DÉLUTÁN. Sztárinterjú: Svédasztal. www.delutan.com. 2010. március Ára: 325 Ft

magazin DÉLUTÁN VIII. évfolya m 2010. március Ára: 325 Ft Svédasztal www.delutan.com Velencei karnevál Balássy Betty és Varga Feri otthona Sztárinterjú: Erdei Zsolt

Olimpia Kialudt a láng Vancouverben, véget ért a nemzetközi sport (és üzleti) élet egy újabb gigantikus vállalkozása. Nekünk, magyaroknak a rég megszokott szerep jutott: a coubertini eszmék jegyében részt vettünk a téli olimpián, és ennyi. Persze nem is várhattunk sokkal többet, hiszen az még a legjobb szándékkal sem mondható el kis hazánkról, hogy bármelyik téli sportban a nagyhatalmak közé tartoznánk, így nem rágtuk le a körmünket izgalmunkban, amikor a tundrák gyermekei viaskodtak a sífutó pályán, vagy az NHL gladiátorai osztották egymást a jégcsarnokban. Itthon néhány megszállott sportbarátot (akik fennmaradtak éjszaka, hogy egy izgalmas curling derbit vagy műkorcsolya versenyt végignézzenek) kivéve nem igazán hozta lázba a közvéleményt az egész, viszont jó apropót nyújtott az újbóli megszólalásra azok számára, akik évek óta szorgalmazzák, hogy nekünk is kéne már rendeznünk egy olimpiát. Persze nem télit, mert ahhoz nem igazán jók az adottságaink, hanem nyárit, mint amilyet legutóbb a kínaiak csináltak. Tökéletesen egyetértek velük. Kell végre valami, ami felrázza, kimozdítja az embereket az általános jólét, a nyugalom, a kiegyensúlyozottság, a biztonságérzet okozta tespedtségből. Valami, ami célt ad, ami lelkesít, mozgósít. És mi lehet minderre manapság alkalmasabb ennél, mint egy hazai rendezésű olimpia? Persze, mint mindig, most is vannak akadékoskodók, akik a kákán is csomót keresve nem a megoldásokat kutatják, hanem elvtelenül a problémákat sorolva azt sugallják, hogy ezt mi úgy sem tudnánk megcsinálni. Pedig dehogynem, csak akarni kell! Mert mit is állítanak ezek a defetisták? Például, hogy a pekingi olimpia úgy nagyjából 8 ezer milliárd forintba került, ami ugye Magyarország éves költségvetésének közel a fele, viszont ez nálunk csak úgy 10 ezerből (mármint milliárdból) jönne ki, mert a különbözetet helyből ellopnák a projekt résztvevői. Hosszan magyarázzák, hogy mi minden fontosabbra lehetne költeni azt a temérdek pénzt: egészségügy, munkahelyteremtés, adócsökkentés, satöbbi, satöbbi, de ez persze tömény demagógia, hiszen eddig is megvoltunk valahogy, viszont olimpiánk még nem volt! Na, bumm! Legfeljebb összébb húznánk magunkat egy kicsit, abban aztán igazán van gyakorlatunk. Azt is bizonygatják, hogy nincsenek sportlétesítményeink, repülőtereink, szállodáink, hogy az úthálózatunk legfeljebb a Dakar rally lebonyolítására alkalmas, hogy legnagyobb stadionunk (amelyet Puskás Ferencről neveztek el!) köré madárijesztőket telepítettek, mert attól tartanak, hogy ha egy nagyobb galambraj rászáll, összedől az egész, és így tovább. Jó, rendben van, ez mind igaz, de miért kell mindjárt huhogni? Miért nem lehet elhinni, hogy az évszázadok óta hagyományos nagy magyar nemzeti összetartás hegyeket képes megmozgatni? Szóval hátrább az agarakkal tisztelt fanyalgók! Ha a magyar úgy istenigazából nekiveselkedik valaminek, akkor apró-cseprő kis problémácskák nem fogják eltántorítani, tehát lesz itt olimpia, nem is akármilyen, csak azt a húsz-huszönöt évet húzzuk ki valahogy. És még egy nagy előnye lenne, ha Budapesten fellobbana az a gyönyörű láng: akárcsak a vancouveri játékok esetében, nem kéne tövig rágnunk a körmünket izgalmunkban, miközben a hazai versenyzőkért szorítunk, mert, ha így mennek tovább a dolgaink, meg, ha a sportfinanszírozás sem változik, addigra egy fia magyar sportoló sem lesz, aki bármilyen számban eséllyel indulhatna a győzelemért. Szabó Antal főszerkesztő

DélUtán magazin tartalom Tartalom Madarat horgáról... 8 Hasznos vagy káros? (1) 16 Velencei karnevál 22 Svédasztal 30 A közös otthon 36 Egy kis hazai 49 Szabad a tánc 50 Kultúra 54 Rejtvény 57 4_ 2010. március Lestyán Szalon 1065 Budapest, Ó utca 21. Nyitva tartás: H p.: 7 30 20 30 -ig Tel.: 331 0806, 269 5115 www.mesterfodrasz.com

WELLNESS AKCIÓ A BAKONY KAPUJÁBAN LEGYEN A VENDÉGÜNK, GYŐZŐDJÖN MEG VENDÉGSZERETETÜNKRŐL! TAVASZI WELLNESS AKCIÓ 9.500.-Ft/ felnőtt/ éj félpanziós ellátással standard szobai elhelyezéssel, wellnesshasználattal (június 4-ig), 50% gyermekekdvezménnyel! NYÁRI HŰSÍTŐ WELLNESS AKCIÓ 10.500.-Ft/ felnőtt/ éj félpanziós ellátással standard szobai elhelyezéssel, wellnesshasználattal (augusztus 28-ig), 50% gyermekekdvezménnyel! NYUSZIVÁRÓ NAPOK 2010. 04. 02 05. 3éj Ár: 39.900.-Ft / felnőtt/ 3 éjszaka kétágyas szobában 2010. 04. 02 05. között 2 éj, ár: 31.900.-Ft / felnőtt/ 2 éjszaka kétágyas szobában Információ/szobafoglalás: KINCSEM WELLNESS HOTEL*** H-2870 Kisbér, Kossuth Lajos u. 69-71. Tel./fax: +36 34 352 207; 30/278 9328 www.kincsemwellnesshotel.com E-mail: sales@kincsemhotel.hu

DélUtán magazin_sztárinterjú Madarat horgáról... Ha valaki megkérdezné, milyen szerepet játszott Farkas Imre a magyar ökölvívás történetében, valószínűleg még a sportág legfelkészültebb statisztikusainak is csak hosszú kutatómunkával sikerülne kideríteni. Pedig olyan tettet hajtott végre, amelybe a világ legjobb profi bokszolóinak beletört a bicskája: legyőzte Erdei Zsoltot. Az már persze más lapra tartozik, hogy mindez 25 évvel ezelőtt egy serdülő versenyen történt, de tény, hogy Madár élete első hivatalos mérkőzésén bizony kikapott az említett fiatalembertől, és e feletti bánatában kis híján abba is hagyta a bunyót. Szerencsére nem így lett valószínűleg már akkor is működött benne az a hihetetlen elszántság, akaraterő, amely rengeteg kilátástalan helyzeten átsegítette későbbi pályafutása során, és egy káprázatos karrier emlékeit eleveníthettük fel, amikor végre élőben láthattam, és nem csak képletesen szoríthattam meg a kezét. És itt rögtön elnézést is kérek azoktól az olvasóktól, akiktől távol áll az ökölvívás, mert egy magamfajta megszállott bokszrajongó számára egy e fajta beszélgetés olyan, mint amikor a szegény gyerek beszabadul a játékboltba, és a bőség zavarában azt sem tudja, mihez kapjon. Ezért aztán lehet, hogy egyeseknek úgy tűnik majd, hogy túlságosan sokat szakmáztunk, de biztosan komoly hiányérzetem lett volna, ha azokat a kérdéseket nem teszem fel, és ígérem, hogy az interjúban másról is szó lesz, nemcsak a balegyenesekről, meg a félnehézsúlyú világranglistákról. Csodálom, hogy így, 25 év elteltével is emlékszel még az első ellenfeledre. Hát lehet azt elfelejteni? Életem első versenyén már reggel ott voltunk a tornateremben, de a mecscsem csak valamikor délutánra volt kiírva, én meg nem bírtam az energiáimmal, és egész nap rohangáltam, bordásfalra, kötélre másztam, úgy, hogy mire szólítottak a ringbe, már hulla fáradt voltam. Ki is kaptam, ahogy kell, és úgy mentem be az öltözőbe, hogy kész, vége, hiába dolgoztam annyit az edzéseken, jön egy srác és simán megver, akkor meg semmi értelme az egésznek. Szerencsére az edzőm, meg a barátaim nem így gondolták, és rábeszéltek, hogy folytassam. Most már hálás vagyok érte. Lehetsz is, és azt hiszem, minden magyar sportszerető is így van vele. Azt már tudjuk, mikor volt az első sportolói válságod, de azt még nem, hogy kerültél a szorító közelébe? Dunakeszin laktunk, a szüleim elváltak, és édesanyám a nevelőapámmal úgy döntött, hogy Budapestre költözünk. Azt nem mondhatnám, hogy az új iskolában nagy szeretettel fogadtak volna, mucsaröcsögei tahónak csúfoltak, mintha Dunakeszi a világ végén lenne. A csúfolkodásból rendszerint verekedés lett, a verekedésből intő, az intőkből meg pocsék osztálytat magaviseletből. Ennek otthon nem igazán örültek, és nevelőapám úgy döntött, hogy mindenkinek jobb lesz, ha a fölös energiámat inkább sportolással vezetem le. Látott egy hirdetést, hogy lehet jelentkezni a KSI-be, kézen fogott, és már vitt is. Én birkózó szerettem volna lenni, de abban az évben Kovács István emeli magasba Madár kezét a Gonzalez elleni mérkőzés után 9_ 2010. március

