MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA



Hasonló dokumentumok
Dunaharaszti Város Önkormányzata

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP /K

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program Rossz minőségű termőföldek

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG MÁRCIUS

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete március 31-i ülésére

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

Megalapozó vizsgálat

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

1. Vezetői Összefoglaló

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 14-én tartandó ülésére

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS DECEMBER 31.

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Hatálybalépés: szeptember 1.

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

E L Ő T E R J E S Z T É S

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

Melléklet: Somogy Megye Területfejlesztési Koncepciója területi hatásvizsgálat és értékelés elnevezésű társadalmasítási anyag

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja

III. Kötet Középtávú program és alprogramok, operatív program javaslatok, fejlesztési akciók

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

GAZDASÁGI PROGRAMJA

Diósd Város Önkormányzatának gazdasági ( fejlesztési ) programja vitaanyag

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Vital Pro Kft Budapest, Üllői út 66a. Tel.: Fax:

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja évre

Településfejlesztési koncepció Ostffyasszonyfa

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

BERETTYÓÚJFALU VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja ( )

DUNAVARSÁNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A évi Településszerkezeti terv módosításhoz SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

ÖNKORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS ELSŐDLEGES FELELŐS

I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, KÉPZÉSI CÉLRENDSZERE 4 II. A PROGRAM JOGI ALAPJAI 7 III. PEDAGÓGIAI PROGRAM 9 IV. NEVELÉSI PROGRAM 17

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

PESTERZSÉBET INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Algyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRZSPÉLDÁNY. Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: Fenntartó egyetértésével. Mayer Gyula ügyvezető igazgató. Ph.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

Környezet állapota. Közlekedési hálózat helyzete

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja évre.

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

NEMZETI FEJLESZTÉS Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS I KONCEPCIÓJA GOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GOMBA OKTÓBER

Átírás:

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából

TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 3 1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI 3 Országos, regionális, megyei és kistérségi prioritások 3 A Nemzeti Fejlesztési Terv céljai 3 A Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programjának kiemelt prioritása 3 Baranya Megyei Területfejlesztési Terve 4 Helyi adottságok, értékek lehet 5 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE 6 Swot analízis 6 A településfejlesztési stratégia szintjei 7 1.4 JÖVŐKÉP 7 1.5 STRATÉGIAI CÉLOK 11 I. Stratégiai cél 12 II. Stratégiai cél 13 III. Stratégiai cél 14 IV. Stratégiai cél 15 V. Stratégiai cél 15 VI. Stratégiai cél 16 VII. Stratégiai cél 17 2. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK 17 2.1 A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE 17 2.2 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG JAVÍTÁSA 19 2.3 A VÁROSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 19 2.4 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 23 Lakásgazdálkodási program 23 Az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése 25 Az oktatás fejlesztése, a művelt város programjának kiszélesítése 28 A közművelődés, a művészeti élet erősítése 29 A sportolási és szabadidős tevékenységek fejlesztése 31 A település és a térség turisztikai fejlesztése 32 2.5 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA 35 A hulladékgazdálkodás újrastrukturálása 35 Zaj- és rezgésvédelem 36 Levegőminőség védelem 37 Vízminőségvédelem 38 Talajvédelem 39 A zöldfelületi rendszer fejlesztése 39 A táj és a természet védelme 41 2.6 TERÜLETI REHABILITÁCIÓ 43 Települési központ rehabilitációja 44 Roma lakótelep rehabilitációja 44 2.7 KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 45 Műemléki, építészeti értékvédelem 45 Köztéri műalkotások gyarapítása és megóvása 46 2.8 VÁROSIGAZGATÁS ÉS VÁROSÜZEMELTETÉS MODERNIZÁLÁSA 46 1

Informatikai rendszer fejlesztése, intelligens város kialakítása 46 Településkörnyéki együttműködés javítása 47 Települési imázs javítása, a Mágocs-identitás erősítése 48 3. AJÁNLÁSOK 49 1. Háttérdokumentumok fejlesztési keretdokumentumok kidolgozása, illetve aktualizálása 2. Projektfejlesztés, projektsorok (projekt-pipeline) generálása, menedzselése 3. Finanszírozás 4. Szervezeti háttér 5. Érdekérvényesítés 6. Helyi kapcsolatok bővítése, participáció, kommunikáció 2

1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 2 28. pont (fogalom-meghatározások) szerint: Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. 2 17. pont (fogalom-meghatározások) szerint: Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági szociálisegészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás: 1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI I. ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, MEGYEI ÉS KISTÉRSÉGI PRIORITÁSOK A város településfejlesztési stratégiájának meghatározása: az országos (Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv) regionális (Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja, 1999) megyei (Baranya Megye Területrendezési Terve) kistérségi programokban rögzített elhatározások és összefüggések figyelembevétele II. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI A terv a következő átfogó célokat határozta meg, a fő cél: az életminőség javítása mellett: Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakítása; A gazdaság versenyképesség növelése; A környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás; A kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése; A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése. III. A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK KIEMELT PRIORITÁSAI 1. Közlekedésfejlesztés A nemzetközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése A hazai interregionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése 3

A dél-dunántúli régió belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése 1. Humánerőforrás-fejlesztés A régió humánerőforrás-fejlesztési stratégiájának kidolgozása Foglalkoztathatóság javítása Regionális egészségügyi struktúra kialakítása Az oktatás és képzés fejlesztése 2. Innováció fejlesztés A régió K+F tevékenységének támogatása Az innovációs transzfer rendszerek fejlesztése Innovatív kísérleti projektek 3. Ipari szerkezet és technológiaváltás Hálózatszerű gazdaságfejlesztés Külföldi működőtőke vonzása Piacképesség fokozása 4. Az agrárszektor fejlesztése Integrált élelmiszergazdaság 5. Üzleti szolgáltatások fejlesztése 6. Az idegenforgalom fejlesztése Termál és gyógyturizmus fejlesztése Szelíd turizmus fejlesztése Kulturális és rendezvényturizmus Vízi turizmus 7. Régiómarketing A Dél-Dunántúl kommunikációs programjának kidolgozása A belső identitás erősítése A régió promóciója 8. Felkészülés az EU csatlakozásra A területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése Interregionális kapcsolatok erősítése 9. A Balaton komplex fejlesztése IV. BARANYA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Baranya megye területfejlesztési programjának stratégiai alapcélja, céljai és prioritásai a területfejlesztési koncepcióban testet öltött közösségi akarat alapján az alábbiak: Hosszú távú területfejlesztési alapcél Új alapokon a korábbi pozíciók visszaszerzése 4

