Nyugat magyarországi peremvidék
Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék (K).
Ny-magyarországi peremvidék felszíne, középtájai 3.1. Alpokalja Alpok hegység kristályos kőzetű nyúlványai: Soproni-hg. (óidejű), Kőszegihegység (középidejű), Kőszeg-Vas-hegy Rába terasz kiemelkedett kavicskúpja: Vasi-hegyhát 3.2. Sopron- Vasi síkság Rábántúli kavicstakaróval feltöltött terület 3.3. Kemeneshát kiemelkedett Rába kavicsterasz
Ny-magyarországi peremvidék felszíne, középtájai 2. 3.4. Zalai-dombság Pannon agyag kőzetében az Alpok kialakulását kísérő mozgások boltozatokat hoztak létre, ott képződött a kőolaj és a földgáz
Ny-magyarországi peremvidék éghajlata és vízrajza Kiegyenlített csapadékú terület: átl.750 mm/év, felhővel borítottság a legnagyobb, napos órák száma itt a legkisebb az országban (atlanti hatás) Évi középhőm: 9,5 ºC Rába és Mura mellékfolyói által tagolt terület, hordalékkúp maradványok Rába: 191 km hosszú, 4350 km² a vízgyűjtő területe, vízierőművek közül a legrégebbi Ikervárnál van.
TÁJ- DUNÁNTÚLI- DOMBVIDÉK Makrorégió
Fekvése 11350km² Határai: Zalai-dombság Balaton - Sió Mura, Dráva
Geológiai szerkezet Váza karbon időszaki kristályos gránit felszínen Mórágynál Rátelepült mezozoos üledékek: Mecsek, és Villányi-hg - ben felszínen Újkori, pleisztocén lösz (Baranya-, Tolna-, Szekszárdi és Külső Somogyi dombság) és homok (Belső-Somogy)
Ásványi nyersanyagok Permi homokkő uránérc Mecsek Júra-liász feketekőszén Mecsek: Pécs, Komló és siklósi márvány Miocén barnakőszén Kavics- és agyag
4.1 Balaton-medence Keszthelyi Riviéra mezozoos dolomit hg előtere Tapolcai-medence bazalt tanúhegyek Balaton- Riviéra Balaton É és K-i partja, Balaton-felvidék előtere Somogyi parti sík homok-túrzások, Balaton D-i partja Nagyberek, Kis Balaton turzással elválasztott mocsár- és lápterület Balaton
Tihanyi-félsziget Tűzhányóműködés utóhatásaként forró vizek törtek a felszínre, és a meszeskovás oldatokból kicsapódó kőzetanyag (gejzírit) száznál több hévforráskúpot hozott létre.
4.2 Külső-Somogy Pleisztocén lösz terület, Nyugat-, Kelet és Dél-Külső Somogy kis tájak Szub-kontinentális csernozjom talajú cseres-tölgyes vegetációjú terület
4.3 Belső-Somogy Marcali-hát: homok hordalékkúp (254 m) Nagyberek és a Kis Balaton között Nyugat és Kelet Belső-Somogy homokkal fedett hordalékkúp területek, zárt erdőmaradványos barnaföldes homokvidékek Közép-Dráva völgy alluviális terület
4.4 Mecsek és Tolna Baranyaidombvidék 4.4.1. Mecsekvidék mezoz. mészkővidék 4.4.2. Tolnai- dombság Pleisztocén lösz terület (csernozjom) 4.4.3. Baranyai-dombság Pleisztocén lösz terület (csernozjombarna erdőtalaj) 4.4.4. Zselic
Éghajlat Legenyhébb éghajlatú terület (felszín befolyásoló hatása mellett!), mediterrán hatás érvényesül: Ny-K felé napsütéses órák száma: 1800-2000 Ny-K felé csapadék: 800-600 mm
VEGETÁCIÓ Dél-Dunántúl jellegzetessége: a vidék a mediterrán, illír, pannon, és gyakran az alpi flóra növényeinek határzónája. Egyedi növénytársulásai különböző területek fajai által kialakított érdekes kapcsolatok eredményeképpen jöttek létre.
