PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. Igazgató: Mihályi Gyula PEDAGÓGIAI ÉS SZAKMAI PROGRAMJA A pedagógiai és szakmai programot a tantestület elfogadta 2013. május 22-én. Mihályi Gyula igazgató A pedagógiai és szakmai programot a fenntartó jóváhagyta 2013. május 22-én. Bokor József School of Business Kft. 1

I. 1. Bevezető gondolatok Pedagógiai programunk 2013. évi módosítását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről - törvényi változások indokolták. Ezen Pedagógiai program módosítás 2013. szeptember 01-től kerül felmenő rendszerben bevezetésre. A pedagógiai program részét képező helyi tanterveket az iskola tanárai készítették el a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján megjelent szakmai vizsgakövetelmények, szakmai kerettantervek és korábbi helyi tanterveink átalakításával. A School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola tantestülete a - legjobb tudásával és meggyőződésével készítette el a jelen munka erőpiaci elvárásokra és állapotokra alapozó korszerű, gyakorlatorientált, mindannyiunk jövőjét meghatározó pedagógiai programját. Az értékelésre vonatkozó rendelkezések A tantestület a pedagógiai programban foglaltak teljesítését tanítási évente értékeli a tantestületi tanévnyitó értekezleten az előző tanévre vonatkozóan. A módosításra vonatkozó rendelkezések A pedagógiai program módosítható, a módosítást kezdeményezheti: - a középiskola igazgatója - a tantestület tagjainak 50%-a + 1 fő, a feltételek meglétének írásbeli igazolása alapján - az intézmény fenntartója - jogszabályi előírás A tantestületi módosítási kezdeményezésről a tantestület szavazással határoz. A jelenlévő tantestületi tagok kétharmadának egyetértése szükséges az indítvány elfogadásához. A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása, egyetértési jog, közzététele (2011. évi CXC. törvény 26. (1), 69. (1)e.) elfogadás: nevelőtestület jóváhagyás: intézményvezető egyetértés: fenntaró Közzététel: - Az iskola Pedagógiai programjának egy példánya megtalálható az iskola titkárságán. A Pedagógiai program nyilvános, kérésre az bárki számára megismerhető. Az iskola titkárságán tanulmányozható, elolvasható. - Az iskola a Pedagógiai programját a jogszabályi előírásoknak megfelelően közzéteszi, az az iskola honlapján olvasható. - Az iskola igazgatója az érdeklődő szülő, jelentkező, vagy a már iskolai tanuló részére kérésre szóbeli tájékoztatást is ad a Pedagógiai programról, annak elérhetőségéről. A kizárólag szakképző évfolyamokkal működő iskolánk a szakképzés összehangolása, az erőforrások közös használata és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szerkezetű képzés érdekében együtt kíván működni a közeljövőben létrehozandó térségi integrált szakképző központ többi intézményével. Pedagógiai és szakmai programunkban közösségünk elképzeléseit foglaltuk össze. Arra összpontosítottunk, hogy a körülmények figyelembevételével hogyan tudunk előbbre lépni. Az iskola-koncepció tehát, a közösség koncepciója. Meggyőződésünk, hogy a céljaiban és szellemében egységes nevelőtestület képes csak arra, hogy a megvalósításon is közösen dolgozzon. Iskolánk pedagógiai programja és helyi tanterve követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. Alapvetően egy elméleti-gyakorlati összefoglaló, amely meghatározza az iskolai nevelés, oktatás, képzés jelenlegi tartalmi, szervezeti, feltételbeli lehetőségeit. A pedagógiai program elkészítése új helyzet elé állította az iskolánkat. Lehetőséget teremt az autonóm nevelőtestületnek a működése felülvizsgálatára, szakmai stratégia önálló meghatározására. Szerződéses jellege kölcsönös garanciát biztosít a fenntartók, az iskolahasználók és az iskola dolgozói számára egyaránt. 2