1. Stratégiai célok Gyökeresen javítani a megye megközelítési viszonyait, felszámolni hazai és európai közlekedési elzártságát; Modernizálni a gazdaság szerkezetét, újjászervezni a megye iparát: tudásigényes innovatív alapokon Pécsett, fejlett technológiájú feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások fejlesztésével a többi városban. Fejleszteni a minőségi termékeket előállító integrált agrárgazdaságot. Jelentősen nö velni a (döntően ipari) export kapacitásokat; Csökkenteni a megyén belüli jelentős térségi különbségeket, infrastruktúrafejlesztéssel és alternatív foglalkoztatási lehetőségekkel komplex vidékfejlesztést folytatni; Bővíteni az üzleti és a termelő szolgáltatások körét; Fokozni az európai területi munkamegosztáshoz való kapcsolódást, elősegíteni az EU-konform területfejlesztési rendszer megvalósítását; Megteremteni a természeti és művi környezetet, a kulturális-tudományos adottságokat, a gazdaságpromóciót és üzleti kapcsolatokat komplex kínálattá fejlesztő turizmust. 2. Fejlesztési célok (prioritások), stratégiai programok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. A közlekedési kapcsolatok kiépítése A humán erőforrások fejlesztése Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása Az idegenforgalmi és a kulturális ipar komplex fejlesztése Környezetfejlesztés A településrendszer működőképességének javítása, vidékfejlesztés A térségi kohézió, a regionális kapcsolatok erősítése Információs társadalom fejlesztése V. HELYI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK LEHETŐSÉGEK A települési koncepció meghatározását megelőzően vizsgálni kell a település sajátos értékeit a település fejlesztés erőforrásait a fejlődést gátló tényezőket a fejlődés lehetséges alternatíváit az egyes alternatívák megvalósulásának feltételeit és következményeit 5

1.3. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK kedvező földrajzi fekvés, jó térségi kitekintés, oktatási központ, egészséges környezet, sok zöldfelület, emberléptékű nagyságrend, megfelelő intézményhálózat a mikrotérségi központi illetve a kistérségi társközponti funkciókra, fejlett közüzemi infrastruktúra, környezetszennyező ipar hiánya taszári repülőtér, pécs-pogányi repülőtér közelsége, kulturális, nép művészeti, élet sok színűsége, nyitott önkormányzat. jelentős vonzáskörzet GYENGESÉGEK kedvezőtlen közúti közlekedési kapcsolatok felújításra szoruló intézményhálózat és úthálózat egy része alacsony átlagkereset, demográfiai probléma, öregedő korstruktúra, idegenforgalmi szálláskínálat gyengesége, minőségi szálláshely hiánya, kvalifikált munkahelyek korlátozott száma, alacsony tőkevonzó képesség, roma lakótelepi lakások száma, a telepi környezet leromlása, elöregedő víziközmű hálózat, szociális ellátásra szorulók magas száma. LEHETŐSÉGEK gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetősége; turizmus fejlesztése (gyógy-, konferencia-, vásár-, lovasturizmus) célzott marketing; EU-s pályázatok kihasználása, taszári repülőtér polgári célú működése, oktatási és tudásszint fejlesztése, felnőtt oktatási központ létrehozása, a központ rehabilitációja, megőrzéssel, ipari és más gazdasági területek kialakítása, térségi és regionális kapcsolatok erősítése, színvonalas szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítása, kerékpáros közlekedés fejlesztése. VESZÉLYEK a népesség fogyása, közlekedési beruházások elmaradása, illetve elhúzódása (M9, M65, M67) taszári, pécs pogányi repülőtér bezárása, térségi társközponti szerepkör gyengülése, gyermeklétszám csökkenése okán az intézmények kihasználtsági mutatója romlik erős társadalmi polarizálódás, leszakadó rétegek növekvő száma, kvalifikált munkaerő, végzős diplomások elvándorlása. Ezt követően meg kell határozni a település jövőképét, azokat a településfejlesztési stratégiai célokat (és alapelveket), amelyek a további településrendezési eszközök (településszerkezeti terv, szabályzati terv és helyi építési előírások) tervezésének alapját kell képezzék. 6

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZINTJEI jövőkép stratégiai célok közvetlen célok programok A jövőkép megvalósítása csak stratégiai célok elérésével lehetséges. A stratégiai célok olyan hosszútávon megvalósuló elhatározások, melyek eléréséhez jól körülhatárolható közvetlen célok teljesítése szükséges. A közvetlen célok megvalósítása érdekében az aktuális (és folyamatosan aktualizálható) programok megfogalmazása és megvalósítása elkerülhetetlen. A vázolt célpiramis -ból következik, hogy annak konstans eleme a jövőkép, mely a stratégiai célok összességén, mint alappilléreken nyugszik. A koncepcióban szereplő közvetlen célok egymásutánisága nem jelent rangsort, azok többnyire együttesen a hangsúlyok helyének változásával - szolgálják a stratégiai célok megvalósulását. A településfejlesztési stratégia szintjein a programok, a közvetlen célok nem egymástól függetlenül, elszigetelt fejlesztési elemek, hanem egy összefüggő rendszer részeként szolgálják a célpiramis csúcsán megjelenő jövőkép megvalósulását a szinergikus hatások eredőjeként. 1.4. JÖVŐKÉP A hosszú távú fejlesztési célok tartalmi elemeinek értelmezéséhez mindenképpen szükséges arra utalni, hogy a megfogalmazódó célrendszer nem évezredes álmok gyűjteménye, hanem mozgósító erejű, reális elképzelésrendszer. 7

