A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORTJÁNAK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KIADVÁNYAI 16.

Átírás

1 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORTJÁNAK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KIADVÁNYAI 16.

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ CSOPORT Igazgató: Dr. SZABADY EGON A tanulmányt irta: Dr. ANDORKA RUDOLF Lektorálták: CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ ERDÉSZ TIBORNÉ Dr. MIKES GÁBOR

3 IS K O L A I V É G Z E T T S É G ÉS S Z A K K É P Z E T T S É G Budapest, 1967/2

4 TARTALOMJEGYZÉK Oldal ELŐSZÓ I. A Z ADATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ELEM ZÉSE 1. E lm életi közgazdaságtani alapok: az em b eri beruházás e l m é l e t e A z iskolázottsági és szakképzettségi színvonal fejlődése és helyzete b a n Az érettségizett, egyetem et végzett és szakképzett népesség a gazdasági aktivitás szerin t Az érettségi bizonyitvány, egyetem i oklevél és szakképzettség m egszerzésén ek m ódja. _ Az érettségi bizonyitványok, egyetem i oklevelek és szakképzettségek s z ü k s é g e s s é g e Az érettségizett, egyetem et végzett és szakképzett n ép esség k o r m e g o s z lá s a A népesség oktatási tőkéje és az oktatási beruházási v e s z t e s é g e k 28 II. TÁBLÁZATOK 1. A legm agasabb isk olai végzettségként érettségi bizonyitvánnyal rendelkező népesség 1. 1 Az érettségi (képesítő) bizonyitvánnyal rendelkező n épesség a bizonyitványfajták és k orcsoportok szerint F é rfi Nő F é r fi, nő e g y ü tt A z érettségi (képesítő) bizonyitvánnyal rendelkező aktiv keresők a képesítés szükség essége és a m eg szerzés éve szerint F é rfi Nő F é r fi, nő együtt Az érettségi (képesitő) bizonyitvánnyal rendelkező népesség a bizonyitvány fajtája és m eg sz erzésén ek m ódja sz e rin t, n e m e n k é n t A z érettségi (képesitő) bizonyitvánnyal rendelkező n épesség az egyéni foglalkozás és a bizonyitvány fajtája szerint F é r f i N ő F é r fi, nő e g y ü t t Az egyetem i (főiskolai) oklevéllel rendelkező n épesség 2. 1 A z egyetem i (főiskolai) ok levéllel rendelkező népesség az oklevélfajták és k orcsoportok szerin t F é r f i Nő F é r fi, nő együtt 48 5

5 Oldal 2. 2 Az egyetem i (főiskolai) oklevéllel rendelkező népesség az oklevél fajtája és m e g sz e r zésének m ódja sz erin t, n e m e n k é n t Az egyetem i (főiskolai) oklevéllel rendelkező aktiv keresők oklevélfajták szerin t, az oklevél szükségessége és m egszerzésén ek éve szerint F é r f i 5i Nő I I F é rfi, nő együtt Az egyetem i (főiskolai) ok levéllel rendelkező aktiv keresők az oklevél fajtája és szü k ségessége sz erin t, n e m e n k é n t Az egyetem i (főiskolai) ok levéllel rendelkező n épesség az egyéni foglalkozás és az oklevél fajtája szerint F é r f i N ő F é rfi, nő e g y ü t t Az egyetem i (főiskolai) oklevéllel rendelkező népesség az oklevél fajtája és az első érettségi fajtája szerin t, nemenként Az egyetem i (főiskolai) oklevéllel és szakképzettséggel rendelkező népesség a szakképzettség jellege és az oklevél fajtája szerin t, nemenként A egyetem i (főiskolai) ok levéllel és szakképzettséggel rendelkező keresők a szakképzettség és az oklevél fajtája szerint F é rfi Nő F é rfi, nő együtt A szakiskolai bizonyitvánnyal rendelkező népesség 3. 1 A szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkező népesség korcsoportonként a szakképzettség jellege szerin t F é rfi Nő F é rfi, nő együtt A fizikai szakiskolai bizonyitvánnyal rendelkező n épesség korcsoportonként az I. II. és Ш. szakképzettség fajtája szerint F é rfi Nő F é rfi, nő e g y ü t t A szakiskolai bizonyitvánnyal rendelkező n épesség tanulmányi idő és a szakképzettség je lle g e és fajtája szerint F é rfi Nő F é r fi, nő e g y ü t t 80 6

6 Oldal 3.4 A szakképzettséggel rendelkező aktív keresők a szakképzettség je lle g e, a szakiskolai bizonyítvány fajtája és m egszerzésén ek éve szerint F é r f i N ő F é r fi, nő e g y ü t t A fizikai szakképzettséggel rendelkező népesség az egyéni foglalk ozás, a szakképzettség típusa és fajtája szerin t, n e m e n k é n t A szakképzettséggel rendelkező aktiv keresők foglalkozási csoport szerin t, a szakképzettség szükségessége és tipusa sz erin t, n e m e n k é n t A szakképzettséggel rendelkező aktiv keresők népgazdasági ág (foglalkozási ág) és a szakképzettség tipusa szerin t, n e m en k én t A fizikai szakiskolai bizonyitvánnyal rendelkező n épesség korcsoportonként az I. II. és Ш. szakképzettség jellege és fajtája szerint F é r f i N ő F é r fi, nő e g y ü t t 96 III. A FOGALMAK MAGYARÁZATA 99 7

7 ELŐSZÓ A z évi népszám lálás után három évvel a KSH az orszá g népességének 2 % -os reprezentatív m in tájára k iterjed ő m ik rocen zu st hajtott v é g re, hogy az időközben bekövetkezett dem ográfiai v áltozások ról pontos képet adhasson. A m ik rocen zu s a dem ográfiai alapadatok m ellett anyagot nyújtott különféle tá rsadalm i-ga zd aságidem ográfiai jelen ségek vizsgálatához is. E vizsgálatok eredm ényei közül a KSH Népességtudom ányi Kutató Csoportjának 8.s z. közlem énye, "A népesség foglalkozásának változása között" a foglalk ozásv áltozási adatokat közölte. Az ugyanebben a sorozatban 10. sz. kötetként m egjelent "L akásdem ográfiai adatok" tartalm azta a lakásokra és felszereltségü k re vonatkozó adatokat. Végül a jelen kiadvány tartalm azza az is kolai végzettség és szakképzettség részle te s felm érésén ek és a foglalk ozási adatokkal való összevetésén ek eredm ényeit. A z iskolai végzettség és szakképzettség részletes és m élyreható elem zését két szem pont tette szükség essé: 1. Csupán ilyen ré szle te s adatfelvétel nyújt leh etőséget a rra, hogy kulturális forradalm unk egyes oldalait pontosan elem ezhessük. Vizsgálatunk alapján képet lehet a rró l kapni, hogy ténylegesen hány szakem b er dolgozik a népgazdaságban, figyelem be véve azt, hogy a különböző iskolai végzettségű és szakképzettségű népesség eg yrésze gazdaságilag inaktív, ületve nem képzettségének m egfelelő munkakörben dolgozik. 2. Ezeknek a részle te s adatoknak alapján lehet a szakem berképzés terv eit pontosan kidolgozn i, m ert leh etővé teszik annak fe lm é ré sét, hogy a tervidőszakban hány szakem ber fog a m unkaerőből kiesni, és hogy m ilyen rejtett szakem ber tartalékaink vannak (például a fiatal inaktív nők és a képzettségüknek nem m egfelelő foglalkozást folytató szem élyek között). A m ik rocen zu ssal összek a p csolt vizsgálatok eredm ényeit elem ző és publikáló kiadványok, közöttük a jelen közlem ény, bizonyítják, hogy az egész népességet rep rezen táló m intavételi adatfelvételek a m odern n épességstatisztika hatékony esz k özei. A minta m éretei lehetővé te szik, hogy részleteseb b és m egbizhatóbb adatokat Írjanak ö ssze és dolgozzanak fel. így e g y-egy - az adott időszakban különösen érdekes - sp eciá lis k érd ésről alapos és m egbízható (reprezentatív mintán alapuló) képet kaphatunk. Ezt a jó l bevált gyakorlatot kívánja folytatni a KSH az évi m ikrocenzus alkalm ával is. Dr. Szabady Egon 9

