KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006) Budapest, 2007
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978 963 235 102 5 FELELÕS KIADÓ: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke KÉSZÜLT: a KSH Tervezési fõosztályán FELELÕS VEZETÕ: Dr. Kárpáti József, fõosztályvezetõ Xerox Magyarország Kft. 2007.181
Tartalomjegyzék Elõszó 5 I. fejezet: Általános összefoglaló 7 II. fejezet: A KSH szervezetének kompetencia alapú átalakítása 8 III. fejezet: Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként 11 III.1 Statisztika 11 III.2 Tájékoztatás 35 III.3 Szolgáltatás 37 III.4 Hivatali kapcsolatok 38 III.5 Szervezet 41 III.6 Informatika 44 Függelék 47 1. sz. függelék Stratégiai területek és fõirányok 47 2. sz. függelék A KSH 2006. évi mûködésének legfontosabb adatai 48 3. sz. függelék A jelentésben használt rövidítések jegyzéke 56 3
Elõszó A KSH középtávú, a 2005 2008 közötti idõszakra kidolgozott stratégiai fejlesztési programjának félidei, második értékelését tesszük közzé. Az induló év dinamikus lépéseit a frontális modernizáció idõszakát követõen 2006-ban a fejlesztési tevékenység eredményeképpen már számos projekt teljesítménymutatókon alapuló értékelésére, lezárására is sor kerülhetett. A programok eredményei a mindennapi munkavégzésben hasznosulnak, elõsegítve azt, hogy a hivatal a folyamatosan változó követelményekhez igazodva alapfeladatait megbízhatóan és jó minõségben lássa el. Újabb, stratégiai feladatokat meghatározó fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tanulmányok is születtek, amelyek további területeken indították útjára a stratégiai fejlesztéseket. 2007 elején, a Központi Statisztikai Hivatal modernizációs programja keretében, három éven belül a második jelentõs szervezeti változásra került sor: a korábbi, területi elven mûködõ szervezeti egységek szakmai kompetenciát kaptak. A kompetencia alapú szervezeti modellre való áttérés alapvetõen változtatta meg a szakfõosztályok és a területi igazgatóságok több mint fél évszázada mûködõ munkamegosztását, új alapokra helyezte az adatszolgáltatókkal kialakított kapcsolatrendszert. A szervezeti átalakítás összhangban van a középtávú stratégiában meghatározott célokkal, és megfelel a közigazgatás korszerûsítésére irányuló kormányzati programnak. A szervezeti változáshoz az erõforrások újraelosztását a programtervezési információs rendszer adatai támogatták: lehetõvé tették a kapacitások és a feladatok összehangolt módosítását. A szakmai tevékenység nemzetközileg is elismert eredményei a nemzeti számlák módszertani fejlesztései és a lakossági összeírások harmonizálása. Korszerûsítettük a tevékenységek osztályozási rendszerét, a vonatkozó EU-rendelet (NACE Rev.2) alapján kidolgoztuk az osztályozás nemzeti verzióját, a TEÁOR' 08-at. A gazdaságstatisztika integrációját segíti elõ az éves vállalkozásstatisztika és a nemzeti számla rendszer közös adatbázisának elsõ változata. Elõrehaladás történt a hulladékstatisztika fejlesztésében, melynek keretében sor került a NAMEA-hulladék-számlarendszer hazai módszertanának kidolgozására. Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében projektet indítottunk az adminisztratív adatforrások statisztikai célú felhasználásának elõsegítésére. Az adatszolgáltatói kapcsolatok fejlesztésében elõrelépésként értékeljük az adatszolgáltatói terhek mérési módszertanának kialakítását, továbbá a megalkotott mutatók kiinduló állapotának felmérését. A tájékoztatási tevékenység minõségének javítása terén fontos lépés, hogy megkezdtük a felhasználói igények részletesebb felmérését, megújítottuk gyorstájékoztatóinkat és az évkönyvek tartalmát, struktúráját. Növeltük az interneten ingyenesen elérhetõ adatok és elektronikus kiadványaink körét. Pályázati lehetõségek kihasználásával megkezdtük a mikroadatok biztonságos elemzésére szolgáló kutatószoba kialakítását, programot indítottunk a felhasználóink jobb kiszolgálását támogató rendszer bevezetésére. A terveinknek megfelelõen halad a statisztikai folyamatok és termékek minõségbiztosításának kialakítása. A rendszer széles körû bevezetése az elkövetkezõ évek kiemelt tennivalója. Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe (ESS Code of Practice) bevezetése felértékeli a minõségbiztosítási projekt következetes megvalósítását. A stratégiai fejlesztések keretében kialakított programtervezési rendszer és a feladatok projekt alapú végrehajtásának gyakorlata beágyazódott a hivatali munkavégzés rendszerébe. 5
Az új munkatervezési, munkavégzési szemlélet elterjedése elõsegíti a korábbi merev, hierarchikus rendszerek közötti átjárást, a különféle szakmai érdekek tartalmi és formai összehangolását. Az integrált gazdálkodási rendszer mûködése létszám-felszabadító hatása mellett megteremtette a vezetõi információs rendszer kialakításának alapjait is. Az átláthatóság növelése érdekében az év végére megteremtettük a szervezeti alapfeltételeit egy széles körû információs bázison alapuló, kontrollingszemléletet tükrözõ rendszer kialakulásának. Egy szervezeti egységbe integráltuk a stratégiai tervezést, az éves erõforrás-tervezést, a vezetõi kontrollingfeladatokat, a teljesítménymérési és a minõségbiztosítási rendszer mûködtetési feladatait. A visszacsatolás fontosságára is koncentrálva a 2006. év folyamán bevezettük az ideiglenes vezetõi információs rendszert, és elindítottuk a korszerû technikai támogatással mûködõ változat kiépítését. Olyan öntanuló, dinamikusan változtatható rendszert valósítunk meg, amely képes a felmerülõ vezetõi igények hatékony kielégítésére. A technikai háttér fejlesztése jelentõs mérföldkõ eseményhez érkezett: lezárult a többéves, nagy összegû beruházásokkal végrehajtott szerverkonszolidációs projekt, amelynek eredményeképpen a KSH alaptevékenységét biztosító hálózati géppark megújult. A minõségi változás mind tárkapacitás, mind mûveleti sebesség terén nagymértékû. A KSH-Iskola a humánerõforrások belsõ fejlesztése érdekében 2006 folyamán 670 fõ részére biztosította a képzési, továbbképzési programokban való részvételt. A statisztikaiszakmai és az informatikai jellegû képzések egyszerre szolgálták a szervezetfejlesztést és a szakmai karrierpályához kapcsolódó ismeretek megszerzését. A félidõ mérlege tehát minden tekintetben pozitív. Meggyõzõdhettünk arról, hogy csak megalapozott tervekkel lehet sikeres projekteket megvalósítani. A programok végrehajtásába a hivatal dolgozóinak egyre szélesebb körét vontuk be, mert a stratégia sikeressége szempontjából továbbra is létkérdés, hogy a modernizáció üzenetét, küldetésünket, céljainkat a KSH teljes állománya magáénak érezze. A modernizációs program lényegét tekintve nem más, mint változáskezelés. A Központi Statisztikai Hivatalnak, mint minden más államigazgatási szervezetnek, rugalmasan alkalmazkodnia kell a változó környezethez, egyidejûleg megfelelve a közigazgatási és a statisztikai szakmai kihívásoknak. Pukli Péter, a KSH elnöke 6 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
