TISZTÚJÍTÓ TAGGYŰLÉSE

DÉL-DUNÁNTÚLI ÉPÍTÉSZ KAMARA TISZTÚJÍTÓ TAGGYŰLÉSE 2015. FEBRUÁR 20. PÉCS

M E G H Í V Ó A Dél-dunántúli Építész Kamara tisztújító taggyűlését 2015. február 20-án 8:30 órára összehívom a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Pécs, Boszorkány u. 2. sz. alatti A 019 sz. előadótermébe. A taggyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt taggyűlést azonos napirenddel, 30 perccel későbbre 2015. február 20-án, pénteken 9:00 órára ismételten összehívom. A megismételt taggyűlés határozatképességéhez a bejegyzett tagok több mint 10 %-ának jelenlegi taglétszámunk szerint minimum 41 főnek - jelenléte szükséges. Kérem a tisztelt kollégákat, hogy a tisztújító taggyűlésen amelyen a kamaránk következő négy éves tevékenységéért felelős tisztségviselőket kell megválasztanunk minél többen vegyenek részt. Napirend: 1) DDÉK elnöke köszöntője 2) Taggyűlés megnyitása és a határozatképesség megállapítása 3) Javaslat a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyére Szavazás 4) Javaslat a levezető elnök személyére Szavazás 5) Napirend elfogadása Szavazás 6) Javaslat a szavazatszámlálók és szavazatösszesítő személyére Előterjesztő: Horváth András elnök Szavazás 7) Választási jelölőbizottság beszámolója, jelöltlista elfogadása Előterjesztő: Szilágyi Domokos bizottsági elnök Szavazás 8) Elnöki beszámoló Előterjesztő: Horváth András elnök 9) Alelnöki beszámoló a Tolna megyei csoport működéséről Előterjesztő: Máté János alelnök 10) Etikai-fegyelmi Bizottság beszámolója Előterjesztő: Váczi Gabriella bizottsági elnök 2

11) Kérdések, hozzászólások a beszámolókhoz 12) Beszámoló a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról és javaslat a 2015. évi költségvetési tervre Előterjesztő: Horváth András elnök 13) Kérdések, hozzászólások a költségvetésekhez 14) A Felügyelő Bizottság jelentése a beszámolókról, és a költségvetési tervről Előterjesztő: Kokas Ignác bizottsági elnök 15) Szavazás - az elnöki beszámoló elfogadásáról - az alelnöki beszámoló elfogadásáról - az etikai-fegyelmi bizottsági beszámoló elfogadásáról - a költségvetési beszámoló elfogadásáról - a költségvetési terv elfogadásáról 16) Tisztújító választás I. forduló (elnök, alelnök, elnökségi tagok megválasztása) Szünet Titkos szavazás 17) Tisztújító választás II. forduló (bizottsági tagok és küldöttek megválasztása) Titkos szavazás 18) Előadás Pécs 2015-2020 közötti fejlesztési elképzeléseiről (meghívott előadók Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési NZrt. vezérigazgatója és Csaba Ders, Pécs főépítésze) 19) A választás eredményének kihirdetése 20) Zárszó Pécs, 2015. február 2. Horváth András a DDÉK elnöke 3

MELLÉKLETEK VÁLASZTÁSI JELÖLŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA... 5 ELNÖKI BESZÁMOLÓ... 7 ALELNÖKI BESZÁMOLÓ... 11 ETIKAI-FEGYELMI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA... 14 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE... 16 KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ 2014... 18 KÖLTSÉGVETÉSI TÉNYEK 2014... 19 KÖLTSÉGVETÉSI TERV 2015... 21 A DDÉK TISZTSÉGEIRE JELÖLTEK BEMUTATKOZÁSA... 25 HATÁROZATI JAVASLATOK 2015... 49 4

VÁLASZTÁSI JELÖLŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA Tisztelt Taggyűlés! A Dél-dunántúli Építész Kamara 2014. évi közgyűlésén választott ideiglenes Jelölő Bizottságot, melynek tagjai Baranya megyéből Denkinger József, Kovács-Andor Krisztián, Szilágyi Domokos, Tolna megyéből pedig Molnár Csaba és Turányi Erzsébet lettek. A Bizottság elnökének Szilágyi Domokost választották. A Bizottság érdemi munkáját 2014. november 3-án kezdte el a Szekszárdon tartott elnökségi üléshez kapcsolódva. Itt lehetőségünk nyílt arra, hogy az elnökség tagjait megkérdezzük szándékaikról a következő választási ciklusra nézve. Mindannyian jelezték, hogy előzetesen csak feltételesen vállalnak jelöltséget, szívesen vennék, ha a vezetőség új, fiatal tagokkal megújulhatna. Döntés született a DDEK honlapján közéteendő felhívásról is, mely 2014. november 20-án jelent meg, ezzel egy időben minden e-mail címmel rendelkező tag hírlevélben is értesítést kapott. A taggyűlés által választandó tisztségek: elnök alelnök elnökségi tagok (5 tag + 2 póttag), felügyelő bizottság tagjai (3 tag + 2 póttag), etikai bizottság tagjai (5 tag + 3 póttag), választási jelölőbizottság tagjai (5 tag + 2 póttag) küldöttek (14 küldött + 8 pótküldött) Az elnök, az alelnök és az elnökségi tagok megválasztásukkal egyben küldötti megbízást is nyernek. A Bizottság tagjai a DDÉK tagnévsorát felosztották egymás között, hogy a tagság véleményét begyűjtsék. A teljes tagság megkeresésére nem volt lehetőségünk, hanem személyes és telefonos beszélgetéseket folytattunk olyan kollégákkal, akiknek szélesebb kapcsolataik vannak, és meghatározó, felelős véleményt képviselnek, illetve azokkal, akiktől elvárható volt aktív, szakmaközéleti tevékenység vállalása. A beszélgetések során szerzett általános tapasztalatunk eléggé lehangoló volt: a tagok szakmai tevékenysége jelentősen visszaesett az évek óta elhúzódó gazdasági pangás miatt, komoly megélhetési, létfenntartási gondokkal küzdenek kevés kivételtől eltekintve. Nem érzékelik a Kamara segítő tevékenységét, sőt egyesek megkérdőjelezik létjogosultságát. Legtöbbször ezzel indokolták azt, hogy nem akarnak tisztséget vállalni. Többségük kifejezte azt a véleményét, hogy bíznak a jelenlegi vezetőinkben, továbbra is szívesen látnák Horváth Andrást és az Elnökség tagjait a Kamaránk élén. A Kamaránk honlapján közreadott felhívásra senki nem reagált az interneten, a Titkárságra sem érkezett be egyéni javaslat. A bizottsági tagok munkájának eredményét a most közreadott jelölési javaslatunk tartalmazza. A tisztségekre jelöltek bemutatkozását a meghívóhoz mellékeltük. Pécs, 2015. február 2. Szilágyi Domokos a Választási Jelölőbizottság elnöke 5

