S Z I G E T I J Á N O S TANÚSÁGKÉNT, HA ÚJ NEMZEDÉK JÖN

S Z I G E T I J Á N O S TANÚSÁGKÉNT, HA ÚJ NEMZEDÉK JÖN - Zsidónegyed a Hód-vize partjától az Adriáig - Hódmezővásárhely 2007. 1

Társszerzők: Dr. Gärtner Róbert Dr. Salgó László Fotók: Szigeti János és archívuma, a Gärtner-család gyűjteménye Hegyi Endre (a vásárhelyi zsinagóga és terembelső) Munkatárs: Fülöpné Rákos Éva mutatók, bibliográfia, technikai szerkesztő A kötet létrejöttében segítettek még: Szepesi Judit Juhász Ágnes A kötetet kiadását támogatták: Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány Máyer Nyomda és Könyvkiadó A kötet megjelenésében segítettek: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely 2007. Szigeti János ISBN: Máyer Nyomda és Könyvkiadó 1163. Budapest, Cziráki utca 26-32 2

Tartalomjegyzék Multidéző és jelenkép : A hódmezővásárhelyi zsidóság a történelem sodrában 5 A hódmezővásárhelyi zsidó hitközség története a két világháború között 15 József Attila és a hódmezővásárhelyi zsidóság 53 Életutam támaszai és korszakai: 63 A nagyszülők 63 Édesapámról 65 Édesanyámról 67 Kelemen Károly: Bánat, mosolygás, szerelem és egy írógép 68 Nagynéném, Salgó Ilona 70 Nagybátyám, dr. Salgó László 71 Unokatestvérem, Dr. Salgó László 74 Dr. Salgó László: Diplomáciai tárgyalás 77 Dr. Salgó László levele Dr. Lázár János úrnak 81 Salgó László: Gondolatok a Vásárhelyi Könyvtárról 84 A Vészkorszakban 88 Szigeti János iskolái, főiskolai, egyetemi tanulmányai 91 Epizódok tanári pályámon 92 Adalékok a József Attila Általános Iskola történetéhez 102 Dr. Gärtner Róbert: Családi Tabló 113 Dr. Salgó László: Családi Mozaik 153 Dr. Salgó László: Epilógus 224 3

Mennyei Jeruzsálem az Adria-partján 229 A zsidónegyed 229 Velence dicsérete 236 Zarándokút a Miracoli-templomhoz 242 Kaleidoszkóp: 245 Abram /Ábrahám/ ősatya 245 Yitzhak Kashti: Vágyódás a Kedves után 247 Salóm minden nép számára 249 Ismeretlen adatok dr. Weisz Pál hódmezővásárhelyi működéséről 252 A fiumei /rijekai/ zsidóság történelmi útja 256 A helyreállított hódmezővásárhelyi zsinagóga és a Holokauszt Múzeum létesítése 262 Névmutató 266 Szigeti János tudományos munkássága, publikációi 274 Név és tárgymutató a bibliográfiához 316 Felhasznált irodalom 321 Képek 325 4

Multidéző és jelenkép : A hódmezővásárhelyi zsidóság a történelem sodrában 1770-ben Csongrád vármegyében még csak egyetlenegy zsidóról tesznek említést a források, Jakabról, aki Károlyi Antal gróf vásárhelyi uradalmában lakott, haszonbérbe vett földön gazdálkodott. A József-korabeli népszámlálás öt helybeli zsidót tüntetett föl. Szeremlei Sámuel ötkötetes városmonográfiájában foglalkozott a Hódmezővásárhelyen boldogulásukat kereső zsidók letelepedésével, habár hozzáteszi, hogy töredékes adatokkal rendelkezett. Cseh- és Morvaországból, valamint az osztrák örökös tartományokból származó zsidó bevándorló kevés akadt, annál több viszont az északnyugati területekről, így a Nyitra vármegyei, Ürmény községi, Pest vármegyei és torontáli letelepedő. A bevándorlás jelentősebb hullámai a XIX. század első-második évtizedében érték el alföldi városunkat. Az 1810-es években megkezdődött a hitközséggé való szervezkedés. Az 1817-i összeírás szerint Vásárhelyen 10 családatya, összesen 66 lélek élt. 1836-ban 38 családfő. Nyersbőr-kereskedéssel, italárusítással foglalkoztak, bár a XIX. század első felében még a zsidók jogi helyzete teljesen bizonytalan, mégis 1805-től iparosaik céhtagok lehettek. Egyesek megbízást kaptak az uradalom üzleti ügyeinek intézésére. Eleinte lakhatásért taksát fizettek az uraságnak, az útlevél nélkülieket pedig kitoloncolták. Néprajzi érdekességként említjük meg, hogy a gyűrűs zsidók tükröket is árultak. Sorsuk a földesuraság és a hatóságok kegyétől függött. A reformkorban a vásárhelyi, sámsoni, algyői és horgosi zsidókat együtt tartották nyilván. A városi tanács 1829-ben bizonyítványt adott ki arról, hogy a zsidók kereskedelmi tevékenysége az adózó népre nem káros, sőt tagadhatatlan hasznos. A hatóságok szerint a zsidók 5

kevesebb jövedelmet vallottak be a ténylegesnél. A szolgabírák a vármegyebeli zsidókra 4208 Ft-ot véve alapul 482 Ft 10 kr. türelmi adót róttak ki. Ugyanakkor minden más adónem is terhelte őket. A vásárhelyi zsidóság 1847-ig fizette a türelmi takság. A reformellenzék markáns képviselői Beöthy Ödön, Klauzál Gábor, Bezerédi István, az 1843/44. évi országgyűlésen fölemelték szavukat a zsidók polgárosítása érdekében. Ezidőtájt a város zsidó iparosokkal is dolgoztatott. Böhm Móritz zsidó orvost pedig 1838-ban a város sebészének választják meg. A sebészi tanfolyamot Bécsben végezte el. Wodiáner Sámuel ugyanakkor olajmalom alapítására kért és kapott engedélyt. 1845-1848 között 59 család költözhetett be a városba; s a 127 családfőből iparból 22-en, kereskedelemből 96-an éltek. A vásárhelyi zsidók az 1838-as években gondoskodtak imaházról. A hitközség megvásárolta Matók Sámuel ügyvéd házát, melyet imaházzá alakítottak át. Az istentiszteletek vezetését Steiner Izrael rabbi-helyettes, majd 1846-tól Grünhut Ábrahám választott rabbi látta el. Megvásárolták a szomszédos Kecskeméti-házat, s az így kibővített telken iskolát is nyithattak. 1844-ben új iskolaépületet is emelhettek a Nap utca elején (ma Szeremlei u.). 1845-től Stern Ignác (1810 k.-1865) főtanító oktatott-nevelt a zsidóiskolában. Stern annak a Löw Lipótnak (1811-1875) a szegedi környezetéhez tartozott, aki az asszimiláció lehetőségét kereste, s a felekezeti iskoláiban szorgalmazta a magyar nyelvű oktatást. Stern Ignác vezetése alatt altanítók is működtek. 1848 előtt a hitközség tanintézetében három évfolyamon folyt a tanítás. A tananyag minőségére és a tanítói munka hatékonyságára való tekintettel a magasabb osztályokban megemelkedtek a tandíjak. Stern Ignác az iskola számára tanrendet készített, melyet előljárói is helybenhagytak. 6

