Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei Ismétlődő mozdulatok értékelése Munkarendszerek kialakításának munkatudományi alapelvei Ergonómiai elvek munkarendszerek tervezéséhez (ISO 6385:1981) 0. Bevezetés 1. Tárgy 2. Alkalmazási terület 3. Fogalom meghatározások 4. Általános irányelvek 3. Fogalom meghatározások I. 3.1 munkarendszer: ember és a munkaeszköz munkafolyamatban való együttműködését foglalja magába 3.2 munkafeladat: célul kitűzött munkaeredmény 3.3 munkaeszköz: munkarendszerben használt tárgyak (szerszámok, gépek, készülékek, bútorok, berendezések) 3.4 munkafolyamat: A munkarendszeren belül az ember, a munkaeszköz, az anyag, az energia és az információ kölcsönhatásának térbeli és időbeli sorrendje 3. Fogalom meghatározások II. 3.5 munkahely: munkafeladat teljesítéséhez kijelölt térrész 3.6 munkakörnyezet: tényezők, melyek az emberre hatnak a munkahelyen ( fizikai, kémiai, biológiai, szociális és kulturális) 3.7 munkaterhelés( vagy külső behatások) 3.8 munka-igénybevétel: külső körülmények és követelmények összessége, melyek képesek megváltoztatni az ember fizikai és/vagy pszichikai állapotát 3.9 munkafáradás: a munka-igénybevétel nem pathológiás hatása, mely pihenéssel teljesen megszűntethető 4. Általános irányelvek 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása 4.2 A munkakörnyezet kialakítása 4.3 A munkafolyamat kialakítása 4.1 A munkahely és a munkaeszközök kialakítása Kialakítás a testméretek figyelembevételével Igénybevétel csökkentése Testhelyzetek és váltogatásuk Izomerők Testmozgások összhangja Jelzések, kijelzők és kezelőelemek kialakítása Jelzések és kijelzők száma, típusa Kezelőelemek száma, típusa, működtető testrész 1
4.2 A munkakörnyezet kialakítása A, munkatér méretei B, szellőzés C, munkahelyi klíma D, világítás E, munkatér, munkaeszköz színe F, akusztika G, emberre ható mechanikai rezgések és lökések H, veszélyes anyag, sugárzás I, védelem a kedvezőtlen időjárási hatások ellen 4.3 A munkafolyamat kialakítása A, feladatbővítés (hasonló tevékenységek esetén) B, feladatbővítés (eltérő tevékenységek esetén) C, tevékenységcsere D, munkaszünetek (szervezett vagy személyesen meghatározott) Ezek foganatosítása érdekében különösen ügyelni kell: E, figyelem és teljesítőképesség változása nappal és éjszaka F, az egyéntől, illetve életkortól függő teljesítőképesség elérése G, az egyéni fejlődés Ipari munkahelyek ergonómiai értékelés célja A munka, a környezet és az ember-gép rendszer okozta terhelés e. Az igénybevétel csökkentési lehetőségeinek feltárása. A tevékenység hatékonyságának növelése, az emberi biztonság és kényelem figyelembevételével. Az egészségkárosodás kockázatának előjelzése Az ergonómiai program várható eredményei Csökkenő megbetegedések, sérülések, és dolgozói kártérítési kiadások Növekvő munkahatékonyság Javuló egészségi állapot Csökkenő hiányzás és fluktuáció Javuló alkalmazotti morál Stb.. Példa ergonómiai akciók követésére Példa ergonómiai program lefutására Szakérői Dolgozói Orvosi Jellegzetes tagok Munkavédelem Termelésfejlesztés Termelésirányítás Foglalkozás egészségügy Emberi erőforrás kezelés Ergonómiai program indítása Menedzsment feladatok Politika meghatározás Célkitűzés Vezetői elköteleződés Vezetői szemlék tartása Forrás biztosítás Új projektek Kockázat Események Szakértő Operátorok, közvetlen állomány Főbb elemei Dolgozói megkérdezés Foglalkozás egészségügyi adatok Szakértői vizsgálat Ergonómiai team kijelölése, képzése (majd frissítése) Szűrővizsgálat (évenként felülvizsgálat) További források: Munkabalesetek kivizsgálása Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása Új munkahelyek / átalakítások vizsgálata Dolgozói bejelentések Különböző szemlék megállapításai 1 2... Prioritások Intézkedés Kockázat értékelés Prioritási lista karbantartása Fejlesztések kijelölése Fejlesztések megvalósítása Fejlesztések és a program értékelése Prioritási lista Ergonómiai program működtetése Ergonómiai fejlesztések megvalósítása Ergonómiai elvek érvényesítése, pl. közreműködés termelésfejlesztésben Együttműködés foglalkozás egészségüggyel, munkavédelemmel Ergonómiai adatok gyűjtése 2
