1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív medicina - AM ) magyarországi igénybevételének empirikus vizsgálata (a hazai sajátosságok kiemelésével) jelentőségének felmérése az egészség-magatartás és egészség-tudatosság tükrében az egészségügyi ellátásban betöltött szerepének mélyebb megértése. A munkatervben vázolt program az AM komplex vizsgálatát helyezte előtérbe. A komplexitás a már megelőzőleg rendelkezésre álló adatbázisokon alapul, amelyek azonban jórészt regionális (Baranya megyei) populáció vagy speciális célcsoportok (természetgyógyászok, természetgyógyászhoz fordulók, orvosok ill. orvostanhallgatók, pszichiátriai betegek /OTKA F023689. sz. téma/) vizsgálatából származnak. Ezért is volt szükség olyan, országos vizsgálatra, amely képet adhat a természetgyógyászat magyarországi helyzetéről, sajátosságairól, ill. az igénybevétel és a szimpátia regionális megoszlásáról is. Ehhez 1200 fős, országos reprezentatív mintán felvett, kérdőíves közvélemény-kutató vizsgálathoz csatlakoztunk rövid, az alapvető információkra fókuszáló kérdéseinkkel. A természetgyógyászathoz való viszony mélyebb összefüggéseit (egészségi állapot, egészség-magatartás, hiedelmek stb.) ismét regionális (2357 fős, Baranya megye felnőtt lakosságát leképező) mintán vizsgáltuk. Főbb, megválaszolandó kérdések voltak: A magyarországi felnőtt lakosság körében milyen arányú a természetgyógyászat igénybevétele, ill. az igénybevételre vonatkozó nyitottság? A természetgyógyászhoz fordulók ill. az arra nyitottak (röviden fordulók és nyitottak ) milyen szocio-demográfiai jellemzőkkel írhatók le? Van-e a természetgyógyászatnak speciális földrajzi megoszlása Magyarországon? Vannak-e speciálisan magyar jellegzetességek (nemzetközi irodalmi összehasonlításban)? Vannak-e különbségek az orvos ill. nem-orvos által nyújtott természetgyógyászati szolgáltatás igénybevételben (és az azzal kapcsolatos attitűdökben)? Milyen panaszokkal fordulnak természetgyógyászhoz? Milyen módszerekkel kezelik őket? A fordulók mennyire találják hatásosnak a kezelést? Befolyásolja-e a fordulás a későbbi nyitottságot? Összefügg-e (és ha igen, hogyan) az AM igénybevétele és az azzal kapcsolatos nyitottság az egészségi állapottal és az orvoshoz fordulási szokásokkal? Hogyan függ össze az AM igénybevétele az öngyógyítással, az életmódváltoztatási törekvésekkel és az egészség-tudatossággal? Összefügg-e az AM igénybevétele és az azzal kapcsolatos nyitottság irracionálismisztikus hiedelmekkel (asztrológia, spiritizmus, reinkarnáció, UFO stb.)?
2 2. A kutatás módszere A kutatás kérdezőbiztosok bevonásával lebonyolított kérdőíves vizsgálatokra alapult. Adatforrások Az összefoglalóban elemzésre kerülő adatok két, különböző forrásból származnak. I. minta: 1200 fős, Magyarország felnőtt lakosságát életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló minta 1999-es adatfelvételből*. Az I. minta összetétele fontosabb demográfiai ismérvek szerint: NEM N % FÉRFI 576 48,0 NŐ 624 52,0 KOR 29 ÉV ALATTI 277 23,1 30-39 ÉVES 261 21,8 40-49 ÉVES 226 18,8 50-59 198 16,5 60 ÉV FELETTI 238 19,8 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 OSZTÁLYNÁL KEVESEBB 103 8,6 8 ÁLTALÁNOS 550 45,8 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ 204 17,0 ÉRETTSÉGI 236 19,7 FŐISKOLA, EGYETEM 107 8,9 TELEPÜLÉSTÍPUS BUDAPEST 243 20,3 MEGYEI JOGÚ VÁROS 237 19,8 VÁROS 242 20,2 5.000-10.000 LAKOSÚ TELEPÜLÉS 104 8,7 2.000-5.000 LAKOSÚ TELEPÜLÉS 170 14,2 1.000-2.000 LAKOSÚ TELEPÜLÉS 109 9,1 1.000 LAKOS ALATTI TELEPÜLÉS 95 7,9 FÖLDRAJZI RÉGIÓ BUDAPEST 243 20,3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 118 9,8 ÉSZEK-DUNÁNTÚL 130 10,8 DÉL-DUNÁNTÚL 116 9,7 PEST MEGYE 113 9,4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 156 13,0 ÉSZAK-ALFÖLD 162 13,5 DÉL-ALFÖLD 162 13,5 ÖSSZESEN 1200 100 *Az F029839 sz. OTKA támogatás jelentős részét erre az adatfelvételre fordítottuk, a lekérdezést a Szociográf Piac- és közvélemény-kutató Intézet végezte 1999-ben.
