I. 2. A doktori iskola/doktori oktatási program megnevezése: Nyelvtudományi Doktori Iskola / sinológia doktori oktatási program

I. 2. A doktori iskola/doktori oktatási program megnevezése: Nyelvtudományi Doktori Iskola / sinológia doktori oktatási program Tudományág megnevezése: Nyelvtudományok Képzési forma: Doktori (PhD) képzés Képzési cél: A tudományos fokozat megszerzésére való felkészítés. A legújabb kutatásmódszertan elsajátítása, felkészítés szakmai konferenciákon való részvételre, lehetőség szerint felsőoktatási gyakorlat megszerzése. Képzési idő: 6 félév Tagozat: nappali képzés munkarendje szerint. Finanszírozás: államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzés A képzésbe történő belépés követelménye: legalább jó rendű M.A./ egyetemi diploma és felvételi vizsga Nyelvi követelmények: egy államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga A képzés zárul: abszolutórium Az abszolutóriumhoz szükséges kreditek száma: 180 Kreditszerzés módja / moduljai: tanulmányi munkával, tudományos kutatómunkával, megszerzendő, oktatói tevékenységgel megszerezhető kreditek A doktori iskolai képzés felelőse: Dr. Banczerowski Janusz, a doktori iskola vezetője II. III. A képzésért felelős kar megnevezése: Bölcsészettudományi Kar Doktori oktatási program (tanterv, félévek, tanegységek megnevezése, kötelező, választható, óraszám, ismételhetőség, az értékelés módja, kredit érték) Doktori oktatási program vezetője: Dr. Hamar Imre A doktori iskola/a doktori oktatási program kódja: pl. P/NY/SIN IKM - Iskolarendszerű képzési modul (megszerezhető kredit:112, teljesítendő tárgy: 16db) P/doktori iskola kódja/doktori oktatási program kódja-a kurzus száma: a kurzus címe Kredit érték, kurzus típusa, feltételek, ismételhetőség P/NY/SIN-1 - Japán nyelv 1. P/NY/SIN-2 - Japán nyelv 2. P/NY/SIN-3 - Japán nyelvű szakszövegolvasás 1. P/NY/SIN-4 - Japán nyelvű szakszövegolvasás 2. P/NY/SIN-5 - Konzultáció 1. P/NY/SIN-6 - Konzultáció 2. 1

P/NY/SIN-7 - Konzultáció 3. P/NY/SIN-8 - Konzultáció 4. P/NY/SIN-9 - Jog és állam a régi Kínában 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető P/NY/SIN-10 - A kínai nyelv eredete és története P/NY/SIN-11 - A modern kínai nyelvészet aktuális kutatási kérdései 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető P/NY/SIN-12 - A kínai műveltség hatása Japánban P/NY/SIN-13 - Kínai buddhista filozófia 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető P/NY/SIN-14 - Kínai buddhista szövegolvasás P/NY/SIN-15 - Kulturális kapcsolatok Kína és a külvilág között P/NY/SIN-16 - Társadalom és politika a Kínai Népköztársaságban 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető TM - Tudományos modul (megszerezhető kredit:36, ebből 3 publikáció kötelezően teljesítendő) P/doktori iskola kódja/doktori oktatási program kódja-a kurzus száma: a tudományos tevékenység megnevezése Kredit érték, feltételek, ismételhetőség P/NY/SIN-20 - Publikáció / tanulmányírás I. 8 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető P/NY/SIN-21 - Publikáció / tanulmányírás II. 8 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető P/NY/SIN-22 - Publikáció / tanulmányírás III. 8 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető 2

P/NY/SIN-23 - Publikáció / tanulmányírás IV. 8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető P/NY/SIN-24 - Konferencia előadás (magyar nyelven) 6 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető P/NY/SIN-25 - Konferencia előadás (idegen nyelven) 6 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető P/NY/SIN-26 - Szerkesztés 8 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető P/NY/SIN-27 - Recenzió 6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető P/NY/SIN-28 - Terepgyakorlat 6 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető P/NY/SIN-29 - Gyűjtőmunka 6 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető P/NY/SIN-30 - Oktatási segédanyag 6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető P/NY/SIN-31 - Egyéb tudományos tevékenység 1 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető P/NY/SIN-32 - Tudományszervezés 2 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető P/NY/SIN-33 - Külföldi kutatómunka 2 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető OM - Oktatási modul (megszerezhető kredit: 32, teljesítendő tárgy: 0db) P/doktori iskola kódja/doktori oktatási program kódja- a kurzus száma: az oktatási tevékenység típusa Kreditérték, feltételek, ismételhetőség P/NY/SIN-50 - Heti 2 órás szeminárium vagy előadás 8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2 P/NY/SIN-51 - Heti 2 órás szeminárium vagy előadás 8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2 P/NY/SIN-52 - Heti 2 órás szeminárium vagy előadás 8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2 3

