ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató KFT. Székhely: Gyula, Hold utca 10. Iroda: Gyula, Munkácsy Mihály utca 21. Tel/fax: 66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu Tervszám: 36/2014. Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése KEOP 7.1.0/11-2013-0019 2014.
TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK... 3 2. ÁLTALÁNOS ADATOK... 3 2.1. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATOT VÉGZŐ AZONOSÍTÓ ADATAI... 3 2.2. ENGEDÉLYT KÉRŐ AZONOSÍTÓ ADATAI... 3 2.3. A TELEPHELY AZONOSÍTÓ ADATAI... 4 2.4. A VONATKOZÓ ENGEDÉLYEK, ELŐÍRÁSOK... 4 2.5. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA... 4 3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATÁNAK ALAPADATAI... 5 3.1. A TEVÉKENYSÉG VOLUMENE... 5 3.2. A TELEPÍTÉS ÉS A MŰKÖDÉS MEGKEZDÉSÉNEK VÁRHATÓ IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA, A KAPACITÁSKIHASZNÁLÁS TERVEZETT IDŐBELI MEGOSZLÁSA... 6 3.3. A BERUHÁZÁS HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE, AZ IGÉNYBE VEENDŐ TERÜLET HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVBEN RÖGZÍTETT MÓDJA... 6 3.4. A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK FELSOROLÁSA, HELYE... 6 3.5. KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK... 7 3.6. A TERVEZETT TECHNOLÓGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA (IDEÉRTVE AZ ANYAGFELHASZNÁLÁS FŐBB MUTATÓINAK MEGADÁSÁT)... 8 3.6.1. Szennyvízcsatorna-hálózat bővítés... 9 3.6.2. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése... 12 3.6.3. A szennyvíztisztítás részletes ismertetése... 12 3.7. A TEVÉKENYSÉG SZÁLLÍTÁSIGÉNYESSÉGE... 13 3.8. A MÁR TERVBE VETT KÖRNYEZETVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK... 13 3.9. A FENTI PONTOK SZERINTI ADATOK BIZONYTALANSÁGA... 15 3.10. A TELEPÍTÉSI HELY LEHATÁROLÁSA... 15 4. A BERUHÁZÁS ÖSSZEFÜGGÉSE OLYAN KORÁBBI, KÜLÖNÖSEN TERÜLET- VAGY TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI, ILLETVE RENDEZÉSI TERVEKKEL, INFRASTRUKTÚRA- FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEKKEL ÉS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁSI VAGY VÉDELMI KONCEPCIÓKKAL, AMELYEK BEFOLYÁSOLJÁK A TELEPÍTÉSI HELY ÉS A MEGVALÓSÍTÁSI MÓD KIVÁLASZTÁSÁT... 15 5. NYOMVONALAS LÉTESÍTMÉNYNÉL A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE, ÉS A TOVÁBBVEZETÉS TERVEZÉSE SORÁN FIGYELEMBE VETT KÖRNYEZETI SZEMPONTOK, FELTÁRT KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE... 15 6. A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK KÖRNYEZETTERHELÉSE ÉS KÖRNYEZET- IGÉNYBEVÉTELE (HATÓTÉNYEZŐK) VÁRHATÓ MÉRTÉKÉNEK ELŐZETES BECSLÉSE A TEVÉKENYSÉG SZAKASZAIKÉNT ELKÜLÖNÍTVE, AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK VAGY MEGHIBÁSODÁSOK ELŐFORDULÁSI LEHETŐSÉGEIRE FIGYELEMMEL... 16 6.1. LEVEGŐVÉDELEM, BŰZHATÁS... 16 6.2. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM... 17 6.3. VÍZVÉDELEM... 18 6.3.1. Felszíni vizek... 18 6.3.2. Felszín alatti vizek... 19 6.4. TALAJVÉDELEM... 19 6.5. HULLADÉKOK... 20 6.6. ÖKOLÓGIA... 21 6.7. HAVÁRIA... 21 7. A KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE... 23 7.1. A HATÓTÉNYEZŐK ÁLTAL ELINDÍTHATÓ HATÁSFOLYAMATOK... 23 7.2. A HATÁSFOLYAMATOK KITERJEDÉSE... 24 1
7.3. A VIZSGÁLT TERÜLETRŐL RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOT, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS DEMOGRÁFIAI ADATOK, VALAMINT A HATÁSFOLYAMATOK JELLEGÉNEK ISMERETÉBEN MILYEN ÉS MENNYIRE JELENTŐS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK (HATÁSOK) LÉPHETNEK FEL... 25 7.3.1. Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása... 25 7.3.2. Domborzati viszonyok... 26 7.3.3. Hidrometeorológiai viszonyok... 26 7.3.4. A környezet levegőminősége... 26 7.3.5. Felszíni és felszín alatti vizek... 27 7.3.6. Földtani, talajtani adottságok... 27 7.3.7. Élővilág... 28 7.4. A NATURA 2000 TERÜLETET ÉRINTŐ HATÁSOK, A TERÜLET KIJELÖLÉSNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FAJOKRA ÉS ÉLŐHELY TÍPUSOKRA HATÁSOK ALAPJÁN... 28 8. ÖSSZEFOGLALÁS... 29 9. MELLÉKLETEK... 31 2
1. Előzmények A Környezet és Energia Operatív Program keretében szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP 7.1.0/11-2013-0019 kódszámú pályázat, majd a KEOP 1.2.0/09-11 kódszámú pályázat alapján elnyert támogatások felhasználásával Hajdúnánás és Hajdúdorog Önkormányzata a pályázati forrásból a város szennyvízhálózatának bővítését, valamint a közös tisztító telep fejlesztését és korszerűsítését szeretnék megvalósítani. A tervezett beruházás a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 3. sz. mellékletének 103. (szennyvíztisztító telep), ill. 104. (szennyvízgyűjtő hálózat) pontja szerint előzetes környezeti vizsgálat köteles tevékenységek. Társaságunk megbízást kapott, hogy készítse el a Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítésére és korszerűsítésének megvalósításához az előzetes környezeti vizsgálatot. Jelen dokumentációt a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) 4. sz. melléklete alapján készítettük el. 2. Általános adatok 2.1. Az előzetes vizsgálatot végző azonosító adatai Név: ERBO-PLAN Kft. Székhely: 5700 Gyula, Hold u. 10. Iroda: 5700 Gyula, Munkácsy M. u. 21. Tel./fax: (66) 561-940 2.2. Engedélyt kérő azonosító adatai Megbízó: Tulajdonos: Neve: AQUA-Vita Közmű Kft. Székhelye: 1023 Budapest, Mecset u. 10-12. Tel: +36-1-218-56-72 Fax.: +36-1-218-56-72 Neve: Hajdúnánás és Hajdúdorog Víziközmű Beruházási Társulás Székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. Üzemeltetők: Hajdúdorog szennyvízcsatorna-hálózat: Neve: Hajdúkerületi és Bihari Víziközű Zrt. Székhelye: 4220 Hajdúböszörmény, Radnóti Miklós u. 1. Tel: +36-52-361-622 Fax.: +36-52-371-978 Hajdúnánás szennyvízcsatorna hálózat, szennyvíztisztító telep: Neve: Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt Székhelye: 4034 Debrecen, Hét vezér utca 21. Tel: +36-52-527-327 3