3 II. minta: 2357 fős, Baranya megye felnőtt lakosságból válogatott minta 1998-99-es adatfelvételből*. A II. minta összetétele fontosabb demográfiai ismérvek szerint: NEM N % FÉRFI 1082 45,9 NŐ 1275 54,1 KOR 28-39 ÉVES 614 26,1 40-49 ÉVES 673 28,6 50-59 ÉVES 580 24,6 60-69 ÉVES 490 20,8 ISKOLAI VÉGZETTSÉG 8 ÁLTALÁNOS VAGY KEVESEBB 804 34,1 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ 666 28,3 ÉRETTSÉGI 532 22,6 FŐISKOLA, EGYETEM 355 15,1 TELEPÜLÉS TÍPUS PÉCS 1098 46,6 SIKLÓS, MOHÁCS 436 18,5 SZÉKHELYKÖZSÉG 482 20,4 TÁRSKÖZSÉG 341 14,5 ÖSSZESEN 2357 100 A két minta összetétele alapvető demográfiai paraméterekben (pl. életkor, iskolai végzettség) különbözik egymástól, a különböző mintákból származó adatok összehasonlítása csak tájékoztató jellegű lehet. A változók Mindkét vizsgálat során függő változóként kezeltük az alábbi kérdéseket: 1. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is természetgyógyászati módszerekkel dolgozó orvosnál (orvos-természetgyógyásznál)? (Igen Nem) 2. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) orvos-természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) 3. Volt-e egészségével kapcsolatos okok miatt valaha is nem-orvos természetgyógyásznál vagy más, nem-orvos gyógyítónál? (Igen Nem) 4. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a jövőben egészségével kapcsolatos okok miatt (újra) nem-orvos természetgyógyászt keressen fel? (Igen Nem) *Dr. Tahin Tamás által vezetett kutatásból származó adatbázis, amely, 1988-89-ben Baranya megye felnőtt lakosságát reprezentáló, 3408 fős minta 10 éves követése kapcsán került lekérdezésre, 1998-99-ben. Az F029839 sz. OTKA támogatás kisebb részét fordítottuk arra, hogy ebben a vizsgálatban témánkkal részt vegyünk, minthogy ez a kutatás más forrásokból is támogatásra került /OTKA T01343; AKP 96/2-577 1,3; ETT 364/96; SOROS 611/22/97-98/)
4 Az I. mintában ezen felül az alábbi kérdések is szerepeltek a kérdőívben: (Csak azoktól, akik fordultak valamilyen természetgyógyászhoz:) 1. Az elmúlt 12 hónapban járt-e természetgyógyásznál? 2. Milyen panaszokkal keresett fel természetgyógyászt legutóbb? 3. Milyen módszerrel kezelték? 4. Értékelje az iskolai osztályzatoknak megfelelően, mennyire volt elégedett a legutóbb kapott természetgyógyászati kezeléssel! A II. mintában szereplő további, függő változóként kezelt attitűd-állítások: Mi a véleménye a gyógyítás azon formáiról, melyeket nem orvosok végeznek, vagy nem a hagyományos módon, a természetgyógyászatról vagy más, nem orvosi gyógymódokról? Egyetért az alábbi állításokkal? 1. A legtöbb ilyen gyógyító csak ahhoz ért, hogy a hiszékeny, beteg emberek zsebéből kihúzza a pénzt. (Igen Nem) 2. Ha a beteg hisz benne, ezek a gyógymódok akár a gyógyíthatatlannak tartott betegségeken is segíthetnek. (Igen Nem) Minkét vizsgálat során független változóként kezeltük az alábbi demográfiai mutatókat: nem; életkor (korcsoportonként ill. a lineáris regresszió-analízisben numerikus változóként), iskolai végzettség (csoportosítva és numerikusként is), településtípus, jövedelem. Az I. mintában további független változó a földrajzi régió. A II. mintában használt további változócsoportok (terjedelmi okok miatt csak összefoglalva, a kérdőívben szereplő kérdések mellőzésével): 1. egészségi állapot (önértékelésen, idült betegségek számán és tevékenységkorlátozottságon alapuló) 2. orvoshoz fordulási szokások (összes orvoshoz (és ezen belül háziorvoshoz) fordulás a megelőző 12 hónapban, kuratív és preventív célzattal) 3. attitűd általában az orvosok felé, attitűd a saját háziorvos felé 4. életmód-változtatás, (alternatív) öngyógyítási szokások 5. egészségtudatosság (ezen belül ún. alternatív egészségtudatosság) 6. általános, irracionális-spirituális hiedelmek Az elemzés módszere A természetgyógyászathoz való viszonyt a fordulás, a jövőre vonatkozó nyitottság (és a II. mintában a természetgyógyászattal kapcsolatos attitűdök), illetve ezek kombinációiból kialakított új változók segítségével mértük. A dichotóm változók alakulásáért felelős faktorok hatását logisztikus regresszióval, míg a kategoriális változók összevonásával kialakított, numerikusként kezelt, ordinális változók hátterét többlépcsős, lineáris regresszióanalízis segítségével elemeztük. A statisztikai munkához az SPSS 8.0 szoftvert használtuk.
