A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-Import Menedzsment Szakirány A közbeszerzési eljárás útvesztői: a MÁV elővárosi motorvonattendere Készítette: Eichinger Adrienn Budapest, 2006. 5

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...5 2. A közbeszerzési eljárás folyamatának bemutatása a MÁV motorvonattenderén keresztül...7 2.1. Előkészítési szakasz...8 2.1.1. Beszerzés tárgyának meghatározása...8 2.1.2. Beszerzés becsült értékének meghatározása...8 2.1.3. Az eljárás fajtájának meghatározása...9 2.1.4. Eljárás szereplői és munkarendjük...10 2.1.5. Műszaki leírás elkészítése...11 2.1.6. Értékelési szepontrendszer kialakítása...12 2.1.7. Kizáró okok meghatározása...13 2.1.8. Alkalmassági követelmények meghatározása...13 2.1.9. Részvételi felhívás készítése...13 2.1.10. Részvételi dokumentáció összeállítása...14 2.1.11. Ajánlati dokumentáció összeállítása...14 2.2. Részvételi szakasz...15 2.2.1. Részvételi hirdetmény közzététele...15 2.2.2. Részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátása...16 2.2.3. Részvételi jelentkezések átvétele és bontása...16 2.2.4. Részvételi jelentkezések elbírálása, hiánypótlás...16 2.2.5. Részvételi eredményhirdetés...17 2.3. Ajánlattételi szakasz...18 2.3.1. Ajánlati felhívás megküldése...18 2.3.2. Ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátása...18 2.3.3. Kiegészítő tájékoztatás...19 2.3.4. Ajánlatok átvétele és bontása...19 2.3.5. Ajánlatok elemzése, hiánypótlás...20 2.3.6. Tárgyalások lebonyolítása...20 2.3.7. Módosított ajánlatok átvétele, bontása...21 2.3.8. Ajánlatok értékelése, döntéshozatal...21 6

2.3.9. Eredményhirdetés...21 2.3.10. Szerződéskötés...21 2.3.11. A szerződés teljesítése, közbeszerzések ellenőrzése...22 3. A MÁV tender ajánlattételi szakaszának elemzése...22 3.1. A Bombardier jogorvoslati kérelme I....23 3.2. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata I....25 3.3. A Stadler indokai, magyarázata I...26 3.4. A Döntőbizottság határozatának indoklása I....28 3.5. A Bombardier jogorvoslati kérelme II...33 3.6. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata II...36 3.7. A Stadler indokai, magyarázata II....38 3.8. A Döntőbizottság határozatának indoklása II...38 3.9. A Bombardier jogorvoslati kérelme III...43 3.10. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata III...44 3.11. A Stadler indokai, magyarázata III....45 3.12. A Döntőbizottság határozatának indoklása III...46 4. Összefoglaló értékelés...49 5. Végszó...56 6. Melléklet...58 7. Irodalomjegyzék...59 7

1. Bevezetés A Közbeszerzési Tanács adatai alapján 2005-ben mintegy 1500 milliárd forint összegű közbeszerzés bonyolódott le hazánkban. Dolgozatom témájául azért választottam a közbeszerzés témakörét, mivel ezt a területet nagyon fontosnak tartom, hiszen ezeket a beszerzéseket közpénzekből, az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Vagyis az ellenőrizhetőséget, az ésszerű felhasználást, a verseny tisztaságát minél nagyobb mértékben biztosítani kell ezen a területen. Jelenleg azonban hazánkban a közbeszerzési eljárások nagy része korrupt vagy szakszerűtlen, esetleg mindkettő egyszerre. 2005- ben a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárások száma 1091 volt, az előző évi 866 tal szemben, ebből 416 esetben állapítottak meg jogsértést, 186 esetben meg is szüntették az eljárást és 86 ügy pedig még folyamatban van. 1 A jelenleg érvényben levő törvény ( továbbiakban : Kbt.) 100 százalékig megfelel az európai uniós direktíváknak, a baj a szakszerűtlenséggel, hozzá nem értéssel, hanyagsággal van, amik megnyitják a kapukat a korrupció előtt. De mi is az a közbeszerzés? A közbeszerzési eljárás olyan eljárás, amelyet az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötésével kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A hatályos közbeszerzési törvény differenciált szabályozási megközelítést követ, ezért az értékhatárokhoz kapcsolódóan, az ajánlatkérők, illetve a közbeszerzési tárgyak szerint határoz meg eljárási szabályokat. A Kbt. három közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódó három egymástól nem teljes mértékben eltérő eljárási rezsimet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzéseket, a nemzeti értékhatárokat elérő, de a közösségi értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzéseket, és végül a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzéseket (ún. egyszerű közbeszerzési eljárás). 1 Tájékoztató a közbeszerzések 2005. évi alakulásáról és a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. sz. törvény módosításának egyes elemeiről, Közbeszerzések Tanácsa, 2006. január 19. 8

Az ajánlatkérők szempontjából a Kbt. általános és különös részt határoz meg minden eljárási rezsimen belül. Az általános részt kell alkalmaznia a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó szervezeteknek, az ún. klasszikus ajánlatkérőknek, a különös részt pedig az ún. közszolgáltatóknak. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása a Kbt. szerint árubeszerzésre, szolgáltatás megrendelésére, építési beruházásra, építési koncesszióra, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések körében szolgáltatási koncesszióra irányulhat. Az egyes ajánlatkérők által a különböző értékhatároknak megfelelően alkalmazható eljárás típusokat a táblázat tartalmazza: A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések A nem zeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések K lasszikus ajánlatkérő k A nem zeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések nyílt közösségi értékhatár egyszerű m eghívásos felett alkalm azható egyszerű tervpályázati tárgyalásos eljárások gyorsított keretm egállapodásos építési koncesszióval szolgáltatási kapcsolatos koncesszióval egyszerű sített kapcsolatos tervpályázati K özszolgáltatók (különös eljárások) nyílt m eghívásos (3-féle) tárgyalásos (4-féle) keretm egállapodásos egyszerű sített tervpályázati közösségi értékhatár felett alkalm azható eljárások - 1.számú táblázat Dolgozatom második részében a MÁV elővárosi motorvonattenderén keresztül szeretném bemutatni egy közbeszerzési eljárás, jelen esetben egy hirdetményes tárgyalásos eljárás lefolytatásának a menetét. Célom ezzel, hogy rámutassak az eljárás során elkövetett hibákra, szabálysértésekre, tévedésekre, amelyek nem számítanak kivételeseknek a hazai közbeszerzési eljárások esetében. 9