I. fejezet Általános összefoglaló 2006 folyamán szervezeti és munkarendi változásokra került sor a stratégiai fejlesztések irányítása területén. A KSH Tervezési fõosztályának felelõsségi körébe került a stratégiai tervezés irányítása. A több szervezeti egységet érintõ projektek és a kiemelten kezelt, de adott szervezeti egységnél végrehajtásra kerülõ feladatok közötti határvonal egyértelmû meghatározásával a modernizációs dokumentumok a korábbinál szigorúbb, egységesebb szabályozást kaptak. A projekt- és dokumentum-nyilvántartási rendszer kialakításával egyszerûbbé és hatékonyabbá vált a KSH projektmenedzsmentje. A stratégiai terület döntés-elõkészítõ és monitorozótestülete, a Stratégiai Fejlesztési Tanács 2006-ban 13-szor ült össze, 26 elõterjesztést vitatott meg, és 60 feladatkiosztó döntés született. Az év során 22 folyamatban lévõ projekt mellett 6 elfogadott stratégiai terv, illetve megvalósíthatósági tanulmány jelölt ki új fejlesztési irányokat: az adatfelvételek megtervezése, a KSH szakmai szerepének erõsítése a hivatalos statisztikai szolgálatban, az adatszolgáltatói kapcsolatok javítása, az ÁKM (ágazati kapcsolatok mérlege) integrálása a nemzeti számlákba, a KSH informatikai szolgáltatásainak kiszervezési stratégiája ( outsourcing ) és az egységes adatfeldolgozó rendszer (EAR) fejlesztési javaslata került a testület elé. Az ezekbõl következõ projektindítások mellett projekt indult a vállalkozásstatisztika és a nemzeti számlák közös adatbázis kiépítésére és a vezetõi információs rendszer (VIR) létrehozására is. Négy projekt lezárásra került. Kiemelendõ a többéves és jelentõs költségigényû szerverkonszolidációs (SZERKO-) projekt lezárása, amelynek eredményeképpen a KSH IT-rendszerének szerverarchitektúrája jelentõs minõségi fejlõdésen ment keresztül. Az adatszolgáltatói teher mérése projekt keretében elkészült az indikátorrendszer módszertani kézikönyve, és felmértük a mutatók 0 állapotát, amit 2007-ben a rendszeres mérés és az információk feldolgozása, elemzése követ. Az informatikai kiszervezés vizsgálatával a hivatal vezetése tájékozódott a kiszervezés lehetõsége, megoldásai, azok racionális érvei és ellenérvei felõl. Kiemelt prioritást kapott az adatgyûjtések elektronikus támogatása, mind az adatszolgáltatók számára nyújtandó szolgáltatások, mind az összeírások mobileszközökkel történõ végrehajtása területén. Döntés született új átfogó projekt indításáról, ugyanis számos további szakmai területet és törekvést érint a technikai fejlesztés hatása (összeírói hálózat korszerûsítése, lakossági összeírások összehangolása). Az átfogó jelleget indokolja az a tény is, hogy nem lehet egyetlen, egységes technikai megoldással kiszolgálni az adatszolgáltatók minden rétegét. A projekt középtávon alapvetõen meghatározza a KSH mûködésének jövõjét, mind az adatszolgáltatókkal tartott kapcsolatunk formái, mind az összeírások korszerû és gyorsabb végrehajtása terén. Az Az EU-együttmûködés szervezeti és döntési rendszerének kialakítása (S402), A régiós szervezeti mûködés fejlesztése (S501), Belsõ ellenõrzési rendszer korszerûsítése (S504), A számítástechnikai infrastruktúra fejlesztése (S602) fõirányok megszûntek feladataik más fõirányba integrálódása miatt. Ezen kívül 29 projektet minõsítettünk át kiemelten kezelt feladatnak. 7
II. fejezet A KSH szervezetének kompetencia alapú átalakítása Az államigazgatási reform a központi államigazgatási szervekkel szemben követelményként határozza meg a hatékonysági elv érvényesítését, a vállalatirányítás korszerû elméletének és gyakorlatának tudatos felhasználását. Tényleges hatékonyságjavulás, korszerû intézményirányítás, a szakmai munka eredményességének, a szolgáltatások minõségének javítása egyidejûleg csak akkor érhetõ el, ha a szervezeti átalakítások jól átgondolt és részleteiben megfelelõen kimunkált stratégián alapulnak. A KSH megyei igazgatóságainak 2005. évi regionális átalakítása a szervezeten belüli munkamegosztást alapjaiban még nem változtatta meg, de elõsegítette az intézményirányítás új módszereinek elterjedését, a funkcionális (az alaptevékenységet kiszolgáló) területen pedig erõforrás-felszabadítást tett lehetõvé. A regionális átalakítás erõforrás-elosztása már a megváltozott intézményirányítási gyakorlathoz kapcsolódó tervezési információs rendszerek adatainak felhasználásán alapult, amely alkalmas volt a kapacitások és a feladatok összehangolt mérésére. A projektalapú feladat-végrehajtás egyszerre szolgálta az új munkamódszerek elterjesztését, a merev hierarchikus rendszer szervezeti egységei közötti átjárást, a különféle szakmai érdekek tartalmi és formai összehangolását. A 2007 elején bevezetett új szervezeti-mûködési modell már alapjaiban változtatja meg a munkamegosztást, a szakfõosztályok és a területi igazgatóságok, valamint az adatszolgáltatók kapcsolatrendszerét. A korábbi hierarchikus szervezeti modell több mint ötven évvel ezelõtt alakult ki a területi szervek létrehozásával, és tartalmát tekintve lényegében nem módosult. A hierarchikus szervezeti modell a tervgazdálkodás idején megfelelõen mûködött, igazodott az adott társadalmi-gazdasági viszonyok között az államigazgatás mûködési rendjéhez. A statisztikai adatgyûjtés feltételrendszerében azonban gyökeres változások következtek be a rendszerváltozás idõszakában, elsõsorban a végrehajtói szinttel szemben támasztva új követelményeket. Ebben az idõszakban még nem külsõ, pénzügyi megközelítésû követelményként fogalmazódott meg a szervezeti modell korszerûsítése, hanem a piacgazdasághoz alkalmazkodó statisztikai rendszer kialakításának igényeként. A késõbbiekben azonban az unió követelményeinek megfelelõ adatgyûjtési rendszer kialakítása, az informatikának a statisztikai munkafolyamatokban betöltött meghatározó szerepe, a statisztikával