5 3. A kutatás eredményei A természetgyógyászat helyzete Magyarországon (igénybevétel - nyitottság) Az országos reprezentatív felmérés legfontosabb adatait az alábbi táblázat mutatja: Fontosabb függő változók Orvos-természetgyógyászt (OTGY) felkeresett 16,4% Ebből: az adatfelvételt megelőző12 hónapban 7,7% (a felkeresők 46,7%-a) elképzelhetőnek tartja, hogy újra felkeresse 12,4% (a felkeresők 75,6%-a) Elképzelhetőnek tartja, hogy OTGY-t felkeressen 26,3%* Összes nyitottság OTGY-hoz fordulásra 38,7% Nem-orvos természetgyógyászt (NOTGY) felkeresett 12,9% Ebből: az adatfelvételt megelőző12 hónapban 5,9% (a felkeresők 45,8%-a) elképzelhetőnek tartja, hogy újra felkeresse 9,8% (a felkeresők 75,5%-a) Elképzelhetőnek tartja, hogy NOTGY-t felkeressen 15,6% Összes nyitottság NOTGY-hoz fordulásra 25,3%** Összes természetgyógyászhoz (TGY=OTGY+ NOTGY) forduló 23,1% Ebből: minkét fajta TGY-hoz forduló 6,3% Összes nyitottság valamilyen TGY-hoz fordulásra 41,1% Ebből: mindkét fajta TGY-hoz fordulásra 22,2% * nem válaszolt 16,4% **nem válaszolt: 12,9% Felmérésünk eredményei szerint tehát 1999-ben Magyarországon a felnőtt lakosság 23,1%-a már járt valamilyen természetgyógyásznál. Ez az adat az alternatív medicina népszerűségének emelkedését valószínűsíti, figyelembe véve, hogy 1991-ben ugyanezt az arányt 1200 fős, országos reprezentatív mintán Antal Z. és Szántó 6,6%-nak, 1995- ben Buda és mtsai Baranya megyei, 2083 fős mintán 10,2%-nak találták. Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy Magyarország a nyugat-európai országokban ismert arány-intervallum (20-50%) alsó sávjában helyezkedik el (Hollandia és Dánia 1990-es adatainak közelében). Figyelemre méltó különbség mutatkozik az orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás (ill. az azzal kapcsolatos nyitottság) tekintetében. Országos viszonylatban az orvosi képzettséggel párosuló természetgyógyászat népszerűbb: többen kipróbálták és nagyobb jövőbeni bizalmat élvez. Emellett jelentősnek találtuk azok arányát is, akik mindkét fajta alternatív ellátást kipróbálták és/vagy nyitottak azokra. A felkeresés és a nyitottság egymással is messzemenőleg összefügg: aki már fordult OTGY-hoz, 75%-ban nyitott az OTGY-hoz és (csak) 43%-ban a NOTGY-hoz fordulás gondolatára, míg aki NOTGY-nál járt, NOTGY-hoz 75%-ban, OTGY-hoz 72%-ban fordulna adott esetben a jövőben (itt természetesen az OTGY és NOTGY kategóriák mutatnak bizonyos átfedést).
6 A természetgyógyászathoz való viszony demográfiai háttere Az alábbi táblázat az (orvos- és nem-orvos) természetgyógyászhoz fordulás ill. az arra való nyitottság %-os arányát mutatja a legfontosabb demográfiai paraméterek szerint, a hozzájuk tartozó, Chi-négyzettel mért szignifikancia-szinteket is jelezve. TGY-hoz fordult % TGY-hoz fordulásra nyitott % NEM ** ** FÉRFI 15,8 34,2 NŐ 29,8 49,0 KOR ** 29 ÉV ALATTI 14,8 43,0 30-39 ÉVES 26,4 46,0 40-49 ÉVES 24,3 42,5 50-59 27,8 40,9 60 ÉV FELETTI 23,9 36,6 ISKOLAI VÉGZETTSÉG ** ** 8 OSZTÁLYNÁL KEVESEBB 18,4 33,0 8 ÁLTALÁNOS 20,4 36,2 SZAKMUNKÁSKÉPZŐ 16,7 40,2 ÉRETTSÉGI 34,3 55,5 FŐISKOLA, EGYETEM 29,0 53,3 JÖVEDELEM * ** JÓVAL AZ ÁTLAG ALATT 22,5 38,0 ÁTLAG ALATT 22,4 39,0 ÁTLAGOS 21,6 41,8 ÁTLAG FELETT 29,1 53,6 JÓVAL AZ ÁTLAG FELETT 47,1 70,6 TELEPÜLÉSTÍPUS ** ** BUDAPEST 38,3 54,3 MEGYEI JOGÚ VÁROS 25,7 47,3 VÁROS 27,7 50,4 5.000-10.000 LAKOSÚ TELEPÜLÉS 12,5 23,1 2.000-5.000 LAKOSÚ TELEPÜLÉS 13,5 37,1 1.000-2.000 LAKOSÚ TELEPÜLÉS 18,3 28,4 1.000 LAKOS ALATTI TELEPÜLÉS 0,00 20,0 FÖLDRAJZI RÉGIÓ ** ** BUDAPEST 38,3 54,3 NYUGAT-DUNÁNTÚL 15,3 42,4 ÉSZAK-DUNÁNTÚL 12,3 36,2 DÉL-DUNÁNTÚL 16,4 37,1 PEST MEGYE 23,9 35,4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 25,6 28,8 ÉSZAK-ALFÖLD 19,1 40,1 DÉL-ALFÖLD 20,4 50,0 *= p<0,05 **= p<0,001 A táblázat összefoglalja a legfontosabb ismérvek szerinti megoszlásokat. Az alábbiakban néhány szempontot bővebben is kifejtünk. Adataink arra utalnak, hogy a nők a természetgyógyászhoz fordulás és a nyitottság tekintetében is határozottan megelőzik a férfiakat. Ez az összefüggés (amely a fontosabb demográfiai háttértényezők kontrollálása mellett is szignifikáns)
7 országos viszonylatban jelenthető ki, nem feltétlenül érvényes minden egyes régióban. Mint később bemutatjuk, baranya megyei vizsgálatunkban a nem szerepe kevésbé egyértelmű, és szinte teljes mértékben kiváltható olyan faktorokkal, mint a foglalkozási státusz, anyagi helyzet, egészségi állapot stb.) Az életkori megoszlások arra utalnak, hogy a tényleges természetgyógyászhoz fordulás a középkorúakra, míg a nyitottság inkább a fiatalokra jellemző (bár ez az összefüggés statisztikailag nem szignifikáns). (ld. 1.sz. ábra) 1. ábra Természetgyógyászhoz fordulók és arra nyitottak száma nem és életkor szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászathoz való pozitív viszony (mint ahogy ezt nemzetközi tanulmányok is egyöntetűen alátámasztják) a magasabb iskolai végzettséggel kapcsolódik össze. Érdekes, magyar sajátosság ugyanakkor, hogy ez elsősorban az orvosok által gyakorolt természetgyógyászatra igaz, ahogy ezt a fordulások átlagát jelző, alábbi ábra is mutatja. (A nyitottságra ez a különbség kevésbé érvényes.) 2. ábra. Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás aránya nem és iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1999-ben. A jövedelmi viszonyokat vizsgálva megállapítható, hogy a nemzetközi irodalommal egybehangzóan a magasabb pozíció mind a fordulással, mind a nyitottsággal pozitíve függ össze. (Jelezzük: Antal Z. és Szántó 91-ben ezt a megoszlást csak a fordulásra találta érvényesnek, a nyitottságra nem.) (ld. 3. ábra) Az orvos-természetgyógyászatra nézve a tendencia egyértelműbb.
