Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában



Hasonló dokumentumok
Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata

A mangán toxicitás mérséklése baktérium tartalmú trágyákkal Reduction of Mn-toxicity effect with the use of bacteria containing fertilizer

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: Cégjegyzékszám: Telefon: 30/

Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

Dr. Köhler Mihály előadása

Talajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Tápanyag-gazdálkodás

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

Talaj - talajvédelem

NEHÉZFÉM ÉRTÉKEK ALAKULÁSA BIOHAL TERMELÉSRE TANÚSÍTOTT, ILLETVE ÁTÁLLÁS ALATTI HALASTÓBAN

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

OTKA Nyilvántartási szám: T ZÁRÓJELENTÉS

A talaj, mint víztv talajszárazod. razodás. (MTA TAKI), Budapest. Az aszály. gon Konferencia

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában

OTKA T Szakmai beszámoló. (Zárójelentés )

KÖZPONTI VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt

MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE

Terresztris ökológia Simon Edina szeptember 25. Szennyezések I. Szennyezések II. Szennyezések forrásai

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

1. A készítmény kereskedelmi neve: Florimo komposztált marhatrágya. A készítmény OÁZIS komposztált marhatrágya megnevezéssel is forgalomba hozható

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata február 23.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

TOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)

NEHÉZFÉMEKKEL SZENNYEZETT TALAJ ÉS VÍZ FITOREMEDIÁCIÓJA

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor

Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

Az engedélyező hatóság az OMEX szilárd lombtrágya termékcsalád forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja k.

Előadó: Dr. Haller Gábor Szám: 12164/2002. Tárgy: Poly-Feed műtrágya család forgalomba hozatali és felhasználási engedélye

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

A solti kísérleti terület talajvizsgálati eredményei. Vizsgálat típusa: Bővített talajvizsgálat (H2) P 2 O 5 K 2 O Na Mg NO 2- NO 3 - N

ELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna HATÁROZATSZÁM: 04.2/4389-2/2011 OLDALAK SZÁMA: 8 MELLÉKLET: Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyokirat

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T sz.

REA-gipsz adagolással készült cementek reológiai és kötési tulajdonságai *

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

1.ábra A kadmium felhasználási területei

Az engedélyező hatóság a HUN-VITAL Vízőr talajkondicionáló készítmény forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja ki:

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYON NEVELT PONTYIVADÉKOK NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS TESTÖSSZETÉTELÉNEK VIZSGÁLATA

Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok NKFP Munkaszakasz

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

TÁRGY: Goëmar Multoleo forgalomba hozatali és felhasználási engedélye

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No

Egy kiváló minőségű átfogó biológiai termék. magas humusz koncentráció és hasznos biológiai összetevők jellemzik 1

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez

Az engedélyező hatóság a Zala (2) Komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja ki:

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Az újságpapírok fémtartalmának jelentősége az újrafeldolgozás és újrahasználat szempontjából

v1.04 Analitika példatár

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Átírás:

Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition supply btoth@agr.unideb.hu 1 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet, Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi u. 138. 2 Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Összefoglalás Az ipari melléktermékek folyamatosan keletkeznek a gyártási folyamatok során. Ezek az anyagok akkor használhatók növényi tápanyagként, ha magas a növények számára fontos tápanyagtartalmuk, és nem veszélyesek a környezetre. Kutatásunk általános célkitűzése az volt, hogy olyan alternatív lehetőségeket tárjunk fel és ismertessünk, amelyek a hagyományos műtrágyákkal, ipari melléktermékekkel és bioaktív anyagokkal együttesen biztosíthatnának alternatívát a jelenlegi műtrágyázási gyakorlat mellett, mint amilyenek az organikus-, a kis költségű gazdálkodás, vagy a megújuló termékekre alapozott tápanyag-utánpótlás. Kísérleti növényként kukoricát (Zea mays L. cv. DKC5170) használtunk. A növényeket tenyészedényekben neveltük 3 hétig. A kísérletet kétféle talajjal állítottuk be, mészlepedékes csernozjom (Debrecen-Látókép, ph H2O 6,58), valamint humuszos homoktalajon (Debrecen-Pallag, ph H2O 5,6). Az alkalmazott kezelések az alábbiak voltak: kohászati mésziszap, köszörűiszap, füstgázpor, korom, cellulóz iszapos emulzió és olajos emulzió. A felsorolt melléktermékek 5 g dm -3 mennyiségben kerültek alkalmazásra. Mind a két talaj típust 1:3=talaj:kvarc arányban kevertük, a jobb textura elérése érdekében. A kísérlet kiértékelésekor (21 nap) mértük a hajtás és a gyökér száraz tömegét valamint a relatív klorofill-tartalmat (SPAD-Units). A kukorica gyökerének száraz tömege a füstgázporos kezelést kivéve meghaladta a kontroll értéket. A hajtás száraz tömegében a mésziszap, köszörűiszap és korom kezeléseknél tapasztaltunk növekedést a csernozjom talajon nevelt kukoricánál. Homoktalajon a kukorica gyökerének száraz tömege a korom kezelést kivéve csökkent a kontrollhoz képest. A hajtás száraz tömegében mindenhol csökkenést tapasztaltunk. A relatív klorofill tartalom a kukorica második levelében nőtt, amikor mésziszap, füstgázpor, cellulóz iszapos olaj és korom kezelést alkalmaztunk. Ugyanakkor a köszörűiszap kezelést kivéve nőtt a harmadik levél relatív klorofill tartalma a kontrollhoz viszonyítva homoktalajon. A csernozjom talajon nevelt kukorica második és harmadik levelében is csökkent a relatív klorofill-tartalom a kontroll értékhez mérten minden kezelés hatására. 457

