CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI SZERZŐDÉSEK FŐBB SZABÁLYAI (ADÁSVÉTEL, VÁLLALKOZÁS, KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS, MEGBÍZÁS). Dr. Kőhidi Ákos PhD. egyetemi adjunktus
Kötelmi általános részi szabályok
A fogyasztói szerződések sajátos szabályai Kiindulópont: fogyasztói szerződés vagy fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződés? Ki lehet fogyasztó a Ptk. szerint? 8:1. (1) bek. 3. pontja: fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy 8:1. (1) bek.4. pontja: vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy Jogi személy nem lehet a Ptk. szerint, DE Utazási szerződésnél nem fogyasztót, hanem megrendelőt ír a Ptk., így lehet jogi személy a jogosult Fgytv. eltérő definíciója a békéltető testületi eljárással összefüggésben
Fgytv. 2. (a) Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje
Szerződéskötés (ismétlés) ÁSZF fogalma, ÁSZF-fel történő szerződéskötés, ÁSZF szerződéses tartalommá válása, külön tájékoztatási kötelezettség Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta. (6:79. ) Elektronikus szerződéskötési szabályok Kedvezőbb értelmezési szabály (6:86. ) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Ha így nem egyértelmű fogyasztóra nézve kedvezőbb értelmezést. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. (6:100. ) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata. (6:101. )
Elektronikus szerződéskötési szabályok (6:82. ) TÁJÉKOZTATÁS: Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén az elektronikus utat biztosító fél köteles a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően a másik felet tájékoztatni: szerződéskötés technikai lépéseiről, írásbelinek minősül-e, rögzíti-e, utóbb hozzáférhető lesz-e, hibajavítási lehetőségekről, szerződés nyelvéről Az elektronikus utat biztosító fél köteles az általános szerződési feltételeit olyan módon hozzáférhetővé tenni, amely lehetővé teszi a másik fél számára, hogy tárolja és előhívja azokat. ADATBEVITELI HIBÁK: Az elektronikus utat biztosító fél köteles megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő. hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. (pl. visszaléptetés lehetősége, véglegesítési opció) Ha az elektronikus utat biztosító fél e kötelezettségének nem tesz eleget, a másik fél szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. SZERZŐDÉSI NYILATKOZAT ÉS VISSZAIGAZOLÁSA: Az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik. Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül. Fogyasztói szerződésben a fenti szabályoktól az eltérés semmis! (Kógens, nem klaudikálóan kógens!) Hatályossá válás kivételével az EMAIL-re a fenti szabályokat nem lehet alkalmazni
Releváns polgári jogi szerződések Adásvétel, Vállalkozás, Megbízás
A különös rész fogalma, jelentősége A kötelmi jog és a Polgári Törvénykönyv azon része, amely az egyes, nevesített, azaz a tipikus szerződések többnyire diszpozitív szabályait tartalmazza (kogens szabályok pl. fogyasztóvédelem miatt); Ide tartoznak az atipikus (vegyes és nevesítetlen) szerződések is. Ezek esetében a tipikus szerződések szabályait lehet többnyire mögöttesen alkalmazni. A szabályozási struktúra: A felek által meghatározott tartalommal kötött egyedi szerződés (szerződési szabadság elvei alapján, de a minősítésnél jelentős lesz milyen szerződéstípusba/okba sorolható be a szerződés) mögöttesen a szerződési jog különös szabályai (adott típusra), a szerződések általános és kötelmi jog közös szabályai végül a polgári jog alapelvei.
Szerződéstipizálás (új Ptk) Tulajdonátruházó Adásvétel Csereszerződés Ajándékozási szerződés Vállalkozási típusú szerződések Vállalkozási szerződés (és annak altípusai: tervezés, kivitelezés, kutatási, utazási, mezőgazdasági vállalkozási, közszolgáltatási) Fuvarozási szerződés Megbízási típusú szerződések Megbízási szerződés Bizományi szerződés Közvetítői szerződés (és a tartós közvetítői) Szállítmányozás Bizalmi vagyonkezelés Használati szerződések Bérleti szerződés (és a lakásbérlet) Haszonbérleti szerződés Haszonkölcsön
Szerződéstipizálás (új Ptk) Letéti szerződések Letét (és típusai: gyűjtő, rendhagyó, szállodai) Forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés Forgalmazási Jogbérleti (franchise) Hitel- és számlaszerződések Hitelszerződés Kölcsönszerződés Betétszerződés Folyószámla-szerződés Fizetésiszámla-szerződés Fizetési megbízási szerződés Faktoring szerződés Pénzügyi lízingszerződés Biztosítéki szerződések Kezességi szerződés Garanciaszerződés
Szerződéstipizálás (új Ptk) Biztosítási szerződések Kárbiztosítás Felelősségbiztosítás Összegbiztosítás (élet és baleset) Egészségbiztosítás Tartási és életjáradéki szerződés Tartási szerződés Életjáradéki szerződés Polgári jogi társasági szerződés Élettársi kapcsolat (?) nem szerződés!
ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Felek kötelezettségei A tulajdonjog átruházására irányuló, dare típusú szerződés. Alanyai: polgári jogi jogalanyiság általános szabályai szerint bármely jogképes személy (eladó-vevő). DE pl. nem tulajdonostól szerzés; tulajdonjog fenntartásának elmulasztása, vevő szerzőképességének vizsgálata (mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek) Közvetlen tárgya: a felek főkötelezettségeit leíró magatartás, azaz a tulajdonjog átruházása (az átadás nem?) a vételár megfizetése és a dolog átvétele fejében (vevő). Ingatlan esetén: birtokátruházás is kell eladó oldalon (mert 5:38. -ból nem következne, ingónál viszont következik belőle) Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén alaki követelmény az írásbeliség (érvényességi kellék). Más jogszabály (pl. gépjármű) és a Ptk. is előírhatja (pl. üzletrész)
Az adásvétel tárgya Közvetett tárgya: forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, Dolog = birtokba vehető testi tárgy; pénz és értékpapír; dolog módjára hasznosítható természeti erő Üzletrészre is az adásvétel szabályait kell alkalmazni. (Vö.: 3:166-169. ) Nem dolog, hanem eszmei dolog. (BH 1994.202.) Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. A jelen esetben a szerződő felek akként rendelkeztek, hogy az üzletrész mint eszmei dolog a vételár kifizetésével egyidejűleg kerül át az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába, tehát a tulajdonjog a vételár kifizetésével egyidejűleg száll át a vevőre. Adásvételre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak jog vagy követelés visszterhes átruházására is. Vö: Jogátruházás (6:202. ): A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.
Tájékoztatási kötelezettség Jog- és kellékszavatosság miatt fontos Régi Ptk. kifejezetten tartalmazta Általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettség váltotta fel. Új Ptk. 6:62. (1) szakasza: A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. A dolog tulajdonságai lényeges körülménynek minősülnek.
A szerződés tartalma A Legfelsőbb Bíróság XXV. sz. Polgári Elvi Döntése (elvileg csak ingatlanokra) szerint 4 minimális tartalmi elem: Felek személye A vétel tárgya BH 1990.68. szerint ingó dolog esetében a fajta és mennyiség szerinti meghatározás is lényeges. A tulajdonátruházási szándék kifejezése Vételár meghatározása 6:63. (3): Ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.
Hasznok szedése, teher- és kárveszély viselése, költségek Ingatlanok esetén Ha a birtokátruházás előbb történik mint az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés A birtokátruházás napjától a vevő szedi a hasznokat, de viseli a terheket és a kárveszélyt is. Eladó: birtokátruházás költségei, iny. feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket Vevő: dolog átvételének, tulajdonváltozás iny. bejegyzés költségeit. Régi Ptk. tartalmazta a szerződéskötés költségeit (vevőt terhelte), új Ptk. nem rendelkezik róla.
