Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Az állati eredetű élelmiszerekre, a takarmányokra valamint a Trichinella vizsgálatra vonatkozó fontosabb jogszabályok: Az Európai Unió joganyagának legnagyobb részét a mezőgazdasági jog teszi ki. Ezen belül a legnagyobb terjedelmű, és legtöbb jogszabályi rendelkezést felmutató terület az élelmiszerjog, és az állategészségügyi jog. A következőkben azokat a joghelyeket soroljuk fel, amelyek figyelembe vétele kiemelkedő fontossággal bír az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelősség ellenőrzésénél. A szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv Az 774/22/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 78/22/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról A Tanács 96/23/EK irányelve egyes anyagok és azok maradványainak élő állatokban és állati termékekben való megfigyelésére irányuló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelv és a 89/87/EGK és 9/664/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről; AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 882/24/EK RENDELETE (24. április 29.) a takarmány és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 852/24/EK RENDELETE (24. április 29.) az élelmiszerhigiéniáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 853/24/EK RENDELETE (24. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 854/24/EK RENDELETE (24. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról A Tanács 25//EK rendelete (24. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/9/EK irányelv és a 255/97/EK rendelete módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 83/25/EK rendelete: a takarmány higiénia követelményeinek meghatározásáról A Bizottság 273/25/EK rendelete (25. november 5.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól A Bizottság 274/25/EK rendelete (25. december 5.) a 853/24/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog 854/24/EK és a 882/24/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/24/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/24/EK és 854/24/EK rendelet módosításáról A Bizottság 275/25/EK rendelete (25. december 5.) a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról A Bizottság 276/25/EK rendelete (25. december 5.) a 853/24/EK, a 854/24/EK és a 882/24/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról, valamint a 853/24/EK és a 854/24/EK rendelet módosításáról A magyar jogrendben a fentieken túl mutató jogszabályok a következők: Az állategészségügyről szóló 25. évi CLXXVI. törvény /22. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről Az 998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KIMÉLETÉRŐL 23. évi LXXXII. Törvény az élelmiszerekről 993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 3/22. (II. 8.) SzCsMEüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 24/25. (III. 23.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és feldolgozásának Biztonsági Szabályzatáról 995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 2. évi XIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 994. évi LV. törvény a termőföldről. mely hazai jogszabályok vonatkoznak az élelmiszerekre? 2. az állategészségügyre? 3. az állatok védelmére? 4. a hulladékokra, környezetvédelemre, állati eredetű melléktermékekre? 5. a munkajogra, munkabiztonságra? 6. mely közösségi jogszabályok vonatkoznak az élelmiszerekre? 7. az állati eredetű élelmiszerekre? 8. az állatok védelmére, az állati eredetű melléktermékekre? 9. a hatósági, közigazgatási aktusokra?. Trichinella vizsgálatra? 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben A közösségi élelmiszer és takarmány jog, valamint az európai élelmiszerbiztonsági hivatal létrehozásáról szóló jogszabály, a 78/22/EK rendelet megjelenését, több irányelv és egyéb közösségi tevékenység előzte meg. A rendelet legfontosabb üzenete az élelmiszerbiztonság, és az azzal összefüggő vállalkozói felelősség megfogalmazásán túl a nyomonkövetési rendszerek kiépítésének kötelezettsége, mint a felelős élelmiszer/takarmányvállalkozói tevékenység alapja. A közösségi célok, amelyek az európai egységes élelmiszerjog, alapjának számító 78/22/EK rendelet megalkotásához vezettek a következők: A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. A Közösség 2
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez. Az élelmiszer és takarmányipar ban fel kell állítani egy átfogó nyomon követési rendszert, amelynek segítségével el lehet végezni a különböző termékek célzott és pontos kivonását a piacról, illetve tájékoztatni lehet a fogyasztókat vagy az ellenőrzéssel megbízott személyeket. politikájának érvényesítése során folyamatosan gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről. Az élelmiszerek és takarmányok Közösségen belüli szabad mozgása csak úgy érhető el, ha a tagállamok élelmiszer és takarmánybiztonsági követelményei között nincs jelentős különbség. A vízzel, mint élelmiszerrel kapcsolatos közösségi állásfoglalás a következő: A víz, egyéb élelmiszerekhez hasonlóan, közvetlen vagy közvetett úton jut a szervezetbe, ily módon a víznek is szerepe van abban, hogy a fogyasztó szervezete ki van téve a különböző elfogyasztott anyagok, többek között a vegyi és mikrobiológiai szennyeződések hatásának. Miután azonban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének ellenőrzéséről a 8/778/EGK és a 98/83/EK tanácsi irányelv már rendelkezik, (hazai megfelelője a 2/2. Kormányrendelet) elegendő, ha a vizet a 98/83/EK irányelv 6. cikkének értelmében a megfelelőségi pontot követően veszik figyelembe. Helyénvaló, ha az élelmiszerjog tartalmazza a takarmányra, többek között a takarmány előállítására és felhasználására vonatkozó követelményeket, amennyiben a takarmányt élelmiszertermelésre szánt állatok etetésére használják. A takarmányokra vonatkozó előírások és tudnivalók a következőkben kerül összefoglalásra:: ) Az élelmiszer, és takarmánybiztonság megvalósításának jelentősége a takarmányiparban A globalizáció eredményeképpen az élelmiszerlánc (annak termékei, szereplői révén) egyre gyakrabban átível