JEGYZŐKÖNYV a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottság rendkívüli üléséről Időpont: 2008. február 8. Helyszín: Budapest, Parlament, Delegációs terem Jelenlevők: jelenléti ív szerint Ülést levezető elnök: Dr. Kolber István, államtitkár I. Tájékoztató az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai végrehajtásának állásáról (együttes ülés a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottságával) Előadó: Mosonyi Balázs Az ülésen kiosztásra került a prezentáció, amely a jegyzőkönyv I. sz. mellékleteként, annak elválaszthatatlan részét képezi. A tájékoztatót megelőzően bevezetésként elmondja, hogy a Közép-magyarországi Operatív Program Monitoring Bizottság és a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottságának együtt ülésére kerül sor. Köszönti a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottságának újonnan érkezett tagjait. Észrevételek az előadással kapcsolatban: Tenczer Tamás (SzMM): Kérdés, hogy a prezentáció a teljes kétéves keretre vonatkozik vagy csak az eddig megjelent kiírásokra? A szociális pályázati kiírások ugyanis jelenleg társadalmi egyeztetés alatt állnak, és ezek a prezentációban nem jelentek meg. Marco Orani (Európai Bizottság): - Első megjegyzés: Pest megye leghátrányosabb térségeire vonatkozóan: Kérdés, hogy ha Pest megyében vannak olyan tevékenységek, amelyek a projektgeneráláshoz kapcsolódnak, akkor ez hogyan érinti a leghátrányosabb területeket. - Második megjegyzés: Kérdés, hogy hány szerződés aláírására került sor a kulcsfontosságú projektek esetében. A városi területeket érintő projektek esetében általános megállapodás született, hogy fontos egy integrált megközelítést követni, tehát a helyi programokat egy átfogó városfejlesztési tervhez kell kötni, és mindent a megfelelő globális tervek keretében kell végigvinni, az összes érintett (szociális, kormányzati, gazdasági stb) partnert bevonva a végrehajtásba és a tervezésbe is. Ez a módszertan bonyolult, de szükséges ahhoz, hogy koordinált és koherens megvalósításra kerüljön sor a városfejlesztési projektek esetében. Nem szabad csak a természetes folyamatokra hagyatkozni, hisz itt egy szociálisan fenntartható fejlődésről van szó, amely erős irányítást és tervezést feltételez. Kérdés, hogy milyen döntésekre és lépésekre került eddig sor ebbe az irányba, hisz ez különösen fontos a fővárosi területek esetében. Fontos, hogy ezt a megközelítést határozottabban és hatékonyabban alkalmazzuk, főleg Pest megyében, tekintettel a nagyarányú beruházásokra. Ennek az integrált megközelítésnek része, hogy a tömegközlekedésre is egy fenntartható és átfogó terv készüljön, amely gyakorlatilag előfeltétele minden nagy beruházásnak. Az integrált módszertan feltételezi, hogy feltérképezzük azt, hogy milyen közlekedési modulok
felhasználása a legalkalmasabb. Összességében tehát: az Európai Bizottság egy átfogó modellt szeretne látni ezen kérdések kezelésére. Kérdés tehát, hogy milyen konkrét lépések történtek annak érdekében, hogy ilyen irányba mozduljunk el a programmegvalósítás terén? A megjegyzések a Közép-magyarországi régióra vonatkoztak, de kéri, hogy programról programra haladjunk. Az AT-kről történő egyeztetés során külön haladunk, de itt nem, mert ez tájékoztató napirendi pont. Az Európai Bizottság észrevételeire reagálva: - Pest megyei fejlesztések: a Közép-magyarországi régió tekintetében az ülés keretében már elmondtuk, hogy külön kimutatást készítünk a területi különbségek csökkentése irányába tett lépésekről, illetve arról, hogy a pest megyei fejlesztések az összvolumenen belül milyen arányt képviselnek. A Közép-magyarországi régió egy különleges program: egyrészt van egy régiós és van egy ágazati megbontás, itt tehát kétféle filozófiát kell teljesítenünk, miközben az alapvető cél minden esetben a meglévő területi különbségek csökkentése. El kell még mondani, hogy a pest megyei fejlesztések kevésbé versenyképesek a budapestiekhez képest, kevesebb javaslat érkezik a megyéből. Ezen próbálunk javítani, és a lépésekről tájékoztatjuk a Monitoring Bizottságot is. - Kiemelt projektek: A kiemelt projektekről a Kormány dönt, azzal a feltétellel, hogy később még egy zsűriülés keretében születik meg a végleges döntés. A kiemelt projektjavaslatok esetében a kidolgozottsági szintnek magasabbnak kell lennie a benyújtáskor, mint a pályázatoknál. Itt be kell adni egy megvalósítási tanulmányt és további nagy mennyiségű dokumentációt. Tekintettel arra, hogy itt nagyszámú projektről és beruházásról van szó, a dokumentáció (támogatási szerződés stb) és az értékelés előkészítése nagyon időigényes. Jelenleg a támogatási szerződés előkészítésének fázisában vagyunk. Azt tervezzük, hogy az első körben elfogadott projekteknél ebben a félévben szerződést kötünk, néhány esetben pedig egyéni kormánydöntés kell