A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 2 9.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 2 9.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. SŻABADY EGON A felv ételi, feld olgozási munkákat irányította és a tanulmányt irta: Dr. NEMESKÉRI JÁNOS A mintavételi eljárás megbízhatósági vizsgálatát vég ezte: Dr. BENE LAJOS K észült: HARSÁNYI KÁR OLY VARGA GYULA közrem űködésével Lektorálták: Dr. GYULAY FERENC Dr. FEHÉR MIKLÓS K iadó: Statisztikai Kiadó Vállalat Budapest, II. K eleti K ároly u. 18 /b. F e le lő s v ezető: K ecsk és J ó z s e f ig a zg a tó B oritóterv : B ogár Im re F orm átum : A /4 T e rje d e le m : 32 (A /5 ) iv P éldányszám : 800 Statisztikai Kiadó V állalat, N yom daüzem - 68470

1966. ÉVBEN EGYETEMI (FŐISKOLAI) FELVÉTELRE JELENTKEZETTEK DEMOGRÁFIAI ÉS TESTFEJLETTSÉGI VIZSGÁLATA BUDAPEST 1970/3

TARTALOMJEGYZÉK 5

6

7

8

9

ELŐSZÓ A K özponti Statisztikai Hivatal Népességtudom ányi Kutató Intézete az elm últ évek folyam án biod e m ográ fia i tém ákkal is szélesítette kutatási p r o g r a m já t. A biodem ográfia a népességtudom ány egyik fiatal és dinamikusan fejlőd ő ága. Ennek kettős magyarázata van. E gyrészt a népességtudom ány szám os kérdésének - a reprodukciónak, a halandóságnak, az é le t tartam nak, a népesség n em -, kor és szám os egyéb ism érv szerin ti összetételének stb. - vizsgálata, e lm é lyültebb e le m z é se b iológia i ism eretek et tételez fe l és a dem ográfia, valam int a biológia sajátos m ód szerein ek együttes alkalm azását igényli. M ásrészt a hum ánbiológia, a humángenetika és azon belül a populációgenetikái sajátos kérdésein ek - a k oraszü löttség okainak, a fejlő d é si rendellenességeknek, az ikerszü léseknek, a sz ü le té sk o ri testsúlynak, s testhossznak; a népesség te sti fejlettségén ek, állapotának, struktúráinak s m indezek változásainak stb. - tanulm ányozása ma m ár szükségszerű en m egköveteli azok népességtudom ányi m ó d sze rek k el történ ő ele m zésé t és érte lm e zésé t. A b iod em og rá fiai irányú kutatások hivatottak továbbá ma és m ég - inkább a jövőben az úgynevezett határterületi problém ák, feladatok vizsgálatára. A kom plex szem lélet és az egyeztetett m ód szerek alkalm azásával a biodem ográfiai kutatások e lm é le tile g és m éginkább a gyakorlat szem pon tjából m agasszintű tájékoztatást nyújthatnak a jövőben a n épesség m indenkori állapotáról, norm ális és path ofiziológiai fejlődésén ek, változásának tren d jeiről, valam int m indazon endogén és exogén tén yezőkről, am elyek e jelen ségek kialakulását, m eglétét befolyásolják, m egh atározzák. E kutatások a "kvalitatív dem ográfiai" elem zések körét bővítve - pl. a népesség iskolázottsága, m űveltsége stb. - oly területekre is kiterjednek, am elyek eddig ennek keretében nem nyertek jelen tősebb hangsúlyt. A biodem ográfiai kutatásokban különösképpen is hangsúlyt nyer a biológiai státust b efolyá soló és m eg h atározó tényezők vizsgálata és é rte lm e z é se. E z z e l a biod em ográfia hozzájárulhat a n ép esség optim álisabb te sti és sz ellem i állapotának elé ré séh e z és a k óros - örökletes és nem örökletes - tendenciák csök k en téséh ez, esetenként kik ü szöböléséh ez. A fentiekben vázoltak fig yelem b ev ételével kezdte m eg a N épességtudom ányi Kutató Intézet 1966-ban az értelm iség i pályákra készülő fiatalok, valam int az ipari szakm ákra jelentkezettek testfejlettség i je lle m z ő inek ele m zésé t; É szak k elet-m agyarország (B o d g rogk ö z-b o rso d -A b a u j-z e m p lé n m egye) relative elzá rt, en d o- gám népességének családrek on stru k ciós és populációgenetikai kutatását; valam int a súlyon aluli születettek és a koraszülöttek b iológia i vizsgálatát. A családrek on stru k ciós és populációgenetikai vizsgálatokat a m ainzi A nthropológiai Intézet m unkatársaival, nem zetközi együttm űködés keretében végezzük. M indhárom biodem ográfiai tervtém a vizsgálata során alapvető szem pontnak tekintjük a b iológiai állapotot, struktúrát m eghatározó jelenségek, jelleg eze te sség ek norm atív megállapítását,, valam int az azokat b e fo ly á so ló tényezők hatásm echanizm usának m egállapítását. A biod em ográ fiai kutatásoknak vannak hagyom ányai a m agyar statisztika történetében. E legendő itt utalnunk K ő rö ssy J ó zsef, k özel száz évvel ezelőtt végzett nagyjelentőségű kutatásaira (M agyar és m ás nem zetiségű katonakötelesek testfejlettség i vizsgálata - 1878-79). Az elm últ évtizedekben dem ográfusaink és 11

statisztikusaink ugyancsak végeztek m ár érték es biod em ográ fiai vizsgálatokat pl. az újszülöttek testsúlyára és testh osszára ; a csecsem ők orú ak testfejlőd ésére, n övekedésére vonatkozóan. Jelen kiadvány az 1966. évben Budapesten egyetem i (főiskolai)felvételre jelentkezett fiatalkorúak dem ográ fia i és te stfe jle ttsé g i vizsgálatának adatait, legfontosabb eredm én yeit tartalm azza. A vizsgálatokat a M űvelődésügyi M inisztérium által elrendelt alkalm assági felü lvizsgálattal egyidejűleg végeztük az Ipari Tanulók E gészségv éd elm i Intézetében, az intézet munkatársainak közrem ű ködésével. A z e g y s z e ri "k e resztm e tszeti" m intavételi vizsgálat célk itű zése az volt, hogy m egállapítsuk az é r te l m iség i pályákat választani szán dék ozók testi fejlettségét, a szülők legfontosabb dem ográfiai, társadalm i, g a z dasági je lle m z ő iv e l való összefüggésükben. A te sti fejlettség jellem zőin ek m egh atározásával egyid ejű leg a felv é te lre jelentkezettek e g é s z s é g i állapotát is felm értük. A z egyetem i (főiskolai) fe lv é te lre pályázók "k e r e s z t - m etszeti"vizsgálatán ak sajátosságát az adja m eg, hogy elsősorba n is a fiatalok testi fejlettsége, általános je l lem zőinek m eghatározása volt a cé l, az ipari szakm ákra jelentkezettek "longitu din ális" vizsgálatai során v i szont a fejlő d é s és növekedés folyam atosságának, valam int az egyes iparágak tám asztotta követelm ények, f i zikai m egterh elés hatásainak összefü ggéseiben igyekeztünk m egh atároznia testi fejlőd és jellem zőit. A tanulmányban az adatok ism ertetése két r é s z r e különül. Az e ls ő r é s z ta rtalm azza a jelentkezettek nem, életkor, választott egyetem (főisk ola )szerin ti m egoszlását, továbbá a tanulm ányi előm en etelre, sp ortolá sra, valam int a szülők dem ográfiai, társadalm i és k ereseti viszon yaira vonatkozó adatokat. A körn yezeti té n yezők hatásainak m egítélése szem pontjából különös ré s z le te s s é g g e l elem eztük - többek közt - a jelentkezettek la k ásk örü lm én yeire, a gyerm ekkorban kiállott betegségek re és a táplálkozásra vonatkozó fe lv é te li adatokat. Különösképpen jelentősn ek tekinthető a tá plálk ozási adatok é rték elése, ugyanis a kom plett feh érjefogyasztá s és a testi fejlettség egyes je lle m z ő i között sz o ro s összefü gg és állapítható m eg. A tanulmány m ásodik részéb en a jelentkezettek biom etria i adatait értékeltük nem, életk or, v á la sztott egyetem (főiskola), valam int a szülők szü letési h elye, foglalk ozása szerin ti bontásban, a v a riá ció s statisztika m ód szerein ek alkalm azásával. V égül ö sszeh a son lító elem zés r é s z le te z i az 1966. évi és az elm últ évtizedekben vizsg ált egyetem i hallgatók legfontosabb biom etria i adatait. A v izsg á lt fiatalok testi fe jle ttségére vonatkozó egyes részle tk é rd é sek behatóbb és differenciáltabb e le m zése it külön tanulmányokban fogjuk publikálni. D r. Szabady Egon 12