A mi programunk a képzési ciklus egészére vonatkozóan határozza meg a tanítás-, a tanulás, a nevelés folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, tanterveit, az iskola működésének feltételeit. A nevelőtestület által elfogadott és a fenntartók által jóváhagyott szakmai alapdokumentum átfogja az iskola működésének minden területét. Szerencsére -mint minden más iskolának- a mi iskolánknak is vannak már hagyományai, szabályai, melyek nem teszik lehetővé, hogy radikálisan más program bevezetésére történjen kísérlet, mint ami szerves fejlődése során kialakult. Feladatunk a programalkotás keretében a szakszerűség biztosítása és a szükséges változtatások körültekintő végrehajtása. Lényegileg egy olyan stratégiát nyújt, amely nélkülözhetetlen a kitűzött célok megvalósítása szempontjából. Programunk rögzíti a szakmai tartalmakat, a nevelés-oktatás folyamatát, kijelöli a fejlesztési stratégiát, fontos információkat tartalmaz a szülők és a fenntartók számára, egyben garanciát jelent a pedagógusok, a tanulók és szüleik részére. Ez a fenntartó által jóváhagyott dokumentum meghatározza a tanítás-tanulás folyamatának helyi elveit, tanterveit, működési feltételeit. Olyan elméleti-gyakorlati összegzés, amely megjelöli az adott intézmény közeli és távolabbi tartalmi, szervezeti és metodikai műveleteit, feltárja a nevelési rendszer belső tartalékait. A munka folyamatához pedig a "legnagyobb magyar" Széchenyi István szavait idézzük: " Egy szabadságszerető hazában a fiatalok egyre tökéletesebb nevelése kötelesség!" Csak azokat engedhetik a magyar iskolák, a magyar gyermekek, a magyar fiatalok közelébe, akik hisznek is abban, hogy ez lehetséges. Iskolánk KÜLDETÉSNYILATKOZATA: EGY JÓ LÉGKÖRŰ, CSALÁDIAS, UGYANAKKOR REÁLIS KÖ- VETELMÉNYEKET TÁMASZTÓ ISKOLÁBAN EMELT SZÍNTŰ VAGY KÖZÉPFOKÚ SZAKMAI VÉG- ZETTSÉGHEZ SEGÍTENI AZOKAT A NEM MINDIG AMBÍCIÓZUS, ÉS TANULÁSI KÉPESSÉGEKKEL SEM TÚLSÁGOSAN MEGÁLDOTT FIATALOKAT, AKIK IDŐLEGESEN KISZORULTAK A FELSŐOKTA- TÁSBÓL, ÁM SOK ESETBEN CSALÁDI HÁTTERÜK NEM ÁRULKODIK KÜLÖNÖSEBB JÓLÉTRŐL, DE MUNKÁT VÁLLALNI MAJD CSAK SZAKMAI KVALIFIKÁLTSÁGUK NÖVELÉSE UTÁN SZERETNÉNEK. A KÖZÉPSZÍNTŰ SZAKKÉPZÉS SZÉLES SKÁLÁJÁT KÍNÁLJUK: A GAZDASÁGI, INFORMATIKAI TE- RÜLETTŐL KEZDVE, AZ OLYAN HUMÁN JELLEGŰ SZAKOKIG, MINT SPORTEDZŐ VAGY SZÍNÉSZ II. KÉPZÉS. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a gyakorlatorientált szakmai képzés, a minőségi nevelő- oktatómunka áll, amely megfelel a munkaerőpiac, a tanulók, a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak a magas színvonalú szakképzésre, informatikai eszköztudásra, nyelvtudásra. Arra törekszünk, hogy a diákok korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A tanórán kívüli órákkal, foglalkozásokkal, versenyekre való felkészítéssel a tehetséges, az érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az iskola általános célja, hogy képesek legyenek diákjai felelősségteljesen gondolkodni, legyenek szabadok, tisztelettel legyenek mások iránt, legyenek elkötelezettek és keményen dolgozzanak, tanuljanak. Az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájárul a gazdasági és a társadalmi, kulturális értékek átadásához. Elsősorban előtérben van a minőségi szakmaiság követelménye. Elsődleges feladatának tekinti a tudás közvetítését,de nem feledkezik el arról, hogy azért tanít, hogy neveljen. Az iskola gondolkodás- és cselekvésmódját meghatározza, hogy, minden tanulótól, akit elismernek képességeiért, megkövetelhető mindaz, amit képes kihozni magából. Az egyetlen megengedett ráhatás a mások jó példája és a következetes követelmény támasztás. A bizalom az egész nevelés alapja. Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés". Ennek legfontosabb eleme a közösségi környezet" kialakítása. Ilyenek: bizalomra építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés, diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Kiemelten fontos az is, hogy az iskola nevelői környezetet" biztosítson. I. 2 Alapító okiratban foglaltak 3

Alapító okirat a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37.. és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése alapján SCHOOL OF BUSINESS SZÉKESFEHÉRVÁR ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA alapító okirata 17/2013. számú, 2013. április 19-én kelt határozatával felülvizsgálta a School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos 2013. szeptember 1-től Alapító neve: székhelye: School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Közhasznú Társaság 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12. ( Cg.: 06-14-000117 ) Fenntartó neve: School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye: székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) Működtető neve: School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság székhelye: székhely: 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 12.) ( Cg.: 06-09-013703/5 ) Intézmény School of Business Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola hivatalos neve: Rövid: neve: School of Business Székesfehérvár Nemzetiségi/nem- School of Business Székesfehérvár zetközi nyelven: OM azonosítója 100562 Intézmény típusa Szakközépiskola Intézmény feladatellátási helye(i) da) Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. dc) Telephelye(i): 1. 8000 Székesfehérvár, Budai út 7. db) Tagintézménye(i): SCHOOL OF BUSINESS Székesfehérvár ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA DUNAKESZI TAGINTÉZMÉNYE dc) Telephelye(i): 2. 2120 Dunakeszi, Bazsanth Vince út 10. db) Tagintézménye(i): SCHOOL OF BUSINESS Székesfehérvár ÜZLETI SZAKKÖZÉPISKOLA BUDAPESTI TAGINTÉZMÉNYE dc) Telephelye(i): 3. 1144 Budapest, Álmos vezér tér 9. dc) Telephelye(i): 4. 1071 Budapest, Városligeti Fasor 17 21. Alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Alapfeladata (Nkt. 4. 1.) h) szakközépiskolai nevelés-oktatás, (Kt 29. ) n) felnőttoktatás, (Kt. 78. ) Szakfeladat: 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása TEÁOR 85.32 08 Szakmai középfokú oktatás 85.41 08 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás 85.42 08 Felsőfokú oktatás 85.51 08 Sport, szabadidős képzés 85.59 08 M.n.s. egyéb oktatás 4

