В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р.

IR O D A LO M В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. A k ö n y v n ép szerű fo rm á b a n á tfo g ó a n ism e rte ti a n ép esedés le g fo n t o s a b b k é rd é se it. A b e v e z e tő b e n a szerző a m a rx is ta n ép e sedéselm é le t tá r g y á v a l és m ó d s z e ré v e l fo g la lk o z ik. M e g v iz sg á lja a n ép esség fo g a lm á t és a tá rsa d a lm i term eléssel v a ló ö sszefü g g é sét. A m a r x iz m u s nem ism er ö r ö k, v a la m e n n y i tá rsa d a lm i fo r m á c ió r a é rv é n y e s n ép esed ési t ö r v é n y t, h a n em ezt m in d e n k o r az a d o t t g a zd a sá g i és tá rsa d a lm i v is z o n y o k álta l m e g h a tá r o z o ttn a k te k in ti. U g y a n a k k o r h a n g s ú ly o z z a a g a zd a sá g i fo ly a m a to k és a n ép esed és k ö lc s ö n h a tá sá t. A m a r x is ta d e m o g rá fia a d o tt term elési m ó d o k o n b e lü l v iz sg á lja a m u n k a e r ő ú jra te r m e lé s é t, a n épesség szá m á n a k a la k u lá sá t, k o r és fo g la lk o z á s szerin ti m e g o sz lá sá t, a v á n d o r lá s t stb. A to v á b b ia k b a n a szerző m e g v iz s g á lja az e g y es tá rsa d a lm i fo r m á c ió k n ép esed ési tö r v é n y e in e k sa já to ssá g a it. B e m u ta tja az e m b e r e m b e rré v á lá sá n a k fo ly a m a tá t és tisz tá z z a az ő sk ö zösségi term elési m ó d n é p esed ési sa já to ssá g a it. A ra b s z o lg a ta r tó tá rsa d a lo m d e m o g rá fia i k érd é se in e k elv i tisz tá zá sá n tú lm e n ő e n ism e r te ti az ó k o ri n a g y b iro d a lm a k la k osság a szá m á ra v o n a tk o z ó b ecslések et és a z o k m e g b íz h a tó s á g á t, v a la m in t a k o ra b e li írók n é p esed ési n ézeteit. A fe u d a liz m u s n ép esedési p r o b lé m á it a k ö n y v O ro szorszá g p é ld á já n m u ta tja be. K ü lö n ö s fig y e lm e t szen tel a falu si és a v á ro si la k ossá g szá m á n a k a la k u lá sá ra. Ism erteti az o ro sz n é p szá m lá lá sok és ö sszeírá sok tö r té n e té t lé n y e g ile g a X I I I. szá z a d tó l k e z d ő d ő e n. R észletesen fo g la lk o z ik a n épesed ési n é z e te k a la k u lá sá v a l O ro s z o rszá g b a n, v iz sg á lja a m a lth u si eszm ék h a tá sá t és az ellen ü k f o ly t a t o t t k ü z d e lm e t. E zzel k a p cso la tb a n ism e r te ti M ilju tin, C sern isev szk ij és P isza rev d e m o g r á fia i m u n k á s s á g á t, v a la m in t eze k n e k a n é z e te k n e k P leh an ov álta l k id o lg o z o t t b írá la tá t. A k a p ita liz m u s n épesed ési tö r v é n y é n e k é rv é n y e sü lé sé t az E g y e s ü lt Á lla m o k a d a ta in a k a la p já n v iz sg á lja. N a g y fig y e lm e t fo rd ít a m u n k a n é lk ü lisé g és a re á lb é re k a la k u lá sá ra, a tá r s a d a lo m b iz to s ítá s k é rd é se in e k v iz sg á la tá ra. H a n g s ú ly o z z a, h o g y a k a p ita lista tá rsa d a lo m b a n a tő k e fe lh a lm o z á s m a is á lla n d ó m u n k a n é lk ü lisé g e t v o n m a g a u tá n és ez m a is a k a p ita lis ta n ép esed ési tö r v é n y e g y ik le g fo n t o s a b b je lle m z ő je. S zerző m e g v iz s g á lja, h o g y a S z o v je tu n ió b a n m ik én t h a tn a k a s zocia lista n ép esed ési tö r v é n y le g fo n to s a b b je lle m z ő i : 1. A te lje s fo g la lk o z ta to tts á g és az egész m u n k a k é p e s n ép esség ésszerű felh a szn á lá sa a tá rsa d a lm ila g h aszn os m u n k á b a n. 2. A n ép esség a n y a g i és k u ltu rá lis s z ín v o n a lá n a k á lla n d ó em elése. B e m u ta t ja a la k o ssá g isk ola i v é g z e tts é g sze rin ti m e g o sz lá sá t az e g y e s k ö z tá rsa sá g o k szerin t is. 3. A n ép esség g y o r s sza p o r o d á s a. Ism e rte ti, h o g y 1913 és 1960 k ö z ö t t h o g y a n a la k u lt a szü le té si és h a lá lozási a rá n y sz á m, v a la m in t a term é szete s s z a p o r o d á s. F o g la lk o z ik a h á z a ssá g k ö té sek és a v á lá so k szá m á n a k a la k u lá sá v a l is. M in d e z e k e t az a d a to k a t n e m z e tk ö z i össze h a son lítá sb a n is b e m u ta tja. V é g ü l m e g á lla p ítja, h o g y a szocia liz m u s g a zd a sá g i a la p tö r v é n y e és a n é p e sedés s zocia lista tö r v é n y e e g y m á ssa l k ö lcsön ö se n ö sszefü g g e n e k és fe lté te le z ik e g y m á s t. A szocia liz m u s n épesed ési tö r v é n y é n e k m ás tá rsa d a lm a k n ép esed ési t ö r v é n y é v e l v a ló ö sszeh a son lítá sa m e g m u ta tja, h o g y k iz á ró la g a szocia lista tá rsa d a lo m k épes b iz to s íta n i a m u n k a e r ő fo rrá s o k ésszerű k ih a szn á lá sá t és a n épesség sok old a lú fizik ai és szellem i fe jlőd é sé t. Sz.I.

I R O D A L О М 371 L O P E Z, А. : P roblem s in Stable P o p u la tio n T h eory (A sta b il n ép esed ési elm élet p r o b lé m á i). O ffice o f P o p u la tio n R e sea rch, P r in ce to n U n iv e r s ity, P r in c e to n, N. J. 1961. I X. 107. p. A h a r m in ca s é v e k fo ly a m á n élén k tu d o m á n y o s v it a in d u lt m e g a L o tk a - féle sta b il n épességi m o d e ll a lk a lm a z h a tó sá g i k ö r é n e k m e g á lla p ítá sa tá r g y á b a n. A z ezzel k a p c s o la to s v iz s g á la to k cé lja e g y r é sz t a m o d e ll d e m o g rá fia i p r e m is z - szá in a k k ib ő v íté s e v o lt k ü lö n ö s k é p p e n a h ázassá gi m o z g a lo m fig y e le m b e v é te le a la p já n. M ásrészt egyes k u ta tó k a L otka által a lk a lm a z o tt m a te m a tik a i a p p a rá tu s tö k é le te síté sé re, ille tő le g é rv é n y e ssé g i k ö ré n e k k ite rje s z té s é re tö r e k e d te k A szerző fő k é p p ez u tó b b i p r o b lé m á k k a l fo g la lk o z ik. A z első fe je z e tb e n a sta b il n ép ességi m o d e ll a la p e g y e n le té n e k m e g o ld á s á t tá r g y a lja. E n n ek segíts é g é v e l a le á n y sz ü le té sek szá m a, m in t az id ő fü g g v é n y e h a tá r o z h a tó m eg. E z az ú. n. szü letési fü g g v é n y a n a litik a ila g L otk a szerin t e g y v é g te le n sor segíts é g é v e l fe je z h e tő k i, a m e ly n e k ta g ja i k ö z ü l az e g y ik e x p o n e n c iá lis (g e o m e tria i h a la d v á n y szerin ti) fe jlő d é s t k é p v ise l, a tö b b i p e d ig cs illa p o d ó o szcillá c ió k a t je le n t. E lé g h osszú id ő eltelte u tá n az u tó b b i ta g o k n a k m e g fe le lő h u llá m zá so k egészen kis m é retű e k k é v á lta k, ú g y h o g y a leá n y sz ü letések szá m á t csa k az e x p o n e n c iá lis ta g s z a b ja m eg, a m e ly n e k k ite v ő jé b e n szere p lő e g y ü tth a tó a te r m é szete s sza p oru la t in trin sic m é rősz á m a. A v é g te le n sor e g y e s ta g ja in a k e g y ü tth a t ó it L otk a a zon az a la p on h a tá ro z ta m eg, h o g y a m e g o ld á s t je le n tő fü g g v é n y é rték ei a k e z d e ti id ő p o n ttó l a p r o p a g a tív é le tk o r v é g s ő : ß h a tá rá ig te r je d ő id ő szak a szb a n a té n y le g m e g fig y e lt leá n y sz ü letési a d a to k k a l a z o n o sa k. E z az e ljá rás fe lté te le z i, h o g y a (O, ß ) id ő s z a k b a n a le á n y sz ü le té se k szá m á t k ife je z ő fü g g v é n y a fe n te m líte tt v é g te le n sorral á llíth a tó elő. E