A VIZSGÁLAT ELMÉLETI ALAPJA, TÁ RGYA, CÉLKITŰZÉSE A biodem ográfián ak (A csá d i, 1959) alapját az a fe lis m e r é s adja, hogy szám os népességtudom ányi k érd és biológiai tartalm a nyilvánvaló. A korábbi szem lélet e biológiai tartalm ú dem ográfiai kérdéseket e ls ő sorban a tá rsada lm i ism érvek r é sz le te s elem zé sév el közelítette m eg, s - az értelm ezést illetően is - a tá r sadalom tudom ányokban kialakult e lm életi m eggondolásokat részesítette előnyben. A hum ánbiológia h ason lóképpen szám os dem ográfia i tartalm ú problém át társadalm i, gazdasági tényezők, folyam atok fo rm á lis vagy tén yszerű szám bavételével közelített m eg, anélkül, hogy a dem ográfia elm életi és m ód szertan i vonatkozásait súlyuknak és m értéküknek m egfelelően alkalm azta volna kutatásaiban. Mindkét szaktudományban az e m lített vonatkozások m ellő zé se, vagy csak r é sz le g e s alkalm azása, a m agasabb szintű értelm ezést tette eseten ként k é rd ése ssé, vitatottá. A z em b eri társadalom gyorsu lt fejlőd ése mind több és igényében elm élyültebb k i dolgozást m egk övetelő problém át vet fel, am elyek az egyes szaktudományok zárt elm életi és m ódszertan i határain belül eredm én yesen ma m ár csak ré szleg esen oldhatók m eg. A z előbbiekben em lített m agasabb igények, követelm ények a dem ográfiában és a hum ánbiológiában m a m ár sz é le s körben ism e re te sek és nem vitatottak. N yilvánvaló, hogy a szaporodás és rep rod u k ció v iz s gálatakor a b iológia i tényezők ism erete alapvető. A halandóság és az em ber élettartam a a b iológiai sa já to s ságok e le m z é se nélkül nem tekinthető te lje s értékűnek. Az életk or és a m unkaképesség problém ája - jólleh et elsőso rb a n is tá rsadalm i vonatkozású - fe lté te le z ia p r o g r e sszív és r e g r e s s z ív életk ori változások szám b avételét. A nem i d im orfizm u sb ól adódó eltérő biológiai, fiziológ ia i sajátosságok figyelem bevétele alapkövetelm ény. A n ép esség te sti fejlettségén ek, állapotának m egállapítása, vagy a fe jlő d é s i ren d ellen ességek, testi fogyaték osok vizsgálata b io m e tria i, fizik a i antropológiai ism eretek et s azok m ód szereib en való já rtasságot tételez fe l. A z előbbiekhez hasonlatosan a nem ek aránya, a nem hez kötött örö k lő d é s, a génm utáció, a párválasztás és géngyakoriságok egyensúlyának típusai, az együtt örök lőd és és k apcsolód ás, vagy a környezet és az öröklöttség kölcsönhatása és az itt m eg nem em lített, de dem ográfiai tartalm ú problém ák hum ángenetikai, popu lációgen etik ai já rtasságot követelnek m eg. Az alapelvek és a k ölcsön ös összefü ggések ma m ár tisztázódtak, s inkább azok gyakorlati m egvalósítása, realizálásának m ódja a k érd és. A b iod em og rá fiai kutatásokban a hum ánbiológia e lm életi m eggondolásait, m ód szereit, eredm ényeit a tá rsada lm i-ga zdasági f o lyam atok ism érvein ek, tényezőinek, kölcsönhatásainak fokozott fig yelem bev ételével kell érvényesíteni, é r tékelni. E kutatások m egtervezésében és a vizsgálat m ód szerein ek m egválasztásában tekintetbe kell venni az em lített tényezőket és az eredm én yek érték elésében, m agyarázatában, a következtetések levonásában igy érvényesíthetők kellő hangsúllyal a dem ográfiai szem pontok. A z előbbiek ből következően e kutatások elm életi alapjait az endogén tényezők azonos m értékű fig y e lem bevétele m ellett az exogén tényezőknek (ezek eg y fe lő l term észetiek ; betegségek, járványok, geográfia i h elyzet, kl im a, sugárhatás, talaj, ivóvíz s tb., m á sfe lő l társadalm iak; fog lalk ozá s, k ereset, jöv ed elem, é le t- színvonal, életm ód, lakásviszonyok, táplálkozás, iskolázottság, kultúráltság, u rban izáció, sp ortolás, h ig ié niás viszon yok stb.) a szok á sosn á l fokozottabb szám bavétele, összefü ggésein ek m agasabbszintű érte lm e zése határozza m eg. 13