2. A közbeszerzési eljárás folyamatának bemutatása a MÁV motorvonattenderén keresztül Választásom azért esett éppen a MÁV elővárosi motorvonattenderére, mivel ez egy igen sok vitát kiváltott, ezer sebből vérző ügy, amelynek elemzése során a hazai közbeszerzési eljárások legtöbb hibája fellelhető. Az ügyben több Döntőbizottsági és Bírósági határozat született, és 2004.áprilisi indulása óta, három eredményhirdetés után még mindig nem lehet lezártnak tekinteni. Az eljárás során hibázott ajánlatkérő, ajánlattevő egyaránt, és a Közbeszerzési Döntőbizottság is hozott vitatható döntést. A másik okom erre a választásra, hogy a tárgyalásos eljárás a második leggyakoribb eljárásfajta az eljárások számát és értékét tekintve is. Ezt az alábbi statisztikai adatok is igazolják: Eljárás- típus 2004.évi eljárások száma Százalék % 2005.évi eljárások száma Százalék % nyílt 2690 73,6 2470 65,3 meghívásos 32 0,8 68 1,8 tárgyalásos 891 24,4 926 24,5 egyszerűsített 45 1,2 318 8,4 2004.évi eljárások értéke (Mrd Ft) Százalék % 2005.évi eljárások értéke (Mrd Ft) Százalék % nyílt 897,6 79,5 598,4 46,3 meghívásos 8,3 0,8 25,2 2 tárgyalásos 216,5 19,1 638,1 49,4 egyszerűsített 7,3 0,6 29,6 2,3 2.számú táblázat 2 2 A Közbeszerzések Tanácsának sajtótájékoztatója, 2006. január 19.; A Közbeszerzések Tanácsának beszámolója, 2004. 10

2.1. Előkészítési szakasz A közbeszerzési eljárás célja az ajánlatkérő számára az általa meghatározott igényeknek leginkább megfelelő ajánlattevő kiválasztása. A közbeszerzési eljárás legfontosabb szakasza az előkészítés, amelynek során számos tevékenységet kell megfelelő alapossággal elvégezni az eljárás későbbi sikere érdekében. Az alábbiakban azokról a tevékenységekről írok, amelyeknek meg kell előznie az eljárás megindítását. 2.1.1. Beszerzés tárgyának meghatározása Fontos, hogy pontosan határozzuk meg beszerzésünk tárgyát, hiszen félreértésekre adhat okot a pontatlan megfogalmazás, mint azt számos példa igazolja is. Az Országgyűlés például egy alkalommal olyan A4-es papírt szerzett be nagy mennyiségben, ami nem is volt alkalmas az ott használt fénymásológépekhez és mindezt a beszerzés tárgyának pontatlan megfogalmazása miatt. A beszerzés tárgyának meghatározásánál törekedni kell a tömör és minél pontosabb definícióra, biztosítva ezáltal, hogy lehetőség szerint minél szélesebb körben felfigyeljenek a potenciális ajánlattevők a felhívásra, valamint gyorsan dönteni tudjanak arra vonatkozóan, hogy valóban a profiljukba tartozik-e az adott beszerzés. A MÁV tender esetében a részvételi felhívásban a beszerzés tárgyához a következőt írták: azonos típusú elővárosi villamos motorvonatok beszerzése és karbantartása. Ezt pedig a felhíváshoz biztosított tájékoztatóban fejtették ki bővebben. Ebben a műszaki dokumentációban részletezték a járművekkel kapcsolatban elvárt főbb műszaki adatokat, jellemzőket, a karbantartási szolgáltatás részleteit, azt, hogy milyen viszonylatban kívánják használni a villamosokat. Ezzel kapcsolatban nem is volt probléma az eljárás során. 2.1.2. Beszerzés becsült értékének meghatározása A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért (kínált) ÁFA nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ennek az értéknek a meghatározása azért fontos, mert a közbeszerzés becsült 11

értéke mindenkor meghatározza, hogy az adott beszerzést milyen eljárási rezsim alapján kell lefolytatni. A közbeszerzés értéke alapján a közbeszerzések lehetnek: közösségi értékhatárt elérő; nemzeti értékhatárt elérő; nemzeti értékhatár alatti (egyszerű) eljárások. A MÁV tender felhívásának közzétételekor azonban még az 1995.évi XL. törvény volt érvényben, ami nem sorolta különböző csoportokba az eljárásokat értékhatár alapján.. A tender mintegy 130 milliárd forintos üzletről szólt, ami azonban egyértelműen a közösségi eljárási rezsimbe tartozna a jelenlegi értékhatárok mellett. 2.1.3. Az eljárás fajtájának meghatározása Az eljárás fajtájának meghatározásához át kell tekinteni, hogy a beszerzés tárgya, valamint a szerződéses feltételek elég nagy pontossággal meghatározhatóak-e. Amennyiben igen, abban az esetben nyílt vagy meghívásos eljárást kell alkalmazni. Amennyiben viszont nem, és ez az eset állt fenn a motorvonattendernél is, lehetőség van tárgyalásos eljárás lefolytatására. A különböző eljárásfajtákon belül is van egy- illetve kétszakaszos eljárás. Egyszakaszos eljárás esetében az ajánlatkérő közzéteszi az ajánlati felhívást, melyben többek között meghatározza a beszerzés tárgyát, mennyiségét, a szerződés teljesítésének feltételeit, az eredményhirdetés időpontját, a bírálati szempontokat, az alkalmassági feltételeket, stb. Az ajánlattevők beadják ajánlataikat, melyekre az ajánlattételi határidőt követően ajánlati kötöttség érvényes, vagyis ajánlataikat ezután már nem módosíthatják. A pénzügyi, gazdasági, műszaki illetve szakmai alkalmasságot igazoló adatokat is az ajánlatban kell megadni. Az ajánlati kötöttség egyébként az ajánlatkérőre is vonatkozik, a felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidő lejártáig lehet csak módosítani. Ezután ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmasságát vizsgálja, majd az alkalmasnak nyilvánított résztvevők ajánlatainak értékelésére kerül sor a bírálati szempontok alapján. Egyszakaszos eljárás a nyílt eljárás például. Kétszakaszos eljárás esetében a közbeszerzés részvételi szakasszal indul, azon belül is a részvételi felhívás közzétételével. Ebben az ajánlatkérő megadja az alkalmasság igazolására kért tényeket, adatokat, az elbírálás szempontjait, az alkalmatlanná minősítés 12