Vízrajz Vízháztartása egész évben pozitív, nyereséges Kapos: 110 km, 3300 km² vízgy.terület Sió: 139 km, 2622 km² vízgy.terület Dráva: 160 km, 6200 km² vízgy.terület
TÁJ- DUNÁNTÚLIközéphegység Makrorégió
Fekvése, főbb paraméterei 7000 km² Határai: Kisalföld, Duna-völgye Alföld - Mezőföld Dunántúli- dombvidék Hosszúsága kb. 200km, szélessége: 20-50 km, átlagos magassága: 300-400 m (Pilis 757 m, Kőris-hegy 704 m)
Geológiai szerkezet Alpi-kárpáti orogén öv kialakulásával egyidős, ún. köztes tömeg. Szigetszerű helyzetben lévő poligenetikus tönkhegység Töréses, pikkelyes fő szerkezeti sajátosság (krétakori fő hegységképződési fázis). Kristályos masszívumok közötti üledékgyűjtő volt, pleisztocén kori kiemelkedés révén magasodik környezete fölé (kiv.: Velencei-hg.)
Középtájak elhatárolása Orográfiai sajátosság alapján: ÉNY-DK harántvetők, ill. ÉK-DNY vetők (fő szerkezeti vonal) Váli-árok, Tatai-árok, Pilisvörösvári-völgy
Ásványi nyersanyagok Jura kori mangánérc Bakony Jura kori vörös mészkő piszkei, tardosi márvány Gerecse Kréta kori bauxit Bakony, Vértes Kréta korú barnaszén Ajka, eocén korú barnakőszén Vértes, Dunazúg-hg III. időszaki lignit Várpalota
5.1 Bakony-vidék Hévizi-völgy Kisalföld Móri-árok között hazánk legnagyobb területű hegysége (4300 km ²) Veszprém Devecser III. időszaki törésvonaltól Délre: Déli-Bakony Északra: Öreg vagy Északi-Bakony
Bakony déli területei 1. - 5.1.1. Keszthelyi-hegység Triasz dolomit Gyenesdiás-kőfejtő 2. 5.1.2. Balaton-felvidék, Veszprémifennsík Permi homokkő: Almádi, Alsóőrs, Csopak, Kővágóőrs Mezoz.üledékek Veszprémi-fe. Pliocén bazaltvulkánok, tanúhegyek, Tapolcai- és Káli-medence 3. 5.1.3. Déli Bakony - tönk-rög csoport: Kab-hegy, Szentgál Mezoz. Mészkő, pliocén bazalt: Kab-hegy
5.1.4.- Északi (Öreg) Bakony Zirci-medence, Cuha-völgye 2 részre választja: Nyugati rész- Öreg Bakony és Bakonyi kismedencék Bakonybél, Kőris-hegy, Som-hegy Keleti rész Hullámos tönkfelszín, Tési-fennsík
5.1.5.- Bakonyalja Völgyekkel szabdalt dombság, kavicsos, löszös homok hordalékkúpok, lejtőtörmelékkel fedett lejtők Pannonhalmi-dombság: Pannonhalma Szt. - Márton-hegy 267 m, Pápai- Bakonyalja Súri (keleti rész) Bakonyalja
5.2 Vértes Velencei- hegyvidék 1100 km ² Zámolyi medence választja el Pleisztocén árkos süllyedék, lösz, löszöshomok
5.2.2. Vértes-hegység 1065 km ² Miocén korú tönkfelszín Átl. Magasság: 400 m Dominánsan triasz dolomit (karsztosodás kevéssé jellemző) Tatai- Váli árok választja el a Dunazúghegységtől Általér-völgy, Bársonyos 5.2.1. Vértesalji - dombságok
5.2.3. Velencei-hegység és 35 km ² környéke Karbon - Variszkuszi gránit rög 351 m (Nadap) Gránit lepusztulási formák: kőzsákokgyapjúzsákok, ingókövek Keleti részen Meleg- hegyen andezit vulkánosság Kis tájak: Etyeki dombság, Lovasberény, Zámolyi-medence, Velencei-hegység
5.3. Dunazúg-hegyvidék 5.3.1. Gerecsevidék 1000 km ² Triasz és jura mészkő kréta kori erősen feldarabolódott rögei Barlangok, dolinák (pleisztocén forrásbarlangok pl. Szelim-barlang, karsztbarlangok: Öreg-kő 5.3.2. Bicske Zsámbéki-medence pleisztocén árkos süllyedék: lösz, agyag
5.3. Dunazug-hegyvidék 2. 5.3.3. Budai- hegység 580 km ² 250-500 m magasságú pikkelyes rögvidék Triasz dolomit és mészkő Eocén nummulinás mészkő Oligocén hárshegyi homokkő, kiscelli agyag 5.3.4. Pilis 220 km ² Pikkelyes rögvidék triasz mészkő, karsztbarlangok Pleisztocén hévizes forrásbarlangok
Gellért-hegy A Gellért-hegy Budapest XI. kerületében a Duna nyugati partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala, és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látványban részesíti az ide látogatót. Budapest ékkövének is szokták nevezni. 1987 óta a világörökség része.
