Jogutód nélküli megszűnések 2012. márc. 1-től E lőadó: dr. A dorján Csaba egyetem i adjunktus B CE Pénzügyi Szám vitel Tanszék A jogutód nélküli megszűnések a jogszabályokban Az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról, felszámolási eljárásról (Csődtörvény) tartalmazza a csődeljárás, illetve a felszámolás szabályait. A 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet (Felszámolási kormányrendelet) a felszámolás időszaka alatti számviteli feladatokat szabályozza. A 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról tartalmazza a végelszámolás szabályait. A 72/2006. (IV. 3.) Kormányrendelet (Végelszámolási kormányrendelet) a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokat szabályozza. A fordulónapra készített mérleg összeállítása során érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, összeállításának célja a realizált eredmény meghatározása, összeállításánál a realizációs elv érvényesül, tartalmazzaaz az adott üzleti év eredményét. A vagyonmérleg összeállítása során nem érvényesül a vállalkozás folytatásának elve, összeállításának célja a vagyon aktuális értékének a meghatározása, összeállításánál az időérték elv érvényesül, nem tartalmazzaaz az üzleti év eredményét. 2 Az 1991. évi XLIX.tv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (továbbiakban: Csődtörvény) ) 1. (2) bekezdése szerint: A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. Az 1991. évi IL.tv. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (továbbiakban: Csődtörvény) ) 1. (3) bekezdése szerint: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A Csődtörvény 6. (1) bekezdése szerint: A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. 1991. évi IL. törvény 4. (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona,, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. Számviteli értelemben Vagyon = Saját tőke = Eszközök Terhek Nem tartozik a csőd-és a felszámolási eljárás körébe: az állami, vagy önkormányzati vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezelt vagyon; A természetvédelmi oltalom alatt álló földterület, a nemzeti vagyon részét képező műemlék, vizek, vízi létesítmények; a kárpótlás céljára elkülönített termőföld; volt egyházi ingatlanok (1991. évi XXXII. törvény 7. (1) bek.); a munkabérből levont közterhek, érdekképviseleti tagdíjak, bírói letiltás, tartásdíj, stb.; az a vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta (kivéve, ha beépítették); a hadiipari készletek (kivéve, ha a Kormány feloldja a rögzítést), ide értve a gyártáshoz szükséges eszközöket is; a védelem célját szolgáló állami tartalék. A zálogjogosult (az óvadékként alapított zálogjog miatt is) a kötelezettel szemben a jogait csődeljárás esetén a fizetési haladék közzétételétől, felszámolási eljárás esetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől nem gyakorolhatja. Követeléseinek kielégítésére a zálogtárgyból a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás keretében kerülhet sor.
A csődeljárás számviteli feladatai Az adós által benyújtott csődeljárás iránti kérelemnek (többek között) tartalmaznia kell: három hónapnál nem régebbi beszámolót vagy közbenső mérleget és az írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a vagyoni helyzetről valós és megbízható képet ad, a nyilatkozatot arról, hogy a beszámoló, vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek, a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentumot, a hitelezők névsorát, az adós tartozásainak felsorolását, azok esedékességét, valamint azt, hogy az adós mely követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított (zálogjog, óvadék, vételi jog) és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetését. A bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be (kötelező a jogi képviselet): az adós gazdálkodó szervezet vezetője (kivéve, ha már csődeljárás, vagy felszámolási eljárás alatt van), a hitelező (ha felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni). Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be amíg a korábbi csődeljárás elrendelésének időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett kötelezettséget nem teljesítette, és a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, vagy a korábbi csődeljárás iránti kérelmét a bíróság hivatalból elutasította, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el. Az adós kérelme alapján a bíróság ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor, akkor egy munkanapon belül intézkedik a kérelemnek, illetve az azonnali, ideiglenes fizetési haladéknak a Cégközlönyben történő közzétételéről (napi feltöltéssel, 0 órakor). Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. A végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye A felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását felfüggesztik.