z a g y a k o r la tila g fig y e le m b e jö v ő n épesedési fo ly a m a to k e setéb en e lfo g a d h a tó feltevés. M a te m a tik a i s z e m p o n tb ó l a zon b a n tisz tá za tla n m a ra d az a k érd és, h o g y a a L otka-féle e ljárás m e n n y ib e n a lk a lm a z h a tó arra az esetre, ha a (O, ß ) id ő k ö z b e n e g y te tszőle g e s ala k ú, fo ly to n o s fü g g v é n y t v á la s z tu n k a szü letési fü g g v é n y k e zd e ti szakasza g y a n á n t. E p r o b lé m a fo n to ss á g á t k ü lö n ö sen H a d - W ig e r (1 9 3 9 ) és F etter (1941) h a n g s ú ly o z tá k a n élk ü l, h o g y á lta lá n os m e g o ld á s á t m e g a d tá k v o ln a, b á r ez u tó b b i a k o rm e g o szlá s s ta b iliz á ló d á s á t ig a z o lta arra az esetre, a m ik o r a szü letési fü g g v é n y csak d iszk rét id ő é rté k e k re van é rte l m e z v e. A szerz ő fü g g v é n y e lm é le ti m ó d szere k seg ítség év el k im u ta tja, h o g y a L o lk a -ié le m e g o ld á si m ó d szer m in d ig a lk a lm a z h a tó, b á rm ily e n p o z itív érté k ű, k o r lá to s, fo ly to n o s fü g g v é n y t is v á la s z tu n k a szü letési fü g g v é n y k e z d e ti, a ( 0, ß ) id ő k ö z b e eső szakasza g y a n á n t. E z z e l a m e g o ld á si m ó d szer á lta lá n os é rv é n y e ssége m a te m a tik a i s z e m p o n tb ó l is teljesen b e b iz o n v íto t tn a k te k in th e tő. A k ö n y v II. fe je z e te F eller k u ta tá sa i n y o m á n b e h a tó a n fo g la lk o z ik a d is z k ré t érté k e k re é rte lm e z e tt szü letési fü g g v é n y a s z im p to tik u s tu la jd o n s á g a i v a l. E z esetb en a k o rm e g o szlá s sta b iliz á ló d á sa k ü lö n ö se n jó l á tte k in th e tő m eg v ilá g ítá s b a k e r ü l.a szerző a n ép ességszá m előre b e cslé sé n e k m ó d s z e ré b ő l in d u l ki a m in ek lé n y e g e, h o g y v a la m e ly a d o tt é v b e n az ism ert k o rm e g o szlá sú n ép ességre a lk a lm a z z u k a k o rsp e cifik u s te r m é k e n y s é g i és h a lá lozási m é r ő sz á m o k a t. E z z e l az e ljárássa l m e g k a p ju k a k ö v e tk e z ő é v n ép e sségszá m á t, ille tő le g k o rö s s z e té te lé t E z t a szá m ítá st é v r ő l-é v r e v é g z e tt lép ések b en fo ly ta t ju k. M in d e g y ik lép ésn él a n ép esség e g y é v v e l k é s ő b b i á lla p o tá t h a tá ro z z u k m eg, a m ik o r egyes ta g o k a k o r c s o p o r to k b ó l h a lá lo z á s k ö v e tk e z té b e n k iesn ek, v is z o n t a szü le te tt új ta g o k a z o k h e ly é b e lé p n e k, a k ik az e g y é v e se k c s o p o r t já b a lépn ek fel. E z t az e lő re szám ítási eljárást L eslie (1954) n y o m á n a m a trix szá m ítá s segítség ével m a te m a tik a ila g fo rm a liz á lh a tju k. E c é lb ó l v a la m e ly i év h e z ta r to z ó p ((>n épesség szá m o t, a m e ly b e n a 0, 1, 2,..., ß év es e g y é n e k szám a sorb a n : p 0(i>, P i(i>, Püm..., Pp ш e g y ß szám ú k o m p o n e n e s b ő l álló s o r v e k to r n a k te k in tjü k. U g y a n a h h o z az e g y e s k o ré v e k h e z ta r to z ó te rm é k e n y ségi és h a lá lozási m é r ő s z á m o k fe lh a szn á lá sá v a l e g y ß szá m ú so rb ó l és o s z lo p b ó l álló q u a d ra tik u s m á tr ix o t (A J s zerk e sztü n k. E zek u tá n az í + l é v h e z ta r to z ó p^ + ^ n ép esség i s z á m o t, m in t a p 'v s o r v e k to r és az A m a trix s z o rz a tá t k a p ju k m eg. A k o r m e g oszlá s s ta b iliz á ló d á s a p e d ig az A m a trix a s z im p to tik u s s a já to ssá g a in a k fig y e le m b e v é te lé v e l ezen az a la p on igen e g y szerű en k im u ta th a tó. E m á trix -s z á m ítá s e g y é b k é n t az ú. n. M a r k o v-típ u s ú s to ch a s z tik u s fo ly a m a to k n á l a lk a lm a z o tt m á trix -m ó d s z e r a n a lo g o n ja.

372 I R O D A LOM A m á trix -m ó d s z e r se g ítsé g é v e l a t o v á b b i fe je z e te k b e n a szerző a k o r m e g oszlás s ta b iliz á ló d á sá ra v o n a tk o z ó L otk a -féle té te ln e k e g y fo n to s á lta lá n o s ítá sát v e z e ti le. A z e m líte tt té te l szerin t e g y z á rt n ép esség k o rm e g o s z lá s a á lla n d ó te r m é k e n y s é g i és h ala n d ó sá g i v is z o n y o k k ö z ö t t a k e z d e ti k o r ö s s z e té te ltő l fü g g e tle n ü l sta b iliz á ló d ik. A szerző k im u ta tja, h o g y a m e n n y ib e n a te r m é k e n y ségi és h a lá lozási m é r ő sz á m o k e g y a d o tt tö r v é n y sz e rű s é g n e k m e g fe le lő e n v á l to z n a k, ú g y e g y zárt n ép esség k o rm e g o szlá sa k ellő h osszú sá gú id ő e lte lté v e l e tö r v é n y sz e r ű s é g által m e g h a tá r o z o tt m ó d o n fo g id ő b e lile g a la k u ln i, b á rm ily e n is v o lt a k e z d e ti k o rö sszeté te l. A k e z d e ti k o rm e g o szlá s b e fo ly á s a te h á t csa k á tm e n e ti je lle g ű, a m e ly b iz o n y o s id ő m ú lv a h e ly t ad r e p r o d u k c ió s m o z z a n a to k k é s ő b b é rv é n y e sü lő tö r v é n y sz e rű s é g e á lta l d e te rm in á lt v á lto z á s n a k. E b b ő l k ö v e tk e z ik, h o g y k é t ere d e tile g k ü lö n b ö z ő k o r s tr u k tu r á jú n ép esség u g y a n a z o n tö r v é n y sz e r ű s é g szerin t v á lt o z ó te r m é k e n y s é g i és h a lá lozási v is z o n y o k k ö z é k e r ü lv e id ő v e l k o rm e g o szlá s, szü letési és h a lá lozá si a rá n y sz á m o k te k in te té b e n m in d in k á b b m e g e g y e z ik egym á ssa l. A M a r k o v -típ u sú s z to ch a s z tik u s fo ly a m a to k a n a ló g iá já ra v a ló te k in te tte l a szerző a n épesedési fo ly a m a t em e s a já to s sá g á t g yen g e ergod icitá sn a k n e v e zi. A m e n n y ib e n a k é t n ép esség á lla n d ó r e p r o d u k c ió s v is z o n y o k k ö zé k e rü l, ú g y a k o rm e g o szlá su k s ta b iliz á ló d ik, á lla n d ó je lle g ű v é v á lik, m in t ezt m á r L o tk a k im u ta tta. E z az ú n. erős ergod i- c itás, am i a g y e n g e e rg o d icitá s e g y k ü lö n le g e s esete, a m e ly b ő l igen egyszerű en le v e z e th e tő. A n ép esed ési fo ly a m a t g y e n g e e r g o d ic itá s á b ó l szá m os fo n to s k ö v e tk e z te té s v o n h a tó le a h a son ló tö r v é n y sz e rű s é g e k szerin t v á lt o z ó te r m é k e n y ségi és h ala n d ó sá g i v is z o n y o k h a tá sa alatt álló n épességek szerk ezetére n é zv e. A k ö n y v u to lsó, V. fe je z e te a sta b il n ép ességi m o d e ll g y a k o r la ti a lk a lm a z á sa iv a l fo g la lk o z ik. E te k in te tb e n k ü lö n ö s fo n to ssá g ú, h o g y g a z d a sá g ila g elm a ra d t o rszá g o k b a n a te r m é k e n y s é g szín v o n a l és s tru k tu ra te k in te té b e n m a jd n em á lla n d ó, m íg u g y a n a k k o r a h a la n d ó s á g fo k o z a to s ja v u lá s t m u ta t. M in t e lm é le tile g k im u ta th a tó, a h a la n d ó sá g v á lto z á s á n a k csak m á sod ra n g ú b e fo ly á sa v a n a k o rm e g o szlá sra, és íg y, m in t a m e g fig y e lé s is ig a z o lja, e zek b e n az o rszá g o k b a n a k o rö sszeté te l m a jd n e m sta b il, ú. n. q u a s i-s ta b il je lle g ű. Ily en e sete k b e n C oale (1956) és B o u rg eo is-p ic h a t (1 9 5 7 ) v iz sg á la ta i szerin t a k o rm e g o szlá s s ta tisztik a i a d a ta i a la p já n m e g h a tá r o z h a tó k az illető o rszá g h a la n d ó sá g i t á b lá ja, v a la m in t a h e ly i k ö r ü lm é n y e k fo ly tá n a te lje s k ö r ű s é g tő l lén y egesen e lm a r a d ó n ép szá m lá lá so k a la p já n m e g h a t á r o z o tt szü letési és h a lá lo z á si a r á n y szá m o k k o rre k ció i. A szerző C o lo m b ia -á lla m 1918., 1938. és 1951. évi n é p s z á m lálási a d a ta in a k felh a szn á lá sá v a l szem lé lte ti e m ó d s z e r a lk a lm a z á sá t az 1938 51 id ő szak k ö z e p é re v o n a tk o z ó re p r o d u k c ió s m é rősz á m o k m e g h a tá rozá sa c é ljá b ó l. T h.e. W E S T O F F, C H. F. P O T T E R, R. G. J r. S A G I, P I I. C. M I S H L E R, E. G. : F a m ily Growth in M etrop olita n A m erica. (A csa lá d n ö v e k e d é s A m e rik a v á ro s i n é p e sségéb e n.) P r in c e to n, N. Y. P r in c e to n U n iv e r s ity Press. 