8 3. ábra Természetgyógyászhoz fordulás és nyitottság átlaga nem és jövedelmi kategória szerint Magyarországon, 1999-ben. A településtípusok szerinti megoszlás egyértelműen arra utal, hogy a természetgyógyászat térhódítása elsősorban városi jelenség. A számadatok tanúsága szerint Budapest messze élen jár (ez már 1991-ben is megállapítást nyert). Nagy szakadék mutatkozik a város nem város határon. Ha a földrajzi régiók és a településtípus szerinti megoszlásokat együtt vizsgáljuk, kiderül, hogy a vidéki városok közt jelentős regionális különbségek fedezhetők fel, s így egyes régiókban a budapestit megközelítő vagy meghaladó értékekkel kell számolnunk. (ld. 4. ábra) 4. ábra Természetgyógyászhoz fordulás és nyitottság aránya földrajzi régió és településtípus szerint Magyarországon, 1999-ben. Tovább árnyalja a képet, ha elkülönítve vizsgáljuk az orvos- és nem-orvos természetgyógyászathoz való fordulást. Ekkor láthatóvá válik, hogy a fővárosra elsősorban a kiugró arányú orvos-természetgyógyászat igénybevétel jellemző, a nem-orvos által gyakorolt természetgyógyászat a vidéki városokban ugyanúgy (vagy jobban) virágzik. (ld. 5. ábra)
9 5. ábra Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulás aránya földrajzi régió és településtípus szerint szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászhoz fordulásra való nyitottságot is érdemes elkülönítve kezelni a szolgáltató képzettsége szerint. Ez a megoszlás már jóval nagyobb szórást mutat mind a régiók, mind a település típusa szerint. Némely régiókban a nyitottság aránya a nem-városi lakosság körében megközelíti vagy megelőzi a városi populációét (Pest megye, Nyugat-Dunántúl), máshol kifejezett különbség észlelhető (pl. Észak-Dunántúl). (ld. 6. ábra) 6. ábra Orvos- és nem-orvos természetgyógyászhoz fordulásra vonatkozó nyitottság földrajzi régió és településtípus szerint Magyarországon, 1999-ben. A természetgyógyászhoz való viszony (fordulás és nyitottság) demográfiai hátterének árnyaltabb vizsgálatára ad lehetőséget a regresszióanalízis. A fordulást, mint dichotóm változót vizsgálva, a logisztikus regressziós modellbe bevontuk a nem, kor, iskolai végzettség, jövedelem, településtípus és földrajzi régió kategóriáit, abból a célból, hogy ezek együttes hatásából a szignifikáns tényezőket kiválogathassuk. Az eredmények szerint (a részletek mellőzésével): a nem szignifikáns (Sig=0,000) (a nők kétszer valószínűbben fordulnak); az életkor szignifikáns (Sig= 0,002) (elsősorban az idősebb középkorosztály);
10 az iskolai végzettség elveszíti szignifikanciáját (Sig=0,061) (az esélyhányados (OR) összehasonlítás szerint pl. az érettségizettek másfélszer valószínűbben fordulnak TGY-hoz, mint a diplomások); A jövedelmi kategória összességében nem szignifikáns (Sig=0,248) (viszont a legfelső kategóriához viszonyítva az alsóbbak OR értéke 0,3 és 0,4 körül mozog); A településhierarchia messzemenően szignifikáns marad (Sig=0,000) (tehát nem a lakosság eltérő demográfiai összetételének köszönhető az összefüggés); A földrajzi régió nem szignifikáns (Sig=0,159) (Budapestet nem számítva a sorrend: Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Dunántúl). A természetgyógyászhoz fordulásra vonatkozó nyitottságot, mint dichotóm változót vizsgálva, a logisztikus regressziós modell hasonló módon levezethető. Az eredmények szerint (a részletek mellőzésével): a nem szignifikáns (Sig=0,000) (a nők kétszer valószínűbben nyitottak) az életkor nem szignifikáns (Sig= 0,876) az iskolai végzettség nem szignifikáns (Sig=0,483) (az OR mutatók szerint ugyanakkor, a diplomásokhoz képest a legalacsonyabb végzettségűek 40%-kal kevésbé, míg az érettségizettek 20%-kal inkább nyitottak) A jövedelmi kategória összességében nem szignifikáns (Sig=0,248) (viszont a legfelső kategóriához viszonyítva a forduláshoz hasonlóan az alsóbbak OR értéke 0,4-0,6 között van) A településhierarchia szignifikáns marad (Sig=0,000) (pl. Budapesthez képest a falvakban élők 65-75%-kal kevésbé valószínűen nyitottak) A földrajzi régió szignifikáns (Sig=0,011) (Budapeset nem számítva a sorrend: Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország (!); az OR értékekben 120%-os különbség van a sor első és utolsó tagja közt). A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a természetgyógyászat népszerűsége emelkedőben van, az 1991- es és 1995-ös adatok