Közvetítőkkel fennálló jogviszony megszűnését követően van-e lehetőség a fenntartási jutalék egy összegben történő kifizetésére Kérelmező beadványában meghatározott társaságok, illetve természetes személyek (Közvetítők) meghatalmazott képviselőjeként állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a közvetítői jogviszony megszűnése esetén fizetendő közvetítői díjakra alkalmazandó jogszabályi rendelkezések vonatkozásában. Mindenekelőtt felhívom figyelmét arra, hogy kérelmének teljesítésére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 2014. január 1-jén történt hatályon kívül helyezését követően kerül sor, ezért az MNB állásfoglalását a tevékenység minősítését illetően a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) rendelkezései szerint alakítottuk ki, mely törvény a 291. (2) és (3) bekezdésében meghatározott kivétellel 2014. január 1-jén lépett hatályba. A Hpt.-nek az állásfoglalás iránti kérelemmel érintett rendelkezései tartalmilag megegyeznek a régi Hpt. vonatkozó rendelkezéseivel. I. TÉNYÁLLÁS A Közvetítők 2014. január 1-jét megelőzően - a régi Hpt. hatálya alatt - megbízási szerződéseket kötöttek pénzügyi szolgáltatás, azon belül hitel-és pénzkölcsön-nyújtás közvetítésére a Pénzügyi Vállalkozással. A megbízási szerződések alapján a Közvetítők kiemelt közvetítőként, illetve többes ügynökként látták el a megbízás teljesítését, amelyért közvetetői díjazásban részesültek, illetve részesülnek. A Közvetítőket megillető jutalékot, annak mértékét és kifizetésének feltételeit a megbízási szerződések elválaszthatatlan részét képező, mindenkor hatályos Jutalékszabályzat és az ún. Ügyrend tartalmazza. A Jutalékszabályzat a fenntartási jutalék szabályozása kapcsán rögzítette, hogy fenntartási jutalékot az érvényesen és jogszerűen megkötött, 2012.01.01. napját követően folyósított hitelszerződésekre lehet kifizetni. A Jutalékszabályzat-előírása szerint a Pénzügyi Vállalkozás a fenntartási jutalékot a tárgyidőszakban folyósított ügyletekre vonatkozóan fizeti, a jutalék mértéke a tárgyévben az érintett közvetítőre nézve az ügyletre kifizetett szerzési jutalékkulcs 25%-a. A fenntartási jutalék összege a teljes futamidőre történő egyenlő mértékű felosztással kerül megállapításra, azzal, hogy az elszámolási időpontok a tárgyévi folyósítást követő naptári évek mindaddig, amíg az ügylet fennálló állapotban van. A Közvetítők a Pénzügyi Vállalkozással kötött és a Pénzügyi Vállalkozás kezdeményezésére megszüntetésre került megbízási szerződések alapján a jövőben az általuk korábban közvetített pénzügyi szolgáltatások után fenntartási jutalékra maradtak jogosultak, azzal, hogy a felek egyebekben további szolgáltatásokkal nem tartoznak egymásnak és ennek megfelelően a Közvetítőknek az általuk közvetített kölcsönszerződésekkel kapcsolatos valamennyi további kötelezettsége (így például az ügyfélgondozás) megszűnt. A Közvetítők döntő többsége a fentiek szerint kialakult sajátos és sajnálatos helyzetben - azaz annak következményeként, hogy függő közvetítőként elvesztették" egyedüli megbízójukat és ekként az egyedüli bevételi forrásukat - arra kényszerül, hogy adott esetben indokolatlan és gazdaságilag ésszerűtlen teher vállalása mellett fenntartsa azt a jogi formációt, alapesetben azt a gazdasági társaságot, amely a jövőben esedékes fenntartási jutalékokra kizárólagosan jogosult, de amely jogi formáció (gazdasági társaság) egyebekben semmilyen jövőbeni üzletszerű gazdasági tevékenységet nem kíván végezni. E gazdaságilag ésszerűtlen kényszerhelyzetben a Közvetítők tényleges gazdasági tevékenység folytatása nélkül, a gazdasági társaság fenntartásához fűződő bármely egyéb érdeküktől függetlenül kénytelenek hosszú éveken keresztül folyamatos jelleggel fenntartani és biztosítani mindazon személyi és tárgyi feltételt, amely cégjogi, adójogi és egyéb szempontok alapján biztosítja a számukra a fenntartási jutalék jövőbeni érvényesítésének lehetőségét. Abban az esetben továbbá, ha a Közvetítő e vállalhatatlan feltételeket együttesen mérlegelve a jogutód nélküli megszűnésről kívánna határozni, úgy vállalnia kellene, hogy nem jut hozzá a megszolgált közvetítői díjához. II. A JOGKÉRDÉS 2.1. A pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010. (IV.9.) Kormányrendeletben (Korm.rendelet) foglalt rendelkezések figyelembevételével a Közvetítőkkel fennálló jogviszony megszűnését követően a fenntartási jutalék egy összegben történő kifizetésére és a Közvetítőkkel fennálló jogviszony ekként történő végleges pénzügyi rendezésére van-e lehetőség a Pénzügyi Vállalkozás részéről abban az eset-