szemben támasztott minõségi követelmények megfogalmazódása már szükségessé tette a hivatal átfogó modernizációját. Az elkerülhetetlen változtatások felismerésén túl a hivatali modernizációs program megfogalmazásához külsõ kényszerként járult a hivatali erõforrások reálértékének jelentõs és gyors ütemû csökkenése. Az új szervezeti-mûködési modellben a kompetenciaközpontok különbözõ típusai a termelési folyamatban betöltött illetékesség, jogosultság kiterjedtsége alapján különböztethetõk meg, ezért az átalakítás elõkészítése során, a termelési folyamat hat szakaszát különítettük el. Ezek a következõk: 1. programtervezés és irányítás; 2. módszertan; 3. tájékoztatás; 4. makromûveletek és becslés; 5. adatgyûjtés szervezése és végzése; 6. adatrögzítés és -javítás. Szervezeti modell szintjén a kompetenciaközpontok kétféle formáját dolgoztuk ki. A teljes kompetenciaközpontban az érintett szakstatisztika minden tevékenységét egyetlen szervezeti egység végzi, tehát az illetékesség, a felelõsség, a jogosultság egy helyen összpontosul. A rész- 8 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
A KSH szervezetének kompetenciaalapú átalakítása leges kompetenciaközpontú feladatmeghatározás során a munkamegosztás alapja a termelési folyamat szakaszainak olyan elkülönítése, amely szerint a termelõegység az adatgyûjtésszervezésre és végrehajtásra, valamint az adatrögzítésre, -javításra, a szakstatisztikai egység pedig a másik négy munkaszakasz feladatainak ellátására szervezõdik. Az új szervezeti modellben a korábbi gyakorlattal ellentétben a termelõegységek kijelölt feladataikat országos kiterjedtséggel látják el. A lakossági adatgyûjtések kompetenciaközpontjának létrehozásakor az új szervezeti modell a szakstatisztikai megosztástól is eltekintett. Ebben az esetben az eltérõ tartalmú szakstatisztikák adatgyûjtés-szervezésének és adatgyûjtésének homogén tevékenységei alkotják a szervezési elvet. A lakossági típusú (kérdezõbiztossal végrehajtott) adatgyûjtések megvalósítási módja szakmailag-módszertanilag más követelményeket állít a különbözõ szervezeti egységek elé, mint az intézményi, vállalati típusú (kérdõíves postai) adatgyûjtések. Egységes irányításuk, a különbözõ tartalmú szakstatisztikai felvételek összehangolása csak tevékenységi megközelítésben valósítható meg. A szakstatisztikai kompetencia központok kialakítása során meghatározó alapelvvé vált a szakmai párhuzamosságok megszüntetésének szándéka, olyan szervezeti modell kialakítására törekedve, amelyben a belsõ koordináció új alapokon áll. A korábbinál homogénebb szakfõosztályi struktúra, a szakmai illetékességek jóval egyértelmûbb megfogalmazása, a szakfõosztály és a termelõegység közvetlen és egycsatornás kapcsolata új alapokra helyezi a feladatmegosztást és a felelõsségi rendet. A kompetenciaközponti szervezeti modell kialakításának kiindulópontja olyan feladatcsoportok meghatározása volt, amelyeknek erõforrásigénye, szakmai fontossága kiemelt jelentõségû. Több változat alapos értékelését követõen három feladatcsoport lehatárolása történt meg: 1. a lakossági adatgyûjtések, 2. a mezõgazdasági statisztika és 3. a vállalkozások statisztikája. A lakossági adatgyûjtések kompetenciaközpontja azzal a céllal jött létre, hogy az adatgyûjtések szervezésével, azok lebonyolításával összefüggõ feladatok koncentrálódjanak. Az elkülönült, csak egy felvétel lebonyolítására összpontosító rendszert olyan szervezeti modell váltja fel, mely képes az erõforrások optimalizálására, és biztosítja az adatgyûjtések egységes módszerekre épülõ standardizálását. A tagoltan mûködõ, több központból irányított adatgyûjtés-szervezést felváltja az összeírási munka sajátosságait, tér- és idõbeni rugalmasságigényét jobban figyelembe vevõ struktúra. A munkaszervezés, a munkakörök, a munkamegosztás és a biztosított erõforrások rugalmasabban igazodhatnak az interjú típusú adatgyûjtés-szervezés és -végrehajtás igényeihez. A végrehajthatóság feltételeit, hivatali szinten a rendelkezésre álló erõforrások elosztását a kompetenciaközpont határozza meg a teljes éves munkaterhelés és az erõforrások ismeretében. A mezõgazdasági adatgyûjtések szervezésével és adat-elõkészítésével foglalkozó kompetenciaközpont létrehozását a mezõgazdasági adatgyûjtések nagy száma és a népes adatszolgáltatói kör indokolja. A kompetenciaközpont munkája során érvényesíthetõ az adatszolgáltatói terhek csökkentése, elsõsorban a mintanagyság és egyes felvételek gyakoriságának felülvizsgálatával. Az erõforráskorlátok miatt a rendkívül költségigényes nagymintás felvételek ésszerûsítésére kell törekedni. A teljes kompetenciaközpontként létrejövõ Vállalkozásstatisztikai fõosztály tevékenysége a gazdaságstatisztika meghatározó adatgyûjtéseire épül. A szakstatisztikai és a termelési funkciókat összekapcsoló kompetenciaközpont feladatköre átfogja a teljes termelési folyama- 9
A KSH szervezetének kompetenciaalapú átalakítása tot, outputként elõállítja a vállalkozásstatisztika legfontosabb konjunktúra- és teljesítménymutatóit. A vállalkozások kiterjedt adatszolgáltatói köréhez kapcsolódó statisztikai tevékenység központosítása elõsegítheti az adatszolgáltatói terhek csökkentését, a mintanagyság és a kérdõív méretének mérséklését. 10 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
III. fejezet Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként III. 1 Statisztika S101 Az adatfelvételek megtervezése Irányelvek és célok: A fõirány célja az adatfelvételek tervezési folyamatának egységesítése, erre vonatkozóan minõségi kritériumok megfogalmazása. A statisztikai adatgyûjtés tervezésére, új, korszerû KSH-elõírás kidolgozására törekszünk. A jelenleg hatályban lévõ elõírás esetenként túlságosan részletekbe menõ, más szempontból viszont hiányos, nincs összhangban a KSH-ban folyó, minõségre vonatkozó szakanyagokkal. Elõzmények: 2006 elején a megvalósíthatósági tanulmány és a projektindító dokumentum elfogadásra került. 2005 végén és 2006 elsõ felében, az adatfelvételek tervezésére vonatkozó szabályzatok, elõírások áttekintése után, 29 új adatgyûjtés tapasztalatait is felhasználva, elkészült egy részletes helyzetértékelés. Megvalósítás: Az év során érdemleges elõrehaladás nem történt a projektvezetõ távozása miatt. Az új projektvezetõ megbízására 2007 márciusában került sor. Értékelés: A projekt átmeneti megtorpanása után, 2007-tõl a munka felgyorsulása és befejezése várható. Soron következõ feladatok: Az adatgyûjtések tervezését a hivatal minden területét átfogóan, a teljes minõségirányítási rendszer részeként (TQM), s azzal összhangban lehet és kell kidolgozni. Nem elég a statisztikai termékre fókuszálni, hanem ki kell térni a felhasználói igények kezelésére, az elõállítási folyamatra és az intézményi környezetre egyaránt. Az elõttünk álló feladat egy olyan új szabályozás megalkotása, amely az adatfelvétel mind a négy elemére (termék, felhasználók, elõállítási folyamat, intézményi környezet) vonatkozóan kijelöli a releváns irányelvet és dokumentációt, ami garanciális szabványként mûködik a felhasználók és mindenekelõtt a megrendelõk számára. Az adatgyûjtés tervezésre vonatkozó elnöki elõírásnak szabványosított garancialevélként kell funkcionálnia. 11
Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként Az új elõírásnak összhangban kell lennie a statisztikai törvénnyel, a KSH modernizációs elképzeléseivel, minõségi irányelveivel és a megfelelõ ISO-szabványokkal is. S102 Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései Irányelvek és célok: Az inputfolyamatokat támogató alaprendszerek fejlesztései stratégiai fõirány célja, hogy olyan egységes adatgyûjtés-független rendszerek kezeljék az adatgyûjtési folyamatokat, amelyek: biztosítják az adatgyûjtési feladatok idõbeni tervezését, metaadatbázisban leírását, dokumentálását, hatékonyan segítik az adatszolgáltatókat az adatszolgáltatási kötelezettségeik megismerésében és teljesítésében, támogatják a végrehajtókat az adatgyûjtés munkaszervezésében és megvalósításában, biztosítják a beérkezett adatok jó minõségét, ellenõrzési, javítási lehetõségét, lehetõséget adnak az adatgyûjtési folyamatok folyamatos monitorozására, az adatgyûjtés minõségének, az adatszolgáltatók leterheltségének, az adatgyûjtõk teljesítményének egyszerû, automatikus kiértékelésére. A fenti elvárásoknak a korábban már bevont intézményi adatgyûjtéseken kívül a lakossági adatgyûjtésekre is teljesülni kell. A fejlesztések három fõ területe: adatgyûjtés-szervezés, adat-elõkészítés és elektronikus adatgyûjtés. Elõzmények: A központilag irányított adatgyûjtés-szervezési rendszerek fejlesztése (KIRASZ) c. projekt szakmai tervét, elõrehaladási jelentését, középtávú tervét az SFT elfogadta. Elfogadásra került a KSHXML2 elektronikus adatgyûjtés projekt záródokumentuma. Megvalósítás: A beszámolási idõszak kiemelkedõ feladata a lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer alapját képezõ címregiszter elkészítése volt. A címregiszter a 2001-es népszámlálási címállomány majdnem 5 millió teljes címére (lakáscím) épül. A címregiszter karbantartó rendszere lehetõvé teszi a településszervezési változások átvezetését, lakásépítési, -bontási adatokkal a címek frissítését. Rugalmas címlekérdezési, táblázási lehetõségeket nyújt. Módot ad a különbözõ forrásokból származó, különbözõ szerkezetû, írásmódú címek összevetésére, kapcsolatának megteremtésére, ellenõrzésére. Megkezdõdött a címállomány tartalmának 2006-os állapotra aktualizálása. 12 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
Statisztika Mindhárom területen (adatgyûjtés-szervezés, adatelõkészítés, elektronikus adatgyûjtés) tovább bõvült az egységes rendszerekbe bevont adatgyûjtések köre. Ez egyes adatgyûjtéseknél a kérdõív átalakítását, más területeken az adatgyûjtés-szervezési rend változtatását is magával vonta. 1. A KIRASZ-projektben, az adatgyûjtés szervezés területén: A korábban elkészült kérdõív-szerkesztési ajánlásra épülve kialakult a kérdõívek informatikai szempontokra épülõ minõségellenõrzési, véleményezési rendje. Elkészült az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartás rendszerének követelményspecifikációja, és elkezdõdött az alrendszerek tervezése, megvalósítása. Kialakítottuk a gazdasági szervezetek regiszterében nem szereplõ szociális intézmények azonosítási rendjét, és ennek kezelésére felkészítettük a GÉSA (gazdasági szervezetek és statisztikai adatszolgáltatásaik) egységes adatgyûjtés-szervezési rendszert is. 2. Az elektronikus adatgyûjtés területén A KSHXML2-projekt záródokumentuma elõírta az elkészült rendszer külsõ szakértõi auditálását. A szakértõk véleménye alapján a KSHXML2-rendszer kitûzött célja és megvalósítási módja találkozik a felhasználók elvárásaival és az informatika fejlõdési irányával. A használat hivatali elvárásoknak megfelelõ mértékû kiterjesztése további hardver- és szoftverfejlesztést igényel. Az alaptechnika módosítását azonban 3 éven belül nem javasolják. Elkészült a rendszer kiterjesztésének és az üzemszerû mûködtetés megalapozásának szervezeti és funkcionális terve. Az elektronikus kérdõívek hatékonyságvizsgálata alapján megkezdõdött a kérdõívek újraírása, ami a kérdõívek megjelenítésében, kitöltésében jelentõs gyorsulást eredményezett. Értékelés: A KIRASZ-projekt a terveknek megfelelõen haladt elõre. Az adatgyûjtés-szervezési adatok bõvülése lehetõvé teszi, hogy az ezekre épülõ más projektek (vezetõi információs rendszer, adatszolgáltatói terhelésmutatók, folyamatminõség-vizsgálat stb.) automatikusan kapjanak adatokat a termelési folyamat eredményességérõl. A címregiszter elkészülte alapot teremt a lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer kialakításához, valamint a KSH által használt címadatok minõségének javításához is (különös tekintettel a gazdasági szervezetek regisztere címadataira). Az adatgyûjtés-szervezési (GÉSA) és adatelõkészítési (ADÉL) célú rendszerekbe és elektronikus adatgyûjtésekbe bevont kérdõívek aránya javult. Az elektronikusan szolgáltató adatszolgáltatók száma nõtt. A Stratégiai Fejlesztési Tanács (SFT) az elektronikus adatgyûjtés elterjedtségének növekedését nem tekintette kielégítõnek, ezért új projekt létrehozását kezdeményezte az elektronikus adatszolgáltatási lehetõségek felmérésére, különös tekintettel a különbözõ adatszolgáltatói csoportok eltérõ igényeire. 13
Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként A lefedettség mutatói 2006-ban Általános adatgyûjtés-szervezési rendszerbe bevont adatgyûjtések aránya az összes adatgyûjtésben ADÉL-körbe vont adatgyûjtések száma és aránya az összes adatelõkészítõ alkalmazásban Elektronikus adatgyûjtések száma és aránya a 100 fõ feletti adatszolgáltatóval rendelkezõ adatgyûjtésekben. 50 fõ feletti elektronikus adatszolgáltatók száma és az adatszolgáltatások aránya az elektronikusan teljesíthetõ adatgyûjtéseknél Szám Arány 2005-ben Arány 2006-ban 189 81% 83% 92 67% 68% 32 19% 26% 2 094 17% Soron következõ feladatok: A címregiszter és a lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer kialakításához kapcsolódó fejlesztések: a címregiszter tartalmának 2006-os állapotra aktualizálása, összeíró-hálózat nyilvántartó rendszerének tervezése, lakossági adatgyûjtés-szervezési rendszer tervezése. Az adatszolgáltatói kapcsolattartás új formáinak fejlesztése. A különbözõ adatszolgáltatói csoportok igényeinek megfelelõ új elektronikus adatszolgáltatási lehetõségek felmérése. Az elektronikus adatgyûjtés további kiterjesztése, hatékonyságának javítása. Irányelvek és célok: S103 A statisztikai nómenklatúrák fejlesztése A fõirányra vonatkozóan 2005-ben készült egy átfogó stratégiai terv, amely több célt tûzött ki. Ezek a szatellitregiszterek fejlesztése, a regiszterek minõségét javító kérdõív fejlesztése, az adminisztratív adatforrások hatékonyabb felhasználása és a külsõ szabályozási környezet módosulásából adódóan az osztályozások felülvizsgálata témakörök voltak. A 2006 folyamán végrehajtott tartalmi pontosítások következtében a megjelölt célok részben más fõirányokhoz kerültek, részben a stratégiai fejlesztés körén kívüli feladatként kerültek meghatározásra. A leltárt követõen a fõirányon belül a foglalkozások egységes osztályozási rendszerének (FEOR) felülvizsgálata maradt. A jelenleg érvényben levõ foglalkozások egységes osztályozási rendszere (FEOR-93) mely követi a foglalkozások nemzetközi osztályozási rendszerét (ISCO-88) 1997. január 1- jétõl hatályos. A nemzetközi foglalkozási nómenklatúrát általában húszévenként vizsgálják felül. Az ISCO-88 felülvizsgálata utolsó szakaszához érkezett, a tervek szerint 2008-ban fogadják el az új, felülvizsgált nemzetközi foglalkozási osztályozási rendszert. A hazai szabályozás felülvizsgálatának szükségességét az 1997 óta felgyülemlett tapasztalatok is indokolják. 14 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
Statisztika A FEOR-93 felülvizsgálatának célja: a FEOR-93 rendszerében alapvetõ változtatások nélkül a szükséges módosítások végrehajtása, a foglalkozások tartalmi leírásának felülvizsgálata, pontosítása, új foglalkozások tartalmi leírásának elkészítése, valamint kb. 15 ezer foglalkozásimunkaköri megnevezési lista elkészítése. Elõzmények: Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Hivatala (ILO) szervezésében évek óta folyik az ISCO-88 felülvizsgálata. Szakértõi szinten különbözõ tervezetek születtek, az ILO szakértõi kérdõíveket küldtek a tagországok részére az ISCO-88 felülvizsgálatának egyes kérdéseirõl. Ezen kívül megkezdõdött a hazai nómenklatúra felülvizsgálatának elõkészítése, melynek elsõ lépéseként elkészült a stratégiai terv. Megvalósítás: Az SFT a FEOR-93 felülvizsgálatával kapcsolatos projekttervet megtárgyalta, döntés született a projekt elindítására. Soron következõ feladatok: A FEOR-08 négyszámjegyes nómenklatúra elkészítése, jogszabályként történõ bevezetése. A FEOR-08 foglalkozások tartalmi leírásának elkészítése, tájékoztató segédletként történõ bevezetése. A FEOR-08 foglalkozási, munkaköri jegyzékének elkészítése (kb. 10 15 ezer tétel), jogszabály mellékleteként történõ bevezetése. A FEOR-93 és a FEOR-08, valamint az ISCO-08 és a FEOR-08 fordítókulcsának elkészítése. Az ISCO-08 teljes anyagának magyar nyelvre, a FEOR-08 négyszámjegyes foglalkozási nómenklatúra angol nyelvre történõ fordítása. S104 Egységes adatfeldolgozási rendszerek létrehozása Irányelvek és célok: A fõirány célja a jelenleg mûködõ adatfeldolgozási rendszerek egységesítése, olyan informatikai alkalmazások létrehozása, melyek minél teljesebb körben, egységes logika alapján mûködve, a közvetlen adatfeldolgozás hatékony eszközeként szolgálnak a statisztikus felhasználóknak. Elõzmények: Az SFT 2005 novemberében elfogadta az egységes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásáról szóló stratégiai tervet. 15
Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként Megvalósítás: A stratégiai terv szerint 2006-ban két elõkészítõ jellegû projektet indítottunk. Az elsõ, a KSH adatfeldolgozásának helyzetfelmérése, külsõ erõforrás bevonásával valósult meg. Megvalósíthatósági tanulmány és fejlesztési javaslat készült, amely elemezte a külföldi tapasztalatokat, és felmérte a hivatal adatfeldolgozási gyakorlatát, majd javaslatot tett a kifejlesztendõ rendszer funkcionalitására, a bevezetés ütemezésére és a megvalósítás eszközeire, valamint becslést adott a szükséges erõforrásigényre. A második projekt értékelte a mezõgazdasági statisztika céljait szolgáló HOMBÁR adatfeldolgozó rendszert, amit a kifejlesztendõ egységes adatfeldolgozó rendszer elõzményének tekintünk. A HOMBÁR fejlesztésének, bevezetésének és üzemszerû mûködésének tapasztalatait az egységes adatfeldolgozó rendszer bevezetésekor hasznosítjuk. Értékelés: A fõirány teljesítménymutatói jelenleg csak a HOMBÁR-ra vonatkoztatva állnak rendelkezésre. A HOMBÁR-ban 2006-ban feldolgozott statisztikai adatgyûjtések száma: 25 A HOMBÁR statisztikus felhasználóinak száma: 15 A mezõgazdasági adatfeldolgozással foglalkozó informatikusok száma 60%-kal csökkent. Soron következõ feladatok: 2007 elsõ negyedévében közbeszerzési pályázatot kell kiírni az egységes adatfeldolgozó rendszer fejlesztésére. Két éven belül el kell végezni a fejlesztést, és a rendszert használatba kell venni. S105 Adminisztratív nyilvántartások adatainak statisztikai célú hasznosítása Irányelvek és célok: A közigazgatásban keletkezõ adatok statisztikai célú hasznosítása jelentõsen csökkenti az adatszolgáltatói terheket és a statisztika elõállítására fordított költségeket. A KSH jelentõs számú adminisztratív jellegû adatforrást alkalmaz tevékenysége során, ezek számát a jövõben is folyamatosan emelni kívánja. A fõirány annak érdekében jött létre, hogy áttekintse ezeknek az adatforrásoknak a jelenlegi helyzetét, és megfogalmazza a használatuk bõvítését szolgáló teendõket. Rendszerbe kell foglalni és hivatali szinten mindenki számára elérhetõvé kell tenni a jelenleg használt adatállományokat, illetve az adatok forrását az azonosításhoz szükséges egyéb információkkal együtt. Fel kell mérni az eddigi tapasztalatokat az adatok teljessége és minõsége kérdésében, fel kell ismerni a problématípusokat, megoldási javaslatokat kell kidolgozni. 16 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