1961. X X I I. + 434 p p. A p r in c e to n i e g y e te m n é p e s s é g k u ta tó in té z e té b e n k észü lt fe lv é te l első e re d m é n y e it ta rta lm a z z a a k é tg y e rm e k e s a m e rik a i csa lá d o k csa lá d te rv e z é s i szok á sa it tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i h e ly z e t, tá rsa d a lm i m o b ilitá s i tö r e k v é s e k, tr a d icio n á lis é rték ek h ez v a ló v o n z ó d á s és e g y é b s z o c io ló g ia i és d e m o g rá fia i té n y e z ő k s z e m p o n tjá b ó l v iz sg á ló k ö n y v. A fe lv é te l 1165, v á ro si k ö rzete k b e n (S ta n d a rd m e tro p o lita n areas) la k ó h á z a sp á rra te r je d t k i és cé lja n em a b e fe je z e tt te r m é k e n y s é g v iz sg á la ta v o lt, h a n em m in t a szerz ők írjá k,,a je le n le g i te r m é k e n y sé g re, a csa lá d fe jlő d é sé n e k k ö z b ü ls ő fo ly a m a tá r a ir á n y u l. A k ö n y v n é g y ré szb ő l és e g y fü g g e lé k b ő l áll. A z első rész á lta lá n os t u d n i v a ló k a t ta rta lm a z, m a jd ism e r te ti a fe lv é te l m ó d s z e rta n i k érd éseit. A m á so d ik rész a te r m é k e n y ség k ü lö n b ö z ő m u ta tó in a k a la k u lá sá t elem zi. A csa lá d o k te r m é k e n y s é g é t je lle m z ő té n y e z ő k k ö z ü l a fe k u n d itá s t, a fo g a m z á s g á tlá st, a szü lések k ö z ö t ti id ő k ö z t, a k ív á n t szü lések k ö z ö tti id ő k ö z t és a k ív á n t csa lá d n a g y s á g o t v iz sg á ljá k a szerz ők. A h a r m a d ik rész az e m líte tt té n y e z ő k a la k u lá sának tá rsa d a lm i és p s z ic h o ló g ia i m e g h a tá r o z ó it v e s z i v iz sg á la t alá, elsősorb a n a v a llá s, a tá rsa d a lm i m o b ilitá s, a csa lá d k o r és n e m e k szerin ti összeté te le, a

IR O D A L О M 373 csa lá d o n b e lü li tá rsa d a lm i k a p c s o la to k, v a la m in t a szem é ly iségi je lle m z ő k v o n a tk o z á s á b a n. A n e g y e d ik rész a t o v á b b i fe ld o lg o z á si te r v e k n e k ré szb e n az e d d ig i e re d m é n y e k e n a la p u ló n é h á n y ré szle té v e l fo g la lk o z ik. A m i a fe lv é te l m ó d s z e rta n i k é rd é se it illeti, a la p já b a n e lő zete s a la p h ip o té z isek b iz o n y ít á s á v a l ille tő le g e lv e té s é v e l d o lg o z ta k, a k ü lö n b ö z ő té n y e z ő k h a tá sa in a k e g y ü tte s v iz sg á la tá ra a fa k to riá lis e lem zést h a szn á ltá k. A fe lv é te lb e n r é s z t v e v ő h á z a sp á ro k a fo g a m z á s g á tlá si m ó d s z e re k e lő t t á tla g o sa n tíz h ó n a p ig v á r t a k az első terh ességre és h ú sz h ó n a p ig a k ö v e t k e z ő terh ességre. H a fo g a m z á sg á tlá ssa l éltek, és e zt a teh erb eesés é rd e k é b e n a b b a h a g y tá k, ú g y a k o r lá to z á s n élk ü li n e m i élet m e g k e z d é s é tő l s z á m ítv a tíz h ó n a p ig v á rta k a k ív á n t terh ességre. (E z a z érték k is e b b, m in t az In d ia n a p o lis -i fe lv é te l sorá n m e g fig y e lt n y o lc h ó n a p.) A foga m z á sg á tlá ssa l sik eresen élő h á z a sp á ro k ese té b e n v a lószín ű leg' a zért k ö v e tk e z ik b e e lő b b a k ív á n t te rh e sség, m e r t jo b b a n ism erik a cik lu son b e lü li te r m é k e n y id ő s z a k o t és ezt fe lh a s z n á l já k a terh esség elérésére. A fo g a m z á s g á tlá si m ó d s z e r e k e t illetően a fe lv é te l e re d m é n y e i arra u ta l n ak, h o g y a h á z a ssá g e lő reh a la d á sá v a l m ás v iz s g á la to k sorá n ta lá lt e r e d m é n y e k k e l részb en e lle n té tb e n n e m ta p a sz ta lh a tó a h a tá s o sa b b fo g a m z á s gátlási m ód szerek re v a ló áttérés. É rd e k e se k és a te r m é k e n y s é g i e s e tta n u lm á n y o k b a n ré szb e n ú js z e rű e k a fe lv é te ln e k a tá rsa d a lm i és p s z ic h o ló g ia i té n y e z ő k e t tá r g y a ló fe ld o lg o z á sa i. A s z e rz ő k it t a fü g g e tle n és fü g g ő v á lt o z ó k re n d szeré t a lk a lm a z tá k, a m e ly e k n e k h a tá sa it tö b b s z ö r ö s k o rre lá ció szám ítá ssa l d e r íte tté k fel, a v á lt o z ó k re n d s z e ré t p e d ig részb en a tá rsa d a lm i-k u ltu rá lis k ö r n y e z e t, részb en p e d ig az e g y é n i m o tiv á lt s á g a la p já n é p ítik fel. A tá rsa d a lm i-g a z d a s á g i és k u ltu rá lis k ö r n y e z e t v iz sg á la ta, p o n to s a b b a n az e re d m é n y e k érték elése a m á r e m líte tt a la p h ip o té z isek elle n ő rzésé n e k fo r m á já b a n tö r té n t, a h ip o té z is e k n em a n n y ira sziszte m a tik u s a k, m in t in k á b b h e u risztik u sa k, ta p a sz ta la tia k. A fő fe lté te l t u la jd o n k é p p e n az ö s s z e e g y e z te th e tő s é g fe lté te le (a s s u m p tio n o f c o m p a tib ility ), te h á t az, h o g y a te r m é k e n y s é g, a szü le té ssza b á ly o z á s a ttó l a s z in ttő l fü g g, a m e d d ig az egyes g y e r m e k e k k ív á n á sa ö s s z e e g y e z te th e tő e g y é b é le tcé lo k k a l, é rd ek ek k el. A szerz ő k ez u tó b b i té n y e z ő k e t fo g la ltá k re n d szerb e, de te k in te tte l a fe llé p ő p s z ic h o ló g ia i té n y e z ő k egész sorá ra, igen n eh éz d o lg u k v o lt, fő le g a te k in te tb e n, h o g y a n a g y s z á m ú v á lt o z ó t o ly a n, v is z o n y la g k e v é s c s o p o r tb a fo g la ljá k, a m e ly e k k e l az e la p ró z ó d á s v e s z é ly e n é lk ü l és a m in ta te r je d e lm é t fig y e le m b e v é v e, d o lg o z n i leh et. N a g y fig y e le m b e n ré szesü lt a g a zd a sá g i b iz to n s á g n a k a te r m é k e n y s é g re g y a k o r o lt h a tá sa, e k é rd é st e g y é b g a zd a sá g i té n y e z ő k k e l e g y ü tt m in d o b je k t ív, m in d p e d ig s z u b je k tív o ld a lá r ó l v iz sg á ltá k. A fe lté te le k, a m e ly e k e t a szerz ő k a csa lá d te rv e z é s s z o c io ló g ia i té n y e z ő it ille tő e n fe lá llíto tta k, tö b b é -k e v é s b é az a m erik a i tá rsa d a lo m é r té k r e n d jé t tü k r ö z ik, m in d a m e lle tt m in d a m ó d s z e r, m in d p e d ig a h ip o té z is e k b iz o n y o s elem ei m á s h a s o n ló fe lv é te le k te r v e z é sé n é l is fig y e le m b e v e h e tő k. N e m len n e célszerű, h a a ta n u lm á n y fo n to s a b b m e g á lla p ítá s a it itt ré szle te ib e n is m e r te t n é n k, m á r csa k a z é rt sem, m e r t ép p e n n a g y s zá m u k n á l és b o n y o lu lt ö sszefü g g é se ik n é l fo g v a n e m s z o ríth a tó k össze n é h á n y sorb a n. V é le m é n y ü n k szerin t az In d ia n a p o lis -i fe lv é te l ó ta ez a le g s o k ré tű b b és le g n a g y o b b ig é n y ű a m e rik a i te r m é k e n y s é g i e s e tta n u lm á n y, a m e ly m ó d s z e r e it és m eg á lla p ítá sa it te k in t v e e g y a rá n t h a tá ssa l lesz a te r m é k e n y s é g t o v á b b i k u ta tá sá ra. V.Gy. * C T A P Ó В С К 1 1 Й, B. H.: П р о и зв о д и т ел ь н о ст ь об щ ест венн ого т р у д а и п р о б лем ы н а р одон а сел ен и я. (A n é p e se d é s k é rd é se i és a tá rsa d a lm i m u n k a te r m e lé k e n y s é g e ) В ест н и к А к а д е м и и Н а у к С С С Р, 1962. 