A precíziós gazdálkodási szemlélet és eszköztár a jövő növényvédelmében Hadászi László fejlesztési- és szaktanácsadási igazgató
Hagyományos növényvédelem Túlértékeli a vegyszert, egyoldalúan. Precíziós szemléletű növényvédelem A növényvédelem teljes eszköztárának egyenszilárd felhasználására épül
Hagyományos növényvédelem Minden problémát vegyszerrel és permetező géppel old meg. Erős társadalmi és politikai ellenállásba ütközik. Általános hatású, széles hatásspektrumú szerek visszavonása.
Hagyományos növényvédelem Hatékonysági problémák: Nem optimális időben történő beavatkozások (kapacitás hiány). Rezisztencia kialakulása. (Rondup baby)
Hagyományos növényvédelem Ad- hoc beavatkozások (megszokások alapján). A beavatkozások teljes felületen történnek. Egyoldalúan permetezőgépet használ.
Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Vetésváltás Talajművelés (forgatás, forgatás nélkül) Tápanyag utánpótlás (egyoldalú, túlzott N) Az elvek az elmúlt évtizedekben érdemben nem változtak
Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Fizikai, mechanikai módszerek Biológiai növényvédelem Rezisztens fajták, hibridek Az elmúlt időszakban jelentős, érdemi változások
Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Fizikai, mechanikai módszerek: Jégháló alatti termesztés Zárt termesztő berendezésekben történő termesztés Vektorháló alkalmazása Takart bakhátban történő termesztés Talajnéküli termesztés Klíma szabályozás Csepegtető öntözés, tápoldatozás Száraprítás, szárzúzás Fitotechnikai beavatkozások, ellenálló alanyra őltás
9 Jégháló
10 Jégháló hatása a mikroklímára és a kártevők rajzására
Jégháló Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jégháló hatása nem csak mint a jégkár és napégés elleni védelem jelenik meg: Mikroklíma megváltozása növényvédelmi helyzet Elsodródás veszélye csökken Napégés az arra hajlamos fajtáknál csökken A méhek mozgását gátolhatja szükségessé válhat a poszméhek telepítése A rágcsálók természetes ellenségeit kizárja
Besugárzás A besugárzásértéke a vizsgált időszakban a jégháló hatására átlagosan 20%-al csökkent Ez az érzékeny fajtáknál (Golden Delicious) a napégést képes megakadályozni 30000 Globál sugárzás (kj/m 2 ) 25000 20000 15000 10000 5000 jégháló alatt jégháló nélkül 0
Szélsebesség Az állomány és a jégháló jelentősen csökkenti a szélsebességet 4 3,5 Szélsebesség (m/s) 3 2,5 2 1,5 1 jégháló alatt jégháló nélkül 0,5 0
Levélnedvesség Kórtani szempontból rendkívül fontos A levélnedvesség időtartamában jelentős különbség nem alakult ki a két állomás mérési adatai között, a vizsgált időszakban Levélnedvesség (perc) 1200 1000 800 600 400 200 jégháló alatt jégháló nélkül 0
Páratartalom 120 Relatív páratartalom (%) 100 80 60 40 20 jégháló alatt jégháló nélkül 0
Kártevők rajzása A kártevők rajzását szexferomonos csapdázással követtük A jégháló mikroklímára gyakorolt hatása miatt feltételeztük, hogy a rajzásban is eltérést tapasztalunk
Lombosfa fehérmoly (Leucoptera malifoliella/scitella) A lombosfa fehérmoly egy kistestű moly (2-3 mm), hazai viszonyok között 3 nemzedékes Almán és meggyen okozhat problémát Érzékeny a környezeti tényezők változására, egy erős szél, vagy nagy esőzés visszaszorítja a populációt
Lombosfa fehérmoly rajzása - Nagykálló 60 50 jégháló jégháló nélkül Fogás (db) 40 30 20 10 0 19.ápr. 03.máj. 17.máj. 31.máj. 14.jún. 28.jún. 12.júl. 26.júl. 09.aug. 23.aug.