már az országhatárok, sőt akár kontinensek fölött is. Az utóbbi években jelentkező, a fogyasztók körében nagy nyugtalanságot, félelmet kiváltó élelmiszerbiztonsági események (pl. az Európai Unió több tagállamában is, vágómarhákban megállapított BSE; ragadós száj és körömfájás járvány az Egyesült Királyságban; vagy a Belgiumban ismertté vált dioxin botrány; salmonella jelenléte étkezési tojásban) tovább növelték és egyben a figyelem középpontjába állították az élelmiszer és takarmánybiztonságot, annak gyakorlati jelentőségét. Szintén jó példa erre a madárinfluenzával kapcsolatban közölt pontatlan, ellentmondó hírek hatására bekövetkezett visszaesés a baromfi húsfogyasztás területén. Egyes, az élelmiszerekkel összefüggésben lévő esetekben a média által keltett hisztéria jelentős károkat (pl. gazdasági/anyagi kár, kereskedelem visszaesése, turizmus visszaesése, ország presztízsének rontása, vásárlók bizalmatlansága, stb.) okoz az országnak. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után teljes mértékben megvalósult az agrárgazdasági termékek (így az élelmiszerek, takarmányok) esetében is az áruk szabad áramlása az Európai Unió egységes belső piacán. A takarmányok minősége és biztonságossága ebben a gazdasági versenyben stratégiai, meghatározó tényező szerepét tölti be. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az állattenyésztés kiadásainak még mindig jelentős részét (mintegy 67 %) adja a takarmány költsége, és egyben meghatározza közvetve az élelmiszerek minőségét és biztonságát. Az élelmiszerlánc szereplőinek, de különösen az agrárgazdasági termékek előállítóinak folyamatosan nő a felelőssége. Az Európai Parlament és Tanács által kiadott, az élelmiszerhigiéniáról szóló 852/24/EK rendelet, valamint a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 83/25/EK rendelet bevezető része kiemeli, hogy az elsődleges felelősség az élelmiszer, illetve a takarmányipari vállalkozót terheli. Alapvető a magyar mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, stb.) és a 3
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog takarmányipar képviselőinek, szereplőinek, hogy e takarmányjogi követelmények teljesítésére, és egyben a teljesítés dokumentált bizonyítására szintén képesek legyenek. A fogyasztók bizalmának visszaszerzése érdekében a piaci szereplőknek és az ellenőrző hatóságoknak szoros együttműködésére van szükség (pl. oktatás, tájékoztatás, információcsere, hatékony, átlátható, tudományos és kockázati alapú ellenőrzési rendszer működtetése, megfelelő, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazása révén, stb.), a média szerepéről nem is beszélve. A nem biztonságos, az emberi és állati egészségre káros, veszélyes takarmány kivonása a piacról, mint megelőző, egészségvédő lépés, igen nagy jelentősséggel bír, részét képezi egyben az állatok védelmének is, illetve gazdasági oldalról és a fogyasztói bizalom megőrzése szempontjából tekintve is előnyös a piac nagyobb mértékű megzavarása nélküli, időben történő gyors intézkedés. A takarmányok és élelmiszerek biztonságának garantálásáért felelősséggel tartozik a mindenkori kormány is, aki az illetékes hatóságok ellenőrző tevékenysége révén védi az állampolgárok mint fogyasztók érdekeit, egészségét, felügyeletet gyakorolva a teljes élelmiszerlánc szereplőire, biztosítja az előírások betartatását, a hamisítások és visszaélések megelőzésével és felszámolásával jelentős mértékben segíti a piaci verseny tisztaságát. 2) Takarmánybiztonsági alapelvek Az Európai Uniós jogszabályok előírásai és hazánk nemzeti szabályozása kimondja, hogy: a takarmány az állat termelőképességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja, a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat, a takarmány minőségét, illetve az állat termelőképességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány minőséghibáját elfedő technológia vagy anyag nem alkalmazható [2. évi CXIX törvény 6. () bekezdés a), b) és c) pont], takarmányalapanyagok csak akkor forgalmazhatók a Közösségen belül, ha megbízhatóak és kifogástalan kereskedelmi minőségűek. Előírjak, hogy az ilyen takarmányalapanyagok nem jelenthetnek veszélyt sem az állati, sem az emberi egészségre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba [Tanács által kiadott 96/25/EK irányelv 3. cikk], az állatra és, vagy emberre nézve kórokozó mikroorganizmussal fertőzött takarmányt állatokkal feletetni tilos [5/24. (VII. 9.) FVM rendelet 799. () bekezdés], az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti [25. évi CLXXVI. törvény 3. (3) bekezdés], a takarmánytermő területek használata, a takarmányelőállító, tároló és forgalmazó helyek üzemeltetése, valamint a takarmány forgalmazása során biztosítani kell, hogy a takarmány mentes maradjon az állatra, valamint az emberre veszélyes anyagoktól [5/24. (VII. 9.) FVM rendelet 8. (2) bekezdés], a takarmány kórokozó mikroorganizmusokat amelyek emberben és állatban közvetve, vagy közvetlenül betegséget okozhatnak, illetve okoznak nem tartalmazhat. [43/23. (IV. 26.) FVM rendelet 2. sz. melléklet. pont], az érzékszervileg megállapíthatóan erősen penészes, dohos, romlott, rothadt, vagy avas takarmányalapanyagok az előkeverékek, takarmánykeverékek, tápok, tápszerek előállításához nem használhatók fel [5/24. (VII. 9.) FVM rendelet 795. 3. bekezdés], a takarmány tiltott anyagot, illetve a külön jogszabályban meghatározott 4