8 I. AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ELEMZÉSE 1. Elméleti közgazdaságtani alapok: az emberi beruházás elmélete Az em beri beruházásnak vagy em beri erőforrásoknak elm élete és az ezzel összefü ggő oktatásgazdaságtan az elm életi közgazdaságtannak igen fiatal, - nem egészen tiz év es, - irányzata, illetve ága. Maga az a gondolat, hogy a gazdasági fejlőd és egyik legfontosabb, sőt talán leglén yegesebb tényezője a társadalom tagjainak tudása, e g é szsége, találékonysága, vállalk ozó szellem e és munkakedve, igen régi m últra tekinthet v issza. Adam Smith A nem zetek jólétében foglalkozott az oktatás gazdasági fontosságával és az állótőkéhez tartozónak tekintette "a társadalom lakosainak, ille tő le g tagjainak m egszerzett hasznos k épességeit. " "ilyen képességeknek m e g sz e rz é se a m egszerzőn ek feln evelése, tanulmányai vagy tanonc- kodása alatt szükséges fenntartásával m indig valóságos költséget jelen t, ez mintegy az 6 szem élyébe befektetett állótőke. Ezek a képességek a m e g sz e rz ő vagyonának egy részét alkotják, de hasonlóképpen azét a tá r - sadalom ét is, m elyhez ő tartozik, " a / A lfred M arshall szintén "n em zeti beruházásnak" tekintette az oktatást, és "a z oktatásba beruházott tőke h oza m ról" beszélt. A. C. Pigou - anélkül hogy em pirikusan bizonyítani tudta volna - arra a következtetésre jutott, hogy az em berekbe való beruházás határterm éke, hozam a jóval nagyobb, mint az anyagi tőkébe való beruházásé, az egészségü gyi és oktatási színvonal em elésére fordított c / kiadások jóval nagyobb m értékben növelik a term elést, mint az uj tőke létreh ozása. ' A régebbi m agyar közgazdasági irodalom ban többek között Széchenyi István képviselte ezt a gondolatot: "A tudományos em berfő m ennyisége a nem zet igazi hatalma. Nem term ékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a k özerőt, hanem az é sz, am ely azokat józanul használni tudja. Igazibb súly s erő az em beri agyvelőnél nincs. Ennek több vagy kevesebb volta a nemzetnek több vagy kevesebb sz eren cséje. Az em b eri beruházások elm életének irányzata m égis csak az 1960-as években született m eg annak nyomán, hogy a közgazdászok felism erték : a növekedéselm élet kezdeti m od elljei, am elyek a beruházást kezelték a növekedés fő tényezőjeként, nem tudják teljesen m egm agyarázni a gazdasági valóságot, és a gazdasági növekedésnek nem egyetlen és nem is a legfontosabb előfeltétele az állótőke növekedése. A növekedés tén yezőire vonatkozó szám itások ' kimutatták, hogy abban igen fontos szerepet játszik egy "m aradék " té nyező. Ezt kezdetben a m űszaki fejlőd éssel azonositották, m ajd általánossá vált az a fe lis m e ré s, hogy a m űszaki fejlőd és sz o ro s összefü ggésben áll a társadalom isk olázottság és szakképzettségi színvonalának f / em elkedésével. ' a / Smith, A.: V izsgálód ás a nem zetek jólétének term é szeté ről és okairól. Bp I. kötet p. b / M arsh all, A.: P rin cip les of E con o m ics, London. M acm illan. 4. kiadás p. - é s 704. p. - с / P igou, A. C. : Wealth and W elfare, London és 194.p. - d / Széchenyi István: Hitel. Bp. M. T. T. kiadás II. kötet p. - e / Lásd Solow, R. M.: T echn ical Change and the A ggregate P roduction Function. The Review of E con om ics and Statistics. V o l.3 9.N o p. Solow szerin t a m űszaki fejlőd és régebben 1, az utóbbi évtizedekben pedig évi 2 % -kal növelte a nem zeti jövedelm et. - f / Lásd például G alenson, W., P yatt,g. : Élém ents qualitatifs de la valeu r de la m a in -d 'o e u v re et d éveloppement économ ique dans certain s pays. Geneve. Bureau International de T ravail p., D enison, E. F. : The Sources of E con om ic Growth in the United States and the A lternatives B efore Us. New Y ork. Com m ittee for E con om ic Developm ent p. D enison szám ításai szerin t a m unkaerő iskolázottságának növekedése évi 0,67 % -k al, az ism eretek növekedése pedig évi 0,58 % -kal növelte az am erikai nem zeti jövedelm et 1929 és 1957 között. (A nem zeti jövedelem évi átlagos növekedése ebben az időszakban 2,93 %.) 11