Statisztika Fel kell mérni a jövõben hasznosítandó további adminisztratív adatállományokat, az ehhez szükséges adminisztrációs, informatikai, jogi teendõket. Az összegyûjtött információk birtokában javaslatot kell kidolgozni az adminisztratív adatállományok kezelésének hivatali rendjére és a magyar jogrendbe illesztésére. Elõzmények: 2005. március 4-én az SFT az alábbi feladatokat tûzte ki a fõirány részére: Külsõ jogi szakértõ bevonásával megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni az adminisztratív adatok KSH-hasznosítását támogató jogi környezet javítására. El kell készíteni a hivatalon belüli adminisztratív nyilvántartások egységes használatának keretszabályozását. Az adminisztratív nyilvántartások egységes használatát támogató nyilvántartó és informatikai rendszer fejlesztési tervét el kell készíteni. Megvalósítás: 2006 áprilisában megalakult az Adminisztratív Adatforrások és Adatátvételek Szakmai Kollégiuma, amely egyben a fõirány céljainak megvalósítását támogató szakértõi munkacsoport szerepét is betölti. A kapcsolódó fõirányok, projektek megállapításait is figyelembe véve a hangsúlyt a hivatalon belüli feladatokra helyeztük. A fõirány keretében javaslatot dolgoztunk ki az adminisztratív adatok átvételét megelõzõ szakmai elõkészítõ munka feladataira, ezen belül az adatgazdákkal az adatátvétel körülményeirõl kötendõ megállapodás tartalmára, javaslatot dolgoztunk ki a hivatalon belüli adminisztratív nyilvántartások egységes használatát támogató nyilvántartó és informatikai rendszer kialakítására, annak tartalmára, áttekintettük számos szakstatisztika területén az adminisztratív adatok használatával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, részt vettünk a Pénzügyminisztérium jogszabály módosítási javaslatának szakértõi véleményezésében, ami a közigazgatásban keletkezõ egyedi szintû adatok általános hasznosításának szabályait célozza, más országok tapasztalatainak hasznosítása érdekében információkat gyûjtöttünk az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításának jogi szabályozásáról néhány külföldi országban, továbbá bekapcsolódtunk a szomszédos országok ilyen irányú együttmûködésébe, javaslatot dolgoztunk ki az Országos Statisztikai Tanács (OST) keretében létrehozandó együttmûködési fórumra, megneveztük azokat a jogszabály-módosítási lehetõségeket, amelyek hosszabb távon megvalósíthatók. 17
Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként Értékelés: Az adminisztratív adatok statisztikai hasznosítása viszonylag újszerû feladat nemcsak a KSHban, hanem a fejlett országok statisztikai hivatalainak legtöbbjében is. A jogszabályi környezet országonként változik, és az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításának mértékét, hatékonyságát alapvetõen meghatározza az adatvédelmi törvény ereje és a statisztikára kiterjedõ hatóköre. Mindezeket figyelembe véve a fõirány jó ütemben halad. Soron következõ feladatok: Regiszter Munkabizottság létrehozásának kezdeményezése az OST keretei között. Az adminisztratív adatforrások hivatali nyilvántartásának létrehozása: az informatikai fejlesztés megtervezése és ütemezése a metaadatbázisban, valamint az üzemeltetés felelõsségi rendjének kialakítása. Az OSAP fejlesztésének keretében az adminisztratív adatok átvételéhez kapcsolódó kötelezõ írásbeli megállapodások rendszerének kialakítása az új és a módosításra kerülõ adatátvételek esetében. Javaslat készítése a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítására az adminisztratív adatátvételekhez kapcsolódóan, összefüggésben A KSH mûködési modelljének korszerûsítése a változó külsõ és belsõ igazgatási környezetben (S403) fõirány keretében megfogalmazott jogszabály módosítási törekvésekkel. Keressük azokat az adatgazdákat, akiknek az adatait a statisztika több ágazata is hasznosítaná, annak érdekében, hogy együttmûködési megállapodások keretében a korábbinál szervezettebben, szabályozottabban tudjuk átvenni az adatokat. S106 A statisztikai termékek és munkafolyamatok minõségbiztosítása Irányelvek és célok: A KSH által szolgáltatott statisztikai adatok megbízhatóságának, minõségének javítása, a minõségre vonatkozó garanciák megteremtése. A statisztikai munkafolyamatok megfelelõ minõségû elvégzéséhez standardok, kritériumok kialakítása, a minõség-ellenõrzés rendszeressé tétele, dokumentálása és visszacsatolása a felhasználók számára. Elõzmények: A 2005 áprilisában elfogadott minõség alapdokumentum rögzítette a KSH minõséggel kapcsolatos koncepcióját, a minõség fogalmát és dimenzióit. Erre alapozva készült el a megvalósítás részletes terve. 2005 júniusában az SFT elfogadta a minõségi keretrendszer elemeit és a megvalósítás lépéseit bemutató megvalósíthatósági tanulmányt. A minõségi keretrendszer elemei: termékminõség, folyamatminõség, minõségirányítási rendszer, továbbá a minõség oktatási rendszer. 2005 októberében elfogadásra került a Termékminõség és 18 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
Statisztika mérési rendszere címû és a A termelési folyamat minõségbiztosítása címû projektek terve. 2005-ben került elfogadásra az Adatminõség értékelési módszerek és eszközök címû kézkönyv elkészítésére vonatkozó Grant-pályázat, amit a Német Statisztikai Hivatal (DESTA- TIS) koordinál, a KSH a kézikönyv kidolgozásában vállalt feladatokat. Megvalósítás: A Termékminõség és mérési rendszere c. projekt keretében 2006-ban elvégzett feladatok: a projektmunkacsoport a bevezethetõség szempontjából véleményezte az Eurostat által javasolt standard minõségindikátorokat, ezek alapján meghatározta azt a kört, amit bevezetésre javasol a KSH-ban, kiegészítve további minõségi indikátorokkal. A termelési folyamat minõségbiztosítása c. projekt keretében 2006-ban végrehajtott feladatok: kidolgozásra került a Minõségi irányelvek a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai munkafolyamatainak egyes szakaszaira címû kézikönyv, amely a következõ szakaszokra terjed ki: regiszter, felvételi keret, az adatgyûjtés célja, felhasználható igazgatási adatok, adatgyûjtési folyamat tervezése, mintavételi terv, kérdõív és segédanyagainak tervezése, adatgyûjtés szervezés és adatgyûjtés, adat-elõkészítés (rögzítés, editálás, mikrovalidálás), imputálás (pótlás), súlyozás, becslés és hibaszámítás, makrovalidálás, indexszámok