Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék SZAKDOLGOZAT A helyszínelhagyásos közlekedési balesetek nyomozása és büntetőjogi összefüggései a Hatvani Rendőrkapitányságon Konzulens: Dr. Jacsó Judit egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Készítette: Tokai Tamás Béla Igazságügyi igazgatási alapszak levelező tagozat Miskolc, 2015. University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Forensics

THESIS The investigation and criminal contexts of the site leaving traffic accidents of Policestation of Hatvan Consultant: Dr. Jacsó Judit associate professor Department of Criminal Law and Forensics Written by: Tokai Tamás Béla Justice Administration BSc correspondence courses Miskolc, 2015. 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. A közlekedés kialakulása... 5 2.1. A közlekedésről általában... 5 2.2. A közúti közlekedés kialakulása... 8 2.3 Baleseti helyzetkép... 10 3. Alapvető jogszabályok a közlekedés tükrében... 12 3.1. Nemzetközi törekvések....14 4. A közlekedési bűncselekmények törvényi szabályozása... 16 4.1. A közlekedési bűncselekményekről általában a büntetőjog tükrében... 17 4.2. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény... 18 4.3. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése... 20 4.4. Közúti veszélyeztetés... 21 4.5. Járművezetés ittas állapotban... 22 4.6. Járművezetés bódult állapotban... 23 4.7. Járművezetés tiltott átengedése... 24 4.8. Közúti baleset okozása... 25 4.9. Cserbenhagyás... 26 5. A közlekedési bűncselekmények nyomozása... 28 5.1. Helyszíni szemle... 33 5.2. A helyszíni szemle feladatai:... 34 5.3. A szemle bizottság... 35 6. A vizsgálat... 36 7. Hogyan hat ránk a félelem?... 40 8. Az ittasság... 44 9. Összegzés... 45 10. Felhasznált irodalom... 47 3

Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg Prótagórasz 1. Bevezetés 2011 decemberében szereltem fel a Rendőrség hivatásos állományába, azon belül is a Hatvani Rendőrkapitányságra. Egy évvel a felszerelésemet követően átkerültem a Közlekedésrendészeti Osztályra, amelynek következtében számos balesetnek voltam szemtanúja. Egy-egy balesetnél az emberben megfogalmazódik a kérdés, hogy miért, és hogyan is történhetett, mi volt a kiváltó ok. Én úgy próbáltam meg feldolgozni az ilyen jellegű balesetek többségét, hogy megpróbáltam elképzelni, felfogni azt a hibát, amelyet egy-egy vezető elkövetett, azért, hogy megpróbáljam a jövőben elkerülni a hasonló helyzeteket. Számtalan értelmetlen balesetre volt a munkámból kifolyólag rálátásom. Volt, amit helyszínelni kellett, és volt, aminél csak a kórházba kellett menni úgynevezett elsődleges orvosi véleményekért, mert másik kapitányság illetékességi területén történt a baleset, de a nálunk lévő kórházba szállították be a sérülteket. Számtalan esetben találkoztam rossz döntéssel, figyelmetlenséggel és tudatos szabályszegéssel, melynek következtében láttam könnyű sérüléssel járó baleseten át, a végtag végleges elvesztésén keresztül a halálos szerencsétlenség bekövetkeztéig szinte mindent. A kérdés újra és újra felötlött bennem, ami az volt, hogy miért. Mi játszódhat le abban az emberben, aki ittasan ül gépjárműbe, mit érezhetnek azok az emberek, akiknek a hibájából valaki megsérül, hogy lehet ezt elviselni, feldolgozni, tovább lépni? Szakdolgozatomban a miértre keresem a választ, a helyszínelhagyásos balesetekkel összefüggésben. Ebből kifolyólag szeretném megvizsgálni a helyszínelhagyásos közlekedési baleseteket mind büntető anyagi jogi, mind büntető eljárásjogi, mind pedig kriminológiai szempontból is. Véleményem szerint ma Magyarországon a helyszínről távozó gépjármű vezetők többsége ittas, vagy bódult állapotban van, illetve szeretnék utána járni, hogy egy ilyen eseménynek milyen pszichológia hatásai vannak a jármű vezetőre, mert valljuk be, aki otthagy egy helyszínt, azoknak nem mindegyike áll alkohol vagy egyéb szer befolyása alatt, aki ott hagy egy helyszínt. Lehet, csak megijed, vagy fél a felelősségre vonástól. 4

2. A közlekedés kialakulása Az emberi fejlődés rohamos és megállíthatatlan. A fejlettség megmutatkozik a tudományos eredményekben, az orvosi bravúrokban, a számítástechnikában és a világűr felfedezésében. Azonban a fejlődés eredménye a mindennapokra is kihat és körül vesz minket. Megváltoztatja szokásainkat, hiszen ma már hobbiból sütünk kenyeret és a telefonunkon szemtől-szemben beszélhetünk távoli országban lévő szeretteinkkel is. Azonban a gyors technikai és tudományos fejlődés nem hordozza magában az alkalmazkodás ilyen ütemű megvalósulását. Ki gyorsabban, ki lassabban veszi fel a mai rohanó életmód ritmusát. Az alkalmazkodás, vagy annak hiánya létrehozta a fejlett társadalom betegségét, a stresszt. Ez a stresszes állapot lehet motiváló is rövid időn belül, azonban legtöbbször csak rossz döntést eredményez és a vele való életmód is különféle pótszerek alkalmazásához vezethet, mint például az alkohol, a drog, a gyógyszer vagy szimplán a fáradtság. 1 A fejlődés egyik legdinamikusabban növekvő termékénél, a közlekedésben ezek a kompenzáló szerek balesetekhez és emberi életek kioltásához vezethetnek, csupán egy rossz döntés vagy egy pillanatnyi kihagyás miatt. Dolgozatom során arra keresem a választ, hogy a közlekedési balesetek során, ahol sérülés történt, azonban az elkövető hátra sem nézve elhagyta a helyszínt, vajon megtalálható-e a tiltott szerek befolyása, vagy esetlegesen kimutatható-e pszichológiai összefüggés a baleseti helyszínek elhagyását eredményező döntések hátterében. 2.1. A közlekedésről általában A fentiekben leírtaktól eltérően a történelmi áttekintés irányából a napjainkban aktuális helyzetet próbálom bemutatni. Bár eddig nem ejtettem róla szót, az köztudott, hogy a közlekedést négy nagy csoportba lehet osztani, melyek a közúti, a vasúti, a légi, és a vízi közlekedés. 1 Együdné Kéki Piroska: Pszichológiai fenomenológia Szorongás, félelem. Jegyzet. 13. oldal (https://docs.google.com/document/d/18ed8i2tr1uzmo69tey7u0r9gwsc9zjyyk2pefoktalc/edit#headi ng=h.662b99f6f7cb ) 2015.06.20. 5