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat a 44/23. (IV: 26.) FVM rendelet 3. mellékletében felsorolt tiltott anyagokat, illetve ilyen anyagokat tartalmazó takarmányokat takarmányozási célra felhasználni tilos [43/23. (IV. 26.) FVM rendelet 4. () bekezdés], a 44/23. (IV: 26.) FVM rendelet 2. mellékletében foglalt megengedhető mennyiségeknél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt tilos hígítási célból összekeverni ugyanolyan vagy más takarmánnyal [43/23. (IV. 26.) FVM rendelet 5. () és (4) bekezdés], ún. nem biztonságos takarmány (amely az emberek vagy az állatok egészségére ártalmas, illetve az élelmiszertermelő állatokból előállított élelmiszer emberi fogyasztásra alkalmatlan) nem hozható forgalomba, nem importálható, illetve nem használható fel élelmiszertermelés céljára tartott állatok takarmányozására [Az Európai Parlament és a Tanács által kiadott 78/22 EK rendelet 5. cikk () bekezdés]. 3) A takarmányártalmakról (az embert is veszélyeztető kémiai és biológiai veszélyek, példákkal, peszticidek, toxikus elemek, gyógyszer maradékanyagok, salmonella, TSE, dioxinok) A takarmányhigiénia magában foglalja a veszélyek ellenőrzéséhez, valamint egy takarmány állati fogyasztásra való alkalmasságának biztosításához szükséges intézkedéseket és feltételeket, figyelembe véve a takarmány felhasználásának szándékát [Az Európai Parlament és a Tanács által kiadott 83/25 EK rendelet 3. cikk (a) pont]. A veszélyek a takarmányban található azon biológiai, kémiai vagy fizikai hatóanyagok, amelyek az állat, közvetve az ember egészségére károsan hathat [Az Európai Parlament és a Tanács által kiadott 78/22 EK rendelet 3. cikk (4) pont]. Élelmiszerekben, illetve takarmányokban előfordulható/lehetséges biológiai, kémiai vagy fizikai veszélyek Biológiai/mikrobiológia Kémiai Fizikai i Salmonella sp. Campylobacter sp. Kórokozó E. coli sp. Yersinia enteocolitica Mérgező toxinjai Mikotoxinok Mérgező gombák növények, Shigella sp. gyommagvak toxinjai Lepattogzott Listeria monocytogenes Egyéb természetes darabok Bacillus cereus tartalomként előforduló Staphylococcus aureus vegyi anyagok (pl. Kórokozó clostridiumok Kórokozó vibriók Hepatitis A vírus ciánhidrogén) Növényvédőszer maradványok Ételfertőzést okozó egyéb vírusok (pl. rotavírusok, calicivírus) Trichinella spiralis és egyéb élősködők Toxintermelő mikroszkopikus gombák Prion (TSE kórokozó) Élő szervezetek, (rovarok és rágcsálók) Egyéb kórokozók Nem engedélyezett Rovarrágcsálóirtószer maradványok Hormonok, hozamfokozók 5 és és állatgyógyászati készítmények maradványai Nehézfém szennyezések Adalékanyagok, színezékek Sütés során keletkező Fémdarabok, szilánkok Üvegdarabok, szilánkok Fa szálkák Műanyag szilánkok festék és zománcszilánkok Lepattogzott csempe és egyéb burkolat darabok Kődarabok Zsineg és egyéb anyag szálak Csomagolóanyag maradványok Csontszilánk Fogyasztásra alkalmatlan növényi részek Az élelmiszerekkel foglalkozó személyektől származó idegen anyagok Takarítóeszközökből
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog GMO termékek (genetikailag módosított szervezetekből származó élelmiszerek, takarmányok) vegyi anyagok (pl. PAH, akrilamid) Élelmiszerek, takarmányok romlása (pl. avasodás) során keletkező vegyi anyagok Tisztító és fertőtlenítőszer maradványok Gépzsír és egyéb kenőanyagok származó serték, foszlányok Élő szervezetek (pl. rovarok és rágcsálók) maradványai Radioaktív anyagok Egyéb fizikai veszélyek Egyéb kémiai veszélyek Néhány gondolat az ismertebb, illetve a kiemelten kezelt élelmiszerláncbiztonsági veszélyekről. A poliklórozott szerves vegyületek (pl. peszticidek, dioxinok) erősen lipofil vegyületek, a táplálékláncban feldúsulnak, az élő szervezetek zsírszöveteiben raktározódnak, átjutnak a placentán, kiválasztódnak a tejjel és széles toxikológiai hatásspektrummal rendelkeznek. Takarmányok dioxin, PCB szennyezettségét vizsgálva megállapítható, hogy: a halliszt és a halolaj a legsúlyosabban szennyezett takarmányalapanyag, a következő legsúlyosabban szennyezett alapanyag az állati zsiradék, a szálastakarmányok dioxin szennyezettsége széles skálán mozog, a helyszíntől, a talajjal való szennyezettség mértékétől és a légszennyezési forrásoknak való kitettségtől függően, minden más állati és növényi eredetű takarmányalapanyag általában viszonylag kis mennyiségben tartalmaz dioxin szennyezést. Az Európai Unióban gyártott szárnyas húsban lévő szennyeződés visszavezethető volt az erdőtüzekben elégett fa granulátumból/porból készült alomanyag csirke állományokban való felhasználására. A peszticidek mérgezést okozó hatásai mellett kiemelendő a mutagen, karcinogen és teratogen hatásuk. A bioszférában (víz, talaj) történt akkumulációjuk miatt még az évtizedekkel ezelőtt betiltott vagy korlátozott peszticid hatóanyagok esetében is ki vagyunk téve ezek hatásának, az élő szervezetekben pl. a DDT és a βhch hajlamos hosszú ideig történő kumulációra, különösen a tejzsírban. A mikotoxinok az állati termékekben is megjelenhetnek, így az állatok takarmányozására felhasznált alapanyagok, takarmányok révén az élelmiszerbiztonság is közvetetten érintett, hiszen az állati termékekben jelenlévő/megjelenő toxinok az állati eredetű élelmiszerek minőségét, biztonságosságát is negatívan befolyásolhatják, és a végső fogyasztó megbetegedését okozhatják. A mikotoxin szennyezésnek általában leginkább kitett termények: gabonafélék, illetve gyümölcsök, diófélék, kávé, gyapot, földimogyoró, szója. ) A deoxinivalenol, a zearalenon, a fumonizin B és B2 csak korlátozott mértékben kerül a takarmányból a húsba, a tejbe és a tojásba, ezért az állati eredetű élelmiszerek csak kis mértékben járulnak hozzá az embereknek az említett toxinok által okozott ártalmaknak való teljes kitettségéhez. 2) Az ochratoxina átkerülhet a takarmányból az állati eredetű élelmiszerekbe, a toxinoknak való kitettség értékelése azonban azt mutatja, hogy az állati eredetű élelmiszerek csak kis mértékben járulnak hozzá az embereknek az ochratoxina által okozott ártalmaknak való étrendi kitettségéhez. 3) Az aflatoxin kumuláció a szervekben, állati termékekben (pl. tej, tojás) lehetséges! Az élelmiszeripari állati eredetű (pl. vágóhídi) melléktermékek felhasználásával előállított, hőkezelt/feldolgozott állati eredetű lisztek (pl. húsliszt, halliszt, 6