DélUtán magazin_sztárinterjú DélUtán magazin_sztárinterjú Ha az a legendás balegyenes elindul... Az edző, Fritz Sdunek nyakában egy győztes csata után nem indult ilyen osztály, ezért maradt a jelentkezési lapra másodikként beírt ökölvívás. Eleinte nem voltam túl lelkes azért, hogy pusztán sportból jól összeverjenek, de ahogy beléptem az edzőterembe, abban a pillanatban éreztem, hogy otthon vagyok, ez az én világom. Attól kezdve valami megszállott szorgalommal hajtottam magam. Hetente csak háromszor kellett volna edzésre menni, de én mind az öt napon ott voltam. A magatartás jegyem is hirtelen megjavult, mert az edzéseken úgy elfáradtam, hogy eszembe sem jutott utána csavarogni, bandázni. Tulajdonképpen szerencsésnek mondhatod magad, hiszen nem biztos, hogy birkózóként is hasonló karriert futottál volna be, emellett egész pályafutásod alatt olyan fantasztikus edzők keze alatt dolgozhattál, mint Papp László, Szántó Imre, Klein Csaba, és a profi karrieredet egyengető Fritz Sdunek. Valamennyiüknek nagyon sokat köszönhetek. Képzeld el, micsoda óriási megtiszteltetés egy pályafutása elején járó bokszolónak, ha odaáll mellé Papp László, és foglalkozik vele. Laci bácsinak meggyőződése volt, hogy meg kellene fordítanom az alapállásomat. Soha nem akarta rám erőltetni, de amikor zsákoltam, mindig odajött, és a bajusza alatt mormolta, hogy fordítsd meg azt az alapállást!. Talán azért gondolta, hogy úgy jobb lehetek, hiszen neki bejött, és lehet, hogy az utódját látta bennem. Meg is próbáltam, de valahogy nem működött, hogy a jobb kezem van elöl, ezért hamar lemondtam róla. Öcsi bácsi (Szántó Imre) amellett, hogy kiváló szakember, mindig megtalálta a megfelelő hangot a versenyzőivel. Szövetségi kapitányként számtalan világversenyen rázott gatyába mentálisan és fizikálisan is a szorítósarokban, a menetek közötti szünetekben. Klein Csaba a klubedzőm volt amatőr koromban. Vele is kiváló viszonyban voltam, és többek között neki köszönhetem, hogy a budapesti világbajnokság előtt egy pszichológus is segítette a felkészülésemet. Nem csinált nagy dolgot, csak hetente kétszer elbeszélgetett velem, jórészt teljesen indifferens dolgokról, mégis, amikor elkezdődött a VB, én minden alkalommal úgy mentem fel a ringbe, hogy szétszedem az ellenfelemet. Fritz Sdunek egy külön fejezet, hiszen ő csinált belőlem profi ökölvívót, vagyis felépített valamit arra az alapra, amelyet amatőr versenyzőként szereztem. Azért az elég masszív alap volt, hiszen amatőrként az olimpia kivételével mindent megnyertél, amit egy bokszoló megnyerhet. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy azt az olimpiát is úgy csalták el a pontozók, hogy azóta is csodálkozom, hogy nem nyílt meg alattuk a föld. Ez így van, de az ökölvívás pontozásos sportág, és ha nem ütöd ki az ellenfeledet, a pontozók bármilyen eredményt kihozhatnak. Nyilván boldogabb lettem volna, ha megnyerem az olimpiát, de ha állandóan azon lelkiznék, hogy kik, mikor, hogy és miért csaltak ellenem, csak elvonnám a figyelmemet a bokszról. Tudomásul kell venni, hogy ez egy ilyen világ, ahol a sport mellett egy csomó egyéb körülmény, érdek is alakítja az eseményeket. Én inkább arra gondolok szívesen, amikor 1997-ben Budapesten lettem amatőr világbajnok. Igaz, hogy az elődöntőben ott is érdekes dolgok történtek, hiszen egy német fiúval bokszoltam, és az első menetekben a szó szoros értelmében feltöröltem vele a szorítót, a pontozóknál mégis ő vezetett. Az utolsó menetre aztán úgy mentem ki, hogy ezt azért mégsem kellene, hogy itt, a saját hazámban szórakozzanak velem! Szóval úgy elvertem a srácot, hogy még a pontozók sem tehettek semmit. Aztán jött a döntő Persze a jobb horogról is sokan tudnának mesélni... és egy kubai fiú, aki úgy nekem rontott, mintha a vonat ütött volna el. Akkor jött elő, amit a pszichológustól kaptam, a pozitív gondolkodás, a meg tudom csinálni! szemlélet, és attól kezdve gyakorlatilag az történt a szorítóba, amit én akartam. Szóval sportdiplomácia ide, pontozók oda, világbajnok lettem, ráadásul Magyarországon, és ehhez fogható érzés nem létezik egy sportoló számára. Amikor a bíró felemelte a kezem, és a közönség üdvrivalgásba tört ki, szinte fizikailag is éreztem, hogy tízmillió ember szeretete, büszkesége árad felém. Boldog vagyok, hogy ezt megélhettem. Az új évezred viszont már a profi karrieredről szól. Nehéz volt az átállás? Azért 2000-ben még amatőrként megnyertem az EB-t, de akkor már szerződésem volt a hamburgi Universum Box-Promotionnal, és decemberben megvívtam első profi mérkőzésemet. Az átállás nem volt egyszerű, noha tudtam, mire vállalkoztam, és sokan segítettek eligazodni ebben a világban, ám gyakorlatilag egy egészen más sportágat kellett megtanulnom, mint amit addig műveltem. Szerencsére Fritz Sdunek kezei alá kerültem, és ő amellett, hogy megtanította nekem mindazt, amit egy profi ökölvívónak tudnia kell, nem akarta kiölni belőlem 10_ 2010. március 11_ 2010. március

DélUtán magazin_sztárinterjú DélUtán magazin_sztárinterjú A közel tíz kilóval nehezebb olasz világbajnok, Fragomeni is kapitulált azokat a tulajdonságaimat, a beidegződéseket, amelyek az amatőr bokszban a sikereket hozták számomra, és a profik között is hasznosnak bizonyulhattak. Mint például az azóta védjegyeddé vált, legendás balegyenesedet, amelyre minden ellenfeled készül, mégsem képesek kivédeni. Ezt nyilván nem lehet tanulni, hanem ösztönösen jön? Szó sincs ösztönösségről. Azt a balegyenest a KSIben tanultam, ott iskoláztam be. Az más kérdés, hogy ez az ütés semmit sem érne, ha nem párosulna elég erővel. gyorsasággal és tempóérzékkel. Talán ezért nem is próbálják utánozni. Emlékszem a Thomas Ulrich elleni meccsedre. A németek őt kiáltották ki aktuális zseninek, aki majd letaszítja a trónról a magyar bajnokot. Aztán tizenkét meneten keresztül szinte csak ezt a balegyenest adtad el neki, de legalább kétszázszor, és a végén szegénynek úgy nézett ki a feje, mintha ezer darázs csípte volna meg egyszerre. Igen, volt ilyen is, de az igazán nagy címmérkőzéseken én is sokszor kerültem nehéz helyzetbe. Van úgy, hogy az ember akármilyen becsületesen felkészül, az edzéseken az ájulásig hajtja magát, a ringben mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretné. Velem is megtörtént, hogy az ötödik, hatodik menetre tökéletesen elfogytam. Ilyenkor nem egyszerűen fáradtságot érez az ember, hanem egy totális ürességet magában. Az ellenfél meg persze azonnal észreveszi, hogy nem tudsz rendesen elmozogni, visszaütni, és még jobban rád jön. Hát azt az érzést senkinek sem kívánom. Három ilyen meccsedre emlékszem: az argentin Garay, a francia Sahnoune és a legutóbbi, az olasz Fragomeni elleni küzdelemre. Mindhárom esetben megesküdtem volna rá, hogy a végén a mentő visz el a ringből, mégis valahogy megtáltosodtál, és megverted őket. Mi ad erőt ilyenkor? Hogy vagy képes rátenni még egy lapáttal, amikor az ember azt gondolná, már azt sem tudod, hol vagy? Azt hiszem, ez egy velem született tulajdonság. Soha nem voltam egy feladós típus, bármi is történt megpróbáltam fogcsikorgatva küzdeni, aztán vagy sikerült, vagy nem. Az említett három meccset én is a legnehezebbek közé sorolom. Garay 12 meneten keresztül jött és ütött. Nem érdekelte, hogy nem talál, hogy ő is kap jó nagy pofonokat, csak jött, én meg egyre jobban fogytam el. Aztán, amikor már azon gondolkodtam magamban, hogy legalább még egy menetet jó lenne kihúzni, egyszer csak éreztem, hogy átestem a holtponton, és megint megy a bunyó. A Sahnoune elleni meccsen azt hiszem, én fáradtam el a saját iramomtól, és a hatodik menetben már úgy éreztem, hogy itt a vég. Olyan fáradt voltam, hogy a szememet sem tudtam kinyitni, és legszívesebben a fülemen is vettem volna levegőt. Viszont volt ott egy magyar csoport, akik az én kedvemért jöttek el Hamburgba és rettentő lelkesen szurkoltak, arra gondoltam, nem tehetem meg velük, hogy feladom. Kimentem a hetedik menetre, és komolyan mondom teljes önkívületben végig bokszoltam a meccset, sőt, a 12. menetre ő zuhant össze annyira, hogy kiütöttem. Mikor vége volt, a ring közepén térdre rogytam, és legszívesebben elsírtam volna magam. Ami Fragomenit illeti, nekem a hátam közepére sem hiányzott egy nálam közel tíz kilóval nehezebb ellenfél, de az Universum vezetői azt mondták, vagy ő vagy senki, és én már nagyon szerettem volna bokszolni. Ellene az első három menetet megnyertem, mert gyorsabb voltam nála, de a negyedikben már éreztem, hogy baj lesz, hiszen egy 90 kilós embert elég megtartani, hát még, ha olyanokat is üt, mint egy gőzkalapács! Leültem a ring sarokba és mondtam Fritznek, hogy ez nem fog menni, lábra állni sem tudok. És akkor ő a szemembe nézett és azt mondta, hogy ha saját magamért nem tudok már harcolni, akkor harcoljak a hazámért, a családomért, a fiamért. És akkor megszólalt a gong és azt tapasztaltam, hogy a kezeim tőlem teljesen függetlenül ütik, vágják az olaszt, ő meg nagyon meg van lepődve. Aztán csak arra emlékeztem, hogy a bíró felemeli a kezemet, és egy csomóan ölelgetnek. Hát az ilyen dolgok is benne vannak a profi bokszban. Most már 31 győztes meccsen vagy túl, és Európában jószerivel nincs több komoly ellenfeled, az Universum mégsem próbál a profi boksz Mekkájában, az USA-ban meccset lekötni a számodra. Ennek szakmai vagy üzleti okai vannak? Az a helyzet, hogy az utóbbi időben egyáltalán nem felhőtlen a viszonyom az Universum vezetőivel. Le kellett mondanom a WBO félnehézsúlyú világbajnoki címemről (Véletlenül egy olyan német versenyző örökölte meg a címet, aki tudása alapján és ezt minden elfogultság nélkül állítom Zsolt edzőpartnere sem lehetne. A szerk.), mert nem tudtak, vagy nem akartak összehozni számomra egy címvédő mérkőzést. Aztán olyan megalázó ajánlatokkal jöttek, amelyeket egy kezdő is sértődötten utasított volna vissza, végül azt találták ki, hogy küzdjek meg az eggyel magasabb súlycsoport világbajnokával. Gondolták, az majd jól elver, és akkor nem fogok tovább hőbörögni. És mit tesz isten, megvertem a cirkáló súlyú világbajnokot, Fragomenit, de még egy gratuláló telefont sem kaptam tőlük. Ezek után szerinted azon fáradoznak, hogy nekem egy komoly meccset szervezzenek Las Vegasban? Egyébként egy európai számára az amerikai boxbusinessbe bekerülni szinte lehetetlen. Ott egyetlen fontos szempont van: egy meccs erejéig minél több nézőt leültetni a tévé elé. Ez hozza a horribilis reklám bevételeket, tehát mindent ennek rendelnek alá. És az amerikai átlag tévénézőnek fogalma sincs, ki az az Erdei Zsolt Magyarországról, még akkor sem, ha kétszeres világbajnok az illető, tehát inkább megnézi két másodvonalbeli amerikai fiú küzdelmét, mert azoknak már hónapokkal korábban hatalmas hírverést csináltak. Szóval gyakorlatilag kizárt dolog, hogy én valaha is bokszoljak Amerikában. A világ egyik legjobb bokszolójaként nem frusztrál, hogy nem a szorítóban dől el, ki a bajnok, hanem üzletemberek és tévétársaságok döntenek a világranglistáról, meg, hogy ki kaphat lehetőséget arra, hogy a csúcsra érjen? Ahogy Papp Laci mondta: az ökölvívás nem kisasszonysport 12_ 2010. március 13_ 2010. március