P/NY/SIN-53 - Heti 2 órás szeminárium vagy előadás 8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2 P/NY/SIN-54 - Heti 2 órás nyelvóra 6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2 P/NY/SIN-55 - Heti 2 órás nyelvóra 6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2 P/NY/SIN-56 - Heti 2 órás nyelvóra 6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2 P/NY/SIN-57 - Heti 2 órás nyelvóra 6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2.. Kurzusleírás (szakirodalom ajánlás): kurzusonként P/NY/SIN-1 - Japán nyelv 1., 30 óra A kurzus során a hallgatók akik a mesterképzésben már megismerkedtek a japán nyelv alapjaival tovább folytatják japán tanulmányaikat. Különös súlyt helyezünk a bonyolultabb nyelvtani szabályok elsajátítására és a szókincsbővítésre. A kurzus célja, hogy a hallgatók képessé váljanak az alapvető szóbeli kommunikációs képességek mellett egyszerűbb írott szövegeket értelmezni és alkotni. Nobuko Mizutani: Introduction to Intermediate Japanese: An Integrated Course. Bonjinsha, 1990. P/NY/SIN-2 - Japán nyelv 2., 30 óra A tanegység azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók írott szövegértési képességeit fokozza. Ehhez elsajátítják a ritkább nyelvtani ismereteket is, illetve jelentősen bővítik szókincsüket, elsősorban a kandzsik a kínaitól eltérő használatának megismerésével. A kurzus végére a hallgatók képesek közepesen nehéz japán nyelvű írott szövegeket értelmezni. Nobuko Mizutani: Introduction to Intermediate Japanese: An Integrated Course. Bonjinsha, 1990. P/NY/SIN-3 - Japán nyelvű szakszövegolvasás 1. 4

, 30 óra A Japán nyelv 1 2. tanegységekre épülő óra során a hallgatók japán nyelvű, sinológiai témájú szakmai szövegeket olvasnak. A foglalkozások során megismerik a japán sinológiai nyelvezetet, a kínai szövegek eltérő értelmezéséből fakadó problémákat, és a kurzus végére képessé válnak arra, hogy klasszikus vagy modern sinológiai témájú japán nyelvű szakszövegeket szótár segítségével értelmezni tudjanak. P/NY/SIN-4 - Japán nyelvű szakszövegolvasás 2., 30 óra A kurzus a Japán szakszövegolvasás 1. folytatása. Az órákon a hallgatók további klasszikus és moderrn sinológiai szakszövegeket értelmeznek, s a kurzus végére alkalmassá válnak arra, hogy sinológiai kutatómunkájuk során felhasználják a gazdag japán sinológiai szakirodalmat. P/NY/SIN-5 - Konzultáció 1., 30 óra A rendszeres konzultáció során a hallgató a témavezetőjével áttekinti kutatása pillanatnyi állását, az eddig elért eredményeit. Kialakítják és szükség esetén módosítják a követendő módszertant, a kutatás követendő irányát, a soron következő feladatokat. A témavezető folyamatosan értékeli és irányítja a doktorandusz munkáját, azzal a céllal, hogy a doktori képzés befejezéséig elkészüljön a PhD értekezés törzsanyaga. P/NY/SIN-6 - Konzultáció 2., 30 óra A rendszeres konzultáció során a hallgató a témavezetőjével áttekinti kutatása pillanatnyi állását, az eddig elért eredményeit. Szükség esetén módosítják a követendő módszertant, a kutatás követendő irányát, a soron következő feladatokat. A témavezető folyamatosan értékeli és irányítja a doktorandusz munkáját, azzal a céllal, hogy a doktori képzés befejezéséig elkészüljön a PhD értekezés törzsanyaga. P/NY/SIN-7 - Konzultáció 3., 30 óra A rendszeres konzultáció során a hallgató a témavezetőjével áttekinti kutatása pillanatnyi állását, az eddig elért eredményeit. Kialakítják és szükség esetén módosítják a követendő módszertant, a kutatás követendő irányát, a soron következő feladatokat. A témavezető folyamatosan értékeli és irányítja a doktorandusz munkáját, azzal a céllal, hogy a doktori képzés befejezéséig elkészüljön a PhD értekezés törzsanyaga. P/NY/SIN-8 - Konzultáció 4., 30 óra A rendszeres konzultáció során a hallgató a témavezetőjével áttekinti kutatása pillanatnyi állását, az eddig elért eredményeit. Szükség esetén módosítják a követendő módszertant, a kutatás követendő irányát, a soron következő feladatokat. A témavezető folyamatosan értékeli és irányítja a doktorandusz munkáját, azzal a céllal, hogy a doktori képzés befejezéséig elkészüljön a PhD értekezés törzsanyaga. 5