9 A z em beri beruházás vagy erőforrá sok ezen fiatal irányzata elsősorba n a következő kérdéseket kutatta: 1. M ekkora és m ilyen ütemben nő a n ép esség, illetve a gazdaságilag aktív n épesség iskolázottsága és szakképzettsége által képviselt em beri tő k e? a / 2. A gazdasági fejlettség különböző színvonalait m ilyen iskolázottsági m utatószám ok j e l l e m z i k? ^ 3. M ekkorák az oktatás költségei és hogyan térülnek m e g? C/ 4. Hogyan lehet a hosszutávu oktatási szükségleteket m egtervezn i? A z em b eri beruházás és az oktatásgazdaságtan kérd ésein ek kutatása M agyarországon is m egindult6 ^. Ez a kiadvány az évi m ikrocenzu s eredm ényeinek közreadásával az ilyen irányú kutatási és te rv e z é si munkát kívánja elősegíteni. a / Schultz, Th. W.: Investment in Human Capital. A m erican E con om ic Review m á rciu s. Vol. LI. No p. P ia tie r, A. : É quüibre entre développem ent économ ique et développem ent socia l. P a ris. Génin p. - b /H a r b is o n, F., M yers, Ch. A. : E ducation, M anpower and E con om ic Growth. Strategies o f Human R esou rce D evelopm ent. New Y ork. M acm ülan p. - с / V aizey, J. : The E con om ics of Education. London. Faber and Faber p. B eck er, G. S. : Human Capital. A T h eoretica l and E m p irica l A n alysis, With Special R eferen ce to Education. New Y ork. Colum bia U niversity P r e s s p. R obinson, E.A. G., V a izey, J. E.: The E con om ics of Education. P roceed in g s of a C onference held by the International E con om ic A ssociation. London. M acmhlan p. M agyar nyelvű forditásgyüjtem ény: A z oktatás gazdaságossága. Budapest. Tankönyvkiadó p. - d / C o rre a, H. : The E con om ics of Human R esou rces. A m sterdam. N orth -Holland p. Edding, F. : Ökonom ie des Bildungsw esens. Lehren und L em en als Haushalt und als Investition. F reibu rg. V erlag Rom bach, p. - e / Az em beri beru házások problém áival foglalkozó m agyar munkák:dr. Szabady Egon: A népesség oktatási szintje és a k özoktatás fejlőd ése M agyarországon. D em ográfia No p. K ovács János: A szakképzés és a nem zeti jöved elem. K özgazdasági Szem le No p. K ovács János: Szakképzés és beruházás. K özgazdasági Szem le No p. 12

10 2. Az iskolázottsági és szakképzettségi szinvonal fejlődése és helyzete 1963-ban A m agyar gazdasági fejlődésnek és az isk olai végzettség em elkedésének adatai is azt bizonyítják, hogy a nem zeti jöved elem, az iparosodás és az isk olai végzettség növekedési üteme sz o ro s összefü ggésben áll egym ással (1. és 2. táblázat). A m ásodik világháború után m indhárom egym ással párhuzam osan m eggyorsult. 1. A 7 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége, a nem zeti jövedelem és a mezőgazdasági népesség aránya 2. A népesség jellegzetesebb iskolai végzettségi arányszám ai a / Az egyetem re já rt, de oklevelet nem sz e rzett népességgel együtt. - b / A középiskola 4 osztályát végzettekkel együtt. 13

11 Ebből nem lehet azonban arra vonatkozóan következtetéseket levonni, hogy a gazdasági növekedés és az iskolázottság em elkedése közül m elyik az ok és m elyik az okozat.az összefü ggést kétféleképpen lehet é r telm ezn i: a n épesség iskolai végzettségi színvonalának em elkedése lehet a gazdasági növekedés előfeltétele és annak következm énye egyaránt. Az orszá g n épességéből a különböző szintű és fajtájú iskolai végzettséggel és fizikai szakképzettséggel rendelkezők8 ^ szám át a 3. és 4. táblázat mutatja be. 3. A különböző szintű legmagasabb iskolai végzettségű népesség (érettségizettek / és egyetemi oklevéllel rendelkezők) száma bizonyítvány, illetve oklevél fajták szerint A különböző fajta fizikai szakképzettséggel rendelkező népesség száma 1963 a / A szakképzettséggel rendelkező n ép esség szám ában szerepelnek az ip a ri tanuló jellegű oktatást kapott szakm unkások és a tanfolyam i oktatásban részesü lt szakm unkások és betanított munkások. - b / A z érettségizett n ép esség tartalm azza az egyetem re (főiskolára) já rt vagy já r ó, de ok levéllel nem rendelkező népességet is. 14

12 Ezek a szám ok bizonyos tájékoztatást adnak az érettségizettek, egyetem et (főiskolát) végzettek és szakképzettek szám áról. Segítségükkel időbeli és nem zetközi összehasonlításokat lehet végezn i, valamint f i gyelem be véve a népgazdaság szakem berszükségletét - fel lehet őket használni az oktatás és szakképzés távlati te rv ezésére. Ahhoz azonban, hogy pontosabb adatokat kapunk az elem zésh ez és tervezésh ez a szakképzett m unkaerőről, ism ernünk kell azoknak a szem élyeknek szám át, akik különböző fajta Iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkeznek és azt munkájukban használják, valamint ezeknek m egoszlását az isk olai végzettség, illetve szakképzettség m eg szerzésén ek m ódja szerin t (am ely bizonyos fokig m eghatáro zza a képzettség értékét), és k orcsop ortok szerin t (hogy m eghatározhassuk: a tervidőszakban hányán kerülnek ki a m unkaerőből nyugdijbavonulás, illetve halálozás miatt). A z évi m ikrocenzu s adatai alapján tájékozódhatunk ezek ről a szám ok ról. Az alábbiakban bem u tatjuk az érettségizettek és egyetem et végzettek, valamint szakképzettek m egoszlását. 1. gazdasági aktivitás szerin t, 2. a képzettség m egszerzésén ek m ódja szerin t, 3. a képzettség szükségessége szerin t, 4. k orcsoportok szerin t. 15

13 3. Az érettségizett, egyetemet végzett és szakképzett népesség a gazdasági aktivitás szerint A különböző képzettséggel rendelkező népességet a gazdasági aktivitás szerin t három nagy csop ortra oszthatjuk fel: 1. a gazdaságilag aktivakra, 2. a nyugdíjkorhatárnál idősebb inaktiv férfiak ra és nőkre, valam int a nyugdijkorhatárnál fiatalabb inaktiv férfiak ra, (rokkantak, munkaképtelenek), akiknek a m unkaerőbe való bek erü lésére nem lehet szám í tani, 3. a nyugdijkorhatárnál fiatalabb inaktiv nőkre, akik a jövőben esetleg belépnek vagy v isszatérn ek a m unkaerőbe, ha életkörülm ényeik ezt leh etségessé vagy szük ségessé teszik (például ha gyerm ekeik felnőttek). M ivel az érettségi bizonyitvánnyal rendelkező n épesség az itt közölt adatokban tartalm azza azokat is, akik a felvétel időpontjában egyetem re jártak és ezért nem voltak aktiv k eresők, az érettségivel mint legm agasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket nem lehet egyértelm űen szétosztan i e három csoportba. A nyugdíjkorhatáron felüli érettségizett inaktiv férfiak szám a kb , az ugyanilyen nőké Ha ehhez hozzászám ítjuk a éves inaktiv érettségizett férfiakat, - akiknek szám a kb , - akkor m egk özelítőleg megkapjuk azoknak az érettségizetteknek a szám át, akik végérvén yesen nem tartoznak a munkaerőhöz. A részleteseb b adatokat a táblázatos rész 1. 1 táblázata tartalm azza. A z 5. táblázat mutatja be az egyetem i v égzettséggel rendelkező népességet ilyen felosztásban. A részleteseb b adatokat a 2. 1 táblázat tartalm azza. 5. A z egyetem i (főiskolai) végzettséggel rendelkező népesség a gazdasági aktivitás szerin t 16