85.60 08 Oktatást kiegészítő tevékenység 47.99 08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem 68.20 08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 93.19 08 Egyéb sporttevékenység Működési terület: Magyarország A 2011. évi CXC. Törvény 4. 35. pontja értelmében a köznevelési intézmény térségi feladatot lát el Egyes szakmák tekintetében 2011. évi CXC. Törvény 4. 22. pontja értelmében országos feladatot lát el A felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként Összesen: 630 fő ebből: 528 fő nappali, 102 fő esti Székhely: 140 fő nappali, 30 fő esti 1. telephely: 100 fő nappali 2. telephely: 120 fő nappali, 30 fő esti 3. telephely: 84 fő nappali, 30 fő esti 4. telephely: 84 fő nappali, 12 fő esti Az évfolyamok száma iskolatípusonként Szakközépiskola 1, 2, 3 év (1/13, 2/14, 3/15) az Országos Képzési Szakközépiskola, szakképzési évfolyamokkal Jegyzékben meghatározottak szerint. Felnőttképzés: felnőttképzés képzési programja szerint Szakképzés Székhelyen és 1. telephelyen: (Székesfehérvár) Szakmacsoport 3. - Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munkarend Képzési idő év * Kimenő évfolyamok: - Színész II. 52 212 02 0000 00 00 Nappali, esti 3 év Elágazás: Színházi és filmszínész Nappali, esti 3 év Vers- és prózamondó előadóművész Nappali, esti 3 év Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 52 813 01 0000 00 00 Nappali, esti Elágazás: Fitness-welness asszisztens 52 813 01 0010 52 01 Nappali, esti 1 év Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 52 813 01 0010 52 02 Nappali, esti 1 év 4. - Újságíró, konferanszié 54 321 01 0000 00 00 2 év Elágazás: Rádióműsor-vezető, konferanszié 54 321 01 0010 54 02 Nappali, esti 2 év Újságíró I. 54 321 01 0010 54 03 Nappali, esti 2 év 7. - Informatikai rendszergazda 54 481 03 0000 00 00 Nappali, esti 2 év Elágazás: - Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 54 481 03 0010 54 01 2 év - Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 05 2 év - Webmester 54 481 03 0010 54 07 2 év 7. - Informatikai alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0000 00 00 Nappali, esti 2 év Elágazás: Információrendszer-elemző és -tervező 54 481 02 0010 54 02 Nappali, esti 2 év Internetes alkalmazásfejlesztő 54 481 02 0010 54 03 Nappali, esti 2 év Szoftverfejlesztő 54 481 02 0010 54 04 Nappali, esti 2 év 7. - Informatikus 54 481 04 0000 00 00 Nappali, esti 2 év Elágazás: - Gazdasági informatikus 54 481 04 0010 54 01 Nappali, esti 2 év - Műszaki informatikus 54 481 04 0010 54 04 2 év - Távközlési informatikus 54 481 04 0010 54 05 2 év - Telekommunikációs informatikus 54 481 04 0010 54 06 2 év 15. - Pénzügyi-számviteli ügyintéző 52 344 01 0000 00 00 Nappali, esti 1,5 év 15. - Vállalkozási ügyintéző 52 344 02 0000 00 00 Nappali, esti 1,5 év 2013/2014 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések 7. XII Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető 54 481 03 N, E, TK 2 (1) 5

7. XIII Szoftverfejlesztő 54 213 04 N, E, TK 2 (1) 7. XIII Gazdasági informatikus 54 481 02 N, E, TK 2 (1) 7. XIII Informatikai rendszergazda 54 481 04 N, E, TK 2 (1) 15. XXIV Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54 344 01 N, E, TK 2 (1) 17. XXVI Logisztikai ügyintéző 54 345 01 N, E, TK 2 (1) 3. XXXVII Fitness-wellness instruktor 54 813 01 N, E, TK 2 (1) 3. XXXVII Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 54 813 02 N, E, TK 2 (1) 4. Színész II. 55 212 01 N, E, TK 1 2 II Kisgyermek-gondozó, nevelő 54 761 02 N, E, TK 2 (1) * A zárójelben szereplő időtartam az adott képzés ágazati részét már teljesített tanulókra vonatkozik. 2. telephelyeken: (Dunakeszi) Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munkarend Képzési idő év * Kimenő évfolyamok: 7. - Informatikai rendszergazda 54 481 03 0000 00 00 Nappali, esti 2 év Elágazás: - Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 54 481 03 0010 54 01 Nappali, esti 2 év - Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 05 Nappali, esti 2 év - Webmester 54 481 03 0010 54 07 Nappali, esti 2 év 7. - Informatikus 54 481 04 0000 00 00 Nappali, esti 2 év 3. - Elágazás: - Gazdasági informatikus 54 481 04 0010 54 01 Nappali, esti 2 év - Távközlési informatikus 54 481 04 0010 54 05 Nappali, esti 2 év - Telekommunikációs informatikus 54 481 04 0010 54 06 Nappali, esti 2 év Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 52 813 01 0000 00 00 Nappali, esti 1 év Elágazás: 7. XIII Informatikai rendszergazda 54 481 04 N, E, TK 2 (1) 3. XXXVII Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 54 813 02 N, E, TK 2 (1) 2 II Kisgyermek-gondozó, nevelő 54 761 02 N, E, TK 2 (1) * A zárójelben szereplő időtartam az adott képzés ágazati részét már teljesített tanulókra vonatkozik. 3. és 4. telephelyeken: (Budapest) Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 52 813 01 0010 52 02 Nappali, esti 1 év 2013/2014 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések 7. XIII Gazdasági informatikus 54 481 02 N, E, TK 2 (1) Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munkarend Képzési idő év * Kimenő évfolyamok: 7. - Informatikai rendszergazda 54 481 03 0000 00 00 Nappali, esti 2 év Elágazás: - Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 54 481 03 0010 54 01 Nappali, esti 2 év - Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 05 Nappali, esti 2 év - Webmester 54 481 03 0010 54 07 Nappali, esti 2 év 7. - Informatikus 54 481 04 0000 00 00 Nappali, esti 2 év 3. - Elágazás: - Gazdasági informatikus 54 481 04 0010 54 01 Nappali, esti 2 év - Műszaki informatikus 54 481 04 0010 54 04 2 év - Távközlési informatikus 54 481 04 0010 54 05 2 év - Telekommunikációs informatikus 54 481 04 0010 54 06 2 év Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 52 813 01 0000 00 00 Nappali, esti 1 év Elágazás: Fitness-welness asszisztens 52 813 01 0010 52 01 Nappali, esti 1 év Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) 52 813 01 0010 52 02 Nappali, esti 1 év 18. - Idegenvezető 54 812 01 0000 00 00 Nappali, esti 2 év 6