2.3. A telephely azonosító adatai Megnevezése: Címe: Helyrajzi száma: 2.4. A vonatkozó engedélyek, előírások Hajdúnánás-Hajdúdorog Közös Szennyvíztisztító telep Hajdúnánás, külterület 0979/46 hrsz. Hajdúnánás-Hajdúdorog közös szennyvíztisztító telephely és Hajdúnánás szennyvízelvezetőcsatornahálózata: - 2012. február 13. (2257/01/2012.): vízjogi üzemeltetési engedély, érvényessége 2013. január 31. - 2013. március 13. (712/04/2013.): vízjogi üzemeltetési engedély módosítás, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató Kft engedélyes helyébe a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. kerül. Érvényessége 2018. március 31. Hajdúdorog település szennyvízelvezetése: - 1994. (340/43/1994.)- Hajdúdorog szennyvíztisztító telep üzemeltetési engedélye - 2006. április 19. (2455/19/2016.) - Vízjogi üzemeltetési engedélyes terv módosítása - a Hajdúdorog település területén keletkező, gravitációs csatornán összegyűjtött szennyvizet a végátemelőbe vezetik és innen nyomóvezetéken keresztül a Hajdúnánási szennyvíztelepre vezetik a szennyvizet. - 2012.07.13. (2706/6/2012.) - A Hajdúdorogi települési közüzemi szennyvízelvezető hálózat vízilétesítményeinek vízjogi üzemeltetési engedélyes terve - 2013.06.20. (2173/7/2013.): vízjogi üzemeltetési engedély módosítás, a GAMESZ Hajdúdorog nevéről a Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Zrt. nevére kerül. Érvényessége 2017. július 31. 2.5. Tervezett tevékenység célja A tervezett beruházás célja Hajdúnánás-Hajdúdorog települések szennyvízcsatornahálózatának bővítése és szennyvíztisztító telepének korszerűsítése. A településen jelenleg nincs teljesen kiépítve a szennyvízgyűjtő, elvezető rendszer, a szennyvíz gyűjtését udvari szikkasztó aknákkal oldják meg. A településen keletkezett kommunális szennyvíz a csatorna-hálózaton keresztül elvezetésre kerül a szennyvíztisztító telepre, ahol megtisztítják. A megfelelően kezelt és elhelyezett települési szennyvizek megóvják a felszíni és felszín alatti vizeket a szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. A Hajdúnánás külterületén a 0979/46 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő Hajdúnánás- Hajdúdorog közös szennyvíztisztító telep feladata a települések szennyvizének tisztítása. A települési szennyvíz a szennyvíz-csatornahálózaton keresztül, a települési folyékony hulladék szippantás útján, a szippantást végző járművek révén jut a telepre. A telep kapacitása 3000 m 3 /nap szennyvíz tisztítására alkalmas. A telepre beérkezett szennyvizet, ill. települési folyékony hulladékot mechanikai előkezelés után, A/0 technológia, külön medencében történő iszapstabilizálással, biológiai tisztítás útján ártalmatlanítják, majd a keletkezett tisztított szennyvizet a Fürj ér-vidi ér összekötő csatorna (Keleti övárok) 4+451 fkm szelvényébe vezetik. 4
A Hajdúdorog és Hajdúnánás települések szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítettsége kb. 80%- os, Hajdúnánás-Tedej városrész nem rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal, ezek bővítésére, ill. kiépítésére kerül sor a KEOP pályázat keretében. A szennyvíztisztító telep kapacitása a hálózat bővítése után is megfelelő lesz, az iszapvonal fejlesztése szükséges. A fejlesztés során fedett iszaptárolók kialakítása tervezett, a meglévő komposztálásra előirányzott beton felületek részbeni felhasználásával. 3. A tervezett tevékenység számításba vett változatának alapadatai 3.1. A tevékenység volumene Szennyvízcsatorna hálózat bővítése: A tervezett beruházás megoldást nyújt Hajdúnánás, Hajdúnánás-Tedej településrész, és Hajdúdorog települések szennyvízcsatornázásának fejlesztésére, kiépítésére. Tervezett csatornahálózat adatai: Hajdúnánás: - tervezett vezeték hossza: 6.063 m - csatorna bekötések száma: 357 db - csatorna bekötések hossza: 2.880 m Hajdúnánás-Tedej városrész: - tervezett vezeték hossza: 2.307 m - csatorna bekötések száma: 137 db - csatorna bekötések hossza: 985 m - TNY1 nyomóvezeték hossza: 5.556 m - TNY2 nyomóvezeték hossza: 1.006 m Hajdúdorog: - tervezett vezeték hossza: 3.093 m - csatorna bekötések száma: 128 db - csatorna bekötések hossza: 908 m Szennyvíztisztító telep: A tervezett tevékenység a telep iszap vonalának korszerűsítésére irányul. - a telep kapacitása: 3.000 m 3 /d - szennyvíz mennyiségek: napi átlag (Q 24 ): 125 m 3 /h napi csúcs (Q 14 ): 250 m 3 /h A szennyvíztisztító telepről kikerülő tisztított szennyvíz minősége a 2257/1/2014. sz. vízjogi üzemeltetési engedély 4.1. pontja szerint: KOI K 125 mg/l BOI 5 25 mg/l öla 35 mg/l ön 55 mg/l NH 4 -N 20 mg/l öp 10 mg/l 5
A fejlesztés az iszaptárolók lefedésére irányul. A már meglévő komposztálásra előirányzott beton felületek felhasználásával történne. Jelenleg a telepről a tisztított szennyvíz a Fürj ér-vidi ér összekötő csatornába jut a 4+451 szelvénynél. 3.2. A telepítés és a működés megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása A szennyvízcsatorna hálózat bővítés beruházása során a tervezett vízilétesítményeket 2016-2017. években kívánja az Önkormányzat megvalósítani. A szennyvízcsatorna hálózat üzembe helyezése után a csatornahálózat kapacitás kihasználtsága 98%-os lesz. A szennyvíztisztító telep korszerűsítésének kivitelezési időtartama 5 hónap. A projket-megvalósítás tervezett befejezése: 2017. augusztus. 3.3. A beruházás helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja A tervezési terület Hajdúnánás és Hajdúdorog városok bel- és külterületét érintik. Az igénybe veendő területek a településrendezési tervek alapján az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek, külterületen gazdasági övezeteket érintenek. Hajdúnánás-Tedej városrészen összegyűjtött szennyvizet külterületen, szennyvíz nyomóvezetéken keresztül juttatják el Hajdúnánási településen lévő szennyvízcsatorna-hálózatig. A kivitelezési munkák során az átemelők, aknaelemek (előregyártott elemek) elhelyezéséhez 3 x 3 m-es szabad terület szükséges. Az előregyártott elemek és habarcsanyagok mozgatására, tárolására kb.: 5 m-es körzet ajánlatos. A vezetékek nyomvonalának megfelelően a munkaárok egyik oldalán 1-4 m széles szabad sávot célszerű hagyni az anyagok mozgatására. 3.4. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények felsorolása, helye A tervezési terület Hajdúnánás és Hajdúdorog település belterülete, valamint A szennyvíztisztító telep és a Tedej városrész felől érkező nyomóvezeték Hajdúnánás külterülete. A településeken jelenleg a szennyvízcsatorna hálózat 20%-ban nincs kiépítve, Tedej városrészen egyáltalán nincs kiépítve. A tervezett szennyvízelvezető hálózat gravitációs (I=3-3,6 ) rendszerű. A tervezett szennyvízcsatorna hálózat műszaki adatai: Hajdúnánás: - tervezett vezeték hossza: 6.063 m - csatorna bekötések száma: 357 db - csatorna bekötések hossza: 2.880 m 6