A tá rsa d a lm i-ga zd a sá g i tén yezők d ifferen ciá lt érték elése szolgáltatja azt a többletet, am ely a biod em ográ fia i kutatások keretében végzett vizsgálatok sajátos és a biom etriai, fizika i antropológiai, hum ángenetikai, populá cióg en etik a i v izsg álatok tól e lté rő je lle g é t kidom borítja. A z em lített többlet és e kutatások e lté rő je lle g e egyben azt is jelen ti, h ogy az endogén, azaz a b io ló g ia i tényezők is közvetetten b ővü lteb b és m ás tartalm at nyernek. A tényezők összefü ggésein ek és k ölcsön ös egym ásrahatásának vizsgálata azért is jelen tős, m ert a t ársa d a lm i-ga zd a sá g i folyam atok tudatos irányítása visszahat oly biológiai jelen ségek re, am elyeknek aspek tusai ma, s m ég inkább a jövőben lesznek az eddigieknél m ég nagyobb fontosságúak. A KSH N épességtudom ányi Kutató Intézetében - a biod em ográ fiai kutatások keretében végzett - az egyetem i (főisk olai), valam int ipa ri szakm ákra jelentkezettekre vonatkozó - az előszóban bemutatott - te s t fe jle tts é g i vizsgalatok sz e rv e s r é szét képezik annak a h osszabb időtartam ra tervezett v izsgálatsorozatn ak, m ely az alapsokaságot képező n épesség mindkét nem ére, k orcsop ortja ira, valam int annak speciálisan m eghatározott eg ységeire terjedn ek ki. Oly in form ációk szolgáltatása a cé l, m elyek az észlelt b iológiai je le n s é g e k e t - jelen esetben a te sti fejlettséget - e ls ő so rb a n a z endogén és exogén té n y e zők ö sszefü g g é seib e n tárják fe l. A te sti fe jle ttség vizsgálata a jelen ségek kom plex együttesét hivatott elem ezn i, feltárn i és így nem m ellőzh eti azokat a kérdéseket, am elyek a növekedés általános elm életéb ől következnek. A növekedés az em b eri s z e r v e zetnek - mint minden é lő szervezetn ek - alapvető m egh atározója, am ely különböző e lő je lle l és in tenzitással érvén yesü l m indvégig az élet folyam án. Éppen azért, m ert minden növekedés - mint jelen ség - valam iben k ö zös és am i m ég fontosabb, a növekedés form áinak és ennélfogva a növekedési elm életeknek osz tá ly ozá sa i a legtöbb szaktudom ány konvencionális határait érintik, ajánlatos néhány utalást tenni a növekedés általános e l m é le té ről. Boulding (1953) nyom án, a növekedési jelen ségek hárm as osztályozását követve, egyszerű, p opu lációs és strukturális növekedés különböztethető m eg. A z e g yszerű növekedés esetében egyetlen változó (quantitativ vagy qualitativ) növekedése vagy csökkenése gyarapodást vagy fogyást ered m én yez. E zek szerin t a növekedés éppúgy lehet p ozitiv vagy negativ, s ez utóbbi esetben bekövetkező csök k enést csupán negativ növekedésként kezeljük. P o p u lá ción övek ed és esetében a növekvő m en n yiséget nem h om ogén egységn ek (aggregátum nak)tekintjük,. hanem a z t korm egoszlásban szok á sos elem ezn i. A "n öveked ést" a születéseknek (hozzáadások az aggregátum - hoz) a halálesetek k el (levonások az aggregátum ból) szem ben i többlete gyanánt tekintik, s m agát a növekedés folyam atát olyan funkciók jegyében vizsgálják, am elyek a születések et és a h alálozásokat a k o rm egoszlá sh oz v iszon yítják. Az egység, am ely "n öveked ik " egym ással s z o r o s kapcsolatban lev ő sz e rv e zett ré s z e k kom plex struktúrájából alakult és így a növekedés nem egyszerű en m ennyiségi változást, hanem folyam atbeli változást is von maga után, a ré sz e k kapcsolatában. Az em b eri szerv ezet, mint az " e g é sz növek szik ", s a strukturális növekedés folyam atában az alkatot, form át m eghatározó ré sze k nem csak quantitative, qualitative is v á l toznak. A strukturális növekedés során m eghatározott részek, alkati je lle g z e te sségek fejlőd n ek ki, s m ások v issza fejlőd n ek, funkcióik m egszűnnek, m egváltoznak. A strukturális növekedés je lle g z e te sségét éppen az adja m eg, hogy a ré sz e k növekedése észrevétlen ü l m egy át a strukturális változásba, fe jlőd ésb e. A n övekedés jelen ségén ek a fentiekben vázolt osztályozá sa inkább az a b sztra k ció három különböző szintjét je lö li, valóságban azok együttesen jelentkeznek. Minden tén yleges növekedés strukturális, és inkább az elem zés s o rán - a gyakorlati szem pontok követelm ényeinek m egfelelően adódva - a kitűzött cé lo k (leh etőségek ) szabják m eg azt, hogy a strukturális elem ek közül m ely e k nyernek elsőbb séget, ill. m elyek ré sz le te z é se kevésbé hangsúlyozott. A biodem ográ fiai kutatások éppen a strukturális növekedést nagym értékben m eghatározó tá rsa d a lm i gazdasági tényezőket r é s z e s ítik előnyben, célkitűzéseiknek m egfelelően. A z em b e ri szerv e zet növekedésének vizsgálata mint a strukturális n övekedés rendkivül bonyolult példája, m egköveteli a folyam at elem zését, hogy annak különböző jelen ség e i bizon yos általános jellegű elv ek ben nyerhessenek m egfogalm azást. 14

E k özlem ény term észetesen ma m ég nem vállalkozhat az em lített összefü ggések m indenre k ite rje dő fe ld o lg o zá sá ra. A te sti fe jle ttség vagy a növekedés e lté ré s e i a különböző endogén tényezőkön kivül nem csak egy vagy több - eg ym ással lá tszóla g nem is közvetlenül összefü ggő - exogén tényező, hanem ezen felü l m ég szám ításba nem is vett tényezők kom plex hatásai eredm ényének tulajdoníthatók. A z elem zés és az é r te l m ezés leh etőségeire h elyezve a hangsúlyt, az é szlelt eredm ények m egállapítása, s a feltételezh ető és b efoly á so ló tényezők hatásainak k örvon alozása volt a c é l..a m ik or a b efoly á soló tényezők hatásainak áttételére v o n a tk ozó in form ációk bővülnek, akkor az annak m eg felelő és feltétlenül megkívánt m atem atikai apparátus igénybevételével adhatunk a felm erü lt problém ákra adekvát válaszokat. A testi fejlettség biodem ográfiai vizsgálata I aktuális k érd és. A z évezred fordulója - 2000 - ma m ár oly időközeibe került, hogy nem lehet közöm bös sen ki szám ára az, vajon m ilyen testi és sz ellem i fejlettségű ek lesznek e század u tolsó évtizedeire azok a szakmunkások és értelm iség iek, akikre a m eggyorsu lt változások, az akkor m ár lényegesen m agasabb követelm é nyek, feladatok m egoldása hárul. Korunk sokrétűen organizált társadalm a, a felm erü lő, s m ég inkább a k ö zeljövőben fe lm e rü lő igényeknek m egfelelően ma m ár a terv ezésb en is szám ot tart az ez irányú vizsgálatok m egállapításaira. A vizsgálatok m e g te rv e z é sek o r, s annak végrehajtása során, valam int az eredm én yek érték elésében a biod em ográ fia sz o ro sa b b körén túlm enően figyelm ünket oly hum ánbiológiai, társadalm i, gazdasági és o r v o s - tudom ányi vonatkozásokra is kiterjesztettük, am elyek közvetetten szolgálják az eredm ények értelm ezését. 15

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A z előbbi fejezetben részletezett elm életi m eggondolások és célkitű zések határozták m eg a v iz sg á lat terv ezését, elők észítését, valam int a végrehajtás, feldolgozá s során követett eljárásokat. Az alábbiakban a Budapesten egyetem i (főisk ola i) felv ételre jelentkezettek testfejlettség i vizsgálatának m ódszertan i v o natkozásait ism ertetjük. A M űvelődésügyi M inisztérium 1966. febru ár hónapban a felsőoktatási intézm ények nappali tagozatára való jelentkezés ren d jéről intézkedett. E rendelkezés alapján a felsőok tatási intézm ények nappali tagozatára jelentkezők előzetes o rv o s i és alkalm assági vizsgálatára az E gészségü gyi M inisztérium az Ipari T a nulók E gészségvédelm i Intézetét (ITEI) jelölte ki. A M űvelődésügyi M inisztérium em lített ren delkezése adta azt az alapot,hogy a K. S. H. N épességtudom ányi Kutató Intézete az orv osi vizsgálattal egyidejűleg, együttműködés keretében v égezze a jelentkezők te stfejlettség i -b iod em og rá fia i - vizsgálatát. A feltételek és le h e tőségek ism eretében határoztuk m eg az e g y s z e ri ("k e r e sztm e tszeti") vizsgálat konkrét céljá t, terv ét. A "k e re sztm etsze ti" vizsgálat konkrét cé lja az egyetem i (főisk ola i) felv é te lre jelentkezők testi fe jle tts é g é nek, b iológia i státusának m egállapitása az azt befolyá soló dem ográfiai, társadalm i tényezők ö ssze fü g g é se i ben. A vizsgálat tárgyának és célkitűzésének m egállapitását követte a követelm ényeknek m eg felelő v iz s gálati lap ö sszeállítá sa. A v izsg álati lap 5 r é s z r e tagolt, s 41 k érd ést, b iom etria i, alkattani adatot, o rv o s i m egállapításra vonatkozó tételt tartalm az. E zek az alábbiak: I. A vizsgált egyén nyilvántartási adatai (Név, lakhely, k özép isk ola m eg n evezése, érettségit tett egyének esetében, am ennyiben azok alkalm azásban vannak je le n le g i munkahely, b e o sztá s; felsőfok ú oktatási intézm ény;fegyetem (főisk ola ), kar, szak m egn evezése, am elyen felv é te lre jelentkezett. ) II. 1-12. kérdés. A vizsgált egyén és a s z ülők (anya, apa, csa lá d fő) szem élyi és foglalkozási adatai (V izsgált egyén szü letési id eje, év, h ó, nap; szüleinek szü letésk ori állandó lakhelye; az anya leánykori neve, szü letési h elye, éve, foglalk ozá sa, ill. fog lalk ozá sv áltozá sai - e lső fog lalk ozá s, a vizsg ált egyén szü le té sek ori és je le n le g i foglalk ozása - ; az apa sz ü letési h elye, id eje, foglalk ozá sa, fog lalk ozá sv áltozá sai, az anya esetében m egadott ré sz le te z é s szerin t; a v izsgált egyén anyjának hányadik gyerm eke; életben levő s m eg halt testvéreinek szám a. ) III. 13-24. kérdés. A vizsgált egyén szüleinek vagy eltartóinak k eresetére, a lakáskörülm ényekre és a vizsgált egyén táplálkozására, alvására, sportolására, higiéniai viszonyaira és iskolai tanulmányára vonatkozó adatok (lakásnagyság, la k á sfe lszerelts é g ; heti tej, sajt, to já s, hús, gyü m ölcs, zöld ség fog y a sztá s; hányán alszanak egy szobában, egy fekhelyen; m ilyen sportágat üz, m ilyen form ában; fü rdés, fogápolás; i s kola időbeni távolsága a lakhelytől; ism é te lt-e tanévet, utolsó tanulm ányi átlag; testn evelés a lól v o lt-e fe l m entése, m i okból, m ennyi id ő re. ) I V. 25-28. kérd és. Szülők eg észség i állapotára, családi h elyzetére és a vizsgált egyén családi együ ttélésére vonatkozó adatok (anya, apa e g é s z s é g e s -e ; ha nem, betegsége, m egh alt-e és m ik or, m i 16

