Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
A kiadvány megjelenését támogatta:
Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az ifjúság élethelyzete a régióban...7 Demográfiai helyzet...7 Az ifjúsági korosztály aránya...7 Családi háttér...7 Gyerekszám, gyermekvállalási tervek...8 Oktatás...9 Iskolai végzettség...9 Nyelvtudás... 10 Ingázás... 10 Munkaerő-piaci helyzet, Foglalkoztatottság... 11 Foglalkoztatottság, munkanélküliség, foglalkoztatottsági formák... 11 Diákmunka... 12 Gazdasági és szociális helyzet... 12 Gazdasági háttér, pénzügyi helyzet... 12 Lakáshelyzet... 14 Szabadidő-eltöltés és médiahasználat... 15 Szabadidő, szabadidős intézmények... 15 Info-kommunikációs eszközök használata... 16 Médiafogyasztás... 18 Egészség, életmód... 19 Sport, erőnlét, közérzet... 19 Szenvedélybetegségek, függőségek, egészségtudatosság... 20 Közösség, részvétel, közélet... 21 Önkéntesség... 21 Részvétel a közösség ügyeiben... 22 Problémák... 23
Szakmai struktúrák... 25 Ifjúságszakmai intézményrendszer... 25 I. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztály... 25 II. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat... 26 III. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda... 27 IV. Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ... 28 V. Ifjúsági irodák, ifjúsági információs pontok és a HAYICO Irodahálózat... 29 VI. Integrált Közösségi Szolgáltató Terek... 30 VII. Önkormányzatok... 30 VIII. Civil szervezetek... 32 Szolgáltatások... 35 I. Ifjúságügyi tervezést segítő elemek... 35 II. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai elemek... 36 III. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei... 36 IV. Ifjúsági közösségi terek... 37 V. Ifjúsági szálláshelyek... 37 VI. Drogprevenciós szolgáltatások, intézmények, szenvedélybeteg-ellátás... 37 Szakképzés... 37 Források... 39 I. Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram... 39 II. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács... 40 III. TÁMOP... 41 IV. Fiatalok Lendületben Program... 41 Összegzés... 43 Felhasznált irodalmak, dokumentumok és források... 45
Bevezetés Az alábbi kiadvány célja, hogy több szempontból bemutassa a közép-magyarországi fiatalok helyzetét, lehetőségeit és problémáit, ezzel segítve az ifjúságügyi tervezés folyamatát. A helyzetelemzés alapvetően három részre tagolódik. Az első nagy egység magukat a régió területén élő fiatalokat vizsgálja. Ezekben a fejezetekben a korosztály demográfiai, gazdasági, egészségügyi és egyéb jellemzői kerülnek tárgyalásra, azonosítva a legfontosabb jellemzőket. Az elemzések legnagyobbrészt az Ifjúság 2008 országos felmérés adatai segítségével készültek. Ahol erre lehetőség volt az adatokat összevetettük az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 kutatás eredményeivel. A második nagyobb rész az intézményi struktúrát méri fel, bemutatva a fiatalokkal foglalkozó intézmények minden szintjét, és azok helyzetét a régióban. Végül a harmadik nagyobb rész a régió ifjúsági témában mutatott forrásfelvételét elemzi. A helyzetelemzés azonban még nem teljes. Ez a dokumentum az elkészültét követő hónapokban szakmai konzultáció keretében kerül megvitatásra a régió érintett szervezeteivel és szakembereivel. Az elemzés és az azt követő konzultáció eredménye pedig egy olyan probléma- és célstruktúra elkészítése lesz, ami szilárd, empirikus alapokon nyugodva gyűjti össze a legjellemzőbb nehézségeket és a kívánatos fejlődési irányokat. 7
Az ifjúság élethelyzete a régióban DEMOGRÁFIAI HELYZET Az ifjúsági korosztály aránya A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008 januárjában Közép-Magyarország lakónépessége csaknem három millió fő, ami azt jelenti, hogy ez a régió a legnépesebb az országban, és egyben ezen a területen a legnagyobb a népsűrűség is. Népességi adatok a régiókban Lakónépesség (ezer fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) Közép-Magyarország 2 897, 3 419 Közép-Dunántúl 1 104,8 99 Nyugat-Dunántúl 997,9 88 Dél-Dunántúl 960,1 68 Észak-Magyarország 1 236,7 92 Észak Alföld 1 514 85 Dél-Alföld 1 334, 5 73 Mindemellett Közép-Magyarország népessége nő, vagyis a bevándorlás ellensúlyozni tudja a negatív népesedési folyamatokból származó népességfogyást. Pest megye az egyetlen Magyarországon, ahol a rendszerváltás óta folyamatosan nő a lakosságszám, elsősorban a szuburbanizációs folyamatok miatt. 2008-ban a megyei népesség 1,5%kal növekedett. 1 Ez egyben azt is eredményezi, hogy Közép-Magyarországon a legnagyobb a fiatal népesség aránya: 28%. Ez jóval meghaladja minden más régió adatait: a sorban második Észak-Alföldön az arány csupán 15%. Vagyis a régióban nagyjából 700.000 fiatal él. Családi háttér Közép-Magyarországon a fiatalok háztartásaiban átlagosan 3.46 ember él. Ez valamivel kisebb az országos átlagnál, ami 3.74. Közép-Magyarországon a fiatalok legnagyobb arányban (32%) háromfős otthonokban laknak míg országosan a legnagyobb arány a négyfős háztartások körében mutatkozik (32%). Ugyanakkor csupán minden tizedik közép-magyarországi fiatal él ötfős háztartásban, míg az or- 1 A demográfiai folyamatok regionális különbségei, KSH, 2008. 9
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 szágos átlag 14%, és csak 6% hatfős, vagy annál nagyobb otthonban, míg ez az arány Magyarország teljes területét figyelembe véve 10%. Gyerekszám, gyermekvállalási tervek A régióban az országosnál valamivel kisebb az aránya azoknak a fiataloknak, akiknek már van gyermekük: Közép-Magyarországon a 15-29 éves korosztályba tartozók 13%-a mondhatja magát szülőnek, míg az országos arány 16%. Nem csak a már realizált gyerekvállalásban, hanem a jövőre vonatkozó tervekben is találhatunk eltéréseket a régió adatai és az országos átlag között: a Közép-Ma- Közép- Magyarország Országos átlag senki nem dolgozik a háztartásban 2% 7% egy ember dolgozik a háztartásban 20% 26% többen dolgoznak a háztartásban 78% 67% A családi állapot tekintetében nem mutatkozik jelentős különbség az országos adatokhoz képest: a korosztályba tartozók legnagyobb arányban nőtlenek, illetve hajadonok. 15% a házasok, és 4% az elváltak aránya. A házasok nagy része együtt is él házastársával, a fiatalok további 12%-a pedig élettárssal lakik. A közép-magyarországi fiatalok az országos átlagnál nagyobb esélylyel laknak olyan háztartásokban, ahol legalább egy ember dolgozik: csupán 2%-uk él olyan otthonban, ahol nincs aktív kereső, szemben az országosan mért 7%-kal. Ami a családi háttér kulturális tőkére vonatkozó részét illeti, elmondható, hogy a közép-magyarországi fiatalok az országosnál jobb helyzetben vannak, hiszen az átlagnál nagyobb valószínűséggel rendelkeznek magasabb iskolai végzettségű szülőkkel. Ez egyaránt igaz az apák és az anyák esetében: a régióban élő 15-29 évesek csaknem felének (49%) édesanyja érettségizett, míg az országos átlag 37%. Az arányok az apák esetében 40 és 29%. A felsőfokú végzettségű szülők szintén nagyobb arányban fordulnak elő ebben a körben. 10