Ha végzést hoztak a csődeljárás megindításáról A közzététel tartalmazza (többek között) az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a 120. nap elteltét követő második munkanap 0 óráig, (max. 240 napig), a hitelezőknek szóló felhívást,, hogy fennálló követeléseiket 30 napon belül (később 3 munkanapon belül) jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek. Az adós a hitelezőit a közzétételtől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti,, és országos napilapban, a honlapján is felhívást tesz közzé. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele,, hogy a hitelező annak 1%-át (minimum 5 eft-ot ot, maximum 100 eft-ot ot) nyilvántartásba-vételi vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő számlájára. Kötelezettséget növelő tétel lesz. A csődeljárás befejezése Az egyezségi tárgyalás eredményét 5 munkanapon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni (az egyezségi megállapodást is mellékelni kell). A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt (3 munkanapos határidővel hiánypótlás lehet). A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha ahhoz csatolják a feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat. Ha az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg és elrendeli az adós felszámolását. Az egyezség keretében az adós (egyezségi tárgyalás 4560 napon belül) megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, az egyezség végrehajtása ellenőrzésének módjáról. Számviteli szabályok a csődeljárás alatt A 225/2000. Kormányrendelet a felszámolási eljárás számvitelét szabályozza. Csődtörvény nem fogalmaz meg számviteli specialitásokat. Beszámoló készítés, adóbevallások ugyanúgy csődeljárás alatt is, mint máskor. Előtte kell rendelkezni három hónapnál nem régebbi beszámolóval vagy közbenső mérleggel.
Forrás: http://www.feketelista.hu/toplistakmegtekintese/csodeljarasok-csodintezkedesek/ (2003. 11. 25 óta összesen 679 db) A felszámolási eljárás számviteli feladatai Ki kérheti a felszámolási eljárás megindítását? Az adós fizetésképtelensége esetén ilyen kérelmet terjeszthet elő az adós (ha a csődeljárás lehetőségével nem él), a hitelező (meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját és azt, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek), vagy a végelszámoló. Felszámolási eljárás lefolytatható (nincs fellebbezés) ha egyezség nélkül zárult a csődeljárás, a cégbíróság értesítése alapján, ha az a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte, illetve büntetőügyben eljáró bíróság értesítése (ha pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás sikertelen) alapján is. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha felhívástól számított 8 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 20 napon belül sem egyenlítette ki, és az ezt követő írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette (vitatni csak a felszólítás előtt lehet), vagy (+45 nap, ha nem volt csőd) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy a lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy a tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós tulajdonosai felhívás ellenére sem nyilatkoznak, hogy a szükséges forrásokat biztosítják. a csődeljárás egyezség nélkül fejeződött be.
Felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételei (2012. márciustól) Nem kezdeményezhető felszámolás, ha csődeljárásban az igényt nem jelentették be. Nem kezdeményezhető felszámolás, ha a követelés nem éri el (kamatok és járulékok nélkül) a 200 eft-ot Csak akkor lehet megállapítani a követelés vitatását, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell legalább a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét. A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. A felszámolási időszak előtti vezető tisztségviselő(k) felelőssége (egyetemleges) A kezdő időpontot megelőző három éven belüli vezetők. A fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el. Ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítésére nem kerülhetett sor. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a kötelezettségeit. Ha a közbenső mérleg alapján derül ki, hogy a vagyon nem elegendő, akkor ez alapján is kérhető hogy a korábbi vezető térítse meg a ki nem elégített követelést. A felszámolási eljárás kezdő napja A fizetésképtelenséget megállapító végzés (benyújtástól 60 napon belül) jogerőre emelkedésének közzétételi napja. Előző üzleti évet le kell zárni beszámolóval (specialitások), adóbevallással. Hitelezőknek 40 nap (180 nap jogvesztő) az igénybejelentésre (1% regisztrációs díj, 5-200 eft). ( Nincs fedezet -ről 2 eft-ért igazolás.) Előtte a korábbi vezető tisztségviselő, utána a felszámoló a cég vezetője. Az új szabályozás szerint nem szűnik meg a korábbi tisztségviselő jogviszonya, de a vagyonnal kapcsolatos döntést nem hozhat. A felszámolási időszak előtti vezető tisztségviselő feladatai (büntetés: bevét. 50%-a, vagy max. 2 millió Ft) Záróleltár, beszámoló, adóbevallás, zárómérleg összeállítása (30 napos határidő). Nyilatkozik, hogy a beszámoló az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. Nyilatkozik, hogy a mérleg elfogadása óta a vagyoni helyzetben milyen lényeges változások történtek. Iratokat iratjegyzékkel átadja a felszámolónak (30). Nyilatkozik a környezeti károsodásokról, terhekről (15). Tájékoztatja a felszámolót a vagyon csökkenését okozó egyes jogügyletekről, kötelezettségvállalásokról. Tájékoztatja a munkavállalókat és érdekképviseleteiket (haladéktalanul). Tájékoztatja a különféle díjak, járadékok, juttatások magánszemély jogosultjait (15).