GAZDASÁGI JÓLÉT A helyi társadalom jövedelmének növelése a gazdaság fejlesztése, versenyképességének növelése révén, melynek alapvető feltétele a gazdasági növekedés lehetőségeit megteremtő tőkebevonás, hatékonyan működő cégek, alacsony munkanélküliség, növekvő jövedelmek, növekvő fogyasztási lehetőségek biztosítása. KÖZÖSSÉGI JÓLÉT A közösséghez, a lakóhelyhez kötődés, identitástudat, lokálpatriotizmus, valamint az ún. társadalmi kohéziós erő megteremtése érdekében a társadalmi kapcsolatok tudatos építésének célja abból a meggyőződésből fogalmazható meg, hogy e nélkül nem lehet növelni az itt élők identitását, együttműködési készségét, s ennek hiányában, az előző pontban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok sem érhetők el. A belső kohézió erősítése mellett szükség van a külső, multiregionális kooperáció erősítésére is, a demokratikus közélet, a transzparens városvezetés, a közvetlen érdekérvényesítés biztosítására. KULTURÁLIS JÓLÉT A polgárok és a civiltársadalom iskolázottságának, műveltségének, tudásbázisának növelése, az oktatás-képzés ösztönzése és a kulturális értékek megőrzése révén gazdag kulturális élet, minőségi szórakozási feltételek, színvonalas oktatás létrehozása minden korszerű városfejlesztési koncepció szerves része. KÖRNYEZETI-ÖKOLÓGIAI JÓLÉT A jó életminőség környezeti-ökológiai feltételeinek javítása csak úgy lehetséges, ha a közösségi lét infrastrukturális rendszerei úgy fejlődnek, hogy az egészséges élethez szükséges feltételek javítása és a természetes környezet védelme is megfogalmazódik célként. A fenti négy fejlesztési dimenzió összhangja biztosítja, hogy megfelelő gazdasági színvonalon, sikeres üzleti működés mellett, jó közéleti, demokratikus, polgárbarát település működjön. A jövőkép tehát: Mágocs kistérségi társközpont és mikrotérségi központ, kisvárosias település. Az értékes adottságok megőrzésével, a lehetőségek hatékony kihasználásával és a fejlődés folyamatos fenntartásával a település lakóinak otthonát, életminőségük magas színvonalát, biztos megélhetésüket és nyugodt, kulturált életfeltételeiket biztosítja. Mágocs olyan kisváros, ahol jó élni, ahol jó befektetni, természeti-, települési- és társadalmi környezetében harmonikusan fejlődő, sokszínű település. Mágocsnak az építés, a gyarapodás, a lakói elképzeléseinek és a családok terveinek valóra váltása a legfontosabb stratégiája. Az igények mind teljesebb kielégítését az egyre komfortosabb kisvárosi környezet fogja biztosítani. Azokat a vállalkozásokat, beruházásokat és elképzeléseket támogatja a település, amelyek megvalósulása a mágocsiak jobb létét és a piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottságot eredményezik majd. Olyan vállalkozások épülhetnek, amelyek tisztességes munkáért tisztes munkabért fizetnek. A környező tudásbázisokon végzetteknek az önmegvalósítás lehetőségét kínálja Mágocs. 8

Mágocs olyan kisváros legyen, ahol az emberek számíthatnak egymásra, ahol érezhetik, hogy egy közösséghez tartoznak. Ha bajban vannak, akkor van, aki segítségükre sietnek. Ha örömük van, van kivel megosztani. Érezhetik, hogy vannak olyan nagy közös célok, amelyet a múlt és jövőbe vetett hit inspirál. Mágocs lakói jól érezhetik magukat nagyközségükben, elégedettek lehetnek a szolgáltatások általános színvonalával, és optimistán élhetik mindennapjaikat. A település életének aktív résztvevői kell, hogy legyenek.. 9

JÖVŐKÉP Mágocs harmonikusan fejlődő, sokszínű, városiasodó település, ahol jó élni. ALAP CÉLOK A település épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztése és működtetése. A település mikrotérségi központ szerepének erősítése és a mikrotérségi központ feladatainak településen belüli bővítése. S T R A T É G I A I C É L O K Mágocs legyen a mágocsiak otthona megfelelő életminőséget biztosító lakható kisváros. Mágocs legyen a kistérség oktatási, sport-, kulturális és művészeti életének központja, a kistérség társközpontja. Mágocs legyen ismert az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, ahová jó ellátogatni. Mágocs legyen a mikrotérség szíve és motorja, központja. Mágocs legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható emberi léptékű városias település. Mágocs legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, ahová jó befektetni. Mágocs legyen fejleszthető szerkezetű település, a kistérség erős társközpontja.

1.5. STRATÉGIAI CÉLOK Mágocs legyen a mágocsiak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító lakható kisváros, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és az idegenforgalomra. Mágocs legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, erősödik a humán infrastruktúra, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül. Mágocs legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és kistérségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúra-adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. Mágocs legyen az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével fejleszthető szerkezetű település, a kistérség erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához. Mágocs legyen a kistérség oktatási, sport-, kulturális és művészeti központja, a kistérség társközpontja, a jövő tudásalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó inteligens város. Mágocs legyen a mikrotérség szíve és motorja, központja. Mágocs legyen ismert az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a település és a kistérsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. 11

I. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen a mágocsiak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító lakható kisváros, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és az idegenforgalomra. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: A települési központ karakterének megőrzése, tömbrehabilitáció, a belváros központ jellegű funkcióinak erősítése, a gyalogoszóna fejlesztése a lakásfeltételek javítása bérlakások, nyugdíjasház, fecskeház építése a belváros rehabilitációja a lakáskínálat növelésével a családi házas területek kijelölése a roma lakótelep rehabilitációja intézmények rekonstrukciója, korszerűsítése, szolgáltatások körének bővítése tartalék intézményterületek kijelölése a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása zöldterület-fejlesztések: ki kell alakítani a város zöldövezeti rendszerét közparkok folyamatos fejlesztése, újak létrehozása, berendezésekkel, játszó- és sporteszközökkel való ellátása infrastrukturális feltételek fejlesztése, út-járdahálózat minőségének javítása szociális ellátás: az alapellátáshoz tartozó szolgáltatások fejlesztése, a hiányzó nappali ellátások biztosítása hiányzó ellátási formák biztosítása Családsegítő Központ elhelyezésének megoldása egészségügyi ellátás: az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése iskola egészségügy fejlesztése védőnői szolgálat technikai, tárgyi feltételeinek javítása alapellátás teljes privatizációja ügyeleti és sürgősségi betegellátás megoldása létesítmények korszerűsítése gyermekjóléti ellátások: gyermekjóléti központ működtetése iskola egészségügy fejlesztése családok átmeneti ellátásának biztosítása a szükséges gyermekvédelmi szakellátások biztosítása 12

II. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, erősödik a humán infrastruktúra, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása a nem védett tájban a tájkarakter megőrzése, a területek ökológiai aktivitásának növelése térségi együttműködéssel törekedni kell a zöldhálózatok rendszereinek kialakítására, a meglévő és tervezett erdők, zöldterületek egységes rendszerbe szervezésével (parkerdők) a környezetet zavaró tevékenységek által okozott terhelés, fokozatos csökkentése a közterületek rendezése, a környezet esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése a Méhész patak ökológiai folyosó megvalósítása, a felszíni vizek minőségének javítása vízbázisok védelme, az ivóvíz minőségének biztosítása ütemezett erdőfejlesztések (patakvölgyek, mezőgazdasági területek védelme) városi közparkok felújítása, bővítése a barnamezős beruházások szorgalmazása, elősegítése a település környezeti állapotát és lakóit károsan terhelő telephelyek környezeti színvonalának fejlesztése, a telephelyek számára új környezeti fejlesztési lehetőségek teremtése Mágocs legyen a környezetével harmonikusan együtt élő, a környezeti erőforrásokkal jól gazdálkodó település, mely érzékenyen ügyel a környezeti elemek állapotára, az egészséges lakókörnyezet biztosítására, hosszú távra megteremti a korszerű környezethasználat feltételeit és felvállalja az eddigi környezetkárosodások felszámolását, a településkörnyéki környezeti állapot minőségjavítását. A környezet harmonikus fejlesztésének eszközrendszere nemcsak a település közvetlen céljait, hanem a kistérség egészének megítélését is szolgálja, elsősorban a hulladékgazdálkodás és a vízbázis-védelem területén. A feladat hatékony megvalósításával jelentős fejlesztési források rendelhetők a stratégiai cél eléréséhez. a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket megalapozó információs rendszer kiépítése, a környezetvédelem ügyének társadalmasítása, tudatformáló nevelés elterjesztése, a környezetbiztonság koncepcionális kidolgozása hulladékgazdálkodás javítása szelektív gyűjtőszigetek kialakítása 13

zaj- és rezgésterhelés elleni védelem kidolgozása a belterületi lakórészeket és a számozott utak menti településrészeket érintő hatások csökkentése érdekében levegőminőség védelem érdekében komplex védelmi intézkedések kidolgozása vízminőség védelem, kiemelten kezelve a vízbázis védelem kérdéskörét talajvédelem, a hiányzó infrastruktúra pótlása és a területhasználat racionalizálása eszközeivel III. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és kistérségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúra-adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. A térséggel együttműködő olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégai cél elérése érdekében kiemelt feladatok piacgazdasági értelemben teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet igénylő és magasabb átlagkeresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása a meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a kistérségi a megyei és a régiós támogatási források együttes felhasználásával az inkubátorház eredményes működtetése, ténylegesen a kezdő vállalkozóké legyen a táji, természeti és morfológiai szempontból érzékeny, mezőgazdasági hasznosítású területeken a tájfenntartó gazdálkodás kialakítása a táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében (tájfejlesztő programok, lovasturizmus, kerékpáros turizmus, a dombovári út mentén lévő horgász tó idegenforgalmi fejlesztése) az üresen álló önkormányzati épületek hasznosítása a környezetkímélő tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részére megfelelő feltételek az értelmiség letelepítéséhez és megtartásához az agrár-innovációs iparra épülések támogatása 14

IV. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével fejleszthető szerkezetű település, a kistérség erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok a város és a környéke átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítése a térségi átjárhatóság (számozott utak) a város közlekedési kapcsolatainak javítása a mikrotérségen áthaladó tervezett gyorsforgalmú utak megépítésének (M9, M65) támogatása az Országos Területrendezési Tervben szereplő nyomvonalon a belső községi közlekedés fejlesztése, a szerkezeti hiányok pótlása, felújítása (járda) a belső területek forgalomcsökkentése a tömegközlekedés felülvizsgálata a helyi és helyközi autóbusz-pályaudvar tárolóterületének kijelölése a gyalogoszóna kiterjesztése (sétáló övezet) a kerékpáros-hálózat fejlesztése (helyi és országos) a regionális logisztikai központ feltételeinek biztosítása A hasonló nagyságú községekhez viszonyított kedvező közmű ellátottsága ellenére fennálló ellátottsági hiányok pótlásának, mennyiségi igények ellátásának megoldása (szennyvízhálózat bővítése). A mennyiségi ellátottság megoldását követően a minőségi ellátás javítását szolgáló fejlesztési igények, elvárások meghatározása. A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, valamint az igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenést, szolgáló követelmények meghatározása. V. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen a kistérség oktatási, sport-, kulturális és művészeti központja, a kistérség társközpontja, a jövő tudásalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó inteligens város. Az oktatás, kulturális és művészeti központi szerepkör szinergikus hatásaival elősegíti a gazdaság egyes szektorainak fejlődését is, elsősorban az idegenforgalom, vendéglátás, szolgáltatás területén. 15

E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok oktatás Általános iskolai képzés színvonalának fejlesztése középiskolai oktatás megteremtése szakmai végzettséget biztosítva a szakképzés struktúrájának átalakítása, piaci igényekhez igazodó szakképzés kialakítása felnőtt szakképző központ létrehozása kultúra-művészet sport a helyi szellemi és tárgyi kulturális örökség megőrzése, védelme a művészeti és kulturális értékek országos ismertségének növelése a fiatalok részére színvonalas szórakozási lehetőségek biztosítása az időskorúak közösségi életének támogatása a nemzeti és etnikai csoportok kulturális tevékenységének támogatása a Mágocsi Emlékház megteremtése a magángyűjtemények bemutatása a települési nagyrendezvények fejlesztése, a kulturális turizmus vonzerejének bővítése iskolai sportcsarnok építése meglevő sportlétesítmények korszerűsítése rekreációs területek kijelölése, fejlesztése zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása kiemelt hazai sportesemények rendezése (pl.: lovassport) rekreációs célú sportlétesítmények építése Dombóvár és Nagyhajmás irányában erdei tornapályák létesítése VI. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen a mikrotérség szíve és motorja, központja. Mágocs földrajzi elhelyezkedése és a település nagysága miatt a Sásdi Kistérségben mikrotérségi központi szerepet tölt be, de fejlesztő és húzó jellege nem domináns. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok A helyi innováció feltételeinek javítása a gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (M9, M65) sürgetése meglévő innovációs tudásbázis bővítési lehetőségeinek feltárása helyi kezdeményezések támogatása belső közlekedési hálózat fejlesztése A fenti nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések, a település összetartó és összefogó identitása, valamint Mágocs geográfiai / geopolitikai helyzete együttesen teremthetik meg a mikrotérségi központi szerepkört. 16