A vásárhelyi zsidók lelkesedéssel csatlakoztak a honvédsereghez, és mindenütt becsülettel megállták helyüket. 1848-ban a 127 családfő közül 40 nemzetőr került ki, s a honvédseregben zsidó törzstisztek, altisztek és közemberek is harcoltak. Wodiáner Zsigmond vörössipkás őrmester golyója terítette le Götz osztrák tábornokot. A hitközség megbízásából 1852-1857 között Busch Miklós szentesi építész templomot épített a növekvő gyülekezet számára. Löw Lipót 1857. május 15-én avatja föl a zsidó templomot. A rabbinikus hagyományoknak megfelelő Isten házát építtetett nagy anyagi áldozattal a helyi zsidóság. A közistentisztelet szent helyét a szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. A mór stíluselemeket is felhasznált eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetesen szecessziós díszítésű. A szent zsoltárok szellemében mind a négy jogcímnek megfelelt, mely az Istenház megnevezését tanúsíthatta: a hívek a templom bőségéből felvidámulnak, isteni örömök folyójából merítenek, az élet kútforrását találják, az Örökkévaló világosságában látnak világosságot. A reformkorban a reformátusok gimnáziumi és elemi iskolai osztályaiban tanuló zsidó vallású ifjak számadatára világít rá az alábbi táblázat: 1834 2 1838 6 1835 4 1845 9 1836 3 1846 3 1837 8 1847 8 1850 és 1880 között országosan is még mindig nagyarányú a zsidók bevándorlása. A nagyrészt Oroszország és Lengyelország felől betelepülőkkel 250 ezerről 625 ezerre emelkedett a hazai zsidóság létszáma, 1890-ben pedig elérte a 707 ezret. 1890-ben 451 ezer vallotta magát közülük magyar anyanyelvűnek. 7

1867. december 27-én az uralkodó szentesítette a XVII. törvénycikket a zsidók polgári és politikai emancipációjáról. Báró Eötvös Józsefnek a zsidók egyenjogúsításáért vívott két évtizedes küzdelme fényes győzelemmel ért véget. Új korszakot jelöl Seltmann Lajos (1854-1932) főrabbi működése. 1879-1932 között a vásárhelyi zsidóság vallási és szellemi vezetője. A pozsonyi nagymesterek híres tanítványa volt. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben és Berlinben végezte. 1878-ban lett rabbi Szegeden. Aztán Vásárhelyre került, ahol mint a papi jóság mintaképét tisztelték benne felekezeti különbség nélkül A kohaniták leszármazottja és tanítványa szerette és kereste a békét. A zsidó vallásos gondolat és kultúrkincs tudós terjesztőjeként tanított minden embert. Áhron, a zsidó nép első felszentelt főpapjának szellemében élt: kedvesnek, békeszeretőnek, megértőnek, humanistának ismerte mindenki. Tornyai János (1869-1936), a neves festőművész így idézte fel és méltatta a főrabbi nemes arcélét: Bölcs volt és jó volt a megboldogult rabbinus bácsi. Szeretett engem és én szerettem őt. Már iskolás koromban sokszor bementem az útbaeső zsidó templomba csak azért, hogy Őt hallgassam. Vonzott engem az Ő póznélküli egyszerű, nemes prédikációja. És soha nem jöttem el onnét üres kézzel, üres lélekkel. Egy súlyos bölcsességgel s egy nagy, illatos szeretetbokrétával amelynek az illatát most is érzem lettem gazdagabb. Ragyogó ékesszólása, tudománya, irodalmi munkássága nagy tekintélyt és népszerűséget szerzett neki városszerte. 53 éven át soha egyetlen anyagi természetű kívánságot kifejezésre nem juttatott. Került minden ünneplést. Soha semmiféle jubileumot személyével kapcsolatosan nem tűrt meg. Néhány nappal halála előtt végrendeletet diktált, megtiltotta a gyászjelentés kiadását és a temetői dicsérő beszédet. Érdemeit csak később méltatta Büchler Gyula rabbi és Steiner Ferenc hitközségi elnök. A vásárhelyi zsidók közül az első világháborúban harmincan áldozták életüket a különböző csatatereken. A 8

háborút követő két forradalomtól szinte teljesen távoltartotta magát a vásárhelyi zsidóság. 1920-ban a zsidó népesség városunkban 1226 főből állott. A háború után még sokáig gyűlöletbe torzul a népek lelke, ám a gyűlölködő nacionalizmus erkölcsi egyoldalúsága, szűkkeblűsége nem lehet se a kultúrának, se a vallásos érzésnek reneszánsza állapította meg Kecskeméti Ármin (1847-1944) makói főrabbi. A hazaszeretet a zsidóság alaptulajdonságai közé tartozott. Az 1868-as népoktatási törvény a zsidóság tanügyigazgatási szervezetét érintetlenül hagyta, így a fenntartó neológ izraelita hitközségek továbbra is maguk intézhették iskoláik irányítását, ügyes-bajos dolgait. 1880-ban már az izraelita hitközség négy évfolyamos elemi iskolát tartott fent. Csak az első és második osztály volt koedukált, a harmadik és negyedik osztályokban már külön tanulócsoportokat alkottak a fiúk és a lányok. Az iskola ekkor 5 tanerős, a tanulólétszám 210. A következő évben néggyel nőtt a tanulólétszám, 119 fiú és 95 lány iratkozott be. 1881-ben a református főgimnáziumban 80 zsidó vallású diák tanult. 1893-ban 292 izraelita tankötelest tartottak nyilván. Az alábbi táblázat a zsidó vallású gimnazisták, iparos tanoncok számának feltüntetése nélkül tartalmaz adatokat. A kisdedóvó- és tanintézetek statisztikájában böngészve, kitűnik, hogy zsidó és más felekezetű diákok elkülönítése sem történt meg az alföldi mezővárosban. Ha időnként a politika felnagyította is a zsidókérdést, a vásárhelyi zsidóság mindig is hajlamos volt arra, hogy a zsidó élet autonómiáját megőrízve a haza és az emberiség eszméjében tevékenykedjen, s betagolódjon a magyar kultúrába. 9

Az 1892/93. tanév Az oktatási intézet neve Tanulói összlétszám 10 Ebből zsidó vallású Kisdedóvók Mária Valéria kisdedóvó 170 49 Tarjáni kisdedóvoda 196 5 Susáni kisdedóvoda 254 30 Czuczi -féle óvoda 222 16 Újvárosi kisdedóvoda 204 2 Tabáni kisdedóvoda 270 4 Mindösszesen 1316 106 Tanintézetek Polgári leányiskola 150 52 Ismétlő iskolák 195 1 Az 1892/93. tanévben Hódmezővásárhelyen 10 231 tankötelest tartottak nyilván, az iskolába járó diákok száma csupán 5 692. A zsidó népiskola 1839-től 1949-ig működött a Szeremlei utca elején. A hódmezővásárhelyi izraelita hitközség 1933. augusztus 20-i közgyűlésének határozata szerint főtisztelendő dr. Weisz Pál (1908-1998) rabbi pályázatát fogadták el, s megválasztották a hitközség főrabbijává. A nagygyűlés jóváhagyása folytán jogerőre emelkedett rabbinikus pályakezdése. 1937-ig lelkészkedett városunkban, majd debreceni főrabbivá választották. Szüleim 1934. augusztus 5-i házasságkötésének vallási szertartását ő végezte. Dr. Weisz Pál sokoldalú feladatot látott el hitközségünkben. A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Ref. Gimnázium 1934/35. tanévi Értesítőjében (közzéteszi Varga Dezső igazgató) találkozunk dr. Weisz Pál főrabbi és Büchler Gyula rabbi nevével, akik felekezeti hitoktatók. Az említett tanévben a 276 tanuló közül 31-en zsidó vallásúak voltak. A hitközség levéltárában fellelhetők azok az iratok, amelyekből kitűnik, hogy dr. Weisz Pál a községkerület hitközségeiben jónéhány