JELÖLTLISTA Elnök: Alelnök: Horváth András Molnár Csaba Elnökségi tag: Baranya Tolna Felügyelő bizottsági tag: Baranya Tolna Bachmann Bálint Baracsi Viktória Bencze Zoltán Denkinger József Getto Tamás Karlovecz Zoltán Kovács-Andor Krisztián Kovács Péter Tóth Zoltán Lantos Olivér Váczi Gabriella Witzl Zsolt Baracsi Viktória Denkinger József Kokas Ignác Kovács-Andor Krisztián Bogár Tamás Kajári Tamás Etikai-fegyelmi bizottsági tag: Baranya Tolna Boda Zoltán Csatai László Dévényi Sándor Kovács Péter Rabb Péter ifj. Tímár György Gulyás Róbert Salamon Gábor Váczi Gabriella Választási Jelölőbizottság: Baranya Tolna Küldöttek: Baranya Tolna Keresztes Béla Kondor Tamás Nagy Péter Veres Gábor Máté János Földesi Zoltán Turányi Erzsébet Bachmann Bálint Bácsalmásy Zoltán Bencze Zoltán Dévényi Sándor Denkinger József Dombai Gyula Dr. Gyergyák János Karlovecz Zoltán Kokas Ignác Kovács-Andor Krisztián Kovács Péter Köves András Müller Mária Sebestyén Péter Tamás Anna Mária Tóth Zoltán Veres Gábor Bogár Tamás Kajári Tamás Lantos Olivér Salamon Gábor Sebrek Csaba Volf Klaudia Witzl Zsolt 6

ELNÖKI BESZÁMOLÓ Tisztelt Taggyűlés! Az idei beszámoló nekem többet jelent, mint az elmúlt 2014. év eseményeinek összesítése. A tisztújítás miatt fontosnak tartom, hogy áttekintsem a DDÉK vezetésében eltöltött évtizedet, és számot vessek a közreműködésemmel elvégzett munkával, és a munka értékével. 1998-ban lettem tagja a Dél-Dunántúli Építész Kamara vezetőségének. Több évig vezettem a DDÉK Tervpályázati Bizottságát, 2004-től a Felügyelő Bizottság elnöke voltam, 2002-től a MÉK Tervpályázati és Versenyfelügyeleti Bizottságában, majd 2006-tól a MÉK Tervpályázati Bizottságban dolgoztam. 2007-ben, Erdélyi Zoltán halála után választottak meg a DDÉK elnökének. Akkor a következőket írtam vállalt feladatomról: Fontosnak tartom az építészek közéleti szerepvállalását és szakmai együttműködését, érdekeik pontos és hiteles artikulálását. Hiszek benne, hogy a természetet, az öröklött és mai épített környezetünket, a korszerű és újító erejű gondolkodással harmóniában lehet tartani. Ennek kulcsa az emberek műveltségében és az etikus magatartásban van elrejtve. A kamarai munkában fokozott hangsúlyt kívánok helyezni a - ma már követelményként is megjelent - szakmai és általános műveltségi fejlődésre, képzésre. Támogatom és elvárom a tiszta és átlátható szakmai működést, melyen belül továbbra is fontos szerepe kell legyen a szabályos versenyhelyzeteknek, tervpályázatoknak. A piaci versenyben maradjanak tisztességesek a vállalási feltételek, a tervezési díjak biztosítsák a megélhetést, és a vállalkozások fejlesztését is. A köztestületi feladatok maradéktalan ellátásán túl javítani kell az építész szakma elismertségét, közös üggyé kell tenni az értékek megbecsülését, melyhez azonban sokkal magasabb szintvonalon kell saját munkánkat végezni. 2007-es vállalásaimat ma is fontosnak és érvényesnek tartom. Ugyanakkor látom, hogy mozgásterünk milyen mérhetetlenül beszűkült, és hivatásunk gyakorlásának feltételei milyen nagy mértékben romlottak pont ez alatt a 10 év alatt. Ismerem a Kamara működésével kapcsolatos kritikákat, gyakorló tervezőként én is meg tudom fogalmazni a hiányérzetemet a Kamara érdekérvényesítési és érdekvédelmi tevékenységével kapcsolatban. Látom, és tapasztalom azonban helyenként közvetlenül meg is élem hogy a gazdaság peremére szorulva milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk az országos politika mindenkori irányítói körében. Amíg a gazdaságnak nem lesz ismét szüksége munkánkra, amíg lényegesen kevesebb a feladat, mint a dolgozni akaró építészek kapacitása, addig a piac egyszerű törvényei és a protekcionizmus uralkodnak. Félve és féltve nézem, ahogy szakmai közösségünk kopik és lazul, és izolálódott helyzetünkben, magunkra maradva próbáljuk másokban megtalálni a hibák okát. Ínséges időkben kétféle magatartás lehet: meghúzni magunkat és túlélni, vagy aktivizálni energiáinkat és új lehetőségeket keresni. Én az utóbbit javaslom, remélem lesz, aki velem tart. Törekszem rá, hogy megtaláljam eddigi működésünkben azokat az elemeket, melyekhez visszanyúlva ismét tervezni lehet a jövőt, dolgozni lehet terveink megvalósulásán, és képviselni a társadalom előtt az építészek, az építészet ügyét. Áttekintve ezeket az éveket, felidézve a történéseket, számomra legfontosabb jó és rossz - események a következők voltak: 2006 A DDÉK 2006 elején Kultúra, Város, Fejlesztés címmel az EKF városfejlesztési, építészeti és finanszírozási kérdéseiről rendez konferenciát. Megalakul, és az év végéig működik az ÉvArc (Építészeti és Városarculati Tanács), mely munkájával meghatározó szerepet játszik a városfejlesztés tervpályázatainak tematizálásában és előkészítésében. 2007 Megújul, és tartalmában is mozgalmassá válik a DDÉK honlapja. Megfogalmazódik az ÉK (Építészet és Kontextus) rendezvénysorozat alapgondolata. Getto Tamás Ybl díjat kap 7