VII. STRATÉGIAI CÉL Mágocs legyen ismert az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a település és a kistérsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok Rekreációs Öko Centrum létesítésének támogatása a település idegenforgalmi attrakcióinak fejlesztése (pl: nyitott műhelyek, rendezvények) minőségi falusi szálláshelyek létrejöttének segítése a lovassport presztízsének emelése, komplex kiszolgáló bázis megteremtése városbemutató idegenvezetések, a település értékeinek bemutatása a település közvetlen térségében túraútvonalak működtetése a kerékpáros turizmus feltételeinek kialakítása, erdei kerékpárutak építése a mikrotérségben Nagyhajmás, Mekényes, Bikal, Egyházaskozár, Alsómocsolád bevonásával. 2. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK 2.1. A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE Helyi gazdaság partnerségi programjának fejlesztése, az új, korszerű munkahelyek létrehozásának lehetséges scenáriói Mágocs gazdaságának fejlődési lehetőségei nagymértékben függnek attól, hogy miként áll helyt a települések versenyében, képes-e kihasználni komparatív előnyeit és vonzani külső befektetőket. Cél A piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet és magasabb keresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása. Az oktatási és képzési rendszer fejlesztése a versenyképes tudás megszerzéséhez. Új, fejlett technikájú, magas átlagfizetést biztosító munkahelyek teremtése. 17

A település és környezete adottságaiból kiválasztott arculatot erősítő befektetői kör tudatos vonzására való törekvés (pl. idegenforgalom, élelmiszeripar, erdőgazdaság, faipar, stb.). Méz-és erdei termék feldolgozóüzem létrehozása A kisgazdaságok fontos kiegészítő tevékenysége lehet a családi szintű savanyító, gyümölcsfeldolgozó, zöldségszárító kisüzemek létesítése. Iparos udvar vagy mesterségek háza létrehozása a helyi különleges szakmák és termékek bemutatására. Helyi adókedvezmények, az önkormányzati beruházási, felújítási munkák vállalkozásba adásánál helyi vállalkozások versenyelőnyének biztosítása, a jogszabályi keretek adta lehetőségeken belül. A potenciális befektetők közvetlen megkeresése, számukra széleskörű információ adása, vonzó feltételek kiajánlása, a befektetések előkészítése során sokrétű, rugalmas szolgáltatások nyújtása az önkormányzat részéről. Magas technikai tudást igénylő és magasabb bért nyújtó munkahelyek előnyben részesítése. Cél Új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése A műszaki infrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a szennyvízcsatornázás teljes körűvé tétele, a hulladék elhelyezés és ártalmatlanítás hosszú távú megoldása. A település úthálózatának rekonstrukciója, a város közlekedési kapcsolatainak javítása, tervezett gyorsforgalmi utak megépítése. Az építendő új bevásárlóközpont, kereskedelem részére megfelelő területek biztosítása. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása a környezetkímélő tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások részére Az agrár-innováció iparra épülésének támogatása. Cél A meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a megyei a kistérségi és régiós támogatási források együttes felhasználásával A kistérségi, megyei és régiói együttműködés lehetőségeinek, formáinak megtalálása és kihasználása. A nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel a befektetések növelésére, illetve a piac bővítésére való törekvés 18

Cél A táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében Sokrétű programajánlat, valamint tájfejlesztő programok kidolgozása, a marketing tevékenység javítása. Szálláshelyek építése. Lovasturizmus fejlesztéséhez jelentős beruházások elvégzése A dombovári út melletti horgász-tó turisztikai fejlesztése. A kerékpáros turizmus feltételeinek biztosítása és népszerűsítése 2.2. MEGKÖZELÍTHETŐSÉG JAVÍTÁSA Cél Az európai kapcsolatok alakítása és ütemezése A Helsinki közlekedési folyosóhoz való kapcsolat megteremtése. Cél Az országos közútfejlesztés alakítása és ütemezése A település gyorsforgalmú úthálózati kapcsolatainak fejlesztése, ezen belül kiemelten jelentős az M9 és az M65 autóút ütemezett kiépítése. Az M65-ös gyorsforgalmi útra vonatkozóan az OTRT-ben szereplő nyomvonal kiépítése Mágocs érdeke. 2.3.A VÁROSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Cél A városi közlekedés fejlesztése A város belső úthálózatának fejlesztésében, a szerkezeti hiányok pótlásánál a legfontosabb a keleti településrészekben és déli irányban a fejlesztési területeken az új útvonalak kiépítése: 19