arról, hogy támogatásra jogosult-e az adott projekt. A legtöbb esetben ezek nagyméretű fejlesztési infrastrukturális beruházások, hosszú idő szükséges az engedélyeztetéshez. Az Irányító Hatóság csak akkor köt támogatási szerződést, ha műszakilag és szakmai szempontból is jól előkészítettek. A pályázati kiírások esetében már van kb. 250 aláírt szerződésünk (először a Középmagyarországi régióban, a gazdasági fejlesztés terén került sor szerződéskötésekre), kb. 2000 pályázat pedig már értékelésre került. Reméli, hogy ennek a félévnek a végére már egy jelentős TSZ-kötési számról tudunk majd beszámolni. Tájékoztatásul: a mostani projektszámok (kb. 5000) már most meghaladták az NFT I-es számokat, pedig a legnagyobb pályázati hullám még nem is ért el minket, több pályázati kiírás február végén zárul. A következő hónapokban várhatóan tízezres nagyságrendet fog elérni a pályázatok száma, amely minden érintett szervezet számára komoly munkaterhet fog jelenteni. - Városfejlesztés: Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal (ÖTM) együttműködve új módszertan, filozófia került fölállításra, amelyet mindenhol kötelezően alkalmazni kell (integrált városfejlesztési módszertan), és amely a Lipcsei Kartára nyúlik vissza. Az ÖTM minden város részére ajánlásként követendő útmutatót dolgozott ki, a kiválasztott projektek esetében pedig kötelező elemként integrált városfejlesztési stratégiát várunk el, amelyet a városvezetés fogad el, és amely a következő 7-10 évre vonatkozóan meghatározza a fejlesztési irányokat az adott város esetében. Tekintettel arra, hogy szükségesnek látjuk, hogy ezeket a fejlesztéseket összekapcsoljuk minden más közcélú fejlesztéssel, a stratégiának az uniós források felhasználása mellett a helyi célkitűzésekre és tervekre, és az ehhez helyben rendelkezésre álló forrásokra is ki kell térnie. Támogatást csak a fentieknek megfelelő
projektek kaphatnak. A városok tehát iránymutatást és szakmai módszertant is kaptak az Irányító Hatóságtól, illetve a tárcától. Reményeink szerint a közeljövőben minden magyar város rendelkezni fog hasonló stratégiával. - Budapest helyzete méretéből adódóan különleges, erre átfogó stratégiai dokumentumot készíteni nem könnyű. A fővárosban is létezik egy ilyen terv (Podmaniczky-terv, Budapest hosszútávú fejlesztési terve), amely a fontosabb fejlesztésekre koncentrál, ezen belül pedig a belvárosi és kerületi fejlesztésekre külön tervek készültek. Az átfogó tervet bontják tehát alá kerületi tervekre. - Városi közlekedés, budapesti közlekedésfejlesztési tervek: Elsődlegesen az Irányító Hatóságnak kell olyan dokumentumot elkészíteni, amely mind a Kohéziós Alap, mind a KÖZOP, mind a ROP fejlesztéseit tartalmazza, és ebből kell összeállnia egy egységes fejlesztési koncepciónak. Erre időbeli dátumot, határidőt nem tudunk most megadni. Az SzMM észrevételére reagálva: A szociális pályázati kiírásokat még nem indítottuk el és csupán egy kisebb kiemelt projektünk van -, ezért a prezentációban sem jelenik meg. A szociális terület tekintetében csak az akadálymentesítést érintette, tekintettel arra, hogy ott már vannak lezárt konstrukciók is. Marco Orani (Európai Bizottság): Utolsó kérdéshez megjegyzés: Az átfogó közlekedési terv megléte előfeltétele minden projekt elfogadásának. Nem lehet projekteket úgy jóváhagyni, hogy nincs egyértelmű koncepció arra, hogy merre fejlődjön a főváros. Tenczer Tamás (SzMM): Megerősítést kér, hogy fentiek alapján a táblázat a szociális területtel is ki fog egészülni. Megjegyzi továbbá, hogy a Nyugat-dunántúli régió akciótervében nagy problémát jelent, hogy az akadálymentesítés a szociális terület részeként (egy konstrukción belül) jelenik meg, és kéri, hogy a szociális terület az ábrákon külön kerüljön feltüntetésre. II. Az ülés megnyitása, a napirend elfogadása Előterjesztő: Dr. Kolber István, elnök Az elnök köszönti a megjelenteket. Megállapítja, hogy a Monitoring Bizottság határozatképes (39 tagból 23 jelen van), majd megnyitja az ülést. Határozat: A napirendet a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta. III. Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása Előterjesztő: Dr. Kolber István, elnök A tagok megkapták az előző ülés jegyzőkönyvét, amellyel kapcsolatban egyedül az Európai Bizottság tett észrevételeket. Az ezekről készült összefoglalót az MB tagok kézhez kapták. Javasolja az észrevételek feltüntetését a jegyzőkönyvben, illetve a jegyzőkönyv következő kiegészítésekkel történő elfogadását: (1) A jegyzőkönyv bevezető részében megerősítésre kerül, hogy a Monitoring Bizottság keretében a napirendi pontok régióspecifikusan kerüljenek meghatározásra, hogy minden régiót külön napirendi pontban vizsgáljon és tárgyaljon a Bizottság, amelyből következik, hogy külön régiós határozatok elfogadására kerüljön aztán sor.
