Vánkos Bence Geológia (kidolgozott) vizsgakérdések 1. Az ásványok bels szerkezete - A gránit család jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Ásvány: a természetben el forduló anyag, amely meghatározott kémiai összetétellel (képlettel) és fizikai tulajdonságokkal rendelkezik - szilárd kristályos (kvarc); amorf alaktalan (achát); folyékony (szénhidrogének) A kristály elemi részecskéi szabályos elrendezés ionok 10 6 közökben szabályszer en rendez dnek el. A kristályokra jellemz az alak és a bels szerkezet. A kristályok illetve az ionok szabályosan sorakoznak egymás mellé: sorrács, síkhálórács, térrács. Kristályrendszerek: szabályos, négyzetes, rombos, egyhajlású, háromhajlású, háromszöges, hatszöges Gránit: savanyú, mélységi, magmás kvarc, káliföldpát, plagioklász, biotit, amfiból különböz szín (az uralkodó elegyrészek szerint) díszít k, lábazat, polírozott burkolólap Velencei-hg, Mecsek 2. Az ásványok keménysége és hasadása - A riolit és módosulatainak, valamint tufájának jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Keménység: karcolási keménység, Mohs-féle keménységi skála: 1-10es skála. 2-ig körömmel, 5-ig késsel 6-ig üveggel karcolható, 7-t l üveget karcol, 1: zsírk, 10: gyémánt Hasadás: Küls mechanikus hatására az ásványok síklapok szerint válnak szét. Ahol könnyen bekövetkezik, ott a lapok gyöngyház fény ek, ahol kevésbé könnyen, ott nem fénylenek annyira. A kristály hasad (kit n -négyzetes, jó-rombusz, gyenge-hatszög), irányfügg en törhet is. A hasadás a térrács tömegpontokkal leginkább terhelt síklapjain következik be. Az amorf törik (sima, kagylós, érdes, lépcs s) (nem hasad!) Riolit: jellemz ásványai: kvarc, biotit, káliföldpát, plagioklász savanyú, magmás, kiömlési rózsaszín, sárgás-barna szegélyk, zúzottk, támfalépítés Tokaji-hg, Mátra: Gyöngyössólymos Módosulatai: Horzsak fehér, sárga, szürke, felfújt, szivacsos h szigetelés Obszidián fekete, sötétszürke, kagylós törés pattintott szerszámok Perlit gömböcskés szerkezet, hevítve elveszíti a víztartalmát, felfúvódik, könny Szurokk fekete, zsírfény Riolittufa: horzsakövek, törmelékes k zetdarabok, pórusok savanyú, magmás, vulkáni törmelékes kvarc, biotit fehér, sárgás-szürkés, nagy porozitás nagy vízfelvev képesség csökken a szilárdsága & az id tállósága könnyen faragható, megmunkálható kedvelt helyi épít k (Egri-, Sárospataki vár) Tokaji-hg.: Eger környéke Sirok, Noszvaly 3. A kvarc és módosulatai - A diorit, gabbró és wehrlit jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Kvarc: zsírfény, szürkés árnyalatú is lehet, alaktalan maszat, törik, nem hasad, K=7, térhálós szilikát. Az oxidok csoportjába tartozik. A már kivált ásványok közti üreget tölti ki, utolsóként kristályosodik. Módosulatai: hegyikristály, rózsakvarc, füstkvarc, ametiszt, citrin, karneol, morion, amorfok: jáspis, opál, achát, onix Diorit: semleges, mélységi, magmás plagioklász, biotit, amfiból, piroxén polírozva bels burkolat Gabbró: Wehrlit: Bükk bázikus, mélységi, magmás ikres plagioklászok (általában fehér, de lehet zöld vagy fekete), piroxén, ércásványok zúzottk, vasúti ágyazat, polírozva bels burkolók Finnország, Kóla-fsz. ultrabázikus, mélységi, magmás piroxén, ércásványok, plagioklász, olivin ha mállik, rozsdásnak t nik a felülete; régen érckinyerésre hasznosították, de igen ritka k zet és nem is gazdaságos Bükk, Szarvask