tükrében. Összességében a természetgyógyászattal a nők, középkorúak, érettségiveldiplomával rendelkezők, városi lakosok szimpatizálnak inkább. Jelentős különbségek mutatkoznak az orvos ill. nem-orvos által képviselt természetgyógyászat tekintetében. Markáns eltérések találhatók a természetgyógyászhoz fordulás ill. az azzal kapcsolatos nyitottság demográfiai háttere között. A természetgyógyászathoz való viszonyban jelentősek a regionális különbségek. Demográfiai szemopontok szeint a természetgyógyászat magyarországi helyzete nem tér el lényegesen a nemzetközi irodalomban közölt adatoktól. Speciálisan magyar jelenségek: az érettségivel rendelkezők körében még a diplomásokhoz képest is erősebb a szimpátia (viszont a hangsúly 91-hez képest magasabb irányba tolódott);
11 a jövedelmi viszonyok hatása csak úgy érhető tetten, ha a legfelső kategóriát viszonyítjuk a többihez; 8 91-es vizsgálatokhoz képest a demográfiai háttértényezők egyértelműen közelebb kerültek a nyugat-európai amerikai megoszlásokhoz. Panaszok, módszerek, szubjektív hatásosság, elégedettség Az alábbi táblázat a természetgyógyászhoz fordulás okaként megjelölt egészségi panaszok százalékos megoszlását mutatja. Panasz Orvos-természetgyógyásznál Nem-orvos természetgyógyásznál Mozgásszervi 51% 44% Pszichés 15% 12% Emésztő-, légző-, keringési rendszeri 7% 14% Bőr- és allergiás 7% 7% Nőgyógyászati 5% 3% Egyéb 2% 7% Kivizsgálás, megelőzés 2% 4% Nem válaszolt 9% 9% A táblázat adatai azt igazolják, hogy nemzetközi és korábbi hazai adatokkal összhangban Magyarországon is elsősorban krónikus, nem-fatális, mozgásszervi panaszokkal (gerincbántalmak, reumás panaszok stb.) keresik fel az emberek a természetgyógyászati rendeléseket. Figyelemre méltó a pszichés panaszok megjelenésének relatíve magas aránya (a válaszadók megfogalmazása szerint: kimerültség, stressz, idegi, lelki problémák, alvászavar stb.). Fontos észrevétel továbbá, hogy a panaszok megoszlása nem mutat igazán markáns különbséget orvos nem-orvos viszonylatban. Az igénybevett természetgyógyászati módszer meghatározása nehéz, a válaszadók sok esetben nem tudják könnyedén azonosítani, megnevezni a kapott terápiát (rosszabb esetben a kezelő sem). Illusztrációul, az alábbi táblázatban bemutatjuk a nem-orvos természetgyógyászhoz fordulók által felsorolt módszerek %-os megoszlását. Módszer % Módszer % kézrátétel 13,8 agykontroll 0,9 bioenergia 10,3 akaratátvitel 0,9 masszázs 10,3 nyújtás 0,9 gyógyfű, gyógytea 9,5 reflexológia 0,9 csontkovácsolás 7,8 inga 0,9 talpmasszázs 6,0 pszichotronika 0,9 íriszdiagnosztika 4,3 mozgatás 0,9 akupunktúra 2,6 hipnózis 0,9 tisztító kúra 1,7 beszéd 0,9 jelgyógyászat 1,7 reiki 0,9 diéta 0,9 kanállal masszírozás 0,9 életmódváltás 0,9 NEM TUDJA 19,0
12 Adataink tanúsága szerint a nem-orvos természetgyógyásznál gyakran alkalmaznak ún. bioenergiát (a kézrátétel is ide tartozik), valamint különféle mozgatásos terápiákat (masszázsok, csontkovácsolás), illetve gyógyfüveket. Gyakorlatilag ötből négy kliens nem tudja, milyen terápiában részesül. A hatásosság, elégedettség kérdése több módon mérhető. Az elégedettség egyik jele, hogy valaki úgy gondolja, ezt adott esetben máskor is megpróbálná. Ez a beállítódás, mint fentebb jeleztük, kb. 75%-os, orvos és nem-orvos kategóriában egyaránt. A másik módszer az elégedettség iskolai osztályzatoknak megfelelő meghatározása. A természetgyógyászhoz fordulók elégedettségüket az alábbi osztályzatok arányában fejezték ki: Mennyire volt elégedett a orvos-természetgyógyásznál nem-orvos természetgyógyásznál legutóbbi természetgyógyászati kezeléssel? 1 10% 13% 2 6% 9% 3 26% 20% 4 29% 28% 5 28% 31% A százalékos értékek tanúsága szerint nincs jelentős különbség az elégedettségben attól függően, hogy orvos avagy nem-orvos kezelőnél járt a válaszadó. Az elégedettség okai közt tüntették fel többek között az alábbiakat: hatásos volt átmeneti javulást hozott kellemes volt megbízható volt a kezelő elég időt szánt rá a kezelő nem kellett gyógyszert szedni stb. Az elégedetlenség okai többek között: eredménytelen volt drága volt nem volt szimpatikus a kezelő nem adott megfelelő tájékoztatást a kezelő stb. Régebbi vizsgálataink (természetgyógyászhoz fordulók 476 fős mintája, 1996) alapján az összes elégedettségi arány kb. 65-70%-ra becsülhető, és ez egybevág a legtöbb nemzetközi irodalmi adattal.