Éghajlat Változatos domborzat miatt mezo és mikroklíma jellemző ÉNY-i szél, főn szél (vázsonyi szél), hegy-völgyi szél Vastag téli hótakaró, tartós hófúvások Hűvösebb, csapadékosabb kiegyenlítettebb éghajlatú terület ( 700 mm, 9,5-10 ºC
Vízrajz Pleisztocén kori patak- és folyóvölgyek Jelentős felszín alatti vízfolyások - karsztjelenségek
Vegetáció Lombhullató klímazonális növénytársulások Cseres-tölgyesek Gyertyános-tölgyesek Bükkösök Edafikus növénytársulások Karszbokor-erdő Szurdokerdő Törmeléklejtő-erdő Erdei fenyves Fenyőfő Tiszafás elegyes erdő Bánd- Szentgál
TÁJ- Észak- magyarországiközéphegység Makrorégió
Fekvése, főbb paraméterei 11500 km² Határai: DNy-ÉK: Pilisvörösvári-árok Dunakanyar (5.3.4. Pilis Dunazúg-hg.) Bodrog (1.6 Felső-Tiszavidék - Bodrogköz) D: Alföld (1.9. É-alföldi hordalékkúp-síkság)
Geológiai szerkezet Alpi-kárpáti orogén öv kialakulásával egyidős, nem önálló geomorfológiai egység. ÉNy-i Kárpátok belső vulkáni ívének része Karbon kori variszcida rög: Szendrői-hg. Szigetszerű helyzetben lévő poligenetikus mezozoos mészkő tönkhegység: Bükk, Aggtelek, Rudabányai-hg. Miocén vulkánok: Visegrádi-hg., Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hg. Pliocén vulkánosság: Salgó, Somoskő, Medves
Középtájak elhatárolása Geológiai - orográfiai sajátosság alapján: ÉK-DNY vetők (fő szerkezeti vonal) Miocén vulkánosság, metamorf és üledékes kőzetek
Ásványi nyersanyagok VOLT: triasz vasérc Rudabánya Triasz mészkő: Bükk, Aggteleki-karszt Eocén kori rézérc Mátra Oligocén barnakőszén Cserhát Miocén kori andezit, riolit Miocén lignit: Mátra, Bükk Pliocén korú bazalt Salgó, Somoskő, Medves Pliocén pannon lignit Gyöngyös- Visonta, Bükkábrány
6.1 Visegrádi-hg. Miocén andezit vulkán, főleg piroklasztit, láva kisebb mértékben jellemző Pleisztocén kori kiemelkedés, V szurdokvölgyek Magasság: 400-700 m Dobogókő 700 m.
600 km ² 6.2 Börzsöny Duna-Ipoly és a Nógrádi medence között Miocén andezittufa és agglomerátum építi fel (Csóványos 938 m, Nagyhideghegy 900 m). DK-i peremén monogenetikus dagadókúp: nógrádi Vár-hegy, lakkolitok: Csák-hegy, Sas-hegy
6.3. Cserhátvidék Ny-on triasz karsztos rög: Naszály 652 m Középen: miocén andezit breccsa- és lávatakaró : Szanda 528 m, Purga 575m, Karancs 720 m K-en pliocén bazalt: Medves 637 m, Salgó 623 m
Bazaltvulkánok keletkezése
6.4 Mátravidék 1. Zagyva és Tarna közötti terület Miocén andezit lávából felépült egységes tömeg Elsődleges (eredeti) vulkáni formák nincsenek, kúp és dóm alakú romvulkánok jellemzők Kitörési centrumok: Ágasvár, Muzsla Kibillent, kiemelkedett rögök: Mátrabérc, Galyatető, Kékes
6.4 Mátravidék 2. Felső pliocén-pleisztocén kiemelkedés: V szurdokvölgyek Nyugati Pásztói Mátra Muzsla 805 m Központi Magas Mátra Mátrabérc, Ágasvár 789 m, Galyatető 964 m, Kékes 1014 m Keleti Mátra Cserepeskő 734 m Déli előtér: Mátraalja hordalékkúp terület
6.5 Bükkvidék 1. Alapszerkezete gyűrődéses triasz és kréta kori mészkő, III-kori vetődések révén rögökre szakadt Kaptafa-elmélet a felgyűrődött résznek azon darabja, ami elvileg a Dunántúli középhegységhez tartozik, de a felgyűrődéskor az Északiközéphegységbe csúszott Aggtelekkel együtt.