4. A kalcit és aragonit - Az andezit és dácit, valamint tufáik jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Karbonátos ásványok: kalcit, aragonit Kalcit: Trigonális CaCO 3. Színtelen, fehér, vagy sárga. Kit n en hasad (itt üvegfény ), és reagál a HCl-el. K=3, felhasználás: potikai iparban, üveggyártásban Aragonit: Rombos. Általában ikres. A valódi gyöngy anyaga dísztárgyak. K=3.5-4 Budai-hg. Andezit: Andezittufa: Dácit: semleges, magmás, kiömlési plagioklász, amfiból, piroxén, biotit szürke, fekete, vöröses jó id tállóság -> zúzottk, ágyazati k hazánkban a legelterjedtebb magmás k zetfajta Tokaji-hg., Mecsek, Mátra semleges, magmás, vulkáni törmelékes andezitdarabok, pórusok plagioklász, biotit érdes felület, pórusok lábazat, kerítés, támfal Börzsöny, Mátra savanyú, magmás, kiömlési kvarc, biotit jól hasad, jól megmunkálható Börzsöny, Tokaji-hg. kockak, járdak, zúzottk 5. A piroxének - Az agyag és fillit jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Piroxének: láncszilikát, Mg, Fe, Na, Al. Zömök, oszlopos, közepesen hasad, kagylósan törik, fekete, barna, bronz, üvegfény, áttetsz, átlátszatlan, törési felülete általában fényes, K=5-6 Agyag: törmelékes üledékes k zet, szemcsenagyság szerint laza törmelékes d 0,002mm agyagásványokból áll (illit, kaolinit) + apró ásványi törmelékek: kvarc, csillámok, földpátok, melyek szemmel nem felismerhet ek, vízi eredet ek többnyire vízzáró, térfogatváltozó (víz hatására), vízfelvétele: 30-70% duttadás-zsugorodás, képlékeny, koagulál, adszorpció téglaégetés, cementgyártás, durva kerámiaipar Óbuda, Solymár, Csillaghegy Fillit: metamorf k zet, epi zóna : P T vékony, leveles, mm-es szerkezet fekete, sötétszürkés selymes fény kalcitér + csillámok lehetnek benne Helyi épít anyag, mindig rétegekre mer leges terhelés, támfal K szeg, Balaton É-i része Változata: leukofilllit (fehéres, csillogó) -> Sopron 6. Az olivin - A lösz és márga jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Olivin: szigetszilikát, zömök, kerekded paca, prizmás, sárgászöld, üvegfény, átlátszó, áttetsz, rosszul hasad, kagylósan törik, mállásra hajlamos, K=6-6.5 Lösz: törmelékes üledékes k zet, szemcsenagyság szerint összeálló törmelékes agyagfajta, kötött k zetliszt függ leges irányú vízátereszt -képessége nagyobb, mint a vízszintes függ.: lösszfalak sárgás szín, szélhordta pleisztocén üledék, roskadásveszély (balatoni magaspartok, löszbabák, löszcsigák), csapadékvíz kiválasztja a kalcium-karbonátot néha alkalmas téglaégetésre, cementgyártási adalékanyag Somogyi dombság, Dunaújváros Márga: speciális üledékes k zet átmenet az agyag és a mészk között agyagmárga, mészmárga vékony, pados, sárga, szürke, tömött szerkezet cementgyártás Lábatlan budai márga kerítéslábazat 7. Az agyagásványok - A márvány jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Agyagásványok: Kaolinit: Tömeges, földes megjelenés. Fehér, tompa fény. A porcelán anyaga. Jól hasad, egyenl tlenül törik. (K=2-2.5) Montmorellonit: alapozási problémák okozója, duzzadásra hajlamos mivel rétegszilikát, és a rétegek közé hatol a víz, a bentonit k zet uralkodóan ebb l áll
