HIDROGEOLÓGIA AKTUALITÁSAI: VÍZKUTAK TERVEZÉSÉNEK, KIVITELEZÉSÉNEK PROBLÉMÁI, AZOK OKA ÉS KÖVETKEZMÉNYE. NÁD BÉLA, 2015
A hidrogeológia alapjait az elméleti és tapasztalati összefüggések, számítási módszerek (modellezés) és az alapadatok jelentik. Minden hidrogeológiai számítás alapja a hiteles, a valóságot leképező földtani, hidraulikai, vízminőségi és vízrajzi adat. Az adatok minőségét a tervezés, kivitelezés és dokumentálás színvonala határozza meg. A képződött jó vagy rossz adatok aztán újra visszahatnak a tervezésre az azokra épülő beruházásokra, így igen nagy károkat okozhatnak.
A víz kutak tervezésének, kivitelezésének, dokumentálásának tapasztalt problémáit összetett okokra vezethetjük vissza: Jogszabályi háttér: Építés, dokumentálás terén: A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről adja a konkrét jogszabályi hátteret. A jogszabály néha túl részletes, néha szűkszavú, de alkalmazható.
Tervezés, műszaki ellenőrzés terén: A 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet szabályozza a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettségeket és szakmagyakorlási időket. Az 1. számú melléklet szerint csak okleveles építőmérnök, építőmérnök, vízépítési üzemmérnök jogosult többek között vízkút tervezésére, kivitelezésének műszaki ellenőrzésére. A bányamérnök, hidrogeológus-mérnök, geológus-mérnök ki van zárva a tevékenységből!!!!!!!!!!
Megjegyzem az országban kizárólag a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, most Miskolci Egyetem bányamérnöki karán folyt/folyik egyetemi szinten mélyfúrás tantárgy oktatása, fúrómérnök képzés. A geológia, geofizika, hidrogeológia szakterületek szintén ki lettek zárva a víz kutak tervezéséből sőt még a vízkészlet-gazdálkodási szakterületről is, pedig hidrogeológia és földtudományok nélkül nincs átfogó vízkészlet-gazdálkodás. Ez a tervezés, műszaki ellenőrzés és a felelős műszaki vezetés területén igen nagy káoszhoz vezet, hiszen a jogszabály szerint a vízkútfúráshoz igazán értők nem gyakorolhatnák szakmájukat!!!!!!!
Szabvány háttér: A víz kutak létesítésével kapcsolatos tevékenységeket az MSZ 22116 szabvány szabályozza több kevesebb sikerrel. A szabvány néhány pontján már eredetileg sem volt életszerű, de az azóta megjelent 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelettel sincs összhangban, így megújításra vár. A szabvány megenged néhány esetben olyan anyaghasználatot, ami nem biztosítja a kívánt cél elérését vagy a tervezett művelet nem hajtható végre.
Kivitelezési, kivitelezői háttér: Kivitelezési háttér: Sok az olyan fúróberendezés, aminek bányahatósági engedélyeztetése nem történt meg, azokat úgymond összetákolták. A vállalkozók nem rendelkeznek kellő színvonalú vízkútfúrási segédberendezésekkel (nyomás alatti cementezés eszközei, tömszelence elhelyezés eszközei, stb.). Ezt jelenleg senki nem ellenőrzi (régen VIZIG). Kivitelezői háttér: Kevés a megfelelő szakmai ismerettel rendelkező vállalkozó, mivel a nagy kútfúró iskolák megszűntek. Még kevesebb az olyan mester, aki földtani hátteret is ismeri (órásból kútfúró).