P/NY/SIN-9 - Jog és állam a régi Kínában 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető, 15 óra Az óra során a hallgatók megismerkednek a hagyományos kínai állam és jogrendszer működésével, a téma legfontosabb forrásaival. Szó esik az első kínai államok kialakulásáról, a korai törvénykezésről. Nagy hangsúlyt kap a korai császárkori állam a Qin- és a Handinasztia rendszere, az ekkori intézmények és jogforrások, amelyek több mint kétezer évre meghatározták Kína fejlődését. Külön órák foglalkoznak a nagy császárkori törvénykönyvekkel és jogesetgyűjteményekkel. A kurzus során a hallgatók átfogó képet kapnak a hagyományos kínai állam működéséről. Az óra látogatásán túl a hallgatóknak a kurzus tematikájához tartozó, előzetesen egyeztetett témáról egy 30 perces előadást kell tartaniuk, továbbá egy minimum 20 oldalas dolgozatot kell írniuk a kurzus témájáról. Bodde, Derk Morris, Clarence: Law in Imperial China. University of Pennsylvania Press, 1973. Chü, Tung-Tsu: Law and Society in Traditional China. Hyperion Press, 1986. Gulik, Robert Van: T ang-yin-pi-shih. Parallel Cases from Under the Pear-Tree: A 13th Century Manual of Jurisprudence and Detection. Hyperion Press, 1980. Johnson, Wallace: T ang Code. Vol. I. General Principles. Vol. II. Specific Articles. Princeton University Press, 1979, 1997. Liu, Yongping: Origins of Chinese Law: Penal and Administrative Law in Its Early Development. Oxford University Press, 1999. MacCormack, Geoffrey: The Spirit of Traditional Chinese Law. University of Georgia Press, 1996. P/NY/SIN-10 - A kínai nyelv eredete és története, 15 óra A kurzus a kínai nyelv genetikai kapcsolataival, valamint évezredeken átnyúló történetének különböző aspektusaival foglalkozik. A sokféle ismeret közül elsősorban két (hagyományosan is a kutatások középpontjában álló) részterületre helyez különleges hangsúlyt: (1) a kínai nyelv rokonításának kérdése, helye a sino-tibeti nyelvcsaládban; (2) a kínai nyelv hangtörténete. Ezek mellett azonban (részben a mindenkori résztvevők érdeklődésének megfelelőn) egyéb vonatkozásokkal is érdemben foglalkozik, ilyenek: a kínai nyelv tipológiai jellemzése történeti aspektusában; a kínai nyelv történeti változatai; a régi nyelvállapotok rekonstrukciójának módszerei és a legismertebb rekonstrukciós kísérletek; ó- és középkínai grammatika; a jóslócsont-feliratok nyelve; az ókínai nyelv fonológiája, morfológiája és szintaxisa. A téma feldolgozása elsődleges szakirodalom olvasásával történik, a hallgatók aktív részvételével, szemináriumi formában (kiselőadások, beszámolók). A kurzus írásbeli zárthelyi dolgozattal zárul. Boltz, W.G. (1994): The origin and Early Development of the Chinese Writing System. AOS, New Haven, CT. Djamouri, R. (ed., 2001) Collected Essays in Ancient Chinese Grammar. CRLAO, Paris 6