Hajdúnánás-Tedej városrész: - tervezett vezeték hossza: 2.307 m - csatorna bekötések száma: 137 db - csatorna bekötések hossza: 985 m - TNY1 nyomóvezeték hossza: 5.556 m - TNY2 nyomóvezeték hossza: 1.006 m Hajdúdorog: - tervezett vezeték hossza: 3.093 m - csatorna bekötések száma: 128 db - csatorna bekötések hossza: 908 m A tervezett szennyvízcsatorna rendszer gravitációs, lejtése 3-3,6, a csatornák induló fektetési mélysége -1,5 m, maximum - 4,0 m. Az ingatlanokon keletkező szennyvíz a telekhatáron belül 1,0 m-ig tervezett keresztül jut be az utcai gerincvezetékbe. A gerincvezetékek szállítják a szennyvizet a meglévő köztéri átemelőkbe, valamint a végátemelőkön keresztül a tisztítótelepre. Az üzemelés során keletkező szaghatás kiküszöbölésére biofilter beépítése szükséges. A szennyvíztisztító telepen az iszapvonal fejlesztése szükséges. Jelenleg a telepen a víztelenített iszapot a helyszínen fedetlen, burkolt felületen tárolják. A komposztálás céljából létrehozott betonozott felület egy részének felhasználásával alakítanák ki a fedett iszaptárolókat. 3.5. Kapcsolódó műveletek 3.5.1. Telepítéshez és megvalósításhoz szükséges szállítás A hálózat bővítése, kivitelezése során az építőanyagok, a munkások, és a keletkező hulladékok szállítására kerül sor. Egy adott szakasz kivitelezése során az építőanyagok beszállítása egy ütemben elvégezhető, amely egy-két napot vehet igénybe. A kivitelezéshez a munkások szállítása (feltehetőleg) napi vagy heti rendszerességgel. A kivitelezés során keletkező hulladékok elszállítására többször is szükség lehet az aszfalttörmelék vagy a kiszoruló föld miatt. A telep fejlesztéséhez a munkaterületre a lefedéshez szükséges anyagok kerülnek kiszállításra, valamint az építkezés során keletkező hulladékokat kell elszállítani. 3.5.2. A tevékenység megvalósítása során keletkező hulladékok kezelése A projekt megvalósítása során keletkező hulladékkezelésről a kivitelezőnek kell gondoskodni. A 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény 15. (1) pontja értelmében a hulladék kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának feladata. A kivitelezés során keletkező hulladékok besorolásakor a 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendeletet kell figyelembe venni. A kivitelezés során keletkező veszélyes hulladékokkal (olajos rongy, homok, fáradt olaj) kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait be kell tartani, annak megfelelően összegyűjtésre és az elszállításig ideiglenes tárolásra kerülnek. Veszélyes hulladékot csak átvételi feljogosítással rendelkező személynek vagy szervezetnek lehet átadni. A beszállításhoz szükséges befogadói nyilatkozatot a szállítást végző cégnek kell beszereznie. 7
Keletkező építési, bontási hulladékok a hálózat és a telep bővítése során: - építési törmelék EWC kód: 17 01 01, 17 01 02 - kitermelt talaj EWC kód: 17 05 04 - beton, cserép és kerámia EWC kód: 01701 - tégla (téglatörmelék) EWC kód: 17 01 02 - fa (zsaluzatból) EWC kód: 17 02 01 - műanyag (maradék csődarabok) EWC kód: 17 02 03 - vas, acél EWC kód: 17 04 05 Egyéb: Az építési tevékenységet végző munkagépek kisebb javítását vagy tankolását a helyszínen végzik, különös tekintettel a környezet védelmére. A lefolyó lecsepegő üzemanyagot, hidraulika folyadékot és más gépészeti folyadékokat rozsdamentes fémtálcával kell felfogni, és veszélyes hulladékként kell tárolni, majd elszállítani engedéllyel rendelkező hulladékkezelőre. A gépek nagyszervizét szakműhelyben végzik, ezért ebben a fejezetben a gépek üzemelése során esetlegesen keletkező hulladékokra olajos flakonok, kenő zsírok, mivel ezek az építési tevékenység során a területen nem kerülnek felhasználásra külön nem tértünk ki. A fentiekben felsorolt anyagokat, hulladékokat, egymástól elkülönítetten kell gyűjteni, kezelni, így a későbbiekben még felhasználásra kerülő anyagok - 45/2004. (VII. 26.) 3. (4) pontja szerint - újrahasznosítása is egyszerűbb. Az építkezési területre minden esetben csak a beépítendő mennyiséget szabad kiszállítani. Amennyiben nem kerül felhasználásra, azt vissza kell szállítani a kivitelező telephelyére vagy a származási helyére, így építőanyag hulladék keletkezésével nem kell számolni. Az építkezés során keletkező kevert kommunális hulladékot ideiglenesen kihelyezett hulladékgyűjtő edényekben kell gyűjteni, melyeket rendszeresen üríteni kell. 3.5.3. A tevékenység energia és vízellátása A keletkezett szennyvíz a gerincvezetékeken keresztül az átemelőkbe jut, majd az átemelőkből nyomóvezetéken keresztül a tisztító telepre. Az átemelőkből a tisztítótelepen működő diszpécser központba futnak be a jelzések, a szivattyúk vízszintről vezérelve automatikusan fognak üzemelni. A közterületen lévő elektromos hálózatról történik az átemelők energia ellátása. A telep víz-, és gázellátása a városi hálózatról biztosított. 3.6. A tervezett technológia megvalósításának leírása (ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását) A tervezett technológiák leírásánál a műszaki tervezők által készített műszaki leírásokat vettük alapul. A tervezett szennyvízelvezetés gravitációs rendszerű. 8
3.6.1. Szennyvízcsatorna-hálózat bővítés Meglévő állapot ismertetése Hajdúdorog városban a meglévő szennyvízelvezető hálózat egyik része 2002. előtt, másik része pedig 2002-2005. közötti időszakban valósult meg. A meglévő szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. A 2002. előtt megépült létesítmények a hetvenes évek eleje és a kilencvenes évek közepe közötti időszakban létesültek. A szennyvizek a II.sz., mozi udvarán lévő átemelőn keresztül, a Fogadó utca torkolatában lévő, I. j. átemelőbe kerültek, ahonnan nyomóvezetéken történt a szennyvíz továbbítás, a település szennyvíztisztító telepére. A 300 m 3 /d kapacitású szennyvíztisztító telep kétszintes ülepítőből és BMKO rendszerű fakultatív körgyűrűs kialakítású stabilizációs tórendszerből állt. o A megvalósult létesítmények gravitációs csatorna ac.cső [fm] beton cső [fm] KG PVC cső [fm] összesen [fm] D 200 - - 968,10 968,1 D 315 - - 2055,6 2055,6 Ø 30-1343 - 1343 NA 200 603 - - 603 NA 250 745 - - 745 NA 350 166 - - - összesen 1514 1343 3023,7 5880,7 nyomóvezeték 519 fm NA 200 ac. 525 fm NA 150 KM PVC szennyvízátemelő 2 db A 2002-2005 között megépült létesítmények o Az I. ütemben megvalósult létesítmények Ezen időszak fő jellemzője, hogy megszűnik a helyi BMKO rendszerű szennyvíztelep és a szennyvizek Hajdúnánásra kerülnek átvezetésre, ahol tisztításuk az ottani szennyvizekkel közösen, a megépült új szennyvíztisztító telepen történik. gravitációs csatorna 3050,4 fm D200 KG PVC távvezeték Hajdúnánáson 6035 fm D200 KM PVC szennyvízátemelő gépcsere az I.j. végátemelőben o A II. ütemben megvalósult létesítmények gravitációs csatorna 40938 fm D200 KG PVC távvezeték Hajdúnánáson 663,5 fm D90 KM PVC szennyvízátemelő 8 db 9