DélUtán magazin_sztárinterjú DélUtán magazin_sztárinterjú Holtomiglan, holtodiglan Sajnos ebbe a versenyzőknek nincs beleszólásuk. Leszerződünk egy promoterrel, és attól kezdve ő diktál, ő mondja meg, ki, mikor, kivel mérkőzzön. Ebből következik, hogy a sportszakmai kérdések abszolút másodlagossá válnak az üzleti szempontokhoz képest. Ha mégis megtehetnéd, kivel mérkőznél legszívesebben? Bernard Hopkins és Antonio Tarver. Noha mindketten elmúltak negyvenévesek, de két olyan klaszszisról van szó, akikkel megtiszteltetés lenne összemérni az erőmet. Valamikor tavaly olvastam, hogy esetleg összejöhet egy Erdei Zsolt-Roy Jones Jr. meccs, és engem a frász tört ki, mert Jones számomra minden idők legnagyobb bokszolója, akiről valaki egyszer azt írta, hogy a ring Paganinije, és én tökéletesen egyetértek vele. Ehhez képest, ha veled küzdött volna, akkor bármilyen eredmény csak rossz lehetett volna számomra. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de sokkal jobban örülnék, ha Tarverrel vagy Hopkinssal bunyóznál. Jonest én is a legnagyobb ökölvívók egyikének tartom, maximálisan tisztelem, de, ha a szorítóban szembe kerültem volna vele, minden erőmmel küzdöttem volna, hogy legyőzzem. Azt hiszem, hogy egy sportember nem is gondolkodhat másképp. Értük megéri... Arabellával és Viktorral karácsonykor Persze már ő is túl van a negyvenen és az utóbbi időben elszenvedett pár vereséget, ráadásul jórészt olyanoktól, akik arra is méltatlanok, hogy egy ringben legyenek vele. Neki a csúcson kellett volna viszszavonulnia, de megértem, hogy egy ilyen pályafutást, mint az övé nehéz befejezni. Akik nem értenek hozzá, a bokszot a durva, primitív emberek sportjának tartják, de ez abszolút nem igaz. Lehet, hogy jön egy analfabéta fekete srác valamelyik gettóból, de, ha bemegy a ringbe, kifinomult művésszé, egyetemi tanárrá válik, mert a vérében van a mozgás, a génjeiben hordozza a stratégiai, taktikai érzéket. Ezt hívják született zseninek. Roy Jones is ilyen, és lehet, hogy most, a pályafutása végén elszenved néhány méltatlan vereséget, de az emberek úgy fognak emlékezni rá, mint egy utánozhatatlan, nagy bajnokra. Ha már szóba került, muszáj megkérdeznem, hogy 36 évesen, az Universummal folytatott vitákkal a háttérben nem gondolkodsz azon, hogy abbahagyod? Dehogynem! Szerencsére fizikálisan és mentálisan is teljesen rendben vagyok, tehát tökéletesen alkalmasnak érzem magam egy komoly mérkőzésre. Azt viszont nem vállalom, hogy hoznak nekem ellenfeleket a második vonalból, és csak azért megverjem őket, hogy a statisztikámat javítsam. Azt hiszem, elértem már annyit, hogy legalább egy világbajnoki címmérkőzést megérdemlek. Ha ilyet felajánlanak, akkor boldogan nekiállok a felkészülésnek, ha nem, akkor várok tovább. Nyáron lejár a szerződésem az Universummal, és már most több komoly klub jelezte, hogy szívesen látnának a soraikban. Még nem döntöttem el, mi lesz, de ha záros határidőn belül nem léphetek szorítóba komoly ellenféllel szemben, akkor lehet, hogy befejezem, és folytatom civilben. Én legalább a csúcson hagynám abba. Ennek kevesen örülnének igazán, legfeljebb a riválisaid, meg persze a családod. A Fragomeni elleni meccseden láttam a feleségedet a ring mellett szurkolni. Azt hiszem, őt legalább annyira megviselte az a meccs, mint téged, szóval úgy gondolom, nem lenne boldogtalan, ha megszabadulna az ilyen élményektől. Mikor Arabella hozzám jött feleségül, tökéletesen tisztában volt azzal, hogy mit jelent egy profi bokszolóval összekötni az életét. Jellemző, hogy egy ausztriai edzőtáborban ismerkedtünk meg, ahol mi a csapattal készültünk, ő pedig szakmai gyakorlatát töltötte, hiszen vendéglátás-marketing szakon tanult. Mindkettőnk számára szerelem volt első látásra, így, mikor befejeződött az edzőtábor, én már csak vele tudtam elképzelni a jövőmet. Nehezítette a helyzetet, hogy én az akkori barátnőmmel éltem Hamburgban, de olyan erősek voltak az Arabella iránti érzéseim, hogy nem is lehetett kérdés, kit választok. Vannak bokszolók, akik nem szeretik, ha a családtagjaik, ott vannak a mérkőzéseiken. Úgy gondolják, elvonják a figyelmüket, megzavarják őket a koncentrálásban. Te nem így vagy vele? Engem egyáltalán nem zavar, ha a feleségem ott van a ring közelében, bár eleinte nem örültem neki, hogy amikor kinéztem rá, egy holtsápadt arcot láttam, egy irtózatosan aggódó nőt, akit a rosszullét környékez, mert éppen ütik a férjét. Aztán ezt megbeszéltük, és megértette, hogy nekem arra van szükségem, hogy pozitív energiákat sugározzon felém, hogyha ránézek, bíztatást lássak a szemében, és azt sugallja: igen, meg tudod csinálni! A Fragomeni elleni meccsen tényleg nem az aggódás látszott rajta leginkább, hiszen többet volt talpon, mint amennyit ült, és a szurkolás közben előjött belőle a spanyol temperamentum. Jó is volt, mert ott nagyon rám fért a biztatás. Egyébként Arabella temperamentuma nem véletlen, hiszen spanyol-osztrák szülők gyermeke, aki Németországban született, és most Fóton lakik. Elég különleges történet az övé, nem? Mindenesetre a fiatok elég ágas-bogas családfát rajzolhat majd magának. Az már legyen az ő gondja, most az a lényeg, hogy ő van nekünk, és imádjuk mindketten, ahogy csak egy gyereket imádni lehet. Viktornak hívják, gondolom a névválasztás nem volt véletlen? Ha arra gondolsz, hogy a győzelem szót szerettük volna a nevében viszontlátni, tévedsz. Mint már mondtam, Arabella családja meglehetősen internacionális, ezért olyan nevet szerettünk volna születendő gyermekünknek, amelyik minden számba jöhető nyelven kiejthető, és értelmezhető. Így választottuk a Viktort. Mivel egy világbajnokkal beszélgetek, óhatatlanul felmerül a kérdés: Viktorból is bokszoló lesz? Nem tudom. Ráerőltetni biztosan nem fogom, de ha ő szeretne az apja nyomdokaiba lépni, akkor minden létező segítséget megadok majd neki. Van némi tapasztalatom, amit szívesen továbbadnék. És, ha végleg szögre akasztod a kesztyűt, mivel foglalkozol majd? Van már konkrét elképzelésed a civil életről? Elég céltudatos ember vagyok, igyekszem felépíteni az életemet. Azt szeretném, ha létrehozhatnék egy sportiskolát, ahol tehetséges srácokkal foglalkoznék hozzáértő kollegákkal együtt. Nem feltétlenül világbajnokokat szeretnék nevelni, de most rossz nézni, hány tehetség kallódik el a rossz körülmények, a létesítmény- vagy szakember hiány miatt. Ezen próbálnék meg változtatni, és az első lépéseket már meg is tettem azért, hogy mindez megvalósulhasson. Természetesen sokat szeretnék a családommal lenni, megfelelően belakni a nemrég Fóton felépült házunkat, na és amikor csak lehet, horgászni, mert annál jobb kikapcsolódás nem létezik számomra. Szabó Antal Helyszín: Európa Kávéház, 1055 Szt. István krt. 7 9. Smink: Győrösi Kati 14_ 2010. március 15_ 2010. március