14 Valójában tehát - ha a gazdasági aktivitást figyelem be vesszük - nem mérnökünk van, hanem csak Ehhez hozzászám íthatunk m ég 50 jelen leg inaktív, de munkaképes korban lévő m érnöknőt, aki a jövőben beléphet a m unkaerőbe. U gyanilyen m egfontolás alapján határozhatjuk m eg a m ezőgazdászok, egészségü gyiek, jogászok, stb. tényleges szám át a gazdasági aktivitás figyelem be vételével. A z érettségi bizonyítvánnyal rendelkező n ép ességre vonatkozó hasonló szám ítást lehet végezn i az 1. 1 táblázat alapján. F igyelem be kell azonban venni, hogy a továbbtanuló érettségizők az inaktívak (e l tartottak) között szerepelnek. A szakképzett népességnek a gazdasági aktivitás szerin ti m egoszlását (csak egy szakképzettség figyelem be vételével) a 6. táblázat m utatja be. A ré szle te s adatokat a 3. 1 m unkaerőtartalékként való szám itásbavételénél tekintetbe kell venni, fiatalok is. táblázat tartalm azza. A z inaktívak hogy vannak közöttük továbbtanuló 6. A fizik a i szakképzettségű népesség m egoszlása gazdasági aktivitás sze rin t 17

15 4. Az érettségi bizonyitvány, egyetemi oklevél és szakképzettség megszerzésének módja A m ásodik világháború óta eltelt időszakban kormányzatunk a legkülönbözőbb eszközökkel törekedett elősegíteni a népesség kulturális színvonalának em elését és a gazdaság szakem berszükségletének k ielégítését. Ezek közé tartozott az esti és levele ző középiskolai és egyetem i oktatás, valamint a különböző fajta szaktanfolyam ok és szakvizsgák sz e rv e z é se. Ezek az oktatási és szakképzési form ák nagy szolgálatokat tettek az em litett célok e lé ré se érdekében, nem lehet azonban figyelm en kivül hagyni, hogy a ren d szeres nappali oktatás - nagy általánosságban - alaposabb képzést b iztosit, mint a k ereső munkával párhuzam osan m egsz erzett bizonyitványok és oklevelek, és m ég inkább nagy általánosságban - alaposabb szakism ereteket nyújt, mint a néhány hónapos szaktanfolyam ok vagy a szakvizsgákra való felk észülés. Érdekes azért m egvizsgálni azt, hogy a különböző iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők közül hányán s z e r e z ték azt a szokásos uton, tehát nappali oktatásban, illetve ipari tanuló képzés utján, m ég ha az iskolai végzettség vagy szakképzettség m eg szerzésén ek m ódja közötti különbség később az aktiv k ereső élet során el is m osódik. Azon szem ély közül, akiknek legm agasabb iskolai végzettsége 1963-ban az érettségi b iz o nyitvány volt, körülbelül 90 %, vagyis en szerezték ezt az isk olai végzettséget nappali oktatás során. (Lásd az 1.3 táblázatot). A z esti és le v e le z ő oktatás utján érettségit szerzettek aránya az ipari érettségivel rendelkezők között a legnagyobb (több mint 26 %), végzettek között a legkisebb (néhány százalék). a m űvészeti gim názium ot és tanítóképzőt A egyetem et végzett szem ély közül körülbelül 87 %, vagyis en szerezték oklevelüket nappali oktatás keretében. (Lásd a 2. 2 táblázatot).a z orvosok és gyógyszerészek valam ennyien nappali tagozaton végezték el az egyetem et (esti és lev elező oktatás nem volt). A tanárok közel egynegyede, a k özgazdászoknak közel egyötöde, a m érnököknek és jogászoknak több mint egyizede sz e re zte oklevelét esti vagy lev elező oktatás utján. A szakmunkás bizonyitvány m eg szerzésén ek m ód jai között van a legnagyobb m inőségi különbség. Az ipari tanuló képzés többnyire 2-3 évig tart, viszont a tanfolyam ok nagyrésze ennél r ö v id e b b. (Lásd a 3. 3 táblázatot). a / F igyelem be kell venni, hogy több iparágban és ezeken belül sok munkakörben csak a felszabadulás utáni években követelték m eg szigorúan a szakképesités m eg szerzését. Ezen kivül egyes népgazdasági ágazatokban (bányászat, épitóipar, m ezőgazdaság) a fiatalok fizikai adottságai miatt nem lehet a szakem berszükségletet kizárólag fiatalkorúak ipari tanuló jellegű k épzésével fedezni. 18

16 A k özel m á sfél m illió szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező szem ély közül csak valam ivel több mint egy m illió szerezte azt ipari tanuló képzés utján. A z utóbbiak szám a az aktív keresők között Ezt tekinthetjük a hosszabb ipari tanuló jellegű oktatás utján szerzett szakm unkásképzettséggel rendelkező aktív nép esség számának (7. táblázat). 7. A fizik a i szakképzettségű népesség száma a szakképzettség jellege és típusa, valamint a gazdasági aktivitás sze rin t Az ipari tanulói szakképzést kapottak aránya a szakmunkások között ipari ágazatonként is erősen e l té r: a legnagyobb a ruházati iparban, a faiparban, valamint a b ő r - és szőrm eiparban (85 % fölött), a le g k issebb a bányászatban (38 %). (Lásd a 3. 7 táblázatot). Az ipari tanuló szakmunkás bizonyítványoknak majdnem fele 1944 előttről szárm azik, ezzel szem ben az egyéb szakmunkás bizonyítványoknak kilenctizedét 1945 után adták ki. (Lásd a 3.4 táblázatot). E zzel függ ö s s z e, hogy az ipari tanulói szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező szakm unkások átlagosan öregebbek, mint az egyéb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők. (Lásd a 3. 8 táblázatot). 19

17 5. Az érettségi bizonyitványok, egyetemi oklevelek és szakképzettségek szükségessége Ahhoz, hogy a szakem ber-m unkaerő tényleges szám áról pontos képet kapjunk, - akár az em beri b e ruházások hatékonyságának e le m z é se, akár a szakem berképzés te rv ezése céljá ra, - ismernünk kell azoknak a különböző iskolai végzettségű és szakképességü szem élyeknek szám át, akik képzettségüket jelen legi munkakörükben ténylegesen felhasználják. A képzettségüket jelen leg nem hasznosítók potenciális szakem ber ta r talékot alkotnak, m á srészt a kiképzésükre fordított összeg ek egyes esetekben is bizonyos fokig elveszett em b eri beruházásnak tekinthetők. éspedig: Az évi m ikrocenzus alkalm ával két kritérium alapján vizsgáltuk a képzettség szükségességét, - a szubjektív szükségesség vizsgálatakor az ö ss z e írt szem ély saját egyéni m egítélését vettük alapul, tehát azt, hogy képzettségét jelen legi munkakörének, foglalkozásának ellátásához szükségesnek, r é s z ben szükségesnek, vagy nem szükségesnek m ondta-e; foglalkozását. - az objektív szükségesség vizsgálatakor összehasonlítottuk az ö sszeirt szem ély képzettségét és A Z ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY SZÜKSÉGESSÉGE A z érettségi bizonyitvány szükségességének m eg ítélésév el kapcsolatban két m ód szertan i problém a m erü l fel. Az egyik az, hogy az érettségi bizonyitvány m e g sz e rzéséh e z szükséges ism ereteket elvben minden szellem i foglalkozású és sok fizikai foglalkozású felhasználja munkájában, sőt hosszabb távon kívánatos len ne az érettségi bizonyitvány m egszerzésén ek általánossá tétele. E zért nehéz olyan munkaköröket, fog la l kozásokat m eghatározni, ahol az érettségi bizonyitvány egyértelm űen nem szükséges. A z érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők munkakörök szerin ti elosztá sáról bizonyos képet nyújthat az, hogy a gim názium i érettségivel rendelkezőknek 16,8 % -a, a közgazdasági érettségivel rendelkezőknek 11,3 % -a,a z ipari érettségivel rendelkezőknek 8,4 % -a, a m ezőgazdasági érettségivel rendelkezőknek 14, 1 % -a, a m űvészeti érettségivel rendelkezőknek pedig 14,5 % -a fizikai foglalkozású. (Lásd az 1.4 táblázatot). A m ásik m ód szertan i problém a az, hogy egyes érettségi fajták (pl. a m ezőgazdasági va gy m űvészeti érettségi) elsősorban bizonyos foglalkozások ellátásához nyújtanak alapot. Ez tükröződik a szubjektív szükség esség re vonatkozó eredm ényekben. (Lásd 1. 2 táblázat). A m ezőgazdasági, tanítói és m űvészeti érettségivel rendelkezők lényegesen többen mondták érettségi bizonyítványukat r é s zben vagy nem szükségesnek, mint ahányan fizikai foglalkozásúak. Ezekben az esetekben nyilván nem általában a középiskolai végzettséget, hanem a sp eciá lis érettségi bizonyitvány t nem tartották szükségesnek.