estet szentelt a zsidó vallásnak és kultúrkincsnek. A hódmezővásárhelyi fiatal főrabbi battonyai előadásáról a Múlt és Jövő 1935. májusi száma is beszámolt. A zsidó hitközség főrabbija szívesen barátkozott keresztény kollégáival és tanártársaival, feltűnik legendás alakja és nyelvtudása a kortársak emlékezetében, midőn a héber nyelvből akár a latinba vagy az ógörögbe váltott át a tudományos témájú diskurzusokban. Mint ismeretes, a jeruzsálemi Scorpus-hegyi Héber Egyetem 1925. niszan 7-én nyílott meg, s az egész világ zsidósága számára a tudomány és a Tóra-Talmud központjává vált. Dr. Weisz Pál alakját úgy őrzik a vásárhelyi zsidók, mint aki kiválóan tudta felidézni kommentárjaiban a Biblia ősatyákkorabeli hitéletét, és aki egyszemélyes magántanára volt a bibliai tudományoknak, de csak földrajzi messzeségében maradt távol egy kis időre még a Héber Egyetemtől. Dr. Weis Meir a bergen-belseni koncentrációs tábort megjárva 1945-ben alijázott. Rövidesen a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora lett. 1990-ben a legmagasabb izraeli elismeréssel, az Izraeldíjjal tüntették ki a modern bibliatudomány világhírű tudósát. Hódmezővásárhelyen 1941-ben a zsidó népesség 1501 főből állt. Vásárhelyen nem hajtották végre a gettó-rendeletet, azonban erősen korlátozták a zsidó lakosság mozgási szabadságát. Az SS-alakulatokkal tökéletesen együttműködő Horthy-államapparátus pár hét alatt haláltáborokba induló vonatokra rakatta a teljes vidéki zsidóságot. 1944. június 15-én a makói csendőriskola ötven tagú csendőrosztagát Hódmezővásárhelyre vezényelték. Utasították őket, hogy a zsidó lakosságot a zsinagógába tereljék. Másnap kezdődött meg az összegyűjtés. A levéltári források 737 zsidó egyén Szegedre szállításáról tesznek említést. A munkaszolgálatosokkal együtt 859-et hurcoltak el otthonukból. Június 19-ig toloncúton a szegedi Cserzy Mihály utcai téglagyárba szállították őket. A IV. tisztogatási területről június 25-28. között 14 vonattal együttesen 40 505 zsidó fajú 11

személyt hurcoltak el. Megsemmisítő lágerek vártak rájuk, a soá-ból (A Holocaust héberül) csak kevesen jöttek vissza. Ma a helyi zsidó hitközség összlétszáma csupán ötven főből áll. Azt szokták mondani tréfásan, ahány zsidó, annyiféle zsidóság. A jelentős múltra visszatekintő zsidóság, miként a mi hitközségünk is, nem uniformizálható, maradéktalanul érvényesül benne az egyéniség sokszínűsége, és a körülményekhez történő sajátos igazodása. A vidéki zsidóság imádság házai egyúttal a magyar történelem szent emlékhelyei. Az 1985-ben műemléki védettséget kapott vásárhelyi zsidó templom a következő évben szerződéssel és vétellel városi tulajdon lett. E figyelemreméltó zsinagóga művészettörténeti szempontból értékes, belső berendezése az elmúlt század második felének átszellemült, finom stílusát hirdette. Tóraszekrényét, csillárait, szépen kidolgozott ornamentikáját, bútorzatát, szentélyét megcsodálhattuk, mindenkire igen kellemes benyomást gyakorolt. Szép volt a templom méreteiben és kidolgozásában. Egykor jelentős vallási élet lüktetett ebben a zsidó templomban. Az elsüllyedt történelmi érák, kérlelhetetlen diktatúrák mély nyomot hagytak a lelkekben, s a megváltozott gazdasági-társadalmi-politikai viszonyok megtépázták kívül és belül a falakat. 1987 és 1992 között a zsinagóga külső feltárása történt meg, majd napjainkra aláhanyatlott a renoválás. Az egykor szép, tágas belső tér lecsupaszítva szomorú képet mutat. Hódmezővásárhely népének nagy a restanciája, és cseppet sem kisebb valamennyiünk felelőssége. Építsük fel újra istenházát! A diaszpórában élő zsidóság alkalmazkodni tudott az újra befogadó nemzethez. A hajdani zsidóiskola két tantermét imateremmé alakították át, a legutóbbi évtizedben pedig az önkormányzat kimeszeltette a helyiségeket. A legválságosabb időkben is megtartották a vásárhelyiek az istentiszteleteket és a vallási ünnepeket. Hosszú névsort kellene ideírnom, akiknek múlhatatlan érdeme, hogy mindmáig tevékeny az itteni 12

hitközség. Az állandó veszélyeztetettséget felváltotta a viszonyok konszolidációja, az összezsugorodott objektív lehetőségekhez alkalmazkodni tudó hitközség nem veszítette el reményét, megszűnt kirekesztettsége, híven őrzi emlékeit, s egy népben, nemzetben gondolkodik. A zsidóság nem kisebbséget alkot, hanem a magyar nemzet egyik alappillérét. Felidézzük a prófétai mottót: Az igazak látják és ujjongani fognak, az álnokság elnémul, a gonoszság egészen eltűnik, mint a füst, mert elűzöd a gonoszság uralmát a földről. Azt szeretnénk, ha ez a jómkipuri jóslat megvalósulna. A zsidó hitközség vallási ünnepeire sokan jöttek el városunkból, Makóról is, más felekezethez tartozók is jól érezték magukat körünkben. Tuhutum utcai temetőjében három évszázad nemzedéke pihen, a sírok kegyelettel ápoltak, az itt nyugvók küzdelmes életét a késő utódok nem felejthetik. Az immár öt éve működő hódmezővásárhelyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság vallási és kulturális rendezvényei igen népszerűek a városban. Gazdag programot valósítunk meg. A hitközség elnöke és a baráti társaság vezetője egy és ugyanaz a személy, Vanderstein János, aki mély hittel és elkötelezettséggel teljesíti megbízását. A múlt évben a város vezetése és hitközségünk vendégül láthatta Yoav Givati urat, Tamar körzet (Izrael) polgármesterét. Nem sokkal később testvérvárosi kapcsolatot szentesíthettek az érintett polgármesterek. Ebben az évben egy mezőgazdasági küldöttségünk, majd egy turistacsoportunk látogatott el a zsidó államba. Neves izraeli tudósokat köszönthettünk körünkben Yitzhak Kashti-Elbogen (Tel-Aviv University School of Education) és dr. David Guttmann (Haifai Egyetem) professzorokat; utóbbi, aki két ízben is lenyűgözte előadásával a hallgatóságot, nekünk ajánlotta esszéjét Megújhódás és megbékülés, vagy mégis mondj igent az Életnek, mely a logoterápiáról szól. 1995. június 6-án és október 31-én dr. Landgrafné dr. Mózer Ibolya tanszékvezető (Szombathely, 13

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Történelem Tanszék) Zsidók a Római Birodalomban címmel nagysikerű studiumot tartott a hitközség és a baráti társaság estjén. Június 25-én, a Holocaust 51. évfordulóján Sömberger András körzeti rabbi (Pécs-Szeged) tartott mártíristentiszteletet, Klein Márton szegedi főkántor működött közre. Kapcsolatban állunk a cfát-i A magyar nyelvterületről származó zsidóság emlékmúzeumával, Josef Lustig igazgató úrral; a hódmezővásárhelyi zsidóságról szóló könyveket küldünk ki gyűjteményük számára. (1996.) 14