volt a halálok; a szülők együtt vagy külön élnek, anya vagy apa özvegy, elvált; anya vagy apa m ostoha; együtt é l-e mindkét szü lőv el, csak anyjával, csak apjával, rokonoknál, idegeneknél, álla m i gondozott - k ih elyezve n evelő szülőkhöz. ) V. 29-35. kérd és. A vizsgált egyén antropom etriai és alkattani adatai (testm agassag, testsú ly, v á lls z é le s s é g, c s ip ő s z é le s s é g ; m ellk erü let - n orm ál, b e lé g zésk o r, k ilé g z é sk o r; k é z s z o ritó e rő ; alkattani m egállapitás. ) VI. 36-41. kérd és. A vizsgált egyén korábbi és jelenlegi eg észség i állapotára vonatkozó adatok (gyerm ek k ori - és fe rtő ző m egbetegedések, későbbiekben kiállóit betegségek, műtétek, m aradandó elv á l to z á ssa l já ró balesetek, v érn yom ás - sy sto lé s, dia stolés -, pu lzu sszam, lá tá s é le s sé g, egyéb e setleg es laboratóriu m i és röntgen v izsgálatok, alkalm asság. ) A Budapesten felsőok tatási intézm ényekre jelentk ező egyének alapsokaságának ö ssze téte le, valamint az értékelh ető és m érh ető ism érv ek je lle g e i és sa já tosságai miatt az egyszerű, véletlen mintavételi k ivála sztás, azaz a mechanikus mintavétel (Y ule - K endall, 1964) biztosította leginkább a torzitatlan ság és p on tosság betartásának leh etőségét. E m intavételi e ljá rá s választását ig azolja az a tény is, hogy a v izsgálat előtt - az e lő z ő évek tapasztalatai alapján - csak bizon yos irán yszám ok voltak ism e rete sek. Az egyetem ek re, azok k araira és a főisk olák ra történő jelen tk ezés a különböző években - az ig én y ek,leh etőségek, követelm ények szerin t - igen je lle g z e te s eltolódásokat mutat, é rte lm isé g i pályaválasztásban évenként eltérő.stendenciák érvén yesü lése é sz le lh e tő.a zza l, hogy a mintán belül annak valam ennyi elem e, azaz m inden egyén egyenrangú és egyform a jelen tőségű, m intavételünk e g yszerű ; s rétegzett annyiban, hogy a férfiak és nők aránya a mintán belül m eg egyező. A 20 % -o s m inta az 1966. m á rciu s 15. -m á ju s 31. időpontok között Budapesten egyetem i (főisk ola i) fe lv é te lre jelentkezettek alapsokaságából kiválasztott r észt jelen ti. Ennek k iem elése azért fon tos, m ert a Budapesten jelentkezettek egy ré s z e nem a fő v á r o s ban lev ő felsőok tatási intézm ények valam elyikéhez jelentkezett fe lv é te lre, a k özép isk ola i tanulmányaikat vidéken végzők viszon t a h elyileg illeték es k ö rz e ti vagy szakren delő intézetekhez fordultak az egyetem i (főiskolai) alkalm asság m egállapitása végett. A kiválasztott minta ered m én yei - az em litett körülm ények m iatt - az adott időpontok között Budapesten egyetem i (főisk ola i) fe lv é te lre jelentkezett 803 0 egyént m a- gábafoglaló alapsok aságra vonatkoztathatók. A z egyszerű és nem szerin t réteg zett m intavétel és adatfelvétel a következőképpen történt.a k ö telező o rv o s i vizsgálatra m egjelenteknek az ITEI eligaz it ójában történt jelen tk ezést követően a la b ora tórium ot kellett felkeresn iü k. A jelentkezők folytatólagosan sorszá m ozott ruhatári jegyet kaptak, la b ora tórium i leleteik h ez csatoltan. Az 5 -r e és 0 -r a végződő sorszám u ak kerültek biod em ográ fia i v izsg á la tra és addig a további vizsgálatok ra nem kerü lt s o r, s az intézetet nem hagyhatták el, am eddig a b iod em og rá fiai vizsgálatokkal nem végeztek. A v izsgált m inta elem szá m a (n) 1607; ebből a mintába kerü lt férfiak szám a 813 (n^), a nőké 794 (n^). Mintavételünk 20 % -o s, azaz a kiválasztási arány, f= 0,2. A m intába kerültek testfejlettség i vizsgálatát az ITEI e r re a c é lra k ijelölt, elkülönített h e ly isé gében antropológus és a m ellé beosztott védőnők végezték. A vizsgálat a hét minden napján azonos id ő ben,reg gel 8-11 óra között került so rra. A z egyénenként végzett vizsgálat során e lő s z ö r a védőnők a nyilvántartási adatokon kivül a v izsg á la ti lap 1-2 8. pon tjaira, k ik érd ezés alapján vezették be a válaszokat. E zt követte az an trop om etriai, alkati adatok fe lv étele és végül a sz a k o rv o si v izsgálat. A v izsg á la ti lap m eg fe le lő rovataiba jegyezték be a szak orv osok az e g é szségi státusra vonatkozó adatokat, é szle lé se k e t, m egállapitásokat, különös tekintettel arra, hogy a felv ételre jelentkező az általa választott egyetem, (fő isk ola) e g é szsé g i követelm ényeinek m egfelelően a lk a lm a s-e, vagy sem. A mintába kerültek a jelen tk ezési lapjukra történt o rv o s i b ejegy zés után hagyhatták el az intézetet. A mintába kerültek vizsgálatának t e l jesség é t az o rv o s i b ejeg y zés elbocsátás előtti e lle n őrzése biztosította. 17