18 É rdem es felhívni a figyelm et arra a tén yre, hogy bár a régebbi érettségizettek között többen nem használják képzettségüket, de ezeknek aránya az 1945 óta érettségizettek között is nagy (8. táblázat). 8. Az érettségi bizonyítvány szubjektív szükségessége az aktív kereső népességben AZ EGYETEM I OKLEVÉL SZÜKSÉGESSÉGE Az egyetem i oklevél objektív szükségessége egyértelm űbb kérdés, m ert pontosabban m eg lehet határozni, hogy m ilyen munkakörök ellátásához szükségesek a különböze fajta oklevelek. Ha az igy kapott objektív szü k ségességi arányszám okat összehasonlítjuk az egyes oklevelek szubjektív szü k ségességével, azt találjuk, hogy az összeírta k (az orvosok és g yógyszerészek kivételével) nagyobb százalékban mondták szükségesnek oklevelüket, mint ahogyan arra foglalkozásuk alapján következtethetünk (9. táblázat). Az eltérés a m érnökök, orvosok és gyógyszerészek, valamint tanárok esetében kisebb m értékű, a m ezőgazdászok, közgazdászok és jogászok esetében különösen nagy. A kétfajta szü k ségességi kritérium alapján kapott ered - ményeket felfoghatjuk a valóságos szü k ségességi arányszám alsó és felső határának, és igy mindenképpen levonhatjuk azt a következtetést, hogy az ö s s z e s (aktív, inaktív és eltartott) jogászoknak kétségtelenül alig több mint a fele dolgozik jog i munkakörben, a m űvész oklevéllel rendelkezőknek körülbelül egyharm ada, a / M eg kell azonban jegyeznünk, hogy az az egyetem et vagy főiskolát végzett szem ély, aki nem s z i gorúan a képzettségének m eg felelő munkakörben dolgozik, bizonyos fokig használja a főisk olai oktatásban szerzett ism ereteit. Például a könyvelői pályán dolgozó jo g i végzettségű szem ély szám ára a jo g i ism eretek bizonyos hasznot jelenthetnek. 21

19 a közgazdászoknak és m ezőgazdászoknak pedig legalább egynegyede nem használja oklevelét. Ezeknek az adatoknak alapjan tájékozódhatunk a gazdasá g szakem bereinek tényleges szám á ról (akik oklevelüknek m egfelelő munkakörben dolgoznak). Ezt mutatja be a 10. táblázat. (A részletes adatokat lásd a 2.3, 2.4 és 2. 5 táblázatban. ) 9. Az egyetem i és főiskolai oklevél szubjektív és objektív szükségessége 10. Az egyetemi oklevéllel rendelkező népesség száma, aktív keresők száma és az oklevelüket jelenlegi munkakörükben hasznosítók hozzávetőleges szám a a / A z itt m egadott szám ok közül a kisebbik az objektív, a nagyobbik a szubjektív szü k ségességi k ritérium alapján szám ított olyan szem élyek szám a, akik jelen legi munkakörükben egyetem i végzettségüket fe l használják, illetve szükségesnek találják. Ha azokat is ide szám ítjuk, akik oklevelüket részb en szükségesnek m ondják, akkor a m egadott felső határérték nagyobb szám. 22

20 A 11. táb lázat ré szleteseb b bontásban m u tatja be, hogy a különböző egyetem i oklevelekkel rendelkező népességnek m ekkora ré sz e aktív k ereső, és m ekkora ré s z e haszn álja képzettségét jelen leg i m unkakörében. 11. A z egyetem i és főiskolai oklevél szubjektív szükségessége a népességben 23

21 A külügyi, jo g i és különböző m űvészeti diplom ás népességben a legnagyobb azoknak az aránya, akik képzettségüket jelen leg nem használják fel. Több m ás egyetem i végzettség birtokosai között is (például bányam érnökök, agronóm usok, bölcsészek, rajztanárok, testnevelő tanárok, közgazdászok) nagy szám ban vannak olyanok, akik szám ára képzettségük részben vagy nem szükséges. Feltételezhetnénk, hogy azok, akik egyetem i képzettségüket nem használják jelenlegi munkakörükben, elsősorban az egyetem et régebben végzett n épességből kerülnek ki. A 12. táblázat adatai azonban azt mutatják, hogy bár a régebben végzettek között kétségtelenül többen vannak, akik szám ára jelen legi munkakörükben nem szükséges vagy részben szükséges az egyetem i képzettségük, az 1945 után végzett szakem berek között is sokan vannak, akik csak részb en vagy nem használják képzettségüket. Az 1945 után végzett jogászoknak közel egynegyede, a közgazdászoknak több mint egynyolcada, a m űvészeknek több mint egytizede nem tartja szükségesnek (vagy csak részben tartja szükségesnek) képzettségét jelenlegi munkaköre elv ég zéséhez. (A részleteseb b adatokat lásd a 2.3 táblázatban). 12. Az egyetem i és főiskolai oklevél szubjektív szükségessége az aktív ke reső népességben A SZAKKÉPZETTSÉG SZÜKSÉGESSÉGE A szakképzettség szükségességének vizsgálatakor két m ódszertani nehézség m erül fel: 1. egy-egy em bernek sok szor több szakképzettsége is van, am elyek esetleg nem lehetnek eg y szerre szükségesek foglalkozásának v égzéséh ez; 2. a különböző fajtájú szakképzettségek szám a olyan nagy, hogy teljesen részletes bontásban a minta m ár nem adott volna m egbízható eredm ényeket. A szakképzettség je lle g e szerin ti összeh ason lítás azt m utatja, hogy éppen a leghosszabb tanulmányi idővel já ró és ezért feltételezhetőleg legértékesebb ipari tanulói szakképzéssel szerzett képzettségét h asználják fe l a legkevésbé (13. táblázat). A aktív k ereső szakmunkás közül, aki ipari tanuló képzés utján szerezte képzettségét, csupán körülbelül szem ély használja ki teljesen igy szerzett szaktudását jelen leg i munkakörében. S zoros értelm ezés szerint ez a szakmájukban dolgozó szakmunkások szám a. A fizikai szakképzettségektől sok tekintetben különböznek az egyetem i végzettséghez nem kötött s z e l le m i szakképzettségek (pl. szaktechnikusi, a ssziszte n si, könyvelői oklevelek), és az egyetem i végzettséghez kötött sz ellem i szakképzettségek (pl. szak orvosi vizsgák). E szakképzettségek felhasználásának aránya a le g kedvezőbb. 24