6.5 Bükkvidék 2. Domináns kőzet triasz erősen karsztosodott mészkő Magas Bükk: Nagy-fennsík 20 km hosszú, 5-7 km széles 800-900 m magas (Nagymező) barlangok, zsombolyok, karrformák, dolinák, Kisfennsík
6.5 Bükkvidék 3. DNy-i Bükk Szarvaskő gabbro, wehrlit DK-i Bükk Miskolc Avas-tető andezittufa É-i Upponyi-hg karbon kori kristályos hg. D-i Bükkalja riolit, riolittufa Eger, Kács, Miskolc-Tapolca
6.6 Aggtelek Rudabányai- hegyvidék Aggteleki karszt: belső kárpáti triasz mészkőtakaró része Nagyoldal 604 m Szalonna-Rudabányai-karszt ős Bódva kavicstakarója fedi, triasz hidrotermális vasérc (limonit), Rudapithecus- Rudabánya
Felszíni karsztformák Karsztos formák Karrok (ördögszántások) a kőzetek felszínén végbemenő kizárólag oldódás eredményeként létrejött forma. Az Aggteleki-hegység vékony talajrétege alól a mészkő sok helyen a felszínre bukkan hatalmas karrmezőket formálva Víznyelők tölcsérszerű mélyedések, melyeken lefolyik a csapadékvíz Dolinák (töbör) zárt, gyakran kör alakú felszíni mélyedés. Ilyen az Aggteleki-tó (ponor-tó), amely valaha víznyelőként működött Poljék a karsztos térszín legnagyobb mélyedései
Hasonló rendszerek a Szabadság-, a Danca-, a Kossuth-, a Vass Imre- és a Meteor barlang. A terület barlangjai általában emeletes szerkezetűek, szintjei a terület tektonikus emelkedésével hozhatók kapcsolatba.
6.7 Tokaj Zempléni - hegyvidék Sátoros, kúp alakú lakkolit romvulkánok, andezit és riolit lávatakaró részei 6.7.1 Zempléni-hg.: É-on Nagy Milic 894 m, ÉNy-on Gergely-hegy 783 m 6.7.2 Tokaj-Hegyalja D-en: Tokaji Nagy Kopasz-hegy 512 m, Szerencsidombvidék, Hegyalja borvidék 6.7.3 Hegyköz ÉK-i határsáv menti terület
Megyerhegyi-tengerszem: Fő tömegét átkovásodott riolittufa adja, mely megfelelően kemény és jól megmunkálható, kiváló malom köveket adott egykor. E tulajdonságait annak köszönheti, hogy a riolittufát vulkáni utóműködés során ásványi sókban gazdag forróvizes oldatok járták át.
6.8 Észak-magyarországi medencék 6.8.1 Ipoly-völgy és Nógrádi- medence 6.8.2 Felső Zagyva Tarna közi dombság, Medvesvidék 6.8.3 Gömöri Hevesi dombság: Bükk nyugati határában Ózd-Egercsehi, és délen Pétervásári-dombság 6.8.4 Borsodi-dombság: Putnok környéki dombság, Sajó-völgy 6.8.5 Cserehát Bódva és Hernád között, ÉNy- É on Szendrői-karbon rög, Rakaca 6.8.6 Hernád völgymedence (déli részén Szerencsköz
Éghajlat Változatos domborzat következtében mezo- és mikroklíma jellemző Vastagabb téli hótakaró, északi oldalak hómegtartó képessége jelentős sícentrumok Hűvösebb, csapadékosabb kiegyenlítettebb éghajlatú terület ( 700-850 mm, 9-9,5 ºC
Vízrajz Pleisztocén kori patak- és folyóvölgyek, szurdokvölgyek vulkáni tagokban Jelentős felszín alatti vízfolyások karsztjelenségek Bükk, Aggtelekikarszt
Vegetáció Lombhullató klímazonális növénytársulások Gyertyános-tölgyesek Bükkösök Edafikus növénytársulások Karsztbokor-erdő Szurdokerdő Törmeléklejtő-erdő