Márvány: metamorf k zet, katazóna: T P mészk metamorfózisából jön létre kristályos szövet, nincs irányítottság ásványkontúrok elmosódva, tömött kalcit a f ásványa, sósavra pezseg szívós id tálló díszít ipar Bükk, Carrara (Olasz o.) 8. Az amfibólok - A bazalt és diabáz jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Amfibólok: szalagszilikát, oszlopos, nyúlt, léces, t s. Zöldesbarna, fekete. Üvegfény, áttetsz, átlátszatlan. Piroxénnél fényesebb. Jól hasad, egyenl tlenül törik, K=5-6 Bazalt: bázikus, kiömlési, magmás olivin, piroxén fekete, sötétszürke lehet oszlopos, pados megjelenés teljesen fekete, nincsenek benne csillogó részek nehezen megmunkálható, zúzottk, kockak, hasított k Balatonfelvidék bazaltorgonák Diabáz: bazalt változata, id s bazalt Egerbakta 9. A plagioklászok - A kavics és homok jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Plagioklászok: térhálós szilikát, többszörös iker, táblás, léces alakú. Fehér, világosszürke, esetleg zöld (gabbróban). Üveg, gyöngyfény. Átlátszó, áttetsz. Kiválóan hasad, egyenl tlenül törik, K=6. Kavics: törmelékes üledékes k zet, szemcsenagyság szerint laza törmelékes legömbölyített törmelék, víz görget munkája + szél koptatóhatása Szombathely bányakavics Gy r, Visegrád folyóvízi kavics Homok: durva, közép, finom szem. vízhordta éles, szélhordta kerek 10. A káliföldpátok - A dolomit és homokk jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Káliföldpátok: térhálós szilikát, kett s iker. Táblás formájú, oszlopos alakú. Rózsaszín, néha fehér. Áttetsz, opak. Párhuzamosan hasad, egyenl tlenül törik. Fajtái: mikroklin, ortoklász, szanidin. Dolomit: Homokk : vegyi üledékes k zet matt, rideg, repedezett, éles törés, törések mentén fehér por nem pezseg híg sósavra Budai-hg, Pilis, Vértes, Mecsek összeálló törmelékes üledékes k zet kvarc, földpátok, csillámszemcsék + kicsi k zettörmelék szemcsék lehetnek benne durva, közép, finomszem Teherhordó szerkezet, lábazat, szobrászat Permi vörös homokk, Oligocén homokk, Pannon homokk Pécs, Balatonfelvidék 11. A csillámok - A mészkövek jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Csillámok: Biotit: rétegszilikát, lemezes, hatszöges, barna, fekete (mállástól halványul), gyöngyházfény, kit n en hasad, egyenl tlenül törik. (K=2,3) Muszkovit: rétegszilikát, lemezes, hatszöges, táblás. Ezüst halpikkelyszer, gyöngyházfény. Kit n en hasad, egyenl tlenül törik. (K=2-3) Mészkövek: vegyi üledékes k zetek Durva mészk : sárgásfehér, puha, pórusok tengeri eredet smaradványok, pezseg HCl-ra nem polírozható, nagy a vízfelvétele jól faragható: hasábk, burkolók, lábazat Sóskút, Fert rákos, Biatorbágy Édes-, forrásvízi mészk : édesvízi forrásokból, tavakból lyukacsos, jó szilárdságú, polírozható burkolólap, lábazat Sütt (Gerecse), Pilis (Budakalász)