2008 A DDÉK közreműködésével kiírásra kerülnek, és sikeresen lebonyolódnak az EKF beruházásait előkészítő ötlet- és tervpályázatok. Az EKF kulturális és építészeti értékeinek megtartása érdekében végzett munkában szinte folyamatos a konfrontáció a városvezetéssel. Patartics Zorán Ybl díjat kap. Szembesülünk a gazdasági világválság első hazai jeleivel. 2009 A MÉK szervezeti centralizációjának előkészítő vitájában a DDÉK folyamatosan hangoztatja a Budapesten kívüli szakmai jelenlét és közélet fontosságát. Ugyanakkor támogatja az országos Elnökséget az új stratégia kidolgozásában, és az erre alapozott munkában. A franciaországi Nancy-ban az Európai Városok és Várostervezők 8. Biennáléján előadással képviselhetem az akkor még az EKF évre készülő Pécset. Klenk Csaba Ybl díjat kap. Meghal titkárunk, Szőke Zsuzsa. 2010 Év eleji rossz indításként elbúcsúzik a közönségtől az ECHO folyóirat, mely a helyi építészeti kritikáknak is helyet adott 13 éven keresztül. A DDÉK a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa keretében ÉPÍTÉSZET ÉS KONTEXTUS címmel programsorozatot bonyolít le, melynek célja az épített környezetünket alakító szereplők közötti együttgondolkodás és együttműködés fejlesztése. A sort a májusban megnyitott TÉRÉPÍTÉS című kiállítás indítja, mely a Velencei Egyetemmel 60 európai kortárs térátalakítást bemutató anyagához kapcsolta a pécsi köztereket. (A kiállítás később megrendezésre került Pakson, Budapesten, Győrben, Miskolcon és Kassán.) A 12 ÉV - DÉL-DUNÁNTÚL ÉPÍTÉSZETE A 21. SZÁZAD ELEJÉN című kiállítás Baranya, Tolna és Somogy építészetét mutatja be, és dokumentálja katalógusban is. (A kiállítás megrendezésre került később Kaposváron és Szekszárdon, illetve Budapesten a FUGÁ-ban és a MÉSZ-ben.) A kulturális kötődés, az érvényesülés, a mobilitás kérdéseit helyezi előtérbe az EL AWAY projekt (www.elprojekt.hu), ami a Pécsről indult építészek kiállításával indul. A BREUER PÉCSETT/ODA-VISSZA emlékmű pályázat tisztelgés Breuer Marcell előtt az általa képviselt alkotói szemlélet korszerű művészeti eszközökkel való megjelenítésével. A VICTOR VASARELY - NEMZETKÖZI MŰVÉSZETI PÁLYÁZAT célja újszerű megközelítésmódokat felhasználó köztéri műalkotások létrehozása. Az ÉPÍTÉSZET MA cím mögött a Pécsi Tudományegyetem Építész Intézete által működtetett programsorozat áll. A KULTURÁLIS VÁROS UTÁN c. nemzetközi konferencia pedig a kulturális alapú városfejlesztés elméletének európai- és világgyakorlatát vizsgálja tág összefüggésben. Kezdeményezésünkre megjelenik a KÖZ_TÉR_KÖZ című album, a pécsi EKF beruházások tényfeltáró dokumentumgyűjteménye. A események dokumentumai még ma is megtekinthetőek a www.ek2010.hu honlapon. Megfogalmazódik az ÉKG (Építészet-Kontextus-Gazdaság) gondolata, mely elsősorban a városfejlesztés területén kereste a pécsi szakmai szereplők együttműködését, és a komplex gondolkodáson alapuló vélemény formálás lehetőségét. Pécsett a MUT XVI. Országos Urbanisztikai Konferenciája. 2011 Az ÉKG tapasztalatai alapján elindul a Városkooperáció, mely Bencze Zoltán szervezésében - két éven keresztül fontos szerepet vállal Pécs műszaki, társadalompolitikai, gazdasági és kulturális szereplőinek párbeszédében. Reményteli működése a városfejlesztés tervezési folyamatainak érzéketlen és túlpolitizált lebonyolításában szürkül, majd hal el 2014-ben. Ismét Pécsett a MUT XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, vele a Grand Pari(s) kiállítás. A Tolna megyei csoport Könyvtárépítészeti Szimpóziumot és ehhez kapcsolódó kiállítást szervez Szekszárdon. Ugyanott ÁTHATÁSOK 1.0 címmel rendeztek kiállítást és szakmai előadásokat. A PTE PMMKI a DDÉK-val közösen Francia-Magyar Operatív Városfejlesztési Szemináriumot szervez. A DDÉK megvalósítja és ünnepélyesen átadja a városnak a Vasarely Pályázaton győztes 37 m2 című kompozíciót az Uránváros főterén. Négy Pro Architectura díj, a Média Építészeti Díj, az Év háza és a Saint-Gobain Trófea kerül pécsi és baranyai építészekhez, vagy épületekhez. A 13. Velencei Építészeti Biennálén Bachmann Bálint és Markó Balázs Modell című projektje mutatja be hazánkat. 8

2012 A DDÉK új, elegánsan berendezett (kedvező bérű) irodát alakít ki az egyetem területén. A jogszabályok többszöri módosításának, a közigazgatás gyökeres átszervezésének, az ÉTDR bevezetésének éve. Négy éve alakult ki a gazdasági világválság, minek következtében régiónk mára minden mutatójában a sereghajtóvá válik Magyarországon. Ez évben is azt reméljük, hogy elértük az építés beruházások csökkenésében a mélypontot. 2013 Konfliktusokat is felvállalva képviseljük a szerzők jogait és védjük az építészeti és művészeti értékeket a pécsi Szivárvány Gyermekház felújításának tervezése során. Bachmann Bálint Ybl díjat kap. Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázatot Aix-en-Provence városa hirdeti meg a DDÉK aktív közreműködésével, ahol Imre Péter szobrász és alkotótársa Máté Tamás építész Mikroelektronika című szobrát 2013 októberében avatják fel a Vasarely Alapítvány kertjében. A pályázat ügyét végre Pécs városa hivatalosan is a saját programjának tekinti. Szekszárdon folytatódik az építészeti közélet építése az ÁTHATÁSOK 2.0 című rendezvénnyel. Kassa 2013 évi EKF programjának keretében a Műszaki Egyetem Művészeti Karának és Építészeti Tanszékének jubileumi konferenciáján mutathatom be az Építészet és Kontextus programsorozatunkat, és a pécsi városfejlesztés eredményeit. 2014 Tavasszal Pécsett is bemutatják Oelschlager Őry Lajos kassai építész életmű kiállítását. A megnyitó után keserűen számolok be az érdeklődés hiányáról. Nyilatkozatban állunk ki Getto Tamás és Hutter Ákos 2015-ös milánói világkiállításra tervezett nyertes pavilon tervének megvalósítása mellett - hiába. Ybl, Kossuth, Prima Primissima díjak után Nemzet Művésze lett Bachman Zoltán. Dévényi Sándort a Magyar Művészeti Akadémia alelnökévé választották. A következő Vasarely Pályázat előkészítése ügyében felvesszük a kapcsolatot Wroclaw, San Sebastian és Olomouc városával. A felsorolás számomra azt igazolja, hogy a DDÉK jelentős szerepet vállalt a helyi közéletben. Tevékenysége ismertté válhatott az ország közvéleménye előtt, időnként külföldön is. Többször és több helyen bemutatta a területen dolgozó építészek munkásságát. A rossz gazdasági folyamatok, és az építészeti értékek romló megítélése ellenében azonban már kevesebb eredményt tudunk felmutatni. Területi kamaránk markáns véleményével gyakran részt vesz az országos döntések előkészítésében, de a MÉK eredményességét már nem tudja közvetlenül befolyásolni. Néhány küzdelmes megnyilvánulásunk elsősorban a régiónk, és ezen belül Pécs ügyeivel volt kapcsolatos, melyeknek eredményét látom, de hosszú távú hatása könnyen eloszlik. Legyen tehát az előttünk álló időszak az útkeresés időszaka. Úgy látom, hogy hajlamosak vagyunk bezárkózni elefántcsont tornyocskáinkba és nyalogatni sebeinket, ahelyett, hogy aktivizálnánk magunkat és új kapcsolatrendszereket építenénk. Ha valaki már tudja a mindenre kiterjedő megoldást, álljon elő! Ha ilyen nincs, akkor dolgozzon velünk! Véget kell vetni a passzivitásnak, a pálya széléről való bekiabálásnak! Beruházásokat nem tudunk gerjeszteni, tervezési munkát nem tudunk kreálni. Amit tudunk, az a hivatásunk méltó képviselete a társadalom előtt, a saját tudásunk fejlesztése, az általunk végzett munka színvonalának megtartása, növelése. Ehhez találjuk meg magunkban az energiát és a külvilágban az elfogadást! Néhány szót a 2014-es évről. A gazdasági helyzetről (mely rosszabb, mint előtte volt, de talán végre annál is, mint idén lesz) nem ejtek szót. A jogszabályi környezet változásai szinte már hiányoznának is, ha nem lennének. A hírek szerint az építéshatósági munka ismét nagy átszervezés előtt áll. Az aktív tagjaink létszáma 4 fővel csökkent, év végén 411 fő volt. A változás azonban Baranyában nagyobb (9 fö, ami több mint 3 %), miközben Tolnában 5 fővel nőtt a létszám. A szüneteltetést kérők számánál hasonló tendenciák mutatkoznak, ami arra utal, hogy Baranyában még mindig nem mutatkoznak a gazdaság élénkülés jelei. A tagdíj befizetési fegyelem látszatra megfelelő, de e mögött komoly munka van. A tagdíjakból származó bevételek továbbra is a kamara működésének alapvető feltételét jelentik, ezért a tagdíj befizetést pontosan teljesítő kamarai tagoknak köszönetünket fejezzük ki! 9