5. sz. 4 3 53. p. A m u n k a te r m e lé k e n y s é g n ö v e k e d é s i ü te m é n e k ta n u lm á n y o z á s á n á l a m ű sza k i szín v o n a l és a szerv ezési fe lté te le k m e lle tt fig y e le m b e k ell v e n n i a n é p e s ség szá m á n a k az a la k u lá sá t is. R e á lis tá v la t i te r v e z é s e lk é p z e lh e te tle n a m u n k a k é p e s k o rú n é p e sség szá m á n a k ism erete n é lk ü l, de ta n u lm á n y o z n i k ell a m u n k a e r ő fo r r á s o k le g jo b b felh a szn á lá sá n a k le h e tő s é g e it is, v a la m in t fig y e

374 I R O D A L O M lem m el kell k ísérn i a tá rsa d a lm i term elés szerk e z e té b e n b e k ö v e t k e z ő v á lt o z á sok a t, a n ép esség fo g la lk o z á si m eg o sz lá sá n a k a la k u lá sá t. A m u n k a k ép es korú n ép esség re v o n a tk o z ó a n a rá n y la g k ö n n y e b b p r o g n ó zist fe lá llíta n i, m in t a n ép esség egészére v o n a tk o z ó a n. Itt u g y a n is a szü letési a rá n y sz á m v á lto z á s á v a l á lta lá b a n n em k ell szá m oln i. H a p é ld á u l a zt a k a rju k m e g á lla p íta n i, h o g y 1 9 8 0-b a n m e n n y i lesz a m u n k a k é p e s k o rú n ép esség szá m a, a k k o r a 19 évesek és annál id ő s e b b e k szá m á n a k m e g h a tá r o z á s á n á l a szü letési a rá n y sz á m ra n in cs szü k ség ü n k (hiszen az 1 9 8 0-b a n 19 é v e s, v a g y ann ál id ő s e b b szem é ly e k m a m á r m e g sz ü le tte k ) h a n em e le g e n d ő a k o r c s o p o r to n k é n ti h a la n d ó sá g ism erete. C supán a 16, 17 és 18 évesek szá m á n a k m e g h a tá rozá sá n ál k ell a szü letési a rá n y sz á m o t k is z á m íta n u n k h á r o m é v re előre, am i ily en r ö v id id ő szak ra v o n a tk o z ó a n n em o k o z n eh ézséget. A m u n k a k é p e s k orú n ép esség szá m a a zon b a n nem e g y e z ik m e g a tén y legesen d olgozók szá m á v a l, b á r g a zd a sá g i s z e m p o n tb ó l elsősorb a n e z érd ek es. A S z o v je tu n ió b a n 1 9 6 0-b a n 120 m illió m u n k a k é p e s k orú e m b e r v o lt és e b b ő l csa k 99 m illió d o lg o z o tt, v a g y is a m u n k a k é p e s k orú n ép esség 82 szá za lék a (b á r íg y is sok k a l tö b b, m in t az E g y e s ü lt Á lla m o k b a n ). E z b iz o n y o s m u n k a erő ta rta lé k o t je le n t, a m iv e l szá m o ln i leh et. E n n e k fig y e le m b e v é te lé v e l m e g á lla p íth a tju k, h o g y a n ép esség 30 szá za lék os e m e lk e d é sével a m u n k a k é p e s k o rú a k szá m a 31. a té n y le g e se n d o lg o z ó k szá m a p e d ig 40 szá za lék k a l n ö v e k szik. E z a z o n b a n n em je le n ti a zt, h o g y a ren d elk ezésre álló m u n k a id ő-a la p is ily e n m é r té k b e n n ö v e k s z ik, m ert az e lk ö v e tk e z ő 20 é v b e n a h eti á tla g o s m u n k a id ő n a g y m é r té k b e n csö k k e n n i fog. S z á m o t k ell v e tn i azzal is, h o g y a la k ossá g é le tsz ín v o n a lá n a k e m e lk e d é s é v e l az á tla g o sn á l n a g y o b b ü te m b e n n ő a n em te r m e lő szfé rá b a n d o lg o z ó k szám a. F ig y e le m b e v é v e a zt. h o g y a m u n k a n a p h ossza csök k e n, n ő a fiz e te tt sza b a d s á g, a n em te rm e lő szfé rá b a n fo g la lk o z t a to tt a k szám a az á tla g o sn á l n a g y o b b ü te m b e n n ő, m eg kell á lla p íta n i, h o g y a té n y le g e sen d o lg o z ó k szá m á n a k je le n tő s em elk edése ellen ére az a n y a g i term elés te r ü le té n re n d elk ezésre álló m u n k a id ő alap n em fo g n ő n i, sőt, leh et, h o g y csök k e n. A te rm e lé sn e k a S z o v je t u n ió b a n teh á t ú g y k ell m e g ö ts z ö r ö z ő d n ie, h o g y a m u n k a id ő -a la p a le g jo b b e setb en v á lto z a tla n m a ra d. E z csak a m u n k a te rm e lé k e n y s é g n a g y a rá n y ú n ö v e lé s é v e l k é p z e lh e tő el. A m u n k a te rm e lé k e n y s é g n ö v e lé sé n e k e g y ik forrá sa a n ép esség fogla lkozá s szerin li m egoszlá sá n a k m egváltoztatása. Itt a le g fo n to s a b b fe la d a t a m e z ő g a z d a sá g b a n d o lg o z ó k ré sza rá n y á n a k csök k e n té se. 1 9 6 0-ban a S z o v je tu n ió b a n m ég az összes fo g la lk o z ta to tta k n a k a 35 szá za lék a d o lg o z o tt a m e z ő g a z d a s á g b a n, ezt k ö r ü lb e lü l 15 szá za lék ra kell csök k e n te n i. A g ép esítés és az a u to m a tizálás k ö v e tk e z té b e n le h e tő ség n y ílik arra is, h o g y a je le n le g s e g é d m u n k á s k é n t d o lg o z ó k is k v a lifik á lta b b, teh á t te r m e lé k e n y e b b m u n k á t v é g e z z e n e k. A m u n k a te rm e lé k e n y s é g n ö v e lé sén e k fo n to s té n y e z ő je a d o lg o z ó k k é p zettségi szín v on a lá n a k em elése is. 1 9 2 6-b a n a S z o v je t u n ió b a n 2,5 m illió e m b e r v é g z e t t szellem i m u n k á t, m a 22 m illió. A fiz ik a i m u n k á t v é g z ő d o lg o z ó k k ö z ö tt is n ő tt a k é p z e ttsé g i s zín v o n a l. M a a m u n k á so k 40 szá za lék a, a k o lh o z p a r a s z tok 23 százaléka ren delk ezik k özép és felsőisk ola i végzettség gel. T eh á t a g a zd a sá g i fe la d a to k m e g o ld á sá b a n, a m u n k a te r m e lé k e n y s é g e m e lésén ek b iz to s ítá s á b a n n a g y szerep et já ts z ik a n ép esség s zá m á n a k tá v la ti p r o g n ó z isa, v a la m in t a m u n k a e r ő m é rle g e k tá v la ti k id o lg o z á s a. Sz.I. С А Ч У К, Н. Н. : О п оказа т ел ях д ол гол ет и я. (A h osszú élet m u ta t ó i.) С овет ское З д р а в о о х р а н ен и е, 1962. 6. sz. 5 3 59. p. A z u t ó b b i é v e k b e n, k ü lö n ö sen az 1959-es n ép szá m lá lá s u tá n m e g n ő tt az é r d e k lő d é s a h osszú élet k é rd é se iv e l szem b en. A z ö s s z e g y ű jtö tt a d a to k le h e tő v é te s z ik a le g id ő s e b b k o rú a k te r ü le ti ö sszeh a son lítá sá t és a h osszú élet elérésében szere p e t já t s z ó té n y e z ő k v iz sg á la tá t. E n n e k é rd ek ében a zon b a n tisz tá z n i kell n é h á n y fo g a lm a t és ki k ell v á la szta n i a le g m e g fe le lő b b m u ta tó k a t. A le g id ő s e b b e k k e l fo g la lk o z ó s ta tisztik a i m ű v e k b e n á lta lá b a n e g y m u ta tó t s z o k ta k a lk a lm a z n i : a le g id ő s e b b e k résza rá n y á t az ö s szla k o ssá g b a n az a d o tt te r ü le tre v o n a tk o z ó a n (ezt a m u ta tó t h a szn á lja G lozm an. B erd ü sev, S ztá rikov.