szempontjait, és egyéb, az egyszakaszos eljárás ajánlati felhívásánál felsorolt fontos információkat. Ebben a szakaszban az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasságról illetve alkalmatlanságról dönt. Ezt követően jön az ajánlattételi szakasz, melyre az alkalmasnak nyilvánított jelentkezőket hívják meg és felkérik őket ajánlattételre. A résztvevők benyújtják ajánlataikat, melyeket az ajánlatkérő a bírálati szempontok alapján értékel. Két szakaszból álló eljárás a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás illetve a versenypárbeszéd. Fontos megjegyezni, hogy míg az egyszakaszos eljárás esetében nincs lehetőség tárgyalásra, a kétszakaszos esetében van erre lehetőség. Ajánlati kötöttség is csak a tárgyalások lezárásával jön létre, azonban a törvény kimondja, hogy ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetve feltételei úgy eltérnek a közbeszerzés indításakor beszerezni kívánt tárgytól illetve feltételektől, hogy az nem tenné lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. A MÁV tehát a hirdetményes tárgyalásos eljárást választotta, indoklása pedig az alábbi volt: A járművek valamennyi műszaki jellemzője nem egyeznek meg minden részletben a sorozatgyártott járművekével. Ebből következően a szerződéses feltételek nem határozhatók meg olyan pontossággal, mely lehetővé tenné nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. A törvény szigorúan szabályozza azt, hogy mikor lehet tárgyalásos eljárást alkalmazni, ezeket az eseteket a régi Kbt. 70. tartalmazza. Jelen esetben ennek a paragrafusnak az e.) pontjára lehet hivatkozni, miszerint a szolgáltatás tárgyának meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, ami lehetővé tenné azt, hogy a legkedvezőbb ajánlatot válasszák ki nyílt vagy meghívásos eljárásban. 2.1.4. Az eljárás szereplői és a dokumentálás Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzési eljárások felelősségi és dokumentációs rendjét, valamint a döntésért felelős személyt, illetve személyeket, lehetőség szerint az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatában. A közbeszerzési eljárások dokumentálásának célja az átláthatóság biztosítása, és ezzel biztosítható a közbeszerzési eljárások és az eljárások alapján létrejött szerződések teljesítésének ellenőrzése. 13

Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását (az előkészítéstől a szerződés teljesítéséig) írásban köteles dokumentálni. A közbeszerzési eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa (az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek) kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni. A közbeszerzési szabályzaton túlmenően az adott eljárással kapcsolatosan meg kell határozni a bíráló bizottság tagjait, valamint annak elnökét, továbbá szükség esetén az eljárásba bevonni kívánt szakértőket. A bíráló bizottság összetételével kapcsolatosan a törvény azt rögzíti, hogy minimálisan 3 tagúnak kell lenni, és legalább egy olyan személynek kell lenni közöttük, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. A bíráló bizottságba célszerű egy pénzügyi és egy jogi szakértelemmel rendelkező tagot kijelölni a beszerzés tárgykörében megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatárs mellett. 2.1.5 Műszaki leírás elkészítése Az eljárás előkészítő szakaszában kell elkészíteni a műszaki leírást is, amely majd az ajánlati dokumentáció kötelező és egyben legfontosabb részét képezi. Ajánlatkérőnek a műszaki leírásban kell bemutatni azokat az elemeket, amelyekhez a beszerzés tárgyának illeszkedni kell, valamint szükség esetén azt a környezetet, ahol a nyertes ajánlattevőnek a megvalósítás, illetve a szállítás során együtt kell működni. Ajánlatkérő a körülmények bemutatását követően ismertetheti a közbeszerzési eljárás célját, valamint a beszerzés tárgyával kapcsolatos részletes követelményeket. A követelmények minél részletesebb és pontosabb specifikációjának a célja kettős: egyrészt biztosítja, hogy az ajánlatkérő a teljesítés során meg tudja követelni az elvárások teljesítését, másrészt az ajánlattevő számára elengedhetetlen a szakmailag megfelelően megalapozott műszaki ajánlat elkészítéséhez. 14

A műszaki leírás mellékleteként célszerű csatolni az ajánlatkérő szempontjából releváns, a közbeszerzés tárgyához szorosan kapcsolódó ábrákat, műszaki rajzokat. A műszaki leírást úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagyis egy-egy termék, gyártó, vagy szolgáltató indokolatlanul nem kerülhet hátrányos helyzetbe. 2.1.6. Értékelési szempontrendszer kialakítása Az értékelési szempontrendszert szintén az előkészítés során kell elkészíteni és összhangban kell lennie az ajánlat elvárt tartalmával annak biztosítása érdekében, hogy az értékeléshez szükséges információk az ajánlatkérő rendelkezésére álljanak. A beszerzés, valamint az ajánlatokkal kapcsolatos elvárások ismeretében meg kell határozni, hogy milyen szempont szerint értékelik majd az ajánlatokat: legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében legelőnyösebb ajánlat. Utóbbi esetében meg kell hartározni az értékelésre szolgáló részszempontokat, részszempontonként a hozzájuk tartozó súlyszámot, a részszempontok szerinti tartalmi elemekre adható pontszám alsó és felső határát, valamint azt a amódszert, amellyel meghatározzák a ponthatáron belüli pontszámot. Ezután az értékeléskor az ajánlatkérő a korábban meghatározott módszerrel és az adott ponthatárok között értékelési pontszámot ad a részszempontok tartalmi elemeire, majd ezeket a pontszámokat megszorozza a hozzájuk tartozó súlyszámokkal, majd a szorzatokat ajánlatonként összeadva megkapja azokat az értékeket, amelyek alapján a a legelőnyösebb ajánlatot ki lehet választani. Ez pedig az az ajánlat, amelyik a legtöbb pontot kapta. A MÁV tender esetében az elbírálás szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlatot adták meg a részvételi felhívásban. Az elbírálás részszempontjait azonban csak az ajánlati felhívásban határozták meg részletesen. Ezeket az értékelési szempontokat az ajánlatkérő MÁV az eljárás menetében megváltoztatta, ami később jogi vitákat eredményezett. Erről dolgozatom egy másik részében kívánok részletesen írni. 15

2.1.7. Kizáró okok meghatározása Az ajánlatkérő meghatározhatja, hogy melyek azok a feltételek (pl.: végelszámolás alatt áll, egy évnél régebben lejárt költségvetési befizetési kötelezettségének nem tett eleget, tevékenységét felfüggesztették), amelyek nem teljesítése esetén az adott jelentkezőnek nem lehet érvényes a részvételi jelentkezése. A MÁV eljárása esetében ennek is nagy jelentősége lesz a későbbiekben. 2.1.8. Alkalmassági követelmények meghatározása Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy melyek azok a pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki illetőleg szakmai alkalmassági követelmények, amelyek teljesítése szükséges az érvényes jelentkezéshez. A pénzügyi, gazdasági alkalmasság feltételeinek meghatározása során ajánlatkérőnek nem csak az adott beszerzési tárgyra, hanem a beszerzés tárgyának kínálati piacát jelentő vállalkozások pénzügyi, gazdasági sajátosságaira is figyelemmel kell lennie. Ez az jelenti, hogy más pénzügyi alkalmassági feltételt kell meghatározni egy hitelfelvétel, mást egy építési beruházás és ismét mást egy szoftver beszerzés során. A műszaki, szakmai alkalmasság tekintetében elsősorban a referenciák és a szolgáltatáshoz biztosítandó szakemberek vizsgálata szükséges. 2.1.9. Részvételi felhívás készítése A részvételi felhívásban kerülnek rögzítésre és közzétételre az előző pontokban meghatározottak: beszerzés tárgya és mennyisége, értékelési szempontok, kizáró okok, alkalmassági követelmények stb. Ennek közzétételére létezik külön hirdetményminta. A MÁV tárgyalásos eljárása is a részvételi felhívás közzétételével kezdődött. Nagyon fontos a pontos, érthető megfogalmazás, az esélyegyenlőség biztosítása az ajánlatkérők számára, hiszen ez alapján érkeznek a jelentkezések és ez alapján történik azon jelentkezők kiválasztása, akik ajánlatot tehetnek. 16