A vizsgálatok m egkezd ése előtt a védőnők írásban, pontokba foglalt r é szle te s utasítást kaptak a kérd ések fogalm i, tartalm i is m e re te ire, valam int az azokra kapott vála szok egységes m egn evezési ren d szer szerin ti b e je g y z é s é re. A védőnők beoktatása és a próbam unka szolgáltatott alkalm at arra, hogy szabatosan m egfogalm azott és segítő p ótkérdések fe lte v é sével gyakorlatot sz e re zzen e k a k érd ezésb en, s a valóságnak m eg felelő válaszokat fogadják el. K ülönösen lén yeges volt e szem pontok érvén yesítése a sz e m é ly i, szülők fo g la lk ozá si (korábbi és jelen leg i), valam int a táplálkozási adatok k ik érdezésében. A z antropom etriai adatok felvételében Martin (M artin -S a ller, 195 7-1966) m éret-felv ételi e lő irá - sait követte a vizsg álat.a k orlátozott szám ban felvett m etrikus adatok a következők: testm agasság (M. 1. ), testsú ly (M. 71. ), v á lls z é le s s é g (M. 6. ), csip ő s z é le s s é g (M.4 2 /a. ), m ellk ask erü let nyugodt lé g z é s, te l j e s b e - és k ilég zésn él (M. 6 1., 6 1 /a, 61/b. ), k é z sz o ritó e rő. A m éretek et a n trop om éterrel, to ló k ö rzővel, m ed en cek örzővel (S ieber, H egner und Co. Z ü rich ), a cé lm é rő sza la g g a l, d ynam om éterrel (Abaw erk G. m. b. H. P rä zision sm essw erk zeu g fa b rik A sch affen bu rg - B ayern) vettük fe l. A szak orv osok az adatfelvételeket az o rv o s i gyakorlatban használatos m ű szerek k el végezték. A lá tá séle ssé g m egállapítása Snellen f. visu s táblával történt. A Budapesten 1966. évben egyetem i (főisk ola i) fe lv é te lre jelentkezettek vizsgálatát b e fe je zve a BOTE E g észség v izsg á ló archívum ában őrzött vizsgálati lapok ról az 1 94 0 /4 1, 1941/4 2, 1945/46. tanévek I. éves egyetem i hallgatók (Pázm ány P éter Tudom ány E gyetem jo g á s z,b ö lc s é s z, o rv o s, hittudom ányi h allgatói) testm agasság, testsúly adatainak k igyű jtésére került so r (nem, életk or, szü le té si hely adataival együtt). Az összeh ason lító minta elem szá m a 4536, ebből fé r fi 3220, nő 1316). A z összeh ason lítás az 1922-1923; 1923-1924 és 1927-1928 és annál korábbi években születettekre vonatkozó adatokat tartalm azza. A z em lített budapesti egyetem i adatsoron túlm enően kitűnő összeh a son lítá sra nyújtott leh etőséget a hazai antropológiai kutatások keretében végzett s e korévekhez tartozók (18-22 évesek ) te stfe jle ttsé g i vizsgálatainak eredm ényei is. feletet adni. A mintába került egyének előbbiekben részle te zett adatainak feld olgozá sa három k é rd é sre kiván 1. / Az egyetem i (főisk olai) fe lv ételre jelentkezésben a dem ográfiai, társada lm i-ga zdasági tényezők m ilyen m értékben jutnak érvén yre; 2./ A z egyetem i (főisk ola i) felv é te lre jelentkezettek te sti fejlettségén ek norm aadataiban, s azok m anifesztációjában a társada lm i-ga zdasági tényezők hatása m egállapith ató-e; 3./ M egállapithatók-e e ltérések te sti fejlettségb en, tanulm ányi átlagban a különböző é rte lm iség i pályát választó egyetem i (főisk olai) felv ételre jelentkezetteknél. A táblatervek összeállításá t és a feldolgozásban követett v a riá ciós statisztikai m ód szerek alkalm azását az em lített három k érdés határozta m eg. A vizsgálati eredm ényeket ré szle te ző táblázatok egyrészt két alternativ változó s z e rin t az abszolút és száza lék os m eg osz lá st dokum entálják, m á srészt bizonyos társadalm i, tá p lálk ozási (kom plex feh érjefog y asztás) és a testfejlettség i adatok, m éretek legfontosabb param étereit tartalm azzák. Az 1966, évi vizsgálat elsősorban is a minta adta m egbizhatóság határain belül kiván adatokat szolgáltatni az egyetem i (főisk ola i) fe lv é te lre jelentkezettek te sti fe jle tts é g é re. A z ism ertetett adatok, eredm ények egyben m indazon tá rsada lm i-ga zdasági tényezők hatásainak elem zését is tartalm azzák, am e lyeket a hasonló tárgyú kutatások többségükben csupán általánosságban tett utalások form ájában érték elnek. A z érték elés során nyert eredm ények te rm észetesen in form ativ jellegű ek, a kevert (Rajkai, 1966) "k e resztm e tszeti" s "h o ss z m e tszeti" vizsgálatok nyújthatnak a jövőben tényleges leh etőséget a rra, hogy a tényezők kom plexen m egnyilvánuló hatásait behatóbban értékeljük s értelm ezzük. 18

AZ ADATOK ISMERTETÉSE 1. Az egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai, társadalmi adatai A z életk ori össze té tel em litett sajátossága két tén yezővel m agyarázható. A 18. életévn él id ő sebbek nagyobb hányadát képezik azok a fiatalok, akik m ár a m egelőző években jelentkeztek és nem n yertek akkor egyetem i (főisk ola i) felv ételt. A kisebb hányadot azok az egyének alkotják, akik 4-5, vagy annál több tagú családokban a m á so d -, h arm ad -, n egyed -, vagy ötödszülöttek és anyagi, egyéb család i k örü l m ények következtében nem a k özép isk olai tanulmányaik b e fe je zésé t követően, hanem k ésőb bi időpontban jelentkezhettek egyetem i (főisk olai) felv ételre. A későbbi korévekben történt jelen tk ezés oka lehet te r m é szetesen b etegség és nők esetében h ázasságkötés is. A mintába került férfia k nőtlenek, a nők közül 10 házas. A nem és életkor szerin ti m egoszlást az 1. táblázat (és az 1. 1 tábla) tartalm azza. K or (év) F é r fi (</) Nő (? ) F é r fi-n ő együtt N % N % N % 1 2 3 4 5 6 7 18 395 48,6 3 81 48, 0 776 48, 3 19 162 19, 9 198 24, 9 360 22,4 20 92 11,3 77 9,7 169 10, 5 21 74 9,1 61 7, 7 135 8,4 22 49 6,1 40 5, 0 89 5, 5 23 és idősebb 41 5, 0 37 4, 7 78 4,9 Ö sszesen 813 100, 0 794 100, 0 1607 100, 0 19

1.2 KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉG A v iz sg álatra került jelentkezettek középfokú isk olai végzettségét tekintve első helyen áll a gim názium, azt követi az ipari és végül a közgazdasági technikum. A két nem között, ha nem is jelen tős, de m ég is fig y e le m re m éltó elté ré s állapítható m eg, am ennyiben a leányok ( " fé r fi", "n ő " m egn evezést követjük a táblákon, tekintettel arra, hogy a vizsgáltak nem mind juvenis, fia ta lk o rú a k ) nagyobb többsége a gim n áziumot, a fiuk 1 /4 - e ipari technikumot végezve jelentkezett a felsőok tatási intézm ények nappali tagozataira. A végzett középiskola tipus szerin ti m egoszlását a 2. táblázat (és az 1.2 tábla) tartalm azza. A végzett k özép isk ola tipusa F é rfi (ď ) Nő if) F é r fi-n ő együtt ( c f- ) N % N % N % 1 2 3 4 5 6 7 Gimnázium 584 71, 8 670 84,4 1254 78, 0 K özgazdasági technikum 26 3,2 76 9, 6 102 6,4 Ipari technikum 2 03 25, 0 48 6, 0 251 15,6 Ö sszesen 813 О o о 1 1 794 1 00, 0 1607 1 0 0, 0 1.3 A V Á LA SZTO TT EG YETEM (FŐISKOLA) A z 1966/67. tanévre hazánkban 34899-en jelentkeztek felsőok tatási intézm ényekbe felv ételre (F e l v ételi vizsgaeredm én yek a felsőoktatási intézm ényekben 1966/67, 1967). E bből 64,3 % jelentkezett eg yetem ek re, tanárképző főiskolákba és 35, 7 % egyéb főiskolákba és felsőfokú ipari, m ezőgazdasági tech nikumokba, felsőfokú szakiskolákba. A Budapesten kiválasztott minta alapján egyetem ekre és tanárképző f ő iskolákba 7 4,8 %, m űvészeti egyéb főiskolákba és felsőfokú ipari, m ezőgazdasági technikum okba, fe ls ő fokú szakiskolákba a pályázók 25, 2 % -a jelentkezett. A fenti adatok közötti e lté ré s m agyarázatát e g yfelöl az adja, hogy a fő v á ros több oly felsőfokú oktatási intézm énnyel rendelkezik, am elyek ből orszá gosan csak egy van (pl. M arx K ároly K özgazdaságtudom ányi-, Állatorvostu dom ányi E gyetem, Z enem űvészeti F őisk ola s t b.), m á sfe lő l a n ép esség lélek szám ából következően Budapesten az egyetem en (főiskolán ) továbbtanulni kivánó fiatalok szám a m agasabb, mint vidéken. Mintánk igy az egyetem ekre (főiskolák ra) történt jelentkezések m egoszlását tekintve, a tényleges helyzetnek m egfelelően reprezen tá lja a továbbtanulás, pályavála sztás tendenciáit. A z 1607 mintába került és vizsg ált egyén közül m inden hatodik az o r v o s -, minden ötödik a m ü szak i- és tudom ányegyetem ek karaira (b ölcsész kar), ill. tanárképző főisk olák ra nyújtotta be felv ételi k é re l m ét. E z z e l szem ben a tudom ányegyetem ek á lla m - és jogtudom ányi k araira m inden huszonötödik, a k ö z - gazdasági egyetem re minden tizenharm adik, az agrártudom ányi egyetem re m inden harm incadik fiatal pályázott fe lv é te lre. A jelentkezettek közül minden tizenhetedik kívánta tanulmányait folytatni a m ű vészeti főiskolákon, am elyek m eghatározott m űvészeti k épességeket követelnek m eg a pályázóktól. 20