(2) A III. Javaslat a Konvergencia Regionális Fejlesztési Program Monitoring Bizottság ügyrendjére napirendi ponthoz beillesztésre kerül a következő: Mosonyi Balázs az ügyrenddel kapcsolatos kiegészítései keretében megerősíti, hogy az albizottságok 2008 első negyedévében kerülnek felállításra. továbbá: Fenti napirendi pont Monitoring részébe az alábbi kiegészítés kerül a jegyzőkönyvbe: [Checchi-Lang] Javasolja, hogy az eljárásrendbe kerüljön átemelésre az operatív program erre vonatkozó alábbi bekezdése: A Regionális Albizottságok a Konvergencia Monitoring Bizottsággal közösen viselik a felelősséget az 1083/2006 EK rendelet 65. cikkében foglalt program-végrehajtási feladatokért. A Konvergencia MB minden régió vonatkozásában egyedileg hozza meg döntéseit. A Regionális Albizottságok biztosítják a program-végrehajtás felügyeletét és a Konvergencia MB számára javaslatot tesznek a program módosítására vonatkozóan. A Konvergencia MB a Regionális Albizottságok javaslatai alapján hozza meg a döntéseit. (3) A IV. Tájékoztatás a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok végrehajtásának előrehaladásáról pontban Checchi-Lang igazgató úr észrevételeinek pontosítására kerül sor az alábbiak szerint: - A JESSICA-val kapcsolatban kifejtette, hogy az nagyban segíti az integrált város megújításokat, valamint kérte, hogy Magyarország tisztázza a fennálló kérdéseket. Szeretne további információt kapni ennek a programnak a megvalósításáról. Fontos a többi hasonló alapokkal koherenciában való működés, beleértve az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot, illetve a nemzeti programokkal való megfelelő összehangolás. - Javasolja, hogy a MB kövesse nyomon és tegyen jelentést az ágazati programok regionális hatásáról (tekintettel az ágazati programok magas pénzügyi allokációjára), illetve a régiós és országos programok közötti koordinációról. (4) A V. Javaslat a kiválasztási kritériumok elfogadására ponthoz Checchi-Lang igazgató úr észrevétele kiegészítésre kerül, az alábbi szerint: az operatív programban előírt előzetes keresletfelmérés nem jelenik meg a kritériumrendszerben. Hogyan akadályozzuk meg, hogy túlkínálat alakuljon ki. Javasolja, hogy elemzés előzze meg a projekteket, mely alapján látható, hogy fenntartható lesz-e a projekt - ezt most nem látja a kiválasztási kritériumokban. Az Európai Bizottság alábbi kiegészítései nem elfogadhatók a jegyzőkönyv tekintetében, mivel nem hangzottak el az előző ülésen: (1) A Bizottság ügyrendjének tárgyalása napirendi pont alatt kerüljön beillesztésre: A Konvergencia MB üléseit megelőzi a Regionális Albizottságok ülése. Természetesen ezzel egyetértünk, a bizottságok működésének logikájából következik, hogy ezt minden lehetséges esetben figyelembe fogjuk venni. (2) Nem elfogadható továbbá az Európai Bizottság következő módosítási javaslata, amely inkább egy értelmezési kérdés: [Mosonyi Balázs] a szálláshelyek fejlesztése kapcsán: A szálláshely-fejlesztés esetén igényvizsgálat felvetése jogos. Az OP-ban meghatározottakat be fogjuk emelni.
Az ülésen elhangzottak alapján az alábbi szöveg marad a jegyzőkönyvben: A szálláshely-fejlesztés esetén igényvizsgálat felvetése jogos. Az OP-ban meghatározottakat be lehet emelni. Határozat: A Monitoring Bizottság az előző ülés jegyzőkönyvét az előterjesztő által szóban megtett, illetve a tagoknak írásban is kiosztott módosítási javaslatok beépítésével egyhangúlag elfogadta, amely így a jegyzőkönyv II. sz. mellékleteként annak elválaszthatatlan részét képezi. Módosító javaslatok: (1) A jegyzőkönyv bevezető részében kerüljön megerősítésre, hogy a Monitoring Bizottság keretében a napirendi pontok régióspecifikusan kerüljenek meghatározásra, hogy minden régiót külön napirendi pontban vizsgáljon és tárgyaljon a Bizottság, amelyből következik, hogy külön régiós határozatok elfogadására kerüljön aztán sor. A javaslatot a Monitoring Bizottság egyhangúlag támogatta. (2) A III. Javaslat a Konvergencia Regionális Fejlesztési Program Monitoring Bizottság ügyrendjére napirendi pont a következőképpen kerüljön kiegészítésre: Mosonyi Balázs az ügyrenddel kapcsolatos kiegészítései keretében megerősíti, hogy az albizottságok 2008 első negyedévében kerülnek felállításra. A javaslatot a Monitoring Bizottság egyhangúlag támogatta. (3) A III. Javaslat a Konvergencia Regionális Fejlesztési Program Monitoring Bizottság ügyrendjére napirendi pont a következőképpen kerüljön kiegészítésre: [Checchi-Lang] Javasolja, hogy az eljárásrendbe kerüljön átemelésre az operatív program erre vonatkozó alábbi bekezdése: A Regionális Albizottságok a Konvergencia Monitoring Bizottsággal közösen viselik a felelősséget az 1083/2006 EK rendelet 65. cikkében foglalt programvégrehajtási feladatokért. A Konvergencia MB minden régió vonatkozásában egyedileg hozza meg döntéseit. A Regionális Albizottságok biztosítják a program-végrehajtás felügyeletét és a Konvergencia MB számára javaslatot tesznek a program módosítására vonatkozóan. A Konvergencia MB a Regionális Albizottságok javaslatai alapján hozza meg a döntéseit. A javaslatot a Monitoring Bizottság egyhangúlag támogatta. (4) A IV. Tájékoztatás a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok végrehajtásának előrehaladásáról napirendi pontban Checchi-Lang igazgató úr észrevételei a következőképpen kerüljenek pontosításra: - [ ] Fontos a többi hasonló alapokkal koherenciában való működés, beleértve az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot, illetve a nemzeti programokkal való megfelelő összehangolás. - Javasolja, hogy a MB kövesse nyomon és tegyen jelentést az ágazati programok regionális hatásáról (tekintettel az ágazati programok magas pénzügyi allokációjára), illetve a régiós és országos programok közötti koordinációról. A javaslatot a Monitoring Bizottság egyhangúlag támogatta.