ben, ha a gazdasági társaságként, egyéni cégként vagy egyéni vállalkozói formában működő Közvetítő a jogutód nélküli megszűnésről határoz, vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás hatálya alá kerül? 2.2. A Közvetítőkkel fennálló jogviszony megszűnését követően a Közvetítővel (vagy jogutódjával) kötött közös megegyezés alapján a fenntartási jutalék egyösszegben a felek által elfogadott kereskedelmi, illetve matematikai szempontok alapján történő kifizetésére van-e lehetőség, amennyiben a Pénzügyi Vállalkozás által kínált és a Közvetítők által értékesített termékcsoportok azért nem felelnek meg a Korm.rendelet 5. (1) bekezdésében nevesített ingatlannal fedezett kockázatvállalás fogalmának, mert a Pénzügyi Vállalkozás által kínált és a Közvetítők által közvetített ingatlanfedezetű hitel- és pénzkölcsön termékek öt évet el nem érő (a Pénzügyi Vállalkozás által közzétett általános terméktájékoztató szerint minimum 2 éves futamidőben meghatározott) legrövidebb futamidőre szóltak. III. AZ ÜGYVÉDI IRODA ÁLLÁSPONTJA 3.1. Az MNB, illetve jogelődje, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) a jogkérdést érintően több állásfoglalást tett közzé, köztük a jogkérdésben foglaltakat közvetlenül érintően az alábbiakat: (i) (ii) A közvetítői szerződések megszűnése esetén alkalmazandó elszámolási szabályok a közvetítői díjak megfizetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések tükrében", valamint Közvetítői jogviszony megszűnése esetén alkalmazni kell-e a kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezéseit". A fenti elnevezések alatt kiadott állásfoglalások alapján a Felügyelet álláspontja egyértelmű a tekintetben, hogy mivel sem a Hpt., sem a Korm.rendelet nem rendelkezik a jogviszony megszüntetése utáni jogi helyzetről, ebből következik, hogy a jogalkotó a jogviszony megszüntetése utáni helyzetre sem kívánt eltérő szabályokat megállapítani. Bármely erre vonatkozó feltételezés vagy jogértelmezés a Felügyelet álláspontja szerint kiterjesztő értelmezésnek minősülne, amely indokát a Felügyelet nem látja megalapozottnak. A Felügyelet ennek körében kifejti, hogy eltérő értelmezés kinyitná annak lehetőségét, hogy a pénzügyi intézmény és a közvetítő ne egy folyamatosan fennálló megbízási szerződés alapján működjön együtt, hanem tetszés szerint megszüntesse, majd újra kösse a megbízási szerződést, így a megszüntetett és az újonnan megkötött szerződés közötti időszakra mesterséges jogalapot teremtenének a fenntartási jutalék egyösszegű kifizetésére. Az Ügyvédi Iroda az álláspontjának kialakítása során a Felügyelet fenti következtetését tudomásul vette, ugyanakkor az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a Felügyelet állásfoglalásában foglaltak nem érintik a közvetítők jogutód nélküli megszűnése esetén alkalmazandó elszámolás kérdéskörét. A Felügyelet fent hivatkozott állásfoglalásában és annak hivatkozott indokolásában foglaltak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Felügyelet a jogi álláspontjának kialakítása során azt modellezte le, hogy a közvetítő a megbízási szerződését csupán megszünteti annak a lehetőségnek a fenntartásával, hogy az bármikor újraköthető. Az Ügyvédi iroda által feltett jogkérdés ugyanakkor kifejezetten arra az esetkörre vonatkozik, ha a közvetítő a gazdasági kényszerhelyzetben nem érdekelt a fennmaradásban és jogutód nélkül meg kíván szűnni (esetleg egyéb körülmények okán jogutód nélkül megszüntetésre kerül). Ez esetben a Közvetítő új jogviszonyt a pénzügyi szolgáltatóval már nem kíván és jogi értelemben nem is tud kötni, a joggal való visszaélés, illetve a jogszabály megkerülésére irányuló szándék, mint amit a Felügyelet a modellezésében figyelembe vett ilyen esetben nem lehet szempont. Nyilvánvaló, hogy ezen esetben a megszüntetett jogviszony ellenére fennmaradt fenntartási jutalékfizetési kötelezettség is teljesíthetetlenné válik, azaz ezen esetben, a Közvetítő megszűnése esetében a Korm.rendelet szerinti elszámolás szabályai sem érvényesülhetnek, így ezen esetre vonatkozóan a Felügyelet által megállapított jogalkotói szándékot sem lehet iránymutatónak tekinteni. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint a közvetítői jogviszonyban állt felek valamelyikének jogutód nélküli megszűnése szükségszerűen megkívánja, hogy a fenntartási jutalék arányos és folyamatos fizetése helyett amelyre a továbbiakban nincs lehetőség az egyösszegű megváltás formájában, kereskedelmi, illetve matematikai szempontok (pl. jelenértéküsítés) alapján a közvetítők számára kifizetésre kerüljön. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint ez utóbbi esetkörre leszűkítve és ennyiben a Felügyelet korábbi állásfoglalásaiban foglaltakkal nem ellentétes módon - lehetséges az egyösszegű elszámolás ill. kifizetés, tekintettel arra, hogy a későbbiekben már nincs lehetőség a fenntartási jutalék ütemezett elszámolására, mivel a 2/5
megbízott oldalán nem lesz lehetőség a közvetítői jutalék elszámolásához, illetve kifizetéséhez szükséges számla kiállítására, sőt, a pénzügy közvetítő cég jogutód nélküli megszűnése esetén még olyan személy sem lesz, akinek a részére a fenntartási jutalék kifizetésre kerülhetne. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint, ebben az esetkörben a Felügyeleti állásfoglalásban megjelölt és a közvetítői díjazásra vonatkozó jogalkotói cél ( közvetítőt a közvetítői tevékenysége kifejtése során folyamatosan tegye érdekeltté abban, hogy a pénzügyi intézmény szempontjából megfelelően teljesítő ügyfeleket közvetítsen...") sem tud érvényesülni, illetve okafogyottá válik. 3.2. A Korm.rendelet a 3. cím alatt nevesíti az egyes termékcsoportokra vonatkozó különös szabályokat. Az 5. (1) bekezdése egyértelmű fogalom meghatározást ad az ún. ingatlannal fedezett kockázatvállalásra, miszerint azon az ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing" értendő. A fogalom meghatározás lényeges tartalmi eleme, hogy a hitel és pénzkölcsön nyújtás, mint pénzügyi termék öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált termékcsoportba tartozzon. A Pénzügyi Vállalkozás által kínált egyes ingatlanfedezetű hitel és pénzkölcsön termékek öt évet el nem érő legrövidebb futamidőre szóltak. A Pénzügyi Vállalkozás által közzétett és a Közvetítők által alkalmazott Általános terméktájékoztató" 4. pontjában rögzítettek szerint A kölcsön futamideje teljes években kerül meghatározásra, minimum 2, maximum 35 év." Az Ügyvédi iroda értelmezése szerint, a Pénzügyi Vállalkozás által minimum kétéves futamidőre kínált hitelés pénzkölcsön termékek - a fogalom meghatározás egy lényeges tartalmi elemének hiánya okán - nem feleltethetők meg a Korm.rendelet szerinti speciális szabályozás alá tartozó termékcsoportjának a közvetítői díj elszámolása szempontjából. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint az ettől eltérő értelmezés ún. kiterjesztő értelmezés lenne, hiszen lehetővé tenné a kógens szabály egyik elemétől történő eltérést. Az ilyen értelmezési gyakorlatot pedig a Felügyelet is következetesen elutasítja és ettől eltérő álláspontot képvisel egységes gyakorlatában, amint azt a korábbiakban hivatkozott állásfoglalásában is megerősíti. Miután pedig e logikát követve a Pénzügyi Vállalkozás ezen hiteltermékeinek közvetítésére a Korm.rendelet 3. (3) bekezdése sem vonatkozik, ezáltal az Ügyvédi iroda véleménye szerint mód van arra, hogy egyező akarattal a felek (a Pénzügyi Vállalkozás és a Közvetítő) szabadon megállapodjanak a 3. (2) bekezdésben rögzített tartalmi elemekkel, amely megállapodás tekintetében a feleket különösen a fenntartási jutalék szabályozása kérdéskörében nem kell, hogy kössék a Korm.rendelet 5. -a alatti különös rendelkezések. Ezt az álláspontot erősíti, hogy a Korm.rendelet 3. (2) bekezdése a minimum tartalmi követelmények meghatározásánál a közvetítői díj fogalmát használja, amely magában foglalja a fenntartási és szerzési jutalékot is a Korm.rendelet 1. (1) bekezdése alapján. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Tájékoztatom, hogy az MNB álláspontja a feltett jogkérdésben azonos a Felügyelet fentiekben hivatkozott állásfoglalásaiban foglaltakkal. Az ismertetett tényállás és a hozzá kapcsolódó jogkérdés vonatkozásában releváns jogszabályi rendelkezés a Hpt. 290. (1) bekezdés f) pontja (régi Hpt. 235. (1) bekezdés n) pontja), amely alapján a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a közvetítői díj meghatározásának és kifizetésének módjára, időbeli ütemezésére vonatkozó szabályokat. A Hpt. 6. (1) bekezdés 67. pontja szerint: 67. közvetítői díj: minden olyan pénzben vagy természetben juttatott térítés, amelyet a közvetítő akár az ügyféltől, akár a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől az ügyfél és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között létrejött pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás érvényes létrejöttéért és meghatározott esetekben annak teljesítéséért, illetve meghatározott időtartamig történő fennállásáért kap; A Hpt. 69. (4) és 72. (3) bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik a közvetítők díjazásáról: A közvetítői díj időbeni ütemezése - ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat - arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével. 3/5
A Korm.rendelet 1. (2) bekezdésének rendelkezései alapján a szerzési jutalék a szerződéskötéssel összefüggésben, a fenntartási jutalék a szerződés meghatározott időpontig történő fennállásáért illeti meg a közvetítőt. Az MNB egyetért az Ügyvédi Iroda álláspontjával atekintetben, hogy a pénzügyi közvetítői tevékenység, mint pénzügyi szolgáltatás egészére a Hpt., illetve a Hpt. utaló szabályai alapján a Korm.rendelet rendelkezései alkalmazandók, a közvetítő és a pénzügyi intézmény közötti elszámolásra is ezen speciális szabályokat kell irányadónak tekinteni. A beadványban ismertetettek alapján olyan jogviszonyokról beszélhetünk, amelynek alanyai a pénzügyi intézmény és a közvetítő, illetve az ügyfél; továbbá, az MNB rendelkezésére bocsátott információk szerint olyan, már megkötött hitel- illetve kölcsönszerződésekről, amelyek érvényességét, illetve amelyekből fakadó kötelezettségek teljesítését nem érinti a pénzügyi intézmény hitelezési tevékenységének megszüntetése, illetve az sem, hogy a pénzügyi intézmény új ügyfelekkel már nem köt hitel- illetve kölcsönszerződést. Ezért ez a körülmény a kötelmi jog alapvető szabályai miatt nem befolyásolhatja a már (érvényesen) megkötött és teljesített, avagy ez idáig részben teljesített szerződések alapján járó díjak/jutalékok jogalapját és a kifizetését sem. A szerződések egymástól való függetlensége, illetve a pénzügyi intézmény hitelezési tevékenységének megszüntetése nem mentesíti a pénzügyi intézményt a közvetítői díjak Korm.rendeletben meghatározott módon történő kifizetése alól. A díjak, illetve a jutalékok kifizetésére pedig a Hpt., illetve a Korm.rendelet vonatkozó, illetve fent is idézett rendelkezési tartalmaznak előírásokat. Fenti jogszabályi rendelkezések alapján és a bennük foglalt konkrét jogszabályi előírásokon túlmenően az MNB értelmezése szerint jelen esetben figyelemmel kell lenni arra a jogalkotói célra is, amely a közvetítői díj szerzési, illetve fenntartási jutalékra való szétbontásának az indoka volt. A jogalkotó ezáltal a közvetítői díjak időbeni ütemezését, arányos eloszlását kívánta biztosítani, továbbá azt, hogy egyúttal megakadályozza a díjak egyösszegű kifizetését, így a közvetítőt a közvetítői tevékenysége kifejtése során folyamatosan tegye érdekeltté abban, hogy a pénzügyi intézmény szempontjából megfelelően teljesítő ügyfeleket közvetítsen. 