Lombosfa fehérmoly rajzása - Nyírtelek 250 Fogás (db) 200 150 100 I. blokk II. blokk kontrol 50 0 02.júl. 09.júl. 16.júl. 23.júl. 30.júl. 06.aug. 13.aug. 20.aug. Ajégháló alatt (I. és II. blokk) hamarabb tudott felszaporodni a molypopuláció, és a rajzás is elhúzódó
Almamoly (Cydia pomonella) Az alma legveszélyesebb molykártevője (2 nemz.) Az imágók általában a fák felső harmadában tartózkodnak, a fák csúcsához közel nagyobb a sűrűségük a tapasztalatok szerint a jégháló kedvezőtlenül hat az almamoly felszaporodására
Fogás (db) 19.ápr. 26.ápr. 03.máj. 10.máj. 17.máj. 24.máj. 31.máj. 07.jún. 14.jún. 21.jún. 28.jún. 05.júl. 12.júl. 19.júl. 26.júl. 02.aug. 09.aug. 16.aug. 23.aug. 30.aug. 0 5 10 15 20 25 30 35 40 jégháló jégháló nélkül 45 50 Almamoly rajzása - Nagykálló
KITE vándorsátrak
Rezisztens Fajtahasználat Kórokozókkal szembeni rezisztencia csökkent vegyszerterhelés Varasodás (Venturia inaequalis) Lisztharmat (Podosphaera leucotricha) Étkezési rezisztens almafajták
Smeralda Fujion Gaia Fa könnyen kialakítható közepesen erős közepesen erős növekedésű növekedésű Varasodás rezisztens rezisztens rezisztens Liszthatmat - - közepesen rezisztens Íz Granny Smith-hez hasonló Fuji-hoz hasonló Gálához hasonló Cukorfok 13,5 o 16 o 14 o Sav 8,2 g/l 4,7 g/l 4,5 g/l Alapszín zöld sárgászöld Fedőszín - piros piros(70-80%) a Granny Smith-nél30 Betakarítás Fuji előtt 3 nappal Gálához hasonló nappal korábbi
Klubfajták
Sárgarozsda (Puccinia Striiformis)
Fogékony fajták (4-5) KG Kunkapitány GK Futár GK Berény GK Körös Gk Rozi GK Békés GK Csillag Gk Kalász Lupus Mv Kokárda Mv Tallér Mv Kolo Bitop Fogékony fajta Mérsékelten fogékony fajták (2-3) KG Kunhalom Gallió Balaton Mv Pengő Mv Nándor Mv Lucilla Mv Pántlika Mv Suba Mv Béres Antonius Altigo Hyland Rezisztens(1) Babona Kalahari Mv Kolompos Mv Karizma Amicus Fidelius Genius Mulan
Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Biológiai növényvédelem: Feromonos légtértelítés Predátorok, parazitoidok alkalmazása
A biológiai növényvédelem Az integrált növényvédelem (integrated pest management IPM) része Nem keverendő a biotermesztéssel Nagy termelési értékű, intenzív kultúrákban használható és nagy szakmai felkészültséget igényel, itt működik
A biológiai növényvédelem fogalma A károsítók irtása, gyérítése egy másik élő szervezet segítségével, emberi közreműködéssel Általában a károsító populáció gazdasági kártételi szint alá való csökkentését célozza
A biológiai növényvédelem mellett szóló érvek Fogyasztói bizalmatlanság a vegyszeres védelemmel szemben A védett zöldségtermesztésben a növényvédőszeres kezelések hátráltatják a zöldmunkát, és később a szedést (a biológiai védekezés esetében nincs ÉVI) Rezisztencia nem alakul ki Egyes kártevők esetében hatékonyabb mint a kémiai védekezés Nincs fitotoxicitás Nincs szermaradék Általában kisebb az élőmunkaigénye mint a kémiai védekezésnek
A biológiai növényvédelem bevezetésének előfeltételei Alapos szakmai ismeretek Intenzív termelés: az egyéb agrotechnikai tényezők (tápanyag-gazdálkodás, öntözés, megfelelő környezeti feltételek biztosítása, hibrid/fajta) magas színvonalon tartása A kártevő, valamint a természetes ellenségük életmódjának, szaporodásának, táplálkozásának ismerete Fegyelmezett technológia Az induláskor tiszta, kártevőmentes állomány
Feromonos légtértelítés párosodásgátlás (konfúziós technika) Párosodásgátlás (mating distruption) Feromon-kibocsájtó diszpenzerek segítségével magas feromonkoncentrációt tartunk fenn
Szexferomonos légtértelítéssel irtható kártevők Alma Almamoly (Cydia pomonella) Almailonca (Adoxophyes orana) Almafaszitkár (Synantedon myopaeformis) Szőlő Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) Csonthéjasok Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) Szilvamoly (Grapholita funebrana) Barackmoly (Anarsia lineatella)
Diszpenzerek kihelyezése Kihelyezés rajzás előtt 0,5 m-re a fa csúcsa alatt A növényekre kell akasztani Dupla mennyiség a szélső sorokban és a sorok első fáin (keretezés)