Bevezetés A növénytermesztési kutatások jövőbeli fejlesztésének specifikus jellemzői a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a minőség és a hatékonyság. A fenntartható gazdálkodás sokat hangoztatott megvalósítása olyan kutatási programokat igényel, melynek eredményei a hazai termelési, műszaki, ökológiai feltételek mellett is alkalmazhatók (Pepó, 2001). A mezőgazdasági termelés növelésének, illetve a sikeres növénytermesztésnek nélkülözhetetlen eszköze talajaink védelme, termékenységük megőrzése. Talajaink termékenységének fenntartása és állandó fokozása csak komplexebb hatású talajjavító és termésnövelő hatású anyagok választékának bővítésével oldható meg (Balogh, 1999). Az ipari termelés során rendkívül nagy mennyiségű melléktermék keletkezik, amelyek elhelyezése számos helyen környezeti ártalmakkal párosul. A melléktermékek is energiaigényes folyamatokban keletkeznek. Többségük nagy mennyiségben tartalmaz a növények számára is fontos tápelemeket. A melléktermékek mezőgazdasági felhasználása lehetőséget kínál a költségesen előállított műtrágyák mennyiségének csökkenésére. Használatuk kritériuma, hogy ne szennyezzék a környezetet, ne legyenek toxikusak a növényekre, és alkalmazásukkal, a költségesen előállítható kemikáliák legyenek kiválthatók. A talaj - bizonyos határig - képes a talajba jutó szennyező anyagok kedvezőtlen hatását tompítani, megakadályozva azok oldódását, mozgását, ezáltal a felszíni vagy a felszín alatti vizekbe jutását, illetve azok növény általi felvehetőségét, s ily módon a növény -> állat -> ember táplálékláncba kerülését. A toxicitás talaj-, növény-, állat-, illetve ember-specifikus fogalom, amit a szóban forgó elem összes mennyiségén túlmenően az oldhatóság, mozgékonyság és felvehetőség határoz meg, ami nagymértékben függ a talaj vízháztartásától. A hígtrágya, a szerves- és műtrágyák elsősorban "tápanyagterhelésükkel" jelentenek veszélyt a környezetre, vízkészleteinkre, s ezen belül is ivóvízbázisunkra (Várallyay, 1990). A talajra kihelyezett, vagy a talajba juttatott különböző eredetű és kémiai összetételű hulladékok, szennyvizek és szennyvíziszapok viszont elsősorban káros alkotórészeikkel, nehézfém- és detergenstartalmukkal szennyezik a talajt és környezetet (Várallyay, 1995). Olajjal szennyezett területeken a legfőbb gondot a heterogenitás, a korlátozott nedvesség, alacsony nitrogén és szerves anyag tartalom, valamint a korlátozott foszfor-felvétel jelenti. Olajjal szennyezett területek növényekre gyakorolt hatásának vizsgálatára elsősorban erdősorban erdőtelepítéssel végzett vizsgálatok állnak rendelkezésre. Tűlevelű (pl. erdei fenyő (Pinus sylvestris)) és lombhullató fákkal (ezüst nyír (Betula pendula), fekete éger (Alnus glutinosa)) egyaránt kísérleteztek (Püttsepp és mtsai. 2007). 458