Jacques, G. (2005): Introduction to Chinese Historical Phonology. Kézirat, Univ. Leiden. Matisoff, J. (2003): Handbook of Proto-Tibeto-Burman. UCB Press, Berkeley, CA. Peyraube, A. & Ch. Sun (eds., 1999) In Honor of Mei Tsu-Lin. CRLAO, Paris. Pulleyblank, E.G. (1984): Middle Chinese. UBC Press, Vancouver. Pulleyblank, E.G. (1992): How do we reconstruct Old Chinese? JAOS 112: 365 382. Sagart, L. (1999): The Roots of Old Chinese. Sun, C. (ed., 1997): Studies on the History of Chinese Syntax. JCL Monograph vol.10. Van Driem, G. (1999): A new theory on the origin of Chinese. In: Bellwood, P &I. Lilley, eds., Bulletin of the Indo-Pacific Prehistory Association Bulletin,18. Canberra: Australian National University. Wang, W.S.-Y. (ed., 1995): The Ancestry of the Chinese Language. JCL Monograph vol.8. Zhang Y. 张 玉 金 (2001): 甲 骨 文 语 法 学 Xuelin Chubanshe, Shanghai. P/NY/SIN-11 - A modern kínai nyelvészet aktuális kutatási kérdései 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető, 15 óra A kurzus egyfelől áttekintést kíván adni a kínai nyelv(ek) modern nyelvtudományi módszerekkel és eszközökkel való vizsgálatának (mindenkori) aktuális helyzetéről, kérdéseiről, problémáiról, legjelentősebb eredményeiről. Másfelől (a részt vevő hallgatók érdeklődését is figyelembe véve) valamely konkrét résztémát kiemelve, azt a fókuszba helyezve körüljárja a téma szakirodalmi feldolgozását. Ilyen témák lehetnek jellemzően: a mai kínai köznyelv hang- és nyelvtani rendszere, annak elemzései az elméleti nyelvészet kurrens eszköztárával; a kínai nyelv kutatásának története; a kínai nyelv hagyományosan központi helyen levő nyelvészeti problémái; a kínai nyelv nyelvészeti elemzéseinek hatása a nyelv(tan)oktatásra; mit adott a kínai nyelvtudomány az általános nyelvészet számára. A téma feldolgozása részben az oktató előadásaival, részben a hallgatók előzetes felkészülés alapján tartott referátumaival valósul meg. A kurzus írásbeli vizsgával zárul. Chao, Y.R. (1968): A Grammar of Spoken Chinese. UC Press, Los Angeles, CA. Huang, C.-T.J. & Y.A. Li (eds., 1996): New Horizons in Chinese Linguistics. Kluwer, Dordrecht. Huang, C.-T.J., Y.A. Li & Y.Li (2009): The Syntax of Chinese. Cambridge UP, Cambridge, U.K. Li, Y.A. (1990): Order and Constituency in Mandarin Chinese. Kluwer, Dordrecht. Lu J. 陆 俭 明 & Shen Y. 沈 阳 (2004): 汉 语 和 汉 语 研 究 十 五 讲 Peking Univ. Press, Beijing. Lü Sh. 吕 叔 湘 (2002): 汉 语 语 法 论 文 集 Shangwu Yinshuguan, Beijing. Lü Sh. 吕 叔 湘 (ed., 1980): 现 代 汉 语 八 百 词 Shangwu Yinshuguan, Beijing. Packard, J.L. (ed., 1997): New Approaches to Chinese Word Formation. M de Gruyter, Berlin. Shen Y. 沈 阳 & Feng Sh. 冯 胜 利 (eds., 2008): 当 代 语 言 学 理 论 和 汉 语 研 究 Shangwu Yinshuguan, Beijing. Sybesma, R. (1994): The Mandarin VP. Kluwer, Dordrecht. Tang, T.C. 湯 廷 池 (1988 1995): 漢 語 詞 法 句 法 論 集 Vol. 1 5. Student Book Co., Taipei. Wang, W.S.-Y. (ed., 1991): Language and Dialects of China. JCL Monograph vol.3. 7