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog csontliszt, stb.) mikrobiológiai állapota általában megfelelő, azonban a hőkezelés utáni fázisban, az utószennyeződés veszélye, lehetősége fennáll, ezért akár kórokozó baktériumokat, pl. salmonellákat is tartalmazhatnak az előállító üzem, a személyzet illetve a szállítás higiéniai viszonyaitól függően. Jelenlegi ismereteink szerint feltételezve, hogy a vonatkozó előírásokat maradéktalanul betartják az állati hulladékokból készült fehérjelisztek nem fenntartói és nem terjesztői a háziállatok elsődleges salmonellózisainak és így csak elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a salmonellózisra visszavezethető emberi ételmérgezésekhez. A tudományos adatok bizonyítják, hogy a nem előírásszerűn, nem megfelelő dózisban és kezelési időtartammal alkalmazott állatgyógyászati készítménnyel (gyógyszer hatóanyaggal), kokcidiosztatikumokkal szemben fennáll a rezisztencia kialakulásának veszélye, rezisztens mikroorganizmusok elterjedése, illetve a maradékanyagaik az állati termékben megjelenve allergén, daganatkeltő hatást, egyéb károsodást válthatnak ki az emberben. Bizonyos állati fehérjék használata a haszonállatok takarmányozásában tiltott, mert ezek a fehérjék az emberre is veszélyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak /TSE/ fertőzést hordozhatnak. 4) Takarmányipari létesítmények Engedélyezés, nyilvántartásba vétel takarmányhigiénia, HACCP, nyomonkövethetőség 26. január jétől valamennyi tagállamban kötelezően alkalmazandó a takarmányhigiéniáról szóló 83/25/EK rendelet, mely a takarmányelőállítás, forgalmazás és felhasználás valamennyi fázisában meghatározza az egyes létesítményekre vonatkozó takarmánybiztonsági és higiéniai minimumkövetelményeket. A megállapított új higiéniás szabályok fő célkitűzése, hogy az élelmiszer és a takarmánybiztonság szempontjából magas szintű védelmet biztosítsanak a végső fogyasztók, azaz az ember számára. A takarmányipari vállalkozók és a mezőgazdasági termelők csak olyan létesítményekből szerezhetnek be és használhatnak fel takarmányt, amelyeket e rendelet értelmében nyilvántartásba vettek és/vagy engedélyeztek [83/25/EK rendelet 5. cikk (6) pont]. A takarmányipari vállalkozók nem működhetnek a jogszabályban előírt nyilvántartásba vétel, vagy engedélyezés nélkül [83/25/EK rendelet. cikk]. A takarmányipari vállalkozások engedélyeztetésének vagy nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a létesítményeik rendelkezzenek a szennyeződésektől mentes, homogén, a minőségi követelményeknek megfelelő és biztonságos takarmányok előállításának, kiszerelésének, tárolásának, szállításának, forgalmazásának feltételeivel, valamint a takarmányok nyomon követhetőségére alkalmas nyilvántartással, termékvisszahívás és panaszkezelés rendszerével, megfelelő minőség és biztonságellenőrzéssel, valamint a tevékenység jellegétől függően a HACCP alapelvein kidolgozott eljárások rendszerével. Az élelmiszerláncbiztonság részét képező takarmánybiztonság esetében is, az élelmiszerelőállításhoz hasonlóan, a takarmányelőállítás, tárolás, szállítás és felhasználás alapját a jó higiéniai gyakorlat, illetve abban foglaltak pontos betartása képezi. A takarmányipari vállalkozások, melyek a takarmányhigiéniai rendelet 5. cikk () bekezdésében említett [ az elsődleges takarmánytermelés és az utána következő kapcsolódó tevékenységek szintjén kifejtett tevékenységek ] tevékenységeken kívüli tevékenységeket végeznek, kötelesek a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani [83/25/EK rendelet 7
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog 6. cikk]. A 78/22/EK rendelet 8. cikk (2) és (3) bekezdései értelmében, a takarmányipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy azonosítani tudják azon személyeket, akiktől a takarmányt, valamilyen takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagot kapják, valamint a takarmányipari vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azoknak az egyéb vállalkozásoknak az azonosítását, ahová termékeiket szállítják. Ennek érdekében a vállalkozóknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen információk eljuttatását az illetékes hatóságokhoz azok kérelmére. A 78/22/EK rendelet a takarmányra vonatkozó kötelezettségekről szóló 2. cikk (3) és (4) bekezdései szerint a takarmányipari vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat, amennyiben úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott takarmány nem felel meg a takarmánybiztonsági követelményeknek. A takarmányipari vállalkozó bejelenti az illetékes hatóságoknak a takarmány felhasználásából származó veszély megelőzésére tett intézkedéseket. A 83/25 EK rendelet II. mellékletének Dokumentáció címszó alatti szakaszának () bekezdése szerint valamennyi takarmányipari vállalkozónak, beleértve azon vállalkozókat is, akik kizárólag kereskedőként járnak el anélkül, hogy a terméket bármikor saját létesítményeikben tárolnák, nyilvántartást kell vezetniük a vásárlásra, termelésre és értékesítésre vonatkozó adatokról az átvételtől a leszállításig történő hatékony nyomon követés érdekében, beleértve a végső rendeltetési helyre való exportálást is. A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2. évi CXIX. törvény végrehajtásáról szóló 43/23 (IV. 26.) FVM rendelet. () bekezdése értelmében a takarmányelőállítás feltétele a rendelet 4. számú mellékletben felsorolt nyilvántartások (pl. keverési napló, mosatóanyag nyilvántartás) pontos vezetése. A 83/25 EK rendelet II. mellékletének Panaszok és Termék visszahívása címszó alatti szakaszának (2) bekezdése szerint, a takarmányipari vállalkozóknak szükség esetén a termékek elosztási hálózatból történő azonnali visszahívására alkalmas cselekvési programot kell kidolgozniuk. Írásban rögzíteniük kell a visszahívott termékek tárolási helyét, és mielőtt az ilyen termékeket ismét forgalomba hoznák, azokat újra minőségellenőrzési értékelésnek kell alávetni. Fentiekkel összhangban, a 43/23 (IV. 26.) FVM rendelet. (3) bekezdése szerint a forgalomba hozatal céljából takarmányt előállító üzemnek és a közvetítőnek a nyomon követhetőség biztosítására olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelynek segítségével a termék súlyos minőséghiba, illetve takarmány biztonsági probléma esetén a forgalomból azonnal visszahívható. A visszahívott termék további sorsát, az azzal kapcsolatos hatósági intézkedéseket dokumentálni kell. A visszahívott terméknek ismételt forgalomba helyezése előtt hatósági minőségellenőrzési és biztonsági felülvizsgálat alá kell esnie. 5) A takarmányellenőrzés és vizsgálat területe (létesítmények, takarmányok, dokumentumok) biztonsági és minőségi vizsgálatok A takarmányellenőrzés kiterjed a takarmányozási létesítményekre: takarmányelőállítókra, forgalmazókra (közvetítők), tárolókra, szállítókra, felhasználó állattartó és tenyésztőtelepekre, valamint az importőrökre, behozatalért felelős képviselőkre. 8