Tömött mészk : homogénebb, egész hegységeket alkot, Magyar márvány tengeri eredet, smaradványok + kalciterek vörös, sárga, fehér, zöld jól polírozható, kagylós törés bukolólap, díszít k, cementgyártás Bakony, Vértes 12. A csillámpala és gneisz jellemzése, felhasználhatósága és el fordulása Csillámpala: metamorf k zet, mezo zóna: T = P palás, halpikkelyszer, világos, ezüstös fény kvarc, muszkovit csillám, biotit, földpátok helyi épít anyag, bár nem id tálló, és nem teherbíró Soproni-hg., K szeg Gneisz: metamorf k zet, kata zóna: T P világosszürke, rózsaszín irányítottabb, de szemcsés szövet (irányított mákos tészta) gránit ásványai: kvarc, biotit, plagioklász, muszkovit, káliföldpát polírozva bels burkolat Soproni-hg. 13. A magmás k zetek rendszerezése keletkezési mód és anyagi összetétel alapján, a keletkezésb l és összetételb l következ f bb fizikai tulajdonságok Keletkezés alapján: vulkáni törmelékes: megrekedés a vulkáni kráternél n a feszültség és a nyomás kirobban, kilök dik a vulkánból leülepszik k zetté válás gyors, szövetét a pórusos alapanyag adja, ásványok + k zetdarabok is a szövetben. Könnyen faragható, puha, jó h szigetel, de nagy a vízfelvétele, falazóblokk, faragványok kiömlési: forróság, nagy nyomás a magma a felszínre nyomul felszínen vagy közelében megszilárdul gyors leh lés, porfíros, üveges szövet. Nehezen megmunkálható, de jórészt id tálló, f ként zúzottk, de kockak és ritkán termés-, faragott k mélységi magmás: magmakamrában forró k zetolvadék magmás k zetek a mélyben szilárdulás: több millió év kristályos szemcsés szövet, nincs alapanyag Polírozható, burkoló lapok, zúzottk, kockak, szobrok, m alkotások Anyagi összetétel alapján: (SiO 2 tartalom) Savanyú, semleges, bázikus, ultra bázikus Szövetb l lehet a keletkezésre következtetni. 14. Az üledékes k zetek rendszerezése, a törmelékes k zetek besorolásának alapja és vizsgálati módja, legfontosabb vizsgálati módszerek Keletkezési módja szerint: törmelékes (laza, összeálló), vegyi, szerves Keletkezési közege szerint: vízb l lerakódott, leveg b l lerakódott, jégb l lerakódott Törmelékes k zetek besorolása: szemcsenagyság, cementáció alapján Vizsgálat: Laza üledékes k zet: szemcsenagyság meghatározása pszefográffal, kvarcszemcsék alakvizsgálata kézi nagyítóval (kvarcszemcsék alakja: szállítás módjától függ -> víz szállította: szilánkos, érdes felület ; szél fújta: lekerekített), rétegzettség vizsgálata Összeálló k zet: egynem -e, különnem -e Egynem : k zetfelület vizsgálata, felületére híg HCl csepegtetés mész jelenléte: pezseg Különnem : törmelékszemcse mérete + alakja alapján elkülönítés 15. Az átalakult k zetek rendszerezése, a h - és nyomásviszonyokból következ f bb k zettulajdonságok Metamorf k zet: magmás vagy üledékes k zetekb l h és/vagy nyomás hatására átalakult k zet Kontakt metamorfózis (lokális jelleg átalakulás): az izzón folyó k zetanyag érintkezésnél a már korábban kialakult k zetek legf képpen h hatására átalakulnak Regionális metamorfózis (nagy területre kiterjed k zettestek metamorfózisa) - a nyomás + h aránya határozza meg a kialakult k zet tulajdonságait - epi zóna + mezo zóna jellemz je: többségében a szövet irányítottsága szembet n, leveles, palás szerkezet - kata zóna: inkább az ásványok irányítottsága látszik