2.1.10. Részvételi dokumentáció összeállítása A részvételi dokumentáció készítése opcionális, azonban számos beszerzés esetében nélkülözhetetlen. Amennyiben ajánlatkérő részvételi dokumentációt készít, abban az esetben köteles gondoskodni, hogy a dokumentáció a hirdetmény közzétételének napjától a részvételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. A részvételi dokumentációban meg lehet határozni a jelentkezéssel szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, sablonokkal lehet segíteni a jelentkezőket az egyes nyilatkozatok elkészítéséhez, valamint meg lehet határozni a beadással kapcsolatos követelményeket. A dokumentációban ismertetheti az ajánlatkérő az eljárás lebonyolításának módját, időbeli ütemezését, valamint tájékoztatást adhat az egyes események pontos helyszínéről (pl. konzultáció, bontás). 2.1.11. Ajánlati dokumentáció összeállítása A részvételi dokumentációval ellentétben ajánlati dokumentáció készítése kötelező az új közbeszerzési törvény szerint. A dokumentációban meghatározható szerepet játszanak az ajánlattal szembeni formai és tartalmi elvárások, amelyeket az ajánlattevőknek kötelező elfogadniuk. Ennek kettős célja lehet: az ajánlatkérő számára az egységes szerkezet, valamint sablonok használata megkönnyíti az értékelést, másrészt az ajánlatkérő az általa megadott struktúrában választ kaphat a számára fontos részletkérdésekre is. A dokumentáció kötelező tartalmi elemének kell lenni a részletes szerződési feltételeknek, vagy a szerződéstervezetnek. A dokumentáció szintén kötelező és az egyik legfontosabb eleme a közbeszerzésre vonatkozó műszaki leírás. 17

2.2. Részvételi szakasz 2.2.1. Részvételi hirdetmény közzététele Hirdetmény közzétételén a régi törvény szerint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni. Az új törvény szerint a közösségi értékhatárt elérő eljárások esetében a hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED- adatbank) teszik közzé, illetve az ajánlatkérő honlapján is meg lehet azt jelentetni, de csak miután feladásra került az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére. A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztató jelleggel - a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteszi ezeket a hirdetményeket. A nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében a felhívásokat a Közbeszerzési Értesítőben illetve annak elektronikus változatában közlik. A hirdetményeket más módon is közzé lehet tenni, de csak miután a Közbeszerzések Tanácsa már megjelentette azokat. A nemzeti értékhatárok alatti értékű, egyszerű közbeszerzési eljárásnál szintén a Közbeszerzési Értesítőben kell a hirdetményeket közzétenni, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárok felét. Ha nem éri el, nem kötelező, de a lehetőség megvan rá. A MÁV részvételi felhívását 2004. április 30- án tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Ez, az előírások szerint, tartalmazta többek között a beszerzés tárgyát és mennyiségét, a teljesítés és a részvételi jelentkezés határidejét, az eredményhirdetés és az első tárgyalás időpontját, a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasság elbírálásának és az alkalmatlanná minősítés szempontjait, valamint az egyéb információk között a jelentkezés formai követelményeit, információkat a Tájékoztatóról, a csatolandó dokumentumokról, továbbá az ajánlati biztosítékról. Majd ezt a részvételi felhívást, illetve egy részét, május 21- én módosította a MÁV. A módosítás pedig az alkalmatlanná minősítés második szempontját érintette, mely szerint alkalmatlan az a jelentkező, melynek éves árbevétele nem éri el a 40 milliárd forintot az utolsó három lezárt pénzügyi év bármelyikében. Ezt az értéket a MÁV 20 milliárd forintra csökkentette módosításában. Indoklása szerint azért, hogy minél több jelentkező 18

alkalmassá váljon ajánlattételre, vagyis élénkíteni tudják a versenyt és nem mellékesen azért, hogy ezzel a kritériummal ne szorítsanak ki gyártókat, többek között a később nyertes Stadler Bussnang AG- t. Ezzel kapcsolatban azonban felmerül a kérdés: az addig jelentkezett öt cégből három kiemelkedő világcég, amelyek játszva teljesíteni tudták volna a 40 milliárdos követelményt is, akkor pedig miért volt szükséges úgy alakítani ezt a kritériumot, hogy a Stadler is, amely egy családi vállalkozás, mindenképpen teljesíteni tudja ezt a kitételt. Megjegyzem erre a kérdésre választ kapni nem fogunk, ez egy spekuláció, ami azonban teljesen jogosan merül fel. 2.2.2. Részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátása A MÁV a regisztrált részvételre jelentkezők számára Tájékoztatót biztosított, mely többek között tartalmazta a feladatok főbb jellemzőit, mintát a referenciákra, a járművel szemben támasztott alapvető követelményeket vagy például a karbantartási tevékenység helyszínére való bejárási lehetőség feltételeit. 2.2.3. Részvételi jelentkezések átvétele és bontása A részvételi jelentkezéseket minden esetben az ajánlatkérő előírásainak megfelelő csomagolásban és felirattal kell átadni a megadott helyen és a megadott határidőig. A részvételi jelentkezések bontása - a jelentkezők számára nyilvánosan - a részvételi határidő lejáratának időpontjában kezdődik. A részvételi jelentkezések bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelentkezőnek meg kell küldeni. A részvételi jelentkezések bontása során a versenytársak meggyőződhetnek az eljárás ezen szakaszának tisztaságáról, azaz, hogy minden jelentkezés egy időpontban kerül bontásra, ezáltal az ajánlatkérőtől semmilyen kiszivárgó információ nem tudott valamely jelentkezőnek előnyt biztosítani. 2.2.4. Részvételi jelentkezések elbírálása, hiánypótlás A bírálat során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a beadott jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, dokumentációban foglaltaknak, valamint a jogszabályi 19