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Továbbá kiterjed a takarmányokra (hazai, EU tagállambeli és import termékek) és a takarmányozással kapcsolatos technológiákra, berendezésekre, szállítóeszközökre, személyzet kikérdezésére. Az ellenőrzés kiterjed az összes olyan dokumentumra (irat, bizonylat, igazolás, nyilvántartás, eljárás, utasítás, napló), beleértve a minőségirányítási, takarmánybiztonsági és nyomonkövethetőségi rendszereket, amelyeket a felsorolt területeken alkalmaznak. Az illetékes hatóság által végzett ellenőrzés lehet: iratellenőrzés (a takarmányjog által előirt dokumentumok vizsgálata), azonossági ellenőrzés (szemrevételezéssel ellenőrzés annak megállapítására, hogy a szállítmányt kísérő bizonyítványok vagy egyéb dokumentumok megegyezneke a takarmány szállítmány címkéjével és tartalmával), fizikai ellenőrzés (magának a takarmánynak az ellenőrzése, amely magában foglalhatja a szállítóeszköz, a csomagolás, a címkézés és a hőmérséklet ellenőrzését, az elemzések és laboratóriumi vizsgálatok céljára történő mintavételt és bármely egyéb ellenőrzést, amely a takarmányjog betartásának felülvizsgálatához szükséges). A laboratóriumi vizsgálatok céljára történő mintavétel a vizsgálat céljai: A biztonsági vizsgálatok főként az állati eredetű fehérjék, a GMOk (pl. extrahált szójadarákban, kukoricában), valamint az állatgyógyászati készítmények és kokcidiosztatikumok, hozamfokozó antibiotikumok (pl. sertés és baromfi takarmányokban), a mikotoxinok (pl. aflatoxin gabonában), dioxinok és nehézfémek/toxikus elemek (pl. kadmium tartalom adalékanyagokban), salmonella, peszticidek jelenlétére irányultak az ellenőrzés során. A minőségi vizsgálatok főbb paraméterei a következők voltak: nyersfehérje, nyers olajok és zsírok, makro és mikroelemek, aminosavak és vitaminok. Kiemelhetők még érzékszervi, valamint az avasság megállapítására irányuló vizsgálatok. Fentiek mellett mindenképpen meg kell említeni a takarmányhamisítás felderítésére irányuló vizsgálatok körét is (pl. melamin növényi fehérjekoncentrátumokban, tollliszt, ammóniumszulfát hallisztben, stb.), ami a hamisításra felhasznált alkotó élő szervezetben kiváltott hatásaitól függően részben minőségi, részben biztonsági kérdés. 6) Az állattartó és a telepi állatorvos feladatai, kötelezettsége takarmányozási oldalról legeltetés, etetés Állattartó Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni [998. évi. XXVIII. törvény 3. (8) pont és 4 () bekezdés]. [jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)] Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét [998. évi. XXVIII. törvény 6. () bekezdés c) pont]. Külön jogszabályokban foglalt feltételekkel tilos az állat tartása során, 9
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére, meghatározott hormontartalmú, hatású vagy más olyan anyagot felhasználni (pl. zearanol,7 β ösztradiol, thyreostaticumok), amely az ember vagy az állat egészségére káros [25. évi CLXXVI. törvény 3. (5) bekezdés]. Az élelmiszertermelő állatok takarmányozását (etetés, itatás, legeltetés) előírásszerűen, a 83/25/EK rendelet III. számú mellékletében foglaltak szerint kell végezni. Kiemelve a helyes állatetetési gyakorlatból néhány előírást: LEGELTETÉS A réteken és szántókon való legeltetés során az állati eredetű élelmiszerek fizikai, biológiai vagy kémiai eredetű fertőződését a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Szükség esetén megfelelő pihentetési időszakot kell tartani, mielőtt az állatállományt legelőre, szántóföldre, vagy learatott szántóföldre engednék ki legelni, valamint a legelői rotációk között is annak érdekében, hogy a trágyából származó biológiai átfertőződés veszélyét amennyiben egy ilyen probléma felmerülhet minimálisra csökkentsék, és annak biztosítása érdekében is, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák lebomlási időszakát betartsák. ETETÉS. Tárolás A takarmányt a kemikáliáktól és az állati etetés céljából tiltott egyéb termékektől elkülönítetten kell tárolni. A tárolóhelyeket és konténereket tisztán és szárazon kell tartani és szükség esetén megfelelően fel kell lépni a kártevők ellen. A tárolóhelyeket és konténereket rendszeresen tisztítani kell a szükségtelen átfertőződés elkerülése érdekében. A vetőmagot rendeltetésszerűen és az állatoktól elzártan kell tárolni. Az állatok különböző kategóriáinak vagy különböző fajtáinak etetésére szánt gyógyszeres takarmányt és gyógyszernélküli takarmányt oly módon kell tárolni, hogy csökkentsék annak veszélyét, hogy nem azokkal az állatokkal etetik azt meg, amelyeknek a takarmányt szánták. 2. Elosztás A mezőgazdasági egységen belüli takarmányelosztási rendszer segítségével kell biztosítani, hogy a megfelelő takarmány a megfelelő rendeltetési helyre eljusson. A takarmányt az elosztás és etetés során oly módon kell kezelni, hogy biztosítani lehessen azt, hogy ne forduljon elő fertőződés fertőzött tárolási helyről és berendezésről. A gyógyszer nélküli takarmányt a gyógyszeres takarmánytól elkülönítetten kell kezelni a fertőzés veszélyének megelőzése érdekében. A létesítményen belüli takarmányszállító járműveket és etetőberendezéseket rendszeresen tisztítani kell, különösen amikor gyógyszeres takarmány szállítására és elosztására használják őket. TAKARMÁNY ÉS VÍZ Az itatáshoz és a haltenyésztéshez használt víznek a tenyésztett állatok számára megfelelő minőségűnek kell lennie. Amikor fennáll annak a veszélye, hogy az állatok vagy az állati termékek a víz által fertőződhetnek, intézkedéseket kell hozni a veszélyek értékelése és minimálisra csökkentése érdekében. Az etető és itatóberendezéseket oly módon kell megtervezni, megépíteni és elhelyezni, hogy a takarmány és a víz fertőződésének veszélye minimális legyen.
