Ökrök takarmányozása
Pisztácia, mogyoró Főbb jellemzőik: Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll Kevés keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak Száraz, hűvös helyen tartandók Etetés előtt ajánlatos tálba kiönteni, különben kiszóródik Avas ízben csak fokozza az eledel népszerűségét Romlott (pl. penészes) állapotban nem etethetők
Diákcsemege (olajos magvak és aszalt gyümölcsök): A Diákcsemege pörkölt földimogyorót, kesudiót, mandulát, törökmogyorót, mazsolát, aszalt szilvát és aszalt sárgabarackot tartalmaz Szárazanyagának 75-80%-a fruktóz-egységekből áll, ezenkívül glükózt és fruktózt tartalmaz Édes íze miatt a marha kedveli A kérődzők jól hasznosítják
Pogácsa, sajtos sütemények: Nagy hatású ízletes takarmány Szárazanyagának 35-40%-a szacharóz, 15%-a nyersfehérje, melynek kb. 50%-a valódi fehérje Elsősorban kérődző takarmány Javasolt pálinka mellett etetni Ökrökkel napi 15-25 dkg, kocákkal 3-5 kg etethető
Burgonya: Élelmezésre és takarmányozásra egyaránt használjuk Termésátlaga (8-22t/ha) és táplálóértéke fajtafüggő Szárazanyag-tartalmának 75-90%-a keményítő, emészthetősége nyers formában nem tökéletes Fehérjetartalma a sz.a. 6-14%-a, melynek több, mint 50%-a NPN anyag Valódi fehérjetartalma kicsi, de jó biológiai értékű, lizinben gazdag C-vitaminban gazdag A gumók héjában mérgező szolanin található Ökrök számára főzve etethető Ökrökkel napi 10-15 dkg etethető pörkölt mellé
Főtt, füstölt csülök: Hirtelen nagy adag etetésekor kérődzőknél acidózist okozhat Javasolt adagja szarvasmarháknál max. 50-75 dkg
Pörkölt: Ízletes, nagy fehérje (hús) tartalmú takarmány A sertéshús mennyisége 40-300g/kg között van, szakácstól függően Ökrökkel akár napi 500 g is etethető
Tökfélék: Tápanyagtartalma közel áll a répáéhoz, magja értékes fehérje és zsírforrás Karotinban gazdag, különösen a sütőtök Kérődzőkkel, sertéssel és baromfival egyaránt etethető Ökröknek sütve ajánlott Nagy víztartalma (90%) miatt nehezen eltartható
Kenyér A Lipóti pékségből Ezt minden ökör szereti
Erjesztett takarmányok Bor 100 g Bor Alkoholos ital A bor a szőlő erjesztésével készült alkoholos ital, időnként azonban a borok közé sorolják az egyéb gyümölcsökből készült gyümölcsborokat is. Mennyiség / 100 g Kalória (kcal) 82 Lipidek 0 g Koleszterin 0 mg Nátrium 5 mg Kálium 99 mg Szénhidrát 2,7 g Rost 0 g Cukor 0,8 g Fehérje 0,1 g
Erjesztett takarmányok minősítése: Érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állag )
Silózott takarmányok minősítésének szempontjai
Silózott takarmányok minősítésének szempontjai
Silózott takarmányok minősítésének szempontjai
Szénafélék Szárítással tartósított zöldtakarmányok A kérődzők, a ló és a nyúl alapvető takarmányai Táplálóanyagot szolgáltatnak, magas rosttartalmuk révén kedvezően befolyásolják a bendőmozgásokat és a bélperisztaltikát, rágásukkor nagy a nyálkiválasztás pufferanyagok szekréciója, A széna etetésekor a bendőben és az utóbél szakaszokban elsősorban az ecetsav termelés növekszik a tejzsír mennyisége nő
Szénafélék A jó minőségű széna még fontos karotin-, vitamin- és ásványi anyag forrás is, továbbá íz és zamatanyagokat is tartalmaz Minőségét befolyásolja a: termőhely fekvése a növények botanikai összetétele a kaszáláskori vegetációs állapot a szárítás sikere Anyaszéna: az első kaszálásból származó széna Sarjúszéna: a későbbi kaszálásokból származó Borjúszéna, csikószéna: a fiatal növényből készített finom szálú, dús levélzetű, zöld színű széna, ami fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagabb, rosttartalma kisebb
Fűfélék szénái Réti széna minőségét a botanikai összetétel mellett a káros gyomok aránya is befolyásolja optimális kaszálási időpont, amikor a vezérnövény virágzik, ezt követően csökken a fehérje és a szénhidrát-tartalom, nő a rost Sziki széna illó olajokban, aromaanyagokban gazdag, vékony szálú, kis rosttartalmú széna Hegyvidéki, alpesi szénák sok fehérjét és zamatanyagot tartalmaznak, ízletesek Sík vidéki szénák nagy tömeget adnak, de nagy a rosttartalmuk, takarmányértékük gyengébb
Lápi széna szintén nagy tömeget adó, rostdús, érdes szárú füveket tartalmazó kevésbé ízletes takarmány Szántóföldi fűfélék szénái a réti szénánál rostban gazdagabbak, kevesebb fehérjét és aromaanyagot tartalmaznak a gyengébb minőség a kevésbé változatos botanikai összetétel következménye szudáni cirokfű széna kemény szára miatt inkább lovakkal etetik, de ha bugahányás előtt vágják, akkor a marhák is szívesen fogyasztják muharszéna kemény szárú, elsősorban a lovak takarmánya köles széna dús levélzete és puha szára miatt a szarvasmarhák is szívesen fogyasztják