Az összesítést a 340/43/1994. és 2455/19/2006. sz. vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a szennyvízelvezető rendszer üzemeltetője, a Hajdúkerületi és Bihari Viziközmű Zrt adatszolgáltatása alapján lett összeállítva. A 2455/19/2006. sz. vízjogi üzemeltetési engedély 2017. július 31-ig hatályos. A meglévő állapot értékelése A szennyvízelvezető hálózat csatornáinak és nyomóvezetékeinek állapota megfelelő, a keletkező szennyvizeket szállítani tudják. A meglévő állapot értékelése kapcsán megállapítható, hogy Igen jelentős a rendszerbe bejutó csapadékvíz, ami többnyire a város 70-es években épült ac. anyagú csatornáján át jut a hálózatba. A Fogadó út teljes hosszában a többszöri útburkolat készítés miatt az aknafedlapok a burkolatszint alá kerültek, így a csapadékvíz zavartalanul a főgyűjtőbe tud jutni. A szennyvízátemelők közül a végátemelő, a mozi udvarán lévő Fogadó úti és a Régi Tokaji úton lévő átemelők műszaki állapota nagyon leromlott. A szerelvények, hágcsók, fedlapok korrodálása jelentős, többnyire szagproblémák is jelentkeznek. Az átemelők nem rendelkeznek irányítástechnikával, így működésük összehangolása megoldatlan. A Fogadó út végén lévő végátemelő esetében külön nehézséget jelent, hogy havária esetben pl. jelentősebb csapadékvíz miatt az átemelő tározótere nem elégséges. A probléma 2011 után folyamatosan jelentkezik, amikor is megszűnt a régi, 2004 után üzemen kívülre helyezett oxidációs tórendszer, mint csapadékvíz vésztározóként történő felhasználási lehetősége. Hajdúnánás városban a meglévő szennyvízelvezető hálózat három ütemben épült ki. A meglévő szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, gravitációs kialakítású. Az első ütem a 70-es években valósult meg, mely vegyesen tartalmazott ac. és PVC anyagú csatornát. Megépült továbbá az I. és II. j. átemelő, valamint a városi végátemelő, a kapcsolódó nyomóvezetékekkel. A második ütem létesítményei 2004-ben, a harmadik ütemé pedig 2006-ban kerültek megvalósításra. A második ütemben sem szennyvízátemelő, sem szennyvíznyomócső nem épült. A harmadik ütemben 8 db átemelő épült, melyekhez 145 fm D 100 és 1500 fm D 90 nyomóvezeték kapcsolódik. A meglévő csatornahálózat jellemzőinek összesítése 2003. december 30. előtt épült gravitációs csatorna ac.cső [fm] KG PVC cső [fm] összesen [fm] D 160-111 111 D 200 523 5.277 5.800 D 315 8.630 6.414 15.044 D 400 4.587 784 5.371 összesen 13.740 12.586 26.326 szennyvízátemelő 3 db 10
2004-ben épült gravitációs csatorna D 200 5.264,3 fm házi bekötések 456 db 2006-ban épült gravitációs csatorna D 200 28.727 fm házi bekötések 2381 db szennyvízátemelő 8 db összesen gravitációs csatorna [fm] ac.cső [fm] KG PVC cső [fm] összesen [fm] D 160-111 111 D 200 523 39.268,3 39.791,3 D 315 8.630 6.414 15.044 D 400 4.587 784 5.371 összesen 13.740 46.577,3 60.317,3 Az összesítést a 2257/1/2012. sz. vízjogi üzemeltetési engedély, és a Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. A vízjogi üzemeltetési engedély érvényessége: 2018. március 31. A szennyvízcsatorna hálózatot 2012. december 31-ig, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató Kft üzemeltette, 2013. január 1-től pedig a Hajdú- Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. A meglévő állapot értékelése A meglévő állapot értékelése kapcsán megállapítható, hogy Igen jelentős a rendszerbe bejutó csapadékvíz, ami többnyire a város 70-es években épült ac. anyagú csatornáján át jut a hálózatba. Megoldatlan a Jókai utcai ún. fogadó akna és a Jókai utca, Baross utca és a sorompó közötti csatornaszakasz hidraulikai problémája is. A Jókai utcára dolgozó I. j. átemelő szennyvize, valamint az ún. fogadó aknába jutó, Hajdúdorog felől érkező nyomóvezetéken érkező szennyvizet és a II. j. átemelő szennyvizét a fogadó akna az említett szivattyúk működésének egybeesése esetén hidraulikailag fogadni nem tudja, káros visszaduzzadások, jelentősebb csapadék esetén kiöntések is előfordulnak az említett utcában. A szennyvízátemelők különösen az I. és II. j. átemelők működésének összehangolása irányítástechnika hiányában megoldatlan. A Hajdúdorog felől a kb. 6000 fm hosszú nyomóvezetéken érkező szennyvíz a vezetékben lévő jelentős tartózkodási idő miatt, sokszor berothadt, ami a fogadó akna környezetében kellemetlen, lakosságot zavaró szaghatást okoz. Hajdúnánás-Tedej településrész Nem rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal. 11
A tervezett fejlesztés A gravitációs megoldásnál az ingatlanokon keletkező szennyvíz a telekhatáron belül 1,0 m-ig tervezett bekötőcsatornán jut be az utcai gerincvezetékbe. A gerincvezetékek szállítják a szennyvizet a köztéri átemelőkbe, illetve a végátemelőkön keresztül a tisztítótelepre. A gravitációs hálózat az Önkormányzat tulajdonát képező közterületen épül meg. A csatornák fektetési mélysége: induló: -1,5 m max.: -4,0 m lejtés: 3-3,6 A tervezett szennyvízcsatorna rendszer gravitációs, lejtése 3-3,6, a csatornák induló fektetési mélysége -1,5 m, maximum - 4,0 m. Az ingatlanokon keletkező szennyvíz a telekhatáron belül 1,0 m-ig tervezett keresztül jut be az utcai gerincvezetékbe. A gerincvezetékek szállítják a szennyvizet a meglévő köztéri átemelőkbe, valamint a végátemelőkön keresztül a tisztítótelepre. Az üzemelés során keletkező szaghatás kiküszöbölésére biofilter beépítése szükséges. 3.6.2. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése Jelenleg a telepen a víztelenített iszapot a helyszínen fedetlen, burkolt felületen tárolják. A komposztálás céljából létrehozott betonozott felület egy részének felhasználásával alakítanák ki a fedett iszaptárolókat. 