I R O D A L О M 375 G ruskó és m á sok ). E z a m u ta tó a zért a n n y ira e lte r je d t, m e r t a k is z á m ítá s á h o z szü k ség es a d a to k a n é p szá m lá lá so k b a n m e g ta lá lh a tó k. A m u ta tó h ib á ja a z o n b a n az, h o g y n a g y sá g a o ly a n t é n y e z ő k tő l fü g g (szü letési a rá n y sz á m, a n é p e s ség v á n d o rlá s a, a h á b o r ú d e m o g rá fia i h a tá sa s tb,), m e ly e k k ö z v e tle n ü l nem b e fo ly á s o ljá k m a g á t a h osszú élet elérésén ek le h e tő sé g é t. A szü letési a r á n y szá m csö k k e n é se p é ld á u l a g y e r m e k e k n e k az ö sszla k o ssá g b a n v a ló r é s z a r á n y ú n ak cs ö k k e n é s é t v o n h a t ja m a g a u tá n, a m in ek k ö v e tk e z té b e n a le g id ő s e b b e k ré sza rá n y a n ö v e k e d n i fo g. A v á n d o r lá s szin tén b e fo ly á s o lja a n ép esség k o r szerin ti m e g o sz lá sá t. U k ra jn á b a n p é ld á u l a 80 évesek és id ő s e b b e k a la k ossá g 7,2 ezrelék ét, a m e z ő g a z d a sá g i k ö rzete k b e n p e d ig 11 ezrelék ét a lk o ttá k, am i a n n a k tu la jd o n íth a tó, h o g y az ip a ri k ö r z e te k b e á lta lá b a n a fia ta la b b k o r o s z tá ly v á n d o r o lt, az id ő s e b b e k p e d ig a m e z ő g a z d a s á g b a n m a ra d ta k. E n n e k a m u ta tó n a k a h ib á it m á r F r en k el és T om ilin fe lism e rte és ezért a z t ja v a s o lt á k, h o g y a le g id ő s e b b e k sta tisztik a i v iz sg á la tá n á l a h a la n d ó s á g i és to v á b b é lé s i tá b la a d a ta it h a szn á ljá k fel. A h a la n d ó s á g i és to v á b b é lé s i tá b la a la p já n k é t m u ta tó t le h e t k is z á m íta n i : 1. az e g y n e m z e d é k h e z ta r to z ó, e lő r e lá th a tó la g 80 (90 ille tő le g 100) é v e t élő szem élyek szám a 2. a 60 (70, illetve 80) évet elért szem élyek v á rh a tó életta rtam a. E z e k a m u ta tó k m á r csak az a d o t t k o r c s o p o r t h a la n d ó s á g á v a l v a n n a k összefü g g é sb e n, am i v is z o n t k ö z v e tle n ü l b e fo ly á s o lja a h o ss z ú élet. elérésén ek le h e tő sé g é t. A h a la n d ó s á g i tá b lá k fe lh a szn á lá sá v a l le h e tő s é g ü n k n y ílik te r ü le ti, n e m z e tk ö z i és id ő b e n i ö s szeh a son lítá sok ra. T e k in te tte l a z o n b a n arra, h o g y a m u ta t ó k a h a la n d ó sá g i tá b lá k h o z k ö tö t te k, k iszá m ítá su k le h e tő sége m e g le h e tősen szű k h a tá ro k k ö z é v a n s z o rítv a. E z z e l szem b en a 80 év e se k és id ő s e b b e k r é s z a rá n y á n a k m u ta t ó ja fe l h a szn á lh a tó a k k o r, ha n em az egész n ép esség h ez, h a n em a 60 é v n é l id ő s e b b e k h ez v is z o n y ít ju k. E z a m u ta tó k ö n n y e n k is z á m íth a tó, u g y a n a k k o r a szü letési a rá n y sz á m v á lto z á s a itó l és a v á n d o r lá s tó l csa k n e m fü g g e tle n. A z e m líte t t n é g y m u ta tó m e g b íz h a tó s á g á n a k m e g h a tá r o z á s a é rd ek ében szerző k is z á m íto tta az e g y es m u ta t ó k k o r r e lá c ió já t is. M e g á lla p íto tta, h o g y a k o rre lá ció s e g y ü tth a tó az e g y n e m z e d é k h e z ta r to z ó, e lő r e lá th a tó la g 80 é v e t élő szem é ly e k szá m á n á l, v a la m in t a 60 é v e t elért szem é ly e k v á r h a tó éle tk o rá n á l a le g n a g y o b b, te h á t a n n á l a k é t m u ta tó n á l, m e ly e k e t a h a la n d ó s á g i tá b la a d a tai a la p já n h a tá ro z n a k m eg. U g y a n csa k m a g as a z o n b a n a k o rre lá ció e k ö z ö t t a k é t m u ta tó és a le g id ő s e b b e k n e k az id ős k o r o s z tá ly b a n v a ló ré sza rá n y á n a k m u ta tó ja k ö z ö t t, am i e g y b e n a zt is b iz o n y ít ja, h o g y ha a h a la n d ó sá gi tá b la v a la m ily e n o k b ó l k ifo ly ó la g n em áll ren d elk ezésre a le g id ő s e b b e k sta tisztik a i v iz sg á la tá n á l ezt a m u ta tó t is jó l lehet h a szn á ln i. Sz.I. A U B E N Q U E, M A U R I C E D A M I A N I, P A U L : N ote su r les variation s sa iso n n ieres de la m orta lilé el de ses ca uses. (A h a la n d ó s á g és a h a lá lo k o k szezon á lis in g a d o z á s a i.) É tu d es S tatistiques. 1962. N o. 1. 13 28. p. Ü ja b b a n e g y r e n a g y o b b sú ly t fe k te tn e k az a tm o s z fé rik u s és m e te o r o ló g ia i té n y e z ő k n e k az egészségre g y a k o r o lt h a tá sá ra és ezzel k a p c s o la tb a n e lő té rb e k e r ü lt a h a la n d ó s á g és a h a lá lo k o k szezon á lis in g a d o z á s á n a k k érd ése is. E b b e n a ta n u lm á n y b a n szerzők az 1901 1959-es id ő s z a k fr a n cia o rszági a d a ta in v iz s g á ljá k a h a la n d ó s á g és a h a lá lo k o k szezon á lis in g a d o z á sa it. T is z tá z z á k a le g fo n to s a b b m ó d s z e r ta n i k é rd é se k e t, b e m u ta tjá k az a lk a lm a z o tt m u ta tó k a t s m e g á lla p ítjá k a z o k a t a v á lto z á s o k a t, m e ly e k az e lm ú lt h a tv a n é v során a h a la n d ó s á g és h a lá lo k o k s z e z o n a litá sá b a n b e k ö v e tk e z te k. A. vizsgálat során alkalm azott k oefficien sek : M e g h a tá r o z o tt ; é v esetében a halandóság havi változásá nak k o efficien sét a h a la n d ó s á g h a v i a rá n y sz á m á n a k (ez j h ó n a p ra v o n a tk o z ó a n tif) és az éves á tla g o s a rá n y sz á m n a k (t,) v is z o n y a h a tá ro z z a m eg. E z t a k ö v e t k e z ő k é p p e n le h e t fe lírn i : U, = (1 + at/) U és (1 -I- «i,) m e n n y is é g a v iz sg á lt é v h a la n d ó s á g á n a k j h a v i v á lto z á s á t k ife je z ő k o e ffic ie n s.

376 I R O D A L O M Н а a h a la n d ó s á g j h a v i v á lto z á s á t tö b b é v á tla g á b a n v iz s g á lju k, ú g y a havi szezon a litá s k o efficien séh ez ju tu n k, a m it szerz ő k (1 + s,)-v e l je lö ln e k. T e k in te tte l arra, h o g y j h ó n a p h a v i v á lto z á s a in a k és a h a v i sze z o n a litá s - n ak v is z o n y a a vissza m a rad t véletlenszerű változások k o efficien sét a d ja, te h á t (1 + (! + * * ) = 7 П Г - Т (1 + Sy) M iv e l a z o n b a n /i;- = (1 + al7) e b b ő l k ö v e t k e z ik, h o g y tit = (1 + s,-) (1 + ß if) U m u ta tó jó l je lle m z i a h a la n d ó s á g h a v i v á lto z á s á n a k a zt a ré szét, m e ly a szez o n á lis h atá s k iszű rése u tá n m a ra d fen n. A h a la n d ó s á g s z e m p o n tjá b ó l az é v et lé n y e g ile g k é t részre le h e t oszta n i, am i n a g y já b ó l m e g fe le l a té l-ta v a sz és a n y á r -ő s z m e g k ü lö n b ö z te té s é n e k. (60 é v a la tt ja n u á r -jú n iu s, és jú liu s -d e c e m b e r, 60 é v fe le tt n o v e m b e r -á p r ilis és m á ju s -o k tó b e r.) A z é v k ét része k ö z ö t t a h a la n d ó s á g v á lto z á s á n a k re la tív n a g y ságát ú g y leh et je lle m e z n i, h o g y m in d e n e g y es id ő s z a k o n b e lü l k is z á m ítju k a h a v i v á lto z á s o k k o e ffic ie n s e in e k az á tla g á t. Í g y a té l-ta v a s z id ő szak ra (1 + at), a n y á r -ő s z id ő szak ra (1 af) m e n n y is é g e k e t k a p ju k. ( 1 + a,-)-t n e v e z ik i é v in terszezonális változásai k o efficien sé n ek. A z, h o g y «, p o z it ív a zt m u ta t ja, h o g y a té li-ta v a s z i id ő s z a k b a n re la tív h a la n d ó s á g i tö b b le t v a n. A z id á ig tá r g y a lt m u ta tó k a h a la n d ó sá g á lta lá n o s m e g h a tá r o z á sá r a s z o l g á lta k, d e e g y e tle n, v a g y n é h á n y h alálokra vonatkozó k o efficien st is h a so n ló m ó d o n le h e t k iszá m íta n i. H a (1 + a,/) i é v j h ó n a p já b a n 