A felszámolási költségek a következők: az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek, a felszámoló díja stb. A felszámolás megindításának számviteli feladatai A tevékenységet lezáró beszámoló sajátosságai: A mérleg értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, ill. időbeli elhatárolást nem tartalmazhat. Üzleti jelentést nem kell készíteni. Letétbe helyezés és közzététel (könyvvizsgálat is, ha az kötelező) 30 napon belül. Számviteli feladatok a felszámolás során A tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján zárómérleget kell készíteni.
A felszámolási eljárás könyvvezetési sajátosságai Egyszeres (át lehet térni kettősre), vagy kettős könyvvezetés (a korábbiakkal azonosan). A felszámoló jogosult a számlarendet (számlatükröt) írásban módosítani. Ha nincs vállalkozási tevékenység, elegendő a Felszámolás eredményelszámolása számla. Ha van vállalkozási tevékenység (a válaszmány 100 napon belül, egy évre engedélyezheti), akkor az eredményelszámolás általános szabályai érvényesülnek. A felszámolási eljárás során elszámolandó tételek Nyitást követően a követelések, kötelezettségek állományának rendezése (fel nem osztható vagyon is). Nyilvántartásba nem vett, illetve 180 napon belül be nem jelentett kötelezettség eredményt növelő tétel. Regisztrációs díj elszámolása. A felszámolási eljárás időszakában a vagyoni eszközök átértékelése, céltartalékok kivezetése. Beszámított tételek rendezése. Behajtott követelések elszámolása, vagyoni eszközök értékesítése (apportba adása). Felszámolási költségek elszámolása. Felszámolási eredményt érintő tételek elszámolása a Felszámolás eredményelszámolása számlán, ha nem vezetik a költség és eredményszámlákat, illetve a számviteli törvény általános szabályai szerint, ha vezeti ezeket a számlákat. Ha nincs vállalkozási tevékenység, akkor lehetőség van az eredményt érintő tételeket (a saját tőkén belül kijelölt) Felszámolás eredmény- elszámolása számlán elszámolni. Vagyoni elemek értékelése Az immateriális javakat, tárgyi eszközöket, követeléseket, befektetéseket, értékpapírokat, készleteket minősíteni kell. Ennek megfelelően terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolására, illetve terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírására kerülhet sor. Indokolt esetben felértékelés a várhatóan megtérülő összegre. A nyitó mérlegben értékkel nem szerepeltethető, de a kötelezettségek teljesítésére felhasználható vagyoni eszközöket piaci értékre kell felértékelni. A közbenső felszámolási mérleg Egyezően a felszámolás végén készítendő mérleggel + bevételek és kiadások, valamint a felszámolási költségek alakulásáról kimutatás, + szöveges jelentés, + szükség esetén részleges vagyonfelosztási javaslat (csak pénzbeli kiegyenlítésre). Szükség esetén tartalék képzése peres ügyek várható kötelezettségeire, a környezeti károk elhárításának várható költségeire, még várhatóan felmerülő felszámolási költségekre. Specialitás, hogy ez pénztartalék.