3.6.3. A szennyvíztisztítás részletes ismertetése Hajdúnánás szennyvíztisztító telepe 2004-ben létesült, a meglévő BMKO telep előtti területen, Hajdúnánás és Hajdúdorog városok közös szennyvíztisztító telepeként, 3000 m 3 /d hidraulikai és 21.000 LE kapacitással. A telep technológiája mechanikai előkezelés után, A/0 technológia, külön medencében történő iszapstabilizálással, a biológiai foszfortalanítást kiegészítő vegyszeres foszforeltávolítással. A szennyvíztisztító telepre a városi végátemelő felől, nyomóvezetéken érkezik a szennyvíz. A mechanikai előkezelés egységei (gépi rács és tangenciális homokfogó) az üzemviteli épületben kerülnek elhelyezésre. A szennyvíz ezután a denitrifikációs medencébe, majd pedig az egymással párhuzamosan üzemelő, 2-2 db levegőztető medencéből és utóülepítőből álló, biológiai tisztítási fokozatra jut. Az iszaprecirkuláció a recirkulációs iszaposztó aknából átemeléssel történik, a denitrifikációs medencébe. A fölösiszap ugyancsak átemeléssel, a légbefúvásos iszapstabilizáló, iszapsűrítőbe jut. A levegőztető medencékből az ún. nitrátos recirkulációt propeller szivattyúk biztosítják. Az utóülepített szennyvíz a fertőtlenítési lehetőség biztosítása mellett, gravitációsan kerül elvezetésre a befogadóba. A sűrített iszap víztelenítése az üzemviteli épület alsó szintjén elhelyezett szalagszűrőprésen történik. A víztelenített iszap telepen belüli tárolása fedetlen, burkolt felületeken történik. A telepre szippantott szennyvíz behordás is történik. A meglévő telep létesítményei üzemviteli épület, melyben elhelyezésre kerül a o gépi rács o rácsszemét prés 1 db 1 db 12
o kézi rács o tangenciális homokfogó o légfúvók o vegyszeradagoló o iszapvíztelenítő berendezés, feladó szivattyúval denitrifikációs medence levegőztető medence utóülepítő medence iszaprecirkulációs osztóakna fertőtlenítő medence tisztított szennyvíz elvezetés iszapstabilizáló, iszapsűrítő medence víztelenítet iszap tároló csurgalékvíz átemelő szociális épület 1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 742 fm 1 db 1 db 1 db 1 db 3.7. A tevékenység szállításigényessége Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése A telepítés, illetve kivitelezés során az építőanyagok, a munkások, és a keletkező hulladékok szállítására kerül sor. Egy adott szakasz kivitelezése során az építőanyagok beszállítása egy ütemben elvégezhető, amely egy-két napot vehet igénybe. A kivitelezéshez a munkások szállítása (feltehetőleg) napi vagy heti rendszerességgel. A kivitelezés során keletkező hulladékok elszállítására többször is szükség lehet az aszfalttörmelék vagy a kiszoruló föld miatt. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése A kivitelezés során a telep korszerűsítéséhez (iszapvonal) felhasznált anyagok beszállítása közúton történik. Üzemelés során: A tisztított szennyvíz elvezetése nyomóvezetéken történik a Fürj ér-vidi ér összekötő csatorna (Keleti övárok) 4+451 fkm szelvényébe. A szippantott szennyvíz beszállításának mennyisége nagymértékben csökkeni fog. Minden szállítással kapcsolatos tevékenység továbbra is az eddigi útvonalon fog lebonyolódni. 3.8. A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések A kivitelezés során a munkaárok víztelenítéséhez a talajmechanikai szakvéleményt kell figyelembe venni! A felső kötött rétegekben javasolt víztelenítési módszer a nyílt víztartás. A talajvíz alatti gyengén kötött homokos iszapos rétegekben a víztelenítést vákumkutas eljárással lehet megoldani. Mielőtt megkezdik a kivitelezést, ellenőrizni kell a jelenlegi talajvíz szintjét és adott esetben, ennek megfelelően módosítani kell a víztelenítési technológiát, tervezői művezetés keretein belül. 13
A vízelvezetést úgy kell megoldani, hogy az ott élők mindennapi tevékenységét ne akadályozza, valamint a víz lakó-és egyéb épületek közelében ne álljon meg, illetve ne szikkadjon el. Bűzhatás szempontjából az átemelők esetén meghatározó a tartózkodási idő, amely alatt beindulnak a bomlási folyamatok. A kén- és nitrogén tartalmú szerves anyagok anaerob lebontásakor jelentkeznek a szagot és korróziót okozó vegyületek. A szervetlen gázok közül a hidrogénszulfid és az ammónia a bűzös. Az átemelőkben a tartózkodási idő minimalizálható a tározótér nagyságával és a szivattyú vízszállításának megválasztásával. Az átemelők villamos vezérlése a tartózkodási idő minimalizálását szolgálja, amely az átemelő hasznos tározóterét időprogram alapján folyamatosan kiüríti. A kellemetlen szaghatás kiküszöbölésére BIOFILTER szagtalanító berendezés beépítését tervezik. A csatornák üzembe helyezésének feltétele az ipari kamerázás (csatornaminősítő eljárás) elvégzése. Akkor kerülnek átvételre a csatornák, ha elvégezték a kamerás vizsgálatot. Ha vízszivárgás vagy vízbetörés tapasztalható az a folytonossági hiány egyértelmű jele, ez nem megengedett. Amennyiben a bekötések és tisztítóidomok felől érkezik vízbeáramlás, mindenképpen tisztázni kell. Semmilyen folytonossági hiány, repedés, perforáció nem fordulhat elő a csatorna szerkezetében, még ha a vizsgálat során nem is jelentkezik vízbeáramlás. Vizsgálni kell az egyedi vagy csoportos műtárgyakat, melyek építése során több rész-elem összekapcsolásával, vagy heterogén anyagból jött létre. A vizsgálatokat a következő területeken kell elvégezni: - a gravitációs öblözetek részeként megépült szakaszok (2 aknaköz) - önálló utcai vezetékek - bekötések - szennyvízátemelő aknák - tolózárkezelő aknák - gravitációs csatorna aknák A gépeknek, berendezéseknek rendelkezniük kell az előírt gyártói, beszállítói tanúsítványokkal, magyar nyelvű használói utasításokkal, garancia levéllel. A gépeket, berendezéseket az üzempróbák alatt meg kell vizsgálni, hogy alkalmasak-e a rendeltetésüknek megfelelő üzemelésre. Legalább 2 órás üzempróbának kell alávetni. Kommunális szennyvíziszap A víztelenített szennyvíziszap a szennyvíztisztító telepen belül kerül tárolásra, komposztálásra. Az ehhez kapcsolódó létesítmények a következők: - előérlelő medence: V= 305 m³/d (2 db) - dekantáló akna: 2 db - utóérlelő medence: F= 450 m² (2db) - késztermék tároló: F= 398 m² (1db) - szalmatároló: F=654 m² Az évente keletkező komposzt mennyisége 1170 m³, melynek szárazanyag tartalma 45%. A keletkező hulladékok kezelése, és tárolása az összes hulladék esetén a környezet szennyezését kizáró módon történik a fejlesztés után is. 14