Problémák tervezésnél: 1. Fúrás-műszaki ismeretek hiánya miatti problémák: A tervező nincs tisztában az egyes technológiai folyamatokhoz (központosítás, csőméretekhez történő előfúrás, kavicsolás, cementezés) szükséges minimális átmérőkkel, illetve nem tudja értelmezni az egyes technológiai folyamatokat (cementezés, ernyős cementezés, kavicsolás, tömszelence elhelyezés, műveleti cső alkalmazása, stb.). A tervező nincs tisztába a béléscsövek, szűrők fajtáival, minőségével, azok előnyös vagy hátrányos tulajdonságaival (technikai rakat? iránycső?, csőkatalógus, stb.).
Eredmény: Óriási a káosz. Sok esetben a kivitelező mondja meg a tervezőnek az alkalmazandó eszközök körét, a csövezés milyenségét (természetesen olyan dolgokat ajánl ami rendelkezésre áll a céltól függetlenül).
2. A földtani, hidrogeológiai ismeretek, képzettség hiánya okozta problémák: A vízbeszerzési szakvéleményre alapozva lehet kiválasztani azt a vízkészletet, amiből az aktuális vízigény a lehető leggazdaságosabban kielégíthető. A terület földtani, hidrogeológiai viszonyai határozzák meg a vízkút optimális szerkezetét, annak kiképzését is. A felületes, másoktól átvett, kontroll nélküli szakvélemény etikátlan és káros.
A víz kutak kivitelezésénél jelentkező tipikus problémák: 1. Műanyag (PVC) technikai csőrakat alkalmazása: Fizikai tulajdonságai miatt nem köt hozzá a cement, A cementkötés hője deformálhatja, A cementdugó kifúrásakor a fúrófej károsíthatja, Jól záró tömszelence a két műanyag vagy műanyag és acél cső közé nem építhető (össze - és szétroppan), Mögötte a cementkötés jósága nem ellenőrizhető.
Ellenőrizhetetlen átfejtődés a talajvíz és rétegvizek között mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban, átfejtődés időtartama hosszú. A cementkötés jósága a cső anyaga miatt a szokásos akusztikus módszer alkalmazásával nem lehetséges (101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 4. (2) bekezdésében foglaltak nem teljesíthetők), A mechanikai sérülések a műanyag technikai csőrakaton és/vagy a szűrőcsövön homokoláshoz, hozamcsökkenéshez, minőségromláshoz, gyakran a kút tönkremeneteléhez vezethetnek. A kút kapacitás és vízminőségi tulajdonságai nem az igénybe vett rétegek adta valós viszonyokat tükrözik.
Megjegyzem, hogy a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 4. (2) bekezdése szerint Fúrt kutak esetében a felszín alatti vízbe történő beavatkozáskor a szennyezés megelőzése céljából a harántolt, de nem szűrőzött képződményeket béléscsővel, a béléscső mögötti gyűrűsteret palástcementezéssel, vagy - ha a kút nem esik a vízföldtani napló készítésének kötelezettsége alá - a vízügyi hatóság döntése alapján nyomjelzett agyaggranulátummal vagy agyagszigeteléssel ki kell zárni. Ezt a célt műanyag csővel nem lehet megvalósítani!!!!!!
2. A technológiai folyamatok végrehajtásához szükséges átmérőket mélységhatárokat a tervezők és kivitelezők sokszor nem ismerik, így: Központosító alkalmazása 3,5 cm csőfal-furat különbség alatt és még kavicsolnak is. Csőkatalógus ismerete, használata hiányos, így az előfúrás átmérői sem jók. Agyagolás betervezése nem megfelelő átmérővel (műveleti cső nem fér a gyűrűs térbe). Kompaktonit gyűrűstérbe juttatása nagy mélységekig, művelet megjelölése nélkül. :
3. Alábővítés problémái: Az alábővítésnek akkor van értelme, ha a technikai rakatot közvetlen a szűrőzendő réteg feletti agyagba ültetik és egy darab, nem túl vastag, homokos vízadót terveznek szűrőzni. Nagyobb vastagságú, több agyagos összlettel elválasztott homokos vízadó esetén az alábővítés hatására az alábővített összlet összeomlik. Nem véletlen, hogy alábővített szakaszról még nem láttam kaliber és/vagy természetes-gamma szelvényt, mert ezekkel ki lehetne mutatni az alábővítés hatékonyságát.