1. ábra: A négy fő közlekedési eszköz 2 A szagdolgozatom alapvetően a közúti közlekedéssel, az azt érintő balesetekkel és ezek büntetőjogi kérdéseivel foglakozik, de szükségét érzem megemlíteni a másik három közlekedési ágat érintő eseményeket is. Legfőbb motivációm az, hogy az emberek nagy többsége úgy gondolja, hogy a tömegközlekedés biztonságosabb, és lehet, hogy nagy általánosságban igazuk is van, de sajnos a közelmúltból számtalan olyan eseményt tudunk felidézni, amely elgondolkodtathatja az embereket. A közúti és a tömegközlekedés jellemzésénél több szempont alapján is különbséget tehetünk. Elsőként nézhetjük az utazás módját, mely tömegközlekedés során, mint ahogy arra a neve is utal, több személy, esetenként több száz személy utazik, közlekedik egyszerre. A tömegközlekedésnél általában elmondható, hogy jól szabályozott rendszerről beszélünk, értem ez alatt a vasutak kötött pályás rendszerét, vagy a légi közlekedés kijelölt légi folyosóit. Fontos megemlíteni, hogy a tömegközlekedésben résztvevő személyeknek minimális ráhatása van a közlekedésre. A közúti gépjármű vezetők esetében a közlekedésben való részvétel általában egyénileg történik, és általában önállóan vesznek részt benne az alanyok. Az e fajta közlekedésre egyéni döntések sorozata, a döntések számossága és sokasága, valamint ezek bonyolult egymásra hatása a jellemző. 3 Ha bagatellizálni szeretnénk, azt mondhatnánk a közúti közlekedésben lévők magukért, esetleg kisszámú velük utazó személyekért felelnek, míg a tömegközlekedésben egy ember, (mozdonyvezető, pilóta, kapitány) emberek százaiért vállal felelősséget. Mindenki azt gondolja, hogy baleset csak másvalakivel történhet, pedig a balesetek döntő többsége az ember hibás magatartására vezethető vissza. 1. ábra: Indai vonatközlekedés 2 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ 3 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 6

Mint az előbbiekben említettem a tömegközlekedés a nagy többség szerint biztonságos, és ez általában igaz is, bár mint mindennek, ennek is megvannak a maga szabályzói és előírásai, amelyeket be kell tartani, ellenkező esetben a tragédia elkerülhetetlen. A fenti képeken egy indiai vonat látható, Indiának 1 milliárd lakosa van, az ország területe 3,3 millió km 2. Indiában naponta 8,350 vonat közlekedik és 12,5 millió ember utazik rajta. 2. ábra: Repülőtér: Gibraltar 4 A Gibraltari Repülőtér esetében pedig a határ felé tartó főút egyenesen keresztezi a kifutópályát, így az utat, valahányszor landol vagy felszáll egy gép, gondosan le kell zárni, a gépkocsikkal a leszálló gépnek elsőbbséget kell adni. 3. ábra: Rena szállító hajó Az Új-Zéland partjainál zátonyra futott Rena szállító hajó mentésében vesz részt a parti őrség. Hazánkban a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek mintegy 9/10-e közúti baleset. A vasúti közlekedési balesetek aránya 10%, a vízi és a légi személyi sérüléses balesetek száma nem éri el az évi 10 darabot. 5 Ennek oka többek között a közlekedés ágainak használati gyakorisága, és az egyes közlekedés ágak személyi és technikai kockázataiban rejlő különbözőség is. Értem itt azt, hogy sokkal nagyobb az esélye egy tömegesen előforduló személygépjárművek közötti közúti ráfutásos balesetnek, mint egy kötött pályán közlekedő vonatszerelvények összeütközésének, mivel a személyi tényező, ezzel a figyelmetlenség kockázata jóval kisebb és a technikai szabályozottság is sokkal korlátozottabb, mint a közúti közlekedésnél. A közlekedés biztonságának javítása az egyik kiemelt fő célkitűzése a világnak. A XX. század végét és a XXI. század elejét egy sor drámai szerencsétlenség keserítette meg. 4. ábra: Vasúti tömegszerencsétlenségek 6 4 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 5 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/baleset/baleset12.pdf. 2015.03.20. 6 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ 7

2005. április 25. 2013. július 24. Japán vasutak Spanyolország Oszaka Santiago de Compostela A 2000. július 25-én történt Air France Concorde típusú utasszállító balesete is igen súlyos légi közlekedési balesetnek számít. 5. ábra: Az Air France Concorde típusú utasszállító balesete Sajnos nem csak külföldi példák vannak a tömegközlekedési tragédiákra. 6. ábra: Siófok Vasútiátjáró 2003.05.08 7 7.ábra: Hejcei Repülőgép katasztrófa 2006.01.19 8 8. ábra: 2012.01.13. Costa Concordia 2.2. A közúti közlekedés kialakulása Az ember az első időkben csak saját erejére, erőnlétére és fizikai felépítésére támaszkodhatott, így ha nagyobb távolság megtételére kényszerült, akkor sem tudott magával sok felszerelést vinni. Az első lépcsőfok minden társadalomban mást jelentett, a kínaiak először tartó rudakat használtak, azonban az ember nagyon hamar megtanulta az állati erő kihasználását a saját érdekében. A különböző népek különféle, a területükön őshonos állatokat fogtak munkára a bivalytól kezdve, az öszvéren keresztül, a tevéig. A következő nagy előrelépés az volt, amikor az első közlekedési eszközök megjelentek. Ezek akkor óriási könnyebbséget jelentettek és furcsa módon az űrhajózás korában is fent tudtak maradni a hétköznapokban. Ezek az egyszerű eszközök például a csónak és a szán. A középkorban újabb nagy ugrás következett, amikor egy francia mérnök, Nicolas Joseph Cugnot-nak sikerült gőzhajtású járművet készítenie. Találmányával megoldást próbált találni az akkoriban igen nehéznek számító ágyúk szállítására, Amikor Cugnot 1771-ben szerette volna bemutatni új találmányát, a gőzautó elszabadult és ledöntött egy falat. Ez volt a történelem első közúti balesete, amelyet gépi hajtású jármű okozott. 9 A belső égésű motor még ismeretlen volt, a gépek világát a gőz 7 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 8 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 9 Dr. Irk Ferenc Klobusitzky György: Bevezetés a közlekedési ismeretekbe. RTF, Budapest, 2011. 8