követelményeknek. A részvételi jelentkezések elbírálásakor célszerű az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján egy ellenőrző listát készíteni, amely megkönnyíti az értékelést és csökkenti a hibalehetőségeket. A részvételi felhívásban kell tájékoztatást adni a hiánypótlás lehetőségéről, illetve annak kizárásáról. 2.2.5. Részvételi eredményhirdetés A részvételi szakasz eredményét az összegzés elkészítése mellett a felhívásban megjelölt időpontban nyilvánosan is ki kell hirdetni. Lehetőség van azonban a hirdetményben megadott időpontnál korábbi eredményhirdetésre is. Az összegzésben tájékoztatást kell adni arra vonatkozóan, hogy mely jelentkezések érvényesek, illetve érvénytelenek. Az érvénytelenség okáról is tájékoztatást kell adni, valamint arról, hogy ajánlatkérő kiket kér fel az eljárás második szakaszában ajánlattételre. A MÁV RT. 2004.július 21- én hirdette ki a részvételi szakasz eredményét. Az eljárásra hatan adták be jelentkezésüket és mind a hat jelentkezőt alkalmasnak minősítették és meghívták az ajánlattételi szakaszra. A hat jelentkező az Alstom Transport, a Bombardier Transportation Gmbh, a CAF, a Mitsui & Co. Ltd., a Siemens Transportation Systems, és a Stadler Bussnang AG volt. Az ajánlattételi szakasz eredményhirdetése után, mely a Stadlert hirdette ki nyertesnek, a második legkedvezőbb ajánlatot tevő Bombardier jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz ( továbbiakban : KDB), melynek két kérelmi eleme a nyertes részvételi alkalmasságát kérdőjelezte meg. Bombardier álláspontja szerint a nyertes Stadlert nem lehetett volna nyertesnek kihirdetni, mivel pénzügyi és műszaki szempontból alkalmatlan ajánlattevő. Az eljárás első vitatott kérdése tehát az eljárás ezen szakaszára vonatkozott. A kérelmező Bombardier szerint a Stadler Bussnang AG nem igazolta pénzügyi alkalmasságát, mivel sajátja helyett anyacége, a Stadler Rail AG csoportszintű konszolidált pénzügyi mérlegét adta be. A Stadler véleménye szerint ezt a svájci számviteli törvények lehetővé teszik és több eredményes pályázatán is ezt nyújtotta már be. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a Stadler a saját mérlegét nem is 20

nyújthatta volna be, mivel akkor pénzügyileg alkalmatlanná nyilvánították volna, hiszen egyik évben éves árbevétele nem érte el a 20 milliárd forintot. Műszaki alkalmasságát pedig a Bombardier véleménye szerint azért nem kellett volna elfogadni, mivel a kért referenciákat egy olyan járműről adta be, amivel nincs egy járműcsaládban a Stadler által pályáztatott Flirt nevű vonat. A Flirt- ről nem tudott volna referenciát benyújtani a cég, mivel akkor csak szerződés volt rá, a szállítás csak 2004. közepétől indult meg, az első négy, tehát nem tíz, Flirt vonatot decemberben állították forgalomba. A részvételi felhívás pedig kimondta, hogy referencia olyan vonatról, vagy azonos járműcsaládba tartozó vonatról szükséges, amely legalább 10 darabos flottában, már legalább 12 hónapja üzemel egy vasúttársaságnál. Ezekben a kérdésekben a KDB nem folytatott vizsgálatot, mivel a jogorvoslati kérelem benyújtásakor erre az ügyre vonatkozóan jogvesztés következett be, vagyis a kérelmező határideje kérelem benyújtására ez ügyben már lejárt. Itt szükséges megemlíteni, hogy a Bombardier csak a jogorvoslati kérelem benyújtása után szerzett jogot iratbetekintésre, vagyis csak ekkor vehette észre, hogy a Stadler nem a saját, hanem anyacége pénzügyi mérlegét nyújtotta be. Ezzel a kérdéssel dolgozatomban később még foglalkozom. 2.3. Ajánlattételi szakasz 2.3.1. Ajánlati felhívás megküldése Ajánlatkérőnek a részvételi eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlati felhívást az alkalmasnak minősített jelentkezők mindegyikének, illetve akik a felhívásban meghatározott keretszám-tartományba tartoznak, a megadott rangsorolási szempontok figyelembevételével. Az ajánlati felhívás kötelező tartalmi elemeit a Kbt. szabályozza, formai követelményeket azonban nem határoz meg sem a törvény, sem a kapcsolódó Korm.rendeletek. 2.3.2. Ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátása Ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban kell meghatároznia az ajánlati dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyét, módját, valamint ellenértékének összegét, illetve a 21

Kbt. 120. (1) bekezdés c) szakasza szerint lehetőség van a dokumentációnak az ajánlati felhívással együtt való megküldésére is. A Kbt. szerint amennyiben a jelentkező az ajánlati dokumentáció megküldését kéri, abban az esetben a megfelelő feltételek fennállása esetén ezt az ajánlatkérőnek két munkanapon belül kötelező megtennie az ellenérték megfizetése esetén. 2.3.3. Kiegészítő tájékoztatás Ajánlattevő az ajánlati dokumentációban foglaltakkal kapcsolatosan írásban kiegészítést, értelmezést kérhet. Az értelmezés kérése, valamint az arra adandó válasz határideje a törvényben szabályozásra került. Tájékoztatás kérésére legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 10 nappal van lehetőség, az ajánlatkérőnek pedig legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőzően 6 nappal kell a tájékoztatást megadni. Ez a tájékoztatás azonban nem ad lehetőséget a dokumentációban foglaltak módosítására. A dokumentációval kapcsolatos kérdések megválaszolására az ajánlatkérő szervezhet személyes konzultációt is. 2.3.4. Ajánlatok átvétele és bontása Az ajánlatokat a részvételi jelentkezésekhez hasonlóan a dokumentációban meghatározott formai követelményeknek megfelelően, a megjelölt pontos címre és a megadott időpontig kell eljuttatni. A megadott határidő után érkező ajánlatok érvénytelennek minősülnek. Az ajánlatok bontása szintén a részvételi szakaszhoz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy itt az ajánlatok bontását követően ismertetni kell azokat a számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálat során értékelésre kerülnek. A bontási cselekményről jegyzőkönyv készül, amelyet ajánlatkérőnek a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. 22