A hódmezővásárhelyi zsidó hitközség története a két világháború között Az első világháborút követő forradalmaktól távol tartotta magát a vásárhelyi zsidóság. A Tanácsköztársaság időszakában és az azt követő Horthy-rezsimben gyakorta rúgták fel a hatalmon levők városunkban is az annyira óhajtott vallási toleranciát és felekezeti békét. A proletárdiktatúra hónapjaiban öt prominens vásárhelyi zsidót internáltak. Azzal indokolták, hogy egy esetleges ellenforradalom mozgatói lehetnének. 1 A Vásárhelyen garázdálkodó terrorcsapat áldozata lett 1919. április 26-án három zsidó ember is. 2 A román megszállás is követelt áldozatot. Az 1920-as évek legelején a parlamentben és a sajtóban az antiszemiták előszeretettel szónokoltak vagy írtak a Magyarországon letelepedett galíciai zsidó menekültekről. A helyi sajtóorgánumok is súlyosan ártottak az emancipációt követő felekezeti békének. 3 Szívesen hivatkoztak a zsidó világuralmi törekvés hamis látszatára. 4 Joggal jegyezte meg Patai József (1882-1953): A gyűlölet és irigység természetrajzához tartozik, hogy nem akar tudni a statisztikáról, sem logikáról, sem józanságról, sem igazságról. 5 A konszolidáció visszaállította a normális 1 Dr. Silberstein Adolf: Hódmezővásárhelyi zsidók. 1943. p.: 137; reprint kiadása Máyer Nyomda, Budapest, 2004.; DCsMMT. A Csongrád megyei munkásmozgalom 1917-1919. augusztus 1. Szeged, 1969. 411-412. p. 2 Lásd mint előbb. Szenti Tibor: Tömeggyilkosság Hódmezővásárhelyen 1919-ben. = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve, 1997. H., 1998. 61-74; Földvári László: Román megszállás és terror Hódmezővásárhelyen 1919-1920. Norma Kiadó, H., 2004. 3 Horthy kormányzó a fehér terrorról és a zsidóüldözésről. = VRÚ. 1920. máj. 12. 1. p. 4 Az Ébredő Magyarok. = VRÚ. 1920. máj. 16. 2. p. 5 Dr. Patai József: Az antiszemitizmus Magyarországon, a galíciaiak és a morál. = Múlt és Jövő, 1918. aug. p.: 283-285. 15

állapotokat, azonban még hosszú ideig tartotta magát az a hamis nézet, hogy a trianoni békediktátumot a zsidókommunisták vezette forradalmakért rótták ki ránk. 6 A 132 258 kataszteri hold területen fekvő városunkban valamivel több mint 60 ezer lakos élt. 1920-1944 között a zsidó népesség száma 1226-1501 között mozgott. Az 1920-i népszámlálás szerint 1226 zsidó vallású személy élt a városban. 7 6 Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek, 1920-1944. = Századok, 2004. 1285-1304. p. 7 Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Budapest, 1929. 552-561; VRÚ. 1935. ápr. 28. 4. p.; Történeti Statisztikai Kötetek. Az 1941. évi népszámlálás. Bp. 1976. 16

A keresőképes zsidó lakosság megoszlása: férfiak nők Foglalkozási főcsoportok száma A mezőgazdaságban 14 3 Az iparban 120 50 A kereskedelemben hiteléletben 192 35 A közlekedésben 5 1 Az iparforgalomban 317 86 A polgári és egyházi közszolgálatban 42 11 A véderőben 13 -- Napszámos -- 1 Házicseléd -- 8 Nyugdíjas 24 37 Ismeretlen foglalkozásban 1 6 Az összlakosság statisztikai adatainak ismeretében a zsidók a körülményeket és a korszak termelési, közellátási színvonalát meghaladó eredményeket tudtak felmutatni. Különösen a kereskedelemben elfoglalt helyük meghatározó. Vásárhely legtöbb adót fizető polgárai (virilisták) között jó néhány zsidó kereskedőt, iparost, gazdálkodót, ügyvédet, orvost stb. találunk. 17

néhány zsidó kereskedőt, iparost, gazdálkodót, ügyvédet, orvost stb. találunk. 8 Foglalkozási alcsoportok férfiak száma Középbirtokos 5 -- 50-100 holdas kisbirtokos 1 1 Kisbirtokos 50 holdon alul 1 1 Kisbirtokos 5 holdon alul -- 1 Önálló iparos 56 30 Ipari segédszemélyzet 49 18 Önálló kereskedő 131 22 Kereskedelmi segédszemélyzet 37 5 Közlekedési segédszemélyzet 1 -- Értelmiségiek Gazdasági területen 5 -- Tisztviselők iparban 15 2 - kereskedelemben 24 8 - közlekedésben 3 1 Orvos (férfi és nő) 9 Ügyvéd (férfi) 12 nők 8 VRÚ. 1925. nov. 8. 3. p. 18

Az orvosi és ügyvédi pályákon működők esetében nem tesz különbséget a népszámlálási adat férfi és nő között. A zsidó vallású tanszemélyzet vonatkozásában a statisztikai adat két tanítónőre és egy tanítóra utal. Ezen kívül egy szerkesztőhírlapíró és egy szülésznő tartozott a zsidóság körébe. A statisztikai adatokat vizsgálva, jól látható, hogy a helyi zsidóság nagyrészt továbbra is kezében tartotta a kereskedelmet. Számarányukhoz képest jelentős az értelmiségi pályákon elhelyezkedők aránya. Egy későbbi adat szerint a 39 kamarai tagsággal rendelkező vásárhelyi ügyvéd közül 15-en zsidó vallásúak voltak. 1911-től 1926-ig 15 éven át Ániszfeld Sándor (1865-1926) töltötte be a zsidó hitközség elnöki tisztségét. A vásárhelyi hitközség népszerű elnökének vaskereskedése volt, ugyanakkor a helyi közéletben is ismert személyiségének számított, a városi th. bizottság tagjaként tevékenykedett. Vagyonának jelentős részét kulturális és szociális intézményekre hagyta, a hitközség részére alapítványt hozott létre 25 holdnyi földdel. Az elöljáróság megbízta Barcsay Jenő (1900-1988) festőművészt, hogy a hitközségi tanácsterem (Lloyd, Központi Kávéház, ma Zeneiskola nagyterme) részére készítse el Ániszfeld Sándor arcképét, amelyet ünnepi ülés keretében, ahol többek között a város vezetői jelenlétében, le is lepleztek. 9 Seltmann Lajos (1854-1932) főrabbi 1879-től 53 éven át volt a helyi zsidó hitközség rabbija. 10 Széles körben kivívta a más felekezetűek rokonszenvét a helybeli zsidóság iránt.. 11 Templom, iskola és család hivatásának magaválasztott 9 VRÚ. 1928. febr. 21. 2. p. 10 Szigeti János: Zsidók Hódmezővásárhelyen. Máyer Nyomda és Könyvkiadó, Hódmezővásárhely-Budapest, 2004. p.: 40. Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Bába Kiadó, Szeged, 2002. p.: 187-188. 11 Seltmann Lajos főrabbi emlékezete. Kiadja a Hódmezővásárhelyi izraelita hitközség. Szeged, 1932. p. 15. (a továbbiakban Seltmann-eml.k.) 19

munkaterületei. Főtisztelendői állását nem hivatalnak, hanem mindvégig hivatásnak tekintette, vagy ahogyan ő maga írta meg: A rabbi legfőbb és legszentebb feladata az, hogy a zsidóság erkölcsi eszményeit saját személyében és életmódjában megvalósítsa. A rabbi legyen mindenekelőtt czaddik és lámden, tudós, nemes szeretettel telt ember. 12 68 éves koráig heti 24 órában egyedül végezte az összes tanintézetben a hitoktatást. Nagysúlyú volt szava a szószéken, könnyüd volt tolla az írott szóban, könnyüd és fordulatos emlékezett meg róla a földkerekség legtudósabb rabbija, Löw Immánuel. 13 A zsidó kultúrát, az országos és helyi irodalmi, művészeti életet egyaránt szolgálták a hitközség estélyei, rendezvényei. Miként a helyi sajtóból is kiderül, népszerű és nyitott volt a város más felekezetű polgárai számára is. A Nőegylet 1923. február 17-i jótékonysági estjén fellépett az Iparos Dalárda is Bognár Rezső (1883-1963) karnagy vezetésével. A város kulturális, színházi életében később is jelentős szerepet játszó Kun Bálint (1896-1977) hegedűn játszott, Weisz Lászlóné Bánky Ida énekszámot adott elő. 14 A rendezvény színhelye a hitközség nagyterme volt, akárcsak a zsidó Leányegylet teaestélyéé. 15 1925. december 21-én a Nőegylet estélyén a hódmezővásárhelyi születésű operaénekesnő, Nagy Margit (1902-1941) lépett föl. Az 1929. december 1-i estjüket a Fekete Sasban rendezték. Nóti Károly (1892-1954) rendkívül népszerű kabarészerző a tréfáival közönségsikert könyvelhetett el. 16 A következő évben a Zsidó Leányegylet farsangi mókaestjének a Kaszinó adott helyet. Az egylet alelnöke, Boér 12 Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1896. p.: 181. 13 Seltmann-eml.k. p.: 33. 14 VRÚ. 1923. febr. 17. 3. p. 15 VRÚ. 1923. márc. 8. 3. p. 16 VÚ. 1929. dec. 1. 20