Emlékezzünk meg az elmúlt évben elhunyt Varga István, Bakonyi Károly és Tibay Ferenc kollégáinkról. Őrizzük meg Őket emlékezetünkben. Tevékenységünk gerincét hivatali teendőink ellátása, a több mint 1.000 jogosultság nyilvántartása, kezelése jelentette. A 35 elnökségi határozat is elsősorban a szüneteltetésekről, kilépésekről, sajnos kisebb számban a tagfelvételről, és szerencsére csak ritkán kizárásról szól. Lugosi Ágnes titkár asszony továbbra is kiváló hozzáértéssel és nagy gyakorlattal irányítja a kamara ügymenetét, míg Széplábi Judit tanulmányaitól nem hátráltatva - az ügyintézési munkát végzi, pontosan, határozottan és takarékosan. Kamaránk gazdálkodása rendezett. A bevételeink elsősorban az igazgatási szolgáltatási díjak csökkenése miatt elmaradtak a tervezettől. Ennek ellenére a takarékos gazdálkodás következtében kiadásaink is hasonló arányban csökkentek, így tartalékaink még elfogadható szinten vannak. A tiszteletdíjak sok év után idén is változatlanok maradtak és maradnak is, csupán ügyintézőnk bére emelkedik szerény mértékben. Az országos kamara ennél sokkal nagyobb anyagi gondokkal küzd, gazdálkodásának pénzügyi feltételei köszönő viszonyban sincsenek a megoldandó feladatokkal. A január 30-i küldöttgyűlés ismét a tagdíj emelése mellett döntött, de az 50.000,- Ft éves díj, és a területektől kapott újabb befizetések mellett is kritikus marad a MÉK pénzügyi helyzete. Amíg a kormányzat nem látja be, hogy a szakmai kamarákhoz rendelt komoly közigazgatási feladatok ellátása nem oldható meg költségvetési forrás nélkül nem lesz megoldás a problémára. 2014-ben is számos szép szakmai sikert értek el tagjaink, illetve régiónk épületei. A Nemzet Művésze díjat kapta Építőművészet díjkategóriában Bachman Zoltán. A 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjára kiírt ötletpályázat első díját Gettó Tamás és Hutter Ákos nyerték el, ami miatt kiérdemelték Pécs városának Breuer Marcell-díját. Rabb Pétert évtizedes munkája értékeléseként Forster Gyulaemlékéremmel tüntették ki. ICOMOS Díjban részesült a Szekszárdi Megyeháza rekonstrukciója, melynek tervezői Lajtai Zoltán, Práger Mária és belsőépítészként Máté János voltak. Pécs Város Kulturális Nagydíját kapta a Vasarely Alapítvány, többek között a DDÉK-val közösen szervezett köztéri művészeti pályázatért. A Tolna megyei csoport idén nem jelentkezett önálló rendezvénnyel, de szokás szerint ősszel egyik elnökségi ülésünket Szekszárdon tartottuk meg, melynek szervezése, hangulata kiváló volt. Végül szeretném megköszönni minden Kollégának az elmúlt évek közösen végzett munkáját. Legyenek, maradjanak aktív tagjai szakmai közösségünknek! Pécs, 2015. január 18. Horváth András a DDÉK elnöke 10

ALELNÖKI BESZÁMOLÓ A 2015-ös esztendő, alelnökké választásom 8. éve, ezzel két négy éves ciklus lezárult. Beszámolóm nem csak az elmúlt esztendőt vizsgálja, hanem az elmúlt két ciklust kívánja áttekinteni. 2007-ben, alelnökké választásomkor a DDÉK sajátos helyzetéből adódóan (Kamara irodája Baranyában, Pécsen található) fő törekvésemnek a Tolna Megyei szakmai közélet és nyilvánosság megteremtését és erősítését fogalmaztam meg. Ezt a célt kiállítások, előadások, és egyéb szakmai rendezvények rendszeressé tételén keresztül kívántam elérni. Az első időszakot a kapcsolatok kiépítése, illetve a felmerülő, szakmai, illetve kamarai életet is érintő problémák kezelése jellemezte. Társadalmi, politikai kapcsolatok: Személyes kapcsolatfelvétel történt a Tolna Megyei Önkormányzat, és Szekszárd Város vezetésével. A két ciklus távlatából visszatekintve a Megye és a Város vezetőivel a kapcsolatfelvétel nem járt jelentős eredménnyel. A politikai vezetés és a Tolna megyei építész társadalom között egyfajta bizalmatlan légkör alakult ki. Nem sikerült elérni, hogy a Megye és Város életében jelentős fejlesztési feladatoknál a tervezői kiválasztás tervpályázat alapján történjen. Az Agora program ellentmondásoktól sem mentes tervpályázatát kivéve, a fejlesztéseknél általánossá vált a tervezői feladatokra a közvetlen tervezői megbízás. Közbeszerzéses tervezői ajánlatoknál, a minőségorientált kiválasztás helyett a legalacsonyabb ár elve érvényesült. Kapcsolatfelvétel történt az ÉTE Tolna Megyei Csoportjával, ahol több rendezvényükön (épületlátogatások) részt vett több kamarai tagunk. A Tolna Megyei Mérnöki Kamarával rendszeres és eredményes kapcsolat alakult. Évente több alkalommal meghívást kaptunk különböző szintű szakmai rendezvényekre, ahol gyakran mint előadók is szerepeltek kamaránk tagjai. Egy-egy alkalommal az Építők Napján szálkai tóparti rendezvényen és a Mérnökbálon egy asztaltársasággal képviseltük Kamaránkat. A TMMK-val alakult aktív és rendszeres kapcsolat építésében alapvetően fontos szerepet vállalt Bohli Antal Elnők Úr, akinek ezt az aktivitást ezúton is köszönöm. Oktatás, kultúra: Szakmai kapcsolatfelvétel történt a PTE PMMK Tervezési és Építészeti Ismeretek Tanszékkel. Meghívást kaptam, mint Tolna megyei alelnök a végzős hallgatók diplomamunka értékelésére. Ezt követően a Tanszék kérésére az V. éves hallgatóknak Szekszárd belvárosban segítettünk tervezési feladat kiadásában, majd részt vettünk a félévi koncepció és év végi tervbemutató értékelésen. 2009- ben az elkészült teljes anyag bemutatásra került Szekszárdon, az Illyés Gyula Főiskola aula terében. 2012-ben a BME Urbanisztikai Tanszéke keresett fel és szekszárdi tervezési feladathoz kért szakmai segítséget. Ennek keretében előadást tartottunk az ötödéves hallgatóknak a város fejlesztési 11