gyarországon élő fiatalok valamivel nagyobb arányban mutatkoznak bizonytalannak a gyermekvállalás kérdésében. 12%-uk egyáltalán nem szeretne gyereket, 17%-uk pedig egyelőre nem tud határozott választ adni a kérdésre. A közép-magyarországi régió előnyös helyzetben van olyan szempontból, hogy itt a legmagasabb a fiatal korosztály aránya. Mindemellett az itt élő népesség családi helyzetét tekintve is előnyösebb pozíciójú: az átlagnál valamivel magasabb az iskolázott és gazdaságilag aktív szülők gyermekeinek aránya. OKTATÁS Iskolai végzettség A régió fiataljainak csaknem fele (44%-a) jelenleg tanuló: ez nagyjából megfelel az országos átlagnak. Ez az arány nem mutat nagy eltérést az elmúlt nyolc évben: 2000-ben a régióban élő fiatalok 42, 2004-ben 40%-a volt diák. Felfedezhetőek regionális különbségek, ha azoknak az iskolai végzettségét vizsgáljuk, akik már befejezték tanulmányaikat. Eszerint a Közép-Magyarország területén élő fiatalok valamivel iskolázottabbak az országos átlagnál: 47%-uknak érettségi a legmagasabb fokú bizonyítványa, 21%-uknak pedig felsőfokú végzettsége is van. Ezzel szemben a szakmunkás képesítéssel rendelkezők aránya 22%, míg az országos átlag 28%, és csak minden tizedik közép-magyarországi fiatalnak van csupán alapfokú végzettsége ez az arány országosan 18%. 11
Korábbi adatokkal összevetve azt láthatjuk, hogy bár az átlagos iskolázottsági szint folyamatosan növekszik egyre nagyobb a felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya a központi régió előnye csaknem állandó. Nyelvtudás A közép-magyarországi régió fiataljainak körében az országos átlagnál valamivel alacsonyabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Az itt élő 15-29 évesek 56%-a tud a magyaron kívül legalább egy másik nyelven kommunikálni, ugyanez az arány országosan 60%. közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 A leggyakrabban beszélt nyelvek a régió fiataljainak körében az angol és a német minden más nyelv csak erősen lemaradva követi ezt a két legkedveltebbet. Az angol nyelv különösen népszerű a régióban: a fiatalok 90%-a úgy nyilatkozott, hogy legalább alapfokon tud angolul, míg az országos átlag 80%. A német ezzel szemben kevésbé népszerű az átlagosnál: míg az ország fiataljainak 59% mondta, hogy legalább alapszinten beszél németül, addig ugyanez az arány Közép-Magyarországon 51%. Ingázás A régió fiataljai az országosnál kisebb arányban kényszerülnek ingázásra annak érdekében, hogy tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Az összefüggés minden oktatási szinten így alakul: a régió általános iskolás diákjai egyáltalán nem ingáznak, míg ebben a korosztályban országosan a tanulók 23%-a nem azon a településen tanul, ahol lakik. Az ország középiskolásainak átlagosan több mint fele 52%-a ingázik, míg az arány Közép-Magyarországon 36%. Még nagyobb a különbség az arányok között az egyetemi és főiskolai diákok esetében. A régióban számos oktatási intézmény van, ami egyrészt ide vonzza az ország más részeiből a korosztályba tartozókat, másrészt választékot és lehetőséget nyújt az itt élőknek. Ennek is köszönhető az a szerencsés körülmény, hogy a régióban 12
élők diákok sokkal kisebb mértékben kényszerülnek ingázásra az iskolába járáshoz, mint az ország más tájain élő társaik. A régió fiataljai valamivel iskolázottabbak, mint az országos átlag, ugyanakkor a nyelvtudást illetően kissé le vannak maradva. % Általános iskolások országos átlag Középiskolások országos átlag Tanfolyam, szakképzés Közép- Magyarország Közép- Magyarország Felsőfokú intézménybe járók Közép- Magyarország országos átlag Közép- Magyarország naponta, 10 km-nél messzebb 0 2 22 32 23 16 13 19 ritkábban, 10 km-nél messzebb 0 2 2 9 21 48 23 33 10 km-nél közelebb 0 19 13 11 7 5 10 8 nem ingázik 100 78 64 48 50 31 55 40 országos átlag Munkaerő-piaci helyzet, Foglalkoztatottság Foglalkoztatottság, munkanélküliség, foglalkoztatottsági formák Közép-Magyarországon a fiatalok jobb gazdasági helyzetben vannak az országos átlagnál. Erre utal, hogy körükben a foglalkoztatottak aránya 10%-kal magasabb, és ezzel párhuzamosan mind a munkanélküliek, mind az egyéb inaktívak aránya alacsonyabb. A régióban a 15-29 évesek 9%-ának nincs munkája, szemben az országos 13%-os korosztályos munkanélküliségi aránnyal. Budapesten 2%-kal nagyobb 90% a dolgozók aránya, mint Pest megyében, aminek főképp a munkanélküliségi ráta közti különbség az oka (vagyis nem az egyéb inaktívak aránya magasabb). A munkanélküliség területén a régió és az országos átlag közötti eltérés jellemzőnek mondható a korábbi adatfelvételek szerint is. 2004-ben Közép-Magyarországon a fiatalok 5%-ának nem volt munkája, míg az országos átlag 7% volt. A gazdasági körülmények romlása mindkét értéket negatív irányban változtatta, de a két terület közti különbség megmaradt, sőt, valószínűleg a központi régió szerencsés helyzetének köszönhetően enyhén növekedett. 13
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 Ezzel szemben a foglalkoztatottsági formák arányaiban nincs lényeges eltérés a regionális és az országos jellemzők között. A foglalkoztatottak túlnyomó többsége, 84%-a alkalmazott, 7% az alkalmi munkát végzők aránya, míg saját vállalkozásában 6% dolgozik. Az őstermelők és a közhasznú munkából élők aránya egyaránt 1-1%. Diákmunka A diákmunka elterjedtségéről elsősorban a már végzettek beszámolóiból következtethetünk. Ebből az látszik, hogy a régió fiataljainak nagyobb része, 68%-a, soha nem dolgozott, miközben tanulmányait végezte. 22%-uk ritkán végzett valamilyen munkát iskolái mellett, míg minden tizedik fiatal dolgozott rendszeresen diákévei során. Szintén a régió előnyös helyzete domborodik ki a foglalkoztatottsági adatok tükrében, hiszen a korosztályos munkanélküliségi ráta 4%-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Ugyanakkor ezen a területen már megfigyelhetőek a régión belüli egyenlőtlenségek is: Budapesten 2%-kal kisebb a munkanélküliség, mint Pest megyében. Gazdasági és szociális helyzet Gazdasági háttér, pénzügyi helyzet A magyarországi átlaggal megegyezően a közép-magyarországi régió területén élő fiatalok 64%-a még szüleivel együtt él, ami anyagi szempontból is közös háztartást jelent. Ennek megfelelően 36% azoknak az aránya, akik saját háztartásban élnek, és anyagi szükségleteiket részben, vagy egészben maguk fedezik. A régióban élők anyagi helyzete, akár egyedül, akár szüleikkel együtt élnek, jobb, mint az országos átlag. A szülőkkel együtt élők saját nettó bevétele átlagosan mintegy nyolc ezer forinttal, az egy főre jutó háztartási bevétel pedig több mint tizenhárom ezer forinttal magasabb az átlagosnál Közép-Magyarországon. Az önállóan élők esetében még nagyobb a különbség: a régióban lakók saját nettó havi bevétele átlagosan harminchárom ezer forinttal, egy főre jutó háztartási jövedelmük pedig harminchatezer forinttal több, mint az országos átlag. 14
Ugyanakkor a régión belül is igen komoly eltéréseket találhatunk Budapest és Pest megye között. Akár a szüleikkel együtt élő, akár a külön háztartást vezető fiatalokat nézzük, a fővárosban élők jóval előnyösebb helyzetben vannak. A régió és az ország átlagai közti különbség ellenére a szubjektív anyagi helyzet megítélésében nincs nagy különbség a régió jellemzői és az országos számok között. A legnagyobb arányban (46%) azok vannak, akik úgy érzik, hogy beosztással jól kijönnek, de több mint egyharmad az aránya azoknak, akik úgy nyilatkoztak, hogy éppen csak kijönnek a jövedelmükből. Minden tizedik régióbeli fiatal arról számolt be, hogy hónapról hónapra anyagi problémákkal küzd, 2% pedig nélkülözésként írta le saját helyzetét. Csupán 7% érzi úgy, hogy anyagi gondok nélkül él. Ugyanakkor Pest megye és Budapest között vannak erőteljes eltérések: míg a fővárosi fiataloknak csak 8%-a mondta, hogy hónapról hónapra anyagi nehézségei vannak, a Pest megyei kérdezetteknek 13%-a írta le így helyzetét. A Budapesten élők 30%-a nyilatkozott úgy, hogy éppen, hogy kijön jövedelméből, míg ez az arány a Pest megyében 15
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 élőknél 40%. Gondok nélkül él a fővárosiak 9%-a, ez az arány a régió más részeiben csak 5%. Ugyanakkor ez a különbség nem mutatkozik meg a megtakarítással kapcsolatos szokásokon, amivel kapcsolatban az arányok nem különböznek a két térségben. A megkérdezettek valamivel több mint fele tud megtakarítani: 11% rendszeresen, 40% alkalmanként. 47% úgy nyilatkozott, hogy háztartásában nem tudnak félretenni. A régióban élő fiatalok háztartásainak 42%-a rendelkezik valamilyen hitellel, vagyis kényszerül rendszeres részletfizetésre. Ez 10%-kal alacsonyabb arány, mint az országos átlag, vagyis a régió háztartásainak kisebb része van eladósodva, mint az országosan jellemző. A hitellel rendelkező háztartások valamivel több mint felében (52%) jelent problémát a törlesztő részletek fizetése, ami viszont az országosnál nagyobb arány: az érintett háztartások összességét vizsgálva 43% azoknak az aránya, ahol problémát jelent a rendszeres törlesztés. Lakáshelyzet Mint korábban láttuk a fiatalok nagy része még nőtlen, illetve hajadon, így talán az sem meglepő, hogy legtöbben (70%) még szüleikkel együtt élnek. 17% él saját lakásában, vagy házában, 4% pedig albérletben. Csupán 1% a kollégisták aránya. Az otthon, illetve saját lakásban élők aránya megegyezik az országos átlaggal, míg 16
a teljes mintában valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik kollégiumban (2%), vagy albérletben (6%) laknak. Összehasonlítva a korábbi évek adataival az látszik, hogy a régióban lényegesen lecsökkent az albérletben élők aránya. 2004-ben még a fiatalok 12%-a választotta ezt a lehetőséget. Nem változott azonban az otthon, a saját lakásban, vagy a kollégiumban lakók aránya, vagyis az albérlet helyett a fiatalok sokkal gyakrabban választanak valamilyen egyéb megoldást, például hogy egy ismerősnél, távolabbi rokonnál, vagy társuk szüleinél élnek. Minden bizonnyal ez nagyrészt a gazdasági válság miatt romló körülményeknek köszönhető, vagyis, hogy a fiatalok átmenetileg kisebb arányban engedhetik meg maguknak, hogy lakást, vagy szobát béreljenek. A főváros és Pest megye között tapasztalható egyenlőtlenség leginkább a gazdasági helyzetet bemutató adatokban nyilvánul meg. Ugyan a régió összességében sokkal jobb számokat produkál (pl. átlagjövedelem, vagy szubjektív anyagi státusz kérdésében), mint az országos átlag, az is látszik azonban, hogy ez szinte kizárólag a budapesti adatoknak köszönhető. Vagyis, míg a fővárosi fiatalok sokkal jobban élnek, mint az átlag, a Pest megyében lakók helyzete közelebb áll az átlagoshoz, mint a fővárosihoz. Szabadidő-eltöltés és médiahasználat Szabadidő, szabadidős intézmények A régióban élő fiataloknak egy átlagos hétköznap 3,3, egy átlagos hétvégi napon pedig 8,5 óra szabadideje van. Ezt a szabadidőt a legtöbben otthon, vagy barátaiknál töltik: a megkérdezettek 96%-a említette a két legfontosabb helyként saját otthonát és 78% barátai lakását. A fiatalok egynegyede számára fontos helyszín a rokonok lakóhelye, míg a bevásárlóközpont 14% esetében került be a két legfontosabb közé. Nem sokkal maradnak el ettől az aránytól a kulturális intézmények, a mozik, vagy a sportpályák sem. Szabadidő-eltöltés helye és módja a fiatal korosztályban Hol tölti leggyakrabban szabadidejét? (a két legfontosabb volt választható) % Mit csinál leggyakrabban szabadidejében? (a két legfontosabb volt választható) % otthon 96% tévét néz 76% barátoknál 78% barátokkal van 65% rokonoknál 25% számítógépezik 63% bevásárolóközpontban 14% zenét hallgat 48% kulturális intézményben (színház stb.) 13% olvas 45% moziban 13% semmit, csak úgy elvan 29% sportpályán 12% sportol 20% kocsmában 6% játékkonzollal, sz.gépes játékkal játszik 9% klubban, műv.házban 4% gyereket nevel 8% utcán 4% Ha nem a helyszínre, hanem a tevékenységre kérdezünk rá, az derül ki, hogy a legfontosabb szabadidős tevékenység a fiatalok számára a tévézés: 76% számára szerepel az első két helyen. A barátokkal való időtöltés a második helyen szerepel, fontosságát majdnem megközelíti azonban a számítógépezés, ami ebben az esetben feltehetően internetezést jelent. Csaknem a fiatalok fele megemlítette a két legfontosabb szabadidős tevékenysége között a zenehallgatást, és 45%-uk az olva- 17
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 sást. 29% nyilatkozott úgy, hogy sokszor nem igazán csinál semmit szabadidejében csak úgy elvan. A sportolás a kérdezettek egyötödénél szerepel a legfontosabb időtöltések sorában. A különböző intézmények közül a söröző, borozó a legnépszerűbb: ezeket a régióban élő fiatalok egyharmada gyakran felkeresi, további 21% pedig ritkán ugyan, de jár ilyen helyekre. A teázók, kávézók valamivel kevésbé megosztóak kevesebb ugyan a gyakori látogatójuk, de azok is kisebb arányban képviseltetik magukat, akik teljesen elvetnék ezt a fajta kikapcsolódást. 2 A kulturális intézmények közül a mozik, multiplex mozik a legkedveltebbek, a kérdezettek 27%-a legalább havonta egyszer beül egy filmre, további 42% pedig ennél ritkábban teszi ezt meg. Kiállításokra, múzeumba a fiatalok fele szokott jellemzően inkább ritkábban, évente pár alkalommal ellátogatni, és hasonlóak az arányok a színház esetében is. A művészmozik, a komolyzenei hangversenyek és az opera már jóval kevésbé látogatottak, ami részben minden bizonnyal az intézmények fizikai és anyagi elérhetőségének korlátaival is magyarázható. Mindenesetre a fiatalok csaknem háromnegyede sosem jár el művészmoziba, 85% soha nem vesz jegyet komolyzenei hangversenyre és 92%-a sosem jár operába. Info-kommunikációs eszközök használata A közép-magyarországi régióban élő fiatalok az átlagnál valamivel nagyobb arányban használnak info-kommunikációs eszközöket, és a háztartásaik is nagyobb eséllyel felszereltek azokkal. Ebben a korcsoportban ugyanakkor nem találunk olyanokat, akik használnak számítógépet, de nem használnának internetet: ennek a generációnak a kettő egy és ugyanaz. A régió fiataljainak 87%-a használó, míg ez az arány országosan 84%. Korábban már láttuk, hogy a régió háztartásai anyagilag jobb helyzetben vannak részben valószínűleg ennek köszönhe- 2 Gyakran= legalább havonta egyszer, ritkán=háromhavonta, vagy annál ritkábban 18
tő, hogy az átlagosnál jobban is felszereltek. Az itt élő fiatalok otthonainak 83%-ában van számítógép, 77%-ában pedig internetkapcsolat. Ugyanezek az arányok országosan 79 és 70%. Az Ifjúság2000 és 2004 adataival összevetve azt látjuk, hogy bár a régióban élők Info-kommunikációs eszközök használata és birtoklása a Közép-Magyarországon élő fiatalok körében és országosan Közép-Magyarország országos átlag Használ számítógépet 87% 84% Van otthon számítógép 83% 79% Használ internetet 87% 84% Van otthon internet-elérés 77% 70% jelenleg is előnyösebb helyzetben vannak ezen a területen a különbségek évről-évre csökkenek. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a digitális technológia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik, és ezzel párhuzamosan anyagilag is mindinkább elérhető lesz. Vagyis a központi régióban élők előnyösebb helyzete egyre kevésbé mutatkozik meg ezen a területen. Az internetező fiatalok nagy része (58%) naponta, 21%-a hetente többször ül le a világháló elé. A legelterjedtebb online tevékenység az e-mailezés. Ezt követi az azonnali üzenetküldőkön (MSN, Skype stb.) való beszélgetés, amit 36%-uk napi rendszerességgel űz. Fórumokon, blogokon aktív részvételt már csak a fiatalok kevesebb mint fele vállal, bár több mint egytizedük akár naponta is hozzászól a beszélgetésekhez. A csetszobák 9% számára jelentenek napi tevékenységet, míg 62% sosem keres fel ilyeneket. Blogot 16% ír, ami a tevékenység jellegét tekintve egyáltalán nem mondható alacsony aránynak, bár 9% havi rendszerességnél ritkábban ír bejegyzéseket. A rendszeres blogolók aránya 3-4%. A fiatalok körében kétségkívül az egyik legnépszerűbb internetes lehetőség a közösségi oldalakon való részvétel. A régióban élő internetező 15-29 évesek 67%-a tagja legalább egy ilyen közösségnek. Ez azonban alulmúlja az országos átlagot: a magyarországi fiatalok 75%-a csatlakozott egy, vagy több ilyen portálhoz. 19
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 Médiafogyasztás Korábban láttuk, hogy a tévénézés a legnépszerűbb kikapcsolódási forma a fiatalok körében. Ennek megfelelően Tévénézéssel töltött átlagos idő hétköznap és hétvégén a Közép-Magyarországon élő fiatalok körében és átlagosan Közép-Magyarország Országos átlag hétköznap (nap/perc) 97,6 105,3 hétvégén (nap/perc) 161 174,1 meglehetősen sok időt is töltenek ezzel, bár a régióban élők valamivel kevesebbet, mint az átlag a különbség azonban nem nagy. Egy közép-magyarországi fiatal hétköznap átlagosan kb. 98 percet tévézik, míg az országos átlag 105 perc. Hétvégén természetesen a tévézéssel töltött idő több: közép-magyarországon átlagosan 161 perc, országos átlagban 174 perc. A fiatalok legnagyobb részének kedvenc tévécsatornái a nagyobb kereskedelmi csatornák közül kerülnek ki. A legnézettebb ebben a korcsoportban az RTL Klub: csaknem a kérdezettek fele jelölte meg ezt az adót, mint aminek műsorát a leggyakrabban követi figyelemmel. Ezt követi a TV2, majd az egyéb kereskedelmi csatornák. A magyar közszolgálati adók valamelyikét csupán 5% nevezte meg legnézettebbnek. A televízió mellett a rádió népszerűsége sem elhanyagolható: a régióban élő fiatalok több mint egyharmada (38%) naponta, és további csaknem egyharmada (32%) heti rendszerességgel szokott rádiót hallgatni. 15% az arány azoknak, akik sosem kapcsolják be a rádiókészüléket. 20
A napilapok és a hetilapok, magazinok közül az utóbbiak valamivel népszerűbbek a fiatalok körében, ugyanis 72%-uk valamilyen gyakorisággal kezébe vesz ilyesmit. Napilapot azonban a fiatalok egyharmada egyáltalán nem olvas, naponta pedig 15% tájékozódik ilyen módon. A fiatalok szórakozási célú időeltöltésében a barátokkal való együttlét mellett a televízió és az internet játssza a legfontosabb szerepet. A televíziózásban főképp a kereskedelmi csatornák kötik le ezt a korosztályt, ugyanakkor nem mondható, hogy a rádió, vagy az újságolvasás eltűnt volna, amit a fiatalok nagyjából kétharmada szokott rendszeresen csinálni. A kulturális intézmények látogatása természetesen a kínálattól is függ, de általánosságban elmondható, hogy a népszerű mozik mellett, a színház és a múzeum is kisebb szerephez jut, a komolyzenei koncertek és az opera azonban szinte teljesen kiesik a korosztály kulturális fogyasztásából. Egészség, életmód Sport, erőnlét, közérzet A régió fiataljainak egyharmada sportol rendszeresen, az iskolai testnevelési órákon kívül. Ez valamivel alacsonyabb a korcsoportos országos átlagnál, ami 38%. Az egyharmados arány nagyjából megegyezik a 2000-ben mérttel, de lényegesen elmarad a 2004-ben kimutatott 48%-tól. Ráadásul a két korábbi adatfelvételkor a régióban élő fiatalok valamivel nagyobb arányban sportoltak, mint az országos átlag. Az edzettséggel és az egészségi állapottal kapcsolatos elégedettség tekintetében nincsenek nagyobb különbségek a régió és az ország fiataljai között. Az egészségi állapottal és a közérzettel nagyobb arányban elégedettek a fiatalok, mint az edzettségi szintjükkel. Utóbbival 2% teljesen, 13% inkább elégedetlen, viszont 11% teljesen és 38% inkább elégedett. Az egészségi állapotával és közérzetével a régióban élő 15-29 éveseknek csupán 5%-a elégedetlen, csaknem felük ezzel szemben inkább elégedett, negyedük pedig tökéletesen elégedett. 21
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 Szenvedélybetegségek, függőségek, egészségtudatosság A függőséget is eredményező, egészségkárosító szokások elterjedtsége a közép-magyarországi régióban többé-kevésbé megegyezik az országban átlagosan tapasztalhatókkal. Ami a kábítószereket illeti, a régióban élő válaszadók 17%-a állította, hogy életében kipróbált valamilyen kábítószert, és 7% számolt be arról, hogy ez a kérdezést megelőző 12 hónapban is megtörtént. Ezek az arányok hajszálnyival magasabbak az országos átlagnál. Valószínűsíthető, hogy annak ellenére, hogy ezek a kérdések a felmérés önkitöltős részébe kerültek, a rejtőzködés aránya ebben az esetben magas, vagyis a valós arányok nagyobbak. A dohányzás kapcsán különösen figyelemre méltó, hogy az Ifjúság 2008 felmérésének mintájába került 15-29 évesek között egy sem akadt, aki még ne próbálta volna ki a cigarettázást. A dohányzók aránya régiós szinten 46%, ami azt jelenti, hogy a korosztályba tartozók csaknem fele alkalmanként, vagy rendszeresen rágyújt. A dohányosok átlagosan 13 szál cigarettát szívnak el egy nap. Az alkoholfogyasztás szintén nem elhanyagolható mértékben érinti ezt a korosztályt. A régióban élő fiatalok több mint fele, 57%-uk volt már életében részeg, ami ugyan pár százalékkal kisebb Egészségkárosító szokások elterjedtsége a Közép-Magyarországon élő fiatalok körében és országosan Közép-Magyarország országos átlag Életében kipróbált már kábítószert 17% 15% Múlt évben használt valamilyen kábítószert 7% 6% Életében volt már részeg 57% 61% Legalább havonta néhányszor volt részeg az elmúlt évben 5% 6% Rágyújtott már életében 100% 100% Jelenleg alkalmanként vagy rendszeresen dohányzik 46% 45% Napi átlag cigaretták száma (a dohányzók körében) 13 13 arány, mint az országos átlag, de így is meglehetősen magas. Kifejezetten rendszeres ivónak a közép-magyarországi fiatalok 5%-a tekinthető: ők mondták, hogy az elmúlt egy évben havonta többször is voltak részegek. 39% ennél ritkábban került ittas állapotba az elmúlt évben, és a fiatalok több mint fele pedig egyáltalán nem rúgott be ezalatt az idő alatt. A rendszeresen sportoló fiatalok aránya átlagosan sem túl magas, ám a régióban még az átlagot is alulmúlja. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a korosztály csupán egyharmada szokott rendszeresen valamilyen testmozgást végezni. Emellett kifejezetten magas a dohányosok aránya (45%), és a korosztály 5%-a kifejezetten gyakran iszik nagy mennyiségben alkoholt. 22
Közösség, részvétel, közélet Akár a közép-magyarországi fiatalokat, akár a magyarországi fiatalok öszszességét vizsgáljuk azt láthatjuk, hogy a korosztály civil aktivitása és közösségi integráltsága igen alacsony szintű. Az Ifjúság 2008 felmérésben felsorolt húsz civil és szakmai szervezettípus közül csupán a sportklubok és sportegyesületek esetében volt a valamilyen módon kapcsolódók aránya több mint 10%, az összes többi szervezettípusnál a válaszolók legalább 90%-a semmilyen módon, még alkalmi rendezvény-résztvevőként sem kötődött az adott szervezethez. Országosan a fiatalok 68%-a semmilyen szervezethez sem kötődik, sem formálisan, sem informálisan, ez az arány Közép-Magyarországon csaknem ugyanekkora, 69%. Valamilyen formális szervezeti tagsággal a magyar fiatalok 9%-a rendelkezik, a közép-magyarországi arány 10%. Mint már említettük a legnépszerűbbek a sportklubok és sportegyesületek: a közép-magyarországi fiataloknak, az országos átlaggal nagyjából megegyezően, 3%-a tagja ilyen szervezetnek, 6% részt vesz a munkájukban, 5% pedig néha meglátogatja rendezvényeiket. Diákszervezetnek a régióban élő fiatalok 4%-a tagja, további 2,5% részt vesz a munkájukban, 2,5% pedig néha meglátogatja rendezvényeiket. A közép-magyarországi fiatalok 11%-a járt már valaha ifjúsági irodában, ez pár százalékkal kisebb az országos aránynál (15%). Önkéntesség Az önkéntes munka a diákmunkánál is kevésbé elterjedt: a fiatalok mindössze 11%-a végez jelenleg is önkéntes munkát, bár nagyobb részük csak alkalmanként. 86% soha nem is próbálkozott ilyesmivel, 3% pedig korábban végzett ilyen jellegű tevékenységet, de ma már nem. 23
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 Részvétel a közösség ügyeiben Ha a szűkebb politikai közösséget, vagyis a lakóhely ügyeit nézzük, az aktivitás valamivel nagyobbnak tűnik. A közép-magyarországi fiatalok 43%-a nyilatkozott úgy, hogy tájékozódik a helyi közügyekben, igaz ez elmarad az országos átlagtól, ami 52%. Ugyan rendszeresen csak 2% szokott részt venni helyi szervezetek programjain, de 36% néha azért el is látogat eseményekre. A helyi ügyekről való tájékozódás legfontosabb csatornái a régióban élő fiatalok számára az interperszonális kommunikáció és a helyi média. Általában azonban elmondható, hogy a Közép-Magyarországon élő fiatalok valamivel kisebb mértékben használják ezeket az eszközöket és csatornákat, mint az országosan jellemző. A települési diákönkormányzatok és az ifjúsági önkormányzatok munkájában meglehetősen kevés fiatal vesz részt: ezek az arányok országosan csaknem ugyanúgy alakulnak, mint a közép-magyarországi régióban. A közép-magyarországi fiatalok (és ebben nem mutatnak eltérést a Magyarország többi táján élő kortársaiktól) meglehetősen pesszimistán értékelik saját po- 24
litikai/társadalmi súlyukat: nagy részük úgy vélekedik, hogy az Ö véleménye nem számít a politikusoknak, és ennek megfelelően negatívan értékelik saját közügyekbe való beleszólási lehetőségeiket is. A 15-29 éves közép-magyarországi lakosok több mint kétharmada úgy véli, hogy az országos politikusok nem nagyon figyelnek rá: 42%-uk szerint inkább nem érdekli, 36% szerint pedig egyáltalán nem érdekli a döntéshozókat az ő véleménye. Az arányok szinte hajszálra ugyanazok, ha a helyi politikusok véleményéről van szó, vagyis helyi szinten sem érzékelnek több odafigyelést a fiatalok. Ezek után nem meglepő, ha azt látjuk, hogy ugyanezek a fiatalok nagyrészt úgy vélik, hogy sem az országos, sem a helyi közügyekbe nem igazán van beleszólásuk. Csupán 1% válaszolta, hogy úgy érzi sok beleszólása van az országos közügyekbe, és további 19% vélte úgy, hogy van valamennyi beleszólása. A többiek szerint vagy nagyon kevés, vagy semennyi lehetőségük nincs erre. A helyzet csaknem teljesen ugyanaz a helyi közügyek esetében, vagyis közvetlen lakóhelyük döntéseit a fiatalok ugyanolyan távol érzik maguktól, mint az országos ügyeket. Problémák Végül érdemes megvizsgálni, hogy a fiatalok maguk hogyan látják, mi korosztályuk legnagyobb problémája. Az adatok tanúsága 25
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 szerint a 15-29 évesek leginkább materiális problémák miatt aggódnak: legtöbben a munkanélküliséget, a létbizonytalanságot, a pénztelenséget említették. Bár a közép-magyarországi és az országos adatok hasonló mintázatot rajzolnak ki, néhány fontos eltérést is láthatunk. Így például a Közép-Magyarországon élő fiatalok kisebb arányban emelték ki a munkanélküliséget, mint legnagyobb problémát (bár ez a tényező mindkét esetben az első helyen áll), nyilván a kedvezőbb foglalkoztatottsági mutatók miatt. Ezzel szemben kissé nagyobb arányban említették a lakásproblémákat és a létbizonytalanságot. A kábítószer terjedését nagyobb problémaként érzékelik a fiatalok, mint az alkoholizmust, a bűnözés miatt pedig 6% aggódik. A közösségi részvétel minden formája kifejezetten kevéssé elterjedt ebben a korosztályban, akár országosan, akár a régióban vizsgáljuk a helyzetet. A fiataloknak csupán 10%-a rendelkezik valamilyen formális szervezeti tagsággal, 69%- uk pedig semmilyen módon nem kötődik semmiféle szervezethez. Leginkább a sport- és diákszervezetek népszerűek, de ezek esetében sem növekednek az arányok pár százaléknál nagyobb mértékben. Kevesen végeznek önkéntes munkát is. A helyi ügyek szintén kevéssé érdeklik a fiatalokat, azokat legfeljebb családtagjaikkal és barátaikkal vitatják meg, de szervezettebb, vagy intézményesült módon nem foglalkoznak velük. 26
Szakmai struktúrák Az alábbi fejezetben a közép-magyarországi régió ifjúságüggyel foglalkozó szervezeteit, illetve az azok által nyújtott különböző szolgáltatásokat mutatjuk be. Elsőként az intézményi struktúra mentén haladva az egyes intézményeket és tevékenységi területeiket, vesszük sorra. Az intézményeket először hatókör szerint vizsgáljuk, így tehát az országos, majd a regionális, a megyei, a fővárosi, végül pedig a települési önkormányzati rendszerekkel foglalkozunk, meglévő szolgáltatásaikra koncentrálva. Ezt követően külön ejtünk szót a civil szervezetekről, amit a források és a régió forrásfelvételi sajátosságainak bemutatása követ. Ifjúságszakmai intézményrendszer I. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztály Az ifjúságügy országos szintű szakmai koordinációja a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban történik. A területtel a Minisztérium Gyermek és Ifjúsági osztálya foglalkozik. (4) A Gyermek- és Ifjúsági Osztály a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében aa) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő jogszabályok szakmai koncepcióját, ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat; b) a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermek- és ifjúságpolitikai költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat; c) ellátja az EKTB 14. sz. Ifjúságpolitika és sportügyek szakértői munkacsoport irányítását, működtetését; d) szakmai irányítási feladatkörében da) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikával, a gyermekek és fiatalok iskolán kívüli szabadidejének eltöltésével, a helyi önkormányzatok, illetve a kistérségek gyermek és ifjúsági feladatellátásával, az ifjúsági turizmussal, az ifjúsági célú közösségi terekkel, a játékkultúrával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, db) koordinálja a több ágazatot érintő gyermek- és ifjúságpolitikai programok kialakítását és végrehajtását, dc) ellátja az ágazati ifjúsági képzéssel kapcsolatos feladatokat; e) ellátja a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat, előkészíti a miniszternek és a szakállamtitkárnak az Alapprogrammal kapcsolatos döntéseit; f) támogatási, fejlesztési feladatkörében fa) működteti az ifjúsági célú pályázatok szakértői rendszerét, fb) előkészíti, illetve lebonyolítja a határon túli magyar ifjúsági szervezetek működését és programjait támogató programokat és pályázato- 27
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 kat, ellátja a Magyar Ifjúsági Konferencia működésével kapcsolatos adminisztratív és szakmai előkészítési feladatokat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai koordinációjában 2009-re készült el a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, melyet az Országgyűlés 2009. október 26-án fogadott el, s ami tizenöt évre jelöli ki a korosztállyal kapcsolatos nemzeti szintű célokat és beavatkozási területeket. A Stratégia három fő célt határoz meg, melyek eléréséhez több feladatot tudatosít. Az első cél az ifjúsági korosztály sikeres társadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése, ami ebben az esetben a gyermekvállaláshoz szükséges komplex feltételrendszer javítását, a fiatalok munkavállalásának segítését, és a kirekesztettség csökkentését jelenti. A második fő cél az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének segítése a versenyképes tudás fejlesztésével, a kulturális fogyasztás színvonalának emelésével, és az infokommunikációs ellátottság, illetve hozzáférés javításával, valamint a társadalmi és egyéni felelősség érzésének erősítésével. Végül a harmadik cél az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek erősítése, amit az érintett szervezetek jobb bevonásával, átlátható forráselosztó rendszer kialakításával és az ifjúságpolitikai feltételrendszer átalakításával kíván elérni. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia végrehajtásáról szóló első 2 éves cselekvési tervet a Kormány 2010. január 13-án fogadta el. Ez a kormányhatározat biztosítja a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányok elérése érdekében teendő konkrét intézkedések megvalósítását. II. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal keretein belül működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. A Szolgálat, amelyet 1995-ben alapította az akkori művelődési és közoktatási miniszter, az Európai Unió fiatalokat érintő közösségi programjának nemzeti irodájaként kezdte meg tevékenységét. Alaptevékenysége folyamatosan bővült az évek során, így egyre inkább meghatározó szereplője lett mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ifjúsági célú törekvések állami szintű megvalósításának. 1999-től az ifjúsági szektor számára megnyílt a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, amely pályázatainak kezelését a Szolgálat látta el 2006 végéig. 2000-ben kialakításra kerültek a regionális ifjúsági szolgáltató irodák a hét területi-statisztikai régió központjában, a helyi ifjúsági munka fejlesztése, valamint a decentralizált forráselosztás és szolgáltatás-szervezés érdekében. 2001-ben felállításra került a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, valamint a Drogmódszertani Intézet, melyek szintén 2006 végéig a Szolgálat szervezeti egységeiként működtek. 2002-től elindult a határon túli ifjúsági intézményrendszerrel (Agora hálózat) történő együttműködés. 2007. január 1-től a háttérintézmények összevonását követően a Mobilitás a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályaként látja el tevékenységeit, szoros szakmai együttműködésben a minisztérium Gyermek- és Ifjúsági Osztályával. Az intézmény a szervezeti átalakulást követően, valamint a hazai forrásokkal kapcsolatos pályázatkezelési, adminisztratív jellegű tevékenység megszűnésével (melyet az ESZA NKft. lát el) lehetőséget kapott egy jellemzően támogató, fejlesztő jellegű szakmai koncepció kialakítására. 28
Az FSZH MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat stratégiai célrendszere: 1. Ifjúsági munka szakmai fejlesztése a) Az ifjúsági munka végzéséhez szükséges információ, tudás és kompetenciák összegyűjtése és közvetítése b) Ifjúsági munkában résztvevő szakemberek munkájának támogatása 2. Fiatalok (13-29) demokratikus társadalmi részvételének elősegítése a) Részvételi formák támogatása és elterjesztése b) Ifjúságpolitikák és stratégiák megszületésének támogatása c) Közösségi részvételhez szükséges kompetenciák fejlesztése 3. Az ifjúsági munka és módszertana (nemformális tanulás) társadalmi elismertetése a) Minőségbiztosítás b) Hasznosulás kimutatása és bemutatása A Mobilitás a szervezeti átalakulást követően is megőrizte decentralizált működését. A fővárosban található az Igazgatóság és a Fiatalok Lendületben Programiroda, az Információs és Képzési Iroda, valamint Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Veszprémben, Pécsett és Szegeden működnek Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodái. III. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (KMRISzI) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat regionális hatókörű szervezeti egysége. Ennek megfelelően a KMRISzI Budapesten és Pest megyében végzi ifjúságszakmai fejlesztő tevékenységét, vagyis: tanácsadó, fejlesztő és szolgáltató központként támogatja az ifjúsági munkát és közvetítő szerepet tölt be az ifjúságpolitikában érintett szervezetek, szakértők, intézmények és döntéshozó szervek között. A fenti feladatok ellátása érdekében a KMRISzI az alábbi konkrét szolgáltatásokat nyújtja: Ellátja a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács titkársági feladatait, Együttműködik az ESZA Nonprofit Kft-vel a Tanács által kiírt pályázatok kezelésében, Részt vesz a Fiatalok Lendületben Programmal kapcsolatos feladatok ellátásában, Ellátja az EURODESK hálózat helyi partnereinek regionális koordinációját, Együttműködéseket alakít ki a régió ifjúsági korosztállyal foglalkozó szervezetei között, Segíti a területi és a kerületi önkormányzatokat a helyi szintű, ifjúsággal kapcsolatos feladatvállalásaik, szolgáltatásaik kialakításában, Segítséget nyújt a régió ifjúsággal foglalkozó szakembereinek munkájában és kapcsolatteremtésében, Együttműködik az ifjúságsegítő képzést nyújtó oktatási intézményekkel, Gondozza a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárat, 29
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 Emberi jogi képzéseket szervez, Részt vesz a nemformális pedagógiai módszerek népszerűsítésében és elterjesztésében, Célzott programokkal részt vesz a fiatalok aktív társadalmi részvételének ösztönzésében, Szakmai hálózatot szervez az ifjúsági képviseleti formák megerősítése érdekében, Elkészíti a Regionális Ifjúsági Helyzetelemzést, Felméréseket, tanulmányokat, kutatásokat készít, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér cím birtokosai Pest-megyében Acsa Község Önkormányzata Acsa Kisnémedi Község Önkormányzata Kisnémedi Apaj Község Önkormányzata Konferenciákat, szakmai fórumokat szervez az ifjúsági szakemberek számára, Gyűjti és rendszerezi az ifjúsági munkával kapcsolatos információkat, dokumentumokat. A fenti szolgáltatások ellátása tekintetében a KMRISzI eddigi tevékenysége során több mint 4 500, a területen dolgozó, vagy érintett szervezettel és intézménynyel került kapcsolatba. IV. Ifjúsági Szakmai Módszertani Központ A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati úton támogatja megyei ifjúsági szakmai-módszertani központok működését, melyek feladata az államai szintű ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításában való részvétel, valamint a hamarosan megnyitó integrált közösségi szolgáltató terek ifjúsági célú szolgáltatásainak kialakításában való segítés, folyamatos szakmai támogatás biztosítása. A megyei módszertani központ tevékenységét a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával együttműködve látja el, annak szakmai iránymutatásaival, valamint koordinációjával. Pest megyében a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft., azon belül pedig az Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nyerte el a módszertani központ címet. Az Iránytű a rendszerváltás előtt, pályázati forrásból alakult, majd 1988-tól a kerületi önkormányzat fenntartásában folytatta működését. 2007 végéig Speciális Közművelődési Szolgáltató Intézményként működött, majd a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. részévé vált. Komoly múltja miatt az intézmény számos ifjúságszakmai feladatot lát el. Apaj Biztonság, esély a kókaiakért Közhasznú Alapítvány Bénye Község Önkormányzata Bénye Lórév Község Önkormányzata Lórév Bugyi Nagyközség Önkormányzata Bugyi Makád Község Önkormányzata Makád Csemő Község Önkormányzata Csemő Tegyünk együtt nagybörzsönyért Egyesület Kóka Nagybörzsöny Dömsöd Nagyközség Önkormányzata Dömsöd Nyáregyháza Község Önkormányzata Nyáregyháza Gomba Község Önkormányzata Gomba Szigetújfalu Község Önkormányzata Szigetújfalu INNOLAND Közép-magyarországi Területpolitikai Közhasznú Egyesület Gödöllő Szokolya Község Önkormányzata Szokolya Összefogás a Hévízgyörki Ifjúságért Egyesület Hévízgyörk Tápió-vidékért Egyesület Tápiógyörgye Inárcs Község Önkormányzata Inárcs Újszilvás Község Önkormányzata Újszilvás Ipolydamásd Község Önkormányzata Ipolydamásd Vasad Község Önkormányzata Vasad Ipolymenti Vállalkozók Klubja Ipolytölgyes Verseg Község Önkormányzata Verseg Kemence Községért Közalapítvány Kemence Zebegényi Iskolás Gyermekekért Alapítvány Zebegény 30