Nemek szerin ti bontásban a m intára nyert adatok a következőként alakulnak. A m ű szak i-, b io ló g ia i- és orvostudom ányok iránti fokozottabb érdeklődés jut k ife je z é sre (bár egyéb tényezők is döntő jelen t- tőségüek) a férfia k esetében, akik közül m inden harm adik m ű sz a k i-, m inden hetedik o r v o s - és csak minden tizedik a tudom ányegyetem re, annak b ö lcs é s z karara, ill, a tanárképző főisk olákra jelentkezett felv ételre. A nők közül m inden harm adik a tudom ányegyetem b ö lc s é s z k arára, ill. a tanárképző főisk olák ra, m inden hatodik az orvostudom ányi egyetem re és csak minden kilencedik jelentkezett a m űszaki egyetem re. A nem ek szerin ti m eg oszlá son túlm enően igen je lle g z e te s a jelentkezettek életk ori m eg osz lá sa az egyes felsőok tatási intézm ényeket tekintve. A 18. életévben jelentkezettek aránya legkedvezőbb - mintánk szerin t - a m ű sz a k i-, a tudom ányegyetem T T K tanári szakaira, valam int az á lla m - és jogtudom ányi karokon, a K özgazdaságtudom ányi E gyetem en, ugyanakkor az orvostudom ányi egyetem re és a m ű vészeti főisk olák ra pályázók között a 18 éves kornál idősebbek aránya igen szám ottevő (egyes m ű vészeti főiskolák különleges k ö v etelm ényei is szerep et játszanak e jelenségben ). Ez azt jelen ti, hogy az utóbb em litett felsőoktatási in tézm ényeken egy 18 éves fe lv ételre jelentk ezettre 2, ill. 3 idősebb korban pályázó jut. A két nem felvételi je len tk ezése között m ég egy további különbség is ész le lh e tő. A 18 éves kornál idősebb leányok, nők egy vagy k étszeri sik ertelen felv éte li után is egyetem en kivánják tanulmányaikat folytatni, töb b ször próbálkoznak e se t le g m ás egyetem en. A fiuk többsége sik ertelen fe lv é te li jelen tk ezés után a főisk olák, felsőfokú technikum ok, felsőfokú szakiskolák felé orientálódik. A fiuk esetében döntő jelen tősége van az esetleg es évvesztésnek. A m ű vészeti főisk olák ra jelentkezett mindkét n em beli fiatalok többségükben kitartanak eredeti elképzelésük m ellett, általában 4-5 - s z ö r k ísérlik m eg a felvételi jelen tk ezést. A 3. táblázat ré sz le te z i a felsőfokú oktatási intézm ényekre jelentkezettek közül az egy 18 év esre ju tó 19 éves és idősebb jelentkezettek arányát. F elsőfok ú oktatási intézm ény m egn evezése Egy 18 éves egyetem i fe lv é te lre jelen tk ezettre jutó 19 éves és idősebb jelentkezők szám a F é rfi (<f) Nő ( ) Átlag [ é - 1 2 3 4 M űszaki egyetem 0,6 6 0, 91 0, 72 O rvostudom ányi egyetem 1,52 2, 24 1,96 A grártudom ányi egyetem 0, 85 2, 00 1,1 2 Tudom ányegyetem - b ö lcs é s z kar, tanárképző 1,3 0 1, 08 1, 00 T udom ányegyetem - term é szet - tudom ányi, nem tanári 0, 52 1, 20 0, 70 Tudom ányegyetem - állam - és jogtudom ányi 0, 91 0, 95 0, 94 K özgazdaságtudom ányi egyetem 0, 92 0, 85 0, 88 M űvészeti főisk olák 3,4 0 2,6 0 2, 96 Egyéb főisk olák 1, 71 0, 74 1, 00 Egyéb felsőfokú tanintézm ények 1,44 0, 52 1, 04 21

1.4 A SZÜLŐK SZÜLETÉSI HELYE A későbbiekben ism erteten dő te stfe jle ttsé g i m éretek, adatok érték elésében fon tos is m é r v a szülők és különösképpen az anya szü letési helye. A vizsgált mintán belül a jelentkezettek 1 /5 -én ek mindkét szü lője Budapesten született; 2 /5 -é n e k szü lei az orszá g m ás városában, helységében születtek; s k özel l / 3 - a a v iz sg á l taknak olyan, akiknek anyja vagy apja született a fővárosban. A v izsgált fiatalok 1/ 8-ának szü lei k ü lföldön, többségükben a szom széd os állam okban születtek. A későbbi elem zések végett 5 föld ra jzi egységet különítettünk el az orszá gon belül. E zek a következők:budapest, Dunántúl, D una-t isza k öze, É szak -M ag ya rorszá g, T i szántúl. Mint je lle g z e te ssé g em lítendő m eg, hogy a szülők vagy azok egyikét tekintve legtöbben Dunántúlr ó l szárm aznak és igen jelen tős a T iszán tú lról a főv árosba szárm azottak szám a. A szülők sz ü le té si helyének elem zésév el összefü ggően a vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az egyetem i (főiskolai) felv étel já rn a -e lakóhelyv áltozással. A vizsgált fiatalok 16,6 % -a változtatna lakóhelyet egyetem i felv é te l esetén (1.11 tábla). A 4. táblázat (valam int az 1.3* tábla) r é s z le te z i a jelentkezettek szüleinek sz ü letési hely szerin ti m egoszlását. 4. A vizsgáltak szüleinek szü letési hely szerin ti m egoszlása A szülők szü letési helye F é r fi ( é ) Nő (*> F é r fi-n ő együtt (ď ) N % N % N % 1 2 3 4 5 6 7 1.5 A SZÜLŐK ÉLETKORA A z anya és apa életk ora, am ik or a gyerm ek született, valam int az, hogy a szülők közül m elyik fé l idősebb és az, hogy a korkülönbség hány év, igen jelentős lehet adott esetekben, mint endogén és exogén tényező a testnövekedésben, ill. a kialakulóban lev ő testi fe jle ttség státusában. A fe lv é te lre jelentkezett fiuk és leányok nagy többségükben az anya és apa adultus korcsoportján ak (23-39 év) m ásodik felében és a maturus 22