szándékairól, illetve a városban régebben lezajlott tervpályázatokról. A két féléves feladat anyagából kiállítás és szakmai prezentáció készült a Városházán. A Tolnatáj Televízió 2008-ban, 10-részes építészeti sorozatot készített ÉPP-ITT-ÉSZ címmel, melynek elkészítésében kamaránk tagjai aktívan közreműködtek. A koncepciót Herr Teréz Főépítész készítette, a sorozat házigazda szerepét Lajtai Zoltán kollegánk vállalta. A 2010-es évben jelentős eseményként a pécsi EKF rendezvénysorozatot említeném, különösen a 12-év kiállítást, mely a Tolna Megyei építészeti közéletet is felpezsdítette. A kiállításra készülés, majd a beérkezett anyag komoly érdeklődést váltott ki, és hasznos vitákat gerjesztett. A szekszárdi kiállítás megrendezése a városban zajló építési munkák miatt elmaradt, ami még esetleg a jövőben pótolható. 2011-ben az Illyés Gyula Megyei Könyvtárral közösen Könyvtárépítészeti Szimpoziumot rendeztünk. A rendezvényen áttekintettük a Szekszárdon tervpályázat formájában született terveket, illetve az országban készült építészetileg meghatározó épületeket. A helyi tervező kollégák mellett Balázs Mihály DLA, Mátrai Péter DLA és Kokas Ignác építészek is az előadók között voltak. 2012-ben ÁTHATÁSOK 1.0 címmel szakmai rendezvényt szerveztünk, melyet a Szekszárdi Szüreti Napokra időzítettünk, mert ekkor a város felpezsdül nyitottabbá válik és így szélesebb közönséghez tudunk elérni a szorosan vett szakmai közönségen túl. Célunk az építészeti programok /kiállítás és szimpozium/ mellet a kultúra más területeit is bevonni, lehetőleg az épített környezet kultúrájához kapcsolódóan. Első rendezvényünk a Szekszárdi Borvidék borászati építészetét mutatta be, és ehhez kapcsolódtak Imre Péter lámpaszobor tematikus alkotásai. Részletesen megemlíteném az ÁTHATÁSOK.2.0 RENDEZVÉNYÜNKET, mely 2013-ban a pécsi EKF sajátos folytatásaként alakult. A másodízben kiírt köztéri műalkotás, Viktor Vasarely nevével fémjelzett tervpályázatot a szekszárdi Imre Péter szobrász és az őt segítő Máté Tamás építészhallgató nyerték. A szakmai alőadások a Viktor Vasarely pályázat és a 2013-ban nyertes munka bemutatására épültek. Kültéri kiállításként szintén EKF-hez kapcsolódóan a Térépítés Európában anyagát mutattuk be. Tagsággal kapcsolattartás: A tagsággal a kapcsolattartás több szinten kialakult, és a nyolc év alatt viszonylagos rendszerességgel működött. Személyes megkeresések történtek, illetve a szekszárdi aktív tervező kollegákkal folyamatosan találkoztam, és tájékoztattuk egymást a várost érintő fejlesztési szándékokról, illetve a kamarai működéssel összefüggő kérdésekről. A kamarai közéletünk fontos fórumává vált a Szekszárd MJV. Főépítészi tervtanácsa, mert az aktuális tervek megvitatásán felül, az építészetet és a kamaránkat érintő egyéb kérdések is rendszeresen terítékre kerültek. Az elmúlt két esztendőben a tervtanács szerepe jelentősen csökkent, munkák hiányában ritkán és rendszertelenül működik. A tagsággal a kapcsolattartás több, szélesebb létszámot elérő rendezvénnyel is történt. 2008-ban év végén összejövetelünk volt a Húsvasaló étteremben, 2009-ben szakmai kirándulást szerveztünk Paksra, ahol jelentős beruházások készültek el az elmúlt években. Itt szeretném megjegyezni, hogy elsősorban a Pakson megvalósult építészeti munkájáért Klenk Csaba kollegánk 2010-ben Ybl-díjat kapott. Ez a díj különösen fontos egy ilyen kis megye építészeti életében, mert komoly erőt adhat a többi kollegáknak, hogy következetes és magasra tett szakmai igényességgel, vidéki kisvárosban is lehet eredményesen dolgozni. 12

2013 januárjában, az ÉTDR rendszer bevezetésekor kamarai rendezvényt szerveztünk, ahol Rozinka Attila hatósági ügyintéző kollégától ismertetést kaptunk a rendszer működéséről. Hasznos gyakorlati tanácsokat kaptunk, amit a tagság pozitív visszajelzése igazolt. 2014-évben három jelentősebb kamaránkat érintő esemény történt. Két alkalommal előadóként és résztvevőként meghívást kaptunk a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Taggyűlésére, illetve szakmai rendezvényére. November hónapban kihelyezett elnökségi ülést tartottunk Szekszárdon, ahol épületlátogatás keretében megnéztük az Agora program két épületét, a Babits Mihály Művelődési Központot (tervező: Sulyok Balázs) és Művészetek Házát (tervező: Máté János Hodossy László Földesi Zoltán) a piac új épület együttesét (tervező: Földesi Zoltán Hodossy László) a felújított Vármegyeházát (tervező: Lajtai Zoltán) és a Garay Élménypincét (tervező: Patartics Zorán). A konkrét, kamarai élet és szakmai közélet eseményeinek ismertetése mellett nem elkerülhető a helyi (Tolna megyei) tagság általános közérzetének említése, annak értékelése. A Tolna Megyei építész társadalom közérzetét a 2008-as évtől folyamatos romlás és bizonytalanság jellemezte. Az általános bizonytalanságot erősíti a szakmánkat érintő, és folyamatosan változó jogi környezet, mely egyre bürokratikusabb, és egyre több feladatot és felelősséget terhel az építész tervezőre. Ez az általános bizonytalanság és az érdekérvényesítés gyengülése, egyfajta kamara ellenes érzést, illetve teljes passzivitást vált ki a tagság jelentős körében. A Kamarai tisztújítás előkészítése során többször egyeztettem az aktív gyakorló építész kollégákkal és a Tolna Megyei jelölő bizottsággal. Egyértelmű igény fogalmazódott meg, hogy gyakorlatiasabb, a hétköznapi szakmagyakorlást jobban támogató Kamarára van szükség. Szekszárd, 2015. február 2. Máté János DDÉK alelnök 13

ETIKAI- FEGYELMI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA Az Etikai-fegyelmi Bizottsághoz a 2014-as évben a következő panaszok érkeztek be: A 2014-es évben a DDÉK saját hatáskörébe tartozó 2 panaszt tárgyalt, melyből 1 új érkezett, 1 pedig a 2013-as évből áthúzódó ügy volt. Mindkét ügyet végigvitte az EFB helyben, melyből az áthúzódó 2013-as ügy fellebbezés után az Országos Kamara EFB elé került. Az ügyet az EFB figyelemmel kísérte. 2013-ból áthúzódó, 2014-ben tárgyalt ügy: 1. A 2013-as évben egy építtető panaszolt be egy DDÉK hatáskörébe tartozó tervezőt, hogy az kifogásolhatóan járt el, amikor a tervező irodáját lakássá átalakítva azt számára eladta. A tervező az áttervezéstől a kulcsrakész átadásig vállalta az ingatlan átalakítását, mely közben a tervező a panaszos szerint inkorrektül járt el több pontban is. A panaszt 2014. január elején az EFB tárgyalta, melyet nem talált kellően megalapozottnak, a tervezőt körültekintőbb munkára figyelmeztette. A panaszos a határozatot megfellebbezte, ezért az másodfokra, az országos EFB elé került, amely szigorúbb ítéletet hozott. 2014-ban befogadott, a DDÉK sajátjaként kezelt ügy: 2. A Dél-Dunántúli Építész Kamara Elnöksége kezdeményezte egy tagja ellen etikai eljárás indítását sorozatos tagdíj fizetés elmaradása miatt. Ez a kamarai tag évek óta mellőzi a kamarai tagdíj megfizetését, csak a kizáró határozat kézhez vétele után állítja helyre kamarai tagságát, miután előző évi tagdíját éves késedelem után büntetésekkel együtt kifizeti. A tárgyalást az EFB lefolytatta és a kamarai tagot elmarasztalta, aki tettét elismerte és az ítéletet nem fellebbezte meg, így tagsági jogviszonya három hónapra felfüggesztésre került. Az ügyek részletes ismertetése: 1. Kollégánk általa tervezett központi fekvésű társasház tetőterében önmaga számára kialakított irodáját értékesítette lakásnak. Azonban nem csupán az ingatlant adta el, hanem elvállalta annak lakássá történő átalakítását az engedélyeztetését és teljes átalakítását leszerződött keret összegben és feltételekkel. A bonyolítás során kettejük között értelmezési és anyagi vita is keletkezett. A kommunikációs zavar a tetőtér beépített területének értelmezése és a vásárló megkérdezése nélküli terv-változtatás körül bonyolódott, valamint a szerződés értelmezése körül. Az ügyet Köves András vezetésével Perényi László és Dr. Bácsalmásy Zoltán vizsgálta. A bekért anyagok és a meghallgatás után a Fegyelmi tanács azt a határozatot hozta, hogy bepanaszolt tervező etikai vétséget nem követett el, nem sértette meg a MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzat 4. (2), 1. (1), 6. (3), 6. (6), illetve a 6. (2) pontjában foglaltakat. Az eljárási költség viselésére panaszost kötelezte. Panaszos ezt a határozatot nem fogadta el és fellebbezést nyújtott be. Az Országos EFB az ügyet befogadta, tárgyalta és 2014 májusában azt a határozatot hozta, hogy bepanaszolt tervező megszegte szándékosan és egy rendben a MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzat fenti pontjait. Ezért 3 hónapra felfüggesztette a kamarai jogosultságát, amit egy évre felfüggesztett és kötelezte 30 napon belül mind az első fokú, mind a másodfokú eljárások költségeinek megfizetésére. 14