A füstgázpor talajjavító vagy talajmeszező anyagként való felhasználására savanyú talajokon kerülhet sor. Számos füstgázpor nem tartalmaz elegendő meszet, CaCO 3-ot vagy CaSO 4-et. A gipsz (CaSO 4* 2H 2O) oldékonysága miatt könnyen bemosódik a talajba, ezáltal csökkenti az Al toxicitását, különösen alacsony 5,0-5,5 ph esetén. A talaj tulajdonságinak javítására elsősorban Ca és S szükséges. A Ca és a S is esszenciális elemek a növények növekedésében. A gyökerek jobban, intenzívebben növekednek gipszezett talajon (ez a szikes talajok javításánál alkalmazott eljárás). A fejlettebb gyökér több vizet és tápanyagot képes felvenni. A fejlettebb gyökér szárazság idején is jobban képes vizet felvenni, mivel mélyebb rétegekbe képes lehatolni. Ritchey és mtsai (1980) kukoricán vizsgálta a gipsz hatását. A gipsz pozitív hatását a növények növekedésére több kutató is vizsgálta (Alcordo és Rechcigl, 1993; Shainberg és mtsai 1989). Clark és mtsai. (1995) a kedvező hatások mellett káros hatásokat is megfigyeltek. Anyag és módszer Kísérleti növényként kukoricát (Zea mays L. cv. DKC5170) használtunk. A magvak felületének fertőtlenítését 6%- os H 2O 2-dal végeztük el. A fertőtlenített magvakat desztillált vízzel többször öblítettük, majd 10 mm-os CaSO 4 oldatban 4 óráig áztattuk a jobb csírázás érdekében. A kukorica magvakat a fentebb említett felületi fertőtlenítés után előcsíráztatás nélkül egy erre a célra készíttetett 30 cm magas, 5 cm átmérőjű, alulról zárt műanyag hengerbe helyeztük. A talajt a szántóföldi vízkapacitás 50 %- áig nedvesítettük. A jobb talajszerkezet elérése érdekében 1:3 arányban kvarcot (0,6-1,2 mm) kevertünk a talajhoz. Az így kapott hengereket digitális mérlegen lemértük, és az evapotranspirációs veszteséget minden nap pótoltuk. Az alkalmazott kezelések: füstgázpor, korom, kohászati mésziszap, köszörűiszap, cellulóz iszapos olaj és olajos emulzió. A vizsgált melléktermékeket a Kristály-2000 Környezetgazdálkodási Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. A vizsgált melléktermékekben található elemek mennyiségét az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: a vizsgálatba vont ipari melléktermékekben (füstgázpor, korom, olajos emulzió, cellulóz iszapos olaj köszörűiszap, mésziszap) található fontosabb elemek mennyisége (mg kg -1 ) Melléktermék Toxikus elemek Esszenciális elemek Al Cr Mn Ni Pb Ca Fe K Mg P S Füstgázpor 1,09 3.57 112 6,02 ND 446200 2362 349 2550 84,8 650 Korom 2,549 07.jún 12,4 10,4 22,5 15094 583 542 842 185 540 Olajos emulzió 05.okt 0.36 3,81 3,81 12,6 95,5 11,1 9,13 11,2 39,7 1589 Cell.iszapos olaj febr.00 13.jan 190 190 7,7 513 17503 606 77,9 232 85,2 Köszörűiszap 304 9000 4078 4078 33,3 200 683000 235 582 ND 585 Mésziszap 3,44 169 1983 1983 80,7 278400 118500 1010 5055 162 767 459 459