(5) Az V. Javaslat a kiválasztási kritériumok elfogadására napirendi pontban Checchi-Lang igazgató úr észrevétele kerüljön kiegészítésre a szálláshelyek fejlesztése kapcsán, a következőképpen: az operatív programban előírt előzetes keresletfelmérés nem jelenik meg a kritériumrendszerben. Hogyan akadályozzuk meg, hogy túlkínálat alakuljon ki. Javasolja, hogy elemzés előzze meg a projekteket, mely alapján látható, hogy fenntartható lesz-e a projekt - ezt most nem látja a kiválasztási kritériumokban. A javaslatot a Monitoring Bizottság egyhangúlag támogatta. (6) Az V. Javaslat a kiválasztási kritériumok elfogadására napirendi pontban Mosonyi Balázs válasza az alábbiak szerint kerüljön módosításra: szálláshelyfejlesztés esetén igényvizsgálat felvetése jogos. Az OP-ban meghatározottakat be fogjuk emelni. A javaslatot a Monitoring Bizottság nem fogadta el. IV. Az ügyrend 3. sz. mellékletének (Regionális Monitoring Albizottságok ügyrendje) elfogadása Előterjesztő: Dr. Kolber István A Monitoring Bizottság egy sajátos felépítésű testület, hiszen hat operatív programot fog össze. Ezért döntöttünk úgy, hogy régiónként egy-egy regionális monitoring albizottság (RMA) működik majd. Az előző ülésen több észrevételt tettek a tagok a 3. sz. melléklettel kapcsolatban, amelyeket átvezettünk. További észrevétel érkezett a Magyar Mérnöki Kamarától, miszerint a 3. sz. mellékletben az RMA tagjai bekezdés alatt a környezetvédelem terén a Környezetvédelmi Felügyelőség, és a Nemzeti Parkok helyett a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok képviselőjét szerepeltessük, továbbá, hogy a Nemzeti Parkok helyes megnevezése: Nemzeti Park Igazgatóságok. Ezeket a módosításokat átvezetjük. Dönsz Teodóra (Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója): A tagság tekintetében két meghatározás szerepel az előterjesztésben, amely alapján a melléklet 5.1. pontja ellentmond a melléklet 2.3. pontjának. Ha ugyanis a Regionális Fejlesztési Tanácsok választják ki a civil delegáltat, akkor a civil szervezetek nem dönthetnek saját felelősségi körükben. Emellett a területfejlesztési törvény tekintetében is ellentmondás mutatkozik, mivel az sem arról szól, hogy az RFT választ delegáltat, hanem hogy civil fórumok alakulnak, és azok maguk között delegálnak. Javaslat: kerüljön a szöveg és maga az ügyrend módosításra. Van egy olyan gyakorlat a környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, hogy egy országos megválasztási fórumon a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek országos találkozóján, amely egy legitim fórum kerül kiválasztásra, hogy ki vesz részt a különböző testületek munkájában. A Monitoring Bizottságokban való részvételről és delegálásról is itt születik döntés. A tavalyi évben amikor még nem volt biztos, hogy az RMA-k felállításra kerülnek - az országos találkozón már előre készültek az RMA-kba való delegálásra, és az a javaslat született, hogy regionális környezetvédelmi civileket delegáljanak a regionális fejlesztéssel foglalkozó testületekbe. Az országos fórum egy olyan legitim testület, amelyet regionálisan is elfogad minden környezet- és természetvédő szervezet. Kéri, hogy a delegálás a Monitoring Bizottságok tagsága kiválasztásának megfelelően történjen, tehát az országos találkozó delegálhasson képviselőt az RMA-kba is. Debreczeni Ferenc (ÉARFÜ): Nem ért egyet, egy terület esetében sem elfogadható, hogy az adott területen működő országos fórum delegáljon. Létezik erre egy, a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT)
mellett működő civil egyeztető fórum, amelyet a törvényfejlesztési törvény is definiál, és amely saját ügyrenddel rendelkezik. Fenti javaslat nem felel meg a regionalizmus elvének. További gond, hogy nem minden szakmai szervezet (pl. kamarák) szerveződik regionális szinten. Ebben az esetben kéri, hogy a függetlenül működő megyei kamarák egy regionális egyeztető fórum keretében tegyenek közös javaslatot a delegáltakra. Bihari Zsuzsa (NFTET): Kovács Katalin, a Monitoring Bizottság rendes tagjának kérését tolmácsolja, miszerint kérik, hogy saját maguk választhassák ki a delegáltjukat, a saját eljárásrendjük szerint. Marco Orani (Európai Bizottság): Az Európai Unióban nem megszokott az ilyen eljárás, tehát, hogy kétszintű struktúra kerüljön felállításra, és a Monitoring Bizottság mellett Regionális Monitoring Albizottságok működjenek. Az Európai Bizottság nagyon fontosnak tartja, hogy az RMA-k szerepe ne sikkadjon el, és már az előkészítés során biztosítva legyen az RMA-k megfelelő szintű bevonása a munkába. Ennek okán kérte azt az EB, hogy a Megvalósítás fejezetben lévő rész szó szerint kerüljön bele az ügyrendbe. Kérdés, hogy ez hol fog megjelenni az ügyrendben. További észrevételek a 3. sz. melléklettel kapcsolatban: - A szöveg konzisztenciájának biztosítása érdekében megjegyzi, hogy az 1-es pontban szereplő szövegnek az EB véleményét, vagyis az OP szövegezését kell tükröznie. Az RMA-nak nemcsak részt kell vennie a munkában, de a felelősséget is meg kell osztania a Monitoring Bizottsággal, és felelősséggel részt kell venni a döntéshozatalban. - 3.2. pont: figyelembe kell venni az EB szöveges javaslatát, miszerint a Konvergencia MB az RMA-k javaslata alapján dönt. Ez ugyanis pontosítja az RMA-k szerepét a döntéshozatali folyamatban. - 5.3. pont: az eljárásrendi elvárásokat pontosítani kell, hogy az EB biztosítva lássa a rendszer multifunkcionalitásának megjelenését. Az RMA-knak legalább három héttel az MB ülése előtt kell ülést tartaniuk. Ez fontos követelmény annak érdekében, hogy kellőképpen megalapozott legyen a végső döntéshozatal, és biztosítva legyen a megfelelő szintű előkészítés. Válasz az észrevételekre: (1) Az Európai Bizottság szövegszerű javaslata elfogadható, amelynek megfelelően az OP vonatkozó része szó szerint beemelésre kerül az ügyrendbe. (2) A civil szervezetek esetében nem volt cél, hogy az RFT saját maga döntsön, hanem a civil egyeztető fórumra kívántuk rábízni ezt a feladatot. Javasolja, hogy az ügyrendből vegyük ki azt a szövegrészt, hogy az RFT választja ki, mivel az RFTnek inkább egyeztető, moderáló szerepe van. Megjegyzi, hogy eddig még nem volt precedens arra, hogy az RFT és az egyeztető fórum ne tudott volna megállapodni. A lényeg, hogy a meglévő működési keretet felhasználva kerüljön sor a kiválasztásra. Bihari Zsuzsa (NFTET): Kérdés, hogy a régióban a női szervezetek milyen szinten képviseltetik magukat. Mivel erről nincs információja, nem tudja egyértelműen támogatni vagy elutasítani a javaslatot. Általános észrevétel: Az RMA-knak éppen az a lényege, hogy régiós civil szervezeteket vonjanak be a munkájukba. A civil szervezetek képesek képviseltetni