4.1. Az MNB álláspontja a közvetítői szerződés megszűnése után a fenntartási jutalékok kifizetésével kapcsolatban A Hpt., illetve a Korm.rendelet már idézett rendelkezései alapján megállapítható, hogy a jogalkotó nem kívánt a közvetítői jogviszony megszűnése utáni helyzetre eltérő szabályokat alkalmazni. A beadványban felvetett, a fenntartási jutalék egyösszegű kifizetése lehetőségének egy speciális helyzetre tekintettel történő megvizsgálása során az MNB álláspontja szerint a közvetítő díjazására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből kell kiindulni. A Korm. rendelet a Hpt. 290. (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezése alapján meghatározza a közvetítői szerződés alakját és kötelező minimális tartalmi elemeit, amelynek a 3. (2) bekezdés c) és d) pontja alapján a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a közvetítő közötti szerződésnek tartalmaznia kell legalább a közvetítő részére fizetendő közvetítői díj c) kifizetésének feltételeit, különös tekintettel a fenntartási jutalék kifizetésének alapját képező minőségi követelményekre és d) esedékességének időpontját, ütemezését. Fentiek alapján az MNB fenntartva a Felügyelet fenti állásfoglalásaiban foglalt megállapításait a fenntartási jutalék egy összegben történő kifizetését, azaz a felek közötti elszámolás ilyen módon történő rendezését aggályosnak tartja, figyelemmel arra, hogy a felek a közvetítői szerződés megszüntetését követően a közvetítői díj fizetésére vonatkozó szabályokat kivonhatják a Hpt. és a Korm.rendelet hatálya alól. 4.2. A közvetítői szerződés megszűnése utáni jogi helyzet a Korm.rendeletben meghatározott speciális termék vonatkozásában A Korm.rendelet 3. (2) bekezdése meghatározza azokat a minimális feltételeket, melyeket a pénzügyi intézmény és a közvetítő közötti szerződésnek tartalmaznia kell. A Korm. rendelet 3. címe egyes termékcsoportokra vonatkozóan különös szabályokat állapít meg. Az Ügyvédi Iroda álláspontja szerint, a Korm. rendelet 5. (1) bekezdése határozza meg a közvetítői díj kifizetése szempontjából az ingatlannal fedezett kockázatvállalás fogalmát, miszerint az ingatlanon alapított jelzálog- 4/5
jog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing értendő. Ezen értelmezés alapján a Pénzügyi Vállalkozás által ingatlanfedezet mellett nyújtott hitel és pénzkölcsön termékekre nem vonatkozik a speciális szabályozás, figyelemmel arra, hogy ezen termékek futamideje legrövidebb 2, leghosszabb 35 év. Az MNB egyetért az Ügyvédi Iroda álláspontjával atekintetben, hogy a Közvetítők részére járó fenntartási jutalék megállapítása során az ingatlanfedezettel biztosított öt évet el nem érő futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön termékek esetében a speciális szabályoktól eltérően kell a Korm.rendelet általános szabályai szerint rendelkezni a közvetítő fenntartási jutalékának kifizetéséről. Felhívom figyelmét azonban arra, hogy a Korm.rendelet szerint az öt évet elérő vagy azt meghaladó hitel és pénzkölcsön termék esetében az 5. (3) bekezdés alapján az ingatlannal fedezett kockázatvállalás esetén a fenntartási jutalék utolsó részletének esedékessége nem határozható meg a szerzési jutalék megnyílásától számított második év, a tíz évet meghaladó futamidő esetén a futamidő egyötödének leteltét megelőző időpontra, mely kógens szabálytól a Korm. rendelet nem enged eltérést. Végezetül tájékoztatom, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény XLI. fejezetében szabályozott tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékokról a Kormány megalkotta a 65/2014. (III.13.) Korm.rendeletet, melynek 2. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott utaló szabály alapján a felek (megbízó és közvetítő) a jutalék kifizetésének esedékessége tárgyában megállapodhatnak, akár a Közvetítő hátrányára is. Azonban e rendelet rendelkezéseit csak 2014. március 15. napját követően kötött tartós közvetítői szerződésekre lehet alkalmazni. *** Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag az Ön által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak az Ön által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. 5/5