13 A természetgyógyászathoz való viszonyt befolyásoló egyéb tényezők A természetgyógyászat igénybevétele ill. az arra való nyitottság, természetesen, bonyolult folyamatok eredménye: testi, lelki, társadalmi komponensei együtt, egymástól alig szétválaszthatóan működnek közre. E folyamatok alaposabb megértése az eddigiektől eltérő kérdések megválaszolását igényli. Ezek a kérdések érintik többek közt az egészségi állapot, az orvoshoz fordulási szokások, az öngyógyítás, az egészségtudatosság, hiedelmek területeit. Az OTKA támogatás anyagi korlátai miatt ezeket a dimenziókat a Dr. Tahin Tamás által vezetett Baranya megyei egészségszociológiai kutatáshoz kapcsolva vizsgáltuk (Ld. II. minta). Baranya megyében a természetgyógyászhoz fordulók arányát az országos átlagnál alacsonyabbnak találtuk: orvos-természetgyógyászhoz a válaszadók 6%-a, nem-orvos természetgyógyászhoz 10%-a (összesen bármelyikhez 13%) fordult. A nyitottságot mérő számok is alacsonyabbak: orvos-természetgyógyászhoz 30%, nem-orvos természetgyógyászhoz 21% (összesen 33%) fordulna a jövőben. Azzal az állítással, hogy a legtöbb természetgyógyász csak a pénzcsináláshoz ért, 55% nem ért egyet, míg azzal, hogy ezek a módszerek reménytelen esetben is segíthetnek, 41% egyetért. A természetgyógyászatra vonatkozó, fenti függő változók (fordulás + nyitottság + attitűdök) összevonásával olyan, ordinális változót képeztünk, amely 7 lehetséges értéket vehet fel a természetgyógyászattól való teljes elzárkózás és teljes nyitottság közt (nevezzük ezt a változót viszony -nak). A továbbiakban ennek a függő változónak a, különböző háttérváltozók lépcsőszerű beléptetésével végzett, lineáris regresszió-analízisét vázoljuk. Terjedelmi okokból a független változók képzésére nem térünk ki részletesen. Egészségi állapot és orvoshoz fordulás Ebben a modellben arra kerestük a választ, hogy adott demográfiai háttér mellett milyen módon függ a természetgyógyászathoz való viszony az egészségi állapottól? a demográfiai háttér és az egészségi állapot kontrollálása mellett hogyan alakítják a vizsgált jelenséget az orvoshoz fordulási szokások? Független változók: Demográfiai mutatók: életkor, nem, iskolai végzettség, családi állapot, foglalkozási státusz, anyagi helyzet, település; Egészségi állapot: önértékelés (kiváló jó megfelelő rossz), idült betegségek száma (fatális és nem-fatális), tevékenységkorlátozottság; Orvoshoz fordulás: összes orvoshoz fordulás gyakorisága, házi orvoshoz fordulás gyakorisága, gyógykezelő (kuratív) célú orvoshoz fordulás gyakorisága, preventív állapot ellenőriztetés stb.) célú orvoshoz fordulás gyakorisága.
14 A modellbe első lépésben csak a három, legalapvetőbb demográfiai változót, majd a másodikban a többit visszük be. A 3-as modellben az egészségi állapot, a 4-esben az orvoshoz fordulási szokások kerülnek be újonnan. A regresszió-elemzést elvégeztük a fordulás és a nyitottság esetében külön-külön is, ezekre részletes kifejtés nélkül utalunk a továbbiakban. A természetgyógyászathoz való viszony regressziós modelljei I. Modell B Beta Sig R 2 1 Konstans 3,196,000,035 Iskolai végzettség,050,099,000 Nem,103,035,102 Életkor,019,143,000 2 Konstans 2,550,000,070 Iskolai végzettség -,008 -,016,520 Nem,073,025,240 Életkor,020,151,000 Családi állapot,089,026,217 Foglalkozási státusz,170,115,000 Anyagi helyzet: felső negyed,188,054,013 Település hierarchia,169,129,000 3 Konstans 2,495,000,079 Iskolai végzettség -,008 -,016,511 Nem,033,011,599 Életkor,022,162,000 Családi állapot,095,028,183 Foglalkozási státusz,160,108,000 Anyagi helyzet: felső negyed,180,051,018 Település hierarchia,166,127,000 Egészségi állapot önértékelése,110,057,026 Fatális idült betegség -,008 -,003,905 Nem fatális idült betegség -,379 -,125,000 Tevékenységkorlátozottság -,045 -,014,507 4 Konstans 2,691,000,088 Iskolai végzettség -,009 -,019,449 Nem -,009 -,003,885 Életkor,021,156,000 Családi állapot,095,027,184 Foglalkozási státusz,153,103,000 Anyagi helyzet: felső negyed,186,053,014 Település hierarchia,152,117,000 Egészségi állapot önértékelése,137,072,007 Fatális idült betegség,052,018,471 Nem fatális idült betegség -,335 -,110,000 Tevékenységkorlátozottság -,039 -,012,561 Orvoshoz járás gyakorisága -,146 -,110,024 Háziorvoshoz járás gyakorisága,165,129,001 Kuratív orvoshoz járás gyak. -,115,060,107 Preventív orvoshoz járás gyak. -,111 -,061,032 A regressziós modellbe először bevitt, alapvető demográfiai mutatók (nem, kor, iskolai végzettség) közül a fiatalabb életkor és a magasabb iskolai végzettség kapcsolódik össze a pozitív viszonnyal, ezzel szemben a nemi hovatartozás nem játszik olyan markáns szerepet a baranyai mintában.