DélUtán magazin_egészség DélUtán magazin_egészség Hasznos, vagy káros? (1.) avagy a fluor és a fluoridok pofacsont alatt ott voltak a pattanások, gyulladt, hámló, viszkető foltok. Miután a kezelések során magunk is tapasztaltuk az elektromos kezelések fájdalomcsillapító hatását, (pl. fejfájásnál), ezekben az esetekben is jöttek a vendégeim, és ha szabad volt a kis gép tüskés elektródája, megkezeltük a hasukat is a petefészek felett, de még epefájdalom enyhítésére is használtuk. Együtt figyeltük a vendégeimmel, hogy egy-egy friss fogkezelés mely szervben okoz fájdalmat, gyulladást, betegséget. Meghökkentő volt, hogy szinte a függőleges akupunktúrás vonalak mentén keletkeztek a bajok. Elmondtam ezt dr. Eőry Ajándok akupunktúrás orvosnak, aki akkor még egyetemista biofizika szakos hallgató volt. Ő ajánlotta, hogy konzultáljak Dr. Vágó Pál fogorvossal, aki már akkor fogakupunktúrás kezeléseket végzett. Döbbenetes felfedezés volt, hogy a fogakupunktúrás pontok ugyanazokra a szervekre hatottak, amiket én is megfigyeltem a betömött fogú vendégeimen! Ezeken felbuzdulva nekifogtam, hogy felderítsem a fogak különös tulajdonságait. Felsorolom a gyűjteményem legfontosabb állomásait a teljesség igénye nélkül: Melczer professzor a pécsi egyetem bőrgyógyászatának vezetője beszámol a fémből készült fogprotézisek, tömések és koronák leukoplakiát keltő hatásáról. (Forrás: Rajka-Szodoray - Bőr-, és nemibetegségek 447. o.) A fémek a szájüregben elektromos zavart és leukoplakiát okoznak. (Forrás: Szodoray - Gyakorlati bőr-, és nemigyógyászat, 471. o.) (Leukoplakia: A nyálkahártya krónikus gyulladástól kísért fájdalmatlan, szabálytalan alakú, szürkésfehér foltokban jelentkező elszarusodása. Rákot megelőző állapotnak tekinthető, amely 10-30%- ban válhat rosszindulatúvá.) A Nobel-díjra is jelölt Selye János professzor említi az Életünk és a Stressz című könyvében a fogak betegségokozó szerepét. Döbbenetes adatot közöl a Balogh-féle Fogászati Tankönyv (19. oldal). A dentinben négyzetmilliméterenként 15000-75000-ig terjed a Thomes-féle vegetatív szabályozó rostok mennyisége. Ezeknek szerepe ma sincs felderítve. Tudományos kísérletek: Angol kutatók halot- Szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy az oly sokszor emlegetett amalgámtömésekről, fogakról és az ezekkel kapcsolatos tévhitekről, állításokról, konkrétumokat, tiszta, igaz képet kaphassanak. Ez a kis összefoglalás nem pusztán a saját nézetemet tükrözi, hanem tucatnyi tudós, orvos, kutatásokkal, mérésekkel alátámasztott eredményeiből indul ki. A témát azért tartom rendkívül fontosnak, mert úgy érzem, a mostani generációk nem akarják megérteni, hogy napjainkban csak elvétve találkozhatunk manipulálatlan bőrökkel. A tükörből a mai kor emberére szteroidokkal, antibiotikumokkal, fogamzásgátlókkal stb. módosított, átalakított arc néz vissza, ezért egy bizonyos probléma megoldásához bizony tudni kell, mi is történt a kedves vendéggel, milyen betegségeken, kezeléseken esett át. Amikor ezt állítom, tapasztalatból beszélek. Kozmetikusként az 1950-es években, még minden készítményt magam laboráltam, mert jóformán semmi kezelőanyagot nem kaptunk a szövetkezetben. Természetes alapanyagokból dolgoztam, máshoz nem is igen tudtam hozzájutni. Innen van a biztos tudásom, hogy melyik anyaggal, növénnyel mit érhetek el, mit mivel kombinálhatok, hogy hatásos legyen. Abban az időben a bőr ápolása könnyebb feladat volt, mert az üzemi konyhák és napközik krumpli, bab, káposzta étrendjén minden bőr szép maradt (ma már a tudomány is igazolta, hogy ezekben van a legtöbb szépítő hatású fitoösztrogén). Leginkább masszíroztunk, festettünk, gyantáztunk. Sokkal kevesebb volt a gyulladt, pattanásos bőr. A fogak sem okoztak annyi problémát mint ma, mert ha már fájt, akkor kihúzták. Ilcsi néni Az 1960-as évektől egy kicsit átalakult a világ. A kevesebb mozgás, illetve a nagyobb mértékű húsevés hatására elöntötte a nőket a pattanás, gyulladás. Iszonyatos aknésodást okozott a zsokédiéta is, ami csak húsból (főként hal, csirke, párizsi, virsli) állt. A fogakat a tejfogakat is inkább betömték, ráadásul amalgámmal. A gazdagodás jele volt, ha fényesen villantak a szájban a vipla-fogak. Félelmetesen megugrott a gyerekeknél a leukémia, a 15 25 éveseknél pedig a csók betegségnek is nevezett Pfeifferféle mirigyláz. Ekkor figyeltem fel 14 20 éves lányoknál az oldalszakáll és pajeszszőrök megerősödésére, a fül körüli és fül alatti szeborreás, gyulladásos és aknés tünetekre, amelyeket az endokrinológusok szerint a növő bölcsességfogak okoznak. A fogak növekedése, váltása, nagy megerőltetés a szervezetre. Biztosan sokan ismerik azt a kifejezést, hogy fog-frász. Ez a csecsemőknél és a tejfogak váltásánál szokott előfordulni. Az aknék többnyire nem középen, a. szeborreás vonalban helyezkedtek el, hanem a pofacsontok és az alsó állkapocs-csont alatt. A rosaceás bőrgyulladások is ebben a vonalban vörösödtek, hámlottak és viszkettek. Mindenki iszonyúan allergiás lett mindenre, még szempillát, szemöldököt is alig tudtunk festeni. Egy-egy tisztítás órákig tartott, ám a kezelés ára nem változott. El sem tudtuk képzelni, miért a pofacsontok vonalában vannak az aknék. Egyszer egy vendégemnél a vadonatúj villogó viplakoronája és hídja ráterelte a figyelmemet a fémfogakra és az amalgámtömésekre. Úgy éreztem, tennem kell valamit. 1964-ben elvégeztem Párizsban egy elektrokozmetikai tanfolyamot és hoztam magammal egy kis elektromos kozmetikai készüléket, ami végre nem csak a kellemetlen egyenáramot szolgáltatta, hanem a Schafferáramot is. Ezzel nagyon sokféle kozmetikai kezelést lehetett végezni, és Párizsban még fájdalomcsillapításra is ajánlották. Ez a kis készülék nagyon sok mindenre hívta fel a figyelmemet, többek között arra is, hogy azoknál, akik a hátsó felső 4-es, 5-ös, 6-os fogaikat amalgámmal betömették, vagy viplával bekoronáztatták, gyakran panaszkodtak alhasi nyilallásra, petefészek gyulladásra. Természetesen a bőrükön a 16_ 2010. március 17_ 2010. március