2.3.5. Ajánlatok elemzése, hiánypótlás A beérkezett ajánlatok teljes körű értékelésére csak a tárgyalások lezárását követően kerülhet sor, azonban azt meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a felhívásban, illetve a dokumentációban szereplő feltételeknek. Az ajánlatok formai ellenőrzését követően ajánlatkérőnek meg kell ismernie a műszaki és kereskedelmi ajánlatot, annak érdekében, hogy a tárgyalásokon megfelelő felkészültséggel tudja érvényesíteni az ajánlatkérő érdekeit. Célszerű különböző elemzéseket végezni az egyes ajánlatok összehasonlításával, különösen igaz ez a kereskedelmi részre. A hiánypótlás ebben a fázisban is a részvételi szakaszhoz hasonlóan történik. 2.3.6. Tárgyalások lebonyolítása A tárgyalások lebonyolítására az ajánlatok megismerését, valamint a hiánypótlások beérkezését követően kerülhet sor. A részvételi felhívásban rögzítésre kerülteknek megfelelően kell lebonyolítani: együttesen vagy egymást követően. A tárgyalások során az ajánlatkérőnek az egyes ajánlattevőkkel egyeztetni kell a szakmai és a kereskedelmi ajánlatot, majd ezt követően a szerződéstervezetet. A tárgyalások számát és időtartamát a törvény nem korlátozza, ezért lehetőség van több hónapos tárgyalássorozat folytatására is. A sikeres tárgyalások elengedhetetlen előfeltétele a résztvevő bizottság megfelelő szakmai felkészültsége, az ajánlatok részletes ismerete, szükség esetén segédanyagok előállítása (szakmai kérdéslista, pénzügyi elemzések stb.) és az egyeztetett tárgyalási stratégia. Ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni a tárgyalás helyszínén és azt az adott tárgyalás befejezésekor a résztvevő feleknek aláírásukkal kell hitelesíteniük. 23

2.3.7. Módosított ajánlatok átvétele, bontása Az utolsó tárgyalás lezárását követően ajánlattevőknek meg kell tenniük végleges ajánlataikat a tárgyalásokon elhangzottak figyelembevételével. A módosított ajánlatok benyújtásával kapcsolatos követelmények a tárgyaláson kerülnek rögzítésre, a módosított ajánlatok átvétele és bontása megegyezik az első ajánlattal kapcsolatos teendőkkel és törvényi hivatkozásokkal. 2.3.8. Ajánlatok értékelése, döntéshozatal Az ajánlatok teljes körű értékelésére csak a tárgyalások lezárását és szükség esetén a módosított ajánlatok beadását követően kerülhet sor. Amennyiben az ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kerülnek értékelésre, abban az esetben nem számszerűsíthető részszempontok esetében minden bíráló bizottsági tagnak önállóan kell elkészíteni számszerű és szöveges értékelését, amelynek összesítését követően kerül sor az ajánlatok rangsorolására és a nyertes kiválasztására. 2.3.9. Eredményhirdetés Az eredményhirdetésre a Kbt. 93-98. -ában foglaltaknak megfelelően, a részvételi szakaszhoz hasonlóan kerül sor. 2.3.10. Szerződéskötés A szerződés megkötésére az eredményhirdetést követő 8. és 30. nap közötti időszakaszban lehetséges. A szerződéskötés alapja az ajánlati felhívás és dokumentáció, valamint a nyertes ajánlattevő szakmai ajánlata. Az ajánlatkérőnek az ajánlati dokumentációban szerepeltetni kell azokat a szerződéses feltételeket, amelyeket a szerződéskötés során feltétel nélkül érvényesíteni akar. A szerződéses feltételekben meghatározható többek között a nem szerződésszerű, illetve nem határidőre történő teljesítés szankcionálása, a minőségi 24

követelmények, illetve a nem-megfelelőség kezelése, az átadás-átvétel menete, az elvárt garanciális vállalások és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási szint, stb. Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról, valamint a teljesítésről köteles hirdetményt közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. Az egy évnél hosszabb, vagy határozatlan idejű szerződések esetében a teljesítésről évente kell hirdetményt közzétenni. 2.3.11. A szerződés teljesítése, közbeszerzések ellenőrzése A szerződés teljesítése és az eljárás ellenőrzése az általános, közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok, azaz a Kbt. ötödik része alapján történik. A szerződést a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles teljesíteni, az abban leírt feltételek alapján. Az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítésétől számított 30 napon belül kell az ellenszolgáltatást teljesítenie, kivéve ha a felek halasztott vagy részletfizetésben egyeztek meg vagy ha a törvény másképp rendelkezik. Az ajánlatkérő köteles a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és azt a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. Az eljárásokat a külön jogszabályban meghatározott ellenőrző szervek rendszeresen ellenőrzik. Ezen kívűl a költségvetési szervek felügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében szintén ellenőrzik a közbeszerzéseket. 3. A MÁV tender ajánlattételi szakaszának elemzése A MÁV ajánlattételi határidőként 2004. szeptember 15- ét jelölte meg, az ajánlati dokumentáció az alábbi fejezeteket tartalmazta: részvételi felhívás, ajánlati felhívás, útmutató az ajánlattevőknek, szállítási szerződéstervezet, karbantartási szerződéses feltételek, műszaki feltételek, műszaki dokumentáció, értékelési kritériumrendszer, élettartam költségszámítás. A megjelölt határidőig négy cég nyújtotta be ajánlatát: a Stadler, a Bombardier, a Siemens és az Alstom. Az ajánlatkérő a tárgyalások menetére vonatkozóan az ajánlati dokumentációban rögzítette azok menetét. Meghatározta, hogy az ajánlattevőkel egyenként kíván tárgyalni, először műszaki tárgyalásokat folytatnak, melyek célja az, hogy főbb paramétereiben azonos ajánlatokat kapjon és így össze tudja azokat hasonlítani. A műszaki tárgyalások 25

lezárása után a kereskedelmi majd az ártárgyalások következtek, melyek végén az ajánlattevők módosított árajánlatot tehettek. A MÁV azt is rögzítette, hogy csak azok vehetnek részt a kereskedelmi és ártárgyalásokon akik érvényes műszaki ajánlatot tettek. A műszaki tárgyalásokat október 7 és 13 között folytatták le, a végleges műszaki ajánlatok benyújtásának határideje 2004. november 30 a volt. Ajánlatkérő 2005. január 17- én a Siemens ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mivel az bizonyos műszaki követelményeknek nem felelt meg. A kereskedelmi tárgyalások lefolytatására 2005. január 26 és február 2- a között került sor, a tárgyalások harmadik fordulójára, az árlicitre pedig március 11- én. Az ártárgyaláson mindegyik résztvevő egyszerre vett részt, ajánlattételre három területen volt lehetőség. A tárgyalások utolsó napján az Alstom érvénytelen ajánlati elemeket tartalmazó ajánlatot adott be, ajánlatkérő azonban lehetőséget biztosított számára új ajánlat beadására, ezt azonban a megadott határidőig a MÁV nem kapta meg, így az ajánlat egyrészt elkésett, másrészt tartalmi szempontból is érvénytelen volt, így azt érvénytelenné nyilvánították. A MÁV az eljárás eredményét 2005. március 18- án hirdette ki, mely szerint a nyertes a Stadler AG lett. Ezt követően a Bombardier jogorvoslati kérelmet nyújtott be a KDB- hoz március 23- án. 3.1. A Bombardier jogorvoslati kérelme I. A Bombardier kérelmében az ajánlatkérő jogsértésének megállapítását, az eredmény megsemmisítését, a közbeszerzési eljárás felfüggesztését valamint a szerződéskötés megtiltását kérte a Döntőbizottságtól. Kifogásai az alábbiak voltak: 1. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban megadta az elbírálási részszempontokat, a súlyszámokat, az adható pontszámok alsó és felső határát, valamint a módszert ahogy pontoznak. Ezeket az értékelési részszempontokat azonban az eljárás során, 2005.március 8- án kelt levelében módosította. Ugyan a tárgyalásos eljárás esetében nem érvényesül az ajánlati kötöttség elve, azonban az elbírálási részszempontok módosítására nincs lehetőség kérelmező véleménye szerint, így azok megváltoztatásával a MÁV jogsértést követett el. 26