uralta. A gépek egy idő után hatalmas lökést adtak a mechanizálás és az iparosodás fejlődésének. Az új, nagy teljesítményű gőzgépek is ide tartoztak, amelyeket a skót származású James Watt (1736-1819) fejlesztett ki. 10 Angliához köthetőek ezen kívül az első közlekedési szabályok is, ilyen pl.: az úgynevezett vörös zászló törvénye is, amely szerint az autók előtt ötven méterrel nappal vörös zászlót, éjszaka pedig vörös lámpát kell vinnie valakinek. A gőzgépet felváltotta később az éghető gázokkal működő motor, majd Nikolaus August Otto egy francia találmányt továbbfejlesztve 1877-ben szabadalmaztatta négyütemű benzinmotorját és 1879-ben Benz elkészítette az első négyütemű motorral működő kocsiját. Az első jól használható és ezáltal a mai közlekedő autók ősének tekinthető autót Gottlieb Daimler készítette 1887-ben. A fejlesztések sorában magyar feltaláló is közreműködött: A legfontosabb problémát az üzemanyagnál, a benzin és a levegő keverési arányát Bánki Donát műegyetemi professzor oldotta meg. Bánki Csonka Jánossal 1892-ben elkészíti a porlasztó karburátort. Bánki nemcsak a porlasztóval, hanem az egész motor tökéletesítésével foglalkozott. 1905-ben a Posta részére elkészíti az első teljesen magyar gyártmányú gépkocsit. Fejes Jenő 1925-ben elkészíti hegesztett lemezmotorját, majd kis önsúlyú gépkocsijait. 11 Az 1900-as években az autó még luxuscikknek számított. 1920-tól azonban közhasználatú eszköz lett így a járművek számának drasztikus megnövekedése a közlekedési balesetekhez megjelenéséhez vezetett. Ennek elkerülésére először 1926-ban villanyrendőröket alkalmaztak, majd közlekedésbiztonsági kampányt hirdettek 1928-ban és fokozatosan megjelentek az utakon a közlekedési jelzőtáblák. A közlekedés fejlődése innentől rohamléptekbe kezdett, azonban inkább a közösségi közlekedésben történtek nagyobb sikerek, az autók tovább fejlődtek, de már igazi kiugrás nélkül. A XXI. század terméke lehet a napelemes és alternatív üzemanyagot használó járművek elterjedése, a kialakult olajárak és a hozzá tartozó hatalmi harcok miatt. Azonban ez a közlekedés alapjaira már nem hiszem, hogy nagy kihatással lenne. Valószínűleg a közlekedési szabályokat a légi közlekedés mindennapi életbe való átültetése írná felül, azonban ez jelenleg csupán a fantasztikus filmek közlekedése. 10 Dr. Irk Ferenc Klobusitzky György: Bevezetés a közlekedési ismeretekbe. RTF, Budapest, 2011. 11 Dr. Irk Ferenc Klobusitzky György: Bevezetés a közlekedési ismeretekbe. RTF, Budapest, 2011. 9

2.3 Baleseti helyzetkép Magyarországon, és a világ más tájain is, egyre több baleset fordul elő évről, évre. Ezek okai kereshetők a kultúrák átalakulásában, a technika fejlődésében, a növekvő társadalom, a zsúfolt életszféra, és számtalan dologban, de egy biztos, a statisztikák szerint, egyre többen sérülnek meg az utakon. Hazugáné Angyal Krisztina rámutatott arra a közlekedés kialakulásáról szóló előadásában, hogy a személyi sérüléses balesetek számának drasztikus emelkedése figyelhető meg 1987 és 1990 kettő között. Az általa képviselt nézet szerint a romlás a rendszerváltás negatív kísérőjelensége volt, melynek okai a szabadságvágy, a tömeges egyéni közlekedés volt, valamint az volt, hogy 20 százalékkal csökkent a közforgalmú közlekedés utas/km mutatója. 12 Az előbbieket úgy hiszem, nem kell magyaráznom, mindenki tudna ellentétet állítani a régi idők gyér forgalmú, és viszonylag lassú tempóban közlekedő gépjárműi, és a mai zsúfolt utakon esetenként közel 300 km/h-val közlekedni tudó luxus sportkocsik között. Igaz ez megint egy kiragadott példa, mert sajnos ilyen autója nem sok embernek van, de azt leszögezhetjük, hogy az itthoni, a többségében 1995 után gyártott gépjárművek, átlagban megközelítik a 180 km/h végsebességet. 2006 2008. a 2001. évi szint fölé emelkedett a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetben meghalt személyek száma egyik alapvető oka a lakott területen kívül megemelt sebességhatárok. 13 A közlekedési balesetek alakulása különböző módon csoportosítható. Ez alatt azt értem, hogy például személyi (alanyi), tárgyi-technikai, képzési, oktatási, és törvényi, jogszabályi szempontból is kategorizálhatjuk a közlekedési baleseteket. A közlekedési balesetet okozók, azaz elkövetők szerinti csoportosítása - elkövetés gyakoriságát tekintve növekvő sorrendben - például a következő: 1. gyalogosok, 2. motorkerékpárosok, 3. autóbuszvezetők, 12 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 13 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 10