DélUtán magazin_egészség DélUtán magazin_egészség takból kihúzott, tökéletesen ép zománcú fogakat áztattak 5 évig cukros, erjedő nyálban és egyetlen apatit kristály nem hibásodott meg. Amikor a halottakból kihúzott teljesen ép fogakat ultrahanggal sugározták be azt tapasztalták, hogy egyes fogak jobban elnyelik az ultrahangot, mások jobban visszaverik. Ekkor metszeteket készítettek a fogakból és kiderült, hogy azokban a fogakban, amelyek jobban elnyelték az ultrahangot sok volt a koleszterin. Amelyek visszaverték, azokban a metszetekben nem volt vagy csak kevés koleszterin volt és sokkal keményebb állományúak voltak. Meghökkentő az a megfigyelés, hogy a természeti népeknél, ahol ismeretlen a fogszuvasodás a teljesen épnek látszó fogak az emberek 40-es évei után kihullnak. Például öreg négert, vagy hindut nem igen látni fogasan. Egyre riasztóbb közlemények jelentek meg. A Zeit című újságban professzor Adler nagy feltűnést keltő cikket írt, Ihr Herznifart kommt von der Zahnen azaz A szívinfarktusát a fogai okozzák. Münchenben és még más nagyvárosokban az amalgámmal dolgozó fogorvosokat az ipari negyedbe telepítik, mert ott az ipari mérgek miatt hatásosabb a szennyvíztisztítás, és az amalgám nagy méregnek számít. Ausztráliában, Angliában, Svédországban már betiltották az amalgámkezelést.az amalgámok gyilkos hatásáról már köteteket lehetne összegyűjteni. Az ausztrál Wellbeing magazin szinte minden számában foglalkozik az amalgám és a fémmel kezelt fogak gyilkos hatásával. Tudnunk kell, hogy az úgynevezett porcelán fogak is fémek, csupán a fémre zománcot égettek, de ez a tényeken nem változtat. A gyökérkezeléseknél a kiölt gyökér helyére egy fém stiftet dugnak, hogy a fog ne legyen érzékeny, ennél az eljárásnál is fém kerül a szájba. A Wellbeing magazin, 73. számában ajánl egy anyagot For a radiant, metal free smile (a ragyogó, egészséges fémmentes mosolyért) cím alatt. Ez egy mikrokristályos, policeramiás anyag, amiből tömés, inlay korona és híd is készíthető. Az összes paramétere, minden eddig ismert fogkezelő anyagot felülmúl. Amit a higany tartalmú tömésekről tudni kell (forrás: Wellbeing Magazin) A higany a leginkább mérgező az ismert fémek közül, mérgezőbb, mint az arzén. A fogtömésekből a higany szivároghat, és mérgezést okozhat. A higanypárolgás a legjellemzőbb módja a higany kiáramlásnak a tömésből. A higany sejtmérgező (megöli a sejteket). A higany gátolja az enzimek működését, melyek nagyon fontos szerepet játszanak szinte minden anyagcsere-folyamatban. A kipárolgó higany 80%-ban felszívódik a tüdőn keresztül és bekerül az artériás vérbe. Hosszú távon, az amalgámtömésekből kiváló higany, krónikus, kisebb szintű mérgezést okoz, amit mikro-higanyosodás néven ismernek. A fogtömések higanya közrejátszik sok agyi rendellenességben, ideértve az Alzheimer- és Parkinson-kórt és az elmebajt. Mivel az idegrendszert károsítja, könnyen súlyosbíthatja az asztma tüneteit. A higany kihat a magzatra, még mielőtt az anyára hatna, az anyatejben tárolódik el, így növelheti annak esélyeit, hogy a gyermeknél asztma fejlődjön ki. 1981-ben, a Világ Egészségügyi Szervezet megállapította, hogy az amalgámtömésekből 3-17 mikrogramm mennyiségű higany szabadul fel naponta. Az újfajta töméseket rezes amalgámból készítik, ami sokkal rosszabb, mint a régiek, mert a rezes amalgámból a higany ötvenszer gyorsabban válik ki, mint a régi amalgámtömésekből. Az amalgámból kiváló higany kiválásának arányát növeli a súrlódás, dörzsölés (mint például a rágás), a hő és a savak (a forró citromos teázók óvakodjanak). Sem a vérből, sem a vizeletből nem lehet pontosan meghatározni egy test higanyszintjét. Az agy higanyszintjéről megállapították, hogy egyenesen arányos az amalgámtömésekkel befedett fogak számával. Az amalgámtömésekből kiáramló higanypára végighalad a száj- és orrüregen keresztül, és közvetlenül az agyba szállítódik, innen eljut az agy minden pontjára és a gerincvelőbe. A tünetek aszerint jelentkeznek, hogy az agy melyik részét támadja a higany. A higany áthalad, és közben károsítja a vér-agy gátat, ami egy olyan rendszer mely a központi idegrendszertől távol tartja a mikroorganizmusokat és a méreganyagokat. Még egy kis mennyiségű higany is súlyosan károsítja a sejtfunkciót és megnöveli a mérgezőanyag túltengés esélyeit. A fogorvosok az amalgámtömést általában közvetlen a csontba ültetik be, azaz a tömést a gyökér végénél helyezik el. Ezt az eljárást az Ausztrál Fogászati Szövetség vezette be, és sok fogorvos ezt tartja a legjobb megoldásnak. Vajon megengednék-e az orvostudomány bármely más területén, hogy higanyt ültessenek a csontba? Ez egy olyan gyakorlat, ami ellentmond minden értelemnek, különösen a jelenlegi ismeretek fényében! A hosszú távú, alacsony szintű higanymérgezés az egyik legfőbb oka annak, hogy az amalgámot nagyon veszélyes anyagnak tartják. Kimutatták, hogy az amalgámtömések a szájban, már két hónap után csökkentik a vese szűrő funkcióját. Az amalgámtömésekből kiváló higany hamar megtámadja az immunrendszert, így a testben olyan közeg jön létre, amelyben a különböző mikroorganizmusok száma megnövekedik, és további betegségek alakulnak ki. A higany erősen összekapcsolódik a szelénnel, mely a sejtek egészségéhez szükséges nyomelem. A legújabb ausztriai kutatási eredmények egyértelmű kapcsolatot mutatnak a szelénszint csökkenése és a rákos megbetegedés esélyének növekedése között. A higany hozzákapcsolódik a proteinekhez. Az olyan proteineket, melyekhez higany kapcsolódott az immunrendszer idegen anyagnak tekinti. Így kialakulhat számos autoimmun betegség, mint például a bőrfarkas, sömör, Crohn-betegség (súlyos vastagbélgyulladás) vastagbélfekély. A méhgyulladással is összefüggésbe hozható a higany, mint előidéző tényező. A vörösvérsejtekben a hemoglobinhoz kapcsolódik a higany. Ezáltal csökkenti a vérben szállítható oxigén mennyiségét ami a legfőbb előidézője a légzési problémáknak. A szívfunkciót is befolyásolja a higany, ami kórosan szapora szívveréshez, magas vérnyomáshoz és szabálytalan szívműködéshez vezethet. Szerencsére rengeteg aranyos vendégem hallgatott rám annak idején és megszabadult a fémektől a szájában. Többek között magam is ezt tettem. A következmény az egészség visszanyerése volt, természetesen a növények és az elektrokozmetika segítségével. Milyen bajokat okozhatnak a fluor tartalmú készítmények? Most tavasszal hoztam Londonból egy Today s Therapist című újságot, mely közli professzor Epstein, orvos, biokémikus 11 évig tartó kutatásának eredményeit a toalettszerekben levő anyagok lehetséges rákkeltő hatásáról. Ebből kiderül, hogy a fluor az egyik legnagyobb és legveszedelmesebb rákkeltő. Már régóta ismerjük a fluor bőrkárosító hatását, csak azt nem értem, hogy miért nem tiltakozott egyetlen tudományos szervezet, egyetlen tudós kutató sem a fluor alkalmazása ellen. Pedig a fluor szörnyű hatását már 1942-ben közölte Soós József professzor, Kórélettan című könyvében és a Magyar Néptáplálkozás Tanban. Ezek sorrendben: fog fluorózis (foltos fogak) csontosodási-, és ásvány anyagcserezavar szénhidrát-anyagcserezavar relatív jódhiány relatív C vitamin hiány termékenység csökkenés öregedési jelenségek Az 1960-as években professzor Zelles, a Kórélettani Intézet akkori adjunktusa előadást tartott az ásványi sók, nyomelemek jelentőségéről és a fluor rémtetteiről. Szerencsére már nem kell fluor tablettákat szedni az óvodákban, amely többek között idegrendszeri károsodásokat is okozhat. Már mindenhol betiltották a fluoros fogkrémeket, nálunk még vígan ölnek. Németországban is csak 2002- ben vonták vissza a forgalomból a fluor tartalmú cukorkákat, rágógumikat. A fluor okozta problémák ellensúlyozására nagyon fontos a jódos gyógyvizek ivása, mert a jódozott só fogyasztása 18_ 2010. március 19_ 2010. március