Előkészítés Információgyűjtés a tevékenységről a felhasználókról a technológiáról a környezetről Lehetőségek és korlátok e (elvi, technikai, tér-idő stb.) Követelményjegyzék és ütemterv készítése Munkahelyek ergonómiai értékelése és fejlesztése Előzetes értékelés Módszer kidolgozása Pilot study Munkahelyek felvételezése Értékelés Megvalósítás Ellenőrző vizsgálat Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése tapasztalatok Tervezési fázisban optimális Rendszerszemléletű alkalmazás ("minden mindennel összefügg") Intuitív módszerek megerősítése (kísérleti munkahelyek tesztelése) Dolgozók bevonása, participáció (kérdőív) Technikai lehetőségek előnye (video, CAAA) Ipari munkahelyek ergonómiai értékelése Fejlesztési javaslatok Áttervezés, módosítás Munkahely elrendezés Szerszámok és eszközök Környezeti paraméterek Szervezés, ellátás Munkarend Védőfelszerelés Szociális szolgáltatások Kiválasztás, képzés, participáció Követelmények és terhelések ismerete Egyéni képességek és korlátok ismerete Az ergonómiai vizsgálat helye a folyamatban Problémafeltárás Hol a baj? Tervezés Megfelel-e az előírásoknak, szabványoknak, ajánlásoknak? Tesztelés Lehet-e javítani? Összehasonlítás Melyik megoldás a jobb? Értékelés Valóban jó? Ellenőrzés Még mindig megfelelő? Lehet még javítani? A 80:20-as Pareto szabály Az ergonómiai problémák 80%-a megoldható az erőfeszítések 20%-ával, míg a megmaradó 20% probléma megoldásához az erőfeszítések 80%-a szükséges. Csak kevés probléma nagyon összetett és nehéz 20% 80% A legtöbb problémát viszonylag kis erőfeszítéssel meg lehet oldani 3
P Alkalmazható módszerek Ellenőrzőlista GME list Check-Points Szubjektív fáradtságérzés megítélése Video playback Toyota módszer Kérdőív Számítógéppel támogatott antropometriai értékelés (CAAA) GME ergonómiai ellenőrzőlista Nyak Kar Derék Comb Leírás hát könyök térd kéz 1. A művelet közben a nyaka vagy háta kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például: a. előre dőlés b. elfordulás c. előrehajolás és elfordulás 2. A művelet közben a kézfeje vagy csuklója kerül-e kellemetlen helyzetbe? Például a. a csukló kifeszítése vagy elfordulása b. az ujj kemény felülethez nyomása c. csukló körzése 3. Az idő egy részében guggol vagy térdel? 4. Rendszeresen üt vagy nyom a tenyerével? 5. Dolgozik a vállával és a kezeivel? 6. A feladatok többségét kinyújtott és megfeszített karral végzi? 7. Ha használ mechanikus eszközt (manipulátort), azt a testétől távol, kinyújtott kézzel kezeli? 8. Tart kinyújtott kézzel súlyos tárgyakat vagy eszközöket? 9. Kezel 4,5 kg-nál nehezebb tárgyakat? Kell konténereket mozgatnia? 10. Lefelé fordított tenyérrel meg kell fognia súlyokat? 11. Használ-e olyan szerszámokat, amelyeknek a. Nehéz tartani a nyelét (markolatát)? b. A nyele (markolat) fémből készült? c. Tömege 4.5 kg-nál több vagy a kifejtett nyomaték nagyobb 20 Nm-nél? d. A kezelőszervét lehetetlen több újjal is működtetni? e. Fentről lefelé függesztett a szerszám? 12. Bármely (bal vagy jobb) kézzel kezelhető a szerszám? 13. Kényelmetlen helyzetbe kényszeríti a szerszám használata a kezet vagy a csuklót? 14. A művelet túlnyomó részében azonos testhelyzetben kell maradnia? 15. Ismétlődően be kell ülnie az autóba? 16. A munkavégzés helye túl alacsony vagy túl magas? 17. Érintkezik éles, hegyes anyagokkal? 18. Megfelelően nagy a munkahely? 19. Csúszós, ferde, vagy lépcsős a munkahely? Jelölje be, az előforduló eseteket! Alkalmazási eljárás Váltogatják a különböző munkahelyeket? Vannak problémáik a zajjal, hőmérséklettel, Jelölje a terhelt testtájakat! világítással vagy a környezettel? Kövesse a fehér mezőket jobbra! A munka tartalmazza valamelyiket a feltüntetett Használnak személyes munkavédelmi eszközöket, szempontok közül? bakancsot, kesztyűt, szemüveget? Ön felügyeli a munkáját? Ha igen, jelölje azt pipával Kérjük a lap hátlapján az ergonómiai javaslatait fogalmazza meg! Ergonómiai ellenőrző listák Kéziszerszámok Anyagmozgatás és tárolás Kéziszerszámok Termelő berendezések biztonsága Munkahely kialakítás fejlesztése Világítás Építmények Veszélyes anyagok és tényezők kezelése Jóléti létesítmények Munkaszervezet Ismétlődő feladatokhoz speciális szerszámok vannak? A segédenergiával működő eszközök biztonságosak, a munkavédelmi eszközöket használják? Az állandó helyen folyó műveletekhez függesztett szerszámokat használnak? Az anyagok és megmunkálás alatt levő anyagok rögzítésre satukat és fogókat használnak? Használnak kéztámaszt precíziós feladatok ellátásához? A lehető legkönnyebb eszközöket használják (kivéve az ütő szerszámokat)? Termelő berendezések biztonsága Biztonsági megoldások Védik a kezelőszerveket a véletlenszerű működtetéstől? A vészkapcsolók tisztán láthatók és elérhetők a dolgozó természetes helyzetéből? A különböző szabályozók könnyen megkülönböztethetők egymástól? A dolgozó kényelmesen lát és elér minden kezelőszervet? A kezelőszervek a működtetési sorrendben vannak elhelyezve? A természetes elvárásoknak megfelelően kell a kezelőszerveket működetni? 4
Munkahely kialakítás fejlesztése Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál I. A munkafelület magassága minden dolgozónak a könyökmagasságába vagy kicsit az alá esik? Az alacsonyabb dolgozók is elérik a kezelő őszerveket és anyagokat a természetes helyzetükben? Rongycsavarás Rossz vibráció A magasabb dolgozók számára is van elég hely a lábak és a test mozgásához? Könyök kint A gyakran használt anyagok, eszközök és kezelő őszervek könnyen elérhető őek? Minden munkaállomásnak stabil, többfunkciós munkafelülete van? Vállak túl magasan / alacsonyan Ergonómiai alapproblémák fizikai munkánál II. Komfort zóna Rossz rálátás PROBLÉMA GÉP Hajlított csukló Fenék fent Vízszintes távolság A CÉL 900-OS ELFORDÍTÁSA EGYENES VONALÚ SZERSZÁM GÉP GÉP Törzscsavarás Álló- ülőmunka A látás és a fej-nyak helyzete Statikus munka Az optimális munkamagasság 5
A csukló helyzete A fizikai teljesítmény befolyásoló tényezői és a szabványok Testméretek Testtartás és mozgások Erőkövetelmények EN 547-1, EN 547-1, EN 547-1 Az emberi test méretei EN 1005-4 A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése EN 1005-2 A gépek és a géprészek kézi kiszolgálása EN 1005-3 A gépkezeléshez ajánlott erőhatárok EN 894-3 A kijelzők és a kezelőelemek tervezésének ergonómiai követelményei 3. rész: Kezelőelemek EN 1005-4 A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése EN 1005-4:2005 + A1: Gépek biztonsága Az ember fizikai teljesítménye 4. rész A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése Populáció meghatározása Feladat elemzés Szükséges ergonómiai adatok meghatározása CAAA Kockázatértékelés Operátorokkal Kockázatértékelés 6
A helyes testhelyzet tervezésének alapelvei Tervezzünk természetes testhelyzetekre Ösztönözzünk gyakori testhelyzet változtatásra Alkalmazzunk megfelelő háttámaszt ülő testhelyzetben Biztosítsuk az erőkifejtéshez szükséges optimális testhelyzetet Kerüljük a fej és törzs előredőlését, a felemelt felsőkart igénylő testhelyzeteket, a csavart és aszimmetrikus testhelyzeteket, a mozgástartomány szélső helyzeteit tartósan igénylő testhelyzeteket, az érzékeny szövetek igénybevételét a test megtámasztására. 7