k o rcsop o rt (40-59 év) kezdetén születtek. F ig y e le m re m éltó ez a sa já tosság, am i e ltérést jelen t a D em ográ fiai Évkönyv, 1966. kötetében közölt 1948. évi szü letések re vonatkozó adatoktól. A felsőoktatási intézm ényekbe fe l v é te lre jelentkezettek szü lei feltehetően az átlagosnál idősebb korban kötöttek h ázasságot, vagy a rep rod u k ció éppen ebben a csoportban szenvedett a háború miatt az o r szá g o s átlagnál nagyobb arányú eltolódást. E jelen ség további, m élyebb elem zést igényel. Ö sszeh ason lítás végett az 5. táblázatban adjuk az 1948. évi adatokat és mintánk adatsorait. Az adatok k öre 20 évnél 20-24 25-29 30-34 35-39 40 évnél fiatalabb éves idősebb s z á z a l é k b a n Ö sszesen 1 2 3 4 5 6 7 8 Ö ss z e s h ázasságból é lv e - születettek adatai, 1948 8, 4 A z anya életk ora, 33, 8 28,9 am ikor a gyerm ek született 13,1 11,8 4,0 1 0 0, 0 V izsg á lt minta adatai 8, 9 11; 6 28, 0 21, 2 27, 7 2, 6 1 0 0, 0 Ö ss z e s h ázasságból é lv e - születettek adatai, 1948 0, 7 A z apa életk ora, am ikor a gyerm ek született 17, 0 29, 5 18,8 19,1 14,9 1 0 0, 0 V izsg á lt m inta adatai 0, 9 2, 9 14, 4 20, 6 45, 2 16, 0 1 00, 0 A 6. táblázat (valam int az 1. 4 tábla) a minta e g é szére vonatkozóan r é s z le te z i az anya és apa életkora szerin ti m eg oszlá st, am ikor a vizsgált szem ély született. Az anya életk ora, am ikor a v izsg á lt sz em ély született (éves) 1 A z apa életkora,, a m ik or a vizsg ált szem é ly született 18-20 2 1-2 2 23-26 27-30 31-39 40 éves éves és idősebb 2 3 4 5 6 7 8 18-20 0,4 1,1 3, 8 1, 8 1,6 0,2 8, 9 2 1-2 2 0,1 0, 8 4, 0 3, 8 2, 7 0, 2 1 1,6 Ö sszesen 23-26 0,3 0, 8 5,6 9,5 10,3 1,5 28, 0 27-30 - 0,1 0, 9 4,4 13,3 2,5 2 1, 2 31-39 0,1 0,1 0,1 1,1 16, 8 9,5 27, 7 40 és idősebb - - - - 0, 5 2,1 2,6 Ö sszese n 0,9 2,9 14,4 2 0, 6 45, 2 16, 0 100, 0 A 6. táblázat adatai szerin t 30, 1 % -ban egyid ős az anya és az apa; 65, 8 % -ban az apa idősebb és 4,1 % -ban az anya idősebb a jelentkezett szü letések or. Az alább k özölt ö sszeh a son lítá sb ól az tűnik ki, hogy v izsg á lt minták esetében az 1956. évi adatokhoz képest a jelentkezettek apja az anyánál 8, 2 % -k al, az 1966. évi adatokhoz képest 9,4 % -kal több esetben idősebb. 23

K orkülönbség (év) A z apa idősebb A z anya idősebb N % N % 1 2 3 4 5 2-3 81 7, 7 15 22, 7 4-5 152 14,4 15 22, 7 6-7 489 46, 2 32 48, 5 8-1 0 29 2, 7 - - 11-15 250 23,6 3 4, 6 16 és több 57 5,4 1 1,5 Ö sszesen 1 058 1 0 0, 0 66 100, 0 A nem egyidős szülők közül 3 1,7 % -ban az apa és 6,1 % -ban az anya 8-16 és annál több évvel id ő sebb. 1.6 SZÜLETÉSI SORREND ÉS A Z ÉLETBEN LEV Ő TESTVÉREK SZAM A A m inta je lle g z e te s s é g e, hogy a fe lv é te lre jelentkezettek nagy töb bsége (84, 1 %) az anya. l, ill. 2. gyerm ek e (1. gyerm ek 52, 4 %; 2. gyerm ek 31, 7 %). A 3., 4., 5.,é s a szü letési sorren d b en később született gyerm ekek ré sz e s e d é se 15,9 %. A két nem között az adatok összesíte tt sorában lén yeges eltérés nem á lla pítható m eg. A z 1966. évben fe lv é te lre jelentkezettek szü le té si so rren d jé t az 1948. évi (1956) o rszá g o s é lv e - születések szü letési sorren d jé v e l összeh ason lítva, annak szelek tív je lle g e tűnik k i. M ég inkább érvén yes ez a m intára, ugyanis a vizsgáltak több, mint 50 % -a 1940-1947. évek között született. Mintánk és az 1948. évi szü letések sorren djein ek m eg oszlá sa a következő eltérések et m utatja: mintánkban az 1948. évi szü letési so rren d ben 1. gyerm ek szám b eli arányához képest + 1 1, 6 % -o s; a 2. gyerm ek esetében + 5, 7 % -o s többlet állapítható m eg. Ugyanakkor a 3. és később születettek ré s z e s e d é s e mintánkban - 17, 3 % hiányban jelentk ezik. Ez az adat is je lz i, hogy az e ls ő - és m ásodszülöttek a továbbtanulás "e lv i leh etőségét" tekintve m ilyen előnyben vannak a szü letési sorrendben később születettekkel szem ben. A családfő jelen leg i foglalkozása és a jelentkezettek szü letési sorren d szerin ti m egoszlását e le m ezve, az e ls ő -, m ásodszülöttek fe lv ételi jelen tk ezését tekintve a két nem között kism értékű e lté ré s állapítható m eg a fiuk javára. Az e ls ő -, m ásodszü lött fiuk és leányok fe lv é te li jelen tk ezésében az e lté ré s abban m utatkozik, hogy m ig az értelm isé g i és a szak- (betanított) m unkás- fizikai dolgozó család fő esetében az anya 1. és 2. fiú g y erm ekei 87, 8 % - 90, 1 % -ban, addig az anya 1. és 2. leánygyerm ek ei 79, 8% - 83, 7% -ban jelentkeztek fe lv é te l re felsőfokú oktatási intézm ényeknél. A mintán belül viszon ylag alacson y a segédm unkás, napszám os és nyugdíjas családfő eseteiben az anya 1. és 2. gyerm ekeinek (fiú és leány egyaránt) jelen tk ezése ( ď : 73, 5% -7 6, 1%; 24

A v izsg á lt sz sm ély az anya hányadik gyerm eke A családfő jelen le g i 1. 2. 3. 4. 5 -X Ö sszesen foglalk ozása születésű gyerm ek 1 2 3 4 5 6 7 M g. fizik a i d olg ozó, m g. önálló, seg ítő családtag 50, 0 35, 8 F é r fi (d ) 7, 1 7,1 1 0 0, 0 Nem m g. s z a k -, vagy betanított m unkás, bed olgozó 55, 1 32, 7 9,4 1,4 1,4 100, 0 Segédm unkás, napszám os 42, 8 33,3 14,3 4, 8 4, 8 1 0 0, 0 N em m g. ön álló, segítő családtag 40, 0 40, 0 1 2, 0 4, 0 4, 0 1 0 0, 0 É rtelm iség i és vezető állású 54,9 35, 2 7,0 2,2 0, 7 1 0 0, 0 Egyéb sz e lle m i d olg ozó 48, 6 3 3,5 13, 7 2, 8 1-4 1,00, 0 N yugdíjas, já ra d ék os, vagyonából élő 42, 9 30, 6 22, 5 2,0 2, 0 10 0, 0 Á llam i gondozott 80, 0 2 0, 0 - - - 10 0, 0 Együtt 51, 9 33, 8 1 0, 6 2,2 1,5 1 0 0, 0 Nő ( ) Mg. fizik a i d olg ozó, m g. önálló segítő családtag 4 5,4 27,3 18,2 9, 1 1 0 0, 0 Nem m g. s z a k -, vagy betanított munkás, b ed olgozó 51, 9 27,9 14,4 3, 9 1,9 1 0 0, 0 Segédm unkás, n apszám os 43, 5 26, 1 2 1, 8 4,3 4,3 1 00, 0 Nem m g. ön álló, segítő családtag 59,1 27,3 13, 6 1 00, 0 É rte lm is é g i és vezető állású 49,1 34,6 1 2, 8 2,6 0, 9 1 0 0, 0 Egyéb sz e lle m i dolgozó 63, 1 2 7,2 7,9 0, 9 0, 9 1 0 0, 0 N yugdíjas, já ra d ék os, vagyonából élő 37, 1 25, 8 11,3 9,7 16, 1 1 0 0, 0 Á llam i gondozott 50, 0 50, 0 - - - 1 0 0, 0 Együtt 53, 0 29, 6 to о 2,9 2, 5 1 0 0, 0 A továbbtanulni kívánó jelentkezettek 26, 3 % -a egyedüli g yerm ek ; 4 4,1 % -nak van egy és 20,3 %-nak van két testv ére. A jelentkezettek közül m in d össze 9,3 % -nak van három és annál több testv ére. A jelen tk e zettek testvérein ek szám a legm agasabb a szakm unkás és értelm iség i dolgozók családjaiban. A 9. táblázat ta r talm azza a vizsgáltak szü letési sorren d szerin ti m eg oszlását és az életben lev ő testv érek szám át. (Az 1.5 tábla r é s z le te z i az életben lev ő te stv érek szám át a családfő je le n le g i fog la lk ozá sa sz erin t.) 4 25