2. Az előbb már említett levélben adott tájékoztatást a MÁV arról, hogy árlicit lefolytatására kerül sor, az eljárás menetéről azonban kérelmező szerint nem adott megfelelő tájékoztatást. A Bombardier ezzel kapcsolatban azt is sérelmezte, hogy az ajánlati felhívásban megállapított eljárási szabályoktól eltérően zajlott le a módosító ajánlatok megtétele. 3. Az árlicittel kapcsolatban a kérelmező másik kifogása az volt, hogy az eredeti kiírással ellentétben ajánlatkérő csak egyes elemekre engedélyezte a licitálást és nem minden árra vonatkozó elemére az ajánlatnak. 4. Kérelmező szerint az esélyegyenlőség alapelvét is megsértette az ajánlatkérő azzal, hogy nem tájékoztatta egyformán az ajánlattevőket. 5. Kérelmező álláspontja szerint a MÁV nem a legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, és így ezzel a Kbt. egy újabb paragrafusát sértette meg. 6. A Bombardier szerint a Stadler kirívóan alacsony árat ajánlott meg a karbantartási szolgáltatásra, és ajánlatkérőnek erre a Kbt. adott paragrafusa alapján magyarázatot kellett volna kérnie, illetve a törvény megsértése miatt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatot. Bombardier véleménye szerint a nyertes Stadler ajánlatának különböző elemeit keresztbe finanszírozta, vagyis ajánlata a vonatok beszerzésére azért volt jóval drágább, mert abból kívánta finanszírozni a karbantartási költségeket. 7. Kérelmező álláspontja szerint a MÁV jogsértően járt el a vonattovábbítási energiaköltség értékelése során is. Ugyanis szerinte ajánlatkérő eltérő módon értékelte az ajánlatokat. Végeztetett ugyan a Budapesti Műszaki Egyetemen vizsgálatot, ennek eredményét azonban nem vette figyelembe az értékelés során, hanem az ajánlattevők által benyújtott saját számításaikat értékelte. Az egyetemen az ajánlattevők által megadott adatokat közös nevezőre hozták és így vizsgálták a járműveket. Ez alapján az eltérés a két jármű között mindössze 21 %, míg a résztvevők által megadott számítások alapján 50 %. Ha az egyetemi vizsgálatok eredményét nézte volna a MÁV a nyertes személye is változott volna. Másik sérelme a Bombardiernek az volt, hogy az egyetemi vizsgálat eredményét a MÁV nem adta ki az eljárás során. 27

8. Dolgozatom korábbi részében már említettem, hogy a Bombardier szerint a Stadler mind pénzügyileg mind műszakilag alkalmatlan ajánlattevő, ugyanis nem saját pénzügyi mérlegét nyújtotta be, valamint nem a beszerzés tárgyát képező Flirt vonatról nyújtott be referenciát. Ezek alapján pedig nem lehetett volna nyertesnek kihirdetni, hiszen ajánlatkérő pontosan meghatározta azokat a dokumentumokat, melyekkel igazolni kellett az alkalmasságot. 3.2. Az ajánlatkérő MÁV indokai, magyarázata I. 1. MÁV véleménye szerint az értékelési kritériumrendszer módosítása azért nem volt jogsértő, mivel a módosítások csak a kritériumrendszer 1-4 pontjait érintették, és ez teljesen szabályos. A műszaki értékelést érintő 7-15, valamint a 3.1.és 3.2. pontokat, továbbá a kereskedelmi értékelést tartalmazó 5-6 pontokat nem változtatták meg, azokat a műszaki és kereskedelmi tárgyalások lezárásával szintén lezártnak tekintették. Az első négy pontot illetően azonban, amelyek tekintetében került sor az árlicitre, véleményük szerint lehetőség volt a módosításra. Ehhez kapcsolódóan indokként említették azt is, hogy a módosításra nem az ajánlatok ismeretében került sor. Valamint a változtatásokról a résztvevőket egyformán tájékoztatták. A tárgyalásos eljárás során sem ajánlatkérőnek sem ajánlattevőnek nem áll fenn ajánlati kötöttsége, így ez is lehetőséget adott szerintük a módosításra. Észrevételében ugyanakkor azt is jelezte az ajánlatkérő, hogy ha a változtatásokra nem kerül sor, a nyertes személyében akkor sem lett volna változás, sőt a kérelmező hátránya véleménye szerint tovább nőtt volna. Később ajánlatkérő megváltoztatta véleményét és azt állította, hogy az értékelési kritériumrendszert nem módosította, csak a szerződéses feltételek változtak meg és ezért ennek megfelelően végezte az értékelést. 2. A Stadler - kérelmező szerint - kirívóan alacsony karbantartási árajánlatával kapcsolatban a MÁV kifejtette, hogy a kirívóan alacsony ár megállapítása nagyon relatív és nehéz meghatározni azt a különbséget az árak között, ami még elfogadható illetve ami már nem. Véleménye szerint ebben az esetben a nagy különbség oka a járművek közötti műszaki eltérés. Hiszen a műszaki jellemzők nagymértékben befolyásolják a karbantartás költségeit, gyakoriságát, jellegét. A 28