magukat a különböző fórumokon, a területfejlesztési törvény pedig rendelkezik a civil szervezetek delegáltjainak kiválasztásáról, így a civil javaslat elfogadható. Dönsz Teodóra (Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója): A javaslatuk indoka: amennyiben a regionális civil egyeztető fórum választja ki a civil delegáltakat a különböző területeken (pl. esélyegyenlőség, környezetvédelem), akkor ez az egyeztető fórum, amely tagokkal rendelkezik a civil szervezetek által képviselt minden területről, választja meg a többi ágazati delegáltat is, amely ahhoz vezet, hogy olyan tagok vehetnek részt a döntéshozatalban, akik nem rendelkeznek a megfelelő szaktudással. Továbbá a civil egyeztető fórum csupán plusz egy lépcsőt jelent a szakterületi civilek kiválasztásában, amelyre pl. a környezetvédelem terén a fenti országos találkozó közvetlenül is alkalmas lenne. Megjegyzi, hogy az RFT választja ki szövegrészt mindenképpen ki kell venni az ügyrendből. Debreczeni Ferenc (ÉARFÜ): A területfejlesztési törvény úgy rendelkezik, hogy a civil egyeztető fórumon azok a civil szervezetek vehetnek részt, amelyek elsődleges működési területe a környezetvédelem és a területfejlesztés. Ez tehát nem a különböző területeken működő civil szervezetek fóruma, hanem olyan szervezeteket foglal magában, amelyek a fenti területekre fókuszálnak. A környezetvédelem terén tehát nem lehet gond a delegálással. A többi terület (romák, esélyegyenlőség) esetében problémák lehetnek, kétséges a jelölés eredményessége az ő szervezetükben. Marco Orani (Európai Bizottság): Fontos annak biztosítása, hogy a melléklet a főszöveggel koherens legyen. Tenczer Tamás (SzMM): Érti Debreczeni Ferenc érvelését, hogy elsősorban a területfejlesztésben érintett szervezetek delegálhassanak, akik rendelkeznek a megfelelő szaktudással, viszont ez nem minden területen valósulhat meg. Bizonyos területeken (pl esélyegyenlőség, gyermekvédelem) ugyanakkor olyan szervezetek is vannak, amelyeknél nincs meg a szükséges szakmai felkészültség, és problémát okoz a megfelelő szintű delegálás. Így megfontolandó, hogy az országos szervek oldják meg a képviselők kiválasztását. Ha kivesszük az RFT választja ki szövegrészt, akkor megoldást kell találnunk a civil szervezetek esetében a helyi szintű kiválasztásra. Bihari Zsuzsa (NFTET): Javaslat, hogy az RFT határozza meg az alapvető kiválasztási kritériumokat, amelyeknek meg kell felelnie minden együttműködő civil szervezetnek. Az esélyegyenlőség terén határidőt kell meghatározni a jelöltek kiválasztására vonatkozóan. Javasolja, hogy a kiválasztási kritériumokat közösen fogadjuk el. Dönsz Teodóra (Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója): Ha az RFT határozza meg a kiválasztási kritériumokat, akkor lényeges, hogy konzultáljon minderről a civilekkel. A jelenlegi ügyrendi kitétel, miszerint az RFT választja ki, továbbra is kétséges, és ellentmond az 5.1. pontnak. Amennyiben a civil szervezetek mandátumának kialakítása valóban az adott szervezet saját feladata és felelőssége, akkor nem elfogadható, hogy az RFT válassza ki a civil delegáltat. Az 5.1. másra magára az RMA működésére vonatkozik. Azt mondja ki, hogy amennyiben egy civil szervezet már az RMA tagja, akkor saját hatáskörében dönt és saját szabályai alapján alakítja ki álláspontját. Javasolja, hogy hagyjuk meg a törvényi hivatkozást a civil egyeztető fórumokra vonatkozóan. Nem tudunk olyan
szabályt lefektetni, amely mindenkinek megfelel. A Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottságának ügyrendje elfogadásának érdekében a következő határozati javaslat elfogadását kezdeményezi: Határozati javaslat: A 3. sz. mellékletbe kerüljön beemelésre a következő szövegrész: A Regionális Monitoring Albizottságok civil tagjainak kiválasztására a Regionális Fejlesztési Tanács mellett működő civil egyeztető fórum keretében kerül sor. A Regionális Fejlesztési Tanácsnak a kiválasztás során kötelezően egyeztetnie kell a Monitoring Bizottságban résztvevő országos szintű társadalmi szervezetekkel a lebonyolítás rendszere, a kiválasztási kritériumok és a kiválasztott szervezet tekintetében. A nem regionális, hanem megyei szinten működő szervezetek, hatóságok esetében a megyei szintű egységeknek a tagok delegálására vonatkozóan kötelezően egyeztetniük kell egymással. (3) A környezetvédelem terén a Magyar Mérnöki Kamara javaslatát elfogadtuk, átvezetésre kerül. (4) 3.2. pont: Nem támogatja, hogy kizárólag az RMA által előterjesztett ügyeket tárgyalja az MB, bár egyetért azzal, hogy minden az RMA által javasolt témát napirendjére kell tűznie a Bizottságnak. Lényeges ugyanakkor, hogy saját hatáskörében is megállapíthasson napirendi pontokat. (5) 5.1. pont: A működésre vonatkozik, nem releváns, így rendben van. (6) Az EB javaslata vonatkozásában, miszerint az RMA-k ülésére 3 héttel az MB ülését megelőzően kerül sor, kiegészítést javasol az alábbi formában: A Regionális Monitoring Albizottságok üléseire lehetőleg három héttel a Monitoring Bizottság ülését megelőzően kerül sor. Határozat a Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottsága teljes ügyrendjéről: Az ügyrendet a Monitoring Bizottság a 6. sz. módosító javaslatban foglalt kiegészítéssel egyhangúlag elfogadta, amely így a jegyzőkönyv III. sz. mellékleteként annak elválaszthatatlan részét képezi. Határozat: A 3. számú mellékletet a Monitoring Bizottság a 6. sz. módosító javaslatban foglalt kiegészítéssel két tartózkodás mellett elfogadta. Módosító javaslatok: (1) Az ügyrend VI. Regionális Monitoring Albizottságok bekezdésébe szó szerint kerüljön beemelésre az Operatív Program vonatkozó része, az alábbiak szerint: A Regionális Albizottságok a Konvergencia Monitoring Bizottsággal közösen viselik a felelősséget az 1083/2006 EK rendelet 65. cikkében foglalt programvégrehajtási feladatokért. A Konvergencia Monitoring Bizottság minden régió vonatkozásában egyedileg hozza meg döntéseit. A Regionális Albizottságok biztosítják a program-végrehajtás felügyeletét és a Konvergencia Monitoring Bizottság számára javaslatot tesznek a program módosítására vonatkozóan. A Konvergencia Monitoring Bizottság a Regionális Albizottságok javaslatai alapján hozza meg a döntéseit. A javaslatot a Monitoring Bizottság egyhangúlag támogatta.