Kémiai védekezések időzítése Kártétel ellenőrzése Hónap Kártételi küszöbérték károsított almák száma 1000 almából Június 3 Július 5 Augusztus 8
Kártétel Nyírtelek (2014) Júniusi felvételezés: 0,4% Júliusi felvételezés: 0,6% Augusztusi felvételezés: 0,2%
Permetezési napló - Derecske 05.máj Montaflow, Mospilan 12.máj Cyflamid 06.jún Nimrod, Actara 28.jún Cyflamid, Karate Zeon, Cupra GL 24.júl Nimrod, Movento, Fosfit, KATON 12.szept Cyflamid lemosópermetezés
I. A károsítók irtása vagy gyérítése élő szervezetek segítségével Predátorok, parazitoidok, patogén mikroorganizmusok felhasználása Leginkább a védett zöldségtermesztésben terjedt el Egyre több fejlesztés célozza az ültetvényekben és a szántóföldön használható biopeszticidek kifejlesztését
Predátorok A ragadozók az élősködőkkel szemben azonnal elpusztítják a kártevőt Táplálékválasztásuk alapján lehetnek polifágok, oligofágok és monofágok A táplálék lehet alapvető (eszenciális), vagy másodlagos (alternatív) táplálék, amely csak az életben maradást biztosítja, de a szaporulatot nem például: kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) elsődleges tápláléka a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), másodlagos tápláléka a fekete répa-levéltetű (Aphis fabae)
Orius laevigatus (Anthocoridae - virágpoloskák rendje - minute pirate bugs) A tripszek elleni védelemben használjuk, de egyéb kártevőket is fogyaszt (levéltetű, takácsatka, liszteske, moly tojások). A tripszeket összes fejlődési stádiumukban pusztítja A legtöbb zöldségkultúrában használható (paradicsomban nem) Mivel pollent is fogyaszt, paprika, szamóca, tojásgyümölcs, sárgadinnye esetében megelőző védekezésként is betelepíthető (virágzásban) A már megjelent kártevőfoltra is telepíthető, kuratív jelleggel (uborka)
Amblyseius swirskii (Phytoseiidae) Tripszeket (Frankliniella occidentalis, Thrips tabaci) és molytetveket (Trialeurodes vaporarium, Bemisia tabaci) fogyaszt. Védett kultúrákban (>20 o C), paprikában, uborkában, tojásgyümölcsön, dinnyén, szamócában és dísznövényekben alkalmazható A paradicsomban nem ajánlott (a levélszőrözöttség miatt) Mivel pollennel is táplálkozik, megelőző jelleggel is alkalmazható
Parazitoidok A parazitoid a gazdaszervezetet tartós élőhelyül, táplálékforrásként használja, és kifejlődése során annak pusztulását okozza (szemben a parazitákkal, melyek nem pusztítják el a gazdaszervezetet) Lehetnek endoparaziták és ektoparaziták A növényvédelemben használt hasznos parazitoidok túlnyomó részt a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartoznak
Aphidius colemani és Aphidius ervi ( levéltetűfürkészek /Aphididae/) A két faj több mint 40 levéltetűfajt parazitál Az Aphidius ervi a nagyobb testű levéltetűfajokat parazitálja (a testmérete is nagyobb) Mindkét faj a kifejlett levéltetű vagy a nimfák testébe teszi a petéit, hét nappal ezután a levéltetű mumifikálódik, majd négy nap múlva a fürkész elhagyja a múmiát (szabályos, kör alakú lyukon át) Bármely növényen használható A levéltetvek gyors szaporodása miatt korán ki kell kihelyezni a parazitákat (banknövényes/megelőző betelepítés)
Aphelinus mali (vértetűfürkész; Aphelinidae) Az almafákat károsító vértetűt (Eriosoma lanigerum) parazitálja A legismertebb és legrégebben használt fürkész faj 1926-ban Jeszenszky Árpád honosította meg hazánkban (a kártevő és a parazitoid is Amerikából származik)
A ragadozó atkák (Amblyseius swirskii, A. cucumeris) betelepítését a kártevő megjelenése előtt elkezdhetjük az atkák alternatív tápláléka a pollen
Az Orius laevigatus ragadozó poloska betelepítését akkor kell megkezdeni, amikor megjelenik a kártevő
Előrejelzésre, szignalizációra épülő beavatkozás Meteorológiai mérések alapján Szignalizáció (csapdázás alapján) Távdiagnosztikai módszerek (infravörös, multispektrális)
Meteorológiai állomások