Ági oroszlánrészt vállalt az est sikerében. Nóti Károly: Kontra gyerünk című jelenetének szereplőit nagy taps köszöntötte. 17 Az eddigiekből is látható, hogy a Nőegylet széleskörű kulturális tevékenységével vívta ki a hitközség és a város osztatlan elismerését. A hitközség egyleteinek, ide értve az izraelita Kultúrcsoportot is, igazából fénykora az 1930-as évekre esett. Világháború, forradalmak és ellenforradalom, krízisek után ez a decennium (évtized) szinte szellemi centrummá léptette elő a helyi zsidóság kulturális és oktatási intézményeit. Érdemes közzétenni a Nőegylet 1931. november 28-i estélyének teljes műsorát, amelyet a Fekete Sas nagytermében rendeztek meg. Nagyszerű példa ez arra is, hogy miként fért meg egymás mellett az amatőr, műkedvelő és a hivatásos művészet, kulturmisszió. A fellépő művészek azonosítása érdekében zárójelbe tettük a születési és halálozási évszámot. l. Holló Pál dr. konferál. 2. Kiss József-verseket szaval Hont Ferenc [1907-1979] szavalóművész. 3. Emőd- Lányi: A pesti diák. Zágon-Lányi: A malom. Énekli Hont Erzsébet [1901-1954] operaénekesnő, zongorán kíséri Adorján István. 5. Puccini: Festő ária a Tosca c. operából, Kacsóh: Rákóczi megtérése. Énekli dr. Pártos István operaénekes, zongorán kíséri Porjesz Klára. 6. Ady: Emlékezés egy nyári éjszakára. Juhász Gyula: Ódon ballada. Szavalja Hont Ferenc szavalóművész. 7. Meyerbeer: Apród ária a Hugenották c. operából, Puccini: Nagyária a Tosca c. operából. Énekli Hont Erzsébet operaénekesnő, zongorán kíséri Adorján István. 8. Leoncavallo: ária a Bajazzók c. operából. Lehár Ferenc: Ária a Mosoly országa c. operettből. Énekli Pártos István dr. operaénekes, [1903-1942] zongorán kíséri Porjesz Klára. 9. Stilizált magyar tánc, táncolja Kálmán Bözsike. 10. Papa vizsgázik. Vígjáték 1 felvonásban. Írta Szenes Béla [1894-1927]. Szereplők: Ligeti papa: Rubinstein Herman, Ligetiné: 17 VÚ 1930. febr. 4. 21

Boér Ági, fiuk Laci: Wollner László, leányuk Sári: kertész Irénke, Stramm úr tanító: Kelemen Károly. Az Izraelita Nőegylet tisztelettel meghívja a város közönségét ezen jótékonyságú műsoros estélyére. Jegyek Weisz László [1890-1945] könyvkereskedésében kaphatók. 18 Az 1934. február 21-i Kiss József (1843-1921)- emlékest megnyitóját Galyasi Miklós (1903-1974) tartotta, Szemző Miklós (1913-2002) átérzéssel szavalta a verseket. 19 1934. április 9-én az Izraelita Kultúrcsoport műsoros estjén nagy sikert aratott Könyves Tóth Erzsébet (1904-1975) szegedi színésznő, aki verseket szavalt. A méltatások városunk kedvencének titulálták a művésznőt, akit 1929-1934 között láttak a Nyári Színkörben is fellépni. E kultúresten előadást tartott Roth Lívia tanítójelölt a modern gyermeknevelés aktuális kérdéseiről. Előadását a helyi újságban is olvashatták az érdeklődők. 20 A hálás publikum tapsolhatott a vásárhelyi zenetehetségek egyik ígéretének, Lehota Dezsőnek, aki Fraknói Rózsi zongoratanárnő kíséretével hegedült. A műsoros est helyszíne ezúttal a Kereskedelmi Testület nagyterme volt. A vidéken élő írók és költők irodalmi munkásságát a maguk városában, falujában rendszerint kevesen ismerik, és így kevesen értékelik is. Egyrészt ezt a jelenséget kívánta az Izraelita Kultúrcsoport ellensúlyozni, amikor 1934. április 25- nek napjára meghirdette Galyasi Miklósnak szerzői estjét. A fiatal költő második kötete, A nagy törvény mentén akkoriban került ki az Egyetemi Nyomdából, Kohán György festőművész illusztrálta a költeményeket. A bevezetőt dr. Róth László tartotta. Pákozdy Ferenc, a barát és költőtárs elmélyedő tanulmányban méltatta Galyasi költészetét. Orbán 18 VFÚ. 1931. nov. 22.; dr. Pártos I. szegedi rövidáru kereskedő a Kárász u-i Fischer és Pártos üzletben. Föllépett a szegedi színházban (Szu-Csong). Sztarij Oszkolban fagyott meg. dr. Apró Ferenc szíves közlése 19 VÚ. 1934. febr. 18. 20 VFÚ. 1934. ápr. 15. 22

Sándor (1893-1955) nótaénekes Galyasinak Rudolfi Rezső és Singer István által megzenésített dalait adta elő viharos tetszéstől kísérve, végezetül maga Galyasi Miklós lépett az emelvényre. 21 Az Izraelita Kultúrcsoport szezonzáró estjét 1934. május 16-án tartotta, ezen Pető György hegedűművész Porjesz Klári zongorista kíséretével szólószámokat adott elő. Dr. Weisz Pál (1908-1998), a tudós vásárhelyi főrabbi Konzervativizmus és modernizmus címmel tartott ugyanakkor előadást. 22 Néhány nappal később a Kultúrcsoport megtartotta rendes évi közgyűlését, melyen tisztújításra is sor került. Novák István elnök beszámolójában utalt arra, hogy az elmúlt évadban kilenc rendezvényt bonyolítottak le. Örömmel jelentette be, hogy egy episzkóppal bővült a hitközségi kultúrcsoport eszköztára. Elnök lett ismét Novák István. Jegyző dr. Goldmann Béla (1910-1990), helyettes jegyző dr. Szemző Miklós, az irodalmi szakosztály vezetője dr. Róth László, a zeneié Kun Bálint lett továbbra. Három évre választották meg az intézőbizottságot is. 23 1935. január 17-én az izraelita Kultúrcsoport rendezésében Szentgyörgyi László hegedűművésznek, a Budapesti Operaház koncertmesterének hangversenyére került sor. A zongorakíséretet Porjesz Klára látta el. 24 A következő műsoros estre február 6-án került sor. Tóth Lajos (1900-1986) római katolikus főkántor énekszámait zongorán szintén Porjesz Klára kísérte. Ekkor került sor dr. Hirschler Pál (1907-1944) székesfehérvári főrabbi Zsidó képzőművészet a szentírás korában című vetítettképes előadására. 25 Február 27-én a lelkes publikum Ascher Oszkárnak (1897-1965) 21 VFÚ., 1934. ápr. 22. 4.p.; VFÚ. 1934. ápr. 27. 3. p. 22 VFÚ. 1934. máj. 15. 3. p. 23 VFÚ. 1934. máj. 19. 1. p. 24 VFÚ. 1934. jan. 22. 3. p. 25 VFÚ. 1935. febr. 5. 3.p.; dr. Hirschler Pálról Új Élet, 2004. máj.1.5. p. 23