a tervezett ROC és a városi úthálózat kapcsolatai bikali nagyhajmási út közötti összekötőút megépítése a település szélén meglévő út- és járdahálózat korszerűsítése a kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása Cél A személyes és tömegközlekedés, valamint a parkolási rendszer fejlesztése A kerékpáros közlekedés fejlesztésére és népszerűsítésére a tervezett országos hálózati elemek átvezetésével és a helyi kerékpáros célpontok (intézmények, közösségi és szabadidős létesítmények) megközelítését biztosító, összefüggő hálózat kialakítása a cél. A gyalogos közlekedést a közúti forgalomtól független hálózatok bővítésével a gyalogos zóna kialakításával kell fejleszteni. A belváros parkolási problémáinak megoldására parkolás-fejlesztési- és gazdálkodási terv kidolgozása, szükséges ( turistabuszok érkező és fogadóhelyének kialakítása a településközpont közelében stb.). A kapcsolódó szolgáltatások megteremtésével. Cél Közműszolgáltatást érintő fejlesztések Mennyiségi igények kielégítése Mennyiségi ellátást igényel a meglevő fogyasztók ellátási hiányának pótlása. Mágocs hasonló nagyközségekhez viszonyított kedvező közmű ellátottsága ellenére is, fennálló ellátottsági hiányokat kell kielégíteni. A villamos energia ellátás (100%), a vízellátás (99%) teljes körűnek tekinthető, a közcsatorna ellátás 87 %-os mértéke és a földgázellátottság 89%-os mértéke jelöli a pótlás igényét. További mennyiségi ellátási feladatokat jelent a várható fajlagos igénynövekedés, amely a jelenlegi fogyasztást véve alapul, a takarékosabb víz- és energiagazdálkodásra való törekvés mellett is többlet igények várható távlati kielégítési feladatát jelzi. Máűgocs kommunális fogyasztóinak jelenlegi átlagos. l/fő/nap vízfogyasztása, kw/lakás/nap villamos energia fogyasztása alapján a fajlagos igénynövekedésre és annak kielégítésére is fel kell készülni. Mennyiségi ellátás fejlesztését igénylik a településfejlesztési javaslat megvalósításával jelentkező új fogyasztók (új lakásépítés, intézményhálózat fejlesztés, oktatási, és idegenforgalmi célú beruházás, illetve gazdasági célú beruházás). Új szolgáltatási igény felmerülésére is számítani kell. A prognosztizált klímaváltásra való felkészülés érdekében a nyári hűtési igény várható 20

megjelenésére és általánossá válására is számítani kell. Ez mennyiségi és minőségi közmű szolgáltatási feladatokat is igényel. Többszintes épületeknél, intézményeknél központi hűtés megoldásával lehet elejét venni az épület homlokfalán, az arculatot rontó, helyiségenkénti ablak-klíma megjelenésének. Elsődlegesen Mágocs központjában, városképet alakító utak menti beépítés homlokfaláról a klíma-szekrények megjelenését ki kell zárni. Energetikailag a leggazdaságosabb megoldás megkeresése is a fejlesztési koncepció feladata. A minőségi közműszolgáltatás érdekében megvalósítandó fejlesztések A minőségi szolgáltatás kettős feladatot határoz meg. A kettő közül elsődleges, hogy a szolgáltatott közmű minősége feleljen meg az elvárásoknak, illetve az igényeknek, előírásoknak. E keretek között a megfelelő vízminőség biztosítása érdekében várhatók közműfejlesztési feladatok. A szolgáltatás minőségi fejlesztése érdekében az elmúlt években megvalósított beruházásokkal, már komoly előrelépések történtek, de még további lépések fogalmazhatók meg. Esztétikus elrendezés-fektetési mód megoldása A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, a zöldfelület növelési lehetőségét eredményezheti, amely a környezeti állapot javítását szolgálja. A közművek igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenése a település arculatát javítja, amely az idegenforgalmi fejlesztési célkitűzéseket segíti. A hálózatok föld alatti kivitelezésének többlet költségeit ma még az esztétikusabb városkép érdekében, a kedvezőbb utca bútorozás lehetőségére és a szabadabb utcafásítás érdekében kell vállalni, de meg kell említeni a nagyobb üzembiztonságot is, amely különös tekintettel a várható szélnyomás erősödésére, a szélsőségesebb időjárási viszonyokra a jövőben nem lesz elhanyagolható, sőt meghatározóvá fog válni. Megújuló források hasznosítási lehetőségei Mágocs elismert termálvize (B13. számú kút) további fejlesztési lehetőséget kínál. Az átfogó tervek a termálvíz vételezés jelentősebb felhasználását jelzik. A termálvíz kincs Mágocsot a gyógyfürdőkkel rendelkező települések sorába emelhetné és a gyógy-és termálturizmus fejlesztésének szolgál biztos alapjául. Mágocs a napenergia hasznosításával jelentős energia-megtakarítást érhet el. A napos órák száma 2000 feletti, így a gazdaságosan megtérülő beruházási övezetbe esik. Az új beruházások és a lazább beépítésű telkek kínálják a lehetőséget az aktív napenergia hasznosítást szolgáló berendezések elhelyezhetőségére. Az új beruházásoknál a passzív napenergia hasznosítás lehetőségét is figyelembe lehet venni, de vizsgálandó a szélenergia hasznosításának lehetősége is. A mágocsi helyi szerepet betöltő szennyvíztisztító telep a bioenergia hasznosítási lehetőségét is kínálja. A biomassza hőhordozóként történő hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Természetesen a szennyvíziszap egyéb mezőgazdasági- hasznosítása is lehetséges. Az optimális hasznosítás gazdasági mérlegeléssel dönthető el. A hulladékgazdálkodás kapcsán megvizsgálandó elektromos energia előállítása. 21