képzése, szezonális kiigazítás, adatok felfedhetõség elleni védelme, tájékoztatás, archiválás. A minõségi irányelvek magukban foglalják az adott folyamatszakasz definícióját (inputját, outputját), valamint a betartandó alapelveket, a munka során követendõ szakmai irányelveket, a meglévõ releváns hivatali dokumentumok és a kapcsolódó szakirodalom listáját. Az Adatminõség értékelési módszerek és eszközök címû kézikönyv elkészítésére vonatkozó Grant-pályázat keretében végrehajtott feladatok: a minõségjelentés és minõség indikátorok fejezet kidolgozása. A fejezethez kapcsolódó háttéranyagok elkészítése. Értékelés: A termékminõség és mérési rendszere projekt az eredeti ütemezéshez képest lassabban halad, a feladatok jelentõs része áthúzódik 2007-re. A termelési folyamat minõségbiztosítása projekt tervében szereplõ ütemezés felülvizsgálatra került, így 2006-ban a Minõségi irányelvek a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai munkafolyamatainak egyes szakaszaira címû kézikönyv került kidolgozásra. A minõségi irányelvek megfelelõ alapot biztosítanak a projekt további célkitûzéseinek hatékony megvalósításához. Soron következõ feladatok: A termékminõség és mérési rendszere projekt keretében 2007-ben végrehajtandó feladatok: Bevezetésre javasolt minõségi indikátorok elfogadtatása. A minõségindikátorok mérési rendszerének kidolgozása, bevezetése. Leltár készítése a hivatalban elkészített minõségjelentésekrõl ( A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése fõirány Szakstatisztikák dokumentációja c. projektjével együttmûködve). 19
Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként A termelési folyamat minõségbiztosítása projekt keretében 2007-ben végrehajtandó feladatok: A minõségi irányelvek elfogadtatása 2007 elsõ negyedévében. A folyamatszakaszok definícióinak elhelyezése a META-rendszerben. Minden folyamatszakaszra a dokumentálási sémák kidolgozása ( A KSH metainformációs rendszerének fejlesztése fõirány Szakstatisztikák dokumentációja projektjével együttmûködve). Minden folyamatszakaszra a folyamatot leíró folyamatábrák elkészítése. Minden folyamatszakaszra a folyamatindikátorok kidolgozása. Az Adatminõség értékelési módszerek és eszközök címû kézikönyv véleményeztetése nemzetközi workshop keretében, a kézikönyv véglegesítése. A KSH-Iskola keretében Minõségbiztosítás a statisztikában címmel tanfolyam indítása. Irányelvek és célok: S107 A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése A nemzeti számláknak a makrogazdasági elemzésekben, gazdaságpolitikai döntés-elõkészítésben, és a gazdaságstatisztika harmonizálásában betöltött szerepe miatt megnövekedett felhasználói igények kielégítése. Az EU kötelezõ elõírásaiban megfogalmazott, évrõl évre szigorúbb követelmények teljesítéséhez nélkülözhetetlen módszertani fejlesztések végrehajtása. Elõzmények: A nemzetiszámla-rendszer fejlesztése fõirányhoz tartozó témák közül az ár- és volumenszámítások fejlesztésére 2005-ben projekt indult az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése címmel. Elõkészületek történtek a postai és távközlési szolgáltatások árainak 2006-ban induló megfigyelésére. Ugyancsak 2005-ben megindult az elõkészítése és a tervezése Az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) és a nemzeti számlák integrálása projektnek. A nemzeti számlákhoz kapcsolódó egyéb fejlesztések a kiemelten kezelt feladatok közé lettek besorolva. Ilyen a bruttó nemzeti jövedelem részletes módszertani leírása, angol nyelven (GNI Inventory), valamint a láncindexelésre való áttérés a GDP-számításban. Mindkét területen jelentõs elõkészítõ munkák folytak 2005-ben. Megvalósítás: Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése c. projekt keretében megindult a negyedéves adatgyûjtés a postai és távközlési szolgáltatásoknál. A további 32 üzleti szolgáltatási szakterület ármegfigyelésének módszertani elõkészítése megtörtént. Kidolgozását EUpályázati forrásból külsõ vállalkozás végzi. Az ÁKM és a nemzeti számlák integrálása c. projekt tervét az SFT 2006 nyarán jóváhagyta. Azóta megtörtént a rendszert támogató szoftver installálása, és az elsõ tréning a munkában 20 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
Statisztika közvetlenül részt vevõk számára, valamint megkezdtük a különbözõ területekre vonatkozó input-nómenklatúrarendszer kidolgozását és az ehhez tartozó adatok kísérleti összeállítását. Elkészült a GNI Inventory mintegy 400 oldalas elsõ, angol nyelvû változata, amit elküldtünk az Eurostatnak véleményezésre. A több éve folyó módszertani fejlesztési munka bevezetésre érett és tesztelt eredményit 2006 szeptemberétõl a hivatalos publikáció szintjére emeltük. Ennek keretében az alábbi módszertani változtatásokra került sor: A változatlan áras adatok elõzõ évi árakon történõ számítása fix árbázis helyett (láncindexek bevezetése). A kormányzati szektorban egyes tevékenységek közvetlen volumenmérése (oktatás, egészségügy). Pénzközvetítõi szolgáltatás fel nem osztott díjának (FISIM-számítás) továbbfejlesztése. Értékcsökkenés elszámolásának módosítása. Illegális tevékenységek beemelése a nemzeti számlákba. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmát érintõ módszertani változások. A negyedéves GDP termelési oldal folyó áras értékadatainak számítása. Az új módszerek alapján a nemzeti számlák idõsorát 2000-ig visszavezettük. Értékelés: Mind Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése, mind az Az ÁKM és a nemzeti számlák integrálása projekt esetében a 2006-ra tervezett idõarányos elõrehaladást maradéktalanul elértük. Ugyancsak teljesítettük a GNI Inventoryra vonatkozó tervet és EU-s elõírást. Az egyéb bevezetésre került módszertani fejlesztések pontosabbá és nemzetközileg összehasonlíthatóbbá tették a magyar nemzeti számlákat, és megfeleltek az EU elõírásainak. Soron következõ feladatok: Az üzleti szolgáltatások kibocsátási árainak megfigyelése projekt keretében 2007 során kiterjesztjük a negyedéves KSH-adatgyûjtést további 18 üzleti szolgáltatási szakterületre. 2007 májusában befejezõdik az EU-pályázat alapján végzett munka. 2007 õszén zárul a KSH-projekt. Az ÁKM és a nemzeti számlák integrálása projekt keretében 2007-ben az SNA-NT szoftver kísérleti futtatásai alapján a modell keretrendszerének pontosítása, a 2004. és 2005. évi inputadatbázisok kísérleti kidolgozása. Az input minõségjavítása érdekében konzisztenciavizsgálatok a különbözõ adatforrásokból származó árbevétel összetételi és exportadatok egyedi szintû összehasonlításával. A háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás keresztosztályozási tábláinak elkészítése. A forrás- és felhasználási oldal kiegyensúlyozásának elkezdése, mely keretében súlyponti feladat a hiányzó adatok pótlására készített becslések és az inkonzisztenciák szakfõosztályokkal történõ megvitatása. Betanító tréning a változatlan áras számítási blokk paraméterezésére. A GNI Inventory elkészítése és közzététele magyar nyelven. A végrehajtott módszertani változtatások részletes, szakszerû és közérthetõ leírásainak megismertetése a legszélesebb felhasználói körrel. 21