(2) Az ügyrend IX. A Bizottság ülései fejezetébe kerüljön beemelésre a következő mondat: A Konvergencia MB üléseit megelőzi a Regionális Albizottságok ülése. A javaslatot a Monitoring Bizottság az alábbi szövegbeli pontosítással egyhangúlag elfogadta: A Konvergencia Monitoring Bizottság üléseit lehetőség szerint három héttel megelőzi a Regionális Monitoring Albizottságok ülése. (3) A ügyrend X. A döntési folyamat bekezdésébe kerüljön beillesztésre, miszerint: A Konvergencia Monitoring Bizottság a Regionális Albizottságok javaslatai alapján hozza meg a döntéseit. A javaslatot a Monitoring Bizottság az alábbi kiegészítéssel egyhangúlag elfogadta: A Konvergencia Regionális Fejlesztési Programok Monitoring Bizottsága a Regionális Albizottságok javaslatai alapján hozza meg a döntéseit, ugyanakkor a Monitoring Bizottság saját hatáskörében is hozhat döntéseket. (4) A környezetvédelem terén a 3. sz. mellékletben az RMA tagjai bekezdés alatt a környezetvédelem terén a Környezetvédelmi Felügyelőség helyett a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok képviselőjét szerepeltessük, továbbá, hogy a Nemzeti Parkok helyes megnevezése: Nemzeti Park Igazgatóságok. A javaslatot a Monitoring Bizottság egyhangúlag támogatta. (5) A 3. sz. melléklet 2.3 és 5.1. pontja közötti ellentmondás megszüntetése érdekében a civil szervezetek esetében az 5.1. pontban foglaltakat érvényesítsük, vagyis társadalmi csoportok képviseletében résztvevő szervezetek esetében a képviselt csoport általi felhatalmazásuk megszerzése, mandátumuk kialakítása saját feladatuk és felelősségük, a rájuk vonatkozó szabályok szerint. A javaslatot a Monitoring Bizottság nem fogadta el. (6) A környezetvédelmi civil szervezetek, illetve a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő szervezetek kiválasztására vonatkozó részből kerüljön ki a törvényi hivatkozás, továbbá az RFT választja ki szövegrész, a civil szervezetek saját országos fórumaikat használhassák a szervezetük részéről delegálásra kerülő képviselő kijelölésére. A javaslatot a Monitoring Bizottság nem fogadta el, ugyanakkor azt a határozatot hozta, hogy az ügyrend 3. sz. mellékletében beépítésre kerül a következő szövegrész: A Regionális Monitoring Albizottságok civil tagjainak kiválasztására a Regionális Fejlesztési Tanács mellett működő civil egyeztető fórum keretében kerül sor. A Regionális Fejlesztési Tanácsnak a kiválasztás során kötelezően egyeztetnie kell a Monitoring Bizottságban résztvevő országos szintű társadalmi szervezetekkel a lebonyolítás rendszere, a kiválasztási kritériumok és a kiválasztott szervezet tekintetében. A nem regionális, hanem megyei szinten működő szervezetek, hatóságok esetében a megyei szintű egységeknek a tagok delegálására vonatkozóan kötelezően egyeztetniük kell egymással. A javaslatot a Monitoring Bizottság két tartózkodás mellett elfogadta.
