a 3. pont szerinti igénybejelentést követő 60. napon esedékes. A biztosított a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Biztosítónak. A biztosított az egyösszegű szolgáltatást az esedékességtől eltérően, későbbi időpontban is kérheti, amiről az igénybejelentéskor írásban nyilatkozhat. 8. A 6.1. pont esetében az éves járadék összegét a díjtartalék nagysága, valamint a nyugdíjba vonulási életkor és a biztosított neme alapján, (4%) technikai kamatláb figyelembevételével kell megállapítani. 9. A mindenkori járadékfedezeti tartalék hasznosításából származó, 4%-ot meghaladó többlethozam - költségekkel, de maximum 20 százalékkal csökkentett - összegét a járadékosok részére a Biztosító a járadék
3 igénybejelentésével egyidőben tett nyilatkozat alapján évi egyszeri elszámolással - eseti egyösszegű szolgáltatásként, vagy - járadékemelés formájában fizeti ki. 10. Az eseti egyösszegű szolgáltatás kifizetésére a következő esedékes járadék folyósításával együtt kerül sor. Nem választható járadékemelés abban az esetben, ha a jóváírt hozam kevesebb mint évi 1200 Ft emelésre nyújt fedezetet, illetve a többlethozamból származó járadékemelés 1.200.- Ft/év összeg alá csökken. 11. Ha a biztosított 8. pont szerinti éves járadéka a nyugdíjba vonuláskor kisebb, mint a biztosítási feltételek szerinti legkisebb járadék aktuális összege - és annak kiegészítését a munkáltató szerződésben vállalta - akkor a Biztosító ezt a legkisebb összegű járadékot fizeti a biztosítottnak. 12. A 11. pont szerinti járadék folyósításának további feltétele, hogy a biztosított - a nyugdíjba vonulását közvetlenül megelőzően legalább öt éven át a munkáltatóval munkaviszonyban álljon és - legalább 1995. január 1-jétől folyamatosan a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás díjfizető tagja legyen és - a biztosított halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítása alapján a Biztosítótól egyösszegű szolgáltatást nem vett igénybe. A feltételek alkalmazásában a nyugdíjba vonulás a biztosított saját jogú öregségi és rokkantsági nyugdíjba vonulását jelenti. Ha ez előbb történik meg, mint a saját jogú öregségi nyugdíjjogosultság elérése és a legkisebb járadék csak munkáltatói kiegészítéssel biztosított, a Biztosító szolgáltatása az utóbbi időponttól esedékes. Rokkantsági nyugdíj esetén a tag ilyen irányú kérelmére a Biztosító szolgáltatása csökken. Ebben az esetben a kifizetett járadék meghatározása a rendelkezésre álló fedezeti tartalék és a nyugdíjba vonuló tag életkora alapján történik.
4 13. A Biztosító járadékszolgáltatása a biztosított választása szerint havonta, negyedévente vagy évente esedékes. Amennyiben a folyósítás gyakoribb, mint egy év a szolgáltatás az éves járadék arányos része. IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 14. A biztosítás díja a biztosított által az adott évre írásban vállalt mértékű díj és az alapszabály 5.1. pontja szerinti Munkáltató által az Egyesülettel kötött határozatlan időre szóló szerződésben vállalt díjhozzájárulás együttes összegéből áll. 15. Az 14. pont szerint vállalt díj fizetésén felül a 21. pontban foglalt korlátozással rendkívüli befizetés teljesíthető. 16. A biztosított az 14. pont szerint vállalt díj fizetését szüneteltetheti. A szüneteltetést a Biztosítóhoz intézett nyilatkozattal kell bejelenteni, amely a kézhezvételt követő hó 1. napjától válik hatályossá. A szünetelés időtartamára a 23. pont szerinti hozzájárulás visszavontnak tekintendő. 17. A biztosítottnak a biztosítási időszakra vállalt díj összegéről a biztosítási időszakot megelőző 30 nappal írásban kell nyilatkoznia. Ilyen nyilatkozat hiányában az előző időszakra vonatkozó nyilatkozat tekintendő továbbra is érvényesnek. 18. A minimális biztosítási díj a biztosítottnak a munkáltatótól, munkaviszonyból származó, a személyi jövedelemadó alapját képező éves keresete (ideértve a táppénzt és az egyéb keresetpótló juttatásokat is) 4%-a, melyből a munkáltató 3,5% biztosítási díjat átvállal feltéve, hogy a biztosított legalább 0,5% megfizetését vállalja. Egyéni biztosítottként az Egyesületbe belépő tag minimális biztosítási díja havi 3.000.- Ft. A biztosítás értékének szintentartása érdekében a biztosítási díj összege évente a KSH által hivatalosan közzétett, előző naptári év inflációs ráta (fogyasztói árindex) 80%-ával egyező mértékben (100.- Ft-ra kerekítve) növelhető. A megelőző 12 hónap átlagának megfelelő, de minimum havi 1.000.-Ft a biztosítási díja annak a biztosítottnak, aki azért vált egyéni díjfizetővé, mert az Egyesülettel szerződéses kapcsolatban lévő munkáltatónál fennálló