DélUtán magazin_egészség nem képes ellensúlyozni a fluortartalmú készítmények egészségkárosító hatását, és a jódhiány pótlását. Ilcsi néni A nagy hazugság avagy hogyan mérgezzük magunkat önként és dalolva? A német Stern magazinban 1978-ban megjelent egy szomorú riport a törökországi Kizilcaoern nevű faluról:,,a gyerekeknek, a fiatal lányoknak, de még a falu egyetlen lovának is barnák a fogai. Harminc éves férfiak görnyedt háttal fájdalmasan vonszolják magukat, botjaikra támaszkodva. A nők holtan szülik meg gyermekeiket négy hónapos terhesség után. A 40 évesek vénembereknek látszanak. A férfiak és nők egyaránt szenvednek itt a korai öregedéstől. Harminc és 40 éves koruk között az arcbőrük elráncosodik, az izomzatuk lényegesen elgyengül és járási nehézségeik lesznek. A falu fogorvosa volt az első, aki mérgezésre gyanakodott. Miután értesítette erről az Egyetemi Klinikát Eskisehirben, az általuk elrendelt nyomozás kiderítette, hogy a falu minden egyes lakosa csontbetegségben szenved: megvastagodott bokáktól, merev izületektől, megnövekedett csontanyag termeléstől. A Stern így folytatja:,,dr. Yusuf C. Ozkan és kollégái az eskisehiri egyetem orvosi tanszékén azt gyanítják, hogy mindezt a szenvedést a magas fluortartalom okozza... A szomszédos falvakban, melyek más forrásokból kapják az ivóvizet, az általános egészségi szint normális. Az orvosok azt mondják, hogy a víz fluor tartalma 5.4 ppm. India és Kína egyes vidékein, ahol a fentiekhez hasonlóan természetesen magas a víz fluorid tartalma, a helybeliek csont fluorózistól szenvednek, reumásak, idő előtt szenilisek és 50 éves koruk előtt meghalnak. Ha elesnek, csontjaik mint az üveg törnek szét. Bármelyik lexikonban kikeresve, a leírásban szerepelni fog, hogy a fluor és ennek egyéb formái (fluoridok) rendkívüli módon mérgezőek és csak a legnagyobb elővigyázatossággal kezelhetők. A,,méreg szó a fogkrémek csomagolásán is megjelent, melyekre egy 1997-es törvény óta figyelmeztető címkét kell nyomtatni: Ha véletlenül többet lenyel, mint amennyivel fogat szokott mosni, kérje szakértő segítségét vagy azonnal hívjon fel egy méreg ellenőrzési központot! Amit örökösen hallunk Amerikában a fluoridról természetesen nem a fenti ismereteink vannak. Amit itt mindenki szilárdan hisz, az az, hogy a fluorid fontos a fogszuvasodás megelőzéséhez, különösen gyerekkorban, és hogy a fluorid biztonságos és hatékony. Ha nem így lenne, nyílván nem tennék rendszeresen az ivóvízbe és a fogkrémekbe. Ez a fluorid ismert oldala, amit örökösen hallunk. A fluorid egy másik, teljesen elhallgatott oldala az, hogy ez az egyik legerősebb méreg a világon, mely bizonyítottan csontbetegséget, rákot, gyermekhalandóságot, agykárosodást, korai öregedést és sok más problémát okozhat. Az alábbi írás igyekszik bemutatni, hogyan változott át fokozatosan az elmúlt 60 évben a fluorid mérgező anyagból fogvédő tápanyaggá, majd megismerkedünk a fluorid propaganda haszonélvezőivel, és megtudjuk, milyen módon hat ránk ennek a mérgező,,,biztonságos és hatékony szernek a rendszeres fogyasztása, és hogy miért történik mindez. (A válasz elképesztőbb, mint ahogy bárki is gondolná!). Hogy miért fontos ezt tudni? Azért, mert Amerikában egy átlagos szupermarketban kizárólag fluoridos fogkrémet lehet kapni, és a közvízellátási rendszerből 160 millió amerikai iszik fluoridos vizet nap mint nap. Megtalálható az üdítőitalokban, sörben és élelmiszerekben. Ezek mellett a fluorid az egyik legelterjedtebb környezetszennyező anyag a természetes vizekben, a talajban és a levegőben. Tehát a valószínűsége annak, hogy az ember ne fogyasszon fluoridot, egyenlő a nullával. Ugyanakkor egyfolytában halmozódnak a fluorid-fogyasztás veszélyeire vonatkozó tudományos bizonyítékok. Ez azt jelenti, hogy a fluorid káros hatásainak áldozatává válhatunk anélkül, hogy erről a legcsekélyebb fogalmunk is lenne. Antal Vali Bionóm hatóanyag-elemző, mesterkozmetikus, aromaterapeuta www. antalvali.hu (folytatjuk) Március 22. A Víz Világnapja Hogyan védjük környezetünket az irodai hétköznapokban, hogyan spóroljunk a tiszta vízzel? Az ENSZ 1994-ben nyilvánította március 22-ét a Víz Világnapjává, azóta világszerte ezen a napon ünneplik egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. A földi élet alapja a víz. Az emberiség egy vízválság terhével lépett be a XXI. századba, melyből kiút csak szemléletváltás útján, azonnali cselekvéssel lehetséges. A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A világ legkülönbözőbb részeiből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a veszélyek reálisak. Ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, hogy megmaradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk vizeink megóvásáért, állapotuk javításáért. A hazai vizek állapota nem rossz, de nem is elég jó. Jelenleg soha nem látott mértékű, sokmilliárdos vízminőség-javítási, csatornázási, szennyvízkezelési programok zajlanak szerte Magyarországon. Ezek révén az állam igyekszik mindent megtenni, amire ereje, képessége van azonban felszíni vizeink tisztábbá tételéért, a felszín alattiak minőségének megőrzése érdekében mindannyian tehetünk valamit. Nemcsak a Víz Világnapján, hanem mindig, amikor megnyitjuk a csapot, és mikor kihúzzuk a lefolyó dugóját. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter És vajon mit tehetünk, mi, átlagemberek a mindennapjaink során? Korábbi számunkban bemutattunk Önöknek a GERMSTAR kézfertőtlenítő termékeket, melyeknek Taképszolg Kft., az immár 1994 óta nagy sikerrel és számos neves referenciával működő Takarító- és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság a hivatalos hazai forgalmazója és viszonteladója. A Germstar szenzoros, érintés nélküli adagoló használata segít a fertőzések terjedésének megállításában. Az érintés nélküli adagolás növeli a használó biztonságérzetét és a kézhigiénia alapját képező rendszeres kéztisztításra ösztönöz. Ez a fertőzések korában, az influenzajárvány időszakában rendkívül jelentőssé vált, érintés nélküli kézfertőtlenítő rendszerünk folyamatos használatával a fertőzések munkahelyi, és utcai továbbterjedése minimalizálható. De vajon hogyan kapcsolódik mindez a víz, illetve környezetünk megóvásához? Feltételezzük, hogy Ön is rendszeresen kezet mos, munkahelyén napjában többször is: mosdóhasználatot követően, étkezések előtt, után Képzeljük csak el, mennyien mosunk kezet egy-egy irodában, vagy irodaházban nap mint nap? És vajon hatékony-e ez a kézmosás annyira, amennyire ezt mi reméljük? Egy irodai munkakörnyezetben ugyanis fizikai szennyeződés nincs a kezünkön, hanem csak a gombákat, vírusokat, baktériumokat szeretnénk elpusztítani. Ehhez pedig lehetséges, hogy drága lenne a folyóvíz, illetve az a víz és szappanmennyiség amit naponta elhasználunk kézmosásra? Az ANTSZ Hivatala tavaly egy statisztikát készített a kézmosás költségéről. A kézmosás költségébe beszámít a felhasznált víz (kb 3 liter 30 másodperc alatt), a papír, illetve törölköző használat és az esetleges szárító használat is. Ennek megfelelően haladunk a legolcsóbbtól a legdrágábbig. Az első a sima szappanos kézmosás: A felhasznált szappan árát is figyelembe véve, mintegy 10-14 Ft/alkalom. Nem véd meg a fertőzésektől, csak felületi szennyeződés esetén jó. Az antibakteriális kézmosás a felhasznált antibakteriális szappan árát figyelembe véve, 20-30 Ft/alkalomra jön ki. Ez 90 százalékos antibakteriális védelmet ad, rövid időre. A higiénés antibakteriális kézmosás: 40 Ft felett/ alkalom. Ez az a kézmosás, amelyet háromszor megismételve, fél percen keresztül kézfertőtlenítő folyékony szappannal végeznek. Ez esetben az antibakteriális kézmosás három óra elteltével 10 százalékos védelem mutatható ki. Ezzel szemben, vajon mennyibe kerülhet nekünk és irodánknak a Germstar alkohol alapú higiénés kézfertőtlenítés? Mindössze 3,5 Ft/alkalom az általunk ajánlott adagolási mennyiséggel. Ha nincs a kézen fizikai szennyeződés, de a Germstar kézfertőtlenítő folyadékot használta valaki, akkor 3 órán át lényegében steril marad a keze, így napi 3 kézfertőtlenítéssel ehet-ihat, kezet foghat, utazhat anélkül, hogy kezén át önmagát, vagy környezetét tovább fertőzné. Ha ez tudatosodik, nem akarunk majd feleslegesen csak kezet mosni, amely egyébként sem biztosít 99 százalékos vírus-, baktérium-, és gombák elleni védettséget. Cégünk már több nagy vállalatnál, irodaházakban is elhelyezte a kék, gömb formájú szenzoros adagolót, amely állandó, rendszeres intézményi használatra szolgál. Egyik kedves, nagy, ismert partnerünk, a környezettudatos burkolati segédanyagokat, ragasztókat gyártó cég, a Mapei számára is nagyon fontos szempont a környezet- és egészségtudatos működés. Markovich Bélát, a Mapei képviselőjét, marketingszakemberét kérdeztük, hogyan valósítják meg a környezettudatos működést a cég mindennapjai során? Mit értenek vajon ők környezettudatosságon, vagyis mitől Zöld cég a Mapei? Ezalatt értjük a környezettudatosan fejlesztett termékeinket, amelyek újrahasznosított termékeket tartalmaznak! Értjük az energiatakarékos működésünket, mind a gyártásban, mind az irodai működésben. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a közönségnek olyan termékeket biztosítsunk, amelyek semmiféle veszélyt nem jelentenek sem a felhasználók burkolók, kivitelezők, sem pedig az épületekben, helyiségekben lakók, dolgozók egészségére (ECO termékek). Ahol a lehetőségünk adott, ott a közúti szállítással szemben a környezetet kevésbé terhelő vasúti szállítást részesítjük előnyben. Irodai tevékenységünkben is érvényesítjük a környezettudatos működést. Leveleink, a prospektusaink nyomtatásához szigorúan újrahasznosított papírt használunk! A Germstar termékek alkalmazása egy újabb lépés volt a részünkről a környezet megóvásának és védelmének útján. Ez a termék lehetővé teszi a kézmosást víz és kéztörlőpapír használata nélkül. Ezzel az ivóvízkészletet és az erdőket tudjuk kímélni. Mivel a cégünk stratégiájának nagyon fontos része maga a dolgozó, aki a termelést végzi, ezért a Germstar lehetővé teszi, hogy segítsük munkatársainkat az egészségük megőrzésében. Mostanában egyre több olyan fertőző betegség veszélyezteti munkatársainkat és így tulajdonképpen a termelést, amelyek ellen megfelelő védekezést biztosít a Germstar. És, ami még nem elfelejtendő, a Germstarral pénzt is spórolunk, mert kevesebb vizet, kevesebb papírt használunk fel és, ha a pazarlás tovább folyik, azt hiszem, nemsokára mindkettő ritka kinccsé válik a Földön! Számunkra nagyon fontos, hogy az utókor számára valahogy megőrizzük ezt a környezetet úgy, vagy közelítőleg úgy, ahogy az most van!... (X) Termékrendelés és bővebb információ: www.germstararuhaz.hu, tel.: +36 30/349 7161 20_ 2010. március

DélUtán magazin_utazás DélUtán magazin_utazás Velencei karnevál Izgatottan fürkésztem lánykám (20 éves) tekintetét, mikor a karácsonyi ajándékát bontogatta. Már pár éve tervezgettem, hogy meglepetésként egy utat szervezünk a varázslatos Velencébe a karnevál idején. Próbálta a csomagolásból és az ajándék formájából kitalálni, hogy mit hozott a Jézuska, de a csomag sem könyvet, sem ruhát, sem parfümöt nem formázott, hiszen egy borítékban volt elrejtve a repülőgép- és szállodafoglalásunk, és ez gondosan becsomagolva, masnival díszítve igazán nagy talány volt. Így az izgalom csak fokozódott bennem, mit szól hozzá mikor elolvassa, ráadásul a meghívás a párjával együtt szólt, mert valljuk be Velencét látni mégis csak a szerelmünkkel az igazi! Biztosan mindenki érzett már olyat, amikor olvas valamit, de még sem tudja az első pillanatban felfogni a tartalmát a döbbenettől, a meglepetéstől. Hát ez ilyen volt, de annál nagyobb volt a boldogság mikor tudatosodott. NÉGY NAP VELENCÉBEN egy csodálatos szállodában a szüleivel és szerelmével! Jómagam is izgatottan csomagoltam, furcsa volt, hogy most nem nyári ruhákat kellett kikészíteni, mert eddig mindig csak a meleg hónapokban láttam Velencét és kíváncsi voltam, vajon megmutatja-e a tél végén is igazi báját, hiszen Velence talán a világ valamennyi városánál nagyobb hatást gyakorol a romantikus képzeletre. Apró és zegzugos, ám a napfény és a víz szüntelen játéka miatt a benyomások örökké változnak. Még a várost jól ismerők is úgy tartják, hogy Velence zavarba ejtő, varázslatos, megfoghatatlan és valószerűtlen. A február a legtöbb országban egyet jelent a téli időszak elmúlását jelképező féktelen farsangi mulatságokkal, melyek hasonló módon zajlanak szerte a világon. A vidámság, a jókedv, a maszkok, álarcok és jelmezek, no meg a nagy falatozások szinte mindenhol elengedhetetlen kellékei a fergeteges karneváli hangulatnak. Velence a XVIII. században elnyerte a karneválok városa címet. Ekkoriban már Európa nemesei százával özönlötték el, hogy jól kimulassák magukat a város terein és utcáin, a kaszinókban és színházakban. 1869-ben például Ausztria császára, Ferenc József is részt vett igaz, inkognitóban a karneválon. Amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, és a karneválról is megfeledkeztek. A hagyomány pompás újraélesztése három évtizeddel ezelőttre tehető: 1980-ban újították fel a velencei karnevált. Így most mi is részesei lehetünk. 22_ 2010. március 23_ 2010. március

DélUtán magazin_utazás DélUtán magazin_utazás Repülőgépünk Trevisoba érkezett, az út körülbelül egy órát vett igénybe, a repülőtéren már várt bennünket egy kisbusz, amely elvitt bennünket a Piazzale Romara. Ez az a tér ahova a vonatok, buszok érkeznek a szárazföldről. Utunkat innen vízitaxival folytattuk a Canale Grandén, Velence egyedi főutcáján. Ahogy elindultunk szállodánk felé, rögtön magával ragadott a város különleges hangulata. Vaporettók mentek el mellettünk, amely a másik tömegközlekedési lehetőség, talán nincs is még egy város a világon, ahol szárazföldi közlekedés hiányában csak a vízi járműveken lehet eljutni a város egyik pontjából a másikba. A szívem erősebben kezdett dobogni mikor megláttam a Rialtót, Velence jól ismert hídját, a régi szép, színesebbnél színesebb épületeteket, palotákat, amelyek valamikor otthont adtak Velence egykori lakosságának, dozséknak, kereskedőknek, az arisztokráciának. Elhaladtunk a ház előtt is, amelyet anno Byron bérelt, ahol verseket írt és szolgák hada kényeztette, igaz házvezetőnőjével folytatott liezonja tragikus véget ért, mert a hölgy a Canale Grandéba vetette magát. Letértünk a főutcáról és egyre szűkebb sikátorokban manőverezett sofőrünk, kicsi hidak alatt mentünk át, amelyeken rengetegen sétálnak. Végre megpillantottunk egy gondolát is, amely Velence jelképe. Négy évszázaddal ezelőtt a gondolák Velence mindennapi életét képezték, olyan hétköznapi jelenségnek számítottak, mint ma a vaporettók. Egyaránt szolgáltak üzleti és szórakozási célokat is. Velence kurtizánjai gyakran kínálták bájaikat a lapos fenekű csónakokból. Régen sokkal díszesebbek voltak ezek a csónakok, egzotikus fafaragásokkal látták el őket, illetve belül szatén és selyem párnákkal, bélésekkel díszítették. A nemesek közti rivalizálás jelképe lett az egyre díszesebb ladik, ezért a város az esztelen költekezést szigorú szabállyal torolta meg és 1562-ben megtiltotta a színek használatát. Ezért látunk ma csak fekete színű gondolákat. Nagyon érdekes, hogy a helybéliek csak esküvő vagy temetés alkalmával bérelnek gondolát, ma már főleg a turisták veszik igénybe ezt a luxusnak számító szolgáltatást, habár már ők is meggondolják igen borsos ára miatt. Tudni kell, hogy ez az ár nem csupán a gondolások legendás pénzsóvárságának köszönhető. Egy gondola 280 darabból épül, kilenc különböző fafajta deszkáiból állítják össze. A megépítés ára, a rendszeres csiszolás, kátrányozás és a javítások, érthetővé teszik a magas viteldíjakat. Most is csodálattal figyeltem, milyen ügyesen manővereznek a szűk kanálisokon. A beláthatatlan kanyaroknál kiabálnak egymásnak, elkerülvén az ütközést, a mi sofőrünk pedig finom kis dudaszóval jelezte jövetelünket. Integetnek egymásnak, hangosan köszönnek, Ciao!, Bon Giorno!, Come stai?. A gondolások még egy picit beszélgetnek is, szóval ez már az igazi kis olasz zsivaj, amely mindig vidámsággal tölti el az ember szívét. Megérkezünk szállodánkhoz, a Duodo Palace Hotelhez. Ez is csak itt képzelhető el, hogy egy motorcsónakból három betonlépcsőt követően egy négy csillagos szálloda halljában találom magam. Szívélyes fogadtatás után elfoglaljuk szobánkat, amely egy középkori palota hangulatát idézi bordó arany drapériájával. Konstatáltuk, hogy jó helyünk lesz, majd megbeszéltük a gyerekekkel, hogy gyors kipakolás után találkozunk a hallban és besétálunk a Szent Márk térre, amely a karnevál 24_ 2010. március 25_ 2010. március

DélUtán magazin_utazás DélUtán magazin_utazás központja, igaz, már hasunk is jelzett, hogy ideje lesz megtölteni a finomabbnál finomabb olasz ételekkel. Ahogy közeledtünk a tér felé egyre több ember hömpölygött a kis utcákon, már találkoztunk az első jelmezesekkel, álarcosokkal, arcukat díszesre festett hölgyekkel, de a kép, ami a téren fogadott mellbevágó, lélegzetelállító, csodálatos, kicsit hihetetlen volt, mint amikor egy mese valósággá válik. Az egész tér mintha egy bálteremmé változna, csodás díszletével, a város templomaival, a Dózse palotával, színház épületével, a híres Qadri kávéházával (Gran Caffé Qadri). A tér közepén egy óriási színpad kruspán bokor levelébe burkolva, és ugyanebből a levélből kitömött hatalmas szárnyas oroszlánnal, amely Velence jelképe. A színpad mellett felállított szabadtéri bár előtt sorok kacskaringóznak, a finomabbnál finomabb koktélokért és a csodálatos barackvirág színű és őszibarack ízű Bellini pezsgőért. Mi a pezsgő mellett döntöttünk és azt kortyolgatva gyönyörködtünk a szebbnél szebb jelmezeket viselő hölgyekben és urakban, akik megtiszteltetésnek vették, ha egy turista velük akart fényképezkedni. Oly csodálatos, mozdulatlan, arisztokratikus fejtartással pózoltak, hogy őseik büszkék lehetnének rájuk. Sötétedés után szinte teljesen megtelik a tér, ekkor kezdődik a látványos színpadi műsor, amely megidézi Velence múltját és hírességeit, majd ezután kortól, nemtől, nációtól függetlenül mindenki együtt táncolhat a világ legszebb báltermének nevezett terén. A látványtól teljesen megfeledkeztünk arról, hogy még csak reggeliztünk és bizony most már késő este volt, így hát kerestünk egy éttermet ahova be is fértünk, hisz rengetegen tülekedtek az utcákon, ezért ez első próbálkozásra nem is volt olyan könnyű. Szerencsére szállodánk és a Szent Márk tér között egy hangulatos kis pizzériára bukkantunk. Teret engedtünk a kulináris élvezeteknek, elárulom, hogy családunk nagy rajongója az olasz konyhának, ezért igen csak bajban voltunk az ételek választásánál. Soha nem hagyjuk ki kedvenc előételünket a Rizotto con Funghi Porcinit, ez a vargányagombás rizottó, melyet az olaszok borral és tejszínnel, no meg rengeteg fűszerrel készítenek, végül parmezán sajttal tálalnak. Imádnivaló minden tésztaételük, pizzájuk, a steakjük, Bistecca alla Fiorentina, melyet Firenzéről neveztek el egyenes csodálatos. A tengeri herkentyűkért pedig kimondottan rajongok. A kagylót úgy elkészíteni, mint déli barátaink, senki nem tudja a világon, mikor a paradicsomos fokhagymás fűszeres, boros szószban tálalják, már egyenesen az illatától és látványától is összefut az ember szájában a nyál. A borok selymesek és gyümölcsösen zamatosak. A grappa és a limoncello pedig igazán jó digestifek. A desszertekről már ne is beszéljünk, hisz itt van a tiramisu hazája és más mascarpone sajttal lágyított krémek, epres tortácskák és sütemények kavalkádja. Ideje indulnunk, hisz az élményektől és az igazán könnyű lakmározástól egy kicsit elfáradtunk, és másnap újra hív bennünket a város, hogy egy kicsit megmutassa másik arcát nekünk. Pihenten ébredtünk és elhatároztuk, megnézzük a Dózse palotát, a Sóhajok hídját, elsétáltunk a Rialtóhoz, ahol ezernyi kis üzlet van az utcákon. Velencében úti célt nem érdemes tervezni, mert úgy is eltévedünk egy váratlan pillanatban az egyik kis sikátornál, de ez annál jobb, mert minden eldugott kis szegleten találunk egy-egy bájos épületet, egy romantikus teret, vagy egy kis templomot, és ami- 26_ 2010. március 27_ 2010. március

DélUtán magazin_utazás kor belépünk, elámulunk, hogy milyen hihetetlen gazdagsággal díszítették, még a legkisebbeket is. Elég, ha délután 4 órára érünk vissza a Szent Márk térre, ahol mindig történik valami. A kávéház teraszán zongorista játszik, a Dózse-palota előtt karikatúrák készülnek, a közelben spontán táncra perdülő kisgyerekekre pillantok, ez alatt több tucat ember gyűlik köréjük. Akinek nincs maszkja, itt gyönyörű, csillogó rajzokat festethet az arcára. Velence vitathatatlan szimbóluma, és egyben a karnevál jelképe a maszk, e nélkül el sem képzelhető a mulatság. Belecsöppenve a féktelen forgatagba, megcsodálhatjuk a káprázatos, korhű öltözékeket, a különleges maszkokat, a saját készítésű, vagy kölcsönzött kosztümöket. A maszk-készítés Velencében jelentős háziipari tevékenység, így egész évben hozzájuthatunk egyegy különlegesebb darabhoz, a mulatság ideje alatt pedig egyenesen Dunát lehet rekeszteni az utcákon és tereken kínált álarcokkal (10-20 euróért tehetünk szert egy-egy darabra). Estefelé ismét több ezren özönlenek az utcákon, sokan különböző impozáns rendezvényre sietnek, mint például a már két évszázada folyamatosan megrendezett bálra és gálavacsorára a Ridotto termeiben. A program: üdvözlő koktél után nemzetközi fellépők, fényűző vacsora, tánc és kosztümök. Jelmez kötelező! Velencében mindenki megtalálja magának saját szórakozását, ha nem is jut be egy ilyenfajta nagy eseményre, de a középkori városban egy pizzát falatozva, kézen fogva andalogni szerelmünkkel is nagyszerű élmény lehet. Este a Szent Márk tér ugyanazt a csodát nyújtja, mint az előző napokon, de egyszerűen nem lehet betelni látványával. Már egy kicsit bennünk van a búcsú melankóliája is, hiszen másnap délelőtt még egy hajókirándulást terveztünk Muranoba, ahol megnézzük a gyönyörű színes üvegekből készült csillárokat, figurákat, díszeket. Észre sem vettük az idő múlását és már vízitaxinkon kanyarogtunk újra a Canale Grandén, hazafelé. Szívünket, gondolatainkat teljesen átszőtte a város hangulata és még nem akartuk elengedni. Egy biztos, a karnevál és Velence újra egy életre szóló élményt adott nekünk, de nem szomorkodunk, mert megfogadtuk, ide újra visszatérünk! Mészáros Dóra 28_ 2010. március