(7) A 3. sz. melléklet 3.2. pontjába kerüljön beemelésre, hogy a Konvergencia Monitoring Bizottság az albizottságok javaslata alapján dönt. A javaslatot a Monitoring Bizottság nem fogadta el. Tájékoztatást ad az RMA-k felállításával kapcsolatban. Az RMA-kra vonatkozó ügyrend elfogadásával megteremtődött az albizottságok felállításának jogi alapja. A következő napokban felkérő levelet küldünk az RFT-k elnököknek, amelyben felkérjük őket az RMAk felállítására. A következő MB-ülést megelőzően legalább három héttel kell sort keríteni az albizottságok első üléseire, amelyen már rendelkezésre kell állnia mindannak a dokumentációnak, amely az MB ülésének napirendjét érinti. V. Tájékoztató és konzultáció a Konvergencia Regionális Operatív Programok felülvizsgált akcióterveiről Előadó: Mosonyi Balázs Tájékoztatja a Monitoring Bizottságot, hogy operatív programonként, illetve régiónként tárgyaljuk az akcióterveket. Az MB tagok korábbi írásos észrevételeit beépítettük, azokra írásban reagáltunk. Azon észrevételeket, amelyek később jöttek, igyekszünk beépíteni, és az akciótervek ilyen formában kerülnek a Kormány elé jóváhagyásra. Marco Orani (Európai Bizottság): Általános észrevételeket tesz: (1) Magyarország két komplex stratégiát határozott meg: mindkét esetben mind a növekedési pólusok, mind a mikrotérségek esetében - konkrétan meghatározott kiadásokat irányoztak elő, ezekről szeretne általános áttekintést kapni. (2) Indikátorok: Kérdés, hogy az indikátorok szabványosításra kerültek? Pontosítást kér, hogy elfogadásra kerültek-e bizonyos régiókban régióspecifikus indikátorok, amelyek révén figyelembe lehet venni az adott régió sajátos tulajdonságait. Nem elképzelhető olyan standardizált rendszer, amely minden régió esetében helytálló. (3) Az EMVA-val történő koordináció: Kérdés, hogy az EMVA és a ROP-ok közti koordináció hogyan történik. (4) Tájékoztatást kér arról, hogy a regionális programok esetében van-e információ a kulcsfontosságú programokról. Válasz az észrevételekre: (1) Magyarország néhány új tervezési szintet emelt be a programokba, amely a korábbi NFT-ben nem volt: ilyenek például a növekedési pólusok, illetve a kistérségek/mikrotérségek is hangsúlyosan jelennek meg, amelyekre különösen odafigyelünk. Emellett voltak az ágazati programokon átnyúló zászlóshajó programok is. Míg a regionális programok a mikrotérségek számára jelentősek, addig a pólus programok a gazdaságfejlesztés területén hangsúlyosak. A két program (ROP és pólus program) közötti összhang természtesen fontos.
A mikrotérségek vonatkozásában bizonyos területeken (például humán infrastruktúra-fejlesztés) egyértelműen regionális preferenciák jelennek meg. E tekintetben kiemelendő a Dél-dunántúli Operatív Program, amely kifejezetten a mikrotérségek szintjét célozza meg. Ezt az irányt lehet folytatni, és a következő időszakban a mikrotérségi fejlesztési igényekre jobban odafigyelni, a mai beavatkozási politika azonban még települési szintben gondolkodik. Korábban megjelent már, hogy a régiós programokat mennyire lehet egységesen tekinteni. A régiós programok nagyon hasonló tématerületeket foglalnak magukban, a beavatkozások logikája nagyon hasonló. Eltérő a pénzügyi allokáció, az indikátorok elérési célja, a kiválasztási kritériumok. A beavatkozás területe hasonló tehát, de hogy mit akarunk elérni és mekkora összeggel, az különbözik, ebben a régiók nagy önállóságot kaptak. Ugyanazokat a célokat nincs értelme más módszertannal kezelni, mert ez is zavaró lehet, és bizonytalanná teheti a pályázati rendszert. (2) Indikátorok: Az OP-khoz képest az AT-kban már eltérést mutatnak az indikátorok. Minden régió más és más indikátárokra helyezte a hangsúlyt, mégha értelemszerűen vannak közösek is. Ez fontos az összehasonlításág érdekében, a régiós indikátorok pedig a régiós igényeket igyekeznek megfelelni (pl. Észak- Magyarországon a turizmus területén olyan régióspecifikus indikátor került elfogadásra, amely méri, hogy mennyi a kötelező látogatószám, amelyet el kell kérni, és csak akkor lehet fejleszteni, ha ezt a számot az adott projekt eléri). (3) EMVA forrásokkal való összhang: Lépéseket tettünk annak érdekében, hogy jobb legyen az összhang, rendszeresen egyeztetéseket folytatunk, és az MB-ken kölcsönösen részt veszünk. Tudatában vagyunk annak, hogy szoros koordináció szükséges, és ennek érdekében folyamatos a konzultáció. Az elmúlt hetekben is folytattunk egyeztetéseket, hogy a szorosan kapcsolódó fejlesztések tekintetében ne legyen átfedés. (4) Kulcsprojektek: A kulcsprojekteket nevesítve tartalmazza az AT, erre a régiók tárgyalásánál visszatérhetünk. Gabriela Hernandez Martin (Európai Bizottság): (5) Kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan garantálható a kistérségi/mikrotérségi célkitűzések elérése. (6) Kérdés továbbá, hogy hogyan fog működni a monitoring rendszer az akciótervek véglegesítését követően, hogyan fogjuk az akcióterveket monitorozni. (5) A régiós programok nem elsősorban a növekedési pólusokat, sokkal inkább a régiókat vagy annál alacsonyabb szintet céloznak meg. A növekedési pólusok országos jelentőségű programok, amelyek támogatása elsősorban a GOP-ból biztosított. Kistérségek: ez elsősorban a ROP-okon múlik. Van olyan terület, mint például a humán infrastruktúra fejlesztése, ahol a 3200 önkormányzat helyett már most is 168 kistérségi cselekvési terv készült. Van, ahol ez a mikrotérségi megközelítés már teljesült, van ahol nem. Mégha ez is a fejlődési cél, feltételei még nem teljesen adottak. Marco Orani (Európai Bizottság): A GOP Monitirong Bizottság ülésén úgy értelmezte az Európai Bizottság, hogy a pólusoknál is van egy horizontális stratégia. A GOP MB ülésen az a döntés született, hogy lesz majd egy tematikus ülés a növekedési pólusokról és a mikrotérségekről az év második harmadában, azzal a céllal, hogy megvitassuk, hogy a különböző típusú programok hogyan járulnak hozzá a stratégia megvalósításához. Tekintettel arra, hogy a fejlődés és a növekedési pólusok összekapcsolódnak, szükséges megtalálni azt a