4. teherszállító járművek vezetői, 5. kerékpárosok, 6. személygépkocsi vezetők. 14 A balesetet kiváltó okok szempontjából azok gyakoriságát csökkenő sorrendben az alábbiakat sorolhatjuk fel: 1. sebesség nem megfelelő alkalmazása, 2. előzés szabályainak megsértése, 3. elsőbbség meg nem adása, 4. irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak be nem tartása, 5. megállási kötelezettség elmulasztása, 6. világítási szabályok meg nem szegése, 7. a járművezető figyelmetlen, gondatlan vezetése, 8. a jármű előre észlelhető műszaki hibája, 9. a pálya hibája. 15 Ezen kívül a balesetet okozhatják részben a figyelmetlen gyalogosok és az utasok is. A statisztikai adatok alapján a közúti közlekedési balesetek közel 90 százaléka emberi hibára vezethető vissza. Dr. Bánfi Ferenc szerint amennyiben ez valóban így van akkor, ha megszüntetjük az emberi megnyilvánulásokat, akkor a balesetek száma lényegesen csökkenhet. 16 A jogi szabályozást tekintve fontos megemlíteni, hogy a különböző közlekedési kultúrák eltérő jogi szabályozásokat alakítanak ki. Én a szakdolgozatomban a Magyarországi helyzettel foglalkozom, így a magyarországi szabályozásra szeretnék pár mondatban kitérni. Saját tapasztalatom alapján, a magyar jogrendszer próbálja a közlekedést biztonságossá, mindenki számára elérhetővé tenni. Meglehetősen kusza, számtalan jogszabályból álló szabályozási hálózat ez, melybe az emberek bele sem gondolnak. Az, hogy ma Magyarországon egy ember gépjárműbe ülhessen, és azt vezethesse, számtalan jogszabály együttes érvényesülésének az eredménye, melyek szabályozzák mind az ember, mind a jármű viszonyait. 14 Kenese Attila: Elsőbbségi jog megsértésével okozott balesetek büntetőjogi következményei. Publikáció. Jogi Fórum, 2014. 6-8. oldal 15 Kenese Attila: Elsőbbségi jog megsértésével okozott balesetek büntetőjogi következményei. Publikáció. Jogi Fórum, 2014. 6-8. oldal 16 Dr. Bánfi Ferenc: A közúti közlekedési balesetek kriminológiai kérdései, Rendészeti Szemle. 5/93:78.p. 11

3. Alapvető jogszabályok a közlekedés tükrében Minden embernek alaptörvényben meghatározott joga, a szabad helyváltoztatás, és a tulajdonjog. Az Alaptörvény XXVI. Cikke alapján (Szabadság és felelősség) (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához. Ez a két alapjog az, ami a járműhöz való alaptörvényi keretet megadja. A továbbiakban felsorolom azon legfontosabb jogszabályokat, melyek befolyásolják mindennapi közlekedésünket, ilyenek például: - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ), - A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet (műszaki KRESZ), - A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet (forgalmi KRESZ), - A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet, - A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII.29.) Korm. Rendelet, - A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 236/2000. (12.23.) Korm. rendelet. Ezek az alap jogszabályok, melyek egy esetleges rendőri eljárás folyamán speciális jogszabályokkal egészülnek ki, mint például: - A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, 12

- A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet, - A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22) BM rendelet, - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, - A közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás. Fenti jogszabályok összessége adja meg az úgynevezett közlekedési jogi alapokat, melyet a legegyszerűbben az alábbi módon definiálhatunk: azon forrásoknak az összessége, amelyek a közúti, a vasúti, a vízi, valamint a légi közlekedést szabályozzák. 17 A jogszabályok érvényessége szerinti megkülönböztetés szintén fontos differenciáló szempont. Ez tükröződik vissza a következő felosztásban, mely szerint a jogi csoportosítások általános érvényességű szabályozók, illetve speciális érvényű magatartási szabályzókra oszlanak. Az általános szabályzókon belül találkozhatunk az Alaptörvénnyel, Európai Uniós előírásokkal. Az általánoson belül vannak közlekedés specifikus jogszabályok, melyek például a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (közlekedési törvény), 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet vagy a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet. Ezek általánosak, de jellemzően csak a közúti közlekedésre vonatkoznak. 17 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 13

A speciális szabályokon belül a közlekedőket, és a hatóságokat lehet külön választani, így nagy általánosságban a közlekedőkre a KRESZ vonatkozik, míg a hatóságokra, eljárásuk során a Büntető Törvénykönyv, vagy a Szabálysértési törvény. 3.1. Nemzetközi törekvések Fentiekben említettem, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként, jogi szabályozásokkal is próbálja, a közlekedést biztonságosabbá tenni. A fentiekben említett KÖHÉM rendelet, vagy hétköznapi nevén a műszaki KRESZ például szigorúan behatárolja a forgalomban résztvevő járművek minőségi állapotát. Rendelkezik azokról a feltételekről, (fékek, világító berendezések, gumiabroncs állapota), 18 melyek nem megfelelése esetén, a jármű a forgalomban nem vehet részt. Valamint a fenti szabályozásban találkozhatunk azzal is, hogy Magyarországon, csak érvényes vezetői engedéllyel, és orvosi alkalmassággal lehet járművet vezetni. 19 Ezek összessége a személyi- illetve a jármű feltételeinek biztosításán túl, az ország, és az Európai Unió egyéb kötelezettségeket is vállal azért, hogy a baleseteket visszaszorítsák, ilyenek például: 2001. Európai Közösségek Bizottsága kiadta az ún. Fehér Könyv -et. Fő célkitűzés: 2010-ig csökkenteni 50 %-kal a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma. 2010. Európai Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2020. Célja: 2020-ig a halálos áldozatok számának 40 %-os, a személyi sérüléses balesetek számának 20 %-os és a halálos gyermekbalesetek számának 60 %-os csökkentése. 2004. (ekkor fogadta el a magyar parlament) a Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015. Célja: 2010-ig 30 %-kal, 2015-ig 50 %-kal csökkenteni a személyi sérüléses és halálos áldozatok számát. 20 Lényegében ez a célkitűzés az volt, hogy kb. 650-700 főre akarták 18 A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 19 A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 20 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 14