Fogyasztói adásvétel spec. szabályok Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó Kárveszély átszállása: az eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta. Speciális szabályok a késedelemre (6:220. )
Vállalkozási szerződés mint főtípus
Vállalkozás fogalma és általános jellemzői 6:238. Vállalkozó: tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítása Megrendelő: átvétel + díjfizetés Az eredmény fogalmi elem, kivétel: kutatási szerződés (ha a felek megállapodnak) Eredményt régi Ptk. sorolta: elkészítés, feldolgozás, átalakítás, megjavítás, tervezés, üzembe helyezés, stb A mű tehát nem csak tárgyi formában jelenhet meg, hanem szolgáltatásként (pl. fodrász, kozmetikus, étterem, színház, mozi szolgáltatása) A díj nem csak pénz lehet (meghatározás módszerei is eltérhetnek) Nincs személyes tevékenységvégzési kötelezettség (kivéve: felek így állapodnak meg, külön jogszabály előírja, pl. kivitelezés, tervezés)
Általános jellemzők Alakszerűségi előírás nincs, nem csak írásban köthető (altípusoknál lehetnek kivételek) Konszenzuálszerződés Lényeges tartalmi elemek: Vállalkozói díj összege Szolgáltatás tárgya (mennyiség és minőség) Teljesítési határidő Egyes altípusoknál vannak kötelező tartalmi elemek (pl. utazási szerződés)
A tevékenység megszervezése 6:239. A tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni. Már nem fogalmi elem, hogy saját költségén végzi a vállalkozó a munkát. Így erről már meg kell egyezni Anyagbeszerzés kötelezettsége: ő tudja megítélni, hogy milyen anyagok szükségesek, honnan lehet beszerezni, stb (Természetesen ez is diszpozitív)
A megrendelő utasítási joga 6:240. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére (munka eszközére, módszerre vonatkozó előírás utóbb), és nem teheti a teljesítést terhesebbé (pl. nagyobb költséget okoz a vállalkozónak). Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. (GK 25. környezetvédelmi előírást sért)
Amennyiben a szakszerűtlen utasításra nem figyelmeztetett, azt végrehajtotta, köteles viselni ennek következményeit hibás teljesítés (EBH 2003.492.) Figyelmeztetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a megrendelő is rendelkezik szakértelemmel (BDT 2008.1887) Alkalmatlan anyag? Ptk. 6:62. -be olvadt (együttműködési és tájékoztatási kötelezettség)
A tevékenység végzésének helye 6:241. Ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendelő a munkaterületet a vállalkozó felszólítása ellenére nem biztosítja [ ], a vállalkozó elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendelő viseli.
Megfelelő határidő Kifejezetten nem tartalmazza a törvény A határidőt nem önkényesen lehet meghatározni, hanem Eset összes körülményeire tekintettel Konkrét teljesítési érdekre Másik fél lehetőségeire (GKT 61/1973) Ha a megrendelő elmulasztja e kötelezettségeit közbenső szerződésszegés vállalkozói késedelmet kizárja
A megrendelő ellenőrzési joga 6:242. A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti. Ha ezt elmulasztja vagy nem megfelelően végzi vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés alól A megrendelő és a vállalkozó jogviszonyában a műszaki ellenőr eljárását úgy kell tekinteni, mintha a megrendelő maga járt volna el. (BH. 1995.528.) Vagyis ha a műszaki ellenőr mulaszt vállalkozó akkor is felel. Beépített/eltakart részek ellenőrzése? Általános szabályok köréből kikerült (Kivitelezési szerződés körében spec szabályok)
A munkavégzés összehangolása 6:243. Ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. Az együttműködési kötelezettség spec. megnyilvánulása megrendelői oldalon. Ha a vállalkozó alvállalkozót/alvállalkozókat vesz igénybe, az ő munkájukat neki kell összehangolni (közreműködőért ő felel)
Többletmunka Pótmunka 6:244. Többletmunka: vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett (költségvetésből hiányzó) munka, amely szükséges a rendeltetésszerű használatra való alkalmassághoz. A VÁLLALKOZÓ KÖTELES ELVÉGEZNI Pótmunka: Utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka. EZT IS KÖTELES, ha elvégzése nem teszi aránytalanul terhesebbé a feladat elvégzését.
Túlmunka/Pótmunka és a vállalkozói díj Régen az építési szerződés körében szabályozta a Ptk., az általános szabályok körébe került A díj meghatározása kapcsán jelentős fogalmak (és elhatárulások), főleg ha átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttek a felek. (Vö. 6:245. ) Átalánydíj esetében ezen felül a pótmunka ellenértéke követelhető, a túlmunka ellenértéke nem. (A többletmunka olyan költsége azonban követelhető, amely a szerződéskötéskor nem volt előrelátható.) Tételes elszámolás az elvégzett munka ellenértékére jogosult (ha ilyenkor többet végez el, akkor értékének megtérítését követelheti) A díj teljesítéskor esedékes Vö.: 6:130. (4): Vállalkozások között vélelmezni kell (megdönthető) a tisztességtelenségét annak a kikötésnek, amely a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidőt határoz meg.