2013/2014 tanévtől induló új OKJ szerinti képzések 7. XIII Gazdasági informatikus 54 481 02 N, E, TK 2 (1) 7. XIII Informatikai rendszergazda 54 481 04 N, E, TK 2 (1) 18. XXVIII Idegenvezető 54 812 01 N, E, TK 2 (1) 3. XXXVII Sportedző (atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgásl) 54 813 02 N, E, TK, 2 (1) * A zárójelben szereplő időtartam az adott képzés ágazati részét már teljesített tanulókra vonatkozik. A feladatellátást szolgáló vagyon: A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az iskola vagyona az alapfeladatok ellátásának biztosítására szolgál. Erre tekintettel különösen az alábbiakra használható fel: az iskolában tanító tanárok munkabérére, óradíjára és járulékaira ingatlanok, helyiségek vásárlására, felújítására, bérleti és üzemeltetési díjára gazdasági-pénzügyi és adminisztratív tevékenységek díjazására, a szükséges nyomtatványok vásárlására a működéshez, az oktatáshoz szükséges könyvek, segédanyagok, technikai eszközök vásárlására tájékoztató, ismertető és reklám anyagokra tanulmányi ösztöndíjakra diákoknak, tanároknak tanulmányi versenyek tartására, tanulmányi kirándulásokra tanárok szakmai és módszertani továbbképzésére, kutatási, fejlesztési pályázatok meghirdetésére, támogatására. Nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, külföldi oktatási anyagok adaptálására. Ingatlanok Cím Alapterület Tulajdonos Székesfehérvár, Várkörút 52. 226 m 2 School of Business Vezetőképző és Tanácsadó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Székesfehérvár, Várkörút 52. 102 m 2 Denk Kft. Székesfehérvár, Budai út 7. 150 m 2 Székesfehérvár MJV Önkormányzata Dunakeszi, Bazsanth Vince út 10. 240 m 2 Dunakeszi Város Önkormányzata Budapest, Álmos vezér tér 9. 120 m 2 Budapest XIV. ker. Önkormányzata Budapest, Városligeti Fasor 17 21. 240 m 2 Magyarországi Evangélikus Egyház Nagyértékű ingóságok Az 50 ezer forint értéket meghaladó ingóságok a székhelyhez és telephelyekhez mellékelt eszköz- és felszerelésjegyzékben kiemelve szerepelnek. 1. az iskola feladatainak ellátásához, jogszerű működéséhez szükséges termeket, helyiségeket, felszerelési tárgyakat a fenntartó egyrészt a Kht. tulajdonában lévő, illetve a gazdálkodás eredményeként tulajdonába kerülő dolgok használati jogának átadásával, másrészt a bérleti jogviszony keretében használatába kerülő ingatlanok, helyiségek, dolgok használati és az egyes bérleti szerződésekben meghatározott mértékű hasznosítási jogának átengedésével biztosítja; 2. az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a pénzeszközök is, amelyeket a fenntartó az iskola jóváhagyott éves költségvetése alapján az intézmény önálló bankszámlájára a működés és a feladatellátás finanszírozására átutal; 3. az iskola feladatellátását szolgáló vagyonát képezik azok a bevételek, amelyek a használati, hasznosítási jog gyakorlásából erednek, továbbá az alapfeladathoz kapcsolódó tandíj, regisztrációs díj, és egyéb díjbevételek, valamint a jelen alapító okiratban megjelölt kiegészítő tevékenységből származó bevételek, a szakképzési támogatás címén szerződés alapján biztosított pénzeszközök, illetve az ezek felhasználásával vásárolt de a Kht. tulajdonát képező - technikai, oktatási és egyéb eszközök használati és hasznosítási joga, az ebből származó bevételek; 4. az iskola számára nyújtott fenntartói, illetve más külső szervek, szervezetek, magánszemélyek által nyújtott, valamint a pályázati úton elnyert támogatások. Az iskola gazdálkodása, megszervezésének módja szerint részben önálló, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint teljes jogkörrel rendelkező intézmény. A fenntartó a gazdálkodás megszervezésével (mely a tervező és adminisztrációs tevékenységet is magába foglalja) a mindenkori igazgatót és gazdasági vezetőjét bízza meg. E személyek közösen meghatározzák az éves költségvetési irányzatot és az intézmény pénzügyi kereteit. Az így megadott előirányzatok felett az ügyvezető dönt, rendelkezve az utalványozási joggal. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az igazgató saját felelősségi körben, az általa irányított intézményegység vonatkozásában gyakorolja, a hatályos jogszabályokban, a jelen alapító okiratban, a belső szabályzatokban foglaltak és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével, az alábbiak szerint: A fenntartó által jóváhagyott költségvetés előirányzatainak felhasználása felett jogosult rendelkezni, azzal a megszorítással, hogy az 500.000-, Ft-ot meghaladó összegű kötelezettség vállaláshoz, valamint utalványozáshoz be kell szerezni a fenntartó előzetes hozzájárulását. A költségvetésben meghatározott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni. A kiegészítő tevékenységből származó bevételeket csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadások fedezésére használhatja fel. Az iskola a pénzeszközeit a külön nyitott belföldi bankszámláin kezeli. A bankszámlák nyitásához a fenntartó engedélye szükséges. Pénzkölcsönt, hitelt csak a fenntartó előzetes írásbeli hozzájárulásával vehet fel, kezességet nem vállalhat, 7