keresztfinanszírozásra pedig nincsenek bizonyítékok véleménye szerint. Valamint ajánlatkérő szerint ez okból amúgy sem lehet egy ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné nyilvánítani. A MÁV ezen kijelentésének, valamint a Döntőbizottság ez ügyben hozott döntésének a későbbiekben is nagy jelentősége lesz, hiszen a második fordulóban a Bombardier ajánlatát ezen okból nyilvánították érvénytelennek, vagyis azért mert kirívóan alacsony árat adott meg egyik elemére az ajánlatának! 3. A vonattovábbítási energiaöltségekkel kapcsolatban a MÁV álláspontja az, hogy ők az ajánlati dokumentációban pontosan meghatározták azt a feltételrendszert amely alapján az ajánlattevők kiszámították ezen értékeket. Így azonos feltételek alapján számolták ki a felek a költségeket, ezért lehetett a két értéket összehasonlítani. A Budapesti Műszaki Egyetem által végzett vizsgálat eredményét pedig azért nem használták fel, mert az ottani feltételek különböztek a dokumentációban megadottaktól, így ennek az eredményét fel sem használták az értékelés során. Az eredményét szintén ez okból nem osztották meg, valamint erre nem is kötelezhetők a törvény szerint. 4. Az alkalmassági kifogással kapcsolatosan a MÁV a Kbt. azon pontjára hivatkozott, mely kimondja, hogy a jogvesztő határidő lejárta után nem lehetsége jogorvoslati kérelem benyújtása. Márpedig a Bombardier kérelme a Stadler pénzügyi és műszaki alkalmasságát illetően elkésett ez alapján. A műszaki alkalmassággal kapcsolatban azt nyilatkozta ajánlatkérő, hogy a nyertes Flirt nevű vonata vizsgálatai alapján egy járműcsaládba tartozik azzal a vonattal, amelyről a Stadler referenciát adott be. 3.3. A Stadler indokai, magyarázata I. A Stadler véleménye szerint ajánlatkérő az eljárás során végig szabályosan járt el, a MÁV észrevételeivel pedig teljes mértékben egyetért és kérte az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását. Saját észrevételei az alábbiak voltak: 1. Az értékelési kritériumrendszer módosítása a Bombardiernek kedvezett, kárára semmiképpen nem vált. 29

2. Az összár tekintetében az ő ajánlatuk olcsóbb volt, mint a Bombardier ajánlata, így véleményük szerint a legelőnyösebb ajánlat nyert. 3. Alkalmasságuk elleni kérelemmel kapcsolatban pedig ők is a jogvesztő határidő lejártára hivatkoztak. Azonban szerintük a svájci számviteli törvények lehetőséget biztosítottak számukra anyacégük mérlegének benyújtására. A Flirt motorvonatokkal kapcsolatban kifejtették, hogy azok legyártása 20 hónap alatt történt meg. Ennyi idő alatt pedig egy új típus elkészítése lehetetlen, ami bizonyíték arra, hogy a Flirt az említett GTW motorvonat egy továbbfejlesztése, vagyis azok egy járműcsaládba tartoznak. 4. Az alacsony karbantartási árakra magyarázatuk az volt, hogy a Flirt vonatok beszerzési ára magasabb, mivel azokat magasabb fokú igénybevételre fejlesztették ki, viszont ez által karbantartásukra kevesebbet kell költeni. Így véleményük szerint az árkülönbségre a magyarázatot a műszaki különbségek adják. Állításuk szerint egyébként más közbeszerzési eljárások során is tettek hasonló ajánlatot a Flirt vonatok karbantartására. A KDB a jogorvoslati kérelem benyújtását követően március 24- én megtiltotta az eljárást lezáró szerződés megkötését. A jogorvoslati kérelem elemeit illetően pedig megkezdte a vizsgálatot. 2005. május 2- án közzétett határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság közölte, hogy a Bombardier jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el az 1995. évi XL. törvény több paragrafusát illetően. Ennek következményeként a KDB megsemmisítette a MÁV értékelési kritériumrendszert érintő módosításait, az árlicitre vonatkozó előírásait és az azt követő valamennyi döntését, vagyis az eljárást lezáró döntését is, mely szerint a nyertes a Stadler. A Bizottság szerint a jogsértés súlyos, így az ajánlatkérő MÁV- ot tízmillió forint bírság valamint az igazságszolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. A KDB ezen döntése vitákat váltott ki, hiszen többek véleménye az volt, hogy már ekkor új közbeszerzési eljárás lefolytatására kellett volna kötelezni a MÁV- ot, erre azonban még a második határozatban sem kötelezte a Bizottság az ajánlatkérőt. 30

3.4. A Döntőbizottság határozatának indoklása I. 1. A Bizottság először a Stadler alkalmasságával kapcsolatos kérelmi elemet vizsgálta. Ezzel kapcsolatban is azonban először azt, hogy ezek a kérelmek a törvény által előírt határidőn belül kerültek- e benyújtásra. A Kbt. ide vonatkozó paragrafusa objektív és szubjektív határidőt határoz meg a jogorvoslati kérelmek benyújtására. A szubjektív határidő esetében a jogorvoslati kérelmet a törvénysértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Objektív határidő esetében pedig a szabály az, hogy a jogsértés bekövetkezésének időpontjától számított kilencven napon belül lehet a kérelmet benyújtani. Ezen határidők elmulasztása esetén jogvesztés következik be. Ajánlatkérő 2004. július 21- én hirdette i a részvételi szakasz eredményét, vagyis ekkor döntött a jelentkezők alkalmasságát illetően. Ekkor a MÁV megállapította, hogy a Stadler mind pénzügyileg, mind műszakilag alkalmas, vagyis ezt az időpontot kell a jogsértés bekövetkezésének időpontjának tekinteni. Ezt figyelembe véve a kilencven napos határidő októberben lejárt. Így jogvesztés következett be. Erre hivatkozva a Stadler alkalmasságát illetően így a Bizottság már nem is végzett vizsgálatot. A Bizottság nem értett egyet a kérelmező azon érvelésével sem, mely szerint ők hivatalból vizsgálatot indíthatnak a határidő lejárta után is. Ezt ugyanis a törvény csak abban az esetben engedélyezi, ha a kérelmet határidőn belül benyújtották és magának a Bizottságnak jut tudomására olyan tény, amelyet az ajánlatkérő az eljárás során elkövetett. Ez azonban ebben az esetben nem így történt. A Bizottság véleménye szerint, amennyiben a kérelmezőnek kétségei lettek volna a Stadler alkalmasságát illetően, a részvételi eredmény kihirdetése után lehetősége lett volna információ begyűjtésére ezzel kapcsolatban. Kérelmező azonban ezt csak azután tette meg, miután tudomására jutott, hogy az eljárás nyertese a Stadler lett. Iratbetekintési jogot csak a jogorvoslati kérelem benyújtása után kapott a kérelmező, így felmerül az a lehetőség is, hogy a részvételi szakaszban kérelmezőnek nem volt kétsége a Stadler alkalmasságát illetően, az iratbetekintés során azonban olyan információkhoz jutott, melyek alapján alapos oka volt az alkalmatlanságot feltételezni. Ekkor azonban a jogorvoslati határidő már lejárt. Kérdésként merül fel tehát: 31