csökkenteni a közlekedési balesetben meghalt személyek számát, mely az alábbi táblázat szerint sikerült. 9. ábra Személyi sérüléses balesetek alakulása Fenti táblázat mutatja, hogy a különböző törekvéseknek, a célkitűzéseknek, és azok megvalósításának szemmel látható eredménye van. Fentieken kívül még számos, itt fel nem sorolt tevékenységgel, pl.: összehangolt, Európai szintű rendőrségi akciókkal is próbálják, a baleseteket megakadályozni, visszaszorítani, eredménye: 1990 2000. jelentős javulás a személyi sérüléses balesetek számának csökkenésében. Okai: - jogszabályok változása; - 1993. Nemzeti Közlekedésbiztonsági program elindítása; - biztonság szerepének növekedése gépjárművek gyártása, vezetők képzése területén; - passzív biztonsági eszközök elterjedése; - infrastruktúra javítása; - fokozott rendőri közúti ellenőrzések. 2008 napjainkig: jelentős javulás Okai: - az ún. objektív (tulajdonosi) felelősség bevezetése; - az ittas vezetés elleni zéró tolerancia bevezetése; - előéleti pontrendszer továbbfejlesztése (szigorítása); - (és én ide sorolnám) a helyszíni bírsággal kapcsolatos szabályok módosítását is. 21 10. ábra: A bevezetett intézkedések eredményei 21 Hazugáné Angyal Krisztina: Közlekedés kialakulásáról. Előadás. 2015.02.06. ORFK, Dunakeszi Oktatási Központ. 15

4. A közlekedési bűncselekmények törvényi szabályozása A közbiztonság fogalma a nevében hordozza a jelentését, hiszen nem más, mint a köz, vagyis az állampolgárok biztonsága. Mint minden általános fogalmat, ezt is további összetevőkre tudjuk bontani, ám dolgozatom szempontjából kiemelkedően fontos a közlekedés biztonságának fogalma. A közúti közlekedésbiztonság egy összetett, bizonyos fokig nehezen meghatározható fogalom. Közlekedés biztonsága alatt olyan állapot érthető, amikor a közlekedésben résztvevők veszélyhelyzetektől, balesetveszélyes szituációktól, zavaró körülményektől mentesen közlekedhetnek. Egy adott terület közlekedésbiztonságának színvonala az ott élő közlekedő emberek közös produktuma. Olyan termék, melynek megteremtésében, fenntartásában komoly szerep jut a rendőrségnek, a közlekedési hatóságoknak, és maguknak a közlekedőknek is. 22 A közlekedés biztonságának színvonala a fentiek alapján a társadalmi együttélés egyik következménye. Azonban hibátlan társadalom nincs. Ezen oknál fogva az együttélést szabályozások, megelőzési intézkedések és a szabályok ellen vétők szankcionálásával tartja fent a közösség. A közúti közlekedésnél alapvetően a KRESZ, azaz a 1/1975. (II.5). KPM-BM rendelet a követendő, azonban ezt még a résztvevők fajtája alapján különböző ágazati szabályok teszik részletesebbé. Aki ezeket a szabályokat megszegi, az hatósági eljárás alanyává válhat. A feltételes mód nem az elkövetés körülményeivel, hanem az észleléssel függ össze. A KRESZ megsértése a rendőrségi hierarchián belül a szabálysértési dolgozók kompetenciája. Vannak azonban olyan szabályszegések, amelyek már a társadalom értékítélete szerint nem férnek bele a figyelmeztető, feddő kategóriába. Itt már súlyos veszélyeztető magatartások vagy károkozások szerepelnek, amelyek vagyoni javakat, de főként emberi egészséget, életet veszélyeztetnek. Ezek a bűncselekmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény külön, a XXII. fejezetben taglal. Mivel a szakdolgozatom címében szereplő helyszínelhagyásos balesetek is ehhez a fejezethez kapcsolódnak, ezért érdemes végignézni ezeket a bűncselekményeket, melyeket a következőkben részletesen megvizsgálok. 22 Bíró Gyula: A Közbiztonság és a Közlekedésbiztonság egyes kérdései, külön s tekintettel a balesetmegelőzésre. (http://www.pecshor.hu/periodika/xii/birogy.pdf ) 2015.03.30. 16

4.1. A közlekedési bűncselekményekről általában a büntetőjog tükrében A közlekedési bűncselekményeket a hatályos Büntető Törvénykönyvünk nyolc bűncselekményi tényállásba sorolja, melyeket a következő alfejezetekben kívánok bemutatni. A tényállások azonban a négy alapvető közlekedési ágazat köré épülnek, ezeket szabályozzák: a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedést. Más megközelítésből tekintve azonban a fejezet nyolc tényállását öt csoportra oszthatjuk 23, úgy, mint: - a közlekedési rendszert kívülről ért támadások (a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény - Btk. 232. ) - a járművezetők által elkövetett veszélyeztetési bűncselekmények (vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Btk. 233., közúti veszélyeztetés Btk. 234.,) - közúti közlekedési baleset okozásának gondatlan formája (közúti baleset okozása Btk. 235. ) - járművezetésre alkalmatlan járművezetéssel kapcsolatos bűncselekmények (járművezetés ittas állapotban Btk. 236., járművezetés bódult állapotban Btk. 237., járművezetés tiltott átengedése Btk. 238. ) - cserbenhagyás (Btk. 239. ). Fentieken túl csoportosíthatjuk a közlekedési bűncselekményeket az alábbi szempont szerint is: Vannak veszélyeztető cselekmények, amelyeknél maga a veszély előidézése a büntetendő és a következmények a büntetést súlyosbítják. Vagyis az elkövetési magatartás kifejtésével megvalósul a közlekedési baleset bekövetkezésének lehetősége, azaz a közvetlen veszély, mint eredmény. Vannak azonban olyan cselekmények, amelyek tényleges veszély előidézése nélkül is büntetendők, mert elkövetésük a statisztikák és a tudomány mai állása szerint is önmagában hordozza a biztos veszély megteremtését (pl. járművezetés ittas állapotban). Azért érdemes erre figyelni, mert a veszélyeztető cselekmények esetén az elkövetőnél mérlegeli a jogalkotó a gondatlanul elkövetett cselekményt, vagy az elkövető 23 Kenese Attila: Elsőbbségi jog megsértésével okozott balesetek büntetőjogi következményei. Publikáció. Jogi Fórum, 2014. 4-5. oldal 17