1 o k h a v i v á lto z á s a in a k k o e fficie n s e, a k k o r (1 + аг7) m u ta tó eze k n e k az o k o k szerin ti m u ta tó k n a k a s ú ly o z o tt összeg e, v a g y is : (1 + atj) =, őf (1 + a,/) d,x a h ol ój1 = -, v a g y is az 1 o k n a k tu la jd o n ít o t t h a lá lo z á so k és az összes di ". h a lá lo z á so k n a k a h á n y a d o s a i évre v o n a tk o z ó a n. A to v á b b ia k b a n szerzők a halandóság szezonális változását külön böző k orcsop ortokban v iz s g á ltá k m eg. M e g á lla p íto ttá k, h o g y az elm ú lt 60 é v során a c s e csem ő h a la n d ó sá g h a v i v á lto z á s a ib a n je le n tő s e lto ló d á s k ö v e t k e z e tt be. M íg a szá za d e le jé n té li és n y á r i h a la n d ó sá g i m a x im u m o t le h e te tt m e g fig y e ln i, m a a cse csem ő h a la n d ó sá g r a a té li m a x im u m je lle m z ő. E z arra v e z e th e tő v issza, h o g y e g y e s h a lá lo k o k h á tté r b e s z o ru lta k. L e g je le n tő s e b b a g y o m o r m e g b e te g e d ések csök k e n é se, m e ly 1901 1 9 1 3 -b a n az összes csecsem ő h a lá lo z á s n a k 36 szá za lé k á t, 1955 1 9 5 9 -b e n p e d ig 12 szá za lé k á t o k o z ta. A z 1 14 éves g y e r m e k e k h a la n d ó s á g a a le g n a g y o b b m é r té k b e n csö k k e n t, d e, a szezon á lis in g a d o z á s b a n lé n y e g e s v á lto z á s itt n em k ö v e t k e z e tt b e. A m a x im u m to v á b b r a is a té l-ta v a s z m a ra d t, b á r n y á r o n a b a le sete k m ia tt új c s ú c s p o n t k é p z ő d ö t t. A 15 59 év es fe ln ő tte k n é l a h a la n d ó s á g sok k a l k is e b b a rá n y ú csö k k e n é se is a szezon a litá s k ie g y e n s ú ly o z ó d á s á r a v e z e te tt. E n n e k o k a a szezon á lis je lle g ű fe r tő z ő b e te g sé g e k és a tü d ő b a j h á tté rb e s z o r u lá s a. A téli h a la n d ó s á g i tö b b le t csa k n e m e ltű n t és jú liu s b a n a b a le sete k m ia tt új c s ú c s p o n t k é p z ő d ö t t. A 60 é v n é l id ő s e b b k o r o s z tá ly b a n a fél é v s z á z a d a la tt a s z e zon a litá s csa k n em v á lto z a tla n m a ra d t, a h id e g é v sza k b a n to v á b b r a is je le n tő s h a la n d ó sá g i t ö b b le t fig y e lh e tő m eg. S z e rzők m e g v iz s g á ljá k az e g y es h a lá lokok szezon á lis változása it is. B á r a fe r tő z ő b e te g sé g e k je le n tő s m é r té k b e n csö k k e n te k, to v á b b r a is m e g ő r iz té k ta v a s z i, v a g y téli m a x im u m u k a t. A lé g z ő re n d sz e r m e g b e te g e d é se in é l szin té n té li m a x im u m fig y e lh e tő m e g, a b a le sete k s ú ly p o n tja p e d ig n y á rra esik. E g y e s b e te g sé g e k, íg y a rá k és a m á jz s u g o r o d á s a z egész é v b e n e g y e n le te sen o s z la n a k el. A h a la n d ó sá g szezon á lis in g a d o z á s a it n é h á n y h a lá lo k n a k le h e t t u la jd o n í ta n i : a cse cse m ő k n é l a téli h a la n d ó sá g i tö b b le te t a lé g z ő re n d sz e ri m e g b e te g e d é se k o k o z z á k, a g y e r m e k e k n é l és a fe ln ő tte k n é l a n y á ri csú c sn a k a b a lesete k az o k a i, id ő s e b b k o rb a n a lé g z ő re n d sz e ri és v é rk e rin g é si m e g b e te g e d é se k o k o z z á k a h id e g id ő szak b a n a h a la n d ó sá g i tö b b le te t.

I R O D A L О M 377 M in d 1 9 0 1 1 9 1 3 -b a n, m in d 1955 1 9 5 9 -b e n r e la tív téli h a la n d ó s á g i t ö b b le t e t le h e t m e g fig y e ln i, m in d k é t e setb en 10 s zá za lé k o s n a g y s á g re n d b e n. J e le n le g a z o n b a n e n n e k a h a la n d ó s á g i tö b b le t n e k csa k n e m egésze a 6 0 éves és id ő s e b b k o r o s z tá ly n a k tu la jd o n ít h a t ó (10 szá z a lé k b ó l 9,2 szá za lék ). A z id ő s e b b sze m é ly e k n é l fe llé p ő d e g e n e r a tív b e te g sé g e k (n e v e z e te sen a v é r k e r in gési z a v a r o k ) o k o z z á k a 10 szá za lé k o s tö b b le t csa k n e m 40 szá za lék á t. (A szá za d elején csak 16 szá za lék á t.) Sz.I. Т О М A S S O N, R I C H A R D F. : P a tterns in Nec/ro W h ite D iffe r e n tia l M o r ta lity, 1 9 3 0 1957. (A n é g e r és fe h é r h a la n d ó s á g s tr u k tu rá lis k ü lö n b sége az 1 9 3 0 1957 id ő s z a k b a n ). T he M iib a n k M e m o r ia l F u n d Q u a rterly X X X V I I I. 1960. 4. sz. 3 6 2 3 8 6. p. A szerző k é t k érd éssel fo g la lk o z ik b e h a tó a n : 1. M e n n y ib e n té r el e g y m á stó l a n é g e r és fe h é r h a la n d ó s á g a k é t n em szerin t m in d e n ü tt m e g k ü lö n b ö z t e t v e? 2. M ily e n m é r té k ű a k ü lö n b s é g e k csö k k e n é se (k o n v e r g e n c ia ) a s ta n d a rd iz á lt k o r s p e c ifik u s és h a lá lo k i h a la n d ó sá g te k in te té b e n. A v iz sg á la ti id ő s z a k fo ly a m á n az a m e rik a i n é g e r n ép esség d e m o g r á fia i és tá r s a d a lm i g a z d a sá g i h e ly z e te g y ö k e r e se n m e g ja v u lt. E n n e k m e g fe le lő e n a n é g e r és fe h é r n ép esség jö v e d e lm i, m ű v e lő d é si és fo g la lk o z á s i h e ly z e té t je lle m z ő s ta tis z tik a i m é r ő sz á m o k k ü lö n b s é g e i lé n y e g e sen c s ö k k e n te k. U g y a n e z á lla p íth a tó m e g a h a la n d ó s á g i a rá n y sz á m o k ese té b e n is. A n y e rs h a la n d ó s á g i m u ta tó s z á m o k k e v é ssé a lk a lm a sa k a n é g e r és fe h é r n ép esség m o r ta litá s a k ö z ö tti eltérések m e g á lla p ítá sá ra, m iu tá n a n ég erek k o r ö s s z e té te le sok k a l fia ta la b b, m int a fe h é re k é. P l. az 1957. é v i színes n yers h a lá lo z á si a rá n y sz á m (1 0,4 4 % ) a fe h é r n épességén él (9,4 9 % ) csa k 11 % -k a l n a g y o b b, m íg az 1940. é v i k o r m e g o s z lá s o k r a s ta n d a rd iz á lt m é r ő sz á m o k e g y b e v etése esetén a n ég erek é 50 % -k a l m a g a s a b b. A z a lá b b i tá b lá z a t a s ta n d a r d i zált fe h é r és n é g e r h a la n d ó sá g i a rá n y sz á m o k a t és a zok h á n y a d o s a it tü n te ti fel a 2 n e m re k ü lö n -k ü lö n ( % ) : *. F érfia k N ők fehérek négerek h á n y a d os fehérek négerek hányados A h a la n d ó s á g e rő se b b csök k e n é s e 1 9 3 0 -b a n k e z d ő d ö t t, a m ik o r a n é g e rek n él á lta lá b a n n a g y o b b m é r té k ű v o lt, m in t a fe h é re k n é l, u g y a n a k k o r a két n ép esség h a la n d ó s á g a k ö z ö t t i k ü lö n b s é g a fé rfia k n á l e rő s e b b e n cs ö k k e n t, m int a n ő k n é l. T e k in te tte l a rra, h o g y a n éger h a la n d ó sá g h iv a ta lo s s ta tis z tik á ja az E g y e s ü lt Á lla m o k b a n fo g y a té k o s, a szerző a M e tr o p o lita n L ife In su ra n ce Co. u. n. in d u sz triá lis é le tb iz to s ítá si k ö tv é n y e iv e l re n d e lk e z ő n épességn ek a b iz t o sító tá rsa sá g álta l n y ilv á n ta r to tt h a la n d ó sá g i a d a ta it is fe lh a szn á lta. E b iz t o s íto tta k szá m a az E g y e s ü lt Á lla m o k és K a n a d a n ép ességén ek 8 12 % -á t teszi k i, k ö z ö t tü k a n é g erek is m e g fe le lő a rá n y b a n szerep eln ek. A k ö t v é n y - lu la jd o n o s o k n a g y o b b r é s z t v á ro s i b é r m u n k á s o k, az ezek re v o n a tk o z ó p o n t o sa b b h a lá lo z á si a rá n y sz á m o k u g y a n a z o k a t a te n d e n ciá k a t m u la tjá k a k é tfé le n ép esség ö sszeh a son lítá sa te k in te té b e n,m in t a z is m e r te te tt h iv a ta lo s s ta tis z tik a. A h a lá lozá si a rá n y sz á m o k a t az e g y es é le t k o r -c s o p o r to k szerin t ö sszeh a s o n lítv a m e g á lla p íth a tó, h o g y a fé rfia k n á l a két n ép esség k o r s p e c ifik u s m o r ta litá s á n a k e g y m á s h o z v is z o n y ít o t t a rá n y a á lta lá b a n csök k e n, m íg a n ők?setében d iv e r g e n c ia is észle lh e tő. A cs e cse m ő h a la n d ó sá g a la k u lá sá t a k ö v e t k ező tá b lá z a t szem lé lte ti ( /00) : É v Fehér Néger H ányados 1920... 82,1 137,7 1,60 1930... 60,1 99,1 1,66 1940.... 43,2 73,9 1,71 1957.... 23,3 43,7 1,88