22 A szakképzettségnek valamint szükségességének az egyéni foglalkozás szerin ti vizsgálata azt mutatja, hogy a szolgáltatásban, az építőiparban, a közlekedésben és az iparban dolgozó fizikai munkások között van a legtöbb szakképzett, viszont az egyéb ágazatokban, a közlekedésben és a kereskedelem ben a legnagyobb a szakképzettségüket nem használók aránya. A fizikaim unkásoknál nagyobb ez az arány, mint a sz e lle m i dolgozók között, különösen az állam igazgatásban. (14. táblázat). A szakképzettségüket nem használó sz e lle m i dolgozók esetében figyelem be kell azonban venni azt, hogy nagyrészük olyanokból kerül ki, akik régebben munkások voltak és fizikai szakképzettséget sz e re zte k, később pedig szelle m i foglalkozásba kerültek. Esetükben a szakképzettség fel nem használását m ásképpen kell értékelni, mint a képzettségüket nem használó fizikai munkásoknál. Az asztalos képzettségű segédm unkás nyilvánvalóan veszteséget jelent a társadalom szám ára, m ert a szakképzésére forditott társadalm i és egyéni erőfeszítések nem hoznak hasznot. E zzel szem ben az e sz te r gályos képzettségű m ű vezető, üzem m érnök vagy főkönyvelő esetében, - m ég ha saját m egítélése szerin t nem is használja ezt a szakképzettségét, - nem beszélhetünk társadalm i v e szte sé g rő l, m ert a fe lfe lé irányuló intragenerációs (nem zedéken belüli) m obilitás (az átlépés a szakmunkás foglalkozásból a sz ellem i vagy értelm iség i pályára) a gazdasági és társadalm i fejlődés szükségszerű v elejá rója. A táblázat mutatja be ré szle te se n a szakképzettség szü k ségességét ágazatonként. 13. A szakképzettség szubjektív szükségessége az aktív kereső népességben a szakképzettség típusa sze rin t 14. A szakképzettség szubjektív szükségessége az aktív kereső népességben az egyéni foglalkozás jellege szerin t 25

23 6. Az érettségizett, egyetemet végzett és szakképzett népesség kormegoszlása A különböző képzettségű népességek korstrukturájának vizsgálata a szakem berképzés terv ezése sz á m ára fontos, m ert lehetőséget nyújt annak m eg b e cslé sé re, hogy a tervidőszakban hány érettségizett, egyetem et végzett és szakképzett em ber lép ki a m unkaerőből elhalálozás vagy öregedés miatt. A z érettségizett népesség korm egoszlásának adatai (15. táblázat) azt mutatják, hogy a m ezőgazdasá gi, gim názium i és ip a ri érettségivel rendelkező n épesség a legfiatalabb, a tanítói érettségivel rendelkező n épesség a legöregebb. K evés a fiatal a közgazdasági jellegű érettségi bizonyítványt szerzettek között is. Ezek a k orm egoszlások a különböző fajta középiskolák eltérő fejlőd éséb ől adódnak: a tanítóképző k özépiskolák jelentősége az utóbbi két évtizedben csökkent (a tanitóképzés főiskolán történik). A közgazdasági iskolák szerep e erőse n m egváltozott, az ip a ri és m ezőgazdasági középiskolák viszont erősen fejlődtek. (A részle te s adatokat lásd az 1. 1 táblázatban. ) A z érettségizett női n épesség a tanítói és a m ű vészeti érettségivel rendelkezők kivételével fiatalabb a m egfelelő fé r fi népességnél. M eg kell jegyezn i, hogy az érettségizett népességben azért sok a fiatal eltartott, m ert sokan továbbtanulnak egyetem en vagy főiskolán és igy néhány évig m ég nem keresők. 15. A z érettségi bizonyítvánnyal rendelkező népesség bizonyitványfajták és főbb korcsoportok szerint 26

24 16. Az egyetemi oklevéllel rendelkező népesség oklevélfajták és főbb korcsoportok szerint 17. A szakképzett népesség a szakképzettség fajtája és főbb korcsoportok szerin t Az egyetem i ok levéllel rendelkező n épességből a jogászok és a m űvészek a legöregebbek. Az orvosok és gyógyszerészek is lén yegesen öregebbek az átlagnál. A m érnökök a legfiatalabbak. Ezt ism ét a különböző képzettséget adó egyetem ek eltérő fejlőd ésével m agyarázhatjuk: a jo g i egyetem ek lassabban, a m érnökképzést nyújtó egyetem ek gyorsabban fejlődtek. (16. táblázat.) Az egyetem ek eltérő fejlőd ése term észetesen nem csak, és nem elsősorb a n iskolapolitikai k érd és, hanem sz orosa n függ a szak em berszükséglettől és ezen keresztül a gazdasági fejlőd éstől. A z egyetem et végzett férfiak és nők összeh ason litásából kitűnik, hogy a m űvészek és tanárok kivételével a női népesség m indig fiatalabb a m egfelelő képzettségű férfi népességnél. Ezt - az érettségizett nép ességgel kapcsolatban le irt m egállapításhoz hasonlóan - azzal m agyarázhatjuk, hogy a nők főleg az utolsó évtizedekben m entek nagyobb számban egyetem i végzettséget igénylő pályákra. (A ré szle te s adatokat lásd a 2. 1 táblázaton.) A szakképzett n épesség korcsoportonkénti összetételén ek vizsgálata (17. táblázat)-végül azt m utatja, hogy a vendéglátóipari szakképzettségüek a legöregebbek és a k özlekedésiek a legfiatalabbak. A z egyetem i végzettségh ez kötött sz e lle m i szakképzettségüek érthető m ódon a leg öregebbek, m ert ilyen szakképzettség m e g sz e rz é s é re általában csak bizonyos időtartam ú k e re ső munka után kerülhet sor. (A részle te s adatokat lásd a 3. 1 és 3. 2, táblázaton. ) 27

