EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Page 1 of 81

TARTALOMJEGYZÉK I. HÁTTÉR, MÓDSZERTAN...4 1. BEVEZETÉS...5 1.1. A MUNKA KONTEXTUSA...5 1.2. AZ EQUAL PROGRAM HÁTTERE...5 1.2.1. Az EQUAL program pozícionálása... 5 1.2.2. Az EQUAL program végrehajtását vezérlő alapelvek... 6 1.3. A TAPASZTALATÁTADÁSI TEVÉKENYSÉG...7 1.3.1. A tapasztalatátadás definíciója és dimenziói... 7 1.3.2. Tapasztalatátadás az EQUAL programban... 8 1.3.3. A tapasztalatátadási tevékenység elemei az EQUAL programban... 9 1.3.4. A tapasztalatátadás a 2004-2006. közötti magyar EQUAL program végrehajtásának részeként... 9 1.4. KERET JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ...10 1.4.1. 1260 / 1999. EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről... 10 1.4.2. 1784 / 1999. EK rendelet az Európai Szociális Alapról... 10 1.4.3. Bizottsági Kommunikáció irányelvek az EQUAL Közösségi Kezdeményezés második szakaszának végrehajtásához... 10 1.4.4. EQUAL Programdokumentum (Community Initiative Programme CIP).... 11 1.4.5. EQUAL Programkiegészítő Dokumentum... 11 1.4.6. EQUAL Intézményfejlesztési Stratégia (IFS)... 11 1.4.7. EQUAL Program PR és Kommunikációs Stratégia... 12 1.4.8. Képzési stratégia illetve mainstreaming képzési anyag... 13 1.4.9. Kétéves munkaterv... 13 1.5. A STRATÉGIA ALKALMAZÁSA...13 1.5.1. Kik használják?... 13 1.5.2. Folyamatos frissítés... 14 1.5.3. Kiegészítés módszertani útmutatókkal... 15 2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...16 2.1. MÓDSZERTANI ALAPELVEK...16 2.1.1. A korábbi tapasztalatok felhasználása... 16 2.1.2. A partnerség elvének érvényesítése... 16 2.1.3. Az innováció szempontjának előtérbe helyezése... 16 2.1.4. A fősodorba helyezés, vagy mainstream-elvek kiemelése... 17 2.1.5. Multidiszciplináris és multiszektoriális megközelítés... 17 2.1.6. Termékközpontú megközelítés... 17 2.2. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA, ALKALMAZOTT KONKRÉT MÓDSZEREK...17 2.2.1. Adatbázis készítése a lehetséges partnerek köréről... 17 2.2.2. Szakértői interjúk készítése... 18 2.2.3. Fókuszcsoportos interjúk készítése... 18 2.2.4. Workshopok a fejlesztési partnerségekkel... 20 2.3. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE...20 2.3.1. A helyzetleírás... 20 2.3.2. A szakpolitikai prioritások meghatározása... 20 2.3.3. A javasolt stratégia folyamatának rögzítése... 20 2.3.4. A tapasztalatátadás célcsoportjainak, színtereinek meghatározása... 21 II. A STRATÉGIA...22 1. HELYZETLEÍRÁS...23 1.1. TAPASZTALATÁTADÁSI MODELLEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN...23 1.1.1. A francia modell... 23 Page 2 of 81

1.1.2. A portugál modell... 24 1.1.3. Az ír modell... 24 1.2. KORÁBBI TAPASZTALATÁTADÁSI MODELLEK MAGYARORSZÁGON...24 1.3. EDDIGI LÉPÉSEK A TAPASZTALATÁTADÁSSAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN AZ EQUAL PROGRAM KERETÉBEN...27 2. SZAKPOLITIKAI PRIORITÁSOK...29 3. JAVASOLT STRATÉGIA...32 3.1. A TAPASZTALATÁTADÁS CÉLJA...32 3.2. TAPASZTALATÁTADÁS KÍNÁLATI (PUSH) VS. KERESLETI (PULL) STRATÉGIA...32 3.3. A TAPASZTALATÁTADÁS FOLYAMATA...33 3.3.1. A stratégia középpontjában álló folyamat áttekintése... 33 3.3.2. A termékfejlesztés szakasza... 33 3.3.3. A disszemináció és tapasztalatátadás szakasza... 35 3.3.4. Nemzeti tematikus hálózatok... 36 3.3.5. A tapasztalatátadás módszertani platformjai... 37 3.4. A TAPASZTALATÁTADÁS CÉLCSOPORTJAI...40 3.4.1. Horizontális tapasztalatátadás... 40 3.4.2. Vertikális tapasztalatátadás nemzeti szinten... 40 3.4.3. Horizontális és vertikális tapasztalatátadás közösségi szinten... 40 4. A MAINSTREAMING STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA...41 4.1. A STRATÉGIA KERETÉBEN VÉGREHAJTANDÓ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK...41 4.2. KONKRÉT TEVÉKENYSÉGEK, FELELŐSÖK ÉS JAVASOLT ÜTEMEZÉS...44 4.3. A STRATÉGIA KERETÉBEN VÉGREHAJTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE...53 4.3.1. Előkészítő tevékenységek... 53 4.3.2. Termékfejlesztési szakasz... 56 4.3.3. Tapasztalatátadási szakasz... 59 4.4. A MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS...61 4.4.1. Az érintett szervezetek és feladataik... 61 4.4.2. Az érintett szervezetek feladatainak összefoglalása... 64 4.4.3. A stratégia megvalósításának további feltételei... 67 4.4.4. A tapasztalatátadási tevékenység finanszírozása:... 68 5. MELLÉKLETEK...69 1. SZ. MELLÉKLET: A FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ DIMENZIÓI...69 2. SZ. MELLÉKLET: A FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ DIMENZIÓI...69 2. SZ. MELLÉKLET: A FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ DIMENZIÓI...73 3. SZ. MELLÉKLET: EQUAL TERMÉK VALIDÁLÁS...75 Page 3 of 81

I. HÁTTÉR, MÓDSZERTAN Page 4 of 81

1. BEVEZETÉS 1.1. A MUNKA KONTEXTUSA Jelen dokumentum a 2004 2006. közötti időszakra vonatkozó magyar EQUAL program végrehajtását támogató tapasztalatátadási (mainstreaming) stratégia első munkaverziója, amely a Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary PHARE program keretében támogatott szakértői segítségnyújtási projekt keretében került kidolgozásra. A stratégia kidolgozására 2005. első félévében szakmai egyeztetésekre, személyes és fókuszcsoportos interjúkra, nemzetközi módszertani útmutatókra és konkrét példákra támaszkodva került sor. A stratégia kidolgozását az EQUAL Program Irányító Hatósága és az OFA EQUAL Nemzeti Programiroda koordinálta, - a stratégiaalkotási folyamat kereteit pedig a már hivatkozott projekt biztosította. A projekt végrehajtását végző konzorciumot nemzetközi tender keretében választották ki. A konzorcium vezetője a brit ENTERPRISE plc., tagjai az észak-ír PROTEUS, a német PNT, valamint a KPMG Hungary Kft. és a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. A projekt keretében az EQUAL hazai intézményrendszerének megerősítése érdekében számos, egymással szorosan összefüggő kulcsfeladat hajtott végre a konorcium. A tapasztalatátadási stratégia kidolgozása a Task 5 részét képező feladat, ez a dokumentum ennek a task-nak a legfontosabb outputja, alapdokumentuma. A stratégia kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy egy gyakorlatias, reális dokumentum szülessen, amelyet az EQUAL program végrehajtásában érintett szervezetek elsősorban az Irányító Hatóság, a Nemzeti Programiroda és a támogatott Fejlesztési Partnerségek mindennapi munkájuk során hatékonyan képesek alkalmazni. 1.2. AZ EQUAL PROGRAM HÁTTERE 1.2.1. Az EQUAL program pozícionálása Az Európai Szociális Alap egyike az EU Strukturális Alapjainak, a legfontosabb pénzügyi eszköz, melynek segítségével az Európai Unió gyakorlatba ülteti stratégiai foglalkoztatáspolitikáját. Ez az Alap, melyet a Római Szerződésben hoztak létre, a legrégebbi Strukturális Alap, amely több mint 40 év alatt a tagállamokkal partneri viszonyban, az emberek szakképzettségét és munkapotenciálját növelő programokba fektetett be. Az ESZA nagy mértékű Európai Uniós támogatást nyújt olyan programok számára, melyek az emberek foglalkoztathatóságát fejlesztik vagy újítják meg, azzal a célkitűzéssel, hogy az állampolgárok megfelelő szakképzettségre, valamint szociális kapcsolatteremtő készségre tegyenek szert, így nagyobb legyen az önbizalmuk, és jobban tudjanak alkalmazkodni a munkerőpiacon jelentkező igényekhez. Page 5 of 81

Az Unió négy speciális programot alakított ki, melyek a Közösségi Kezdeményezések néven ismertek, abból a célból, hogy az Unió egészét érintő problémákra megoldást találjanak. A négy kezdeményezés a Strukturális Alapok teljes költségvetésének 5,35%-t teszi ki. Minden egyes kezdeményezést egy Strukturális Alap finanszíroz. Az EQUAL egyike a Közösségi Kezdeményezéseknek. Célja azon tényezők megszüntetése, melyek a munkerőpiacon egyenlőtlenséghez és diszkriminációhoz vezetnek. Az EQUAL keretében végrehajtott beavatkozásokat az ESZA finanszírozza. 1.2.2. Az EQUAL program végrehajtását vezérlő alapelvek Bár az EQUAL-t az ESZA finanszírozza, ennek megfelelően néhány közös jellemzővel bír a HEFOP-al, van azonban néhány sajátos aspektusa amelyek alapvetően meghatározzák a program működési kereteit. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés végrehajtása hat általános elv köré szerveződik: Tematikus megközelítés Az EQUAL kilenc témában működik. Ebből nyolc téma az Európai Foglalkoztatási Stratégiából (EES) származik. A kilencedik téma a menedékkérőkre vonatkozik. Minden ország meghatározza programja számára a prioritásokat ezen témák közül. Az EQUAL projektjeit a Fejlesztési Partnerségek (FP-k) valósítják meg. Az FP-knek ki kell választaniuk a saját országukban érvényes témákból egyet, és arra koncentrálniuk. Innováció Minden FP-nek hozzá kell járulnia a szakpolitikák megújításához és bevezetéséhez.. Az innovációnak több útja is van, és különböző területeket ölelhet fel: szakpolitikák célkitűzése; eszközök és módszerek, intézményi struktúra. Partnerség Az EQUAL-ben Fejlesztési Partnerségek (FP-k) működnek. A partnerségek különböző szervezeteket tömörítenek magukba, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható diszkrimináció vagy egyenlőtlenség sajátos okait kezeljék egy koherens stratégia kidolgozásával és végrehajtásával. A partnerség átfogó jellegű, azaz magába foglalja az összes szervezetet, amely a javasolt tevékenység alapján érintett. A partnerségek földrajzi hely vagy speciális szektor szerint működnek. Felhatalmazás Minden partnert aktívan be kell vonni az FP-k tevékenységébe és a döntéshozatalban is teljes értékűen részt kell venniük. Az FP-k által kifejtett tevékenységek megtervezésébe, kifejlesztésébe, végrehajtásába és kiértékelésébe be kell vonni minden egyént és célcsoportot, akit az FP-k tevékenysége érint. Page 6 of 81

Tapasztalatátadás Jelen stratégia szempontjából a legfontosabb alapelv a tapasztalatátadás elve. A tapasztalatátadás lehetővé teszi, hogy az EQUAL program keretében az FP k által kialakított újszerű, innovatív megoldások széles körben elterjedjenek, illetve beépüljenek a releváns szakpolitikákba. Transznacionalitás A különböző országok FP-inek együtt kell dolgoznia, hogy közös tevékenységeket, valamint információ és tapasztalatcserét valósítsanak meg, továbbá megosszák egymással a legjobb gyakorlatot az EQUAL-en keresztül. A nemzetek közötti együttműködés jelentős hozzáadott érték növelő tevékenységek és innovációk forrása lehet. Ebből adódóan a nemzetek feletti együttműködés alapvető szerepet játszik az EQUAL Közösségi Kezdeményezésen belül. A nemzetközi együttműködésnek két formája van: a különböző tagállamokban működő FP-k között és az EU Tematikus Munka keretén belül. 1.3. A TAPASZTALATÁTADÁSI TEVÉKENYSÉG 1.3.1. A tapasztalatátadás definíciója és dimenziói Ahogyan az már az alapelvek között is megfogalmazásra került, a tapasztalatátadás egy olyan folyamat, amely biztosítja, hogy a az EQUAL program keretében az egyes FP k által kialakított, vagy több Fejlesztési Partnerség együttműködésének eredményeként létrejövő újszerű, innovatív megoldások széles körben elterjedjenek, illetve beépüljenek a releváns szakpolitikákba. A tapasztalatátadás egy komplex folyamat, amelynek a tapasztalatok tényleges átadása csak egyetlen eleme. A folyamat magában foglalja az innovatív megoldások beazonosítását, validálását, a megoldások, módszertanok átadásra alkalmas formába ( termékké ) történő fejlesztését, az információ terjesztését (disszemináció), és persze magát a tényleges tapasztalatátadást is. A tapasztalatátadási folyamatnak két alapvető dimenziója van: horizontális, és vertikális. A horizontális dimenzió a tapasztalatok hasonló típusú szervezetek közötti átadását foglalja magában. A horizontális tapasztalatátadás során a kialakított innovatív megoldások kerülnek közvetítésre az egyes szervezetek között, akár egy adott Fejlesztési Partnerségen belül, akár pedig az adott FP-n kívüli, de hasonló területeken tevékenykedő szervezetek felé. A vertikális dimenzió célja, hogy a kialakított innovatív megoldások, jó gyakorlatok beépüljenek a szakpolitikába, intézményesüljenek, és széles körben elterjedjenek. Ennek érdekében tehát fontos, hogy az újszerű megoldások eljussanak a szakpolitika formálásáért felelős szervezetekhez. Page 7 of 81

1.3.2. Tapasztalatátadás az EQUAL programban A tapasztalatátadás elve az EQUAL program keretében jelenik meg határozottan, noha egy olyan általános elvről van szó, amelynek bármely közpénzből megvalósított támogatási program megvalósítása során létjogosultsága lenne, és amelynek a szakpolitikák fejlesztésének egyik fontos eszközévé kellene válnia. Az EQUAL program jellegét tekintve alapvetően egy innovatív közösségi kezdeményezés, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy újszerű foglalkoztatáspolitikai megoldások és gyakorlatok kikísérletezését ösztönözze és támogassa. Az eredményes kísérlet azonban csak fél siker, önmagában nem elegendő, a program valójában akkor éri el célját, ha az innovatív megoldások be is épülnek a szakpolitikába és a támogatási rendszerekbe (vertikális dimenzió), illetve elterjednek az érintett szervezetek körében (horizontális dimenzió). Ellenkező esetben ugyanis a kísérletek öncélúak, és az eredmények nem hasznosulnak. A tapasztalatátadás, mint alapelv ebben az értelemben az EQUAL program legfontosabb alapelve, és ezen túlmenően a program végrehajtásának egyik leglényegesebb eleme. A tapasztalatátadás ugyanakkor nem működik magától: csak abban az esetben van esély arra, hogy a létrehozott újszerű megoldások nem csak felszínre kerülnek, de ki is kristályosodnak és széles körben el is terjednek, ha az érintett szervezetek aktív és tudatos tapasztalatátadási tevékenységet végeznek. Mivel a folyamat sokszereplős, számos különböző célcsoporttal és lehetséges eszközök széles tárházával, csak abban az esetben van esély a sikerre, ha a tapasztalatátadási folyamat tervezett és koordinált. Ennek a folyamatnak lehet az alapja egy átgondolt tapasztalatátadási stratégia. A tapasztalatátadási stratégiát elkészülte után az EQUAL Monitoring Bizottság hagyja jóvá. A végrehajtásában közvetlen feladatai valamennyi, az EQUAL végrehajtásában érintett szervezetnek aktív szerepet kell vállalnia: HEFOP és EQUAL Monitoring Bizottság HEFOP és EQUAL Irányító Hatóság OFA EQUAL Nemzeti Programiroda EQUAL Tematikus és Innovációs Albizottság Fejlesztési Partnerségek Tematikus hálózatok, platformok A tapasztalatátadási tevékenység, és ennek megfelelően a stratégia tétje jelentős: ha a tapasztalatátadási tevékenység eredményes, egyrészt a 2007-2013 közötti programozási időszakban tovább élhetnek az EQUAL típusú kezdeményezések, valamint a jelenlegi program keretében kialakuló újszerű megoldások, másrészt a hazai foglalkoztatáspolitikában is kedvező változásokat, folyamatokat indukálhat. Ugyanakkor reálisan kell látni azt is, hogy a tapasztalatátadás feltételei nem ideálisak: Magyarországon gyakorlatilag nincsenek komoly hagyományai a tapasztalatátadásnak, nincs meg az intézményesült struktúrája, a vertikális tapasztalatátadásnak a csatornái gyakorlatilag nem léteznek, a döntéshozók, Page 8 of 81

szakpolitika-formálók pedig nem nagyon építenek a tapasztalatátadásban rejlő lehetőségekre. 1.3.3. A tapasztalatátadási tevékenység elemei az EQUAL programban A tapasztalatátadási tevékenységnek vannak standard elemei, ezek közül a leglényegesebbek az alábbiak: Az innovatív megoldások és gyakorlatok beazonosítása Az innovatív megoldások és gyakorlatok validálása Termékfejlesztés vagyis az arra alkalmas megoldások hasznosítható, továbbadható formába hozása (ez akár jelentheti több innovatív elem komplex megoldássá történő összekapcsolását is) Disszemináció, vagyis az innovatív, átvehető megoldásokra vonatkozó információk elterjesztése a célcsoportok körében Tapasztalatok átadása, az innovatív megoldások, új módszerek bevezetésének segítése, támogatása 1.3.4. A tapasztalatátadás a 2004-2006. közötti magyar EQUAL program végrehajtásának részeként A Magyarországi EQUAL program végrehajtása három szakaszra tagolódik: Előkészítő szakasz A projektvégrehajtás szakasza A tapasztalatok átadása és beépítése a szakpolitikákba 2005. január 2005. június 2005. július 2007. június 2005. július 2007. december Előkészítő szakasz Az előkészítő szakasz 2005. június 30-ig tart. Az előkészítő szakasz célja a tartós együttműködésre alkalmas és eredményes projektvégrehajtást biztosítani képes fejlesztési társulások létrehozása és megerősítése. Ebben az időszakban kerül sor a kiválasztott fejlesztési társulások hazai és nemzetközi együttműködésének megerősítésére, a fejlesztési társulási megállapodások kialakítására, valamint s ez kiemelt fontosságú a tapasztalatátadás szempontjából valamennyi FP-nek el kell készítenie a tapasztalatátadási tervét. A projektvégrehajtás szakasza A projektvégrehajtás szakasza közvetlenül követi az előkészítő szakaszt. A fejlesztési társulások ebben a szakaszban hajtják végre az előkészítő szakaszban kialakított munkaprogramot. Page 9 of 81

A projektvégrehajtás koordinációja és nyomon követése, valamint a projektekhez kapcsolódó szakmai segítségnyújtás az Irányító Hatóság feleőssége, az ezekkel kapcsolatos konkrét feladatokat az OFA EQUAL Programiroda hajtja végre. A tapasztalatok átadása és beépítése a szakpolitikákba Ahogyan arra már utaltunk, a tapasztalatátadás az EQUAL program működését meghatározó egyik lényeges alapelv. Fontosságát az is jelzi, külön kiemelt tevékenységként kerül megjelenítésre a programvégrehajtás során. A tapasztalatátadási folyamat a végrehajtással párhuzamosan megkezdődik. A tapasztalatátadási stratégia alapvetően az ebben a szakaszban (Action 3) végrehajtandó tevékenységek kereteit határozza meg. 1.4. KERET JOGSZABÁLYOK ÉS DOKUMENTUMOK A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ A tapasztalatátadási stratégia természetesen integráns része az EQUAL programnak, éppen ezért kidolgozása során támaszkodni szükséges az alapvető keretdokumentumokra. A keretdokumentumok közül a legfontosabbak az alábbiak: 1.4.1. 1260 / 1999. EK rendelet a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről. Ez az általános rendelet szabályozza a strukturális alapok, így az EQUAL közösségi kezdeményezést is finanszírozó Európai Szociális Alap felhasználását. A tapasztalatátadás tekintetében nem tartalmaz konkrét előírásokat, a stratégia kidolgozásánál elveinek és filozófiájának figyelembe vétele szükséges. 1.4.2. 1784 / 1999. EK rendelet az Európai Szociális Alapról. Ez a rendelet az Európai Szociális Alapra vonatkozó specifikus szabályokat tartalmazza. Az EQUAL programra vonatkozóan konkrét szabályokat nem tartalmaz, azonban kijelöli az ESZA keretében finanszírozható beavatkozási területeket. 1.4.3. Bizottsági Kommunikáció irányelvek az EQUAL Közösségi Kezdeményezés második szakaszának végrehajtásához. Ez a dokumentum általános irányelveket határoz meg a program végrehajtásához kapcsolódóan. Külön fejezetben (9. fejezet) foglalkozik a tapasztalatátadással kapcsolatos kérdésekkel, orientálva a stratégia kidolgozását. Rámutat arra, hogy a tapasztalatátadás nem korlátozódik az eredmények elterjesztésére (disszemináció), sokkal inkább a fogalom szélesebb értelmezésének van létjogosultsága. Hangsúlyozza továbbá a tagállamok és a fejlesztési társulások felelősségét a sikeres tapasztalatátadásban tagállami és közösségi szinten egyaránt. Page 10 of 81

1.4.4. EQUAL Programdokumentum (Community Initiative Programme CIP). A hazai EQUAL program végrehajtásának alapdokumentuma, meghatározza a program stratégiáját, a prioritásokat és a végrehajtás kereteit. A Programdokumentum a 6.4 fejezet keretében foglalkozik a tapasztalatátadással összefüggő kérdésekkel. Ez a dokumentum írja elő, hogy az Irányító Hatóságnak el kell készítenie a tapasztalatátadási stratégiát, amit a Monitoring Bizottság jóváhagy. Meghatározza a tapasztalatátadáshoz kapcsolódó lehetséges tevékenységek körét, valamint a tapasztalatátadás érdekében támogatható tevékenységeket is. Hangsúlyozza a fejlesztési partnerségek, a tematikus hálózatok és a tematikus csoportok szerepét a tapasztalatátadási folyamatban, illetve kijelöli a végrehajtó intézmények és a Monitoring Bizottság legfőbb tapasztalatátadáshoz kapcsolódó feladatait. 1.4.5. EQUAL Programkiegészítő Dokumentum Ez a dokumentum határozza meg a program végrehajtásával összefüggő részletes feladatokat és szabályokat, a Programdokumentumra építve. A Programkiegészítő Dokumentum 10. fejezete tartalmazza a program végrehajtásához kapcsolódó Tapasztalatátadási Tervet. A horizontális tapasztalatátadásra vonatkozóan a terv az alábbi fő elemekből álló folyamatot határozza meg: A Fejlesztési Partnerségek Tematikus és Innovációs Fórumokat (TIF) szerveznek A TIF-ek folyamatos tájékoztatást biztosítanak a projektekről a partnerek felé A TIF-ek megszervezéséhez és működtetéséhez az EQUAL NPI folyamatos segítséget biztosít A TIF-ektől származó információkat az IH továbbítja a Tematikus és Innovációs Bizottság felé, valamint biztosítja nyilvánosságra hozatalukat A vertikális tapasztalatátadási folyamat fő elemei: o o o o o o A nemzeti szintű tapasztalatátadással kapcsolatos stratégiát az IH tervezi meg és irányítja A tevékenységek megszervezését, koordinálását az EQUAL NPI végzi Információgyűjtés a projektek szakmai tartalmáról Az összegyűjtött információk rendszerezése, az egyes FP-k szakmai innovációjának vizsgálata (szakértők) Az FP-ktől és a TIF-ektől származó információk továbbítása a TIB felé A TIB nemzeti szintű tapasztalatátadás elsődleges színtere 1.4.6. EQUAL Intézményfejlesztési Stratégia (IFS) Ahogyan arra a stratégia bevezetőjében is utaltunk, jelen szakértői segítségnyújtási PHARE projekt keretében több, egymástól jól elkülöníthető feladat került végrehajtásra. Ezen feladatok egyike (Task 1) az EQUAL IFS kidolgozása volt. Az IFS kidolgozásának célja az volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a tényezőkre, illetve Page 11 of 81

további fejlesztési lehetőségekre, amelyek biztosítják az EQUAL sikeres megvalósítását, valamint projekt megvalósításában részt vevő partnerek által a korábbiakban megszerzett nemzetközi tapasztalatok hasznosítását. Az IFS a fentebb hivatkozott dokumentumokhoz képest nem fogalmaz meg addicionális követelményeket a tapasztalatátadási tevékenységre vonatkozóan. 1.4.7. EQUAL Program PR és Kommunikációs Stratégia Ez a stratégiai dokumentum szintén a jelen szakértői segítségnyújtási program keretében került kidolgozásra, a Task 6 részeként. A tapasztalatátadási stratégia, valamint a PR és Kommunikációs Stratégia a következő területeken, feladatok kapcsán érintkezik. Web felület működtetése 4 műhelymunka szervezése évente Zárókonferencia szervezése Hírlevél A kapcsolódó linkek segítségével információk, s a tapasztalatátadáshoz szükséges példák, módszertani anyagok jutnak el a célcsoportokhoz. A kommunikációs lehetőségen túl a tematikus műhelymunkák szervezése az innovációk kikristályosítását, a tapasztalatátadás hatékony munkaformáinak megbeszélését is lehetővé teszi. A zárókonferencia az eredmények bemutatását szolgálja, mely a PR és tapasztalatátadási célokat egyaránt szolgálja. A hírlevél szerkesztése a projektekre vonatkozó információk cseréjét segíti, de hatékony eszköze a speciális módszerek, eljárások, munkaformák széles körben való ismertté tételére is. A sajtóval való együttműködés A nyilvánosság szerepe mindkét stratégia esetében kulcsfontosságú. A rendszeresen megjelenő sajtóközlemény, a média által közvetített jó gyakorlatok kedvező hatása a tapasztalatátadási stratégia megvalósítása során is érvényesül. Publikált tanulmányok, módszertani kézikönyvek, dokumentált eljárások közzététele. Tematikus Hálózatok működtetése Adatbázis működtetése A termékleírások jó gyakorlatok, folyamatok dokumentációja, az erre vonatkozó kutatások, szakmai anyagok publikációja jó hatással van mind a horizontális, mind a vertikális tapasztalatátadási stratégia megvalósulására. Egyfelől az interaktív kommunikáció színtere, ahol megerősödnek a kapcsolatok, szakmai partnerségek szerveződnek, másfelől a projektek, a munkamódszerek ismertté válnak, s a közös legjobb elemek kikristályosításával legjobb gyakorlat ajánlások születnek. A lehetséges partneri körre vonatkozó adatbázis folyamatos fejlesztése biztosítja a hatékony Page 12 of 81

kommunikációt, s lehetővé teszi a partnerek bevonását a szakmai fejlesztési folyamatokba, melynek eredményeként új modellek alakulnak ki. 1.4.8. Képzési stratégia illetve mainstreaming képzési anyag Jelen projekt részeként, a Task 3 keretében került kidolgozásra az EQUAL intézményrendszer Képzési stratégiája és középfokú képzési terve, valamint egy képzési programterv 2005. első félévére, ami egyben a projekt keretében végrehajtott képzések alapját is jelentette. A képzési stratégia az EQUAL Közösségi Kezdeményezési Program megvalósításában közreműködő szakemberek felkészítésének és képzésének keretet adó dokumentum, amely magában foglalja a szervezet erőforrásainak, kompetenciáinak felmérését, a SWOT analízis, és a legjobb európai gyakorlat megismerésére irányuló megbeszélés eredményeit. Mindezek mellett felvázolja a képzési program eléréséhez kapcsolódó célokat és stratégiát, annak egyes elemeit, prioritásait, valamint javaslatokat fogalmaz meg a megvalósítandó konkrét képzésekre vonatkozóan is. Mivel a tapasztalatátadási munka az EQUAL program végrehajtásának kiemelkedő jelentőségű eleme, ezért a képzési stratégia és terv keretében szerepet kap az intézményrendszer releváns munkatársainak tapasztalatátadással összefüggő feladatok eredményes végrehajtására való felkészítése. Ennek érdekében a terv a következő konkrét képzésekre vonatkozó javaslatokat tartalmaz: 2005. 1. félév: Transznacionalitás, tapasztalatátadás és tematikus munka háromnapos képzési modul. 2005. 2. félév: Nemzeti tematikus hálózatok képzés 2006. 1. félév: Tapasztalatátadás és nemzetközi tematikus munka képzés A képzési stratégia mellett a Phare projekt keretében kialakításra került egy komplex tapasztalatátadási képzési anyag, mely alapismereteket tartalmaz az intézményrendszer releváns szereplői számára, azonban alapul szolgálhat a tapasztalatátadási folyamat többi szereplőinek (elsősorban az FP-k) képzéséhez is. 1.4.9. Kétéves munkaterv Szintén a Phare projekt keretében (Task2) került kidolgozásra az EQUAL program kétéves munkaprogramja. A munkaprogram az Intézményfejlesztési Stratégiával, valamint az EQUAL Működési Kézikönyvvel összhangban tartalmazza mindazokat a konkrét feladatokat amelyeket 2005-2006 során kell végrehajtani a program keretében. A munkaprogram ennek megfelelően foglalkozik a tapasztalatátadással kapcsolatos konkrét feladatokkal is. 1.5. A STRATÉGIA ALKALMAZÁSA 1.5.1. Kik használják? Jelen stratégia nem elméleti anyag, hanem olyan munkadokumentum, amely konkrét feladatokat fogalmaz meg a tapasztalatátadási folyamat kulcsszereplői számára. Page 13 of 81

Jelen stratégia szempontjából kulcsszereplőknek tekintjük azokat a szervezeteket, akik közvetlenül és aktívan részt vesznek a stratégia megvalósításában. Bár a tapasztalatátadás, az EQUAL program támogatásával kialakuló innovatív megoldások továbbvitele, beépítése a szakpolitikákba alapvetően számos intézmény számára fontos, a stratégia alkalmazása és végrehajtása alapvetően az EQUAL intézményrendszer szereplőinek szervezeteinek - a közvetlen érdeke. A Programkiegészítő Dokumentumban megfogalmazottakkal összhangban a stratégia kidolgozásáért és végrehajtásáért az Irányító Hatóság a felelős, végrehajtásában aktív szerepet vállal az OFA EQUAL Nemzeti Programiroda, az EQUAL Monitoring Bizottság, valamint az Innovációs és Tapasztalatátadási Albizottság. Mindezen szervezetek mellett azonban a stratégia végrehajtásában az igazi főszereplők maguk a fejlesztési partnerségek, amelyek szintjén létrejöhetnek, kikísérletezésre kerülnek a jó gyakorlatok, innovatív megoldások, és amelyeknek aktív szerepet kell vállalniuk az információk terjesztésében és a tapasztalatok tényleges átadásában is. Az Irányító Hatóság és a Nemzeti Programiroda számára a stratégia valódi munkadokumentum, számukra közvetlenül fogalmaz meg feladatokat, a napi gyakorlatban kell alkalmazniuk. A Monitoring Bizottság és az Innovációs és Tapasztalatátadási Albizottság egyrészről döntéshozó valamint monitoring szerepet tölt be a tapasztalatátadási folyamattal kapcsolatban, másrészről azonban aktív részesei is annak, különösen a folyamat vertikális dimenziójának. Ennek megfelelően a stratégia közvetve számukra is fogalmaz meg feladatokat, amelyeket az Irányító Hatóság közvetít feléjük. A fejlesztési partnerségek számára a stratégia egyrészt orientáló jellegű dokumentum, segíti, támogatja a tapasztalatátadási tevékenységet, másrészt azonban konkrét feladatokat is jelöl ki számukra. Fontos még megemlíteni, hogy a tapasztalatátadási tevékenységet a fejlesztési partnerségek részben közvetlenül, részben pedig a tematikus hálózatokon, valamint a tematikus és innovációs fórumokon keresztül végzik, ebben az értelemben tehát a stratégia a hálózatok és munkacsoportok számára is lényeges, a gyakorlatban alkalmazandó dokumentum. 1.5.2. Folyamatos frissítés A stratégia elkészítését követően a Monitoring Bizottság elé kerül, jóváhagyásra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jóváhagyás pillanatától kezdve a stratégia kőbe vésett, változtathatatlan dokumentummá válik. Két szempontból is lényeges, hogy a stratégia folyamatosan változó, fejlődő dokumentum legyen: Egyrészt a tapasztalatátadási tevékenység csak abban az esetben lehet eredményes, ha a stratégia egy élő dokumentum, amely képes a környezeti feltételek változására reagálni. Másrészt jelenleg még nem ismertek azok a termékek, amelyek a tapasztalatátadási folyamat középpontjában állnak majd; a termékek körvonalazódásával párhuzamosan szükségessé válik a stratégia kiegészítése, Page 14 of 81

finomhangolása, hiszen csak így lehetséges a termékközpontú megközelítés alkalmazása. Ennek megfelelően az Irányító Hatóságnak fontos feladata a stratégia rendszeres felülvizsgálata, szükség esetén kiegészítése, módosítása. 1.5.3. Kiegészítés módszertani útmutatókkal A tapasztalatátadási stratégia alkalmas arra, hogy meghatározza a tapasztalatátadási tevékenység kereteit, fő irányait és a legfontosabb feladatokat a kulcsszereplők számára. Ebben az értelemben módszertani dokumentumnak is tekinthető, arra azonban nem alkalmas és nem is ez a célja hogy a tapasztalatátadási folyamat minden egyes lépéséhez a szereplők számára részletes módszertani útmutatást biztosítson. Ugyanakkor a tapasztalatátadás csak akkor lehet eredményes, ha a szereplők birtokában vannak a szükséges módszereknek, eszközöknek, azokat képesek alkalmazni a gyakorlatban is. Éppen ezért a stratégiát feltétlenül ki kell egészítenie gyakorlati módszertani útmutatóknak csakúgy, mint szükség esetén képzéseknek is. Az intézményrendszer szereplői számára szükséges képzések ahogyan arra már utaltunk az 1.4.8. fejezetben - beépítésre kerültek a képzési stratégiába, illetve a féléves képzési tervekbe. Ezen túlmenően azonban fontos, hogy az intézményrendszeren kívüli szereplők is megfelelő felkészítésben részesüljenek. A stratégia szerepe az, hogy jelezze azokat a pontokat, lépéseket, ahol szükséges módszertani útmutatók kifejlesztése (illetve a legtöbb esetben adaptálása), valamint képzések biztosítása. Page 15 of 81

2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN 2.1. MÓDSZERTANI ALAPELVEK A stratégiaépítést segítő módszertani elemek kiválasztásakor három elvárást fogalmaztunk meg. A módszerek tegyék lehetővé, hogy: a meglévő tapasztalatok felhasználásra kerüljenek, a már működő tapasztalatátadási rendszerek (pl. EQUAL honlap) beépüljenek, már a tervezésben vegyenek részt a stratégia megvalósításában kulcsszerepet játszó személyek, szervezetek Az elvárások érvényesülése érdekében rögzítettük a stratégiaalkotás módszertani alapelveit. 2.1.1. A korábbi tapasztalatok felhasználása A stratégia kereteinek kialakításakor törekedtünk arra, hogy a már meglévő tapasztalatátadási technikákat, előzményeket széles körben összegyűjtsük, s a formálódó új tapasztalatátadási stratégiát a meglévő szükségletekre és tapasztalatokra építsük. A meglévő tapasztalatok, lehetőségek és akadályok megismerése, összegyűjtése szükségszerű volt ahhoz, hogy az EQUAL program stratégiája illeszkedjen a hazai szakmai és szakmapolitikai környezet feltételeihez, s kirajzolódjon a szükségszerű változások köre is. 2.1.2. A partnerség elvének érvényesítése A stratégiaalkotási folyamat során fontos szempontnak tekintettük, hogy a tapasztalatátadási stratégia tervezésének első szakasza is a leendő partnerekkel való együttműködésben valósuljon meg. Így kívántuk biztosítani az EQUAL program tervezőinek, megvalósítóinak, szakmapolitikai szereplőinek bevonását a tapasztalatátadás stratégia fő pilléreinek kijelölésébe, a szükségszerűnek ítélt közös akciók kereteinek kialakításába, s a stratégia megvalósítását veszélyeztető lehetséges akadályok elemzésébe. 2.1.3. Az innováció szempontjának előtérbe helyezése Az EQUAL program egyik legfontosabb eleme az újszerű megközelítések kikísérletezése. Éppen ezért a stratégiaalkotás során, de az akciók tervezése során is fontosnak tartottuk az innovációk előtérbe kerülését, új módszertani elemek kialakítását, alkalmazását mind a stratégia tervezése, mind megvalósítása során. Az innováció azonosítására, az innovatív elemek meghatározására, körülírására önálló munkaformákat emeltünk be a stratégiába. E munkaformák módszertani hátterének kialakításakor törekedtünk a nemzetközi tapasztalatok (lásd portugál, francia, ír stb.) átvételére. Page 16 of 81

2.1.4. A fősodorba helyezés, vagy mainstream-elvek kiemelése A tapasztalatátadás kiemelt szerepe az EQUAL program különös sajátossága. A korábbi programokkal ellentétben itt a tapasztalatok átadása, az innovációk beépülése a szakmapolitikai programokba, a hazai szabályozórendszerekbe, az intézményrendszerbe nem csak eshetőség, hanem a szükségszerűség szintjén fogalmazódik meg. Ami eddig modellkísérlet volt, a sikeres kísérletek összegzésének eredményeként a rendszerszerű működés kritériumává, keretévé válik. A stratégia keretei között ezért számos olyan fórumot, akciót jelenítettünk meg, ahol a rendszerfeltételek változása, az új működési keretek módszertanának kidolgozása s gyakorlatba való illesztésének előkészítése megvalósulhat. 2.1.5. Multidiszciplináris és multiszektoriális megközelítés A hatékony tapasztalatátadás érdekében törekedünk arra, hogy a szakmaközi és ágazatközi párbeszéd lehetősége is minél teljesebb körben valósuljon meg mind a tervezés, mind a megvalósítás során. A hatékony tapasztalatátadás akcióinak tervezésében is kiemelt szerepet tulajdonítottunk a multidiszciplináris és multiszektoriális elvek érvényesülésének. A programmal kapcsoltba kerülő szakemberek (PR, pénzügyi, szakmai, adminisztratív) közös nyelvének kialakítása annak érdekében, hogy működőképes új struktúrák, s használható új jogszabályok szülessenek éppoly elengedhetetlen, mint az eltérő szakmai területek párbeszéde (foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, nőpolitika, menekültügy, társadalombiztosítás, pénzügypolitika stb.) 2.1.6. Termékközpontú megközelítés A stratégia középpontjában a tapasztalatátadási folyamat termékközpontú megközelítése áll. Ennek lényege, hogy a projektek keretében létrejövő újszerű megoldásokat, gyakorlatokat komplex, átgondolt termékké kell fejleszteni, mert csak ebben a formában alkalmasak a tapasztalatok közvetítésére. 2.2. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA, ALKALMAZOTT KONKRÉT MÓDSZEREK A stratégia kidolgozása során az alulról fölfelé ( bottom-up ) építkezés elvét tartottuk szem előtt. A lehető legszélesebb kört igyekeztünk bevonni a közös gondolkodásba, a stratégia fő céljainak kitűzésébe, és eleminek kimunkálásába. A stratégia tervezése során 3 eszközzel és 4 körben szólítottuk meg a partnereket. 2.2.1. Adatbázis készítése a lehetséges partnerek köréről A tapasztalatátadási stratégiakészítésének első állomásaként egy viszonylag széles körű (több mint 400 szervezetet tartalmazó) adatbázist készítettünk. A kérdőíves felmérés eredményeképpen közel 100 szervezetről állnak rendelkezésre részletes adatok, melyek egy ACCESS adatbázisban kerültek feldolgozásra. s alkalmas a szűkebb szakmai körökkel való kapcsolattartásra (pl. célszervezetek, női szervezetek stb.) éppúgy, mint a rendszer egészével történő kommunikációra. Page 17 of 81

Az adatbázis célja, hogy mind teljesebb körben ismertté váljon a tapasztalatátadás horizontális szintjének lehetséges partneri köre. Ez a kör a későbbiek során bevonható a programra vonatkozó információk terjesztésébe, szakmai vitákba, s potens pályázói körként lehetőséget biztosít a közös szakmai nyelv kialakulásához, stratégiai célok elfogadásához, mindeközben a párbeszéd lehetséges színterévé válik. Az adatbázis első 300 szervezete az ismert foglalkoztatási célú civil szervezetek köre volt, valamint az EQUAL program tájékoztató napjain részt vett szervezeteket is felkértük az együttműködésre. Az adatbázis a hólabda módszernek köszönhetően folyamatosan bővül. Az adatbázisba bekerült szervezetek ugyanis további javaslatokat tehetnek olyan szervezetek bevonására, akik még nem szerepelnek az adatbázis nyilvántartásában. Ennek köszönhetően mára egy közel 500 szervezetet számláló kommunikációs hálóval rendelkezünk, melyet a program egyik eredményeként átadunk a Nemzeti Programiroda számára, bízva abban, hogy a háló fenntartása és építése egy jó szakmai holdudvart biztosít majd az EQUAL programnak. 2.2.2. Szakértői interjúk készítése A tapasztalatátadási stratégiára vonatkozó megrendelések és a korábbi tapasztalatok összegyűjtése érdekében szakértői interjúkat készítettünk a program kulcsszereplőivel, s néhány- a politikai életben is meghatározó szerepet játszószakpolitikussal. (államtitkárok, főosztályvezetők, osztályvezetők az IH, az FMM és az ICSSZEM részéről, az OFA EQUAL Programiroda vezetői). Az interjúk célja volt egyfelől, hogy betekintést nyerjünk a döntéshozók, a lehetséges megrendelők gondolkodásába, javaslatokat gyűjtsünk a vertikális tapasztalatátadási stratégia hatékony módszertani elemeire vonatkozóan. Megismerjük, milyen területre és munkaformára a leginkább nyitottak a stratégiai tervezők, döntéshozók, mit javasolnak kulcselemként egy tapasztalatátadási stratégia számára. Másfelől a szakértői interjúk lehetőséget biztosítottak azoknak a körülményeknek a feltárására is, amelyek az eddigi időszakban akadályozták a mainstream változását, s feltehetőleg nehézséget jelentenek a most készülő tapasztalatátadási stratégia megvalósítása során is. Az interjúk nagymértékben hozzájárultak a most készülő stratégia kockázatelemzéséhez. 2.2.3. Fókuszcsoportos interjúk készítése A helyzetelemzés részeként fókuszcsoportos interjúk is készültek. A fókuszcsoportos interjúk elé három célt állítottunk: az innovatív megközelítések, termékek és módszerek szabályainak, eljárásainak azonosítása, az elterjesztés eddig alkalmazott leghatékonyabb formáinak megismerése, a tapasztalatátadás célszemélyeinek/szervezeteinek azonosítása, feladataik körvonalazása, A fókuszcsoportos interjú keretében a fenti célok elérése érdekében- törekedtünk a horizontális tapasztalatátadásban érintett lehetséges partnerek minél szélesebb körű bevonására, véleményeik, tapasztalataik beépítésére a tapasztalatátadási stratégia tervezési folyamatába. A fókuszcsoportos forma lehetővé tette egy időben 15-20 Page 18 of 81

partner együttes jelenlétét, tapasztalatának megjelenítését, s véleményének kinyilvánítását a formálódó stratégia egyes elemeivel kapcsolatban. (Az interjúk jelenléti íveinek másolatát az 1. sz. mellékletben csatoltuk.) A fókuszcsoportos interjúk célcsoportja az adatbázisban szereplő szervezetek köre volt. Egy adatlappal kerestük meg valamennyi partnert, s megkérdeztük, részt vennee egy fókuszcsoportos interjún, melynek célját, s kereteit röviden egy kísérőlevélben vázoltuk. (Az adatlapot és a kísérő levelet lásd a.. sz. mellékletben!) A közel kétszáz együttműködni kívánó szervezetet 4 fókuszcsoportos alkalomra elosztva vontuk be a munkába. Az egyes alkalmak szervezésekor törekedtünk az EQUAL program egyegy szakmai területének megjelenítésére. Első alkalommal a tartósan munka nélkül lévő személyek körében tevékenykedő szervezeteket invitáltuk, második alkalommal a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek 20 tanácsadóját hívtuk, harmadik alkalommal a megváltozott munkavégző képességű személyeket foglalkoztató szervezetek, célszervezetek munkatársai kaptak meghívót, végül a női szervezeteket hívtuk a 4. fókuszcsoportra. Természetesen ezen túl minden fókuszcsoport nyitott volt a többi célcsoport segítői számára is. A fókuszcsoportokban alkalmanként részt vettek az IH és az EQUAL Nemzeti Programiroda munkatársai. (A fókuszcsoporton résztvevő szervezetek jelenléti ívét lásd az 1. sz. mellékletben!) A fókuszcsoportok kb. 80 résztvevőjét (alkalmanként 15-20 fő) kétszer másfél órás blokkban a következő témakörökben kérdeztük meg: (A fókuszcsoportos interjúkon alkalmazott kérdések részletezését a 2. sz. mellékletben csatoltuk) A fókuszcsoportos interjú főbb kérdésblokkjai: Milyen korábbi tapasztalatokkal rendelkeznek a humánerőforrás fejlesztéssel kapcsolatos programok terén? Milyen a sikeres termék? A sikeres programok sikerkritériumai. Milyen akadályok, nehézségek merülnek fel a tapasztalatátadás tartalmának azonosításakor? Mit tekint innovációnak? Mennyire tekinti a korábban megvalósult programokat innovatívnak? Mit adna át másoknak a nálunk megvalósult modellkísérleti programokból? Hogyan írható körül a tapasztalatátadásra érdemes módszer, programelem? A hatékony tapasztalatátadás feltétele, módszere, időzítése? Sikerkritériumok, melyek az innováció továbbélését, rendszerré válását segítik? A tapasztalatátadás szempontjából fontos célcsoportok meghatározása. Vannak-e tapasztalatai telepített programokról, mint a szervezett tapasztalatátadás formáiról? Milyen jellemző szabályszerűségei vannak ennek a programnak? A legjobb gyakorlat kiválasztásának módszere itthon és az EU-ban. Milyen módszerek, lehetséges eljárási formák ismeretek? Javaslatok a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai tervezés tapasztalatátadási folyamat módszerére és tartalmára. Page 19 of 81

A fókuszcsoportos interjúk során számos javaslat született, melyet beépítettünk a stratégiába, s még több probléma került felszínre, melyek figyelembevétele mindenképpen szükségszerű a tapasztalatátadási stratégia megvalósítása során. (Lásd 3.2. pontot!) 2.2.4. Workshopok a fejlesztési partnerségekkel A tapasztalatátadási stratégia kialakításának utolsó állomásaként tervezzük szakmai workshopok lebonyolítását a tapasztalatátadási folyamat legfontosabb szereplőivel, a fejlesztési partnerségekkel. Ezeken a workshopokon a fejlesztési partnerségekkel egyeztetésre kerülne a tapasztalatátadási stratégia javasolt tartalma, megvitatásra kerülnének az egyes szereplők feladatai, a partnerségek képviselői segítséget kapnának a tapasztalatátadással kapcsolatos feladataik végrehajtásához. ezek az alkalmak lehetőséget kínálnak a stratégiai főbb kereteinek bemutatására, a formálódó stratégiai nyilvánosságának biztosítására. 2.3. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE 2.3.1. A helyzetleírás A tapasztalatátadási stratégia felépítése során a meglévő helyzet elemzését végezzük el, s utalunk azokra a tapasztalatokra, kialakult gyakorlatokra, melyek figyelembe vétele valószínűsíti a stratégia megvalósulásának sikerét, illetve összefoglalja a lehetséges kockázatokat. A helyzetelemzés során figyelembe vettük a kísérleti EQUAL Program tapasztalatait, a szakértői interjúk legfőbb üzeneteit és a fókuszcsoportos interjúk tanulságait. A helyzetleírás során kitérünk azokra a már meglévő rendszerekre, szakmai hálózatokra, melyekre a tapasztalatátadás során lehet építeni, s felhívjuk a figyelmet néhány kifejezetten hazai sajátosságra, melyek várhatóan nehezítik a stratégia megvalósítását. 2.3.2. A szakpolitikai prioritások meghatározása A stratégiai tervek készítése során elengedhetetlen a peremfeltételek figyelembe vétele. Milyen uniós és hazai stratégiákhoz kell illeszteni a formálódó stratégiát? Melyek a nemzeti foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, esélyegyenlőségi politika legfőbb célkitűzései, amelyek valószínűsítik, illetve korlátozzák egy-egy javaslat eredményét a szervezetei keretek, jogszabályi változások terén? A szakpolitikai prioritások helyes sorrendjének feltárása irányt mutathat a horizontális Tematikus Hálózatok szervezéséhez, s nyitott ajtót jelenthet egyes innovációk rendszerbe építéséhez. 2.3.3. A javasolt stratégia folyamatának rögzítése A tapasztalatátadási folyamat négy szakaszának bemutatására kerül sor ebben a fejezetben: a termékek fejlesztése az innováció és a közvetítésre szánt tapasztalat (módszer, eljárás stb.) azonosítása Page 20 of 81

a tapasztalatátadás célcsoportjai számára az üzenet, az innováció szakmai/módszertani rendszerének megfogalmazása (a policy nyelvére történő lefordítása) az üzenet közvetítésének megvalósítása, a megfelelő eszközök és munkaformák igénybevételével follow-up annak vizsgálata, hogy mennyire sikeres az új megoldás 2.3.4. A tapasztalatátadás célcsoportjainak, színtereinek meghatározása A tapasztalatátadás célcsoportjának, helyszínének és módszerének meghatározása egymást feltételező folyamat, ezért a tapasztalatátadás szereplőinek és szintereinek meghatározását párhuzamosan végezzük, miközben utalunk a lehetséges módszerek alkalmazására. Az általános stratégiai elemek mellett kitérünk a 4 EQUAL témakör specialitásaira is. Page 21 of 81

II. A STRATÉGIA Page 22 of 81

1. HELYZETLEÍRÁS A közösségi kezdeményezések, ezen belül az EQUAL Program célja is az, hogy az érintett területeken újszerű módszereket, megközelítéseket kísérletezzenek ki, új eszközöket próbáljanak ki, eljárási formákat teszteljenek és a sikeresen bevált módszereket terjesszék, azzal a céllal, hogy átalakítsák és frissítsék, formálják a szakmapolitika intézményrendszerét, eszköztárát. Az EQUAL program tapasztalatátadási stratégiájának megvalósítása is azt jelenti, hogy folyamatok, rendszerek fejlesztése, átalakítása, a szakmapolitikai eszközök evolúciója valósul meg abból a célból, hogy csökkenjen a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyek esélytelensége, s új szemlélet jelenjen meg a szakmapolitikai fejlesztések minden szintjén. A rendszer innovációja néhány országban már hatékony tapasztalatátadási módszertani alapokra támaszkodva zajlik. Ezek közé az országok közé sorolhatjuk pl. Portugáliát, vagy Franciaországot. 1.1. TAPASZTALATÁTADÁSI MODELLEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN A EU Foglalkoztatási Stratégiája, s ezen belül is a lisszaboni célkitűzések megvalósítása komoly szakmai, módszertani fejlesztő munkát vár el az Európai Szociális Alappal gazdálkodó nemzeti szervezetektől. A célkitűzések megvalósítása nagy kihívás minden ország számára, s az innovációk, melyek az EU Foglalkoztatási Stratégiájának megvalósításához, vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv megvalósításához vezetnek nem véletlenül állnak az érdeklődés középpontjában. Az innovációk és a tapasztalatátadás hatékony formáinak kikísérletezésében vezető szerepet töltenek be a közösségi kezdeményezések, amelyek mindig is a strukturális alapok kísérleti műhelyeiként működtek. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés keretén belül az utóbbi években 2 alkalommal is előkerült a foglalkoztatás területén felszínre kerülő jó gyakorlatok módszertanának átadása. 2002. május 16-17-én Barcelonában, majd 2005. április 14-15-én Dublinban is a tapasztalatátadás módszertana, hálózata állt a középpontban. Az itt keletkezett dokumentumok a meghatározó pillérei valamennyi tagországban keletkezett tapasztalatátadási stratégiának. 1.1.1. A francia modell A francia modellben a stratégia hét alapvető lépése a következőképpen néz ki: Információgyűjtés az EQUAL projektekről tematikus területenként (forrás a projektadatbázis) EQUAL projektek elemzése altémák azonosítása altémánként egy-egy jellegzetes projekt kiválasztása nemzeti munkacsoport létrehozása (legalább 18 hó időtartam) projektpéldák szolgáltatása, feltételezések, kérdések megfogalmazása egyeztetés a köz és magánszféra döntéshozóival (monitoring bizottsági tagok) eredmények véglegesítése (publikációk, filmek, konferenciák) Page 23 of 81

az eredmények kommunikálása, terjesztése 1.1.2. A portugál modell A portugál modellben az innovatív termék azonosításának módszertana a legkidolgozottabb elem. A tapasztalatátadási stratégia központi szereplője mint általában az EU többi tagállamában- a tematikus hálózatok rendszere. A tematikus hálózatok rendszere a következő területekre koncentrál: az ismeretek/tudás megosztása, a tapasztalatok cseréje és az egymástól való tanulás előtérbe állítása új módszerek, eljárások generálása valamennyi tematikus hálózatban, az adott téma specialitásait figyelembe véve a termékek és folyamatok validálása a projekt résztvevők részvételével a hatékony módszerek és eredmények disszeminálása új hálózatok és partnerségek stratégiájának kidolgozása a foglalkoztatási, képzési és szociális területre gyakorolt pozitív hatás elérése A 7 tematikus hálózat munkájában általában 20-20 szervezet vesz részt, önkéntes alapon, s tevékenységével hozzájárul a folyamatos és kölcsönös tanuláshoz, új módszerek és eljárások felfedezéséhez. A Tematikus Hálózatok igen gyakran általában havi egy alkalommal- találkoznak, s öntevékenyen végzik vállalt feladataikat. Valamennyi hálózatnak van egy-egy facilitátora (szakértője), aki technikai feltételek megteremtése mellett a moderációs feladatokat látja el annak érdekében, hogy a viták magas szakmai szintje biztosított legyen. Minden Tematikus Hálózatnak van egy házigazda FP-je, amely a logisztikai feltételeket biztosítja a Háló működéséhez. Valamennyi Háló munkájába bevonták a célcsoport tagjait is. 1.1.3. Az ír modell Az ír modellben különleges hangsúlyt helyeznek a munkaadói kör bevonására, szemléletének formálására, közös tevékenységek tervezésére. A munkaerőpiacon alacsony részvételt mutató társadalmi csoportok érdekében speciális támogatási formákkal és foglalkoztatási módokkal kísérleteznek, melyhez szeretnék megnyerni a munkaadók együttműködését is. Folyamatos kommunikációval igyekeznek elérni azokat a munkaerő-piaci változásokból adódó réseket, ahol a célcsoport foglalkoztatása az elsődleges munkaerőpiacon megvalósítható. Tapasztalatátadási stratégiájuk során ennek az együttműködésnek a megteremtésére, az új munkaformák kikísérletezésére koncentrálnak. Kísérleteik különösen a nem standard vállalkozási formák irányában nyitott. 1.2. KORÁBBI TAPASZTALATÁTADÁSI MODELLEK MAGYARORSZÁGON A korábbi tapasztalatátadási modellek leírásához a modellkísérleti EQUAL program eredményeit, a fókuszcsoportokon résztvevő közel 80 szervezet tapasztalatait, valamint a szakértői interjúk legfőbb üzeneteit összegeztük. A tapasztalatok a korábban megvalósított foglalkoztatási és humánerőforrás-fejlesztési programok Page 24 of 81