törvényi engedély alapján akár mentesülhet is a büntetés alól. Ellenben a másik kategóriába eső bűncselekmény elkövetésekor tényleges veszélyhelyzet kialakulása nélkül is felelősségre lesz vonva, anélkül, hogy figyelembe vennék a cselekmény szándékos, gondatlan, vagy vegyes bűnösségű alakzatát. Veszélyhelyzet kapcsán fontos kiemelnünk magának a veszély fogalmának eltérő jelentéseit és értelmezéseit, ugyanis a Büntető Törvénykönyv kommentárja alapján meghatározható az absztrakt veszély, a távoli veszély és a konkrét veszély. Ehhez kapcsolódóan pedig megállapításra kerül, hogy az egyes közlekedési bűncselekmények tényállásának megvalósulásához mely esetekben elég az absztrakt illetve a távoli veszély kialakulása, és melyek azok, melyek megvalósulához konkrét veszélyhelyzet szükséges. Ilyen például, hogy a közúti veszélyeztetés bűncselekmény tényállásának megvalósulásához kifejezetten szükséges a konkrét veszély megállapítása. 24 A Büntető Törvénykönyv értelmezése szerint szükséges, hogy okozati összefüggés álljon fent a közúti közlekedési szabály megszegése és a közvetlen veszélyt eredményező helyzet között. Ugyanis, amennyiben ez hiányzok, akkor nem állapítható meg a bűncselekmény, A szabályszegő magatartás csak közlekedési szabálysértésként értékelhető, a Szabs. tv. 224. -a szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése valósul meg. 25 A 2012. évi C. törvény indokolása alapján a közlekedési bűncselekményeket azért volt fontos önálló fejezetbe foglalni, mert a közlekedési bűncselekmények komplex jogtárgya a közlekedés biztonsága és a közlekedésben résztvevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme és fejlődéstörténete, fogalomrendszere és dogmatikája megkívánja azt. 26 Így a továbbiakban részletesen kifejtésre kerülnek a Büntetőtörvénykönyv XXII. fejezetében található közlekedési bűncselekmények. 4.2. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 232. (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés 24 Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez 25 Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez 26 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 18

eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 27 A bűncselekmény jogi tárgya komplex, ide tartozik a közlekedés biztonságának, valamint a vasúti, légi, vízi és közúti közlekedésben résztvevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. A jogalkotó ennél a bűncselekménynél az elkövetési magatartást bizonyos körben leszűkíti a tényállásban felsorolt magatartásokra, azonban úgymond nyíltan hagyja a tényállást a más hasonló módon kifejezéssel. Tehát a bűncselekmény a tényállásban felsoroltakon kívül más aktív magatartással is megvalósítható. Azonban az ezen túli cselekmények például üléshuzat felvágása nem ebben a fejezetben lesz vizsgálva, mert okozati összefüggés az elkövetett cselekmény és a bekövetkezett veszélyeztetés között nem lesz. Azonban a MÁV Zrt. sérelmére rongálás bűncselekménye miatt egy másik szolgálati ág eljárást fog indítani. A cselekmény kísérleti stádiumba akkor lép, ha a tettes a tényállásban leírt cselekmény kifejtését megkezdi, azonban nem következik be más vagy ások életének, testi épségének veszélybe kerülése. A cselekmény akkor válik befejezetté, ha az alapeseti eredmény megvalósul. Az eredmény olyan távoli veszélyhelyzet, amelyben a sérelem bekövetkezése valószínű, de nem zárható ki. ( ) Az elkövetési magatartásnak ok-okozati összefüggésben kell állnia az alapeseti távoli veszélyként jelentkező eredménnyel, és a tovább testi sértő eredménnyel járó minősítő körülménnyel is. 28 A törvény mind a szándékos, mind a gondatlan elkövetési alakzatot büntetni rendeli. Minősített eset, azaz súlyosabb az elbírálás, ha a fenti cselekmény súlyos testi sértést maradandó egészségkárosodást, fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget vagy halált okoz. Ez a minősítő körülmény a fejezet egészében megtalálható, ezáltal is súlyozva az elkövetett cselekményeket a kimenetelük szempontjából. Lényeges azonban, hogy ezeknél a cselekményeknél még mindig megfigyelhető egy további felosztás: A bűncselekmény bűntetti alakzatát kizárólag 27 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 28 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 19

limitált veszélyeztetési szándékkal lehet elkövetni, a veszélyhelyzeten túli, további sértő eredményekre a tettesnek csak a gondatlansága terjedhet ki. 29 Így ekkor már vegyes bűnösségről beszélünk. A törvény lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére is. Ugyanis nagyobb társadalmi érdek fűződik az eredmény elmaradásához, minthogy büntetéssel sújtsák azt a tettest, aki a veszélyt önként megszünteti, mielőtt abból káros következmény származna. 4.3. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 30 Látható, hogy a jogszabály a fentiekben említett KRESZ szabályainak betartásán kívül más, egyes közlekedési ágazatok speciális szabályozását is figyelembe vesz. Hiszen a közlekedés nem csak közúton folyik, így a veszélyhelyzetek is ennek megfelelően kiterjesztődnek. Azonban ennél a bűncselekménynél az utazási szokásoknak megfelelően már kis szabályszegés esetén is nagyon súlyos és több embert érintő következménye lehet, így ezeket a közlekedési formákat elkülönülten kezeli, azonban a közútra is vonatkozik egy tényállás. A jogalkotó azonban az eredményt már nem a közvetlen veszély kialakulásával éri el, hanem egy absztrakt veszély bevonásával az úgynevezett távoli veszéllyel is megvalósultnak tekinti. A közútra kidolgozott hasonló jogszabály érdekessége, hogy a magán útra is kiterjed a hatálya, ha az a közforgalom céljára meg van nyitva. Az elkövetési magatartás tevéssel és mulasztással is megvalósítható. Lényeges, hogy a tettes szabályszegése és a veszélyeztető körülmény között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia. Az alany itt is speciális, mivel a bűncselekménnyel érintett közlekedési ágazat hatálya alatt álló, járművet vezető vagy irányító személy követheti el a rá vonatkozó forgalmi szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével. A tényállásra a bűncselekmény stádiumát tekintve a korábban leírtak irányadóak. 29 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 20