16. A Föld szerkezete, kontinentális és óceáni földkéreg, a magyarországi adottságok jellemzése 4 eltér gömbhéj: földkéreg, földköpeny, küls -, bels mag Földkéreg: A Mohorovicic határfelület a vége Szárazföldi kéreg: (vastagsága: 35-90 km) különböz területeken más, de ált. elmondható, hogy 2 rétegb l áll: fels réteg: szilikátokban gazdag réteg (kisebb s r ség, gránitosnak szokták nevezni), alsó réteg: fémekben gazdag réteg (gabbrós kéreg). Óceáni kéreg: hasonló a szárazföldi réteg alsó rétegéhez: fémes elegyrészekben gazdag, szilikátokban szegényebb. Vastagsága: 7-11 km Földköpeny: 2900 km mélyen húzódik, Gutenberg-Wiechert felületig tart. Lefelé haladva csökken a szilikátok mennyisége, annál inkább n a nehezebb fémes elegyrészek (Fe, Mg) mennyisége. Küls mag: 1800 km vastag. Mélységi tartomány maghéjának hívják. Anyaga: folyékony fémek: pl.: Fe, Ni. Bels mag: A határfelület mélysége bizonytalan: 4700-5100 km - Lehmann-felület. A Föld magja szilárd anyagból van: Fe, Ni. A Föld 4,6 milliárd éves.. Magyarország alatt a földkéreg vastagsága 23-27 km. A kéreg elvékonyodását valószín leg köpenybeli mélyáramlások hozták létre. Az elvékonyodás miatt a geotermikus gradiens az 50 C/km-t is eléri (a földi átlag 26 C/km), ami hévforrásaink és gyógyvizeink magas homérsékletét okozza. 17. A Föld bels melege és a geotermikus gradiens értelmezése Föld bels h mérséklete: radioaktív anyagok bomlásából származik. (pl.: uránium, tórium) Geotermikus gradiens: föld belseje felé haladva a h mérsékletnövekedés, 100 méterenként 3 C. Ma is aktív, fiatal területeken gyorsabban, id s vidékeken lassabban n. (pl. Vezúvnál: 14 C/100m) Függ: k zet h vezet képességét l, vegyi összetételét l, települését l, víz közelségét l, talaj fekvését l 18. A k zetek települése, rétegzés, tört és gy rt szerkezeti formák, gyakorlati példákkal, rajzokkal K zetek települése: vízb l kivált vagy szél által lerakott üledékes k zetek: vízszintes / ferde rétegezettség. Epigenetikus mozgások: nagy területet érint, igen lassú mozgások. A tengerek mélyén a hegységek anyaga felhalmozódik (vulkáni tevékenységb l + szárazföldekr l bekerül üledékekb l). Szerkezeti mozgásokkal az évmilliók folyamán hegységek képz dnek. Gy r dések, vet dések. A felhalmozódott anyag meggy r dését, a gy rt, takarós szerkezet kialakulását tektogenezisnek nevezzük. Hegységszerkezet kiemelkedése: orogenezis. Rideg: töréses deformáció. Képlékeny: gy rt deformáció. pl.: Szeged 100mm-t süllyedt 60 év alatt; Velencei-hg mozdulatlan Nadap: szintezési f alappont Gy r dések: a földkéreg rétegeinek oldalirányú nyomás hatására kialakuló meghajlása. A gy r dés a képlékeny rétegben megy végbe. A gy r dés alapformája a red. Ha a két irányból érkez er k nagysága egyenl, akkor álló, ha eltér, akkor ferde ill. fekv red k keletkeznek. Óriási nyomóer k hatására: áttolt red takaró. (red boltozat, red tekn ) Szimmetrikus, aszimmetrikus, antiklinális (ellentétes d lés), szinklinális (egyirányú d lés) Vet dések: A szilárd k zetanyag két tömbjének töréses elmozdulása. Függ leges ill. vízszintes irányban is végbe mehet az elmozdulás. Gyakran lépcs szer en követik egymást. pl. Sasbérc, árok. Lehet: normál vet : Feltolódás: Oldalirányú:
19. A földrengések keletkezése, er ssége és hatása, a hazai adottságok jellemzése A földrengéseket a szilárd k zettestek elmozdulása okozza. Az elmozdulás keltette feszültségek földrengésekben oldódnak fel. A földrengések kipattanásának helye: rengésfészeknek nevezzük (hipocentrum). Ennek a felszíni vetülete: epicentrum = rengésközpont. Fizikailag hullámmozgásként írható le. A k zeteket összenyomja, ill. kitágítja. Szeizmográfokkal jegyzik fel a földrengéshullámokat. Ezen alapszik a Richter-skála. Földrengés méretét a felszabaduló energia szabja meg. E skála fölfelé nyitott, nincs maximum. Eddigi max.: 1960. Chile: 8.9 A földrengés nagysága és a pusztítás mérete nem egyenesen arányos, függ a k zetviszonyoktól, beépítést l, néps r ségt l. A földrengések 80%-a Csendes-óceán medencéjében. Szök árhullámokat is el idézhet: cunami. Földrengések lemezhatárokhoz köt dnek. Legsúlyosabb rengések: az alábukó lemezszegélyeken pattannak ki. Hazánk kívül esik a nagyobb földrengések területén, csak kisebb rengések. 20. A felszínmozgások osztályozása Leejt khöz kötött mozgások, rézs mozgások - összeálló k zetekben: tagoltság mértéke határozza meg - laza üledékes: szemcsék közti súrlódás határozza meg Okai: - k zettömeg szilárdságának csökkenése - felszíni viszonyok változása (erózió) - a k zettömeget többlet igénybevétel éri (földrengés) 1. omlás: föld kiomlás, k pergés a felületi mállás miatt 2. csuszamlás: rétegcsúszás a k zethatárok mentén 3. kicsúszás: lassú rétegcsúszás, vízszintes komponense is van, fák megd lnek, gyökerek elnyíródnak, kiszáradnak, a repedések frissek 4. tömbcsúszás: tömbvándorlás 6. rogyás: iszapos, agyagos k zetek, okai: átázás, nagy terhelés 7. folyás: sárfolyás 8. beszakadás: karsztos területeknél a hasadék növekszik, így beszakad 9. süllyedés 21. Felszíni vízrendszerünk jellemzése, folyóhálózatunk kialakulása, ár- és belvízveszélyes térségeink A felszíni vizek csapadékból ill. forrásokból keletkeznek. A felszíni vizek lefolyása függ a párolgástól, domborzattól, felszíni közegt l. A vízgy jt terület a földfelszín azon része, amelyr l az adott vízfolyás a vizét összegy jti. Peremének legmagasabb pontjait összekötve megkapjuk a vízválasztókat. Árvíz: mederb l kilép nagy vízmennyiség Vízhozam: a meder adott keresztmetszetén egységnyi id alatt átfolyó vízmennyiség Tó: minden oldalról zárt mélyedést kitölt, nyílt vízfelszín állóvíz. Medence kialakulása: bels er k (tektonikus mozgások, vulkáni folyamatok Balaton, Velencei tó), küls er k: jég, gleccserek, szél ( Nyíregyháza: Sós-tó) Felszíni vizek pusztulása (~ eutrofizáció): fert mocsár láp Magyarország felszíni vízhálózata: 18 helyen folyik be folyó Mo.-ra, 3 helyen ki alvízi ország vagyunk Lapos térszín, nagy árvizek Duna: 2860 km, Mo.: 401 km Tisza: 964 km Mo.: 570 km Magyarországnak a területéhez képest nagy árvízvéd gátrendszere van Csongrád megye területének fele árvízveszélyes