P/NY/SIN-12 - A kínai műveltség hatása japánban, 15 óra A kurzus célja, hogy egy-egy konkrét téma feldolgozásán keresztül bemutassa, hogy a kínai műveltség egyes elemei milyen módon termékenyítették meg a japán kultúrát, illetve milyen sajátos átértelmezési folyamaton mentek keresztül, hogy azután sajátosan japán kulturális elemként éljenek tovább. A kurzus során a következő tématikus egységeket érintjük: 1. Történeti kapcsolatok Kína és Japán között (2 óra); 2. Kínai és japán nyelv, írás és kalligráfia (2 óra); 2. Kínai vallások és filozófiák Japánban (4 óra); 3. A kínai irodalom hatása Japánban (3 óra); 4. A kínai képzőművészet hatása Japánban (4 óra). A kurzus során a hallgatók megismerkednek a kínai és japán kultúra között kapcsolatrendszerre vonatkozó legfontosabb elsődleges forrásokkal és másodlagos szakirodalommal. A szeminárium látogatásán túl a hallgatóknak a kurzus tematikájához tartozó, előzetesen egyeztetett témáról egy 30 perces előadást kell tartaniuk. Como, Michael 2009. Weaving and Binding Immigrant Gods and Female Immortals in Ancient Japan. Honolulu: University of Hawai i Press. de Bary, Wm. Theodore Keene, Donald Tanabe, George Varley, Paul (eds.) 2001 2. Sources of Japanese Tradition, Volume 1: From Earliest Times to 1600. New York: Columbia University Press. Fogel, Joshua A. 2009. Articulating the Sinosphere: Sino-Japanese Relations in Space and Time. Cambridge: Harvard University Press. Verschuer, Charlotte von 2006. Across the Perilous Sea: Japanese Trade with China and Korea from the Seventh to the Sixteenth Centuries (Commerce extérieur du Japon des origines au XVIe siècle) translated by Kristen Lee Hunter. Ithaca, New York: East Asia Program, Cornell University. Wang Zhenping 2005. Ambassadors from the islands of Immortals. China-Japan Relations in the Han-Tang Period. Honolulu: Association for Asian Studies University of Hawai i Press. P/NY/SIN-13 - Kínai buddhista filozófia 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető, 15 óra A kínai buddhista filozófia bemutatása során arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az eredendően indiai buddhista filozófia milyen változásokon ment keresztül a kínai filozófia hatására. Először megvizsgáljuk, hogy a két nagy mahájána filozófiai iskola, a madhjamaka és a jógácsára hogyan jutott el Kínába, hogyan értelmezték ezek tanításait. Bemutatjuk, hogy milyen nagy szerepet játszott a tathágatagarbha filozófia a kínai buddhizmus fejlődésében. Ezek után elemezzük azokat a műveket és iskolákat, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a kínai buddhista filozófiában. A korai korszak áttekintése után a Tiantai és Huayan iskolákat vesszük szemügyre, mivel ez a két iskola sajátos kínai tanításokat dolgozott ki. Részletesen tárgyaljuk a következő tanításokat: az egy gondolatban háromezer világ, a négy dharmadhátu, az élettelen tárgyaknak is van buddha-természete stb. King, Sallie B. (1991), Buddha Nature. New York: Suny Press. 8

Liu Ming-Wood (1994), Madhyamaka Thought in China. Leiden: E. J. Brill. Ng, Yu-Kwan. 1993. T ien-t ai Buddhism and Early Madhyamika. Honolulu: University of Hawaii. Paul, Diana Y. (1981), The Structure of Consciousness in Paramārtha's Purported Trilogy. Philosophy East and West 31: 3, pp. 297-319. Schmithausen, Lambert (1987), Ālayavijñāna: On the Origin and Early Development of a Central Concept of Yogācāra Philosophy. Vol. 1-2. Tokyo: The International Institute for Buddhist Studies. Schmithausen, Lambert (2009), Plant in Early Buddhism and the Far Eastern idea of the Buddha-nature of Grassess and Trees. Lumbini: Lumbini International Research Institute. P/NY/SIN-14 - Kínai buddhista szövegolvasás, 30 óra Az óra célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a kínai buddhizmus szövegeibe, s így a későbbiekben minél többféle szöveget maguk is fel tudjanak dolgozni. Először a buddhista kánon azon szövegeiből olvasunk szemelvényeket, amelyeket szanszkritból fordítottak kínaira. Ilyen például a Bölcs és Balga szútrája, amely Buddha előző újjászületésének történeteit tartalmazza. Sorra vesszük a legfontosabb szútrákat mint pl. a Lótusz szútra, a Vimalakírti szútra vagy az Avatamszaka-szútra. Ezt követően térünk rá a kínai nyelven íródott buddhista művekre. Először a szintén narratív jellegű csodás történetek gyűjteményeiből olvasunk, majd sorra veszünk néhány alapvető fontosságú értekezést, mint pl. a Zhaolunt, Az aranyoroszlánt, a Mohe zhiguant. Végül a chan buddhizmus klasszikus gonganjaiból válogatunk. Agócs Tamás (2000), Gyémánt áttörés. Budapest: A Tan Kapuja Buddhista Főiskola. Hakeda, Yoshito S. (1967), The Awakening of Faith. New York: Columbia University Press Kim Young-ho (1990), Tao-sheng s Commentary on the Lotus Sūtra: A Study and Translation. New York: State University of New York. Swanson, Paul L. 1989. Foundation of T ien-t ai Philosophy: The Flowering of the Two Truths Theory in Chinese Buddhism. Berkeley: Asian Humanities Press. Zürcher, Erik (1959), The Buddhis Conquest of China: the spread and Adaptation of Buddhism in early medieval China. 2 vols. Leiden: E.J. Brill. P/NY/SIN-15 - Kulturális kapcsolatok Kína és a külvilág között, 15 óra A kurzus célja, hogy egy-egy konkrét témán keresztül bemutassa azt a komplex kulturális kapcsolatrendszert, amely Kína és a külvilág között a múltban létrejött. A kurzus során a következő tematikus egységeket érintjük: 1. Kulturális kapcsolatok Irán és Kína között (4 óra); 2. Kulturális kapcsolatok Belső-Ázsia és Kína között (4 óra); 3. Kulturális kapcsolatok Délkelet-Ázsia és Kína között (3 óra); 4. Idegen vallások Kínában (4 óra). A kurzus során a hallgatók megismerkednek a Kína és a külvilág kapcsolatára vonatkozó legfontosabb elsődleges forrásokkal és másodlagos szakirodalommal. A szeminárium látogatásán túl a hallgatóknak a kurzus tematikájához tartozó, előzetesen egyeztetett témáról egy 30 perces előadást kell tartaniuk. 9