DélUtán magazin_gasztronómia DélUtán magazin_gasztronómia Svédasztal Az elmúlt években olvasóink megszokhatták, hogy ezeken a hasábokon túlnyomó részt a magyar konyha ínyencségeivel találkozhattak. Olyan elismert szakemberek igyekeztek beavatni bennünket a konyhaművészet rejzelmeibe, mint Buday Péter vagy Farkas Elemér, és reményeink szerint sokaknak segítettek abban, hogy változatosabb, izgalmasabb fogások kerüljenek a családi asztalokra. Most egy új kezdeményezést indítunk útjára, amelyel elsősorban az a célunk, hogy más népek kedvelt ételeivel, étkezési szokásaival is megismertessük a Tisztelt Olvasót. Szándékaink szerint időszakonként egy-egy ország legjellegzetesebb, legismertebb fogásait mutatjuk be. Azt gondoljuk, sokan vannak, akik szívesen kipróbálnának olyan alapanyagokat, fűszereket, elkészítési módokat, amelyek idegennek tűnhetnek, a magyaros ételekhez szokott ízlésnek. Elsőként a Svéd Királyság Budapesti Nagykövetsége segítségével a skandináv ország gasztronómiájába kínálunk bepillantást az elkövetkező néhány hónapban. Svédországban a nyár általában egyet jelent az érzékiséggel és az élvezetekkel, különösen, ha az evésről van szó. Mivel Svédország Európa északi részén fekszik, még néhány évtizeddel ezelőtt is csak a rövid, napos nyári időszakban lehetett igazán friss ételhez jutni. Csak nyaranta szoktak a kertben étkezni, pikniket vagy teadélutánt szervezni. Svédországban a tavaszi és nyár eleji étkezések a mai napig örömteli tisztelgésnek számítanak az első learatott termés előtt. Az emberek nagy gonddal készítik el a tradicionális svéd fogásokat, mint a grillezett sügér vagy a sült balti- tengeri heringfilé kapros raguval. A svéd étkezési szokások ezen kívül nagyr észt az ételek r aktár ozásár ól, tartósításáról szóltak. A rövid nyári aratás során az emberek épp csak annyi ennivalót vet t ek magukhoz, amennyire szükségük volt, a többit pedig elraktározták és tartósították, hiszen a hosszú hideg télre fel kellett készülniük. Friss szedret vagy zöldségeket enni egyenesen pazarlásnak számított, hiszen a gyümölcsöket mind be kellett főzni lekvárnak, a zöldségeket pedig üvegekben pácolták, vagy savanyúságnak tették el, hogy télen is elálljanak. Azok a gyümölcsök, amelyek télen is elérhetőek voltak, értékesebbnek számítottak a legfinomabb nyári almánál vagy körténél. A tradicionális svéd kenyér is a tartósság jegyében készült. A rozsból készült kenyeret lassan sütötték meg, majd ropogósra szárították, vagy kétszersültként tartósították. A friss kenyér csak kevesek számára elérhető luxuscikknek számított. Ehhez hasonlóan a friss tej, vaj és tojás fogyasztása is ritkaságszámba ment. A tojás és vaj általában eladásra került, a tejet pedig megerjesztették, vagy egyéb más módokon tartósították, így megjelentek benne az erjedést segítő baktériumok, ezáltal joghurthoz hasonló sűrített tejek keletkeztek. Nagy részéből pedig sajtot készítettek. A tradicionális svéd háziasszony legnagyobb büszkesége mindig egy jól feltöltött éléskamra volt. Büszkeséggel töltötte el, ha senki nem távozott üres gyomorral az asztaltól. A hosszú kemény tél és a napsütéses nyár kontrasztja együttesen jelenik meg a mai svéd konyhaművészetben. Ma már egész évben kaphatóak a legkülönfélébb friss alapanyagok, mint a tengeri halak, a bárány-, borjú, marhahús, mindenféle baromfi- és vadhús. Azonban a tradicionális tartósító eljárások, mint a füstölés, sózás, szárítás és erjesztés továbbra is részei a svéd gasztronómiának. A svéd táj változatossága lehetővé teszi, hogy a legkülönlegesebb alapanyagokat használják fel a főzéshez. Az erdők és lápok vadjai mellett különféle gomba-, szeder-, és áfonyafajták is találhatók itt. A mai fiatal svéd séfek jelentős sikereket értek el külföldön ízléses, egyben rendkívül finom kreációikkal, amelyek amellett hogy színpompásak és szemet gyönyörködtetőek, mesterien ötvözik az új alapanyagokat a tradicionális svéd konyhaművészet fortélyaival. Ennek köszönhetően a mai modern gasztronómiában is tovább él a hagyományos, sokak által kedvelt svéd konyha. 30_ 2010. március 31_ 2010. március

DélUtán magazin_gasztronómia DélUtán magazin_gasztronómia Köttbullar A svéd húsgolyók mindenekelőtt szeretettel kell, hogy készüljenek. Éppen ezért a Mama húsgombóca számos változatban készül, és szinte mindenkinek megvan a saját receptje. Valaki szerint a reszelt hagymát a hússal együtt kell megsütni, mások szerint viszont külön serpenyőben. Egyesek barnamártással felszolgálva szeretik a húsgolyót, mások húslével. Svédország déli részén az emberek zsírosabban szeretik a húsgombócot, de minél északabbra megyünk, annál kevesebb zsiradékot találunk majd az ételben. Mindazonáltal a tejbe áztatott kenyér vagy rozscipó legalább annyira fontos, mint a húsgolyók mellé felszolgált áfonya. Ezek adják meg a svéd húsgolyók egyedi jellegét. Hozzávalók: (4 6 személyre) 500 g vagdalt marhavagy disznóhús 250 ml tej 75 g fehér kenyér 1 tojás 1 hagyma só, fehérbors őrölt fűszerkeverék Elkészítés: Vágjuk finomra a hagymát és pirítsuk meg vajon. Áztassuk a tejbe a kenyeret, majd keverjük össze a hozzávalókat. Célszerű ehhez egy turmixgépet használni, azért, hogy az alapanyagok jól elkeveredjenek. Ha túl száraz lesz a keverék, egy kis víz hozzáadásával lazíthatjuk. Golflabda nagyságú golyókat gyúrunk, majd egy serpenyőben vajat hevítünk, és a golyókat aranybarnára sütjük. Szervírozhatjuk krumplipürével vagy főtt krumplival és áfonyaszósszal. Raggmunk A raggmunk egy svéd krumplis palacsinta, amelyet sült hússal és áfonyával tálalnak. Ez az étel nem készülhet újkrumpliból, mivel a korán learatott krumpli nem tartalmaz elég keményítőt ahhoz, hogy egyben tartsa a palacsintákat. Minél ropogósabb és vajasabb a palacsinta, annál finomabb. És ha egy kis pirított hagymát is keverünk a tésztájába, akkor erről a hagyományos svéd ételről azt is gondolhatnánk, hogy francia. Hozzávalók: (4 6 személyre) 1 tojás 90 g búzaliszt 300 ml tej 2 teáskanál só 800 g krumpli 50 g vaj 400 500 g sózott disznóhús nyers, megtisztított áfonya vagy ribizli Elkészítés: Készítsük el a palacsintatésztát tojásból, lisztből és tejből. Adjunk hozzá sót, majd hámozzuk meg a krumplit, utána pedig reszeljük le. Keverjük össze a tésztát a krumplival, majd süssünk kis palacsintákat egy serpenyőben. A disznóhúst süssük ropogósra, majd tálaljuk a palacsintákat a hússal, és a megtisztított áfonyával. 32_ 2010. március 33_ 2010. március

DélUtán magazin_gasztronómia DélUtán magazin_gasztronómia Laxpudding Más néven lazacpuding, egy régi svéd népi mondáson alapul, miszerint egy jó vacsora tökéletes alap a másnapi ebédhez. A tradicionális svéd konyhaművészetben érvényes egy mottó, ami így szól: Abból gazdálkodsz, ami otthon van. A svéd háziasszonyok úgy főztek ízletes ételeket, hogy a meglévő recepteket úgy alakították át, hogy azokat a hozzávalókat, amelyek nem álltak rendelkezésre mással helyettesítették. Így alakultak ki a svéd fogások különböző változatai. Hozzávalók: (4-6 személyre) 400 g sózott lazac 1,5 kg krumpli 4 tojás 300 ml tejszín 300 ml tej 2 hagyma 1 nagy csokor kapor só, fehérbors Elkészítés: Főzzük meg a krumplit, majd miután kihűlt, hámozzuk meg. Ha nem szeretjük a sós halízt, áztassuk be a lazacfiléket tejbe vagy vízbe néhány órára, ez kioldja a hal sótartalmát. Hámozzuk meg, és szeleteljük fel a hagymát. Pirítsuk meg egy kevés vajon, amíg megpuhul, de vigyázzunk, ne égessük el. Zsiradékkal kenjünk ki egy nagyobb sütőedényt, majd béleljük ki az alját a főtt krumpli szeletekkel. Borítsuk rá a pirított hagyma felét, majd a fél adag lazacot és a fél csokor apróra vágott kaprot. Ezután tegyünk rá még egy réteg krumplit majd a maradék hagymát, lazacot és kaprot. Végezetül tegyünk rá még egy réteg krumplit. Keverjünk össze tejet, tejszínt, tojást sót és fehérborsot. Ezt a keveréket öntsük rá a lazacpudingra, majd tegyük az edényt a sütőbe. 200 fokon 45 60 percig süssük, majd tálaljuk olvasztott vajjal. Silltallrik Más néven a hering tál a tradicionális svéd konyha alapját képezi. Amikor heringet fogtak, az azt jelentette, hogy sok ember számára biztosítottak élelemforrást, ezért gondosan tartósították a húst sózással. A heringnek sokféle elkészítési módja létezik, készülhet fűszerekkel, mustárral, hagymával vagy fokhagymával. A hozzávalók mindig egyszerűek, hiszen az étel sztárja egyértelműen a hering. Hozzávalók: (4-6 személyre) 4 tartósított heringfilé 150 ml víz 5 teáskanál ecet 85 g cukor 1 vöröshagyma 10 egész szegfűbors 1 babérlevél Elkészítés: Keverjük össze a vizet, az ecetet és a cukrot, forraljuk pár percig majd hagyjuk kihűlni. Vágjuk a heringfiléket 2cm széles szeletekre, hámozzuk meg és szeleteljük fel a hagymát és törjük meg a szegfűborsot. Tegyük a filéket és a hagymát egy tálba, helyezzük mellé a babérlevelet majd öntsük rá a páclét. Tegyük hűtőbe legalább 24 órára, de az ízek összeérése érdekében jobb egy egész hétre. Tálaljuk főtt burgonyával, sajttal és tejszínnel. Forrás: Swedish Culinary Classics Carl Jan Granqvist és Lena Katarina Swanberg Swedish Institute Fotók: www.imagebank.sweden.se (c) Pal Allan / Swedish Institute 34_ 2010. március 35_ 2010. március

A közös otthon Zenészek számára ideális, ha az otthonuk csendes környéken van, a szomszédokat nem zavarja a gyakorlás. Ez különösen célszerű, ha valaki naponta dobol. Vendéglátóink, az énekes-zenész házaspár ráadásul az egyik szobában saját hangstúdiót alakított ki, így az életüket meghatározó zenélést, új dalok megalkotását technikai akadályok nem gátolják. Tavaly egy jazz és egy pop lemezük is megjelent, de már folynak az előkészületei az új hanghordozójuknak, amely karácsonyi dalokat fog tartalmazni klasszikus hangszereléssel. Grandiózus produkció készül, hiszen a Dohnányi zenekar és kórus kíséri őket. De persze emellett sok helyen fellépnek, az Egy bolond százat csinál című film slágerét is ők énekelték, ezért 2006-ban Fonogram-díjat kaptak. Gondolom, olvasóink ezekből a tényekből már kitalálták, hogy a házigazdáink: Balássy Betty és Varga Feri.

DélUtán magazin_lakberendezés Az előszoba a nappaliba torkollik. A berendezés idomul a többi enteriőrhöz. Praktikusan a beépített gardróbszekrény ide került, így nem vesz el teret sem a nappaliból, sem a hálószobából A dolgozószoba és a háló egymással szemben van, mindkettő ajtóval elzárható