3.9. A fenti pontok szerinti adatok bizonytalansága Nincs adatbizonytalanság. 3.10. A telepítési hely lehatárolása A szennyvízcsatorna hálózat bővítéséről készült helyszínrajz a 2-3-4-5. számú rajzi mellékletben található. A telep korszerűsítési helyének lehatárolását a 6-7. számú rajzi mellékleten látható. 4. A beruházás összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolják a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását Nem ismert olyan településrendezési, településfejlesztési egyéb döntés, amely a tervezett tevékenység megvalósítását befolyásolná. 5. Nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése A projekt megvalósulásával Hajdúnánás-Hajdúdorog városok teljesen le lesznek fedve a jelenlegi kiépítettségének, településszerkezetüknek megfelelően szennyvízgyűjtő-hálózattal, melynek továbbvezetése jelenleg nem tervezett. Hálózati fejlesztésre, vagy új rákötések kiépítésére hosszú távon van lehetőség, ha ezt az igények alátámasztják, de ez előre nem látható. A jelenlegi igények szerint a nyomvonal továbbvezetése nem tervezett. 15
6. A számításba vett változatok környezetterhelése és környezetigénybevétele (hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel 6.1. Levegővédelem, bűzhatás A kivitelezés várható hatásai: A kivitelezés során fellépő hatások közül átmeneti jellegű a levegőkörnyezetet érő hatás. Levegőszennyeződést eredményeznek az építési munkálatok, az azokhoz kapcsolódó szállítási tevékenységek, valamint a területrendezéssel járó kiporzás. Légszennyező anyagok: szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, por, korom. Az építés során, különösen a földmunkák végzésének ideje alatt a környezetet érő porterhelés átmeneti növekedésével kell számolni, valamint a munkagépek és a szállító járművek működése során keletkező kipufogógáz emissziók is terhelik a levegő-környezetet. A munkagépek kifogástalan műszaki állapotban (zöldkártya) működtethetők, megfelelve a kipufogógáz kibocsátásra vonatkozó, a kivitelezés megkezdésekor érvényben lévő Euro szabványnak. A kivitelezés során fellépő hatásokat a következő módon lehet csökkenteni: - az építést a megfelelő technológia alkalmazásával a legrövidebb idő alatt kell elvégezni, - ha egy munkaterületre egyszer vonulnak fel a munkagépek és maradnak a munkafolyamat befejezéséig, - a járművek a legrövidebb úton érjék el a célhelyet, - a szálló por mennyiségét száraz időben sebességkorlátozással csökkenteni kell, - a burkolt szállítási útvonalakat rendszeres locsolással tisztítani kell. Az üzemelés várható hatásai: Az üzemelés során a szennyvízelvezető rendszer csatornaszakaszain levegőszennyezés, bűzanyag a légkörbe nem kerül, csak az átemelő berendezéseknél juthat ki, ha a szennyvíz pangása vagy rothadása következik be. Az átemelőknél ezért meghatározó a tartózkodási idő, amely alatt beindulnak a bomlási folyamatok. A tartózkodási idő minimalizálható a tározótér nagyságával és a szivattyú vízszállításának megválasztásával. Az átemelők villamos vezérlése is a minimalizálását szolgálja, amely az átemelő hasznos tározóterét időprogram alapján folyamatosan kiüríti. A kellemetlen szaghatás kiküszöbölésére BIOFILTER szagtalanító berendezés beépítését tervezik, így a környezetet nem éri zavaró szaghatás. A tervek szerinti működtetés és a megfelelő terhelés mellett várhatóan nem okoz légszennyező hatást. A csatornázott területeken megszűnik az eddigi szippantással és szállítással járó kedvezőtlen bűzhatás. A hajdúnánási szennyvíztisztító telep a belterület határától 1100-1200 m-re található, dél - nyugati irányba. A technológia során keletkező iszap stabilizált, nem okoz kellemetlen szaghatást, az összes szervesanyag lebomlik. A tisztított szennyvíz elvezetése zárt csatornán történik, a határértékek betartása estén bűzhatást nem okoz. A levegővédelmi szempontból a telep közvetlen hatásterülete 300 m-en belül határozható meg melyen belül levegővédelmi szempontból védendő objektum nem található. 16
6.2. Zaj- és rezgésvédelem A beruházás területén az építés során keletkező zajhatásokat a munkagépek, anyagszállító járművek (tehergépkocsik) közlekedése és az építési tevékenységek okozzák. A környezetet érő zajhatások az építés során csak átmenetileg jelentkeznek. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EÜM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály 2. sz. melléklete előírja az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken: Zajtól védendő területek Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap felett 1 évig nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 55 40 Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, 60 45 zöldterületek) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület 65 50 Gazdasági terület 70 55 A fenti táblázat alapján a tervezett beruházás kivitelezése során a zajtól védendő területre vonatkozó határértékeket kell betartani. Amennyiben a kivitelezésnél alkalmazott gépek, berendezések zajkibocsátása az előírt határértékeket meghaladja, a kivitelezőnek az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérnie. A kivitelezés során fellépő hatásokat a következő módon lehet csökkenteni: - munkaidő korlátozása - éjszakai munka tilalma - megfelelő műszaki állapotú munkagépek A hálózat üzemelése során zajforrások csak a szennyvízátemelő-szivattyúállomások lehetnek. Az átemelők szivattyúi víz alatt üzemelnek így zajhatás nincs. A karbantartás során használatos nagynyomású mosató gépjármű, szippantó kocsi, egyéb szállító járművek zajkibocsátása nem haladja meg a rendeletben előírt határértékeket. A kivitelezés alatt a zaj- és rezgésterhelés átmenetileg jelentkezik, az üzemelés során nem várható. A tervezett beruházás zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatásokat. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EÜM együttes rendelet 1. sz. melléklete alapján az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen a következőképpen alakul: 17