2. A Dél-dunántúli Építész Kamara elnöksége etikai eljárás megindítását kérte egy kamarai tagja ellen, aki tagdíjfizetési kötelezettségét 2011 óta minden eddigi évben elmulasztotta. Bevárta, hogy emiatt a következő évben kizárja a kamara tagjai közül, csak ekkor volt hajlandó az előző évi tartozását rendezni, amivel megszegte a MÉK Etikai - Fegyelmi Szabályzatának 9. 1), 2)a és 2c) pontjában előírtakat. A DDÉK EFB elnöke fegyelmi tárgyalás lefolytatását rendelte el, egyidejűleg kijelölve a Fegyelmi Tanács elnökét és tagjait. Ellenük a bepanaszolt építész kizáró okot nem jelentett be. A Gulyás Róbert vezette, Perényi László és Váczi Gabriella összetételű Fegyelmi Tanács 2014 májusában meghallgatta a mulasztót, aki vétségét beismerte, de a szándékosságot tagadta. Együttműködött az Etikai-fegyelmi bizottsággal, de amikor megértette, hogy esetleg a kamarai tagsága veszélybe kerülhet támadóvá vált. A Fegyelmi Tanács a kamarai tagot elmarasztalta, és fegyelmi büntetésként kamarai tagságának 3 hónap időtartamra történő felfüggesztéséről határozott, azzal, hogy a tényleges felfüggesztés akkor lép életbe, ha az elmaradásokat és az eljárási díjakat év végéig nem fizeti meg. Bepanaszolt a határozatot elfogadta és nem fellebbezett. Ennek ellenére 2014-ben sem változtatott a magatartásán, ezért a felfüggesztett 3 havi kizárás ez évben életbe lép. Kérem fenti beszámolóm elfogadását. Pécs, 2015. 02.02. Váczi Gabriella EFB elnök 15

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE Ami azt illeti, nem könnyű gyakorlatilag évente szinte ugyanarról beszámolni, úgy, hogy ne a copy parancsot nyomogatnánk folyamatosan a klaviatúrán Kezdjük a leglényegesebb mondattal: A DDÉK az alapszabályban és a pénzügyi-számviteli jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően működött. Nem volt olyan momentum, amelynek kapcsán a felügyelő bizottságnak vizsgálódni, számon kérni, beavatkozni kellett volna. Az Elnökség a nyári szünetet leszámítva az alapszabályban rögzítettek szerint, havonta ülésezett, minden alkalommal határozatképes volt. Az összejövetelek a kötelező adminisztrációs tevékenység mellett az építészetért és az építészekért való tenni akarás jegyében zajlottak, alkalmanként a jogszabályi keretek béklyójában, hogy példaként csak a tagfelvételi portfóliók minőségének kötelező figyelmen kívül hagyását említsem. Az Etikai-fegyelmi bizottság beszámolója arról tájékoztat, hogy az elmúlt évben egy új ügy indult. Ez sem szakmai-etikai jellegű volt, hanem az évek óta folyamatosan jelentkező tagdíjfizetési hátralék miatt került a kolléga a bizottság elé. Ez akár azt is jelenthetné, hogy mindannyian kifogástalanul, a szakmai-etikai-erkölcsi normáknak megfelelően viselkedünk, de ne áltassuk magunkat A felügyelő bizottságnak sok dolga nem akadt, kamaránk tevékenysége a megszokott, korrekt mederben folyt. Megjegyzem, hogy bár nem kötelessége, de mind az EFB, mind a FEB szinte valamennyi ülésen elnökével képviseltette magát, ezzel testközelből figyelemmel kísérve az elnökségi, kamarai munkát. Titkár Asszony talán az egyetlen, aki átlátja a jogszabályi változásokat, és jól előkészítve tájékoztatja az Elnökséget a folyamatban lévő esetekről, mindezt a titkári feladatok ellátása mellett. Ügyintézőnk munkájában sem találhatunk semmi kifogásolni valót. A kamarai nyilvántartások naprakészek, pontosak. A pénzügyi megtakarításokat jórészt neki köszönhetjük. Jó érzékkel kezeli a hátralékot felhalmozó, "feledékeny" kollégákat; az ilyen jellegű tartozások év végére rendszeresen minimálisra csökkennek. Honlapunk működik, naprakész, színvonalas; igazán megérdemelné, hogy többen látogassák. Köztudott, bárki megteheti, hogy általa fontosnak ítélt hír, információ honlapon történő megjelenítését kérje. A 2014. év elszámolását áttekintve látható, hogy a bevételi oldalon az igazgatási szolgáltatási díjak rovatában jelentkezik elmaradás. Ennek oka, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítésekor a korábbiakkal ellentétben már nem kérnek igazolást a kollégák. A hiány kompenzálása a dologi kiadások drasztikus csökkentésével volt lehetséges. Így összesítve egyensúlyba került a két oldal, sőt a likvid tartalék még szerény mértékben növekedett is. A 2015. évi tervezetet vizsgálva látjuk, hogy a bevételi oldalon - okulva a tavalyi adatokból - az igazgatási szolgáltatási díjak jelentősen kisebb értékű tételként szerepelnek. A többi bevételi sorban az előző évihez képest óvatos többlettel kalkulál a tervezet; összességében a bevételek szerény növekedésére számítunk. Az egyéb megjelölésű sor is alacsony értéket ad meg. Reményeink szerint ezt növelheti a gazdasági tevékenységként szervezhető programok bevétele. A kiadások vonatkozásában a bér jellegű kiadások gyakorlatilag változatlanok, reméljük ezt a megválasztandó új tisztségviselők is megértik... Az egyéb várható kiadások tervezete kissé meghaladja az előző évi, kiugróan alacsony értéket. Végeredményben néhány százezres nagyságrendű hiány jelentkezhet, erre azonban biztonságos fedezetet nyújt a likvid tartalék. A Felügyelő Bizottság a tagság felé javasolja mind a beszámolók - beleértve a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról szólót -, mind pedig a következő évi költségvetés tervezet elfogadását. Továbbra is az a véleményünk, hogy az építész társadalom érdekeit a MÉK tudja képviselni, az ezzel kapcsolatos harcokat neki kell megvívnia. Helyi kamaraként ebben az események figyelemmel kísérésével, átgondolt javaslatokkal, véleményekkel segíthetünk. Az országos kamara tevékenységéről elsősorban Elnök Úrnak a Területi Elnökök Tanácsáról, illetve Titkár Asszony titkári értekezletekről hozott hírei, valamint a küldöttgyűléseken tapasztaltak alapján alkothatunk fogalmat. Mint tavalyi jelentésünkben írtuk, érdeklődéssel várjuk a megváltozott országos kamarai vezetés tevékenységét. Ennek értékelése nem tisztünk, de a körülöttünk zajló események azt mutatják, hogy a kamara és a döntéshozó politika kapcsolata még tovább lazult, a szakma legfelső szintű érdekérvényesítése észrevehetetlen. Ez azért is fontos, mert ez a tény nyilván döntően kihat a helyi kamarák lehetőségeire is. 16