V. Ifjúsági irodák, ifjúsági információs pontok és a HAYICO Irodahálózat A fővárosban öt ifjúsági tanácsadó iroda, és két ifjúsági információs pont működik. Emellett a IX. kerületi Közért Egyesület által működtetett közösségi kávézóban, és a XV. kerületben működő Zöld Kakas Líceumban is működik ifjúsági tanácsadás. A XV. kerületi MUFTI speciális intézményként kifejezetten a munkanélküli fiatalok álláskeresésében nyújt segítséget. Pest megyében további két iroda, és egy információs pont működik. Az érdi ifjúsági iroda Érd mellett Százhalombattáról, Diósdról és Tárnokról is fogadja klienseit. A TAMOP 5.2.5 pályázatok által nyújtott források, s ezáltal kialakított irodák és pontok működése csökkentette a régióban tapasztalható területi intézményi egyenlőtlenségeket. Az irodák és az információs pontok között elsősorban a kínált szolgáltatások mennyiségében találhatunk különbséget. Míg az információs szolgáltatás mindenhol kötelező elem, az Irodák általában ennél jóval több tanácsadást is nyújtanak (pl. jogi, pályaválasztási, életvezetési, szenvedélybetegséggel kapcsolatos stb.) és programokat szerveznek. Közös elemként jelenik meg ezeknek az intézményeknek a működésében az alacsony küszöbűség, vagyis hogy az intézmény felkeresése nem kötelező jellegű, az anonimitás biztosított, adatgyűjtési tevékenységet csak statisztikai célokból végeznek, és hogy a szolgáltatások nagy része ingyenes. A Közép-magyarországi régióban működő ifjúsági irodák közül négy budapesti iroda, a XIII. kerületi Iránytű, a XX. kerületi Pince, a IX. kerületi Alul-Járó és a XIV. kerületi Zifi, tagja a HAYICO-nak (Hungarian Association of Youth Information and Consulting Offices), vagyis a Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének. Mindemellett a budapesti irodák létrehozták a Budapest- és környéki Ifjúsági Irodák Szövetségét, a BIIRSZ-t. A szövetség legfontosabb célja, hogy a résztvevő intézmények közösen jelenjenek meg a különböző fővárosi és egyéb rendezvényeken, ami segíti a hatékonyabb figyelemfelkeltést. Ezen felül a szövetség lehetőséget biztosít arra, hogy a szakemberek megosszák tapasztalataikat, ötleteiket, problémáikat. Budapesti és Pest megyei ifjúsági tanácsadó irodák és információs pontok Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapest, XIII. kerület Cseresznye Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapest, VII. kerület Pince Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapest, XX. kerület Alul-Járó Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapest, IX. kerület Zifi z.cs.gy.k. Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Budapest, XIV. kerület Csepel ÁMK Ifjúsági Információs Pont Budapest, XXI. kerület Csokonai Művelődési Központ Ifjúsági Információs Pont Budapest, XV. kerület Mérei Ferenc FPPTI Ifjúsági Integrációs Szolgáltató Iroda Budapest, VIII. kerület Józsefvárosi Kulturális Központ Ifjúsági Információs Pont Budapest, VIII. kerület MUFTI Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája Budapest, XV. kerület Közért Egyesület Budapest, IX. kerület Zöld Kakas Ifjúsági Tanácsadó Szolgálat Budapest, IX. kerület Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjólét Szolgálat Info. Pont Biatorbágy Érdi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Szolgálat Érd Váci Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Vác Duani Flotilla- Kistérségi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Mobil Pont Százhalombatta, Érd, Diósd, Tárnok Ezen ifjúsági irodák mellett megjelennek olyan speciális szolgáltatások is, mint például a Kapocs Önsegítő Szolgálat, vagy az Alternatíva, amelyek a kifejezetten hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációját segítik elő a szükségleteikhez igazodó szolgáltatási kínálattal, valamint közösségi tér funkcióval. 31
közép-magyarorrszági Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés 2009 VI. Integrált Közösségi Szolgáltató Terek Az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) egyik legfontosabb feladata a kistérségi esélyegyenlőség javítása oly módon, hogy fiataloknak szóló szolgáltatások biztosításával segítsenek az ifjúsági korcsoportok helyi integrációjának sikeresebbé tételében. Az IKSZTK-k kialakítására 2007-ben és 2008-ban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írt ki pályázatot 5000 fő lélekszám alatti települések intézményei számára. Pest megyében 26 településen működő intézmény vált IKSZT-címbirtokossá. Az IKSZT-k számára számos tevékenységet előír a forrás biztosítója, bizonyos tevékenységek pedig szabadon választhatóak. A kötelező szolgáltatások közt szerepel az ifjúsági közösségi programok szervezése, az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, valamint az ifjúsági információs pontok működtetése. Mindez azt jelenti, hogy az IKSZT-k működésének megkezdésével a közép-magyarországi ifjúsági intézményrendszer területén tapasztalható területi egyenlőtlenségek várhatóan csökkenek. Jelenleg azonban az IKSZT-cím birtokosai a 2009-ben beadott forráspályázataik eredményeire várnak, amik az első időszakban minden valószínűség szerint főként infrastrukturális fejlesztések hátterét teremtik majd meg. VII. Önkormányzatok A közép-magyarországi régióban 23 kerületi és 186 települési önkormányzat, valamint egy fővárosi, és egy megyei önkormányzat található. A mai magyar közigazgatási rendszerben a közszolgáltatások döntő többségének megszervezése az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező, illetve vállalható feladatok, illetve a különböző ágazati törvényekben lefektetett kötelező feladatok útján történik. Az önkormányzati törvény a szabadon vállalható önkormányzati feladatok között nevesíti a gyermek és ifjúsági feladatokat. Jelenleg egyetlen ágazati törvény sem határozza meg pontosan a fenti feladat tartalmát. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény számos lehetőséget kínál a gyermek és ifjúsági érdekek megjelenítésére, képviseletére és a települési önkormányzat munkájában ezek érvényesítésére. Az önkormányzati törvény 8. -ának (1) bekezdése előírja a települési önkormányzatoknak a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, 8. -ának (5) bekezdése pedig a helyi önkormányzatok kötelességeként fogalmazza meg, hogy együttműködnek a helyi civil szerveződésekkel, támogatják azok munkáját. A 63/A n) pontja a fővárosi önkormányzat feladatkörébe utalja többek között az ifjúsági feladatokat. A 70/A a) pontja a megyei önkormányzat feladatkörébe utalja a gyermeki és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat. Bár az önkormányzati törvény a települési önkormányzatok feladatai között felsorolja a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, de egyrészt ennek tartalmát nem definiálja, másrészt megengedi az önkormányzatoknak, hogy lehetőségieket figyelembe véve maguk határozzák meg, hogy számos feladataik közül melyiket, milyen módon és mértékben látják el. Az önkormányzatok épp ezért más 32