25 7. A népesség oktatási tőkéje és az oktatási beruházási veszteségek A hhoz, hogy a népesség, illetve az aktív k ereső népesség oktatási tőkéjét kiszám ítsuk, ismernünk kell valam ilyen adatot a különböző fajta iskolai végzettségek m egszerzésén ek k öltségeiről. Figyelem be v e hetjük 1. csak a családi költségeket, vagyis csak azt, am ibe a családnak vagy az egyénnek az iskolai végzettség m e g sz e rz é se belekerül (tandíj, ta n szerek, neveltetési költségek, egészségü gyi költségek, elm aradt fizetések ), 2. csak az állam i költségeket, vagyis az állam i költségvetésből az iskolákra fordított összegek et, és egyéb n eveltetési költségeket, 3. a teljes társadalm i költséget, am ely az előbbi kettő összeg e. A z alábbiakban kétféle költségadatot használunk fel: 1. az egy tanulóra jutó költségvetési kiadásokat Az egy tanulóra jutó évi költségvetési kiadás 1965-ben: az általános iskolában a középfokú oktatásban a szakm unkásképzésben a felsőfokú oktatásban Ft, Ft, Ft, Ft. Az egy hallgatóra jutó ö ss ze s k öltségvetési kiadás a teljes tanulmányi idő alatt a különböző egyetem eken;b / a m űszaki egyetem eken a m ezőgazdasági egyetem eken a közgazdasági egyetem eken az o rv o si egyetem eken a tudom ányegyetem eken a tanárképző főiskolákon a m űvészeti főiskolákon a testn evelési főiskolán az á lla torv osi főiskolákon az ö ss ze s egyetem en és főiskolán átlagosan Ft, Ft, Ft, Ft, Ft, Ft, Ft, Ft, Ft, Ft. (a KSH K ulturstatisztikai Osztályának adatai szerin t), és 2. a K ovács János által becsült társadalm i költségea / K ovács János: Szakképzés és beruházás. Id.m ü p. - b / Egy finomabb szám ítás szerin t, am ely az esti és levelező hallgatókat nem teljes szám ban, hanem (figyelem be véve, hogy képzésük kisebb költséget igényel) egy kulcsszám m al m egsz orozv a v e szi figyelem be, az egy hallgatóra jutó ö s s z e s költségvetési kiadás a teljes tanulmányi idő alatt valam ivel nagyobb, pl. a m űszaki egyetem eken Ft, a tudom ányegyetem eken Ft. 28

26 Kovács János b ecslései szerin t az alapfokú oktatáson felül a képzés tá rsa d a lm i költsége a/ egy szakmunkásra szám itva egy középfokú képzettségű szakem berre szám itva egy felsőfokú képzettségű szakem berre szám itva Ft, Ft, Ft, Dr. Szabady Egon szám ította ki az aktív k ereső népesség oktatási tőkéjének növekedését az id ő s z a k b a n.e r e d m é n y e i a következők voltak (az évi adatok százalékában): az aktív keresők szám a az oktatási tőke ebből: az általános iskolai oktatásból szárm azó tőke a középiskolai oktatásból szárm azó tőke a felsőfokú oktatásból szárm azó tőke az egy aktív k eresőre jutó oktatási tőke Tehát 1920 óta a középiskolai oktatásból szárm azó tőke nőtt a legnagyobb m értékben óta a középiskolai és felsőfokú oktatásból szárm ázó tőke egyaránt közel m egkétszereződött. c/ Az aktív k ereső nép esség oktatási tőkéje 1960-ban ö sszeg szerű en több mint m illió Ft volt (ha csak az állam i költségvetési kiadásokat vesszük figyelem be). Ennek 75 % -a az általános iskolai oktatásból, 10 % -a a középiskolai oktatásból és 15 % -a a felsőfokú oktatásból szárm azott. a / Ez a költség magába foglalja tehát az általános iskola nyolcadik osztályának b e fejezésétől a szakmunkásbizonyitvány m e g sz e rz é séig, a középiskola elv égzéséig, illetve az egyetem i vagy főisk olai oklevél m e g sz e rzéséig terjed ő időszak ö sszes társadalm i költségeit. - b / Dr. Szabady Egon: Id. mű p. - с / Ezeknek a szám ításoknak az a feltételezés az alapja, hogy egy évi oktatás értéke az idő folyam án nem változik. Ha az egy évi oktatás értékének növekedését is figyelem be vennénk, akkor az oktatási tőke növekedése m ég gyorsabb lenne. 29

27 A fenti egyetem i oklevél fajták szerin t részletezett k öltségvetési kiadások alapján kiszám íthatjuk, m ekkora oktatási beruházási veszteséget jelent a népgazdaság szám ára az, hogy az egyetem et végzett gazda- sagilag aktiv szakem berek egyrésze nem olyan munkakörben dolgozik, ahol képzettségét hasznosítja. Éspedig: a / A m ezőgazdasági és az állatorvosi főisk olai képzés költségének súlyozott átlaga, annak figyelem be v ételév el, hogy az ilyen egyetem i végzettségű aktiv keresők 22 % -a állatorvos. - b / Tudom ányegyetem i. - с / Figyelm en kívül hagyva az egyéb egyetem i végzettségűeket. Ha - K ovács János b e c slé se i szerin t - a te lje s társadalm i költséget figyelem be vesszük, akkor a képzettségüket nem hasznosító egyetem et végzett aktiv k ereső n épességből adódó em beri beruházás v eszteség a következő: illetve a felsőfokú és középfokú képzettségű szakem ber kiképzési költsége közötti különbség (332, 1 ezer fo rint) x a saját m egítélésük szerint képzettségüket részben vagy nem hasznosítók szám a ( szem ély) = 6 938, 8 m illió forint, a felsőfokú és középfokú képzettségű szakem ber kiképzési költsége közötti különbség (332, 1 e zer forint) x a saját m egítélésük szerint képzettségüket nem hasznosítók szám a ( szem ély) = = 4 416,9 m illió forint. A nem a szakmájukban dolgozó szakmunkások (akik ipari tanuló jellegű képzést kaptak) pedig a kö- vetkező em beri beruházás veszteséget jelentik a népgazdaság szám ára: - az állam i k öltségvetési adatok figyelem bevételével egy szakmunkás kiképzésének állam i költsége 3 éves tanulmányi idő figyelem be vételével ( Ft) x a saját m egítélésük szerint képzettségüket részben vagy nem hasznosító szakmunkások szám a ( szem ély) = 3 796,2 m illió forint, a / Utalni kell rá, hogy ez a szám ítás nem v e szi figyelem be az esetleges m ásodik, harm adik, stb. ipari tanuló jellegű szakképzettségeket, am elyeket nem használnak fe l, valamint a nem ipari tanuló jellegű oktatás utján szerzett fel nem használt szakképzettségeket. 30