Helyben a profi adminisztráció és a szakmai közélet, színvonal erősítése lehet a feladat. Utóbbiban kell erősödjünk (helyi képzések, előadások, épületlátgatás, stb.); élve azzal a lehetőséggel is, hogy most már a kamarának joga van akár üzleti alapon szervezni ezeket - jogosult gazdasági tevékenység folytatására. Ilyen lehet például a kötelező továbbképzés helybe hozása. Az érem másik oldalát is vizsgálva lehangoló tény az ilyen eseményeken megmutatkozó totális érdektelenség. Elgondolkodtató, hogy vajon valamennyien naprakészen mindent tudunk-e az építészetről, és semmilyen tanulsággal nem szolgálhat egy előadás, kiállítás, vagy más kolléga által tervezett épület, annak akár pozitív, akár negatív tanulságaival? FEB elnökként kitekintve, az építész társadalmat nem csupán a megyénkben különösen szerény számú beruházás, tervezni való bénítja, hanem más körülmények is hozzájárulnak szakmánk jelenlegi siralmas állapotához. A munkaszerzés, érvényesülés során az építésznek olyan tulajdonságokkal, technikákkal kellene felvértezve lennie, amelyek alapvetően távol esnek az építésszel szemben korábban elvárt képességektől. Ami még ennél is sajnálatosabb, az az építtetői körökben - tisztelet a kivételnek - eluralkodott, a kereskedelmi média által a fejekbe vert igénytelenség, szemlélet eluralkodása. Oldjuk meg okosba Az a jó tervező, aki a legolcsóbban elvégzi a munkát, az építtető valamennyi kívánságának helyt ad és vele mély egyetértésben kaffog az általános és helyi építési előírások ellen, hogy ugyan miért nem lehet egy, még megmaradt fésűs utcaképbe kékre festett amerikás házat telepíteni, avagy a Mecsekoldalban miért nem lehet 80 %-os beépítettséggel 15 lakást elhelyezni Sajnos ezt a szemléletet nem csupán a magánszférában tapasztaljuk, hanem állami, sokszor jelentős beruházások esetében is. Az építészeti minőség úgy tűnik, nemhogy nem számít, sokszor az az érzésünk, hogy a legtöbb beruházó számára, mint fogalom is értelmezhetetlen. Ez azért is tragikus, mert akárhogy is nézzük, egy idegen országba, településre látogató a véleményét elsődlegesen az épített környezet milyenségére alapozza. Megbecsültségünk, szavunk súlya már aligha süllyedhet mélyebbre. Ez a tervezési díjak mérhetetlen alacsonyra lenyomott szintjével is összefügghet: ennyit érünk. Valószínűnek tartom, hogy amennyiben az építtető tisztességes díjat kellene kifizessen, az építészek becsülete is emelkedne. Ha jól belegondolunk, az esetek többségében nem lenne szabad dolgoznunk. Az egyre nagyobb mértékben a tervezőkre terhelt felelősség súlya, a jogszabályi dzsungelben való bolyongás, az építési hatóságokkal és szakhatóságokkal esetenként vívott reménytelen értelmezési küzdelmek, az egyre arrogánsabb építtetői allűrök, a megvalósítás során sajnos egyre gyakrabban tapasztalható, mérhetetlen alacsony szintű kivitelezői tudás és hozzáállás elviselése, kezelése fényévekre áll a tevékenységünkért kapott díjazástól. És mégis tesszük a dolgunkat, mert ez az életünk. Segítséget pedig gyakorlatilag a kamarán kívül sehonnan nem remélhetünk. Ezért fontos, hogy céltudatos, erős, tárgyalóképes kamaránk legyen. Ettől igen mesze állunk, de amennyiben ezeket célul sem tűzzük ki, akkor ne is várjunk semmit. Talán nem illetlen dolog elmondani, hogy a jelenlegi kamarai tisztségviselők közül - látva a rendkívül beszűkült mozgásteret - többen a kamarai tevékenység felhagyásának gondolatával foglalkoztunk, aztán ki-ki belátása szerint döntött a lehetséges folytatás (újabb jelöltség), vagy a leköszönés mellett. Egy személyes mondatot megengedve, jómagam az elnöki programmal való teljes egyetértés okán vállaltam az újabb jelölést. A FEB elnökeként köszönöm a leköszönő Elnökség, bizottságok, küldöttek munkáját, és a bizottsági tagok nevében is sok sikert kívánok a taggyűlésen megválasztandó új tisztségviselőknek! Pécs, 2015. január 31. Kokas Ignác FEB elnök 17

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ 2014 A Dél-Dunántúli Építész Kamara 2014. évi költségvetési tervét a Taggyűlés 7/2014. (III. 07.) Tgy. számú határozatával fogadta el. Gazdálkodásunk a jóváhagyott költségvetés alapján történt, a mellékelt pénzügyi beszámolóban részletezettek szerint. Bevételek Tagdíjbevételünk 2014-ben csak kismértékben maradt el a tervezettől, egyéb bevételeinket viszont a felsorolt okok miatt nem tudtuk teljesíteni. Az igazgatási szolgáltatási díjakból tervezett bevételnek kevesebb, mint felét értük el, pedig 2013-ban ennek több mint háromszorosa teljesült. Ennek oka, hogy az ötévenként esedékes továbbképzési kötelezettség teljesítéséről nem kérnek igazolást tagjaink. 2014-ben sem sikerült anyagi támogatást szereznünk kamaránknak, egy cégtől sem, és az általános kamatcsökkenés miatt kamatbevételünk is alig lett.. Mindezekkel együtt bevételünk 2,5 millió forinttal volt kevesebb a tervezettnél. Kiadások A kamara bér jellegű kiadásai a terv szerint alakultak. A megbízási díjak és a dologi kiadások körében viszont a bevételek csökkenése miatt jelentős megtakarításokra volt szükség, amit gondos gazdálkodással sikerült elérnünk. Ehhez hozzájárult még, hogy a támogatásokra felhasználható keretet, illetve a Tolna megyei csoport önálló keretét sem merítettük ki. Tőkeállományunk így összességében még a tervezettnél is kisebb mértékben csökkent. Összességében megállapítható, hogy a Taggyűlés által elfogadott költségvetésen belül maradt a gazdálkodásunk. Kérem a tisztelt Taggyűléstől a 2014. évi beszámoló elfogadását. Pécs, 2015. február 2. Horváth András DDÉK elnök 18

KÖLTSÉGVETÉSI TÉNYEK 2014 BEVÉTELEK Terv eft Tény eft I. TAGDÍJBEVÉTEL 1. 2013. évi elmaradt tagdíjak 800 669 2. 2014. évi tagdíjbevétel 16 000 15 858 Tagdíjbevétel összesen 16 800 16 527 II. EGYÉB BEVÉTELEK 3. Igazgatási szolgáltatási díjak 2 000 871 4. Névjegyzéki nyilvántartási díjak 800 828 5. Pótdíj 300 487 6. Támogatási bevétel 50 0 7. Kamat bevétel 200 71 8. Egyéb 50 0 Egyéb bevétel összesen 3 400 2 257 I.+II. BEVÉTEL ÖSSZESEN 20 200 18 784 III. TŐKETARTALÉK 2013. évi maradvány 2 383 2 383 Tartalék alap (Elkülönített bankszámla) 3 400 3 400 Tőketartalék összesen 5 783 5 783 MINDÖSSZESEN: I.+II.+III. 25 983 24 567 KIADÁSOK Terv eft Tény eft Bér jellegű kiadások 1. Titkárság 6 025 6 025 2. Tisztségviselők 4 536 4 536 3. Közterhek 2 200 2 228 Bér jellegű kiadások összesen 12 761 12 789 Egyéb kiadások 4. Megbízási díjak 1 980 1 705 5. Dologi kiadások 4 150 2 830 6. Beruházás 200 67 7. MÉK részére 2 970 2 927 Egyéb kiadások összesen: 9 300 7 529 KIADÁSOK MINDÖSSZESEN: 22 061 20 318 Tőkeállomány 2014.évi maradvány (pénztár, bank) 522 849 Tartalék alap (Elkülönített bankszámla) 3 400 3 400 Tőkeállomány összesen: 3 922 4 249 MINDÖSSZESEN 25 983 24 567 19