tapsolhatott. 26 A kultúrcsoport április 15-i rendezvényét a 12. században Cordovában született Maimonides emlékének szentelte, aki a zsidó írástudomány kimagasló tekintélye, nagynevű hittudós és orvos volt. Vallásfilozófiai műveit is nagyra becsülik. Két előadásra is sor került, dr. Weisz Pál főrabbi Maimuni Mózesről, Müller László a 800 éves Maimonides modern filozófiájáról értekezett. 27 A vásárhelyi zsidóság részt vett az 1934. július 13-án megalakult Tornyai Társaság munkájában. Galyasi Miklóst titkárnak, Plohn Józsefet (1869-1944) ellenőrnek, Weisz Mihályt (Cseszkó Mátét) (1871-1936) vizsgálónak, Arany Jánost (1871-1944) a rendes tagok közé választották. A következő év februárjában a Tornyai Társaság rendezésében lépett föl Fraknói Rózsi, aki Bach zongoraversenyét játszotta el, ám sikerében osztozott a duplakvartett, amelynek tagjai voltak Kun Bálint, Nagy Jenő, Bárány János, Szántó József, ifj. Lázár Lajos, Steiner Károly, Goldmann István dr. (1905-1958), Virágos Mihály. A műsoron szerepelt még Csajkovszkij D-dúr kvartettjének Andante-ja. Bárány János (1902-1944) és Szántó József (1901-1944) a Holocaust áldozata. 28 A zsidó irodalom reprezentáns alakjainak, Patai Józsefnek (1882-1953), aki egyúttal a Múlt és Jövő irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője volt, és Zsolt Bélának (1895-1949) is szenteltek irodalmi matinét, felolvasó estet. 29 Korántsem teljes a felsorolásunk, hiszen korábban és a későbbiekben is helyi és fővárosi művészek, rabbik és írók 26 VFÚ. 1935. febr. 23. 27 VFÚ. 1935. ápr. 14. 28 VFÚ. 1935. febr. 9. 2. p.; Dömötör János: A hódmezővásárhelyi Tornyai Társaság. = Élet és Tudomány 1985. jan. 18. A további irodalom felsorolását ld.: Kőszegfalvi Ferenc-Borus Gábor: Dömötör János bibliográfia. = Dömötör János emlékkönyv. Hódmezővásárhely, 2002. 267-324. p. 29 Szigeti János: A hódmezővásárhelyi zsidó hitközség múltja és jelene. = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000. Máyer Nyomda és Könyvkiadó H.-Bp. 2001. 24-32. p. 24

léptek föl a hitközség kultúrcsoportjának estjein. József Attila életművében is említésre méltó esemény amelynek egész kis irodalma van az 1932. december 14-i előadása A legújabb magyar költészetről. 30 1928. december 26-án az Izraelita Hitközségben tisztújításra került sor. A vezetőség tagjait három évre választották meg. Az elöljáróság névsora: elnök dr. Szemző Miksa, alelnök Steiner Ferenc, iskolaszéki elnök Reich Ede, pénzügyi elnök dr. Goldmann Mór, gazdasági elnök Weisz Miklós, templomgondnokok Bíró Gábor és Kertész Sándor, iskolai gondnokok dr. Klein László és Nagy Ernő, pénztárnok Bárány Béla, ellenőr Klein Miksa. Képviselőtestületi tagok: dr. Ambrus Endre, Balassa József fakereskedő, Blum Adolf, Czukor László, dr. Dániel Jenő, dr. Erdős Jeromos, Friedmann Hermann, Gádor Pál, Gál Ármin, dr. Halász Manó, Keleti Adolf, Mandl Izidor, Mannheim Lipót, Miskolczi Ármin, dr. Müller Ferenc, Popper Lipót, Roth Ignác, Salgó Samu, Schwimmer Lajos, Singer Andor, Novák József, Szécséner Mór, dr. Weisz Adolf, Wollner Károly. 31 Dr. Szemző Miksa (1876-1929) sikeres ügyvédi tevékenységének, szaktudásának köszönhette, hogy szülővárosa és hitközsége egyaránt számíthatott munkájára. Törvényhatósági bizottsági tagként és tiszteletbeli főügyészként egyéniségét és tudását alá tudta rendelni a köznek. A város első szabadkőművesei között találjuk. 32 A helyi Virradat-kör tisztikarába is beválasztották. A páholy 23 alapítója között Szemző ügyvéden kívül több zsidót találhatunk, így Adler Géza korábbi hitközségi elnököt, dr. 30 Kőszegfalvi Ferenc Szigeti János: Én, József Attila, itt vagyok! A költő vásárhelyi világa. (Vásárhelyi téka 16.) Máyer Nyomda és Könyvkiadó, H.-Bp. 2005. 31 VRÚ. 1928. dec. 30. 32 Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholy megalakulása. = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve, 1998. H., 1999. 25

Wilheim Arnold ügyvédet, dr. Müller Ferenc orvost, dr. Müller Jenő ügyvédet stb. Székfoglaló beszédében főbb célkitűzéseit négy pontban foglalta össze: 1. hogy szeressük sokat szenvedő szerencsétlen hazánkat bárminő vihar és vész közepette is. 2. Féltő gonddal ápoljuk hitünket és vallásunkat és annak minden intézményét. 3. Tegyük lehetővé tisztviselőink tisztességes megélhetését. 4. A szűkölködőket tőlünk telhetőleg gyámolítsuk. Elnökségének idején fellendült a hitközség kulturális élete, javaslatára a hitközség megfesttette elődje, Ániszfeld Sándor arcképét, megünnepelték Seltmann Lajos működésének 50. évfordulóját. Szemző Miksa 1926. januárjától élete végéig töltötte be a hitközség elnöki posztját. 33 Dr. Szemző Miksa utóda a hitközségi elnöki székben, több cikluson át, 1929-1938 között Steiner Ferenc lett. Az elöljáróságot és a hitsorsosokat régóta foglalkoztatta az a terv, hogy a szegény sorsú zsidó öregeknek, időskorú, magára maradottaknak afféle menedékhelyet létesítsenek. 1931-ben anyagilag is elhárult az utolsó akadály az intézmény megvalósulása elől. A külföldre elszármazott Reisz Károly és neje e célra tett 5000 pengős alapítványa, amely ekkorra már számos adománnyal kiegészülve 11 000 pengőre rúgott, lehetővé tette a gr. Bethlen István utca 13. sz. (ma: Táncsics Mihály utca) ház megvásárlását, amelyet a menház céljára átalakítottak. Klein Miksa 1940-ben bekövetkezett haláláig állott a hitközség legújabb intézményének élén. 34 Dr. Weisz Pál (1908-1998) főrabbi foglalta el a Seltmann Lajos (1854-1932) halálával megüresedett rabbiszéket. Az intervallum alatt (1932-1933) a rabbi teendőket Büchler Gyula hitoktató-rabbi végezte. A 33 Hódmezővásárhely életrajzi lexikon. Szeged, 2002. 212-213 p. (A szócikket Szigeti János írta). 34 Silberstein, 1943. i.m. 140; 1936. május 10-én Steiner Ferencet ismét megválasztották hitközségi elnöknek. = Népújság, 1936. máj. 12. 3. p. 26

hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség Közgyűlésének 1933. augusztus 20-i határozata szerint főtisztelendő dr. Weisz Pál rabbi pályázatát fogadták el, s megválasztották a hitközség főrabbijává, amely a nagygyűlés jóváhagyása folytán jogerőre emelkedett. 1933-tól 1937-ig töltötte be a rabbiszéket városunkban. Rátermettségével, ékesszólásával, tudásával tűnt ki. Találóan írta a hozzá hasonló körülmények között működő vallási vezetőkről Scheiber Sándor professzor: A vidéken egyszemélyes Akadémiák voltak. A tudós rabbi pályatársak nélkül dolgozott. 35 A vásárhelyi főrabbi gyakran bejárta a községkerület hitközségeit, hogy egy-egy estét szenteljen a biblikus tudományoknak, a zsidó vallásnak és kultúrának. A battonyai rendezvényen dr. Frenkel Jenő (1902-1989) szegedi rabbival együtt szerepelt. 36 A fiatal főtisztelendő dr. Weisz Pál őszinte hittel és nem kevés pátosszal köszöntötte a helyi napilapban az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc évfordulóját, tefillóját, főimáját az egyik helyi napilap is közölte. Többek között ez hangzott el: Add ó Isten, hogy legyen egy esztendőben 365 március idusa. Engedd, hogy lehessen életünk egyetlen örök nagy szabadságünnep. Adj e Hazában és határain túl nyugvó hősöknek, szabadságharcosoknak csendes nyugalmat, édes álmodást. 37 Négy esztendős itteni működése alatt kapcsolatba került a város szellemi és társadalmi életének jelentős személyiségeivel, különösen jó és baráti kapcsolatot 35 Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet. Bp. Makkabi, 1996. 1028. p. 36 Múlt és Jövő. 1935. május, 158. p.; Frenkel Jenő a szegedi zsinagógában emléktáblát kapott 1998-ban. dr. Apró Ferenc szíves közlése. 37 VRÚ. 1935. márc. 15. 2. p. 27

ápolt a Bethlen Gábor Ref. Gimnázium tanáraival. 38 1937-ben Steiner Ferenc elnök kezdeményezésére ötszáz kötetes könyvtár létesült. A gyűjtemény zömében jiddis imakönyvekből állott, azonban lapokat, mint a Remény c. ifjúsági folyóiratot, vagy a Múlt és Jövő periodikát is megrendelték. Az állomány újabb és újabb kötetekkel gyarapodott. A könyvtárat a zsidó elemi népiskola egyik termében helyezték el. A hódmezővásárhelyi izraelita elemi népiskola a Nap utca 3. szám (ma: Szeremlei utca) alatt működött, öt tanteremmel állott az oktatási intézmény rendelkezésére. 39 A tantermekbe egy széles, oszlopos, a templom felé nyitott folyosóról lehetett belépni. Hattól tizenkettedik életévüket betöltött tanulók járhattak ide, elenyésző számmal más felekezetű diákokat is felvettek. A zsidó vallású tanulók a szülők, vagy a gyám kérésére a sabat (szombati nap) idejére felmentést kaptak az írásos vagy rajzi munkák alól. Zsidó vallású tanulók állami vagy más felekezeti iskolába is jártak, mint például a Hódmezővásárhelyi Állami Polgári Leányiskolába is: 40 38 Minden konvenció nélkül Schöner Alfréd beszélgetése Meir Weiss professzorral. = Szombat, 1993. jún. 21-22.p.; Komoróczy Géza- Schweitzer József: A Biblia bensőséges értelmezője. = uo. 24-25.p.; László József: Meir Weiss emléke (nekrológ). = Új Élet, 1998. okt. 15.; Szigeti János: Zsidók Hódmezővásárhelyen. H.-Bp. 2004. 59-62.p.; Szigeti János: Emlékezzünk Weisz Pálra, a tudós hódmezővásárhelyi főrabbira. = Új Élet, 2004. szept. 15. 6. p. 39 Az előzményeket lásd.: Szigeti János: A vásárhelyi izraelita népiskola a vallás, a tudomány és a kultúra szolgálatában. = A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 2001/2002. évi Évkönyve, 43-59. p.; Szigeti János: Az iskoláztatás kezdetei és az első iskolai épületek Hódmezővásárhelyen. = Szeremlei Társaság Évkönyve, 2003. 10-16.p. 40 A Hódmezővásárhelyi Állami Polgári Leányiskola Értesítői. Az intézet 1870. óta állt fent, amely felsőbb leány/nép/iskolaként kezdte meg működését. 1888-ban lett községi, majd 1894-ben állami polgári leányiskolának minősítették. Az 1943-44-es az 55. tanév. 28

Tanév Összes tanuló száma Izr. vallású tanulók száma 1921-22. 278 36 1922-23. 286 44 1923-24. 294 45 1924-25. 266 42 1927-28. 198 16 1929-30. 157 7 1930-31. 166 6 1940-41. 233 8 1941-42. 233 6 1942-43. 251 4 1943-44. 278 8 Az iskola megalapítását követően az 1921-1922. tanévig Seltmann Lajos főrabbi hitoktatóként működött. Őt követte Büchler Gyula rabbi. Később az izr. tanulók részére főigazgatói engedéllyel a hitoktató rabbi bibliaórákat tartott. A két világháború között a zsidó hitközség elemi népiskolája egy-két tanerős, osztatlan, amelyet 14 tagú iskolaszék felügyelt, melynek az elnöki teendőit dr. Blantz Béla (1896-1944) látta el. 29

A Hódmezővásárhelyi izr. elemi népiskolába az 1932-1933. tanében beiratkozott tanulók 41 Osztály Fiú Leány Összesen I. 8 5 13 II. 5 8 13 III. 8 8 16 IV. 2 8 10 Együtt: 23 29 52 Az 1942/43-as tanévben 42 tanuló iratkozott be. Az 1911. március 5-én létrehozott Beregi Lajosalapítvány a szegény sorsú tanulókat tankönyvekhez, tanszerekhez juttatta, és téli ruházattal látta el. 42 Az iskolafenntartó bár a hitközség volt, azonban maradéktalanul érvényesült az állami oktatási intézmények 41 CSML. Csongrád m. és Szeged sz. kir. város kir. tanfelügyelőinek iratai. 2523-9/1932. 42 CSML. Kir. Tanfelügyelőség iratai VI.50. 4245/1929. 30

alaki (működési, szervezési) és fegyelmi szabályzata. Bizonyos autonómiát is kapott a zsidó elemi népiskola a hittan, a héber nyelv tanítása, később az iskolaotthonos keret kialakítása, a vallási ünnepek megtartása és egyéb területeken. Az elemi iskolai tanítókat az iskolaszék pályázat útján választotta. A közismereti tárgyak oktatásának felügyeletét a tankerületi hatóság látta el. A két világháború között a zsidó elemi népiskola tanítóinak doyenje Kemény Simon (1865-1941) igazgatótanító volt. Nagykanizsán született. A csurgói állami tanítóképzőt 1885-ben végezte el. Tanított Libetbányán (ma L ubietova, Szlovákia), majd a Frim-féle országos intézet főtanítója lett. Ezután négy évig Bátorkeszin (Bátorové Kesy, ma Vojnice) működött. 1893. június 19-én az iskolaszék pályázatára ötven aspiráló közül Kemény Simon bátorkeszi vezértanítót választották meg. Igazgatása idején virágzott az iskola. Szeremlei Sámuel a zsidó hitközség és iskolák története érdemes írójaként tartotta számon. Pedagógiai lapokban is írt, mintegy 15 évig a Magyarország tudósítója. 1923-tól 1926-ig a zsidó hitközség jegyzője. 1925. január 1-én negyven évi szolgálat után vonult nyugdíjba. Továbbra is tanított németet, algebrát, valamint előkészített vizsgára. 1892- ben házasságot kötött Hartmann Antóniával, egy fiuk és egy leányuk született. 43 Havas Hajnal 1893. január 6-án született. Tanítói oklevelét 1912. június 23-án szerezte. Szolgálati idejének kezdete 1926. október 26. A Hódmezővásárhelyi Izr. Elemi Népiskolában leghosszabb ideig ő működött. Rendkívül pontos, pedáns, szigorú nevelőnek ismerték. A Vészkorszak idején 1944. június 16-án a szegedi téglagyárba, majd 43 Szeremlei Sámuel: Hódmezővásárhely története. H., 1913. 5. köt. 1039. p.; Fejérváry József: Vásárhely története családok tükrében. H., 1929. 228-229. p. 31