Zajtól védendő terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre (db) nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra 50 40 A telep esetében a távolság miatt fellépő csillapodást figyelembe véve, a védendő objektum előtt a zajterhelési határérték teljesül, a zajtól védendő lakóövezeten zavaró hatással nem kell számolni. A zajhatások közvetlen hatásterülete 300 m. 6.3. Vízvédelem 6.3.1. Felszíni vizek Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése A kivitelezés során a megfelelően karbantartott munkagépek alkalmazása és a környezetvédelmi előírások betartása esetén felszíni vízszennyezéssel nem kell számolni. Az üzembe helyezés után a felszíni víz minőségét eddig károsan befolyásoló szikkasztás, szennyvízleürítés megszűnik. A keletkező kommunális szennyvizet gravitációsan és nyomóvezetékek, átemelők segítségével a szennyvíztisztító telepre juttatják, így nem terhelik a felszíni vizeket. Szennyvíztisztító telep bővítése: Jelenleg a telepről a tisztított szennyvíz a Fürj ér-vidi ér összekötő csatornába (Keleti csatorna) jut a 4+451 szelvényben. A tervezett beruházás egyéb felszíni vizet nem érint. A befogadó Fürj ér-vidi ér összekötő csatorna (Keleti-csatorna) Natura 2000 hálózatba tartozik, ezért fokozott figyelmet kell rá fordítani. A megfelelő kibocsátási határértékek mellett az élőhely természeti értéke nem csökken és az ott élő védett fajok állománya nem veszélyeztetett. A szennyvíztisztító telep 2013. január 1.- 2014. október 1. közötti befolyó és elfolyó tisztított szennyvíz összesítő mérési adatai: KOI kr BOI 5 NH 4 -N ö. Szervetlen-N ö-n ö-p ö. lebegő a. befolyó nyers sznyv. g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 min. 81 48 18,6 21 31 4,19 87 max. 1235 695 91 91,1 122,4 20,23 979 átlag 495,8 212,4 54,7 56,4 76,6 10,6 343,7 Elfolyó,tiszt. sznyv. g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 g/m 3 min. 12 3 1 8 10,5 0,42 8 max. 119 *30 12,6 23 29 7,54 *52 átlag 67,8 16,6 3,9 14,9 18,8 2,7 32,3 határérték 125 25 20 50 55 10 35 18
*A BOI5 esetében a vizsgált időszakban egyszer volt határérték túllépés, az összes lebegőanyag tartalom, esetében pedig kétszer fordult elő határérték túllépés. A befolyó szennyvíz minősége megfelel a település nagyságrendjének. Tisztítatlan szennyvíz a befogadóba nem jut. A határértékek betartásával a felszíni víz minőségét nem terhelik. 6.3.2. Felszín alatti vizek Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése A kivitelezés során a szállítás és a munkagépek mozgása tömöríti a talajt a munkaterület környékén. A tömörödött talaj megváltoztatja a vizek lefolyásának és beszivárgásnak irányát ill. sebességét. Az építkezés ideje alatt a munkagödrök víztelenítéséről gondoskodni kell, így beavatkozunk a környék talajvíz egyensúlyába. A víztelenítés miatt a talajvízállás helyi, átmeneti csökkenése várható. A vízelvezetést úgy kell megoldani, hogy az ott élők mindennapi tevékenységét ne akadályozza, valamint a víz lakó-és egyéb épületek közelében ne álljon meg, illetve ne szikkadjon el. Ha a befogadó csatornába történik a vízelvezetés, az illetékes hatóság állásfoglalását be kell szerezni. A víztartási próbához használt vizet, a próba után ki kell szivattyúzni, és a nyílt árokrendszerbe kell vezetni. A kitermelt víz elvezetésének módját, befogadóját a terület átadásakor kell pontosítani. A kivitelezés során a megfelelően karbantartott munkagépek alkalmazása és a környezetvédelmi előírások betartása esetén talajvízszennyezéssel nem kell számolni. Az üzembe helyezés után a felszín alatti víz minőségét eddig károsan befolyásoló szikkasztás, szennyvízleürítés megszűnik. A keletkező kommunális szennyvizet gravitációsan és nyomóvezetékek, átemelők segítségével a szennyvíztisztító telepre juttatják, így nem terhelik a felszín alatti vizeket. Szennyvíztisztító telep korszerűsítése A kivitelezés során a felszín alatti vizeket közvetlenül nem érintik. A megfelelően karbantartott munkagépek alkalmazása és a környezetvédelmi előírások betartása esetén talajvíz szennyezéssel nem kell számolni. Az üzemelés során nem kell számolni felszín alatti vízszennyezéssel. A meglévő műtárgyakat folyamatosan ellenőrzik és karbantartják. 6.4. Talajvédelem Az építkezés során fellépő talajterhelések: - a munkagépek által okozott talajtömörödés, termőréteg pusztulása - az építkezés során a talajba kerülhetnek különböző szennyezőanyagok A kivitelezés során keletkező hulladékok szakszerű kezelése (gyűjtés, tárolás, szállítás) csak átmeneti talajterhelést jelent, külön intézkedést nem igényel. Fokozottan figyelni kell a szennyezőanyagok (hulladék, üzemanyag, kenőanyag) talajra kerülésének megakadályozására. A kivitelezés során a műszaki munkavédelmi előírások betartása mellett talajba, földbe nem történik anyag, vagy energia kibocsátás. 19
A hálózat kivitelezése során a humuszréteg felső 20 cm-ét letermelik és deponálják a munkaterülethez közel. Az építési munkálatok befejeztével a humuszréteget visszaterítik, majd növényekkel beültetik, parkosítják. A növényzet visszatelepítésére őshonos fűmag keverékeket, ill. parkosításhoz használt cserje és fa egyedeket alkalmaznak. A hálózat üzembe helyezése után a talaj minőségét eddig károsan befolyásoló szikkasztás, szennyvízleürítés megszűnik. A keletkező kommunális szennyvizet gravitációsan és nyomóvezetékek, átemelők segítségével a szennyvíztisztító telepre juttatják, így nem terheli a talajt. Az üzemeltetés talajterhelései: - az üzemelés során talajszennyezés, terhelés nincs. A tervezett beruházást kivitelezése során a talajvédelmi követelményeknek eleget kell tenni. A telep üzemelése során talajszennyezés nem várható. A víztelenített szennyvíziszap a szennyvíztisztító telepen belül kerül betárolásra, komposztálásra. A komposztálás során alkalmazott létesítmények betonozott felületűek, így a talaj felszínével nem érintkezik, nem okoz talajszennyezést. 6.5. Hulladékok A csatornahálózat kialakítása során végzett munkálatokból építési, bontási hulladékok keletkeznek. Legnagyobb részben kevert bontási hulladék, de beton, tégla, üveg, fém és kommunális hulladék is keletkezik. A különböző anyagok felhasználása végett csomagolási hulladékok keletkezésével is számolni kell. Az kivitelezés során keletkező hulladékok: - építési és bontási hulladékok: - építési törmelék EWC kód: 17 01 01 - tégla (téglatörmelék) EWC kód: 17 01 02 - fa (zsaluzatból) EWC kód: 17 02 01 - műanyag (maradék csődarabok) EWC kód: 17 02 03 - vas, acél EWC kód: 17 04 05 - kitermelt talaj EWC kód: 17 05 04 Az építkezés során keletkező hulladékok jogszabálynak megfelelő gyűjtéséről, tárolásáról és elszállításáról a kivitelezőnek kell gondoskodnia. A csatornahálózat üzemelése során keletkező hulladék a szennyvíztisztító telepen jelentkezik, mint rácsszemét, szennyvíziszap, valamint a homokfogóból származó üledék. A keletkező hulladékok kezelése, és tárolása az összes hulladék esetén a környezet szennyezését kizáró módon történik a telep fejlesztése után is. 20