22. Tavaink jellemzése, környezetvédelmi problémák Balaton: törések által határolt, fiatal, árkos süllyedésben található, vet déssel nagyobb volt, de többször kiszáradt parterózió: 1.5 m/év Zamárdi magas partok állékonysági problémái F zf, Kenese Velencei-tó: törések által határolt, fiatal, árkos süllyedésben található, vet déssel feltölt dése el rehaladott állapotú 16 km 2 volt a nyílt vízterülete mostanában: kotrás, mélyítés Fert tó: medence jelleg süllyedésben található, rossz lefolyási viszonyok el rehaladott feltölt dött állapot, fert a mo.-i oldal sekély, határozatlan természetes partvonal osztrák oldal mesterségesebb Fert Hansági Nemzeti Park Forrástó: Hévízi-tó Mesterséges tavak: Hámori-tó Belvízvédelem: hólé, felszínre jutó talajvizek csatornahálózattal vezethet le 23. A források rendszere, a f bb típusok jellemzése, gyógyforrásaink veszélyeztetettsége Forrás: felszín alatti víz természetes felszínre törése. Általában ott bukkan el, ahol a vízzáró réteg fut ki a felszínre. Keletkezésének feltételei: az adott helyen a párolgás átlagos mértékének kisebbnek kell lennie, mint az utánpótlásnak + k zetek vízátereszt képességének F bb típusok: Felszálló források: hidrosztatikai nyomások hatására felfelé mozgó víz jut a felszínre. Rendszerint vet dések mentén alakulnak ki. A vízgy jt mélyebben van, mint a forrás, nyomás hatására tör a felszínre. Vízhozama egyenletes, oldott ásványok + magas h mérséklet gyógyfürd k Leszálló források: a vízgy jt terület magasan van. Domboldal lábánál sok csapadék b viz, de nyáron kiszárad Nyomás nélküli források: rétegforrás, mészk - ill. dolomitvidéki karsztforrás Évszakos forrás: csapadékos id ben b ; a forrásmedencében vízkedvel növények; h mérséklete követi a közvetlen küls h mérsékletet Szakaszos forrás: id közönként lökik ki a vizet: pl.: gejzírek Állandó jelleg források: medencéjében homok, iszap, ill. agyag Szökevény forrás: folyók, tavak medrében törik fel Rétegforrás: vízátereszt és vízzáró réteg határán fakad a víz pl.: Visegrádi Mátyás forrás (andezit - breccsa) Karsztforrások: kéregmozgások következtében a rétegek összefüggése megszakadt, repedezések, hasadékok támadtak, melyekb l a víz nagy gravitációs úton, vagy k zetnyomás következtében jön felszínre pl.: Gellért források 24. A felszín alatti vizek eredete és rendszere Felszín alatti vizek eredete: Atmoszférikus víz: csapadék + felszíni víz beszivárgásából, hideg víz, ivóvíz, egyetlen jelent s utánpótlása a felszín alatti vizeknek Juvenilis víz: a víz a felszíni körforgásában még soha nem vett részt és amely kéregmozgások következtében kerül felszínre, gyógyvíz (speciális kémiai összetétel) Fosszilis víz: leülepedéssel került be, és maradt a k zetben, nem iható Felszín alatti vizek osztályozása elhelyezkedésük szerint: Talajvíz (lefelé a legfels vízzáró réteg felett, max. 20 m-ig) csapadék + felszíni víz ami beszivárgott, talajszemcsék közötti hézagokat teljes mértékben kitölti, laza üledékes k zeteknél jellemz Rétegvíz (vízzáró rétegek között, nyomás alatt artézi víz), 30-50m, alig vagy egyáltalán nem fert zött Karsztvíz (k zetmin séghez kötött) mészk, dolomitban, k zetek hasadékaiban lakossági vízellátás, gyógyvíz Hasadékvíz homokk ben vagy magmás átalakult k zetben