4.4. Közúti veszélyeztetés 234. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 31 A tényállás által védeni kívánt jogi tárgy a közúti közlekedés biztonságához és a közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Az elkövetési magatartás a közúti közlekedés szabályainak megszegése, mely tipikusan aktív cselekvéssel, tevéssel valósulhat meg. Itt is szükséges, hogy a tettes szabályszegése és a bekövetkezett eredmény ok-okozati összefüggésben álljanak egymással. A bűncselekmény alanya annyiban speciális, hogy a bűncselekményt kizárólag a közúti közlekedésben résztvevő közúti jármű vezetője követheti el azt. A korábban részletezett bűncselekmények stádiumaihoz képest különbséget képez az, hogy a befejezett bűncselekmény eredménye esetén szükséges az eredmény közvetlen veszélyhelyzet legyen. Közvetlen veszélyhelyzet amelyben a veszély a sérelem bekövetkezésének a nagyobb valószínűséget is meghaladó mértéke, egyben a sérelem bekövetkezésének a bizonyossággal határos volta. A közvetlen veszély mindig a sérelem bekövetkezésének nyombani lehetőségét jelenti, azaz helyzetre és személyre konkretizált. 32 Fontos még a tényállás kapcsán megemlíteni, hogy a törvény kiterjeszti hatályát a bűncselekmény elkövetése esetén a közúton túl, a közforgalom elől el nem zárt magánútra, mint szituációs elemre. Így, ha itt történik bűncselekmény, a törvény azt is büntetni rendeli. 31 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 32 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 21

4.5. Járművezetés ittas állapotban 33 236. (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. A következőkben el kell térnem a Btk. által alkalmazott sorrendtől, mert a már bekövetkezett cserbenhagyásos közlekedési balesetek egy részét ittasan vagy bódult állapotban követik el, mégsem jelenthetjük ki, hogy minden vezetésben befolyásolt vagy egyéb ok miatt vezetésre alkalmatlan személy balesetet okoz. Itt realizálódik a fentebb említett helyzet, amikor a konkrét veszély kialakulása nélkül tehát még absztrakt veszély sincs csupán a magatartás elkövetésével vélelmezzük a veszélyeztetést. A korábbi szabályozástól eltérően a 2012. évi C. törvény szakított azzal a gondolattal hogy az egyén alkoholtűrő képességét figyelembe veszi, és a hatást vizsgálja, azaz befolyásolt állapotot írt elő a megvalósuláshoz. Ezt az állapotot igazságügyi orvos szakértőnek kellett megállapítania. Ennek okán a gyanúsított és az ügyvédje megpróbálta a történeti tényállást hitelteleníteni, és az eljárások hosszát indokolatlanul megnyújtották. Az új szabályozás azonban a következő koncepció alapján már úgymond pótolta a korábbi joghézagot: Egyik lényeges szigorítás, hogy ittas járművezetés esetén kevesebb alkohol elfogyasztása is elegendő lesz a bűncselekmény megvalósulásához. Ráadásul ittas vagy bódult állapotban történő járművezetés esetén kötelezően alkalmazandó büntetés lesz a járművezetéstől eltiltás. Egyszerűsít az eddigi szabályokon, hogy nem alkoholos befolyásoltságot kell mérni, hanem egyszerűen azt, hogy valakinek van a szervezetében bizonyos véralkohol-, illetve légalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező alkohol (és ez független attól, hogy ennek rá milyen hatása van). 34 33 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 34 Bíró Gyula A Közbiztonság és a Közlekedésbiztonság egyes kérdései, különös tekintettel a balesetmegelőzésre. 3. oldal (http://www.pecshor.hu/periodika/xii/birogy.pdf) 2015.04.06. 22

A 236. és a 238. alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ez alapján tehát a tényállás kapcsán a büntetőeljárás során a korábbiakkal ellentétben - már nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban megjelölt alkoholkoncentráció fennállt-e a vezetés időpontjában, hanem azt, hogy a meghatározott időpontban megtalálható volt-e a szervezetben olyan mennyiségű alkohol, mely a fent megjelölt alkohol-koncentrációt képes volt előidézni. A tényállás kapcsán fontos megemlítenünk, hogy mind a négy közlekedési ágat tekintve gépi meghajtásúnak azt a járművet tekintjük, amit beépített erőgép hajt. Szituációs elemként a tényállás előírja az elkövetés helyét, meghatározva ezzel, hogy a cselekmény a közúton kívül, a közforgalom elől el nem zárt magánúton is megvalósítható. Fontos azonban, hogy a törvény csak a szándékos elkövetését rendeli büntetni. A minősítő körülményre viszont a tettesnek csak a gondatlansága terjedhet ki. A minősített eseteknél pedig figyelembe kell venni a testi épség, egészség mértékét, melynek a balesetek kapcsán ok-okozati összefüggésben kell állniuk egymással. 35 Ehhez a bűncselekményi elkövetéshez sorolnám a járművezetés tiltott átengedésének azt a formáját is, amikor a jármű vezetésére jogosult személy olyannak engedi át a vezetést, aki ittas, bódult állapota miatt arra alkalmatlan, mivel itt is az alkoholos illetve egyéb szer befolyásoltsága alatt álló személy részére úgy engedi át a részes a vezetést, hogy ennek az állapotnak tudatában van. Ezen tényállás a későbbiekben kerül kifejtésre. 4.6. Járművezetés bódult állapotban 36 237. (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt 35 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolás 36 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 23

magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. A tényállás jogi tárgya, elkövetési magatartása, elkövetési eszközei, elkövetői, okokozati összefüggései, bűnössége és minősített esetei megegyeznek a járművezetés ittas állapotban bűncselekményével. A tényállás elemeként szükséges annak megállapítása, hogy a tettes a jármű vezetésekor a vezetési képességére hátrányosan ható szer (kivéve szeszes ital) befolyása alatt álljon. Ide tartoznak a kábítószerek, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyagok vagy szerek. 37 4.7. Járművezetés tiltott átengedése 38 238. (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetésének átengedése olyan személynek, aki jármű vezetésére aktuális állapota, az állandó fogyatékossága, egészségkárosodása miatt alkalmatlan. Jármű vezetésének átengedésén a jármű birtokba adását, illetve a járművezetés lehetővé tételét kell érteni, mely megvalósulhat szóbeli engedéllyel, tevőlegesen vagy ráutaló magatartással. Ez a magatartás egy sui generis bűnsegédi alakzat, mely a jogellenesen járművet vezető személy cselekményével áll kapcsolatban. Az alábbi két esetben válnak felderítetté: egyik eset, mikor az elkövetői már egy kialakult balesethez köthetőek. Ekkor a jármű vezetője a közlekedési bűncselekmények 37 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 38 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 24

közül valósít meg egy tényállást, míg a vezetést átengedő személy részesként vesz részt a cselekményben mely esetben a tényállás felbujtás és bűnsegély keretében is megvalósulhat. Másik esetben a közlekedési baleset nem alakul ki, hanem a bűncselekmény felderítésére például közúti ellenőrzés során kerül sor. Utóbbi esetben érvényesül, hogy a cselekmény nem eredmény bűncselekmény, mely magával a vezetés átengedésével befejezetté válik. 39 Az egyéb okból való alkalmatlanságot jelentheti a vezetői engedély hiánya, orvosi alkalmatlanság, de lehet pl. életkorából és személyéből adódóan egy szubjektív megítélés miatt, illetve ha valamilyen trauma miatt képtelen. Azonban itt nem jelent alkalmatlanságot a köznyelv által használt elrettentő tulajdonságok, mint pl. szőke nő vagy kalapos férfi. 4.8. Közúti baleset okozása 40 235. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tényállásból rögtön szembetűnő eredmény a súlyos testi sértés. A jogalkotó mérlegelt, és a megnövekedett járműforgalom miatt is indokolt, hogy a balesetek fő okaként szereplő szabálysértő magatartás miatt ne kelljen minden esetben büntetőeljárást indítani. Így, ha az akár szándékosan elkövetett szabályszegés csak veszélyhelyzetet teremt vagy könnyű testi sérülést eredményez, akkor az elkövető e-miatt a bűncselekmény miatt nem lesz felelősségre vonva, mert tettével szabálysértést fog megvalósítani. Érdemes megfigyelni, hogy itt a súlyos testi sértés alapeseti tényállás, szemben a közúti veszélyeztetés minősített esetével és a vétség elkövetésének másik feltétele, hogy az eredmény tekintetében gondatlanság terhelje az eljárás alá vont személyt. Mivel a bűncselekményt csak gondatlanul lehet elkövetni, így társtettesség a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban kizárt. 41 39 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 40 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 41 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása 25

4.9. Cserbenhagyás 239. Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 42 A tényállásból rögtön kitűnik, hogy a jogalkotó nem csak a közúti, hanem vasúti, vízi és légiközlekedésre is vonatkoztatja. A cserbenhagyás egy szubszidiárius bűncselekmény, amely akkor alkalmazható, ha a tényállás egyes elemei megvalósultak, azonban súlyosabb bűncselekmény nem állapítható meg. Tehát egyrészről adott egy közlekedési baleset. Másik fontos eleme a tényállásnak, hogy a bűncselekmény alanya, azaz elkövetője csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet. Azonban nem csak az a vezető tartozik ide, aki a balesetet elszenvedte, hanem az is, aki a kialakult veszélyhelyzetet valamilyen oknál fogva ép bőrrel megúszta. Így az is elkövetheti a cserbenhagyást, aki időben el tudta kerülni a balesetet és elhagyta a helyszínt. Minden más személy, aki a baleset helyén a sérült személyt otthagyja anélkül, hogy segítene a Btk. XV. fejezetében található 166. -ban megfogalmazott segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményét követheti el! Ugyanígy nem követheti el a cserbenhagyást az érintett járművek utasa vagy egy gyalogos. Itt meg kell említenünk, hogy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban ugyan kizárt a társtettesség, azonban a tettes cselekményéhez bármelyik részesi magatartás, mint felbujtás és bűnsegély is társulhat. Nem állapítható meg a bűncselekmény abban az esetben sem, ha csak az egyik jármű vesz részt a közlekedésben. Tipikus esete a parkoló autóval való ütközés. Fontos a bűncselekmény megvalósulásához az, hogy a balesetről tudomással bírjon a részes jármű vezetője. Előfordulhat ugyanis hogy jellemzően nagyobb járműveknél a vezető nem is észleli, hogy a jármű vége esetlegesen balesetet okozott. A cserbenhagyást azzal követi el a részes jármű vezetője, hogy nem áll meg és nem győződik meg arról, hogy történt-e sérülés. A bírói gyakorlat során kialakult az a szemlélet, hogy csupán a megállási és meggyőződést elmulasztó magatartás alapján nem állapítható meg a fenti bűncselekmény, ha a sérülés bekövetkezésének a lehetősége nincs 42 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 26

jelen az esemény bekövetkezésekor. Megfordítva, a cserbenhagyás bűncselekményét az valósítja meg, aki a megállási és meggyőződési kötelezettségét elmulasztja egy olyan balesetnél, ahol a sérülés bekövetkezésének reális esélye fennáll. Látható, hogy itt egy tiszta mulasztásos deliktumról van szó, amelynek kimenetele a testi sérülés lehetőségétől függ. Fontos azonban, hogy a sérülés ne következzen be, hiszen ha sérült, vagy segítségnyújtásra szoruló személy van a helyszínen, akkor már segítségnyújtás elmulasztása miatt vonható az elkövető felelősségre akkor is, ha a meggyőződési kötelezettségét elmulasztva továbbhajt. 27