Forte, Antonio 1995. The Hostage An Shigao and his Offspring, An Iranian Family in China. Kyōto: Istituto Italiano di Cultura, Scuola di Studi sull Asia Orientale. Kósa Gá0bor: Idegen vallások Kínában (jegyzet) So, Jenny F. Bunker, Emma C. Arthur M. Sackler Gallery 1995. Traders and Raiders on Chinas Northern Frontier. Arthur M. Sackler Gallery, Smithsonian Institution, in association with University of Washington Press. Tarling, Nicholas 2000. The Cambridge History of Southeast Asia (Part 1). Cambridge: Cambridge University Press. Vaissière, É. de la Trombert, É. (ed.) 2005. Les Sogdiens en Chine Nouvelles découvertes historiques, archéologiques et linguistiques. Paris: École française d Extrême-Orient. P/NY/SIN-16 - Társadalom és politika a Kínai Népköztársaságban 7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető, 15 óra A kurzus során a jelenlegi és közelmúltbeli kínai fejlődés meghatározott területeivel ismerkednek meg a hallgatók. Szó esik a modern kínai jogrendszerről és annak változásairól, a vallások helyzetéről és a valláspolitikáról, a kínai külpolitika alapvető vonásairól, a kínai pártállam működéséről, a gazdasági fejlődés politikai és társadalmi hatásairól és Kína új világpolitikai helyzetéről. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a kínai politika működésével, főbb sajátosságaival. A kurzus kollokviummal zárul. Carlson, Allen Gallagher, Mary E. Lieberthal, Kenneth Melanie Manion: Contemporary Chinese Politics: New Sources, Methods, and Field Strategies. Cambridge University Press, 2010. Chinese Society: Change, Conflict and Resistance (Asia's Transformations) by Elizabeth J. Perry and Mark Selden (Apr 16, 2010) Routledge; 3 edition (April 16, 2010) Fewsmith, Joseph: China since Tiananmen: From Deng Xiaoping to Hu Jintao. Cambridge University Press, 2008. Mackerras, Colin: The New Cambridge Handbook of Contemporary China. Cambridge University Press, 2001 Shambaugh, David: The Modern Chinese State. Cambridge University Press, 2000. Wang, James C. F.: Contemporary Chinese Politics: An Introduction. (7th Edition) Prentice Hall, 2001 Yan, Xuetong Bell, Daniel A. Zhe, Sun Ryden, Edmund: Ancient Chinese Thought, Modern Chinese Power. Princeton University Press, 2011. Értékelési, ellenőrzési szabályok: Az iskolarendszerű képzési modulban teljesített kurzusok értékelése ötfokozatú (1-5) osztályzatokkal, a tudományos modulban két fokozatú (teljesítette/ nem teljesítette) szöveges értékeléssel, az oktatói munka két fokozatú szöveges értékeléssel történik. A tudományos modulban teljesített tanegységekhez tartozó teljesítéseket a doktorandusz témavezetője részletesen ellenőrzi. 10

11