4. Réteg indítás problémái: Többszöri öblítő közeg csere (tiszta vízre) szükséges, Szűrő mosatás, Kompresszorozás, Tisztító/próbaszivattyúzás, Hidrodinamika (három lépcsős búvárszivattyúzás). A stabil szűrőváz kialakítása (csak alulról felfelé építkezéssel lehetséges). A tökéletes rétegindításhoz minden folyamatra szükség van (sajnos vannak olyan kivitelezők akik a kompresszorozást előszeretettel elhagyják).
Dokumentálási problémák: A vízkutak dokumentálásához szükséges adatokat a vízjogi létesítési engedély adatai, a kivitelező által szolgáltatott fúrási-kútkiképzési adatok, hidraulikai, vízminőségi és gázvizsgálati adatok jelentik. Ezeket az adatokat a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet foglalja vízföldtani naplóba, ami a vízkút hiteles dokumentációja. Sok esetben nem a kút, vízadó tényleges adatai kerülnek a naplóba: Mivel azokat nem merik bevallani, mert nem egyeznek a vízj. lét. engedélyben foglaltakkal, A vízminőségi eredmények nem a vízadó réteg tulajdonságait tükrözik, mert pld. az üledék meghamisítja azt,
A földtani rétegsor sem teljesen valós/hiteles, mert a fúrást geológus nem látta, stb. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet a vízföldtani napló összeillesztését végzi, annak tartalmát, valódiságát nem ellenőrzi!!!!!!
Két tanulságos példa a sok közül: 1. Vízföldtani napló javítása: A VIZIG észrevette a kiállított vízföldtani napló alapján, hogy a kutat nem a vízjogi létesítési engedély szerint létesítették, sőt az un. egycsöves kutat fel kell számolni, A vízügyi hatóság jelezte a VIZIG észrevételeit a tulajdonos felé, A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet adathelyesbítés címszóval új vízföldtani naplót adott ki./a kataszteri számon. A kiállított új vízföldtani napló további ellentmondásokat tartalmazott, ezért a VIZIG magyarázatot kért.
2. Meddő hévízkút jó kútként történő dokumentálásának hatása: Paks B-129. kataszteri számú (607 m) hévízfeltáró fúrás (1982). A gyakorlatilag meddő kutat úgy dokumentálták le, hogy az egy kb. 150 l/p hozamú 37 C fokos víz kitermelésére alkalmas kút. Paks B-196. kataszteri számú (810 m) termálkút (2009) majdnem 60.000.000.- Ft-os veszteségbe fulladt.
MINTACÍM SZERKESZTÉSE
A felületes munka a képződött vízminőségi adatokon is látszik, avagy hova vezet a kivitelezői hozzáállás: Vasvár (~2500 m mélységű termálkút kivitelezése: a kivitelező savazást hajtott végre, a kivitelező az iszapot felületesen cserélte le tiszta vízre, a kivitelező nem hajtotta végre a nagy teljesítményű kompresszorozást (100 bar), a kút sokáig be sem indult a kellő teljesítményű és idejű kompresszorozás nélkül, dugattyúzás hatására beindult. Eredmény!!!!!!
A vízkémiai komponensekbe bekövetkezett változások a teljesség igénye nélkül: Fe: 14,4 mg/l-ről 1,0 mg/l-re NH4 : 9,0 mg/l-ről 1,42 mg/l-re Nátrium: 816,0 mg/l-ről 129,0 mg/l-re Klorid: 1195,0 mg/l-ről --- Összes sótartalom: 2753 mg/l-ről 606 mg/l-re Az építéskori értékek kerültek a vízföldtani naplóba, így a későbbiekben ezek a hamis adatok képezik majd a tervezési alapadatokat!!!
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!