378 I R O D A L O M A k é l n ép esség h a la n d ó sá g i m u ta tó i k ö z ö t ti a b s z o lú t k ü lö n b s é g te h á t á lla n d ó a n cs ö k k e n t, a r e la tív k ü lö n b ö z e t a z o n b a n n ö v e k e d e tt. A szü lések eg é szségü g y i v is z o n y a it je lle m z i t o v á b b á az a n y á k h a la n d ó sá g a a szü lések k el k a p c s o la tb a n. M íg a fe h é r a n y á k ily en o k b ó l szá rm a z ó m o r ta litá s a az 1 9 4 0 57 id ő s z a k b a n 1 /1 0 -re c s ö k k e n t, a d d ig a n éger n ő k n é l csa k 1 /7 -r e ; u g y a n a k k o r a re la tív k ü lö n b s é g a k é tfé le h a la n d ó s á g k ö z ö tt 1,7 6 -ról 4,2 1 -re e m e lk e d e tt. A h a lá lo k o k szerin t részle te z e tt m o r ta litá s te r ü le té n a k é tfé le n é p e sség a d a ta i k ö z ö tt k o n v e r g e n c ia és d iv e r g e n c ia eg y a rá n t é szle lh e tő. A 20 fő b b h a lá l ok i (a h a lá lesetek 1 % -á n á l n a g y o b b h á n y a d o t k é p v is e lő ) k a te g ó riá k k ö zü l csak 3 c s o p o r tb a n n a g y o b b a fe h é r fé r fia k m o r ta litá s a, m in t a n é g e re k é, ezek a k a te g ó riá k : érelm eszesed éses s z ív b e te g s é g, m á j-c ir r h o z is, és ö n g y ilk o s s á g. A feh ér n ő k m o r ta litá s a csa k az ö n g y ilk o s s á g te k in te té b e n m ú lja felü l a n égerek ét. A k ét n ép esség fé rfi m o r ta litá s a te k in te té b e n k o n v e r g e n c ia csa k a k ö v e t k e ző 5 k a te g ó r iá b a n v o lt m e g á lla p íth a tó ; T B C, ib flu e n z a, tü d ő g y u lla d á s, idült re u m a tik u s s z ív b e te g s é g és m á j-c irrh o sis. A n ői m o r ta litá s terü letén 7 k a te g ó ria m u ta t k o n v e r g e n c iá t. A szerző h a n g s ú ly o z z a, h o g y a h a lá lo k i m o r ta litá s k ü lö n b s é g e it jó r é sz t a k é tfé le n ép esség k ö r é b e n é rv é n y e s ü lő o rv o s i d ia g n o s z tik a eltérései id ézik elő. A d o lg o z a t m in d e n e se tre első tá jé k o z ta tá s t n y ú jt a n éger és fe h é r m o r ta litá s stru k tú rá já n a k k o m p a r a tív s a já to s s á g a iró l, a m ik o r a d ia g n o s z tik u s k ü lö n b s é g e k b e fo ly á sa m ég t o v á b b i v iz sg á la to t ig é n y e l. Th. E. V A V R A Z D. : T en d en ce ve v ý v o ji p orod n osti m ěstského и venkovskéh o obyvatelstva Ő S S R v letech 1 9 4 9 1959. (A c s e h s z lo v á k ia i v á r o s i és v id é k i la k o s ság' s zü le té si a rá n y sz á m á n a k a la k u lá sá b a n je le n tk e z ő ir á n y z a to k az 1949 1959 é v e k fo ly a m á n.) D em o g ra fie, P ra h a, 1962. 1. sz. 2 1 36. p. S zerző a k érd és szá m szerű v iz sg á la tá t 11 terje d e lm e s tá b lá b a n m u ta tta b e á lla m i, cseh o rsz á g i és s z lo v á k ia i szin ten. A z a d a to k v á r o s -v id é k c s o p o r to s ítá sánál n em a k ö z ig a z g a tá s i, h a n em a m e n n y isé g i ism érv et a lk a lm a z za, v á r o s ia k nak m in ő s ítv e a 2000 és t ö b b la k osú k ö z ig a z g a tá s i e g y s é g e k e t, m e ly e k e t n a g y s á g re n d ile g 6 c s o p o r t b a sorol. A d in a m ik á t s z e m lé lte tő e re d m é n y e k szerin t az élv e szü le té si a rá n y sz á m csö k k e n é se á lta lá n o s. A n a g y és k ö z é p n a g y sá g ú v á r o s o k b a n je le n t ő s e b b, v a la m in t g y o r s a b b ü te m ű, le g la ssú b b v id é ken és a v id é k i (2 0 0 0 9999 la k o sú ) v á r o s o k b a n. A fin o m a b b m u ta tó k elem zésén él lá th a tó, h o g y a v á r o s o k n a g y s á g re n d jé n e k e m e lk e d ő irá n y á b a n e m e l k edik a p r o p a g a t ív k orú n ők szá za lék a, v is z o n t az élv eszü letési a rá n y és a te r m é k e n y s é g csök k e n. A te r m é k e n y s é g m e n n y is é g i e lő fe lté te le i a v á r o sok n á l m in th a k e d v e z ő b b e k len n én ek. V is z o n t az é lv e szü le té si a rá n y sz á m c s ö k k e n ő. E b b e li k ö v e tk e z te té s é t, h o g y a csök k e n é s a te r m é k e n y s é g k o rlá to z á sá n a k k ö v e tk e z m é n y e, a lá tá m a sz tja a szü letési sorren d 1950. és 1959. évi stru k tú rá já n a k ele m zésé v e l. V á r o s o k b a n az első és m á s o d sz ü lö tte k a szü letések 70 ill. 84 % -á t, v id é k e n 61 ill. 6 6 % -á t te tté k ki. A h a r m a d - és t o v á b b i szü lö tte k n é l ez a v á r o s -v id é k k ö z ö t ti eltérés e lle n k e ző je lle g ű, n ö v e k szik a v id é k fö lé n y e a szü letési sorren d em elk edésével. B ár a term észetes szap o r o d á s k ö r ü lm é n y e ib e n a v á r o s -v id é k k ö z ti k ü lö n b ö z ő s é g n em m a ra d t a r é g ib e n, a szü le té s k o rlá to z á s a v á r o s o k b a n m ég m in d é g n a g y o b b a rá n y ú m in t v id é k e n. T o v á b b ia k b a n fo g la lk o z ik E. R osset le n g y e l d e m o g r á fu s fe jt e g e té se iv e l, v a la m in t n é h á n y d e m o g rá fia i té n y e z ő n e k ú. m. a h á z a ssá g k ö té sek a rá n y sz á m á n a k, a h á z a su lo k k o rá n a k és a v á lá s o k n a k az a la k u lá sá v a l. A n a g y v á r o s o k b a n a h á z a ssá g k ö té se k a rá n y a 1 9 5 0 -b en 1 9 % -k a l m a g a s a b b v o lt m in t v id é k e n. A t o v á b b i é v e k sorá n á lta lá n o s c s ö k k e n ő, m a jd e m e lk e d ő irá n y z a t m e lle tt e lto ló d á s je le n tk e z ik a v id é k felé, ú g y h o g y a v id é k i m u ta tó az u tó b b i é v e k b e n fe lü lm ú lja a v á r o s it. A h á z a su lo k k o ra á lta lá b a n u g y a n csa k c s ö k k e n t, ez a fo ly a m a t v id é k e n a z o n b a n g y o r s a b b ü tem ű v o lt. A v á lá sok a rá n y sz á m á n a k á lta lá n o s em e lk e d é sé n b elü l a v id é k i e re d m é n y e k v á lt o z a t lanul a la c s o n y a b b a k m a ra d ta k. S zerző v é g ü l k ité r v e arra a té te lre, h o g y a s z o cia liz m u s fo ly a m á n tö r v é n y sz e r ű e n m eg sz ű n n ek a v id é k -v á r o s k ö z t i g a z d a sá g i és tá rsa d a lm i e lle n té te k, m e g á lla p ítja, h o g y a te r m é k e n y sé g in ten zitá sa te k in te té b e n ez a fo ly a m a t a cseh szlo v á k ia i e d d ig i e re d m é n y e k a la p já n nem látszik ig a z o ltn a k. A z o n b a n az é le tsz ín v o n a ln a k e g y b iz o n y o s fo k á n a te rm e sze-