Előrejelzés Kórokozók (fertőzési nyomás), kártevők várható rajzása, lárvakelés várható időpontja A növényvédelmi kezelések hatékonysága nő Eszközei: A meteorológiai állomások mérései (hőmérséklet, páratartalom, levélnedvesség, csapadék) Szexferomonos csapdázás
Varasodás (Venturia inaequalis) Direkt módszerek: spóracsapdázás, pszeudotécium-érettség vizsgálata Indirekt: Meteorológiai adatok alapján (Mills táblázat)
Tűzelhalás (Erwinia amylovora) Maryblyt program (Billing módszer) segítségével Fenológia Hőfok-órák (18,3 o C felett) Csapadék Napi középhőmérséklet
Almamoly (Cydia pomonella) Az almamoly 50%-os imágórajzásának előrejelzése Hőküszöbérték: 10 o C Effektív hőösszeg: 230 o C
Védekezés időzítése A peték felének kikeléséhez az első rajzáscsúcs után 280 o C effektív hőösszegre van szükség Védekezési küszöbérték: 3-4 naponta több mint 3-8 lepke fogás
A kártevők rajzásának nyomon követése Segíti a növényvédelmi beavatkozások időzítését Az előrejelzés eszközei: ragadós színcsapdák szexferomon csapdák az állomány rendszeres megfigyelése előre kijelölt megfigyelési pontokon
A sárga színű ragadós színcsapda A csapdát az állomány felett 20 cm-el kell kihelyezni üvegházi liszteske (Trialeurodes vaporariorum) dohányliszteske (Bemisia tabaci) különböző levéltetűfajok dohánytripsz (Thrips tabaci)
A kék színű ragacslap (kék-sárga kombinált ragacslap) Nyugati virágtripsz (Franliniella occidentalis) előrejelzésére alkalmas
Kukoricamoly csapda
Legérzékenyebb, optimális állapotban történő kezelés Ehhez ismerni kell a károsítót. Kijuttatás technológiát hozzá kell igazítani Fel kell készülni kapacitással
A főbb szántóföldi növények növényvédelmi problémáinak optimális megoldására rendelkezésre álló idő Kultúrnövény Kalászos Növényvédelmi probléma/technológia Kezelések optimális ideje nap Vetésfehérítő bogár 3 Fuzárium 3 Poloska 3 Preemergens gyomirtás 7 Kukorica Korai posztemergens gyomirtás 3 Posztemergens gyomirtás 5 Napraforgó Repce Preemergens gyomirtás 7 Posztemergens gyomirtás 3 Szárormányos 2 Repcefénybogár 2
A kukorica termésének és jövedelmének alakulása a gyomirtás időzítésének függvényében 10000 8000 k g /h a 6000 4000 Termés kg/ha 5749-4460 kg/ha 10209 9614-605 kg/ha 9216 8452-993 kg/ha - 1757 kg/ha 10 kísérleti hely Csapadék: Pre kezeléstől számított 3 héten belül 30-75 mm 2000 0 Kontroll Preemergens Korai poszt 2-3 levél Poszt 5-6 levél Kései poszt 8-10 levél
+22 nap +21 nap +20 nap A termésveszteség alakulása a repcefénybogár kártétele függvényében (3 nappal megkésett védekezés : - 25.000 Ft/ha) Termésveszteség kg/ha Védekezés A kártevő üzemi észlelése +19 nap +18 nap +17 nap +16 nap +15 nap +14 nap +13 nap + 12 nap +11 nap +10 nap + 9 nap + 8 nap + 7 nap + 6 nap + 5 nap + 4 nap + 3 nap + 2 nap + 1 nap 0 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 A virágzás kezdete Az első zöldbimbók megjelenése
Repce kártevők elleni védelme Problémák, kérdések
Hagyományos permetezés (XR TeeJet) Traditional spraying
Permetezés oldal irányból (Turbo FloodJet) Sideward spraying
John Deere hidas traktor Mezőhék Fejlesztési és Szolgáltatási Osztály
Terület, vetésszerkezet, 1 000 ha szántó esetén kezelendő terület Vetésszerkezet Terület Átlagos 3 500 ha Sok kukorica (>50%) 3 100 ha Kevés kukorica (<20%) 4 000 ha
Terület, vetésszerkezet,intenzitás, alkalmazott technológia 6 hét alatt kezelendő terület (1000 ha) (60-80 %) Vetésszerkezet Átlagos Átlagos 2450 ha (70%) Sok kukorica (>50%) 2500 ha (80%) Kevés kukorica (<20%) 2450 ha (60%)
Szántóföldi permetezés időjárási alapfeltételei 5 o C alatt TILOS! 25 o C felett TILOS! Fagyos éjszakák előtt és után TILOS! Permetezés lehetősége szél sebessége szerint Hagyományos fúvóka esetén 4 m/sec szél felett TILOS! Levegő rásegítés vagy légbeszívásos fúvóka esetén 6 m/sec felett TILOS! 40 %-os páratartalom alatt TILOS! Csapadék előtt min. 2 órával be kell fejezni a kezelést
128 126 124 126 Átlagosan permetezhető órák száma 124 Permetezhető órák száma 122 120 118 116 114 118 114 112 110 108 III. IV. V. VI.