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Az itatórendszereket lehetőség szerint rendszeresen kell tisztítani és karbantartani. Az állatnak a vágóhídra vagy kényszervágásra, valamint az állat, az állati eredetű termék és az állati eredetű élelmiszer értékesítésre történő szállítása alkalmával az állattartó köteles az eljáró állatorvost a forgalmazást befolyásoló körülményekről, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezeléséről, takarmányozásáról megfelelően tájékoztatni [25. évi CLXXVI. törvény 5. (3) bekezdés]. Telepet ellátó állatorvos Az állatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendő intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes körű felvilágosítást adni [25. évi CLXXVI. törvény 6. (2) bekezdés]. A nagy létszámú állattartó telepeken az állatok takarmányozását, a felhasznált takarmányokat, továbbá azok kezelését, tárolását a telepet ellátó állatorvosnak figyelemmel kell kísérnie. Állategészségügyi hatósági intézkedést igénylő esetekben az állattartó telepet ellátó állatorvos haladéktalanul értesíteni köteles az illetékes hatósági állatorvost [5/24. (VII. 9.) FVM rendelet 82. () bekezdés]. Vissza az élelmiszerekhez: A Közösség az egészségvédelem magas szintjét tartotta szem előtt az élelmiszerjog kidolgozása során, amelyet diszkrimináció nélkül alkalmaznak függetlenül attól, hogy az élelmiszert vagy takarmányt a belső piacon vagy a nemzetközi piacon forgalmazzák. Az élelmiszer és takarmányvállalkozásokkal kapcsolatosan, szükségesnek találták a vállalkozók által működtetett élelmiszerbiztonsági rendszerek bevezetését. Az akkori események (BSE, dioxin stb.) rávilágítottak arra, hogy szükség van olyan intézkedések bevezetésére, amelyek garantálják, hogy a nem biztonságos élelmiszerek ne kerülhessenek a piacra, és biztosítják, hogy legyenek olyan rendszerek, amelyek felismerik az élelmiszerbiztonsági problémákat és a belső piac megfelelő működése, illetve az emberi egészség védelme érdekében megteszik az ellenintézkedéseket. A takarmánybiztonsággal kapcsolatos hasonló problémákat is hasonló képen kell megoldani. A jogszabály megalkotói rávilágítottak arra is, hogy az élelmiszerbiztonság kellően átfogó és egységes megközelítése érdekében szükség van az élelmiszerés takarmánybiztonságot közvetlenül és közvetve befolyásoló rendelkezések, többek között az élelmiszerekkel érintkező anyagokra és árucikkekre, állati takarmányra és egyéb mezőgazdasági alapanyagokra az elsődleges termelés szintjén vonatkozó rendelkezések széles körét átfogó élelmiszerjogra. Az előállítás helyszíneitől a végső fogyasztásig terjedő lánc kiemelt, egységes élelmiszerbiztonsági felügyeletével kapcsolatban megfogalmazásra került, hogy az élelmiszerbiztonság érdekében figyelembe kell venni az élelmiszertermelési folyamat minden aspektusát, az elsődleges termeléstől, az állati takarmány előállításától az élelmiszerek értékesítéséig és fogyasztóhoz jutásáig, hiszen a lánc minden elemének hatása lehet az élelmiszerbiztonságra. Éppen ezért került megfogalmazásra az, hogy a tapasztalatok alapján szükséges ellenőrizni az élelmiszertermelés céljából tenyésztett állatok takarmányának termelését, feldolgozását, szállítását és forgalmazását, hiszen a takarmány véletlen vagy szándékos szennyezése, a takarmányhamisítás vagy csalárd és egyéb helytelen gyakorlatok alkalmazása közvetlen vagy közvetett hatással lehet az élelmiszerbiztonságra. (pl. melamin) Ugyanezen oknál fogva szükséges
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog mérlegelni az elsődleges termelés szintjén alkalmazott módszereket és ellenőrizni a felhasznált mezőgazdasági inputanyagokat, és ezek potenciális hatását az élelmiszerek széleskörű biztonságára. Ebben a munkában az élelmiszerbiztonság folyamatos ellenőrzését végző (regionális) szaklaboratóriumok hálózata fontos szerepet játszik, főként az állampolgárokat veszélyeztető potenciális egészségügyi kockázatok megelőzésében. A magyarországi laboratóriumi vizsgálatokról a következő információk adatok megemlítése fontos: Trichinella vizsgálatok rendelkezésünkre álló adatai Sertés, ló és vadállományra jellemző monitoring vizsgálatok eredményei Trichinella vizsgálatok eljárási rendje Trichinella vizsgálatok környezetvédelmi előírásai. Trichinella pozitivitás szemléltetése Magyarországon Trichinella pozitív esetek száma Magyarországon év sertés (db) ló (db) vaddisznó (db) 24 23 5 22 2 2 4 2 3 2 999 2 998 997 996 995 2. Sertés és vaddisznó hús maradékanyag monitoring vizsgálati rendjéről: Az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok országosan egységes megfigyelő vizsgálatait és ellenőrzését a /22. (I. 23) FVM rendelet szerint kell végezni. A maradékanyagok jelenlétének kimutatását élő állatokból, azok takarmányából és ivóvizéből, testnedveiből, ürülékéből, állati szövetekből és állati eredetű termékekből kell elvégezni. 2.. A monitoring definíciója: A monitoring szó jelentése: monitor, oris (lat.): figyelmeztető, intő. Valamely folyamat vagy terület folyamatos megfigyelésére létesített mérési, illetve információs rendszer, jelen esetben: az élelmiszerlánc megfigyelésére, felügyeletére létrehozott rendszer. 2. 2. Monitoring vizsgálatok célja: 2