Az elvégzett kísérletekhez a Debrecen-Pallagról származó humuszos homoktalaj és Debrecen-Látóképről begyűjtött mészlepedékes csernozjom talajt használtunk. A talaj mért paraméteriet a 2-3. táblázatok mutatják be. 2. táblázat: a Debrecen-Látóképről származó mészlepedékes csernozjom talaj paraméterei Vizsgált paraméter Arany-féle kötöttsége szám (KA) 43 Fizikai talajféleség csernozjom ph (H 2O) 6,58 ph (KCl) 5,71 KCl-oldható NO 3-N+NO 2-N (mg kg -1 ) 8,04 Al-oldható P 2O 5 (mg kg -1 ) 199 Al-oldható K 2O (mg kg -1 ) 451 Al-oldható Na (mg kg -1 ) 332 KCl-oldható Mg (mg kg -1 ) 176 KCl-oldható SO 4-S (mg kg -1 ) 6,04 KCl-EDTA oldható Cu (mg kg -1 ) 5,79 KCl-EDTA oldható Zn (mg kg -1 ) 7,90 KCl-EDTA oldható Mn (mg kg -1 ) 262 3. táblázat: a Debrecen-Pallagról származó talaj mért paraméterei Vizsgált paraméter Leiszapolható rész (Li%) 10 Higroszkóposság (hy) 0,7 Arany-féle kötöttsége szám (KA) 30 Fizikai talajféleség homok Térfogattömeg (g/cm 3 ) 1,6 Porozitás (%) 39 Minimális vízkapacitás (VK min) 24 ph (H 2O) 5,6 ph (KCl) 4,6 Hidrolitos aciditás 12,1 Humusztartalom (Hu%) 0,71 Szerves-C (mg%) 413 Összes-N (mg%) 70 Nitrát-nitrogén (mg/1000g) 3,8 Al-oldható P 2O 5 (mg/1000g) 89 Al-oldható K 2O (mg/1000g) 211 Eredmények és megvitatásuk A növények szerves anyag felhalmozása bonyolult biokémiai folyamatok összessége. Alapvetően a fotoszintézis és a légzés különbsége adja azt a szerves anyag tömeget, ami pl. egy vegetációs periódus végén a biológiai termést 460

jelenti. Ennek egy része a gazdasági termés, amit különböző céllal felhasználnak. A környezeti tényezők mindkét folyamat intenzitását meghatározzák, miközben a növény ultrastruktúrája, annak aktivitása a környezeti hatások érvényesülésének a feltételei. Az 1-2. ábrákon a kukorica hajtásának és gyökerének száraz tömege látható csernozjom illetve homoktalajon. 0,4 Hajtás Gyökér 0,3 (g növény -1 ) 0,2 0,1 0,0 Kontroll Füstgázpor Korom Olajos emulzió Cell.iszapos olaj Köszörűiszap Mésziszap Kezelések 1. ábra: a különféle kezelések hatása (füstgázpor, korom, olajos emulzió, cellulóz iszapos olaj köszörűiszap, mésziszap) a kukorica hajtásának és gyökerének száraz tömegére (g növény -1 ) csernozjom talajon A csernozjom talajon nevelt kukorica hajtásának és gyökerének száraz tömege 33 %-kal csökkent a füstgázpor kezelés hatására a kontrollhoz képest. A különbség szignifikáns. A hajtás száraz tömege 37, a gyökér száraz tömege 43 %-kal szignifikánsan nőtt a korom kezelésnél a kontrollhoz képest. A hajtás száraz tömegében csökkenés figyelhető meg az olajos emulzió és a cellulóz iszapos olaj kezeléseknél. A hatás száraz tömege 14 %-kal csökkent az olajos emulzió és 45 %-kal a cellulóz iszapos kezelésnél. Ezzel ellentétben a gyökér száraz tömege nőtt a kontrollhoz képest. A kukorica gyökerének száraz tömege 38 %-kal nőtt az olajos emulzió és 8 %-kal a cellulóz iszapos kezelésnél. A köszörűiszap és a mésziszap kezelések szintén pozitív hatással voltak a kukorica száraz tömegére. 461 461

0,7 0,6 Hajtás Gyökér 0,5 (g növény -1) 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Kontroll Füstgázpor Korom Olajos emulzió Cell.iszapos olaj Köszörűiszap Mésziszap Kezelések 2. ábra: a különféle kezelések hatása (füstgázpor, korom, olajos emulzió, cellulóz iszapos olaj köszörűiszap, mésziszap) a kukorica hajtásának és gyökerének száraz tömegére (g növény -1 ) homoktalajon A kukorica hajtásának száraz tömege minden alkalmazott kezelés hatására meghaladta a kontroll értékét homoktalajon. A legnagyobb növekedés a füstgázpor kezelésnél tapasztalható, itt a kedvező hatás 63 % volt. A homoktalajon nevelt kukorica gyökerének száraz tömege 38 %-kal szignifikánsan csökkent a füstgázpor kezelés hatására a kontrollhoz képest. Szintén csökkenést tapasztaltunk a gyökér száraz tömegében az olajos emulzió kezelésnél 58 %, míg a köszörűiszapnál 15 %-kal. Hatékony szerves anyag felhalmozás nem lehetséges a fotoszintetikus folyamatok nélkülözhetetlen alkotója, a klorofill nélkül. Az eltérő kezelések eltérően hatottak a növények szerves anyag felhalmozására, ami mögött a megváltozott fotoszintetikus aktivitás feltételezhető. A kukorica második és harmadik levelében mért relatív klorofill tartalom a 4. és 5. táblázatban látható. 462