25. A felszín alatti vizek h mérséklete, geotermikus adottságunk értékelése A felszín alatti vizek h mérséklete els sorban a vízadó réteg mélységi elhelyezkedését l függ. Minél mélyebben helyezkedik el a vízadó réteg, annál magasabb a h mérséklet (föld melege) és annál kisebb a h mérsékleti ingadozás. A talajvíz h mérséklete 5-13 C között változik. Termálvíz: 24 foknál melegebb Ha a h mérséklet meghaladja a 200 C-t, akkor hipertermál vízr l beszélünk. A felszíni vizek h mérséklete nagymértékben befolyásolja az öntisztulást. Minél alacsonyabb a h mérséklet, annál lassabban játszódik le az öntisztulás. 26. A talajvíz jellemzése, szerepe a vízellátásban és a mélyépítésben, a partisz rés víz értelmezése és hasznosítása Talajvíz: A felszín alatti els víztartó rétegben található. Mo.: 0-20m. A csapadékból, illetve felszíni vizekb l beszivárogva gyülekezik össze. Használható készletünk: 3,5 millió m 3 /nap. Partisz rés víz: a talajvíz egy speciális formája, amely a vízfolyások mentén található kavicsrétegekben helyezkedik el. Az általános talajvízzel ellentétben nem a csapadék, hanem a part menti kavicsrétegeken átsz r d felszíni víz táplálja. Jelent sége a nagyobb vízfolyások (pl. Duna, Tisza) mentén van, ahol kútsorokkal vagy csápos kúttal termelik ki. 27. A rétegvíz jellemzése, szerepe a vízellátásban Rétegvíz: A neutrális zóna alatti (évi középh mérséklet), két vízzáró réteg közötti víztartó közegréteg hézagaiban elhelyezked felszín alatti víz. Mo.: 20m mélységben. A nyomás alatt álló fed réteg átfúrása nyomán felszínre törhet: artézi víz. Vízutánpótlása rendkívül lassú ügyelni kell, hogy a nagyfokú vízkiemelés ne eméssze fel Ivóvíz- és hévízbázis (a környezet évi középh mérsékleténél melegebb vizek) h fok szerint 28. A karsztvíz jellemzése, hasznosíthatósága, szerepe a mélybányászatban Karsztvíz: Karbonátos k zetes (dolomit, mészk ), hegységszerkezeti mozgások által kialakított hasadék és repedés hálózatában, valamint a szénsavtartalmú víz oldotta üreg- és járatrendszerben tárolódó és mozgó víz. pl. Karszt hegység Típusai: a szlovén-olasz határon; Mo.: Aggteleki karszt nyílt: leszálló, támaszkodó, sekély, mély fedett: szabad tükr, nyomás alatti, kibukkanó Használhatósága: gyakran nagy tisztaságú ivóvíz Probléma: Vértesben illetve a Bakonyban található bauxit bányászata jelenti. Az egybefügg karsztvíz megcsapolása ugyanis a beavatkozástól jóval távolabb is érezteti hatását. Ezért manapság már nincs víz a tapolcai "tavasbarlangban", valamint Hévíz vízellátásában jelentkez problémák is ide vezethet k vissza. 29. A környezetföldtan f bb témakörei, fontosabb környezetgeológiai problémák A környezetföldtan határterület a földtan és a környezettudományok között, tevékenysége a felszín alatti régióhoz kapcsolódik. Legnagyobb mértékben a felszínközeli rétegekkel foglalkozik, de hatókörébe tartoznak a mélyebb földtani képz dmények környezeti problémái: rétegvizek arzén-, metán- és nitrát problémái, geotermikus energia, karsztvíz-védelem, bányászat környezeti hatásai. A felszín alatti régióra jellemz, hogy a környezeti állapot és folyamat csak közvetett módon ismerhet meg (kutatófúrásból mintavétel), az egyébként jól ismert fizikai-, kémiai-, mikrobiológiai folyamatok korlátozottan és késleltetetten, gyakran irreverzibilisen mennek végbe, a kármentesítés bonyolult, hosszadalmas, költséges. A fenti okok miatt az ország környezeti problémáinak legnehezebben kezelhet részei tartoznak a környezetföldtan tárgykörébe.