Cél Közművenkénti fejlesztések Vízellátás A helyi vízbázisokról történő vízellátás távlati megőrizhetősége érdekében a vízbázis (helyi kutak hidrogeológiai védőidomának rögzítése és azon belüli) védelmét szolgáló feladatok meghatározása (vízbázis rekonstrukció, a korszerűtlen mélyfúrású kutak értéknövelő felújítási programjának felgyorsítása). A vízminőség javítását biztosító feladatok meghatározása (ammóniamentesítés). A vízelosztás területén a hálózaton és a műtárgyaknál szükséges fejlesztési feladatok meghatározása. A fejlesztési területeken várható új igények, a várható igénynövekedés kielégítésére a hálózat hidraulikai felülvizsgálata alapján meghatározott hálózatfejlesztések megvalósítása. Ivóvízhálózat rekonstrukciója, víztorony, vízmű telep rekonstrukciója. Szennyvízelvezetés A település topográfiai, geológiai és hidrogeológiai adottságaira, továbbá a helyi vízbázisok és közvetve az élővizek védelmére tekintettel a település jelenlegi közcsatornás szennyvízelvezetési ellátottságának növelése, a közműolló zárása. Szennyvízszikkasztás teljes felszámolása. Elválasztott rendszerű szennyvízgyűjtésnél a csapadékvíz szennyvízhálózatra történő bevezetését meg kell szüntetni a szennyvíztisztító telep védelme érdekében. A szennyvíztisztító telep települési szerepkörének erősítése, az EU új tisztítási határértékeinek alapján szükségessé váló fejlesztések megvalósítása. A szennyvízgyűjtő hálózat és műtárgyainak fejlesztési igényeinek a meghatározása. Szennyvíziszap utóhasznosításának, elhelyezésének megoldása. Felszíni vízrendezés, vízelvezetés Vízgyűjtők rendszerének felülvizsgálata a várható vízszállító igények növekedésének figyelembevételével A beépített környezetben a vízelvezetési módok meghatározása, a zárt csapadékvíz elvezetés-nyílt árkos vízelvezetés területi lehatárolása. A zárt csapadékvíz hálózat bővítése. (A belterület vízelvezetésének a megoldása, csapadékcsatorna építése.) A csúszás veszélyes környezetben, valamint a feltöltött területeken a csúszásveszély csökkentését elősegítő vízrendezés megoldása. Vízfolyások, élővizek vízminőségének javítása érdekében a vízbevezetéseknél a megfelelő védelmet szolgáló hordalékfogó műtárgyak, szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeknél az olajfogó műtárgy kiépítését meg kell oldani. Az élővizek hasznosításának növelésével a szabadidő töltés minőségi javítását és az idegenforgalmat is fejleszteni lehet (kiemelt lehet a halastó). Villamosenergia-ellátás A minőségi szolgáltatási igények érvényesítése. 22

A hálózatépítés, fejlesztés, rekonstrukció módjának meghatározása a település területgazdálkodási, környezetvédelmi és településképi igényeinek figyelembevételével. A hálózatok földkábelesítése. A közvilágítás energia-megtakarítást eredményező felújításának folytatása. Földgázellátás A gázhálózat fejlesztése, a szolgáltatás település szintűre történő emelésével. A hatékonyabb gázfelhasználás növelésére a kapcsolt energiatermelés célszerű növelési lehetőségeinek meghatározása. Távhőellátás A hőtermelés és hőelosztás területén a további önköltség-csökkentés lehetőségeinek feltárása. Alternatív energiahordozó alkalmazási lehetősége, kapcsolt energiatermelés növelési lehetősége (szennyvíz hulladékhő hasznosítása) A távhőszolgáltatás versenyképességének meghatározása, fogyasztói körének meghatározása. Megújuló energiahordozók Mágocs racionális energiaellátásába bevonható megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségeinek meghatározása, növénytermesztéssel, állattenyésztéssel összefüggő alternatív energiaforrások kutatása, fejlesztése (nap, geoenergia, biomassza, hulladékhő hasznosítása stb.). Táv- és hírközlés A vezetékes szolgáltatásban a hálózatfejlesztés, hálózatkorszerűsítés, széles-sávú adatátvitel javítási lehetőségeinek feltárása az otthoni munkavégzés lehetőségének növelésére A hálózatépítéssel szembeni elvárások rögzítése, a hálózat föld alatti elhelyezése. A vezeték nélküli szolgáltatás fejlesztési lehetőségeinek meghatározása a beépített környezet értékvédelmének és a be nem épített környezet tájkarakter védelmének a figyelembevételével 2.4.HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE LAKÁSGAZDÁLKODÁSI PROGRAM Célok A városi életforma felértékelése a lakókörnyezet humanizálásával, a városi karakter megteremtése mellett az életminőség javításával. A lakásállomány hiányzó szerkezeti elemeinek pótlása, a meglévő lakásstruktúra gazdagítása (bérlakások, garzonházak, nyugdíjasház, fecskeház). A bérlakás-szektor egyik alapvető talán legjelentősebb feladatának a szociális lakásigények kielégítésének biztosítása, hiszen a lakosság egy részének a távolabbi jövőben sem lesz lehetősége önállóan megoldani a lakásproblémáját. A bérlakás-program hatására növekedjen a lakásmobilitás, a fiatalok otthonteremtési lehetősége, a rászorulók lakhatási lehetősége. 23

A lakás-kínálat bővítése a társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból magas státusszal rendelkező népesség megtartása, illetve letelepedése érdekében. A kereslethez igazodó nagyságú családi házas lakóterületek kijelölése és tervszerű előkészítése belterületen,. A meglévő roma lakótelep komplex rehabilitációja. Kvalifikált szakemberek letelepítése érdekében kedvezményes árú építési telkek biztosítása. A zártkerti területek mezőgazdasági jellegének megőrzése, a lakóterületi fejlesztésre nem alkalmasak és nem is indokolt alkalmassá tenni, a kiköltözési folyamat megállítása, illetve megfékezése. Alacsony komfortfokozatú, rossz állagú, korszerűtlen lakások és szükséglakások korszerűsítése illetve megszüntetése a jövő feladatai közé tartozik, de alacsony bérű és rezsiköltségű lakások építése is szükséges az arra rászoruló rétegek, közöttük a kisebbségek számára is. A meglévő komfort nélküli bérlakások komfortosítása vagy megszüntetése, illetve kiváltása új bérlakások létrehozásával. A bérlakás-szektor egyik alapvető talán legjelentősebb feladata a szociális lakásigények kielégítése. A lakosság egy részének a távolabbi jövőben sem lesz lehetősége önállóan megoldani a lakásproblémáját. Az önkormányzati bérlakásépítés korosztályok igénye szerinti kielégítése Családalapítás előtt álló fiatalok garzonház építése és működtetése kis alapterületű lakások építése fecskeház építése szociális bérlakások építése Középkorosztály támogatására szociális bérlakás építése költségalapon meghatározott lakbérű lakások építése Nyugdíjas korosztály elhelyezésére bérlakásban lakóknak, a szükségleteiknek megfelelő kisebb nagyságú lakás biztosítása lakáscserével nyugdíjasház építése, működtetése A magasabb státuszú népesség részére megfelelő minőségű lakáskínálat feltételeinek megteremtése. Különös figyelmet kell fordítani a külföldi, illetve a magasan kvalifikált szakemberek, oktatók, orvosok, illetve egyetemen végző friss diplomások minél nagyobb számban történő letelepedésének elősegítésére, minőségi bérlakás-kínálattal, illetve otthonlétrehozási támogatásokkal, kedvezményes áru telkekkel (Ennek egyik módja: a városközpont tömbrekonstrukcióinak végrehajtásával jelentős mennyiségű lakásépítésre nyílik lehetőség). 24