Strasshofba deportálták, ahonnan 1945. május 7-én tért vissza. 1947. szeptember 18-án városunkból a szegedi izr. általános iskolába helyezték. 44 Gruber László (1909-1987) Bodrogszerdahelyen született 1909. november 17-én. Édesapja Gruber Izsó MÁV tisztviselő, édesanyja Apfelzweig Amália. Iskoláit Debrecenben végezte. Az 1921-ben megnyílt debreceni Zsidó Reálgimnáziumban érettségizett. Alma materének kitűnő tantestülete volt, első igazgatója dr. Kardos Albert (1861-1945) irodalomtörténész. Utána Frankfurt am Mainban tanult énekelni, s közben Németországban munkát vállalt. Egy év után hazajött, s beiratkozott a tanítóképzőbe, ahol 1933. június 23-án kántortanítói oklevelet szerzett. A hódmezővásárhelyi izraelita hitközség 1934. szeptember 22-i közgyűlésén úgy határozott, hogy a helyi izraelita elemi népiskolába 1934. október 1-jétől 1935. június 30-ig terjedő időre, iskolai évre, próbaidőre, megbízza a kántortanítói teendők ellátásával. Ezen felül a főkántori, előimádkozói, karvezetői teendőknek is eleget tett, majd a végleges kinevezése is megtörtént. A hitközség iskolája két tanerős volt, Havas Hajnallal ketten 60 diákot tanítottak. 45 A zsidó örömünnepek közül talán leginkább nyilvánosságot a Chanukka kapta. Az egyetlen ünnep, amelyet külön kötelesség közhírré tenni, propagálni. A chanukkai gyertyagyújtás nyolc napját, a szertartásokat, szokásokat a lakosság érdeklődése kísérte. A zsidó vallású diákok sokféle lehetőséget kaptak a szereplésre, az énekre, a táncra, mint ahogy az egykori Chanukka-ünnepély műsorából kiderül: Az izraelita vallású középiskolai tanulók 1931. december 7-én, hétfőn délután 6 órakor a Korzó Moziban tartandó Chanukka ünnepélyének műsora: 1. Hiszekegy, énekli a tanuló ifjúság. 2. Megnyitó beszédet mond Büchler Gyula 44 CSML HL. Polgm.ir.105/1946.; 11/1947. 45 Szigeti János: Zsidók Hódmezővásárhelyen. 26-31. p. 32

rabbi. 3. Prológ. Írta Patai József, szavalja Teltsch Zsuzsa polgári iskolai tanuló. 4. Testvér. Írta Szabolcsi Lajos, szavalja Schlesinger József gimnáziumi VIII. o. tanuló. 5. Chanukkagyertyákat meggyújtják: Kerekes Imre és Singer István gimnáziumi IV. o. tanulók. 6. Moauz-Zur, énekli a tanuló ifjúság. 7. Egy zsidó apa a fiához. Írta: Patai József, szavalja Steiner György gimnáziumi V. o. tanuló. 8. Bölcsesség könyvéből. Írta: Szabolcsi Bence, szavalja Singer Rudolf gimnáziumi VII. o. tanuló. 9. Rachmaninoff: Cis-moll prelude. Zongorán játssza: Halász Ilonka gimnáziumi VI. o. tanuló. 10. Chanina a máglyán. Írta: Patai József, szavalja Wilheim Dezső gimnáziumi VII. o. tanuló. 11. Zengjünk hálaéneket. Énekli a tanuló ifjúság. 12. Van Isten. Írta: Sebestyén Károly, szavalja Nagy János gimnáziumi VIII. o. tanuló. 13. Dancia: Harmadik hegedűszóló. Játssza: Rubinstein Nándor, zongorán kíséri Halász Ilonka gimnáziumi tanuló. 14. A Sinaj. Írta: Kiss Andor, szavalja Kálmán Böske gimnáziumi VIII. o. tanuló. 15. Új lángok gyulladnak. Írta: Pap Izsák. Előadják: Lévai Éva, Klein Ilona, Gonda Magda, Német Zsuzsa, Lindenfeld Mária, Böhm Anna, Nagy Júlia, Langer Ella, Kun Anna líceumi tanulók. 16. Himnusz. Énekli a tanuló ifjúság és a közönség. 46 Az 1938. évi XV. törvénycikk a magyarországi zsidókat korlátozó jogszabályokat tartalmazza. A zsidóságra vonatkozó törvények és rendeletek nem csupán a hitközségi tagok elszegényedését vonták maguk után, de lelki vonatkozásban is fájdalmas eseményeknek lettek okozói. 47 46 VRÚ. 1931. dec. 7.; Az 1925. dec. 14-i Chanukka ünnepély műsorát lásd VRU. 1925. dec. 19. 2. p. újraközlését lásd: Kőszegfalvi Ferenc-Szigeti János: Én, József Attila, itt vagyok! A költő vásárhelyi világa. H.-Bp. 2005. 80. p. 47 dr. Silberstein i.m. 142. p. 33

Hosszan lehetne sorolni, hányféle állásból bocsátottak el zsidókat, hányféle foglalkozást nem űzhettek. 48 Dr. Silberstein Adolf (1905-1970) 1905. november 20-án született Kunszentmártonban. 1932-ben avatták rabbivá. 1932-1938 között Siklóson töltötte be a rabbiszéket. 1938. november 6-án megtartott ülésén a hitközség úgy határozott, hogy dr. Weisz Pál Debrecenbe történő távozása után dr. Silberstein Adolfot hívta meg főrabbijának. A hitközség élén 1938 és 1940 között Dr. Ambrus Endre állt, mint világi vezető. Lemondása után dr. Deutsch Bélát (1894-1961) foglalta el az elnöki széket. 49 Nem lenne teljes a kép, ha nem utalnánk arra, hogy Szegeden Löw Immánuel (1854-1944), a 20. század egyik legnagyobb botanikusa és művelődéstörténésze, Makón pedig dr. Kecskeméti Ármin (1874-1944), a híres történész, a szegedi tudományegyetem magántanára állt a gyülekezet élén. Említsük meg a makói ortodox csodarabbi, Moshe Vorhand nevét (1860-1944), aki hitet adott a Vészkorszakban a szenvedőknek. Ő jövendölte meg, hogy a makói ortodox zsidók nagyobb része átvészeli az üldöztetés poklát. 50 1939-ben az úgynevezett második zsidótörvény a zsidóság számarányát az egyes kamarákban, illetve foglalkozási ágakban 6-12 %-ban maximálta, emellett számos egyéb megszorítást is tartalmazott. Egyre többen vesztették el egzisztenciájukat. Névjegyzékeket kellett készíteni a zsidó és nem zsidó kamarai tagokról. A diszkrimináció a gazdaság, a társadalom, a kultúra, szinte az élet minden területén 48 Karsai László: A magyarországi zsidótörvények és rendeletek 1920-1944. = Századok, 2004. 6. sz., 1290 p.; Pók Attila: Bűnbakkeresés a huszadik századi Magyarországon. = Történelmi Szemle, 2005. 1-2. sz., 47-67.p. 49 Hódmezővásárhely életrajzi lexikon. Szeged, 2002. (A dr. Deutsch Béla szócikket Szigeti János írta.) 50. p. 50 Tóth Ferenc: A makói zsidóságról. = Marosvidék, 2002. máj. 3. évf. 1. sz. 3-9. p.; Makói holocaust emlékkönyv. Szegedi Zsidó Hitközség, 2004. 34