28 illetve egy szakmunkás kiképzésének állam i költsége ( Ft) x a saját m egítélésük szerint képzettségüket nem hasznosító szakmunkások szám a ( szem ély) = 3 294,4 m illió forint; - az ö s s z e s társadalm i költség figyelem be v ételével (K ovács János adatai szerin t) egy szakmunkás kiképzésének összes társadalm i költsége ( Ft) x a saját m egítélésük sz e rint képzettségüket részb en vagy nem h asznosító szakmunkások szám a ( szem ély) = ,9 m illió forint; illetve egy szakmunkás kiképzésének ö s s z e s társadalm i költsége ( Ft) x a saját m egítélésük szerint képzettségüket nem hasznosító szakmunkások szám a ( szem ély) = ,6 m illió forint. Mindezek a szám ítások term észetesen csak tájékoztató jellegűek: csupán az em beri beruházás v e sza / teségek n agyságrendjéről adnak fogalm at. ' K étségtelenül le lehet azonban szögezn i, hogy 1963-ban legalább 20,9 ezer egyetemet végzett és 281,2 ezer szakképzett (ipari tanuló jellegű oktatásban részesült) szem ély nem olyan munkakörben dolgozott, ahol képzettségét teljesen kihasználta. a / F igyelm en kívül hagytuk például azt a tényt, hogy az em b eri beruházások, illetve töke esetében is jelentkezik értékcsökkenés: a régebben szerzett képzettsége értéke az idő folyam án csökken, ha nem fr is sítik fel állandóan. Figyelm en kívül hagytuk azokat az egyetem et végzetteket és szakképzetteket is, akik 1963-ban gazdaságilag inaktívak voltak, pedig egyrészük (elsősorban a munkaképes korban lévő inaktívak e s e tében esetleg szintén ilyen v e szte ség rő l van sz ó. M indezen kívül azonban fel kell hívni a figyelm et minden em beri beruházási költség adatnak szükségképpen pontatlan voltára. 31

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94 III. A FOGALMAK MAGYARÁZATA A Központi Statisztikai Hivatal január 1. eszm ei időpontban a n épesség 2 % -ára kiterjedő népesség összeirá st (m ikrocenzust) hajtott végre. A m ikrocenzu s m intája két lép csőben került kiválasztásra. A z első lép csőben az orszá g nagyság és foglalkozási ö sszetétel szerin t rétegzett települései közül a városokat és bizonyos k özségeket (véle t lenszerüen, nagyságukkal arányos v alószín ű séggel), a m ásodik lép csőben pedig ezeken belül szisztem atikusan lakásokat választottunk ki. A minta nagysága biztosítja, hogy például a - teljes sokaságra vetitett nagyságú m intavételi adatok zöm ének relatív véletlen hibája 95 % -os biztonsággal 2 % és 5 % között (abszolút hibája és között) van. Az ennél kisebb értékek véletlen hibája e szint fölött van. A m intavételi eljárás m ód szerére és a különböző nagyságú adatok relativ hibájára vonatkozóan r é s z letes tájékoztatást ad a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában m egjelent "1963. évi m ikrocenzu s szem élyi és családi adatai" cimü kötetnek VI. "A m intavételi eljárás m ód szere" cim ü fejezete. Az ö ss z e írá s alkalm ával az adatok felvétele a lakosság szem élyes k ikérdezése alapján történt, a bevallott adatokat nem kellett okmányokkal igazolni. Minden közölt abszolút szám a te lje s népességre vonatkozik, tehát a 2 % -o s m inta adatait ötvennel szoroztuk. Az "1963. évi m ikrocenzu s szem ély i és családi adatai" cim ü kötet a m ik rocenzu s A. ö sszeiróiv é n sz e re p lő adatokon alapul, ez a kiadvány viszont a C. ö sszeiróiv e n, am ely az iskolai végzettségre és a szak- képzettségre vonatkozó részle te s adatokat tartalm azta. egyes adatai! között. E zért kisebb eltérések előfordulnak a két kiadvány A használt fogalm ak m agyarázata a következő: ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐ NÉPESSÉG A zok a szem élyek, akik gim názium ok, technikum ok, tanító- vagy óvónőképzők, illetve egyéb iskolák által kiállított érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek és egyetem vagy főisk ola által kiállított ok levéllel nem rendelkeznek. (Ebben a kiadványban ide szám ítottuk tehát azokat, akik egyetem re jártak, de oklevelet nem szereztek. ) A szak érettségivel rendelkezőket nem szám ítottuk bele az érettségizettek közé. A Z ÉRETTSÉGI (KÉPESÍTŐ) BIZONYÍTVÁNY FAJTÁJA Gim názium i érettségi: a 4 és 8 osztályos gim názium, reálgim názium, reálisk ola, leányliceum, leánykollégium érettségi bizonyítványa. 9 9

95 K özgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos közép- és felsők eresked elm i iskola, közgazdasági középiskola, gimnázium és technikum, közgazdasági szakközépiskola érettségi bizonyítványa. Ipari érettségi: a 3 osztályos fe lsőip a risk ola, ipari gim názium, középiskola és technikum érettségi bizonyítványa. M ezőgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos m ezőgazdasági középisk ola, gim názium, technikum, k ertészeti középiskola és tanintézet érettségi bizonyitványa. Tanítói érettségi vagy képesítő: a tanitó és tanitónőképzó, pedagógiai gim názium, sportgim názium és tanítóképző liceum érettségi bizonyitványa vagy k épesítője. Óvónői képesítő: a 2-4 osztályos óvónőképző képesítője. M űvészeti érettségi: az iparm űvészeti és képzőm űvészeti gim názium, K épzőm űvészeti F őiskola (a rajztanári szak k ivételével), a zeneakadém ia (zenetanári szak nélkül), Á llam i B alettiskola, Á llam i A r tistaképző Gim názium, Színm űvészeti Akadémia oklevele. EGYETEMI OKLEVÉLLEL RENDELKEZŐ NÉPESSÉG A zok a szem élyek, akik egyetem (főiskola, akadém ia, felsőfokú tanintézet és technikum által k iá llított ok levéllel rendelkeznek. A Z EGYETEMI (FŐISKOLÁD OKLEVÉL FAJTÁJA Mérnöki: Bányam érnök!: bányageológus m érn öki, bányam érnöki, bányam üvelő m érn öki, geológus m érn öki, olajbányász m érnöki. É pítészm érnöki: általános építészm érnöki, építészm érn öki, tervező építészm érnöki. F öldm érő m érnöki: földm érő m érnöki, geofizikus m érnöki. G épészm érnöki: bányagépészm érnöki, erőgép észeti, gépgyártó m ezőgazdasági géptervező és ü zem eltetési, textiltechnológiai, vegyipari és m ezőgazdasági gépészm érnöki. K ohóm érnöki: kohásztechnológus m érnöki és v a s- és fém kohász m érnöki. K özlekedési üzem m érnöki: gépjárm ű ü zem eltetési és vasút ü zem eltetési m érnöki. Kultúrm érnöki (általános m érnöki): alagutépitő m érn öki, hid- és szerk ezetépítő m érn öki, vasútépítő m érnöki, útépítő m érn öki, város és községgazdálkodási m érn öki, viziépitő m érnöki. V illam osm érn öki: erősáram ú, finom m echanikai, gyengeáram ú villam osm érn öki. V egyészm érnöki. Egyéb m érnöki (a m ezőgazdasági m érnöki kivételével). Mezőgazdasági: Á llatorvosi. E rdőm érnöki. M ezőgazdasági m érnöki: agronóm usi, okleveles gazda, okleveles k ertész. 100