IRODALOM 379 tes s z a p o r o d á s ú jr a n ö v e k s z ik m a jd o ly m é r té k b e n, h o g y a g a z d a sá g i és b io ló g ia i r e p r o d u k c ió k ö lc s ö n ö s a rá n y a b iz t o s ítv a le g y e n és a szü letési a r á n y s z á m re n d je v á r o s -v id é k v is z o n y la tb a n e g y b iz o n y o s szin ten s ta b iliz á ló d ik. B. I. K U Č E R A J. : P o d íl vrozených vad na k o jen eck é úm rtnosti v česk ý ch k ra jích v roce 1959. (V e le szü le te tt fe jlő d é si ren dellen ességek részesedése a csecse m ő h a lá lo z á sb a n a cseh m e g y é k b e n 1 9 5 9 -b e n.) D em o g ra fie, P ra h a, 1962, 1. sz. 51 58. p. A ta n u lm á n y a v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i re n d e lle n e ssé g e k és egyes d e m o g rá fia i té n y e z ő k (a z a n y a k o ra, fo g la lk o z á s a, a fo g a m z á s h ó n a p ja, a h á z a ssá g o n k ív ü li szü lések ) k ö z ö t t i o k o z a ti ö s s z e fü g g é sek e t, v a la m in t a v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i ren d ellen esség ek m ia tti m o r ta litá s te r ü le ti m e g o sz lá s á t v iz s g á lja 705 letá lis eset a la p já n. A z a d a to k a t a cseh m e g y é k b e n 1 9 5 9 -b en tö r té n t c s e c s e m ő h a lá lo z á so k r ó l k it ö lt ö t t k é r d ő ív e k b ő l g y ű jt ö t t é k ki a s z o k á s o s tó l n ém ileg elté rő k rité r iu m o k a t a lk a lm a z v a. U g y a n is a m e n n y ib e n a v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i ren d ellen esség v o lt a g y e r m e k h alá lá n a k fő v a g y a la p v e t ő o k o z ó ja, a zt v e t té k h a lá lo k n a k a k k o r is, h a a b o n c o lá s i je g y z ő k ö n y v m in t h a lá lo k o t tü d ő g y u lla d á st v a g y b é lh u r u to t je lö lt m eg. A v e le s z ü le te tt fe jlő d é si ren d ellen esség h ez s z á m íto ttá k a m e ta b o lik u s z a v a r o k a t és a tu m o r t is. A z 1959. év i -25,7 /0n -es összá lla m i c s e csem ő h a la n d ó sá g o n b e lü l a cseh m e g y é k b e n a v e le s z ü le te tt fe jlő dési ren d ellen esség ek m ia tti cse csem ő h a lá lo z á s 5,5 /00-e t te tt ki. A te r ü le ti m e g o sz lá s e g y e n lő tle n s é g e m ö g ö t t r e jtő z ő o k o k szerző v é le m é n y e szerin t felfe d h e tő k o ly m ó d o n, h o g y a t o v á b b i k u ta tá s o k sorra m e g á lla p ítjá k, m e ly v e le s z ü le te tt fe jlő d é si ren d ellen esség ek k e le tk e z te k a te r m é szet és a c iv iliz á ció te r a to g é n h a tá sá ra és m e ly esetek k e le tk e z n e k a zá lta l, h o g y az e m b e re k s a já t m a g u k a la k íta n a k k i te r a to g é n h e ly z e te k e t. A z összes e setb en fig y e le m b e k e ll v e n n i a k ü lső k ö r n y e z e t és a g e n e tik a i a n y a g k ö z t i in te r a k c ió t. E g y b e v e t v e a v e s z é ly g y a n u s fo g la lk o z á s i k a te g ó r iá k b a ta r to z ó n ő k n e k az összes d o lg o z ó n ő k szá m á h o z v is z o n y ít o tt a rá n y á t az e zek b e a k a te g ó r iá k b a ta r to z ó m e g fig y e lt n ő k n e k a v iz s g á lt sta tisztik a i sok a sá g o n b e lü li ré szesed é sével a ta n u lm á n y m in t v e szély e se k re k ü lö n ö s e n a ta n ító n ő i és á p o ló n ő i fo g la lk o z á s o k r a ir á n y ítja a fig y e lm e t. V e s z é ly g y a n ú s n a k v é li m ég a v e n d é g lá tó ip a r i, fo d r á s z n ő i és ta k a r ító n ő i m u n k a h e ly e k e t, e z é rt szü k ségesn ek lá tja m e g v iz sg á ln i az e m líte tt m u n k a h e ly e k e n d o lg o z ó n ő k r e p r o d u k c ió s m é rle g é t. M e g á lla p ítja to v á b b á, h o g y a szü lő n ő k m a g a s a b b é le tk o ra k e d v e z ő tle n a v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i r e n d ellen esség ek g y a k o ris á g a s z e m p o n tjá b ó l. A fe jlő d é si ren d ellen esség g el g y e r m e k e t v ilá g r a h o z o tt a n y á k k o r c s o p o r to k s z e rin ti m e g o sz lá sá b a n a 35 39 év e se k a rá n y a 1,6 -szer, a 4 4 44 é v e sek é 3 -szor, a 4 5 49 évese k é 7,5 -szer n a g y o b b m in t az összes a n y á k n a k e zek b en a k o r c s o p o r to k b a n m u ta tk o z ó részesed ése. A z o p tim á lis egészség ü g y i é le tfe lté te le k k ia la k ítá sá b a n k ív á n a to s a 34 é v en fe lü li első íz b e n szü lő n ő k a rá n y á t a m in im u m ra le szoríta n i. A fe l v ilá g o s ító m u n k a s ú ly p o n ti te r ü le té t m e g h a tá r o z z a e te k in te tb e n az a m e g á lla p ítá s, h o g y itt fő le g fő is k o lá t v é g z e tt, h u z a m o s id eig ste rilitá sra k e z e lt, k e d v e ző tle n la k á s v is z o n y o k k ö z ö t t élő v a g y a férj m e g v á la sz tá s á b a n sokáig' té t o v á z ó n ő k r ő l v a n szó. A ta n u lm á n y k im u ta t ja a v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i re n d e lle n e s ségek id ő s z a k isá g á t a fo g a m z á s és a szü lés h ó n a p ja i szerin t. A k aren s h ó n a p o k ba n (sz e p t., o k t., n o v., d e c., fe b r. a m ik o r n a g y a te r m é szete s v it a m in o k h iá n y a ) tö r té n t fo g a m z á s o k b ó l szá rm a z ik a le g tö b b fe jlő d é si re n d ellen esség g el s z ü le te tt m a g z a t. A szezon á lis g ö r b e k ife je z ő b b a n a g y o b b, fő le g ip a ri je lle g ű te le p ü lé se k n é l, a lig é s z re v e h e tő e lté ré sek e t m u ta t a m e z ő g a z d a s á g ia k n á l. A h á z a ssá g o n k ív ü li szü lések és a v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i ren d ellen esség ek k ö z ö t t i n eh ezen b iz o n y íth a tó ö sszefü g g ésre v o n a tk o z ó a n a k ö z ö lt e re d m é n y e k p o z itív v á la s z t a d n a k és a zt a lá tá m a sz tja az a k ö r ü lm é n y, h o g y a n em fé rje z e tt n ő k terh essége tö b b n y ir e n em k ív á n t és e z é rt g y a k o r ia k a m e g sz a k ítá s k ísérletei. E z e k k ö v e tk e z m é n y e in e k e g y ik e le h e t a m a g z a t re n d ellen es k ife jlő d é se. G y a k o ria k k ü lö n ö se n a cso n tre n d s z e r to r z u lá s a i. A z o k b a n a m e g y é k b e n, a h ol m a x im á lis a h a lá lo s k im e n e te lű v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i re n d ellen esség ek e lő fo rd u lá sa, a le á n y a n y á k szá m a az o rszá g o s á tla g n a k tö b b m in t k étszerese. A csa lá d i a n a m n ézisek a la p já n a 705 eset k ö z ü l 2 0 8 -b a n a v e le s z ü le te tt fe jlő d é si

380 I R O D A L O M ren d e lle n e ssé g m ia tt m eghalt cse cse m ő e ls ő s z ü lö tt v o lt, 113 e setb en p e d ig m e g e lő z ő e n m á r szü lt az a n y a ren d ellen es v a g y h o lt m a g z a to t v a g y a m a g za t a szü letés u tán m e g h a lt. A z u t ó b b i c s o p o r tb a n a ta n ító n ő k és a m u n k á sn ő k a rá n y a n a g y o b b v o lt, m in t az egész sok a sá g n á l és a c s o p o r ti k o r á tla g (3 1 é v ) m á r a p o te n c iá lis te r a to g é n k a te g ó r iá b a ta r to z ik. A ta n ító n ő k n é l és m u n k á s n ő k n é l ezek a la c s o n y a b b k o r á tla g a a la p já n n em a k o r b a n, h a n e m m á s u tt kell k e re sn ü n k az o k o t valószín ű leg' a fo g la lk o z á s k ö r ü lm é n y e ib e n. A z elem zés a v e le s z ü le te tt fe jlő d é s i re n d ellen esség ek terén á tte k in t h e t ő v é teszi az em b e ri r e p r o d u k c ió r a h atá ssa l b író t é n y e z ő k k o m p le x u m á t, r á v ilá g ítv a o ly té n y e k re és ö s szefü g g é sek re, m e ly e k e t sem k ísérletezéssel, sem k lin ik a i k u ta tá ssa l n em leh et fe ltá rn i és m e g m u ta tja, m ib e n re jlik a n é p m o z g a lm i sta tisztik a je le n t ő sége e te k in te tb e n, t o v á b b á, h o g y a b e g y ű jt ö t t a d a to k fe ld o lg o z á sá n á l m ily e n h ip o té z is t á llítsu n k fel. B.L. DESIOGHÁ V I A.Megjelenik negyedévenként Felelős szerkesztő : dr. S za b a dy Kgon Szerkesztőség : Budapest, K özponti Statisztikai H ivatal, II. Buday László ti. I. T elefon : 358-530 K ia d óh iva ta l : B udapest II. K eleti K á roly utca ls /b. T elefon : 35S-530 K ia d ja : a Statisztikai K ia d ó V állalat F elelős kiadó : H a jd ú G y örg yn é 623241. A thenaeum N y om d a. Felelős vezető : S oproni Béla igazgató T erjeszti a M agyar Posta. E lőfizeth ető a Posta K ö z p o n ti H írlap Irodánál (B u d a pest V. J ózsef n á d or tér 1.) és bárm ely postah ivataln ál. E lőfizetési dij fél évre 32,, egész évre 6 4, Ft Csekkszámlaszám : egyéni 61 272. közületi 61 066 (vagy átutalás a М. X. B. S. sz. folyószám lájára)