6.6. Ökológia A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25) KvVM rendelet szerint Hajdúnánás és Hajdúdorog érzékeny területen helyezkedik el. A szennyvízcsatorna hálózat nem teljes kiépítettsége miatt a szennyvíz gyűjtése udvari szikkasztó aknákba történik, amely igen környezetszennyező. A projekt keretén belül olyan csatornahálózat kerül kiépítésre, amely biztosítja az ingatlanokon keletkező szennyvizek összegyűjtését, kijuttatását a szennyvíztisztító telepre, és végül a megtisztítását. A hálózat kiépülésével a településen lényegesen csökken a talaj, és talajvíz szennyezőanyag terhelése. Az építkezés ideje alatt a munkagépek által keltett zavaró zaj-, és rezgéshatásokkal, valamint a levegőkörnyezet átmeneti terhelésével, a porkoncentráció növekedésével kell számolni. Ezeket a legkorszerűbb technológia alkalmazásával minimálisra tudják csökkenteni. A szennyvíztisztító telep területe és tágabb környezete nem érint országos, helyi és egyéb természetvédelmi oltalom alatt álló területet, de a tisztított szennyvíz befogadó Fürj éri- Vidi ér-összekötő csatorna (Keleti csatorna) a Natura 2000 hálózat része. A Fürj ér-vidi ér csatornát kísérő nádas, bozótos sávban különböző madár fajok fészkelnek, a csatorna vize sok vízi élőlénynek ad otthont. A 6.3.1. Felszíni vizek című fejezetben található táblázatban a szennyvíztisztító telep 2013. január 1.- 2014. június közötti befolyó és elfolyó tisztított szennyvíz összesítő mérési adatai láthatóak. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a telepen a vizsgált időszakban BOI5 esetében egyszer, lebegőanyag tartalomnál kétszer volt határérték túllépés. Az üzemeltetési engedélyben előírt határértékeket a telep tudja tartani. A szennyvíztisztító 2004-óta üzemel, a tervezett korszerűsítés a jelenlegi telephelyen belül valósulna meg, ami a környező terület állapotában változást nem jelentene. A telep a korszerűsítés utáni üzemelése nem jelent veszélyt a kialakult növény és állatvilága számára. A fejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy az a környező területre minimális zavarást jelentsen, a lehető legjobb technológia alkalmazásával, a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékek (zaj-és rezgés, levegővédelmi) betartásával. 6.7. Havária A hálózat kivitelezése során havária helyzet a munkagépek nem megfelelő műszaki állapotából (olaj csöpögése, fokozott káros anyag kibocsátás a levegőbe), a munkavédelmi, technológiai előírások betartásának mellőzése miatt alakulhat ki. Az esetlegesen előforduló havária helyzetek üzemelés közben az alábbiak lehetnek: Elhárításuk: - szennyvíz kerül a csapadékvíz hálózatba - szennyvíz nyomóvezeték törése - átemelő üzemzavara - nyomóvezeték törése esetén felszíni vízbe kerül a szennyvíz 1. Ha szennyvíz kerül a csapadékvíz hálózatba: - a csapadékvíz csatorna elzárásával meg kell akadályozni a befogadóba jutását, - a csatornába jutott szennyezett vizet ki kell szivattyúzni - a szennyezett vizet be kell vezetni a szennyvízcsatornába 21
2. Ha a szennyvíz nyomóvezeték eltörik: - a nyomóvezetékre termelő átemelő leállítása - a kikerült szennyvíz továbbterjedésének megakadályozása földtöltés építésével - a gravitációs szennyvízcsatornába a kikerült szennyvizet bejuttatni - az eltört csővezetéket helyre kell állítani 3. Átemelők üzemzavara esetén: - a kikerült szennyvíz továbbterjedésének megakadályozása földtöltés vagy homokzsák töltés kialakításával - az átemelők helyreállítása - ha tározás van, a tározott szennyvíz visszavezetése az átemelőbe 4. Ha bekerül a szennyvíz a felszíni vízbe: - a szennyvízkibocsátás megszüntetése az átemelő leállításával - frissítővíz hozzáadásával a szennyezett felszíni víz hígítása, lefolyásának gyorsítása - meg kell akadályozni, hogy a szennyezett víz más csatornákba kerüljön, vízkormányzással - vezeték helyreállítása Az esetlegesen előforduló havária helyzet esetén azonnal meg kell szüntetni a további szennyezést, lokalizálni kell a környezeti elemekbe jutott szennyező anyagot és ezzel egy időben értesíteni kell az illetékes Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot, valamint a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóságot, illetve ha szükséges egyéb hatóságot. 22
7. A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése A tervezett szennyvízcsatorna hálózat kivitelezésének ideje alatt a környezetterhelés (levegő, zaj és rezgésterhelés stb.) megnő, de tartós környezetkárosodást nem okoz. A közvetett hatások hatásterülete a csatorna nyomvonalak, az átemelők 100 m-es körzetében állapíthatók meg. A telep fejlesztés kivitelezésének ideje alatt a környezetterhelés (levegő, zaj és rezgésterhelés stb.) megnő, ám tartós környezetkárosodást nem okoz. Műszaki, technológiai eszközökkel oly mértékig csökkenthetők a kedvezőtlen hatások, hogy határértéket meghaladó, jelentős mértékben zavaró következményekkel nem kell számolni. Az üzemelés a környezetre nem gyakorol káros hatást. 7.1. A hatótényezők által elindítható hatásfolyamatok A hatásfolyamatok bonyolult összefüggések hatására, közvetett és közvetlen hatások együtthatójaként alakul ki. A hatótényezők által elindítható hatásfolyamatokat a következő táblázatban foglaltuk össze: Környezeti elemek/ rendszerek Levegő Zaj és rezgés Felszíni és felszín alatti Hatótényezők Kivitelezési tevékenységek: - tereprendezés, burkolatok készítése, műtárgyak építése, - munkagépek károsanyag kibocsátása, Hálózat üzemelése: átemelők működése, havária Kivitelezés során fellépő zajhatás: - munkagépek működése Közvetlen hatások Ideiglenes levegőminőség romlás (porszennyezés) a munkaterület közvetlen környezetében Bűzhatás (átemelők közvetlen környezete) Zaj és rezgésszint átmeneti emelkedése Közvetett hatások Átmeneti zavarás, helyi ideiglenes levegőminőség romlás Nincs légszennyezés, bűzhatás Átmeneti zavarása Üzemelés közbeni zajkibocsátás Nincs zajkibocsátás Nincs zajkibocsátás Építési tevékenység: - tereprendezés, - gépek munkavégzése Munkaterület víztelenítése vizek Üzemeltetés - Talaj Építési tevékenység: - tereprendezés - gépek munkavégzése Üzemeltetés, udvari szikkasztóaknák kiváltása Építési tevékenység: tereprendezés, Embert és hallépcső építése élővilágot érő hatások Üzemeltetés A felszín közeli réteg bolygatása Talaj szennyezőanyag terhelésének csökkenése Zaj és rezgésszint változása Életkörülmények javulása Átmeneti vízdinamikai változás Talajvíz szennyezés mértékének csökkenése Munkagépek által okozott talajtömörödés Talaj szennyezőanyag terhelésének megszűnése Átmeneti zavarás Életkörülmények javulása 23