Többletmunka példák Vállalkozó nem méri fel megfelelően a szükséges munkatételeket Eltakart részek miatt objektíve nem lehetett felmérni Terv mellékletét tartalmazó tűzvédelmi vagy más szakhatósági rendelkezés által meghatározott munka Műszaki szükségességből felmerült munka DE: Van olyan eset azonban, ahol megállapítja a bíróság, hogy ha megfelelő gondosság mellett nem számolhatott vele DE: Kivitelezési szerződés: a tervdokumentációt meg kell vizsgálnia, felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelő figyelmét fel kell hívni 6:252. (3)
Pótmunka Tulajdonképpen szerződésmódosítás A vállalkozó családi ház kivitelezését vállalta, a tervben kerti medence kialakítása is szerepelt, melyet a szerződés szerint nem kellett elkészíteni, majd megrendelő anyagi helyzetének kedvező alakulása miatt, utóbb azt mégis megrendelték (BH 2003.21.)
Törvényes zálogjog 6:246. A vállalkozót a vállalkozási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. Ha beépítik a dolgot, ingatlan alkotórészévé válik, már nem terjedhet ki rá zálogjog Ingatlanra sem terjedhet ki (nem érvényesülnek a jelzálog követelményei, kézizálog tárgya pedig csak ingó lehet) Más jogviszony alapján nála lévő dolgokra szintén nem terjedhet ki
Átadás-átvétel Ilyenkor végzik el az adott üzletágban szokásos vizsgálatokat, amelyek a szerződésszerűség megállapításához szükségesek (leginkább tárgyiasult eredmény esetén) A teljesítési igazolás bevett gyakorlat, de csak építőiparban írja elő külön jogszabály Határidőben teljesít: ha határidőn belül megkezdi 30 nap van rá (Vállalkozások között ennél hosszabbmegtámadható) Jelentéktelen hiba miatt az átvétel nem tagadható meg (amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot) Építőipar: Teljesítésigazolási Szakértő Szerv Ha megrendelő nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Dolog tulajdonjogának átruházása esetén (tipikusan csak új dolog előállítása nem a megrendelő anyagából): a mű átadása + ellenérték megfizetése kell a tulajdonjog átszállásához
Lehetetlenülés 6:248. Egyik fél sem felelős és az ok a Vállalkozó érdekkörében merült fel díjazásra nem tarthat igényt Megrendelő érdekkőrében díj megilleti, de a megrendelő levonhatja a vállalkozó költségmegtakarításait, továbbá amit a felszabadult időben keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna Mindkét fél érdekkörében vagy azon kívül az elvégzett munkával és költségekkel arányos díj Ha valamelyik felelős 6:180-6:182. (szerződések közös szabályai) A megkezdett, de be nem fejezett művet a megrendelő követelheti (jogalap nélküli gazdagodás szabályait megfelelően kell alkalmazni)
Elállás, felmondás 6:249. Nem szankciós (objektív) esetkör Megrendelő Teljesítés megkezdése előtt bármikor elállhat Ezt követően a teljesítésig felmondhatja a szerződést A díj arányos részét + kártalanítás (a vállalkozói díjat nem haladhatja meg) Természetesen szankciós elállás is lehetséges (lásd szerződések közös szabályai) Meg kell jelölni, melyikre alapítja az elállást, ha több jogcímen is megilleti!
Ingyenes vállalkozási szerződés 6:250. A vállalkozás szabályainak megfelelő alkalmazása A vállalkozó költségeit meg kell téríteni A felelősség enyhébb lesz Vö.: felelősség ingyenes szerződés esetén (6:147. )
Megbízási szerződés 6:272. -280.
Fogalma MEGBÍZOTT: a megbízó által rábízott feladat ellátására MEGBÍZÓ: díj megfizetésére köteles
Utasítási jog A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. Eltérési lehetőség: megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Célszerűtlen/szakszerűtlen utasítás (a vállalkozáshoz hasonló szabályok) Figyelmeztetnie kell Ha a megbízó fenntartja Elállhat/felmondhatja a szerződést Megbízó utasításai szerint a megbízó kockázatára elláthatja Kivéve: jogszabályt/hatósági határozatot sértene vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Képviseleti jog Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
Tájékoztatási kötelezettség A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
Megbízási díj A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
Felmondási jog A szerződést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. DE: Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.