Az intézmény egyéb jellemzői: az intézmény adószáma az intézmény pénzforgalmi számlaszáma az intézmény képviseletére jogosult neve az oktatás munkarendje egyéb Alapító okirat kelte, hatálya, előző alapító okirat: Fenntartói határozat száma: értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el. A könyvvezetést a fenntartó végzi, az iskola igazgatója felelős a fenntartó által meghatározott analitikus nyilvántartások vezetéséért és a gazdálkodással összefüggő információ-szolgáltatás megfelelő formában, gyakorisággal és tartalommal való teljesítéséért. Az iskola vagyona feletti rendelkezési jog: Az alábbiak szerint oszlik meg a fenntartó, valamint az iskola között: Az iskola igazgatója, a tagintézményre vonatkozóan a tagintézmény vezetője jogosult az iskola működéséhez szükséges,- a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott ingatlanok, helyiségek, ingóságok, eszközök és felszerelések biztosítása érdekében,- bérleti szerződések megkötésére, megszüntetésére, módosítására (a fenntartó jóváhagyásával). A fenntartó jogosult az iskola feladatellátását biztosító ingatlanok tulajdonjogának megszerzését eredményező szerződések megkötésére. A fenntartó jogosult engedélyezni, hogy a feleslegessé váló vagyontárgyakat az iskolaigazgató selejtezze, vagy értékesítés útján hasznosítsa. Az intézmény működéséhez és fejlesztéséhez szükséges pénzeszközöket a fenntartó az iskola éves költségvetésének jóváhagyásával állapítja meg. Az igazgató az iskola éves költségvetésre javaslatot tesz a fenntartónak, a jóváhagyott költségvetéssel a jogszabályokban, a jelen alapító okiratban és a belső szabályzatokban meghatározottak érvényesítésével, annak keretei között gazdálkodik. Az igazgató határozza meg az iskola vagyonával való gazdálkodás keretében az oktatás tárgyi, technikai fejlesztésének fő irányait. Biztosítja az iskola vagyonába tartozó eszközök intézményegységenkénti nyilvántartását, javaslatot tesz a fenntartónak a feleslegessé vált tárgyi eszközök hasznosítására. Az iskola a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetésének erre a célra jóváhagyott előirányzatán belül, valamint az abban nem szereplő egyéb bevételei terhére önállóan dönt a fenntartó által meghatározott fő irányok figyelembe vételével az oktatás tárgyi, technikai fejlesztését szolgáló tárgyi eszközök beszerzéséről, azzal, hogy ezek az eszközök a fenntartó tulajdonát képezik, de azok használati és hasznosítási joga az iskola vagyonát képezi, a rendelkezési jog pedig az iskola igazgatójáé. 18279678-1-07 10918001-00000164-00300019 Mihályi Gyula Nappali (N), esti (E), tanfolyami képzés (TK) A működés kezdete: 1997. szeptember 01. 2013. április 19-én 2013. szeptember 1-től 2013. január 14. 17/2013 Kelt: Szeged, 2013. április 19-én. ph. Aláírás 8

I. 3. Iskola rövid jellemzése, személyi, tárgyi feltételek. Az 1997-ben elindult iskolánk Székesfehérváron a Várkörút 52. szám alatti oktatási épületben és a tőle nem messze található Budai út 7.. sz. épületében működik. Az épületek a város centrumában találhatók, mindenhonnan jól megközelíthetők. Működik bennük könyvtár (a Várkörúton szakmai könyvtárszoba), számítástechnikai szaktanterem, taniroda (a Várkörúton). Dunakeszin az iskola a városközpontban található Radnóti Miklós Gimnázium néhány éves épületében működik. Számítástechnikai szaktantermei, tornaterme van. Budapesten az iskola az Álmos vezér téren található Álmos vezér téri Általános Iskola és Gimnázium épületében Budapest, Városligeti Fasor 17 21. alatt a Fasori Evangélikus Gimnáziumban működik. Számítástechnikai szaktantermei, tornaterme van. Az üzleti szakközépiskolában iskolarendszerű oktatásban olyan szakokat indítunk 1, 2 ill. 3 éves képzési idővel, amelyre szükség van a gyakorlatban és megkönnyíti diákjaink elhelyezkedését. Az oktatáshoz, gyakorlati képzéshez szükséges alapvető tárgyi eszközökkel rendelkezünk (TV-k, videók, számítógépek, nyomtatók, fénymásoló, írásvetítő, projektor és más korszerű multimédiás prezentációs eszközök, irodatechnikai eszközök stb.). Az iskola személyi feltételei biztosítottak. Az oktatásban résztvevő kollégák - a gyakorlatban elismert szakemberek, iskolákban tanító pedagógusok - személye garancia a színvonalas munkára. Tartalmi munka: A képzési szakok skálája mára már sokrétű, és az igényeknek megfelelően változik. Az OKJ-ben szereplő középfokú és emelt színtű szakképesítések közül indítjuk azokat, amelyekre az adott térségben szükség van. Figyeljük a munkaerőpiaci igényeket és a tanulni vágyó fiatalok érdeklődési körét, valamint azt, hogy a térségben mely képzések hiányoznak a szakképzési kínálatból, illetve hol mutatkozik túlképzés, és szakmai képzési struktúránkat, kínálatunkat ehhez igazítjuk. Hiánypótlónak gondoljuk pl. az újságíró és a sportedző és a színész-képzés bevezetését. Kiemelt feladatuk: 1. Az új információhordozók megismertetése diákjainkkal. Minden tanulót igyekszünk az informatika robottechnika alapjaitól a magasabb szintekig eljuttatni, INTERNET világába bevezetni. 2. Szakoktól függően idegen nyelvet illetve nyelveket tanítunk. Célunk minél több diákot nyelvvizsga szintjéig eljuttatni. Az idegen nyelv tanulásának hatékonyságát fokozni kívánjuk nemzetközi projektekbe való bekapcsolódással (Szokratesz, Coménius), pályázatokon való részvétellel, külföldi tanulmányutakkal, testvérintézményi kapcsolatok kiépítésével. A számítástechnika, idegen nyelvek, statisztika tanítása csoportbontásban történik. A szakmai felkészítés mellett fontos a hallgatók személyiségének fejlesztése. Mindezt tréningekkel, szituációs gyakorlatokkal igyekszünk fokozni. Gyakorlattal való élő kapcsolatot illetve az életre való felkészülést pedig a tanulmányi idő felénél sorra kerülő összefüggő szakmai gyakorlatokkal segítjük, amely egyúttal a szakdolgozat elkészítéséhez is hozzájárul. I.4. Az iskola fő célkitűzései: Jövőképünk: Intézményünk váljon a régió meghatározó intézményévé. A jövőkép prioritást ad az erkölcsi nevelésnek és a viselkedést az erkölcsi nevelés következményeként várja el. Az érett felnőtté válásnak alapfeltétele ugyanis a szabályok belsővé válása. Küldetésnyilatkozatunk: Olyan iskolává szeretnénk válni, amely korszerű, naprakész, a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő, az európai normákhoz illeszthető ismereteket nyújt Nyugat-Magyarországon az informatika, a sport, a kereskedelmi, üzleti életben elhelyezkedni akarók számára és megerősíti, továbbviszi az egyetemes és nemzeti értékeket a partnerek elégedettségének növelése mellett. Tanulóinkat úgy kívánjuk nevelni-oktatni, hogy egy életre szóló útravalót kapjanak, kialakítjuk az önfejlesztés igényét, képességét. Tanítványaink ismerjék fel, hogy csak stabil tudással lehet építkezni, a sokoldalúság elősegíti a helytállást az életben. Törekszünk a szakmai kiválóságra és arra, hogy minden diák képességei szerint a legtöbbet hozza ki magából. Munkánk középpontjában az ember áll, ebben legjobb szövetségeseink a szülők. Szakmai munkánkban mindig jelen van a megújulás, proaktív magatartás a közvetlen és közvetett környezeti változások kihívásai miatt. Érezzük, hogy társadalmi felelősségünk nagy, hiszen újabb és újabb nemzedékeket nevelünk, ezért minden munkatársunktól elvárjuk, hogy fejlődésre és kiválóságra törekedjen. Elsősorban tisztességes embereket szeretnénk nevelni, akik őrzik és továbbfejlesztik az elődeik által létrehozott vagy megőrzött erkölcsi és kulturális értékeket és gondoskodnak arról, hogy ez az átörökítési folyamat ne szakadjon meg. Másrészt olyan ismeretekkel, készségekkel, erkölcsi szokásokkal kell a tanulóinkat kibocsátanunk, amelyek elegendők a társadalomba, a családba és a modern üzleti életbe való zökkenőmentes beilleszkedéshez. 9

Oktatási küldetésünk: Olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve közép vagy felsőfokú szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Nevelési küldetésünk: Olyan szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni, akik ismereteik, képességeik, személyiségi jegyeik, közösséghez való viszonyuk, szorgalmuk és munka kultúrájuk alapján elismerést vívnak ki önmaguknak, családjuknak és iskolájuknak Szakmai ismeretek magas fokú elsajátítása. Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése. Az önművelés igényének és szokásának kibontakozása. A tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek értő szemléltetésére, a tudatos gazdasági szerepvállalásra. A tanulók felkészítése arra, hogy tanulmányai befejezésekor önmagát mint megbízható színtű ön- és társadalomismerettel bíró személyiséget a munka világában célvezérelten és magabiztosan elhelyezni képes fiatal felnőttként definiálja. Megfelelő szövegértés, beszédkultúra fejlesztése. Ismerjenek legalább egy vagy két idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudják. Logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés. A számítógép, INTERNET használatának elsajátítása. Információs anyagokban képesek legyenek tájékozódni (lexikon, múzeum, könyvek). A nemzeti műveltségi anyag és a világörökség részét képező egyetemes emberi kultúra elemi szintű ismerete (felhívjuk figyelmüket a városban zajló kulturális programokra, eseményekre). Egymás megértésére, elfogadására megbecsülésére nevelés. Egészséges életmódra való felkészítés (testi, lelki, szociális nevelés, testnevelés és sportfoglalkozások). Környezettudatos életvitelre nevelés. Alapvető fogyasztóvédelmi ismeretek és jogok megismertetése. A korosztálynak megfelelő közlekedési ismeretek átadása, gépjárművezetői engedély megszerzésének elősegítése. Az áldozattá válással kapcsolatos, a korosztályt érintő ismeretek nyújtása a Rendőrség szakértőinek bevonásával. Az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzékenység növelése. Akaraterő fejlesztése. Esztétikai minőségekre nyitott magatartás, zeneértő- és érző képesség kialakítása, fejlesztése. Mindenoldalú kommunikációs képesség fejlesztése. Célunk tehát olyan nyitott fiatalok kibocsátása az iskolákból, akik igényes ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzésében. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat, ahol felfedezheti az alkotás izgalmát, örömét. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát. A tanuló egyéni fejlődéséhez mért a jó eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Ugyanakkor ráneveljük őket a kudarcok elviselésére is, a kettő lehetőleg egészséges összhangjának megkeresésével. Mindezt olyan tartalmú és nyelvezetű tananyaggal kívánjuk elérni, amely egy korosztályhoz szól, érte készült visszatükrözi vágyait, elképzeléseit. A tantervi tartalommal nem nivellálni, hanem differenciálni akarunk. Esélyt, lehetőséget biztosítva arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Teljesítményre törekszünk, de megítélésünk alapja, hogy a tanuló és a tanár mit tesz, mit tud és mire képes, mire törekszünk. I. 5. Az iskola prioritásában a következő tényezők sorrendjét tűztük ki: Szakvizsgára, nyelvvizsgára való jelentkezés feltételeinek elérése az előírt követelmények teljesítése, a megfelelő tudásszint elérése Szakvizsgára való sikeres felkészülés a tanév szorgalmi időszakában történő felkészítésen túl közvetlenül a szakmai vizsga előtti időszakban, külön órakeretben konzultációs foglalkozásokat szervezünk az írásbeli és a szóbeli vizsgákra). Egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítés A Jogi karra való bejutás megkönnyítésére felvételi előkészítőt tartunk Magyar nyelv és irodalom, Történelem tantárgyakból. A gazdasági egyetemi, főiskolai karokra való bejutás megkönnyítésére Matematikából és Közgazdaságtanból is szervezünk felvételi előkészítőket Teljesítményorientáltság: 10

A tudás, a teljesítmény nagyfokú elismerése. A lehetőségekhez képest a legjobb teljesítésre való törekvés, komolyan venni a tanulást, a sportot stb. Figyelem. Az iskola belső rendje. Normatartó magatartás. A tanárok és a diákok önmagukhoz és a munkához kapcsolódó belső vizsgarendszere (kötelességtudat, önfegyelem, rendszeretet). Ifjúságvédelmi feladatok teljesítése A jogszabályokban rögzített gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat szakközépiskolánk ellátja. Környezetvédelem, szemléletformálás tantárgyakon keresztül, folyamatos ill. akciós tevékenység-körökben, szűkebb iskolai, hazai ill. tágabb értelemben nemzetközi projektekben való részvétellel Önállóság Minden területen érzékelhető önirányítási képesség, egyéni megvalósítás. Külső kontroll nélküli feladat teljesítés. Önelemzés, önbírálat, kezdeményezés. Rugalmasság Az aktualitások, körülmények, realitás figyelembevétele. Nyitottság. Egyéni- és életkori sajátosságok elfogadása. Egyéni bánásmód. Törődés Az emberi kapcsolatok milyensége, érzelmi színezete (tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár, szülő-tanár, szülő-diák). Szociális informáltság, szociális érzékenység. Csoportszellem bizalom. A beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdése, a közösségi kapcsolatok és az együttműködési készség kialakítása érdekében az új tanulók számára a tanév kezdetén csoportfejlesztő és közösségépítő, szítuációs gyakorlatokból álló tréninget szervezünk, ugyanakkor a teljes képzési idő alatt külön figyelmet fordítunk ezeknek a szempontoknak az érvényesülésére. A tudásbeli hátránnyal induló és tanulási zavarokkal küzdők számára és a hiányosságok pótlása érdekében előkészítő és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk informatikából. A tehetséges, jó képességű tanulókat felkaroljuk, szakmai fejlődésüket tehetségük kibontakoztatása érdekében segítjük, egyengetjük, irányítjuk, a teljes képzési idő alatt. A szociális hátrányok csökkentése érdekében a rendelkezésre álló keretből a rászorultakat tankönyv-segélyben részesítjük illetve biztosítjuk számukra az iskolai könyvtár tartós tankönyveinek használatát. (További forrásként az iskola alapítvány létrehozásáról döntött. Az alapítvány célja a szociálisan rászoruló tehetséges diákok segítése, számukra ösztöndíj vagy a támogatás más formáinak a biztosítása). FEJLESZTENI KÍVÁNJUK TANULÓINKNÁL: - az értelmes, kreatív, kritikai gondolkodást - kommunikációs képességeket és készséget - környezetvédelem iránti fogékonyságot - egész életen át történő tanulási igényt - demokratikus és felelős döntési készséget - a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést - egészséges életmódra való törekvést A fentiek segítségével célunk, hogy: - harmonikusan be tudjanak illeszkedni, mikro- és makrokörnyezetünkbe - döntési képességük legyen, önértékelésük helyes legyen - megbízhatóvá váljanak - megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek - pontosak, rendszeretők, udvariasak, önállóak legyenek - magas műveltség és jó szervezőkészség birtokában legyenek. Mindezt jó belső légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttműködve kívánjuk elérni. 11

II. Nevelési program II.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI (A nevelési program része az Egészségnevelési és környezeti nevelési program.) A School of Business Üzleti Szakközépiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között 2.Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók készségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető általános műveltséget nyújt. iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a szakmai vizsgára való eredményes felkészítésben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a kreatív munkavégzést, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a fiatalokban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, tanáraink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4.Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, 12

öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kultúrált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 5. Az iskola prioritásában a következő tényezők sorrendjét tűztük ki: 5.1. Szakvizsgára, nyelvvizsgára való jelentkezés feltételeinek elérése az előírt követelmények teljesítése, a megfelelő tudásszint elérése 5.2. Szakvizsgára való sikeres felkészülés a tanév szorgalmi időszakában történő felkészítésen túl közvetlenül a szakmai vizsga előtti időszakban, külön órakeretben konzultációs foglalkozásokat szervezünk az írásbeli és a szóbeli vizsgákra). 5.3. Egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítés Megfelelő számú jelentkező esetén, fakultatív alapon a humán jellegű karokra való bejutás megkönnyítésére felvételi előkészítőt tartunk. Magyar nyelv és irodalom, Történelem tantárgyakból. A gazdasági egyetemi, főiskolai karokra való bejutás megkönnyítésére Matematikából és Közgazdaságtanból is szervezünk felvételi előkészítőket 5.4. Teljesítményorientáltság: A tudás, a teljesítmény nagyfokú elismerése. A lehetőségekhez képest a legjobb teljesítésre való törekvés, komolyan venni a tanulást, a sportot stb. 5.5. Figyelem. Az iskola belső rendje. Normatartó magatartás. A tanárok és a diákok önmagukhoz és a munkához kapcsolódó belső vizsgarendszere (kötelességtudat, önfegyelem, rendszeretet). 5.6. Ifjúságvédelmi feladatok teljesítése A jogszabályokban rögzített gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat szakközépiskolánk ellátja. 5.7. Környezetvédelem, fogyasztóvédelem, szemléletformálás Tantárgyakon keresztül, folyamatos ill. akciós tevékenység-körökben, szűkebb iskolai, hazai ill. tágabb értelemben, nemzetközi projektekben való részvétellel 5.8. Önállóság Minden területen érzékelhető önirányítási képesség, egyéni megvalósítás. Külső kontroll nélküli feladat teljesítés. Önelemzés, önbírálat, kezdeményezés. 5.9. Rugalmasság Az aktualitások, körülmények, realitás figyelembevétele. Nyitottság. Egyéni- és életkori sajátosságok elfogadása. Egyéni bánásmód. 13

5.10. Törődés Az emberi kapcsolatok milyensége, érzelmi színezete (tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár, szülő-tanár, szülő-diák). Szociális informáltság, szociális érzékenység. Csoportszellem bizalom. A beilleszkedési és magatartási zavarok leküzdése, a közösségi kapcsolatok és az együttműködési készség kialakítása érdekében az új tanulók számára a tanév kezdetén csoportfejlesztő és közösségépítő, szituációs gyakorlatokból álló tréninget szervezünk, ugyanakkor a teljes képzési idő alatt külön figyelmet fordítunk ezeknek a szempontoknak az érvényesülésére. A tudásbeli hátránnyal induló és tanulási zavarokkal küzdők számára és a hiányosságok pótlása érdekében előkészítő és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk informatikából. A tehetséges, jó képességű tanulókat felkaroljuk, szakmai fejlődésüket tehetségük kibontakoztatása érdekében segítjük, egyengetjük, irányítjuk, a teljes képzési idő alatt. A szociális hátrányok csökkentése érdekében a rendelkezésre álló keretből a rászorultakat tankönyv-segélyben részesítjük, illetve biztosítjuk számukra az iskolai könyvtár tartós tankönyveinek használatát. Az iskola által alapított Szaktudással a jövőért Alapítvány fő célkitűzései között szerepel a hátrányos tanulók támogatása, az esélyegyenlőség elősegítése. Mindezt jó belső légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttműködve kívánjuk elérni. 6. Iskolánk pedagógiai programja, működési tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti kérdésekben semleges. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása, környezettudatos viselkedés kialakítása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, a balesetek megelőzése, a közlekedési kultúra fejlesztése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás, és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az áldozattá válással valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek tudatosítása. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek, elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret 14

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Környezettudatosságra nevelés A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a szabadtér is. 15

A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. 16

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, - ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka eredményes szakmai vizsgát tesz. - ha a szakképzés kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek megfelel. - célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy élethossziglan képes legyen tanulni. - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedésés magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. II.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Diákjaink mind érettségizettek, főleg 19-22 éves korúak, így fiatal felnőttek, akik személyisége már részben kialakult. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeinek, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása közösségi tevékenységekre az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránt igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 17

II.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő- oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé cél kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. II.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK Diákjaink mind érettségizettek, főleg 19-22 éves korúak, fiatal felnőttek, akik személyisége már részben kialakult. Ennek figyelembe vételével az alábbiakat tűztük ki: 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók pozitív motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek diákjainkat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő- oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Csoportba sorolásnál homogén csoportok kialakítására törekszünk. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Diákétkeztetés Az iskolába járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola titkárságán kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását. Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 18

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Lehetőség van, tömbösített formában versenyekre való célirányos felkészítésre is. e) Sportkör Az iskolai ISK tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai ISK sportegyesület a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamit a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. g). Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal egy napra tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes és elsősorban szakmai célkitűzéseket szolgálnak h) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy- egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutános, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j). Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai szakmai könyvtárszoba segíti. k) Az iskola létesítményének, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit, (számítógép, digitális fényképezőgép, digitális hangrögzítő, digitális kamera stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett, vagy kikölcsönözve saját felelősségre egyénileg, vagy csoportosan használják. l) A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Szoros kapcsolatnevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A felzárkóztató foglalkozások. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. Szülőkkel való kapcsolattartás különböző formában (fogadó óra, szülői értekezlet, szülő-nevelő találkozó). A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. m) A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása. A tehetséggondozó foglalkozások. Iskolai sportegyesület (ISK). Szakkörök. Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) A szabadidős foglalkozások (pl.: színház és múzeumlátogatások). Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata. A továbbtanulás segítése. II.5. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Diákjaink mind érettségizettek, főleg 19-22 éves korúak, fiatal felnőtteknek és nem gyermeknek tekintendők. Ennek figyelembevételével az alábbi feladatokat tűztük ki. a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladati közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az 19

iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell ismerni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. II.6. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGEK SORÁN TÖRTÉNIK Diákjaink főleg 19-22 éves korúak, így fiatal felnőtteknek tekintendők. Ennek figyelembevételével törekszünk a differenciált képességfejlesztésre, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésére, az egyéni foglalkozásokra, (pedagógus tanácsadás) a felzárkóztató és szakköri foglalkozásokra, az iskolai könyvtár(szoba), valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használatára, a szakvizsgára való felkészítésre. II.7. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanulószoba, a diákétkeztetés, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás, az étkezési díjak kifizetéséhet nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, alapítványból pályázati úton ösztöndíj, egyszeri támogatás biztosítása. II.8. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása a törvénynek megfelelően A vele való folyamatos konzultáció az igazgató, illetve tagozatvezető és az osztályfőnök részéről Osztályfőnöki egyéni beszélgetések Családdal való intenzív kapcsolattartás az osztályfőnök, szükség szerint az igazgató vagy tagozatvezető részéről 20