A v izsg ált szem ély az anyának hányadik gyerm eke A z életben lev ő testvérek 1. 2. 3. 4. 5 -X Ö sszesen szam a születésű gyerm ek 1 2 3 4 5 6 7 0 22, 7 2, 0 F é r fi (J ) 0, 1 to СО 1 2 0, 2 23,1 1, 6 0, 3 0,1 45,3 2 7, 0 6, 5 6, 8 0, 5-2 0, 8 3 1, 0 1,4 1, V 0, 7 0, 5 5,3 4 0,7 0, 7 0, 3 0,3 0,3 2, 3 5 és több 0,3 0,1 0,1 0,4 0, 6 1,5 Együtt 51, 9 33, 8 1 0,6 2, 2 1,5 1 0 0, 0 Nő ( ) 0 24, 1 2,2 1, o 0,4 0,1 27, 8 1 CD О 2 0,1 3, 2 0,3 0,2 42, 8 2 7,4 5,3 6,4 0, 5 0,3 19, 9 3 2, 0 1,4 1, o 1, o 0,4 5, 8 4 0, 5 0, 3 0,3 0, 1 0, 6 1, 8 5 és több - 0, 3 0, 1 0,6 0, 9 1,9 Együtt 53, 0 29, 6 1 2, 0 2, 9 2, 5 1 00, 0 1,7, A SZÜLŐK FO GLALKO ZÁSA A VIZSG Á LT SZE M É LY SZÜLETÉSEKOR ÉS A VIZSGÁLAT IDEJÉN A z e lő ző fejezetekben ism ertetett dem ográfia i és társadalm i adatok oly alapbiológiai ism érvek, am e lyek m eghatározó je lle g e alapul szolgá l, a további adatok érték elésében. A következőkben ism ertetendő adatok a tá rsadalm i, kulturális és "ig é n y " k örn yezet szem pon tjaiból lén yegesek, ugyanis mint P ortm ann (1960) m ondja nem kis m értékben a fogam zás pillanatától "a társadalm i u terus" döntően b efolyá solja a fejlőd ő é le tet, m ajd az egyén testi n övekedését, sz e lle m i fejlőd ésé t, mondhatnánk úgyis, hogy ö sz tö n -, akarat és é r z e l m i fe jlő d é sén át h um anizációját. Minden fe lv é te lr e jelentkezett anyjának és apjának szü letésk ori és jelen leg i foglalk ozása ism eretében követhető az a körn yezet, am elyet nagym értékben határoz m eg a szülők fog lalk ozása. A m inta adatai egyben azoknak a változásoknak képét is adják, am elyek az elm últ két és fé l évtized alatt társadalm unkban végbem entek. a./ A szülők foglalkozása a vizsgált szem ély szü letések or А z alábbi néhány adat sz e m lé letes képet nyújt a szülők akkori (1940-1948 években) fog lalk ozá si m ego sz lá s á r ó l. Az 1607 jelentkezett sz ü le té se k o r 1000-nek (6 2,2 %) volt anyja h áztartásvezető és m in d össze 606 esetben dolgozott, Ш. alkalm azásban álló volt. (N yugdijas, vagyonából élő 1 volt. ) A z akkor dolgozó nők k ö zül 11, 2 % volt fizikai és 26, 5 % értelm isé g i és egyéb szellem i dolgozó. A jelentkezettek sz ü letések or 9-nek (0, 6%) apja volt nyugdijas, já ra d ék os, 45, 6 % volt fizik a i és 53, 8% értelm isé g i és egyéb sz e lle m i d olgozó volt. A mintán belül a jelentkezettek legnagyobb csop ortjá t azok alkotják, akiknek apja sz a k -, vagy betanitott munkás volt (32, 8 %). 26

J ellem ző adata a mintának, hogy k özel egy nem zedékkel ezelőtt - a fe lv é te lre jelentkezettek szü lei közül - m in d össze 3 7,4 % -ban (601) volt az anya és apa egyaránt aktiv k e re s ő és 62, 0 % -ban csak az apa volt aktiv k e re ső, s igy családfenntartó. A további 0,6 % az id ősebb szülőket jele n ti, am ik or az egyik fél nyugdijas. b./ A szülők foglalkozása a fe lv é te lr e jelen tkezés idején A vizsgáltak szü letések or 62, 2 % -ban volt az anya h á zta rtá svezető, a jelen tk ezés idejében m ár csak 25, 1 % -ban. Ez a 37,1 % -o s változás a jelentkezettek szü letésk ori m egoszlásáh oz viszon yítva, az egyéb s z e l lem i (+11,6% ), a szak- betanított munkás (+11,6 %), az é r te lm isé g i és v ezető állású (+ 3,2 %) dolgozók kategóriáiban jelentkezik mint többlet, valam int abban, hogy az anyák egy ré sz e nem él a családdal (4, 5 %) és m á s r é szt m ezőga zd asági fizik a i (+0, 4%), segédm unkás(+2, 9%), nem m ezőgazd. ön álló, segitő családtag(+0, 3%) lett és inaktiv k eresővé vált aránylag kis hányaduk (2,6% ). Az apa foglalkozásában a szak- betanított munkás, v alamint az egyéb sz e h e m i d olgozók kategóriáiban következett be csök k en és (-9,8 % ; - 6,2 %) és 3,3 % -k al több lett az é rtelm iség i és vezető állású d olgozó. Ez term észetes következm énye részb en az életkorban történt v á l tozásnak, valam int annak, hogy időközben felnőtt korban végeztek az apák közü l többen egyetem et (főiskolát) és átrétegeződ és során kerültek az é rtelm iség i kategóriába. A jelentkezett szü letésk ori helyzetéhez v iszon y ítva lén yeges változást jelen t, hogy az apák 1 /7 -e nem él együtt a családdal. A 10. táblázatban (és az 1. 6.1. 7 táblákon) a fe lv é te lr e jelentk ezettek m eg oszlá sá t adjuk nem ek és a szülők szü letésk ori és a felv étel idején lev ő gazdasági aktivitása szerin t. A szülők foglalk ozása F é r fi-n ő együtt (<f- ) N % a s N Anya, apa aktiv k ereső 1 2 3 Anya háztartásvezető, apa aktiv k ereső ± j 4D Anya inaktiv k e re s ő, apa aktiv k e re ső 1 0, 1 bű ^ Cű ISI N r* Cű Anya aktiv k e reső, apa inaktiv k ereső 5 0,3 > Anya h áztartásvezető, apa inaktiv k e reső 4 0, 2 < Ö sszesen 1 607 6 0 1 996 3 7,4 62, 0 1 0 0, 0 Anya, apa aktiv k e reső Anya háztartásvezető, apa aktiv k ereső Anya inaktiv k e re s ő, apa aktiv k e re ső 22 1.4 41) r J <D 'O Anya aktiv k ere ső, apa inaktiv k ereső 50 3,1 Anya háztartásvezető, apa inaktiv k ereső 20 1,3 "cd i i vcd Anya, apa inaktiv k e re ső 2 bű 0,1 со ISI H Anya nem él a családdal 69 4,3 > С Apa nem é l a családdal A szülők nem élnek 240 3 14, 9 0,2 828 3 73 5 1,5 23, 2 Ö sszesen 1 607 1 0 0, 0 27