Fejlesztési programok stratégiai fejezetenként Irányelvek és célok: S108 A vállalkozásstatisztika fejlesztése A fõirány célkitûzései közül a vizsgált idõszakban dominánsnak tekinthetõ a hazai és nemzetközi tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, valamint a statisztikák közötti összhang javítása a lehetséges adminisztratív források hatékony felhasználásával, amit a folyamatosan megújuló informatikai infrastruktúra is támogat. A különféle statisztikák összhangjának erõsödésével és az új eljárások megfelelõ dokumentációjával fokozatosan növekszik tevékenységünk és adataink átláthatósága. Elõzmények: Jóváhagyásra került a fõirányba tartozó projektek leírása. Az SFT 2006 januárjában megtárgyalta és elfogadta a fõirány elõrehaladási jelentését. Megvalósítás: A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája (FATS). Az adatok tárolására szolgáló adatbázis felállt, 2003. évi induló adatokkal való feltöltése befejezõdött. 2006-ban a 2004. évi Magyarországra irányuló tõkebefektetési (inward FATS) adatokat az elõzõ évihez hasonlóan elõállítottuk. A 2003. és 2004. évi adatok összehasonlítása folyamatban van. Az adatok elemzése során módszertani szempontból megvizsgáljuk a hiányzó adatszolgáltatók adatainak becslési lehetõségét. 2006-ban vállaltuk a 2004. évi külföldre irányuló tõkebefektetési (outward FATS) adatok elõállításának tesztelését három mutatóra (árbevétel, személyi jellegû kifizetések, létszám). A meglévõ adatok felhasználásával meghatároztuk a sokaságot. Az így számba vett vállalkozásoknak önkéntes kitöltésen alapuló magyar-angol nyelvû kérdõívet küldtünk ki. Az üres álláshelyek foglalkozásonkénti összetételét bemutató statisztika. 2005-ben sikeres próbafelvételt hajtottunk végre. A módosított adatfelvétel mind módszertanában, mind a bekért mutatók tekintetében megfelel az EUROSTAT, illetve a hazai felhasználók igényeinek. 2006 I. negyedévétõl az adatok már a költségvetési intézmények adatait is tartalmazzák. Az üresálláshely-statisztika vonatkozási körének 5 fõ alatti vállalkozásokra történõ kiterjesztésének lehetõségét 2006 III. negyedévében végrehajtott próbafelvétellel teszteltük. Annak érdekében, hogy az 1 4 fõs mikrovállalkozások felvételbe bevonása ne járjon együtt a költségek növekedésével, a meglévõ mintaelemszám csökkentésének lehetõségét megvizsgáltuk. A csökkentett mintából származó adatok minõségét másodlagos adatfeldolgozás végrehajtásával és hibaszámítással ellenõriztük. A vonatkozási kör 1 4 fõs vállalkozásokra történõ kiterjesztésének próbafelvételérõl szóló riportot határidõre, 2007. január 12-én megküldtük az EUROSTAT részére. Innovációs adatfelvétel (CIS4). Az adatgyûjtés mind az uniós, mind a hazai felhasználói igényeket kielégíti. Határidõre, 2006. június 30-ra a jogszabályban elõírt adatokat az EUROSTAT-nak megküldtük, és 22 Központi Statisztikai Hivatal, 2007
Statisztika október elején megjelent az innovációs felmérés eredményeit tartalmazó magyar kiadvány is. Az éves vállalkozási statisztika és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakítása Az SFT 2006. március 17-én fogadta el a projekt tervét. A projekt célja, hogy a vállalkozásokról a mutatókörre, az adatforrásokra vonatkozóan bõvíthetõ adatbázist hozzunk létre, amely egyaránt alkalmas az éves szerkezeti statisztikai (SBS-) adatok elõállítására, és egyben kiinduló adatforrásként szolgál a nemzeti számlák összeállításához. Az adatbázisba bekerülõ adatok adatelõkészítési munkafázisa és makrovalidálása az érintett szakterületek szakértõi által elfogadott módszertani elõírásoknak megfelelõen történik, biztosítva ezzel az éves szerkezeti statisztika és a nemzeti számlák közötti eltérések átláthatóságát. A projekt kiírásában meghatározott céloknak megfelelõen a következõ feladatok teljesültek: az adatbázissal szemben támasztott követelmények meghatározása, az adatbázis informatikai megrendeléseinek összeállítása, az informatikai rendszerterv kidolgozása, az adatbázis elõállításának informatikai programozása, a rendszer informatikai bemutatója, az érintett munkatársak oktatása. A tevékenységi nómenklatúra (NACE) változásával foglalkozó projekt Minden szakterületet érintõ, átfogó koncepció és projektterv készült, ami három alprojektet foglal magába: nómenklatúrák és regiszter, idõsorok átszámítása, tájékoztatás. A munka 2006-ban az elsõ alprojektre koncentrálódott, ezen belül a nómenklatúrák és magyar verziójuk létrehozására, a fordítókulcsok és tartalmi meghatározások kidolgozására, valamint az adatszolgáltatói besorolást segítõ alkalmazás elkészítésére. Értékelés: A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája, Az üresálláshely-statisztika kiterjesztése és a Közösségi innovációs felvétel projektek eredményes évet zártak. A projektek 2007. március végéig gyakorlatilag befejezõdtek. Az éves szerkezeti statisztika és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakításával foglalkozó projekt 2006-ban áttörést ért el, az informatikai alkalmazás elkészült. A tevékenységi nómenklatúra változásával foglalkozó projekt tervezett feladatait idõarányosan végrehajtotta. Soron következõ feladatok: A külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája, Az üres álláshely-statisztika és a Közösségi innovációs felvétel projekteket lezártnak tekinthetjük, a külföldi tulajdonú vállalkozások statisztikája területén esetlegesen keletkezõ EUROSTAT-igények teljesítését a továbbiakban a Vállalkozásstatisztikai fõosztály munkaprogramja keretében folytatja. Az éves szervezeti statisztika és a nemzeti számlák közös adatbázisának kialakítása projektrõl 2007 tavaszán elõrehaladási jelentést kell készíteni az SFT részére. 23