5 munkaviszonya megszűnt. 19. A biztosított és a munkáltató a 18. pontban meghatározottól eltérő mértékű díj, illetve díjhozzájárulás fizetését vállalhatja azzal, hogy - a biztosított által vállalt magasabb mértékű díj nem vonja maga után a munkáltatói díjhozzájárulás növekedését, - a munkáltató által fizetett díjhozzájárulás mértéke a minimális biztosítási díj 50%-ánál kevesebb nem lehet, - a munkáltató a díj teljes összegének fizetését átvállalhatja, és - a munkáltatói díjhozzájárulás egy munkáltatón belül valamennyi munkavállalóra azonos mértékű. A jelen pont bármely lehetőségével élve sem lehet azonban a biztosított és a munkáltató együttes minimális biztosítási díja a meghatározott kereset 4%-ánál kevesebb. 20. A biztosítási díj, illetve a díjhozzájárulás mértékét a Munkáltató és az Egyesület között létrejött szerződésben is rögzíteni kell. 21. Nem fizethető biztosítási díj sem a biztosított, sem a Munkáltató által abban a biztosítási időszakban, amelynek első napján a biztosított díjtartaléka olyan összegű, hogy az annak alapján Őt a saját jogú öregségi nyugdíjra jogosító korhatár elérésének évében megillető éves járadék összege meghaladná a Munkáltatónál foglalkoztatottak előző évi átlag keresetének háromszorosát. A biztosítás ebben az esetben is folyamatosan fennáll. 22. A biztosított az éves biztosítási díjat havonta, munkabérfizetési, illetve táppénz fizetési napon fizeti, de több havi, éves díj előre is fizethető. 23. Az Egyesülettel szerződéses kapcsolatban lévő munkáltatónál munkaviszonyban álló biztosított írásban hozzájárul, hogy a munkáltató a 22. pont szerinti biztosítási díjat munkabéréből, illetve táppénzéből közvetlenül levonja és befizesse a Biztosítónak.
6 V. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, FELMONDÁS, ÖRÖKLÉS, ELÉVÜLÉS 24. A biztosítási szerződés megszűnik, ha 24.1. a biztosított a szerződést a nyugdíjba vonulása előtt felmondja; a biztosított a szerződést a nyugdíjba vonulása előtt csak 10 éves kötelező várakozási idő letelte után mondhatja fel. 24.2.a biztosított nyugdíjba vonul és a tőkésített járadékot egyösszegben felvette, 24.3. a biztosított meghal, 24.4. a Biztosító jogutód nélküli megszűnésével. 25. A 24.1-2.) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító a biztosított részére díjtartaléka 100%-át fizeti meg, csökkentve azt a felmondással, illetve megszűnéssel kapcsolatban felmerült költségek összegével. 26. A 24.3. pont esetében a kedvezményezettel a biztosítás felmondására érvényes szabályok szerint kell elszámolni. 27. Ha a biztosított a járadékfolyósítás kezdetétől számított (5) öt éven belül meghal, a kedvezményezett a halál időpontjában meglévő járadékfedezeti tartalék összegének 50%-ára jogosult. Ezt az összeget a Biztosító a jogosultság igazolását követő 30 napon belül fizeti meg. 28. Elévülés 28.1. A biztosítottnak, illetve kedvezményezettjének a biztosításból eredő és már esedékessé vált halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igénye, ha azt az esedékességtől számított 5 éven belül nem érvényesíti, elévül. Az elévülés nem érinti a jövőben esedékessé váló szolgáltatásokra vonatkozó igényt. 28.2. Ha a biztosítottat meghatározott időpontban választási jog illeti meg az egyösszegű, illetve a járadék jellegű szolgáltatás igénybevétele között és az őt megillető választási jogával nem él, akkor az elévülés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a járadék jellegű szolgáltatást választotta volna.
7 VI. A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK 29. A biztosítási időszak egy (1) év. A kockázatviselés kezdete a díj vállalásának napja. VII. KÖLCSÖN 29/A. A módozat felhalmozási időszakban lévő biztosítottjainak ( tőkegyűjtőinek ) életbiztosítási díjtartaléka ( matematikai tartaléka) terhére az életbiztosítási jogviszony 10. évét követően egy alkalommal kötvénykölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtható a biztosítottnak. A Biztosító a kölcsönt a biztosítottnak a kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző év december 31-i egyéni számla egyenlege legfeljebb 30%-ának erejéig; legalább 100 000 Ft összegben és egy évet el nem érő időtartamra nyújthatja. A kölcsön olyan szolgáltatás, amelynek részletes feltételeiről a Biztosító és a biztosított az erre vonatkozó szerződésben állapodnak meg. 29/B. A kölcsön után a kölcsön fennállásának tartama alatt a módozat matematikai tartalék befektetésein elért nettó hozamráta és az ugyanezen időszakra vonatkozó jegybanki alapkamat mértéke közül a nagyobb értéknek megfelelő kamatot és 1%,legfeljebb 4800Ft egyszeri kezelési költséget kell fizetni. A kamatok fizetése mellett a biztosított a biztosítási díjat változatlanul köteles fizetni. 29/C. A biztosított a kölcsön összegét, a kamatot és a kezelési költséget a Biztosítóval kötött szerződésben foglaltak szerinti feltételek mellett egy éven belül - köteles visszafizetni. A biztosított jogosult előteljesítésre. Amennyiben a biztosítási esemény a kölcsön visszafizetése (lejárta) előtt bekövetkezik, úgy a Biztosító a kölcsöntartozást és az esedékes kamatot a teljesítendő biztosítási összegből levonja.