Pillangósok szénái Jellemzőjük, hogy sikeres szárítás és betakarítás esetén fehérjében és Ca-ban gazdag, értékes takarmányok Lucernaszéna zöldbimbós állapotban kaszálva 15-17% nyersfehérjét, 18-20% rostot, 30-60 mg karotint és 400-500 NE D-vitamint tartalmazó dús levélzetű, kellemes illatú takarmány minőségét a levélpergés aránya alapvetően befolyásolja Vöröshere széna vastagabb szárú, gyérebb levélzetű a lucernánál, kevésbé ízletes Bíborhere széna általában durva szárú, a szár szőrözött, leginkább a lovak takarmánya Baltacim széna nagy fehérjetartalmú, jó étrendi hatású, ízletes takarmány Édes csillagfürt széna fehérjében gazdag, kérődzőkkel és lovakkal egyaránt etethető
Keverék zöldtakarmányok szénái Füveshere széna minőségét és fehérjetartalmát alapvetően a pillangós komponens aránya és a betakarítás időpontja határozza meg optimális a kaszálási ideje ha a fű bugahányás kezdetén van Zabosbükköny széna nehéz belőle szénát készíteni, mert a bükköny nehezen szárad, sikeres szárítás esetén azonban értékes szénaféle
Szénalisztek, fűlisztek Ebben a formában monogasztrikusok tápjába keverhetők Rosttartalmuk miatt felhasználhatóságuk korlátozott A karotinellátásban és bizonyos állati termékek színének kialakításában azonban fontos szerepük lehet szénalisztek hagyományos módon készített széna őrleménye előnye, hogy kisebb az etetéskor fellépő levélpergési veszteség, továbbá az őrléssel valamelyest javul a táplálóanyagok emészthetősége kérődzőkkel etetve viszont nem rendelkezik strukturális hatékonysággal növendék sertésekkel 4-6%, kifejlett sertések tápjaiba 8-10% keverhető
zöldnövény lisztek a fiatalon lekaszált növényt forró levegővel megszárítják, majd megőrlik a szárítás optimális hőmérsékletének megválasztása fontos, mivel a bioaktív anyagok (fehérjék, aminosavak, vitaminok) sérülhetnek, inaktiválódhatnak a zöldliszt a szénánál több fehérjét, vitamint és karotint tartalmaz az I. osztályú lucernaliszt minőségi követelményei: max. 10% nedvesség min. 19% nyersfehérje min. 140 mg karotin max. 3% sósavban nem oldódó hamu (föld, homok) karotintartalmuk a tárolás alatt gyorsan csökkenhet, ezért a lisztekhez különféle antioxidánsokat kevernek, csökkenti a karotin lebomlását, ha a lisztet granulálják és sötét színű műanyag zsákokban tárolják etetését nyersrost és adott esetben szaponintartalma befolyásolhatja, sertések tápjaiba 5-15%, broiler és pulyka tápokba 2-4%, tojótápokba 4-6% felhasználása javasolható
Teljes kukorica növény liszt a viaszérés környékén történő levágást, szárítást és őrlést követően keletkező zöldliszt nagy az energiatartalma, de sok rostot is tartalmaz elsősorban pelletálva etetik, marhákkal, lovakkal, nyulakkal, esetleg vemhes kocákkal
Mezőgazdasági melléktermékek A gabonafélék, fűfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik Takarmányértékük több tényező (faj, fajta, betakarításkori idő stb.) függvénye Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre Szalmafélék a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítő-, cukor- és vitamintartalmuk rosttartalmuk emészthetősége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható elsősorban kérődzőkkel etethetők, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)
Fűfélék szalmái legfontosabb képviselőik a gabonaszalmák, melyek közül elsősorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra tavaszi árpa szalma a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetősége a legkedvezőbb őszi árpa szalma rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a tavaszi árpáé szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját tavaszi és őszi búzaszalma a kettő közötti különbség nem számottevő táplálóanyagaik emészthetősége gyenge ennek ellenére kérődzőkkel és lovakkal etethető
zabszalma dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma rozsszalma nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik fűszalma táplálóértékét a fű faja határozza meg takarmányértéke általában jobb. mint a gabonaszalmáké muharszalma kemény szárú, de lovakkal etethető szudánifű szalma dús levélzetű, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik
kukoricaszár táplálóértékét jelentősen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejűleg betakarított szár értékesebb a később érő kukoricahibridek szárának kisebb a rostés lignintartalma takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké legegyszerűbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal
Hüvelyesek:
Jó étvágyat!