koordinált módszertant, amellyel a kettő összhangba hozható. Tudatában van annak, hogy a regionális stratégiák megvalósítása nehéz feladat, de lényeges hozzá a horizontális folyamatok megértése is, amelyre egy külön megbeszélés alkalmas. V.1. A Nyugat-dunántúli Operatív Program akcióterve: A Monitoring Bizottság tagjai nem tettek észrevételt. V.2. A Közép-dunántúli Operatív Program akcióterve: Első változtatás: A turizmusfejlesztés esetében nagyon nagy volt a kiemelt projektek aránya, amelyeket beépítettünk az akciótervekbe. Ezek tükrözik a régió turisztikai elképzeléseit: például a királyi városok program nagyon fontos, jelentős forrásokat nyert el, és a fejlesztések már elindultak a szerződéskötés irányába. Másik változtatás: A megyei jogú városok városfejlesztési projektjei kiemelt projektek formájában jelennek meg, amelyek külön kerülnek a Kormány elé, és ott születik döntés róluk. Ily módon biztosítható, hogy a Kormány szorosan figyelemmel követhesse a régiós célkitűzések teljesülést, és biztosítható a Kormány és a városok elképzelései közötti összhang. Fésüs Gabriella (Európai Bizottság): Az 1. prioritás esetében a barnamezős beruházásoknál a bérlők is feltüntetésre kerültek kedvezményezettként a tulajdonosok mellett. Kérdés, hogy ennek mi az oka. Ebben a régióban derült ki egy olyan strukturális probléma, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanon a bérlők szerettek volna fejleszteni: a működtető és a tulajdonos ezért vált ketté, és így tettük lehetővé a pályázást, és a megfelelő javaslatok benyújtását. V.3. A Dél-dunántúli Operatív Program akcióterve: Az Európa Kulturális Fővárosa (Pécs) projekt kapcsán elmondja, hogy a projekt elég nagy összeggel elfogadásra került, és a Kormány 2007. júliusában külön állami támogatásról döntött. A projekt keretében beruházási tervpályázatok készültek, amelyeket hazai forrásból finanszírozott fejlesztések egészítenek majd ki. Az egyes beruházásokra megvalósítási tanulmányok és költség-haszon elemzések készültek, és az elkövetkező hetekben várható döntés az egyes projektek tartalmáról, amelyet követően megkezdődhet a technikai-műszaki előkészítés. Alapvető szempont, hogy a projekteknek 2010 után is fenntarthatónak kell lenniük. A tanulmányokat és javaslatokat ennek figyelembevételével értékeljük, külön zsűri ülésre is sor kerül majd a jóváhagyás érdekében. Végleges döntés tavasszal várható arról, hogy mely projektek indíthatók. Fésüs Gabriella (Európai Bizottság): Kérdés, hogy Jaspers szakértők bevonását tervezi-e a régió a megvalósításba. Tekintettel arra, hogy a beruházások viszonylag egyszerűek (városi területek felújítása, könyvtár létrehozása, múzeum- és kiállítóterek kialakítása), és a Jaspers szakértők inkább komplex beruházásokkal foglalkoznak, mégha nagymértékű támogatásról is van, Jaspers szakértők bevonását nem tervezzük. Szakértők bevonására módszertani szempontból esetleg a megvalósítási tanulmányok és költség-haszon elemzések elkészítése során lehet szükség, de jelenleg ezen a téren is megfelelő szinten tartunk.
V.4. Az Észak-magyarországi Operatív Program akcióterve: Giesz Balázs (GKM): Az ipari parkoknál mind ÉM-on, mind DA-ön - a minimum támogatási összeg csökkentésre került, miközben az OP-kban a cél a források elaprózódásának elkerülése volt, amellett, hogy a kihasználatlan ipari területek támogatását is el akartuk kerülni. Kérdés, hogy mi indokolta a csökkentést. Csak meglévő ipari parkokat támogatunk, ezzel ösztönözve a magasabb kihasználtsági fokot. Az ipari parkokra vonatkozó projektek esetében kötelező elem, hogy három éven belül 40%-os, öt éven belül pedig 60%-os kihasználtsági szintet kell elérni, ennek elmulasztása a források visszavonásához vezethet. A minimum támogatási összeg csökkentését az indokolta, hogy a legtöbb régióban ez az inkubátorházak fejlesztével együtt jelenik meg. A cél az volt, hogy kiterjesszük a támogatható tevékenységek körét, és csökkentsük a pályázati kiírások számát. Tekintettel arra, hogy kisebb projektek is várhatók, amelyek nem érik el az 50 millió Ftos határt, lejjebb vittük a minimum támogatási összeget. Az ipari parkokat érintő projektek esetében ugyanakkor általános tendencia, hogy több száz milliós beruházásokról van szó, így a forrás elaprózódásától nem kell tartani. V.5. Az Észak-alföldi Operatív Program akcióterve: A Monitoring Bizottság tagjai nem tettek észrevételt. V.6. A Dél-alföldi Operatív Program akcióterve: A Monitoring Bizottság tagjai nem tettek észrevételt. VI. Az ülés lezárása Tájékoztatást ad a következő időszak eseményeiről. A legfontosabb feladatok a következők: - A következő Monitoring Bizottság május környékén várható, a következő tervezett napirendi pontokkal: a 2009-2010-es akcióterv előkészítése, az éves jelentés előkészítése, tájékoztató a ROP-ok leghátrányosabb helyzetű térségekre gyakorolt hatásairól, tájékoztató az ÚMFT megvalósításában történt előrehaladásról, tájékoztató az ágazati és a ROP-ok közötti koordinációról, az ágazati operatív programok regionális hatásairól. - Kiemelt feladat a Regionális Monitoring Albizottságok létrehozása, amelyek ülése megelőzi a következő Monitoring Bizottság soros ülését. - A pólus programmal kapcsolatos lehetőség, hogy a GOP Monitoring Bizottsággal együtt nézzük át a program megvalósulását a tervezett tematikus ülés keretében. Dr. Kolber István elnök megköszöni a munkát, lezárja az ülést. Budapest, 2008. február 11.
A jegyzőkönyvet készítette: A jegyzőkönyvet látta: A jegyzőkönyvet jóváhagyta: Kóbor Ágnes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP Irányító Hatóság Mosonyi Balázs IH vezető, főigazgató Dr. Kolber István a Monitoring Bizottság elnöke