30 Permetezhető órák száma hagyományos és éjszakai növényvédelem esetében (2013) precíziós éjszakai hagyományos 25 24 24 24 24 21 20 Permetezhető órák száma 15 10 16 16 16 16 13 16 15 15 15 14 13 5 8 7 7 7 6 5 0 2013.04.20 2013.04.22 2013.04.24 2013.04.26 2013.04.28 2013.04.30 Dátum
Permetezhető órák száma hagyományos és éjszakai növényvédelem esetében (2013 Tépe) Hagyományos % Éjszakai % IV.II. 101 100 141 141 V.I. 80 100 117 146 V.II. 55 100 75 136 Összesen: 236 100 333 141
Hagyományos és éjszakai növényvédelem szántóföldön Éjszakai növényvédelem feltételi: RTK jelpontosság Automatikus kormányzás (autotrac) GS 2630 monitor SF 3000 antenna + rtk rádió Szoftver Hardver A szoftvert és hardvert kezelni képes permetezőgép Ezen feltételek teljesülése esetén lehetséges az éjszaki permetezés a növényvédelemben.
Permetezhető órák száma (2013)
Helymeghatározáson alapuló módszerek RTK nélkül nem megy! Térben célzott beavatkozások Sor- sorköz megkülönböztetés Kezelt- kezeletlen megkülönböztetés Foltkezelés
Vetés előtt glifozátozott, sor gyomirtott gyommentes kukorica
Strip-till tábla gyomosodása
Szántott tábla gyomosodása
Szántott és Strip-till gyomosodása
Sorgyomirtás A gyomok korai szabályozása Alacsony költséggel 86
Sávpermetezés sorközműveléssel egy menetben 87
Vetőgép kapacitás Sorpermetezés John Deere 1770NT CCS 12 soros vetőgép Területteljesítmény: 80ha/nap Kijuttatott mennyiség: 120 l/ha => 10ha / tartály Tartály variációk: 1 gerendely tartály = 1200 l 8 feltöltés/nap 1 front - 1 váz tartály vagy 2 oldaltartály = 2400 l 4 feltöltés/nap
Automatikus szakaszvezérlés Section Control - Növényvédelem Lefedési térkép alapú permetező szakaszvezérlés + AutoTrac + + Section Control Precizitás növelése: -Permetező keretszakaszok számának növelése -Fuvókánkénti szakaszolás + + AutoTrac Section Control
GPS Antenna Fúvókánkénti szakaszolás Seletron: Három lehetőség: Bravo 400S Fourfold jet: Can-Bus komunikáció Twin jet: Single jet: 90
91 Gyomfoltokban
92 Gyomfoltokban
Helymeghatározáson alapuló módszerek RTK nélkül nem megy Változtatható dózis Talaj (humusz %, kötöttség) alapján Károsító felvételezésen alapuló módszer Fajra határozok és beavatkozok Károsító felismerésen alapuló módszer Szenzorok, szkennerek
94
Automatikus dózisvezérlés Spray Star - Növényvédelem Applikációs térkép alapú automatikus növény védőszer vagy folyékony tápanyag kijuttatás Applikációs térkép + + AutoTrac + Automatikus szabályzószelep vezérlés + + AutoTrac
Szemléletváltás a növényvédelemben -Hatékonyság növelése automatizálással - Ráfedés és kihagyásmentes -Gyomfelvételezés, vagy akár gyomtérkép alapján, differenciáltan - Kémiai tarlóápolás és vetés előtti glifozátozás - -Vetéssel egymenetbentörténő pre-emergens sorgyomirtás - Tábladokumentáció Precíziós növényvédelem - A permetezési munkacsúcs csökken
Hozamtérkép Domborzat térkép Gyomirtás térkép Humusz térkép Kötöttség térkép
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!