15 A következő lépésben egyéb fontos demográfiai jellemzőket léptetve a modellbe, a magasabb foglalkozási státusz a jobb anyagi helyzet és a településtípus (inkább város) hatása szignifikáns, miközben az iskolai végzettség szignifikanciája megszűnik (az előbbi faktorok kiváltják ). A regressziós modellbe az egészségi állapotot beléptetve, annak paraméterei közül a jobb önértékelés (közbevetve: a rosszabb önértékelés a szűken vett fordulással függ össze) és az idült betegségek (azon belül is kizárólag a nem-fatális betegségek) magasabb számának hatása azonosítható. A tevékenységkorlátozottság szerepe nem szignifikáns. Adataink alapján a szakirodalommal összhangban kijelenthetjük, hogy a természetgyógyászat igénybevétele és az ahhoz fűződő szimpátia egyértelműen összekapcsolódik a több, nem-fatális, krónikus betegség meglétével, a fatális megbetegedésekkel (és a tevékenység-korlátozó állapotokkal) viszont nem. Ennek az irodalomból ismert magyarázata nálunk is érvényes lehet: a súlyosabb egészségi problémák esetén általában inkább az orvosi ellátásra számítanak az emberek. Kontrollált demográfiai és egészségi állapot háttér mellett az orvoshoz járás gyakorisága pozitíve, míg a háziorvoshoz járás negatíve függött össze. Az összes orvoshoz fordulások közül a gyógykezelő célú egyáltalán nem, a preventív célú pozitív összefüggést mutatott a függő változóval. A már ismert kutatások eredményeivel összhangban, az a tapasztalatunk, hogy a természetgyógyászatot a gyakrabban orvoshoz fordulók jobban preferálják. Ez azt támasztja alá, hogy az emberek nem feltétlenül egymást kizáró alternatívákban gondolkodnak (mint arra az alternatív medicina kifejezés utalna). Alternatívát jelenthet azonban az alapellátásban, minthogy a háziorvoshoz fordulás gyakorisága a függő változóval negatív összefüggést mutat. Emellett jelentősége lehet annak is, hogy míg a preventív céllal orvoshoz fordulók inkább szimpatizálnak a természetgyógyászattal, a gyógykezelő célú orvoshoz fordulás gyakoriságával az összefüggést nem találtuk szignifikánsnak. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a magasabb összes orvoshoz fordulás nagyobb részben a megelőző-ellenőrző, és kevésbé a gyógyító célzatú felkereséseknek köszönhető. Amint az R 2 érték mutatja, a függő változó alakulását az eddig vizsgált tényezők kb. 9 százalékban magyarázzák, érdemes tehát újabb hatótényezőket keresni. A természetgyógyászathoz való viszonyt befolyásoló egyéb tényezők A természetgyógyászathoz való viszonyulás kialakításában nyilvánvalóan számos egyéb tényező játszik szerepet. Ezek közül néhányat a külföldi szakirodalomra és saját, régebbi kutatásainkra támaszkodva kiválasztottunk, azzal a céllal, hogy hatásukat megpróbáljuk mérhetővé tenni. Az alábbi faktorokat vizsgáltuk: attitűdök általában az orvosok, orvostudomány felé (3 kérdés) attitűdök a válaszadó saját háziorvosa felé (4 kérdés) életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben (2 kérdés: tett-e ill. elhagyott-e valamit)
16 öngyógyítás (5 kérdés: elsősorban olyan, alternatív módszerek, mint gyógynövény-kúrák, gyógy-cseppek, reformtáplálkozás, jóga, relaxáció stb.) egészségtudatosság (10 kérdés, ebből 5 elsősorban ún. alternatív tudatosságra vonatkozik, mint pl. étrend-változtatás az aktuális egészségi állapot szerint, állati eredetű táplálékok redukálása, környezetbarát termékek vásárlása stb. - Furnham nyomán) irracionális-misztikus hiedelmek (6 kérdés: gondolatátvitel, jövőbelátás, reinkarnáció, pszichokinézis, asztrológia - horoszkóp, UFO stb.) pszicho-szociális faktorok (szociális támogatottság: 5 kérdés; elhúzódó stressz: 3 kérdés; pozitív gondolkodás: 1 kérdés) Az alábbi regressziós modellben csak azokat a tényezőket mutatjuk be, amelyek szignifikánsnak mutatkoztak. Természetgyógyászathoz való viszony regressziós modelljei II. Modell B Beta Sig R 2 1 Konstans 2,656,000,089 Iskolai végzettség -,009 -,018,473 Nem -,008 -,003,905 Életkor,020,147,000 Foglalkozási státusz,161,109,000 Anyagi helyzet: felsõ negyed,203,058,008 Település hierarchia,142,109,000 Egészségi állapot önértékelése,159,083,002 Nem fatális idült betegség 99-ben -,163 -,113,000 Orvoshoz járás gyakorisága -,205 -,154,000 Háziorvoshoz járás gyakorisága,176,137,000 Preventív célú orvoshoz járás gyakorisága -,082 -,045,068 2 Konstans 2,602,000,200 Iskolai végzettség -,023 -,047,055 Nem -,092 -,031,133 Életkor,009,068,003 Foglalkozási státusz,092,062,011 Anyagi helyzet: felsõ negyed,120,034,100 Település hierarchia,063,048,034 Egészségi állapot önértékelése,127,066,009 Nem fatális idült betegség 99-ben -,130 -,090,000 Orvoshoz járás gyakorisága -,183 -,138,000 Háziorvoshoz járás gyakorisága,163,128,000 Preventív célú orvoshoz járás gyakorisága -,074 -,041,077 Attitûdök a saját orvosával kapcsolatban,149,042,038 Alternatív öngyógyítás,193,065,002 Életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben,136,046,028 Alternatív egészségtudatosság,455,138,000 "Alternatív" hiedelmek,730,247,000 Szociális támogatottság,162,054,009 Krónikus stresszhelyzet -,102 -,034,086 Pozitív gondolkodás,194,066,001 Adataink alapján tehát megállapítható, hogy adott demográfiai helyzet, egészségi állapot és orvoshoz fordulási szokások esetén az alábbi tényezők szignifikánsan hozzájárulnak a természetgyógyászattal kapcsolatos pozitív viszonyuláshoz:
17 negatívabb attitűd a saját kezelőorvos felé (az orvoslás általános negatív megítélését néhány külföldi publikációval ellentétben nem találtuk szignifikánsnak) alternatív öngyógyító módszerek gyakoribb igénybevétele életmód-változtatás az elmúlt 8-10 évben magasabb egészségtudatossági szint kifejezettebb alternatív hiedelemvilág (a legmagasabb Beta értékkel!) magasabb szociális támogatottság pozitívabb gondolkodás elhúzódó stressz állapot (elsősorban a nyitottsággal függ össze) Az R 2 érték azt mutatja, hogy a modellbe újonnan bevitt tényezők jelentős magyarázó erővel (11%) bírnak, miközben az anyagi helyzet és a preventív célú orvoshoz fordulás szignifikanciája megszűnik. Külföldi irodalmi adatokkal megegyezően, Magyarországon is érvényes, hogy az orvos-beteg viszony problémássága és az erősebb öngyógyítási törekvések együtt járnak a természetgyógyászat preferálásával. Ugyanez érvényes a magasabb egészségtudatossági szintre is: míg az általános egészségtudatosság csak a fordulás, az alternatív egészségtudatosság minden függő változó értékét szignifikánsan befolyásolja. Az alternatív hiedelemvilág és a természetgyógyászat összekapcsolódásáról kevés nemzetközi publikáció tudósít, vizsgálataink (és a hétköznapi tapasztalatok) azonban messzemenően alátámasztják azt. A pozitív gondolkodás és a stresszel járó életvitel szintén ismert háttértényezői a jelenségnek. A magasabb társas támogatottságra nem találtunk minden kétséget kizáró magyarázatot az általunk ismert irodalmi források alapján. 4. Összefoglalás, előre tekintés Kutatásunkkal a természetgyógyászat magyarországi helyzetének empirikus vizsgálatára vállalkoztunk. A helyzetfelmérés időszerű, hiszen egyrészt, mint láttuk, a szóban forgó jelenség társadalmi hordereje növekvőben van, másreszt, relatíve kevés hazai kutatás foglalkozott eddig a témával. Az országos, reprezentatív mintán végzett felmérés a természetgyógyászat igénybevételének és az arra való nyitottságnak a demográfiai hátterét térképezte fel, míg a Baranya megyében lebonyolított vizsgálat a jelenséget befolyásoló, mélyebben megbúvó tényezőkre világított rá. A kutatás legfontosabb konklúziói: A természetgyógyászat jelensége terjed, társadalmi és egészségügyi jelentősége növekvőben van, így érdemes több figyelmet szentelni a folyamatok mélyebb megértésére
18 A természetgyógyászattal a társadalmi hierarchia magasabb fokain állók szimpatizálnak elsősorban, ezért mindenképpen le kell számolnunk azzal a hiedelemmel, hogy a jelenség a primitív, hiszékeny emberekre van legnagyobb hatással. A természetgyógyászattal demográfiai háttere egyre inkább közelít a nyugateurópai mintázathoz, de vannak magyar specifikumok is, amelyek úgy tűnik a társadalmi fejlődés lemaradásával járnak együtt (pl. az iskolai végzettségben az érettségi-dominancia vagy a jövedelmi helyzetben a felső kategória leszakadása). A természetgyógyászhoz fordulást és az arra való nyitottságot érdemes külön vizsgálni, hiszen jelentős eltérés van megoszlásuk, magyarázó tényezőik tekintetében. Általában a fordulók idősebbek, betegebbek, míg a nyitottak fiatalabbak, egészségesebbek. A regionális megoszlások is rendkívül változatosak: Észak-Magyarország pl. első a fordulásban, utolsó a nyitottságban!) Bár az orvos és nem-orvos által kínált szolgáltatások általános megítélésében nagy különbségek vannak, az igénybevétel szintjén alig találtunk lényeges különbségeket, a panaszok és az elégedettségi szintek is hasonlóak. A viszonylag magas elégedettség a folyamatok újratermelődésében jelentős szerepet játszhat. Az orvos-beteg kapcsolat individuális (és társadalmi) szintű problémái hozzájárulhatnak a természetgyógyászat virágzásához, ami akkor jelenthet igazán veszélyt, ha a két ellátási szektor teljesen szeparálódik. Eredményeink tehát aláhúzzák az orvos-beteg kommunikáció növekvő jelentőségét. A természetgyógyászat, mint egészségügyi ellátási forma, Magyarországon is elsősorban krónikus, nem fatális betegségek, állapotok kezelésére rendezkedett be. Amennyire a statisztikai adatokból ez megítélhető, ezt a feladatát relatíve eredményesen végzi. A természetgyógyászat, mint társadalmi jelenség, összefügg a lakosság egészségmagatartásának, egészség-tudatosságának, hiedelmeinek alakulásával. Ez az összefüggés minden valószínűség szerint (a lakosság egészségi állapotára nézve jótékony) kölcsönhatást takar: a magasabb egészségtudatossági szint elvezethet új ellátási alternatívákhoz (öngyógyítás, természetgyógyászat stb.), a természetgyógyászattal való találkozás pedig segítheti a fejlettebb egészségmagatartási formák kialakulását. Be kell látnunk, hogy a természetgyógyászat jelenségének megértésétől még messze állunk. Annak ellenére is, hogy az utóbbi években viszonylag nagy adatbázist sikerült felépíteni (95: baranyai populáció, 96: természetgyógyászok, 97: természetgyógyászhoz fordulók, 97: orvosok és orvostanhallgatók, 97-98: pszichiátriai betegek, 98-99-es baranyai populáció, 99: országos reprezentatív minta), a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzése és új adatok gyűjtése (pl. mozgásszervi-, daganatos betegek, egészségügyi dolgozók körében stb.) újabb tennivalókat vetít előre. A már kidolgozott eredmények szisztematikus publikálása is a közeljövő feladata.