Családi-házas lakóterületek kijelölése, szabályozási terveik ütemezett elkészíttetése, közművesítési feltételek elősegítése magántőke bevonásával. A lakóterületi kijelöléseknél egyes területeken a tágas beépítési lehetőség biztosítása. A több lakásos csoportos beépítési lehetőségek feltárása. A nagy telekmélységű tömbök belsejében utcanyitással kb. 30 50 lakótelek kialakítása. AZ EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI, ILLETVE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSE Egészségügyi ellátás Mágocs előreszámított népessége enyhén csökkenő létszám mellett a magyarországi, illetve nyugat-európai trendeknek megfelelően jelentős mértékű elöregedést mutat. A civilizációs ártalmak (mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, káros szenvedélyek, stressz, környezeti ártalmak, stb.) következtében a betegségek gyógyítása mellett nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a betegségek korai megelőzésére és korai felismerésére. Ez az állapot a jelenleginél hatékonyabb egészségügyi rendszert igényel. A Johan Béla Egészség Évtizedének Nemzeti Programjában foglaltakhoz igazodó helyi egészségügyi stratégia kialakítására teszünk javaslatot. Cél az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletváltás a lakosság egészségi állapotának megőrzése és javítása a születéskor várható élettartam növelése az egészségügyi ellátórendszer további fejlesztése és hatékonyabb működtetése a mikrotérségi központ szerepkör kialakítása a Megyei Kórház és a település együttműködésének erősítése a lakosság jobb egészségügyi állapotának eléréshez az egészséges táplálkozás, életmód és egészségnevelés eszközeinek igénybevétele egészséges életre nevelés, az egészséges életmóddal kapcsolatos tudatformálás a prevenció és a szűrővizsgálatok kiemelt kezelése az irányított betegellátás bevezetése lehetőségének vizsgálata városi drogellenes stratégia kidolgozása és megvalósítása a légi mentési lehetőségek fejlesztése az életmentő ellátás javításához mentő állomás elhelyezése, sürgősségi ellátás feltételeinek javítása a háziorvosi rendelők funkcionális privatizációjának befejezése és teljes körűvé tétele 25

az önkormányzati tulajdonú rendelők felújítása, korszerűsítése, a bérelt orvosi rendelők elhelyezése az ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek és fogászat) megfelelő, hatékony üzemelési módjának kialakítása a terhesgondozó új helyen történő elhelyezése az Otthon Ápolási Szolgálat az igényeknek és lehetőségeknek megfelelő fejlesztése a sürgősségi ellátás feltételeinek javításához segítségnyújtás az igényeknek, illetve a lehetőségeiknek megfelelően a háziorvosi tevékenység és a településen található szakellátás együttműködésének, ellátásának és szakmai feltételeinek fejlesztése a védőnői szolgálat bővítése és a gyermekorvosi rendelő mellett védőnői tanácsadó kialakítása, korszerű felszerelése az iskola-egészségügy területének fejlesztése, az ellátást nyújtók létszámának növelése, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyermeklétszámhoz igazodva, a hiányzó iskolai orvosi rendelők kialakításának és felszerelésének pótlása alternatív gyógyászati központ kiépítése a gyógyturizmushoz szükséges feltételrendszer kialakításában közreműködés Szociális, gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátások Cél a város minden rászoruló lakója számára elérhetővé kell tenni a szociális biztonságot garantáló és minőségi ellátást biztosító ellátási formákat. a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem. a segély helyett munka elv érvényesítése a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer a mindenkori igényekhez igazodva feleljen meg a vonatkozó szakmai kritériumoknak, és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatást a rászorulóknak az alapellátások további erősítése, illetve a speciális alapellátásokkal történő bővítése az intézményben nyújtott ellátások iránti igények indokolatlan emelkedése, megelőzése érdekében. a hatósági tevékenység szolgáltató jellegének erősítése. a hatékonyabb feladatellátás érdekében a szociális intézményt fenntartó, illetve működtető civil szervezetekkel, egyházakkal történő együttműködés erősítése. Az önkormányzati feladatok ellátási szerződés útján, illetve más önkormányzattal társulásos úton történő ellátása. mikrotérségi-központ szerepkör kialakítása, javítása. : A már működő szociális alapellátások, a vonatkozó jogszabályokban előírt ütemezésnek megfelelő, az igényekhez igazodó biztosítása 26

az étkezési igények kielégítése a házi segítségnyújtást igénylők kiszolgálása a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hatékony működtetése, igény szerinti bővítése A jövőben biztosítandó speciális alapellátási feladatok megvalósítása közösségi pszichiátriai ellátás nyújtása a mindennapi életvitelben, a képességek fenntartása, illetve fejlesztése érdekében támogató szolgáltatás nyújtása a fogyatékos személyek részére lakókörnyezetükben és a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésére szenvedélybetegek részére segítő szolgáltatás nyújtása, közösségi és szociális csoportmunka keretében. A szakosított ellátási formák a középsúlyos értelmi fogyatékos személyek nappali ellátása, az igényekkel összhangban az ellátás fejlesztése a halmozottan fogyatékos, önmaguk ellátása, az igényekkel összhangban az ellátás fejlesztése a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásának megoldása, a családjuk tehermentesítése, az őket gondozó személyek munkavállalási képességeinek javítása érdekében a hiányzó átmeneti elhelyezési formák teljes körű biztosítása: -időskorúak gondozóháza -fogyatékos személyek gondozóháza -pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona a megyei önkormányzat ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az idősellátás, valamint lakossági szükségletek alapján további két intézménytípus feladatainak segítése. Gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátások A gyermekjóléti alapellátások fejlesztése A gyermekjóléti szolgálat gyermekjóléti központtá történő átalakításával az eddigi feladatokon túl az alábbi speciális feladatok ellátása: -utcai és lakótelepi szociális munka -kapcsolattartási ügyelet -kórházi szociális munka -készenléti ügyeleti szolgálat A Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Központ Szociális Szolgáltató Csoportjának központi elhelyezése, a tárgyi és személyi feltételek fejlesztése 27