KIADÁSOK RÉSZLETEZÉSE Terv e Ft Tény eft Bér jellegű kiadások 1. Titkárság Titkár 13 x 200 2 600 2 600 Ügyintéző 13 x 225 2 925 2 925 Egészségpénztár, egyéb juttatás 500 500 Összesen 6 025 6 025 2. Tisztségviselők Elnök 12 x 92 e 1 104 1 104 Alelnök 12 x 62 744 744 Elnökségi tagok 12 x 32 x 5 1 920 1 920 Bizottsági elnökök 12 x 32 x 2 768 768 Összesen 4 536 4 536 3. Közterhek 2 200 2 228 Bér jellegű összesen 12 761 12 789 Egyéb kiadások 4. Megbízási díjak Könyvelő 780 775 Informatikus 300 300 Honlap kezelés 600 570 Egyéb 300 60 Megbízási díjak összesen 1 980 1 705 5. Dologi kiadások Bérleti díj (irodabérlet, esetenként terembérlet ) 600 595 Utazás 800 524 Rendezvények, reprezentáció 400 329 Támogatás, oktatás 500 331 Egyéb 100 19 Telefon, internet 300 228 Posta 250 293 Irodaszer 250 94 Bank költség 300 227 Szakkönyv, folyóirat, kiadvány 350 38 Tolna megyei csoport dologi kiadásai 300 152 Dologi kiadások összesen 4 150 2 830 6. Beruházás 200 67 7. MÉK részesedés Tagdíj 2 260 2 340 Nyilvántartási díj 210 230 E-ügyintézés 500 357 MÉK részére összesen 2 970 2 927 Egyéb kiadások összesen 9 300 7 529 KIADÁS ÖSSZESEN 22 061 20 318 20

KÖLTSÉGVETÉSI TERV 2015 Nem szerencsés, hogy a leköszönő elnökség állítja össze a most megválasztandó, új elnökség által végrehajtandó költségvetést, de úgy ítéltük meg, hogy inkább ezt a megoldást választjuk, mint hogy még egyszer összehívjuk a taggyűlést. Indokolja ezt az is, hogy a gazdálkodás lehetőségei erősen korlátok közé szorítottak, a bevételi és a kiadási oldal alapszámai is objektíven meghatározhatóak, a dologi kiadások esetleges átcsoportosítására pedig utólagos beszámolás mellett lehetőséget biztosít alapszabályunk az elnökség részére. A DDÉK gazdálkodását az alapszabály, a MÉK szabályzatai és a taggyűlés által elfogadott irányelvek szerint, a költségvetési terv alapján végzi. A gazdálkodást az elnök irányítja, a számviteli szabályok betartásáért a titkár a felelős. A kamara gazdálkodását a felügyelő bizottság ellenőrzi. 2015. évi költségvetésünk tervezésénél is elsősorban a korábbi évek tapasztalatait használtuk fel. Bevételek Költségvetésünk bevételeit a tagdíjakból, a névjegyzéki nyilvántartási díjakból, az eljárási és szolgáltatási díjakból és a késedelmi pótdíjakból tevődnek össze. 2015-re gazdasági tevékenységből is terveztünk kisebb bevételt. A január 30-i küldöttgyűlés a 2015. évi tagdíjat 50 000.- forintba állapította meg, és 9000-ről 15 000 forintra emelte személyenként a névjegyzéki nyilvántartási díj mértékét is. A MÉK tagdíjrészesedésének sávos számítása nem változik, de az összeg számításánál a január 31-i taglétszám a mértékadó. A névjegyzéki nyilvántartási díjak után 2015-ben már minden területi kamarának egységesen 30 %-ot kell továbbítania a bevételből. Átalakult a kedvezmények rendszere is a következők szerint: A 75. életévét tárgyév január 1. napjáig betöltő kamarai tag számára a tagdíjfizetés önkéntes, a 70. életévét tárgyév január 1. napjáig betöltő kamarai tag a tagdíj 30 %-át (ezer forintra kerekítve) fizeti tagdíjként. Az a nyugdíjas, aki tárgyév január 15-ig nyilatkozatot tesz, hogy a tárgyévet megelőző évben kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem végzett, a tagdíj 50%-át (ezer forintra kerekítve) fizeti tagdíjként. Az a kamarai tag, aki a MÉK névjegyzékén érvényes tervezői, ill. szakértői jogosultsággal nem rendelkezik, vagy tervezői, ill. szakértői jogosultsága szünetel, a tagdíj 30%-át (ezer forintra kerekítve) fizeti tagdíjként. A költségvetési tervünk bevételi oldalán szereplő összegekben jelentősebb változás is lehet, elsősorban a taglétszám ingadozása, a szünetelők és a várhatóan kilépők száma miatt. Nem számítható pontosan a névjegyzéki bejegyzések megújításának, és főleg az erről hatósági bizonyítványt kérőknek száma sem. A bevételeknél a 2014. január 31-i adataink szerint 407 aktív tagdíjfizető tag, 30 hetven év feletti 30 % tagdíjat fizető, 11 szakmai tevékenységet nem végző, 50 % tagdíjat fizető nyugdíjas, és 96 nyilvántartási díjat fizető nem kamarai tagunk után terveztük bevételeinket. Kiadások A költségvetési terv a kiadásokat két fő csoportba, a személyi, bér jellegű és az egyéb kiadások közé sorolja. 21

Bér jellegű kiadások A kamara bér jellegű költségei tartalmazzák a titkár és az ügyintéző juttatásait, valamint a tisztségviselők tiszteletdíját, és az ezekre jutó közterheket. 2015-ben egyedül ügyintézőnk bérét emeljük 5000 forinttal, az összes többi kifizetés változatlan marad. Egyéb kiadások Megbízási díjak: a könyvelő és az informatikus megbízási díján felül, a honlap karbantartás és a kamarai feladatok ellátásával összefüggő megbízások fedezetét tartalmazzák. Dologi költségek A dologi kiadásoknál a 2014. évi teljesülési szinttel számoltunk, ehhez képest megtakarítást már nem tudunk elérni. Az egyetlen megemelt tétel az oktatási sor, ebben az évben szeretnénk a kötelező továbbképzést egy vagy két alkalommal minimális térítési díjért saját szervezésben biztosítani tagjainknak., és szakmai továbbképzések tartását is tervezzük. A MÉK részére fizetendő összeg erősen függ a tagok és nyilvántartottak előre nem látható változásától, az e-ügyintézésre is tartalékolunk kisebb összeget. Pénzügyi tartalékunk csökkenésével számolunk, de reméljük, hogy a tényleges teljesülésnél ez növekedni fog. Kérem a tisztelt Taggyűléstől a 2015 évi költségvetési terv elfogadását. Pécs, 2015. február 2. Horváth András DDÉK elnök 22