4. táblázat: a kukorica második és harmadik levelében mért relatív klorofill tartalom (SPAD-Units) alakulása különféle kezelések hatására (füstgázpor, korom, olajos emulzió, cellulóz iszapos olaj köszörűiszap, mésziszap) csernozjom talajon Kezelések 2. levél 3. levél Kontroll 42,55± 2,64 41,56± 2,41 Füstgázpor 40,73± 3,03 39,60± 0,98 Korom 39,67±1,52 38,73± 2,08 Olajos emulzió 34,17± 7,24** 31,80± 5,01*** Cell.iszapos olaj 28,05± 2,32*** 22,66± 0,88*** Köszörűiszap 39,63± 1,07 38,26± 0,97 Mésziszap 38,75± 4,98 38,96± 2,58 A csernozjom talajon nevelt kukorica második és harmadik levélben mért relatív klorofill tartalom minden alkalmazott kezelésnél csökkent a kontrollhoz képest. 5. táblázat: a kukorica második és harmadik levelében mért relatív klorofill tartalom (SPAD-Units) alakulása különféle kezelések hatására (füstgázpor, korom, olajos emulzió, cellulóz iszapos olaj köszörűiszap, mésziszap) homoktalajon Kezelések 2. levél 3. levél Kontroll 28,32± 1,92 27,35± 2,61 Füstgázpor 39,15± 1,93*** 35,65± 2,75*** Korom 29,75± 1,59 30,07± 1,29 Olajos emulzió 30,07± 2,86 25,17± 3,40* Cell.iszapos olaj 31,85± 1,72 30,33± 1,98 Köszörűiszap 22,12± 1,29** 21,70± 1,48*** Mésziszap 35,27± 2,43 34,55± 3,17*** A kukorica második és harmadik levelében a relatív klorofill tartalom szignifikánsan nőtt a kontrollhoz képest homoktalajon. Az alkalmazott kezelések közül itt figyelhető meg a legnagyobb növekedés. A relatív klorofill tartalom 6 SPAD-egységgel szingifikánsan csökkent a kukorica második levelében és megközelítőleg 5,5 SPAD-egységgel szintén szignifikáns csökkenés tapasztalható a harmadik levélben. Következtetések Kísérletünk eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a talaj-növény rendszer nagyban befolyásolja egy adott vizsgálati anyag esetünkben ipari melléktermék hatását. 463 463

Köszönetnyilvánítás Tóth Brigitta publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felhasznált irodalom Alcordo I. S. Rechcigl J. E.: 1993. Phosphogypsum in agriculture: A review. Adv. Agron. 49, 55-119. Clark R. B. Zeto S. K. Ritchey K. D. Wendell R. R. Baligar V. C.: 1995. Coal combustion by-product use on acid soil: effects on maize growth and soil ph and electrical conductivity. In: Karlen, D.L., Wright, Balogh I. 1999. A talajjavítóanyag választék bővítésére irányuló kutatások főbb eredményei. Debreceni Agrártudományi Egyetem. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok. Agrokémiai és Talajtani Szekció, 57-62 pp. Karlen D.L., Wright R. J., Kemper W.D. (eds), Agricultural Utilization of Urban and Industrial By-Products, pp. 131-155. American Society of Agronomy, Madison, WI. Pepó P.: 2001. A kutatás és innováció szerepe a növénytermesztés fejlesztésében. In: Innováció, a tudomány és a gyakorlat egysége az ezredforduló agráriumában. (Jávor A., Szemán L. eds). 19-23 pp. Püttsepp Ü., Lõhmus K., Koppel A. (2007). Decomposition of fine roots and α-cellulose in a short rotation willow (Salix spp.) plantation on abandoned agricultural land. Silva Fennica vol. 41 no. 2 article id 294. http://dx.doi.org/10.14214/sf.294 Ritchey K. D., Souza D. M. G., Lobato E., Correa O.: 1980. Calcium leaching to increase rooting depth in a Brasilian savanah oxisol. Agron J. 72, 40-44. Várallyay Gy., 1990. Műtrágya, hígtrágya és az ivóvízkészlet. Egészségtudomány. XXXIV. (2) 126-137. Várallyay Gy., 1995. A fenntartható mezőgazdaság és a talaj vízgazdálkodása. In: "A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban" c. XXXVII. Georgikon Napok, Keszthely (1995. szeptember 14-15.) kiadvány II. kötet 181-193. 464