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Adatgyűjtés az élelmiszerek és takarmányok biztonsági állapotáról, a veszélyként azonosított ágensek jelenlétéről, elterjedtségéről, gyakoriságáról. Az adatok felhasználási területe: hazai és nemzetközi kockázatbecslési rendszerek működéséhez a hatósági ellenőrzések céljainak meghatározásához a hangsúlyos /veszélyes/ ellenőrizendő területek felméréséhez a hatósági kockázatkezelő tevékenység eredményességének felméréséhez 2. 3. Nemzeti reziduum monitoring vizsgálati rendszer: A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős: a nemzeti reziduum monitoring rendszer működéséért, az éves vizsgálati terv kiadásáért a végrehajtásért felelős intézmények tevékenységének összehangolásáért a monitoring vizsgálati terv végrehajtásának értékeléséhez szükséges adatok összegyűjtéséért a végrehajtás felelőse a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság 2. 4. Monitoring vizsgálati terv tartalmazza: a kimutatandó anyagok jegyzékét, a beküldendő vizsgálati minták megnevezését, számát, vizsgálati módszereket, szabványokat az eredmények értelmezéséhez, a tolerancia határértéket (MRL) és a beküldendő minták vételi gyakoriságát, a szám megválasztásának indoklásával együtt a beküldendő hatósági minták számát az adott állatfajhoz tartozó, előző években levágott állatok számától, a határértéktúllépés gyakoriságától illetőleg egyes termékek esetében a termelési adatoktól függően valamint a hatósági minták összegyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat és a hatósági mintákon, illetőleg azok kísérőiratán feltüntetendő adatokat a vizsgáló laboratóriumok jegyzékét a jogszabályban megállapított tűrési szinteket a hatósági intézkedés jellegét az olyan állatokra vagy termékekre vonatkozóan, amelyekben maradékanyagot mutattak ki 2. 5. Hatósági ellenőrzés: A gazdaságok ellenőrzését végző hatósági állatorvosok feladatköre és felelősségi köre kiterjed a tartási körülmények és kezelések formáinak ellenőrzésére is. Az állatokat ellátó állatorvos (a saját nyilvántartásán felül) köteles a gazdaságban vezetett nyilvántartásba bejegyezni minden elrendelt vagy elvégzett kezelés módját és időpontját, az alkalmazott szer/készítmény nevét, dózisát, valamint a kezelt állat vagy állatcsoport azonosító adatait és a várakozási időt. 3
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Az állattartó köteles az általa vezetett nyilvántartásba bejegyezni az elvégzett kezelés módját és időpontját. Köteles meggyőződni a várakozási idők betartásáról és gondoskodni az ezt bizonyító iratok három évig tartó megőrzéséről. Az állattartó és az ellátó állatorvos köteles a hatósági állatorvosnak minden tájékoztatást megadni arról, hogy az adott gazdaság, illetve üzem, mennyiben felel meg a követelményeknek. A monitoring vizsgálati tervek végrehajtásával kapcsolatban elvégzett ellenőrzésektől függetlenül az állat egészségügyi hatóságok szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhetnek. A sertés, ló, vad illetve tenyésztett vadra vonatkozó 26. évi reziduum toxikológiai illetve mikrobiológiai monitoring adatokat az ; 2; 3; 4. melléklet szemlélteti. 2. 6. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság feladatkörébe tartozik: a monitoring ellenőrző rendszer megszervezése, a maradékanyag vizsgálatokért felelős laboratóriumok munkájának koordinálása, elsősorban az egyes maradékanyagokra és maradékanyag csoportokra vonatkozó vizsgálati módszerek és szabványok összehangolása javaslattétel a validált módszerek döntő módszerként való jóváhagyására és módszergyűjteményekbe foglalására szakmai hozzájárulás a maradékanyag vizsgálatra kijelölt vizsgáló laboratóriumok számára a helyes laboratóriumi gyakorlat és a mindenkor érvényes szabványsorozat előírásain alapuló minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez a vizsgáló laboratóriumok számára a szakemberképzés és a vonatkozó analitikai módszerek és a tervezett összehasonlító (kör) vizsgálatok minősítő mintáinak és leírásának átadása, valamint tájékoztatás az összehasonlító vizsgálatok eredményeiről összehasonlító vizsgálatok szervezése az illetékes laboratóriumok számára az állomások által szolgáltatott adatokat is tartalmazó éves jelentés készítése és megküldése a Minisztériumnak Betartja a nemzeti referencia laboratórium működésére vonatkozó követelményeket A kijelölt laboratóriumoknak részt kell venniük a nemzetközileg elismert külső minőségbiztosítási és akkreditációs rendszerben. A reziduum vizsgálatot végző laboratóriumokat akkreditáltatni kell. Ezeknek a laboratóriumoknak az MgSzH Központ ÉTbI által szervezett körvizsgálatokban rendszeresen és eredményesen bizonyítaniuk kell a vizsgálati jártasságukat és az alkalmasságukat A mintákat hatósági állatorvosnak kell vennie. Ennek keretében gondoskodnia kell a hamisítástól védett, szakszerű csomagolásról, az előírás szerinti mintavételi jegyzőkönyvről, a kísérőiratról, valamint a mintáknak az illetékes vizsgáló laboratóriumba történő haladéktalan 4
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog elszállításáról 3. Sertések és lófélék mintavételi stratégiája: 3.. Sertések: A minimális állatszám, amelyet évente az összes anyagra és maradékanyagra nézve vizsgálni kell, legalább annyi legyen, mint az előző évben levágott sertések,5%a, az alábbi lebontásban: "A" csoport:,2% A vágóhídon végzett mintavétel mellett a gazdaság szintjén is el kell végezni az ivóvíz, a takarmány, az ürülék vagy minden más megfelelő jellemző vizsgálatát. Ilyen esetben a gazdaságot évente, az előző évben egy gazdaságból levágott minden sertés után hatósági mintavétel céljából meg kell látogatni. Az "A" csoport minden alcsoportjára legalább az "A" csoport céljára begyűjtött összes minta 5%át meg kell vizsgálni. A fennmaradó minták vizsgálatait a rendelkezésre álló tapasztalatok, és információk szerint kell elosztani. "B" csoport:,3% A fennmaradó minták vizsgálatait a helyzetnek megfelelően kell elosztani. 3. 2. Lófélék: A minták számát a Minisztérium az észlelt problémáknak megfelelően határozza meg. 3. 3. Tenyészett vad: A minta mennyisége a vizsgáló módszertől függ. A mintákat a feldolgozóüzemben kell venni. Az állatok, illetőleg húsuk származási gazdaságának minden esetben visszakereshetőnek kell lennie. A mintavételi tervben a Minisztérium előírhatja, hogy a gazdaságban ivóvíz és takarmánymintákat is vegyenek kiegészítésül, a tiltott anyagok ellenőrzésére. A mintavétel szintje és gyakorisága: Évente legalább mintát kell venni, az alábbi felosztás szerint: Az "A" csoportra az összes minta 2%át kell megvizsgálni. A minták többségét az "A" (5) és az "A" (6) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. A "B" csoportra az összes minta 7%át kell megvizsgálni. = A minták 3%át a "B" () alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták 3%át a "B" (2) a) és b) alcsoport anyagaira kell megvizsgálni. = A minták %át a "B" (3) csoport anyagaira kell megvizsgálni. A fennmaradó mintákat (%) a helyzetnek és az információknak megfelelően kell elosztani. 3. 4. Vadhús: Mintavételi követelmények: A minta mennyisége a vizsgáló módszertől függ. A mintákat a feldolgozóüzemben vagy a vadbegyűjtő helyen kell venni. Az állatok kilövési helyének minden esetben visszakereshetőnek kell lennie. A mintavétel szintje és gyakorisága: Évente legalább mintát kell venni. A mintákat kémiai szennyezőkre kell megvizsgálni. 3. 5. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer és 5
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog Takarmánybiztonsági Igazgatóság Központ monitoring programjai: Kémiai biztonsági monitoring Radioanalitikai monitoring Reziduum toxikológiai monitoring Mikrobiológiai monitoring GMO monitoring 4. Trichinella vizsgáló laboratóriummal szemben támasztott környezeti feltételek: A trichinellavizsgáló laboratóriumnak vágó helyiségek közvetlen közelében kell lenni és a 69/22. (VIII. 5.) FVM rendelet szerint az alábbiakat kell tartalmaznia (a rendelet ugyan már nincs hatályban, de szakmailag teljesen megalapozott, és indokolt kitételeket tartalmaz) Kellően berendezett helyiség, a preparátumok elkészítése céljából. A fal felülete sima legyen, a fal felületét 2 méter magasságig világos mosható burkolattal vagy festékbevonattal kell ellátni. Amennyiben több trichinella vizsgálati módszert is alkalmaznak, akkor minden egyes vizsgálati módszer számára külön vizsgálati helyiséget kell biztosítani Szükséges egy kellően berendezett, kulccsal zárható vizsgálóhelység, amely a trichinoszkóp használata esetén elsötétíthető Megfelelő szellőzőberendezés, klímaberendezés biztosítása, hogy a hőmérséklet +25 C fölé ne emelkedjen Kielégítő természetes, vagy mesterséges világítás, amely a színhatásokat nem változtatja meg Megfelelő berendezéssel kézmosás és kézfertőtlenítés céljára Amennyiben szükséges, hűtőberendezés a húsminták tárolása céljából Mosogató vizes helyiséggel a vizsgálati berendezések tisztítására és fertőtlenítésére (pl. mintagyűjtő edények, ülepítők, kések, ollók) Öltözőhelység, pihenőhelység, vízöblítéses toalettekkel és mosdóval történő kialakítása Hideg és meleg folyóvízzel, kézmosó berendezéssel, ellátva a tisztálkodáshoz és fertőtlenítéshez szükséges anyagokkal, valamint eldobható papírtörölközővel Víz át nem eresztő, nem korrodáló edényzet, légmentesen záródó fedéllel a vizsgálat utáni minta gyűjtésére úgy kialakítva, hogy annak tartalmát illetéktelenek ne tudják eltávolítani A vágóhidak előírásainak megfelelő szennyvíz elvezetése A helyiség kártevők elleni védelemmel való ellátása 6
Dr. Búza László: Vonatkozó rendeletek bemutatása, a 78/22/EK rendelet a Közösségi élelmiszerjog A trichinella vizsgálathoz felhasznált C osztályba sorolható, maró hatású sósav biztonsági előírásainak megfelelő kezelése. 5. Fertőzött állati testek kezelésére vonatkozó intézkedések: Amennyiben a trichinella vizsgálat során beigazolódott a pozitivitás, a hatósági állatorvos kobzási határozattal fogyasztásra alkalmatlannak minősíti a húst, melynek kezeléséről, elszállításáról a 7/23.(VI. 27.) FVM rendelet szerint kell eljárni. A 275/25/ EK rendelet szerint minden trichinella fertőzésre fogékony, tenyésztett és vadon élő állatot post mortem vizsgálatnak kell alávetni. A hatósági állatorvos rendelkezhet a fertőzött hús szakszerű, biztonságos becsomagolása, megjelölése, elkülönítése mellett, oktatási célra történő felhasználás mellett. A vonatkozó előírás szerinti megsemmisítésről is rendelkezhet a hatósági állatorvos. A hatósági állatorvos minden esetben nyilvántartást vezet a hús nyomon követhetősége érdekében. Trichinellával fertőzött hús kobzásáról készült határozatot a hatósági állatorvos megküldi az MgSzH területileg illetékes helyi szervének. Az izolátum a nemzeti parazitológiai referencialaboratóriumba kerül verifikálás és fajmeghatározás céljából. A trichinellózis megállapításáról az MgSzH illetékes területi szerve köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes ÁNTSZ t és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc biztonsági, Állat és Növényegészségügyi Főosztályát. A bejelentést 24 órán belül írásban is meg kell erősíteni. Trichinella pozitív háziállat felderítésekor azonnal értesíteni kell a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszerlánc biztonsági Elnökhelyettesét, aki haladéktalanul tájékoztatja az országos főállatorvost. A trichinella járványügyi vizsgálat befejezéséről a pozitív vizsgálati eredményt észlelő állategészségügyi szolgálat köteles zárójelentést készíteni, és azt megküldeni valamennyi, a vizsgálatban érintett állategészségügyi szolgálatnak és az MgSzH Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságra. Az MgSzH ÉTbI a vizsgálati adatokat összesíti, értékeli, elemzi és az adatokat a járványügyi intézkedések, megelőzési stratégiák kidolgozása érdekében felhasználja és humán állat és járványügyi fórumokon szakmai képviseletek számára közzé teszi. 7