8 29/D. Az évenként nyújtható kölcsön ideértve a korábbi évek kölcsöntartozásait is nem haladhatja meg a módozat felhalmozási időszakban lévő biztosítottjai (tőkegyűjtői) életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) megelőző év december 31-i állományának 5 %-át. Az évenként nyújtható kölcsön összegét az Elnökség határozza meg. 29/E. A kamat késedelmes megfizetése esetén a Ptk. szerinti mindenkori késedelmi kamatot is meg kell fizetnie a biztosítottnak. A kölcsön lejártakor a meg nem fizetett tőke-, illetve kamatai (ideértve a késedelmi kamatokat is) összegével a Biztosító jogosult megterhelni a biztosított egyéni számláját. VIII ÁTMENETI ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK 30. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény, valamint a biztosításra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. 31. A jelen biztosítási szerződésből eredő követelések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes. 32. Azon szervezetek felsorolását, amelyek részére a tagok adatait az Egyesület köteles továbbítani a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 6. sz. mellétlet 14. pontja alapján - a melléklet
9 Melléklet a halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításra szóló biztosítási feltételek 32. pontjához A biztosítási titok (1995. évi XCVI. törvény 96. -101.. rendelkezései) 96. (1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosítási alkusz, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Ha a biztosítási szerződés bármilyen okból nem jött létre, a biztosítónak az ezzel kapcsolatosan rendelkezésére álló valamennyi adatot törölnie kell. (2) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 97. (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. (2) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében eljáró és az ügyész előzetes jóváhagyásával rendelkező rendészeti nyomozóhatóság vezetőjével, valamint az ügyészséggel, c) a büntetőügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, e) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben e szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján, f) a főigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos
10 versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben. (3) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (2) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (4) A biztosító a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) kábítószer-kereskedelemmel, b) terrorizmussal, c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. 98. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és működtetett központi információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas, c) a biztosítók egymás közötti olyan adatszolgáltatása, amely a veszélyközösség érdekeinek megóvását szolgálja, d) fióktelep esetében a külföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, biztosítási szaktanácsadó számára történő adattovábbítás, ha ezek magyarországi fióktelepének ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, e) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kiszolgáltatását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. 99. (1) A biztosító és a biztosítási alkusz a feladatai ellátásához az alábbi adatokat tarthatja nyilván: a) a biztosított (szerződő, kedvezményezett) személyi adatait, b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét, c) a biztosítási összeget, d) élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatokat, e) a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
11 f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt. (2) Nem minősül személyes adatok megsértésének, ha a biztosított (szerződő, kedvezményezett) adatai a Felügyelethez benyújtott panasz kivizsgálása keretében jutnak a Felügyelet tudomására. 100. (1) A biztosítók egymás közötti személyes adatszolgáltatása a 99. (1) bekezdésében foglaltak körére terjed ki. (2) A biztosító köteles a 99. (1) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot kiszolgáltatni a 97. (2) bekezdésében foglalt célból, az ott meghatározott szerveknek. 101. A biztosító köteles a biztosított (szerződő, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni. (2) A biztosító a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni az ügyfél arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást megkapta.
12 Melléklet A személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók /1995. évi XCVI. törvény 48. l) pont/ Az ügyfelek tájékoztatásáról A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: 1. a biztosítási időszakot; 2. a kockázatviselés kezdetét; 3. a biztosítási eseményt; 4. a díjfizetés és a díjmódosítás módját, lehetőségét; 5. a biztosító szolgáltatásait és azok teljesítésének módját, idejét; 6. a szerződés megszűnésének eseteit; 7. a szerződésfelmondás feltételeit; 8. a biztosító mentesülésének feltételeit, az alkalmazott kizárásokat; 9. az értékkövetés módját, mértékét; 10. a többlethozam visszajuttatásának mértékét és módját; 11. a visszavásárlás módját és a díjmentes szolgáltatások garantált mértékét; 12. az esetleges fogyasztói panaszokkal foglalkozó szerv megnevezését és székhelyét; 13. biztosító fiókteleppel kötött szerződés esetén azt is, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás milyen nyelven folyik; 14. azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit. 96-101. -ában foglaltak alapján továbbíthatja. Budapest, 2002.05.21.