A felszámolás befejezése Felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatás, szöveges jelentés, vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekről, változásokról. A felszámoló a számviteli bizonylatok elhelyezéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az megfeleljen az Szt.- ben meghatározott bizonylat megőrzési követelményeknek (8 év). A felszámolási zárómérleg a vagyoni eszközök közül a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket könyv szerinti értéken, a pénzeszközöket (kivéve a devizát, valutát) könyv szerinti értéken (pénzkészletek, elektronikus pénzeszközök, bankban lévő pénzeszközök, csekkek), a vagyoni eszközöket - a fenti eszközök kivételével - piaci értéken (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, készletek, értékpapírok, devizák, valuták), a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben tartalmazza. A felszámolási zárómérleg A zárómérleg a megszűnő társaság vagyonát mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónappal tartalmazza. A meglévő vagyoni eszközök (a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, vagyonjegyek is) könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként el kell számolni. A felszámolás eredményével az eredménytartalékot kell módosítani. a felszámolásba be nem vonható vagyont (mint kötelezettséget) a vagyoni eszközök között ilyen címen kimutatott összeggel egyezően, A felszámolási zárómérleg a források közül az előző ponthoz nem tartozó kötelezettségeket könyv szerinti értéken (a nyilvántartásba vett és még fennálló, ki nem egyenlített kötelezettségek összege), a felosztható (a tulajdonosokat megillető) vagyont a vagyoni eszközök, valamint a kötelezettségek és a felszámolásba be nem vonható vagyon együttes összegének különbözeteként meghatározott összegben (amely negatív előjelű is lehet) tartalmazza.
Felszámolási zárómérleg (egy lehetséges formában) Eszközök Összeg Sor Források 1. Felszámolásba be 6. Felszámolásba be nem vonható nem vonható vagyoni eszközök vagyon (MNV Zrt.) 2. Pénzeszközök (*) 7. Kötelezettségek 3. Vagyoni eszközök 8. Felosztható vagyon 4. Be nem hajtott követelések 5. Eszközök összesen 9. Források összesen A vagyonfelosztási javaslat Összeg (+ ) a kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza a kötelezettségek összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére kijelölt eszközök értékét (hitelezők vagyonszerzése illetékmentes). Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeiből nem kerül kielégítésre. A vagyonfelosztási javaslatban egyéb vagyoni eszközként a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezen eszközöket a tulajdonosok között kell felosztani. Sor- sz. Sor- sz. Sor- sz. Kimutatás a bevételek és a költségek alakulásáról M E G N E V E Z É S 1a. A tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételek, bevételek 1b. A vagyontárgyak értékesítésének árbevételei, bevételei 1c. A felszámolási eljárás során behajtott követelések összege Σ1. Bevételek összesen 2a. A tevékenység folytatásával kapcsolatos költségek (ráfordítások) 2b. Az értékesített vagyontárgyak nyilvántartási értéke 2c. A (kiegyenlített) felszámolási költségek Σ2. Költségek összesen Egyszerüsített felszámolási eljárás Összeg Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan. Számvitelileg nincs eltérés az általános eljárástól. Ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, akkor a bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét az eljárás költségeinek viselésére kötelezi (a többségi tulajdonos kezesként felel).
A felszámolási eljárás megszűnésének számviteli feladatai Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről A felszámolás befejezésének időpontjára felszámolási zárómérleget, bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést (vagyonfelosztási javaslatot nem kell) készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit a felszámolás befejezésének időpontjára lezárja. A felszámolási zárómérleget az általános szabályok szerint (az egyezségkötést követő 30 napon belül) letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Adóév = üzleti év = felszámolási eljárás időszaka Adóbevallások a felszámolási eljárás kezdő időpontjára. A felszámolási eljárás speciális adózási szabályai A felszámolási eljárás alatt rendszeres adóbevallás (kivéve az éves elszámolású adókat). Felszámolási eljárás időszakában keletkezett adófizetési kötelezettség is felszámolási költség. Záró adóbevallás készítési kötelezettség. Áfa fizetési kötelezettség a felszámolási eljárás alatt, illetve az eljárás befejezésekor (fordított adózás tárgyi eszköz értékesítésekor, illetve 100 eft-ot meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén). A felszámolási zárómérleg alapján nyitó mérleget kell készíteni, amelyben az eszközöket a felszámolási zárómérlegben megjelenő vagyoni eszközök összegeként, a kötelezettségeket és a saját tőkét a felszámolásba be nem vonható vagyon miatt a saját tőkéből a kötelezettségek közé átvezetett tétel visszarendezése utáni összegként kell meghatározni. Adóellenőrzési feladatok Be kell fejezni az ellenőrzést Csődeljárásnál a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszak esetén 90 napon belül, egy éven belül a felszámolási eljárást megelőző időszak esetén, egyszerűsített felszámolás esetén a záró adóbevallás kézhezvételét követő 45 napon belül, a felszámoló által készített záró bevallás esetén a bevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül.