Interaktív Stílusos Publikus A SZAPPANOS SÜTI 2013.06 VÁLLALKOZZ OKOSAN AZ ÖNPUSZTÍTÓ EMBER AJÓS TANÁRÚR

» 12 Interaktív Stílusos Publikus A SZAPPANOS SÜTI 2013.06 VÁLLALKOZZ OKOSAN AZ ÖNPUSZTÍTÓ EMBER AJÓS TANÁRÚR

t a r t a l o m 04. oldal Lábnyom Magunk alatt vágjuk a fát 24 10. oldal Hírek EDUPRESS 12. oldal Trender Cukrászda a fürdőszobában A SÜTISZAPPAN 20. oldal Aki megmutatja, hogy merre van a Vészkijárat BUZÁS LAJOS 24. oldal Profil Szociológus a Ének Iskolájában HAJÓS ANDRÁS 30. oldal Zoom 3 strand, amit nem hagyhatsz ki, ha arra jársz 32. oldal Mesterségem címere Kertész leszek, de mit csinálok? 36. oldal Tanulópénz Mindig a kezdet a végzet, avagy vállalkozási kisokos 40. oldal Edzésterv NANBUDO - Kovács Aletta 44. oldal Mérték Könyv: Én, a Tesóm Zene: Nacked Truckers Színház: Tárt Kapu Színház Film: Trance 40 IMPRESSZUM Felelős kiadó: Diákhitel Központ Zrt. Bugár Csaba, vezérigazgató Felelős szerkesztő: Imre Zita, marketing és kommunikációs igazgató Főszerkesztő: Boros Péter Képszerkesztő: Fényes Gábor Júniusi számunk szerzői: Bakó Júlia, Kodova Michaela, Kotsis Márk, Kovács Gellért, Szénási Sándor, Társi István Kiadó: Diákhitel Központ Zrt. 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11. Telefonszám: +36 1 224 9692 E-mail: skip@skip.hu Web: www.skip.hu 2

20 32 36 Kedves Olvasó! Tartalmas és fárasztó évet zártunk. Mi az első évfolyamunkat, olvasóink nagy része pedig egy tanévet. És azok, akik már a nagybetűsben keresik a kenyeret, velünk együtt vágynak egy jó nyárra. Mert az idei eddig nem kényeztetett el Bennünket... Talán pont ezért vágyunk arra, hogy megmutassuk a 3 strandot, amelyet nem érdemes kihagyni. Persze azért kisiskolásként minden más volt. Még hittünk abban, hogy le tudjuk beszélni a felnőtteket arról, hogy kiirtsák az esőerdőket. Ma már persze tudjuk, hogy ez nem így működik. Vagy csak nem hiszünk benne eléggé, hogy meg tudjuk változtatni a jövőt. Szerencsére a múlt hónapban érkezett pályázatok arról tanúskodnak, hogy van remény. Ahogy az árvaként állami gondoskodásban felnövő Búzás Lajos hisz abban, hogy segíthet hitet és jövőképet adni fiatal sorstársainak, úgy Kovács Aletta nanbudó európa-bajnok története is arra biztat, nem szabad sem feladni, sem félvállról venni azt, amiben bízunk. Hajós András személye is ezt mutatja, aki talán a legjobb példája annak, hogy az ember nem csak egy dologba lehet sikeres. És ha már siker, igyekszünk megfejteni a jó vállalkozás titkát, vagy legalább azt, hogyan indítsunk vállalkozást. Természetesen azt nem adjuk fel, hogy idén még lehet nyár, de fürdőruha helyett azért biztos, ami biztos inkább a sütiszappan dizájnját vizsgáltuk meg. Üdvözlettel: 30 Boros Péter 3

MAGUNK AL l á b n y o m Rohamos tempóban írtja az emberiség az esőerdőket: percenként átlagosan 36 labdarúgópályányi őserdő tűnik el a Föld felszínéről. És nemcsak a sokat emlegetett Amazonas mentén, hanem Afrikában és Ázsiában is jelentős a pusztítás. Ha így folytatjuk tovább, világszerte fokozzuk az élelmiszerhiány és az éhínségek előfordulásának lehetőségét. VÁ 4

ATT GJUK A FÁT 5

Az éhezés és az esőerdők állapota között fedezhető fel kapcsolat a kijelentés elsőre talán nonszensznek tűnik, azonban a kutatók vizsgálatai szerint a trópusi ősnövényzet mennyisége és például az emberek asztalára kerülő zöldségek, gyümölcsök, illetve húsfélék bősége, vagy éppen szűke egyenes arányban áll egymással. Régen nem arról van csak szó, hogy az őserdők irtásával a Föld tüdejéből vágunk ki egy-egy újabb darabkát. Ha csak ekkora bajt okozna fajunk a növényzet szisztematikus rombolásával, kis túlzással legyinthetnénk a probléma hallatán: az ember is képes fél tüdővel élni, miért hiányozna az a pár magyarországnyi őserdő a bolygó (és élőlényei) számára. Csakhogy fél tüdővel bóklászva a világban nehezebb, vagy szinte lehetetlen a maratonfutás, nem beszélve egy ironman triatlonverseny (4 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és 41 kilométer futás) teljesítéséről. Valami hasonló a helyzet az őserdőkkel is. Állati nagyvilág Kevéssé ismert tény, hogy az őserdőkben, illetve trópusi esőerdőkben él a világ állatpopulációjának nagyjából 80 százaléka, legalább 4-5 millió faj. Az ENSZ természetvédelmi alapjának (WWF) szakemberei arra figyelmeztetnek, a fékevesztett erdőirtással újabb fajok kerülhetnek a kihalás szélére. Hiszen természetes élőhelyük elvesztésével vagy szűkülésével nem mindegyikük képes együtt élni, kiszolgáltatottabbá válnak a vadászoknak és a ragadozóknak. A szűkülő élettérnek tudható be az is, hogy néhány faj csak és kizárólag egy adott területen lelhető fel a bolygón. Könnyen belátható, hogy ha csökken az állatpopuláció, kevesebb jut a vadászoknak is. A WWF adatai szerint a világon 1,6 milliárd ember mindennapi élete függ közvetlenül az őserdőktől. Közülük pedig sokan vannak, pláne Latin-Amerikában és Kelet-Ázsiában, akik a mindennapi betevőt és ősi gyógyszereket vadásszák vagy szedege- 6

tik össze ezeken a buja növényzetű területeken. Az erdőirtással sok a nyugati normák szerint jelenleg is mély szegénységben élő ember élete lehetetlenül el, sok évszázados társadalmuk, kultúrájuk válik egyik napról a másikra értéktelenné. Pápua Új-Guineában, ahol a világ harmadik legnagyobb összefüggő őserdejének kiirtásán tevékenykedik a fejlett világ, törzsek tömegei kényszerülnek új életforma átvételére az erdőirtás miatt. A kelet-ázsiai államban még a mai napig is sok a részben állattartó (malacnevelő), de nagy mennyiségben vadászó-gyűjtögető életformát folytató közösség. Bár ők is irtják és irtották világ életükben az őserdőt, közel sem olyan léptékben, mint a modern emberiség. A kis telepüket néhány évente helyezték át, kialakítva saját háztartásukhoz szükséges életteret, ha pedig a föld már nem volt képes biztosítani a megélhetésüket, továbbálltak. Azonban sokszor már nincs hova: a beszámolók szerint tömegével termelik ki az értékes fákat elsősorban a minden létező nyersanyagot felszívni képes kínai piac számára a pápuák földjén. A törzsek tagjai szétszélednek: napszámosok vagy koldusok lesznek, hiszen a szó nyugati értelmében semmilyen szakértelemmel, a munkaerőpiacon értékesíthető tudással nem rendelkeznek. Csak azzal a pár száz, vagy talán néhány ezer éves apáról fiúra szállt ismeretanyaggal, ami eddig képes volt a pápuai törzsek számára biztosítani az ő kerek és tökéletes világukat. A University of Papua New Guinea és az Australian National University pár évvel ezelőtti kutatása szerint az elmúlt három évtizedben az országban több mint 5 millió hektár (fél magyarországnyi területű) őserdőt irtottak ki a gondos kezek. A hetvenes évek 38 millió hektárjához képest napjainkban kicsit több mint 30 millió hektár lehet az érintetlen területek nagysága, azonban ha nem szabnak gátat a tevékenységnek, az egyetemi tudósok szerint 2021-re a területek több mint felét károsítja részben vagy teljesen az emberi tevékenység. 7

Ebül szerzett jószág A legtöbb szó általában a világ legnagyobb, Amazonas menti esőerdőkről esik a médiában. Nem csoda, az 1970-es évektől kezdve 1990-ig minden esztendőben 50 ezer négyzetkilométernyi (újabb fél magyarországnyi) trópusi esőerdő vált az emberi tevékenység áldozatává minden egyes esztendőben! A WWF előrejelzése szerint 2030-ra a brazil őserdők 60 százalékát éri valamilyen katasztrófa: az emberi tevékenység hatására a globális fölmelegedés vagy erdőtüzek áldozata lesz, illetve kivágják azokat. A folyamat pedig egy ponton túl öngerjesztő, figyelmeztetnek a szakemberek. A fák jelentős mennyiségű szén-dioxid megkötésére alkalmasak, de elégetésük során azonnal visszakerül az atmoszférába ez az üvegházhatású gáz. Az Amazonas erdeinek csökkenésével a becslések szerint 55-97 milliárd tonna szén-dioxid jut a környezetbe, mi tovább növeli a felmelegedést. Az erdőirtás persze nem öncélú tevékenység, olykor a faanyag kitermelése, vagy egy kőolaj- vagy nemesfém-lelőhely infrastruktúrájának kialakítása, máskor újabb termelés alá vonható terület létrehozása a cél. Ez utóbbi esetben a növényzettől nemes egyszerűséggel égetéssel, vagyis a terület felgyújtásával szabadulnak meg: pár nap alatt az atmoszférába juttatva a hoszszú évtizedek alatt megkötött szén-dioxidot. A létrehozott területek egy részén aztán legelőt hoznak létre szarvasmarháknak, más részükön pedig szóját vagy pálmaolajat állítanak elő, esetleg energianövényekkel ültetik be. A hatalmas fákhoz képest ezeknek a növényeknek alig van gyökérzetük, így nincs, ami megkösse a talajt drámai méreteket ölt ezeken a földeken a talajerózió. Sok helyen éppen azért irtanak ki újabb erdőket, mert a felső rétegeket az eső elmossa. Másrészt előfordulhat, hogy az addig tapasztalt éves csapadékmennyiség csökkenése nem biztosít elegendő vizet a vete- 8

ményesnek. Az esőerdők ugyanis nem csupán szén-dioxid megkötésével gyakorolnak pozitív hatást a környezetükre, fontos szerepük van a helyi klimatikus és csapadékviszonyok egyensúlyában is. Egyes számítások szerint az Amazonas-medencében a csapadék kétharmada, a Kongó-medencében háromnegyede vezethető vissza egyértelműen a növények lombkoronája által leadott párára és az azokból kialakuló felhőkre. Ha nincs trópusi őserdő, jelentősen csökken a csapadék mennyisége, illetve a talaj vízmegtartó képessége is. Mindehhez társul a globális felmelegedés hatása: a számítások szerint az évszázad végére az Amazonas keleti felében 20 százalékkal csökken a csapadék mennyisége és 2 Celsius-fokkal nő meg az átlaghőmérséklet, a szárazság pedig hatalmas erdőtüzeket okoz majd. Afrikában irtanak a legdurvábban A trópusi esőerdők területe a múlt évszázadban majdnem felére csökkent: 14 millió négyzetkilométerről 8 millióra zsugorodott. Az éves irtási ütem 1,5-2 százalék között van, azonban Afrika egyes területein az elmúlt években sikerült jelentősen túlszárnyalni ezt az arányt. Elefántcsontparton például majdnem 15, Nigériában több mint 14 százalék volt az erdőirtás 1989-ben, miközben Gabon és Venezuela fél százalékon pörgette ezt az iparágat. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetnek (FAO) adatai szerint 1990-2010 között majdnem minden kontinensen csökkent (összesen 135 millió hektárral) az erdővel fedett területek nagysága, kivéve Európát, ahol növekedés volt tapasztalható: 20 esztendő alatt 16 millió hektárral. Magyarország is az erdősödő területek közé tartozik, az 1920-as évek óta szinte folyamatosan nő ennek mennyisége, közelítve a kétmillió hektárt, vagyis jelenleg az ország ötödét fedik fák. 9

A műszaki és a természettudományos életpályát népszerűsítő program indult TiJöttök! elnevezéssel műszaki és tudományos életpályát népszerűsítő program indult azzal a céllal, hogy a tehetséges fiatalok elérésével, bevonásával növelni lehessen Magyarország gazdasági és szellemi versenyképességét. Az Új Széchenyi Terv keretében a TiJöttök! program 49,4 millió forint támogatást nyert. A program a magyar felsőoktatás tudományos és innovációs eredményeinek, illetve a tehetséges fiatalok bemutatásán keresztül kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy a műszaki- és természettudományos végzettséggel rendelkező fiatalok milyen sokszínű és változatos életpályák közül választhatnak. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, a program fővédnöke elmondta: a magyar export 22 százalékát magas hozzáadott értékű termék teszi ki, az ország versenyképességének növeléséhez pedig szükség van a szakember-utánpótlás bővítésére a műszaki-tudományos élet területén. A nemzeti innovációs stratégiában szerepel, hogy a jelenlegi 37 ezres kutatói létszámot az évtized végére 56 ezerre növeljék, a program ebben is segíthet. h í r e k Hazatérnének a Nagy-Britanniában tanuló diákok A Milestone Intézet felmérése szerint a Nagy-Britanniában tanuló magyar diákok többsége hazatérne. Az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok csak kis időre vállalnának munkát külföldön, pár év után itthon szeretnének boldogulni.a kutatás eredményei szerint közvetlenül a tanulmányok befejezése után az ott tanuló magyarok 61 százaléka Nagy-Britanniában maradna, és mindössze 5 százalékuk térne vissza azonnal Magyarországra. Öt évvel a végzés után a hazatérők aránya azonban már négyszeresére emelkedik, de a megkérdezettek döntő többsége (56 százalék) inkább további külföldi tapasztalatokat szerezne egy harmadik országban. A családalapítást viszont az egyetemisták 44 százaléka már Magyarországon képzeli el, 38 százalék harmadik országban és mindössze 17 százalék maradna továbbra is Nagy-Britanniában. A hazatérők többnyire a család, a barátok vagy az otthonosság érzete miatt jönnének haza, a távolmaradók indokai pedig egyértelműen a jövedelmi és karrierlehetőségekre, valamint a szakmai önmegvalósítás fontosságára mutatnak 10

A Honvédséggel működik együtt a PTE Együttműködési megállapodást kötött a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Honvédség április 29-én, melynek célja, hogy elősegítsék az Önkéntes Tartalékos Rendszer feltöltését. A megállapodást Bódis József rektor és Vanyur Tibor ezredes, parancsnok írta alá a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A hosszútávra szóló együttműködés a haza iránti szolgálatra elkötelezettek honvédelmi feladatokban való közreműködését kívánja elősegíteni. A partnerség létrehozásának kiemelt célja, hogy az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közös erőfeszítése elősegítse az Önkéntes Tartalékos Rendszer feltöltését, elsősorban a felsőoktatási intézmény hallgatóinak köréből. Emellett a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szellemében a társadalmi és a gazdasági élet, valamint az euroatlanti integráció által támogatott újszerű követelményeknek való jobb megfelelést, a két fél közötti kapcsolat kiépítését, intézményesítését, az együttműködés kereteinek meghatározását és kiszélesítését kívánják elősegíteni. Brazil hallgatók érkeznek a magyar felsőoktatási intézményekbe A Tudomány Határok Nélkül program keretében 450 brazil hallgató érkezik Magyarországra, akik főként a természet-, a mérnöki, az egészség- és az informatikatudományok területén tanultak a dél-amerikai országban. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke április 25-én, a program bemutatására rendezett sajtótájékoztatón elmondta: a diákok többsége az oktatás magas színvonala miatt választotta Magyarországot. Összesen 627 diák adta be pályázatát, amelyből egy többlépcsős bírálati eljárás során 450-et fogadott el a brazil és a magyar fél, tehát a követező hónapokban 450 brazil vendéghallgató érkezik hazánkba. A Tudomány Határok Nélkül program a brazil állam által támogatott ösztöndíj-lehetőség, amelynek keretében Brazília felé 19 magyar felsőoktatási intézmény csaknem 70 BSc, 7 osztatlan egészségtudományi és 45 PhD szakot kínál angol nyelven. A hozzánk érkező 450 vendéghallgató teljes képzési költségét, továbbá minden megélhetési kiadását a brazil kormány fedezi. A program 2012 és 2015 között zajlik, és 100 ezer brazil diák vesz benne részt. Eddig összesen 20 ország csatlakozott a programhoz. 11

CUKRÁ a fü t r e n d e r Cukrászda helyett boszorkánykonyhát is mondhatnék, ugyanis ott készülnek kézzel és egyenként Ziemons Jennifer sütire emlékeztető szappanjai. Ha ez most furcsán hangzik, elég csak a házi praktikákra gondolni. Szerintem kevés olyan lány van, aki ne próbált volna ki valamilyen otthoni kenceficét, minimum egy krumpli - vagy uborkapakolást, főleg így a vizsgaidőszak közepén, tanulás után, bulik előtt. Jennifer is csak természetes alapanyagokat használ, a szemet is gyönyörködtető szappanjai tejben-vajban fürösztenek. 12

SZDA rdőszobában 13

Szabad szappanozni Ha ijesztő a lúgoldás, és szeretnéd megtanulni a szappankészítés fortélyait, gyere a Szappansuliba. Így hirdeti magát egy cég az interneten, és azt ígéri, hogy tőlük nem kamu recepteket, hanem biztonságos módszereket tanulhatnak az érdeklődők. Az akkreditált kozmetikumkészítő tanfolyam elvégzése nem kevés idő, de itt is igaz, hogy a gyakorlat teszi a mestert, és a kísérletezések hoznak eredményt. Ziemons Jennifer más úton került ezzel a piperecikkel kapcsolatba. Édesanyjával együtt Portugáliában látott először süti formájú díszszappanokat, és rögtön beindult a fantáziájuk. A fiatal lány tavaly fejezte be a cukrásziskolát, ősszel pedig turizmus, vendéglátás szakon kezdi a tanulmányait a Kodolányi János főiskolán. Eredetileg biológusnak vagy állatorvosnak készült, de változtatott a tervein. Amikor 2 évvel ezelőtt a külföldi nyaraláson a kezükbe vették az első muffin mintázatú szappant, rögtön beleszerettek. Itthon még nem láttak hasonlót, ezért úgy döntöttek, saját vállalkozást indítanak. A startot tavaly a karácsony előtti hetekre időzítették. Először csak a család, az ismerősök és a barátok kaptak egy-egy szappant, de az ünnepre már anynyira megnőtt az érdeklődés, hogy alig győzték az iramot. Már a legelején is sokféle ötletük volt, ma pedig már 30-40 féle sütiszappan van a repertoárban. Kipróbáltak sokféle mintát, a tortaszelettől a linzer utánzatig, a kuglóf formától a vattacukor mintáig. Naponta akár 3-400 darabot is tudnának készíteni, otthon a saját műhelyükben, cukrászdai eszközökkel, kesztyűvel, maszkkal és védőszemüveggel felszerelkezve. A legfontosabb ugyanis természetesen az, hogy jól eltalálják a hőfokot. Másrészt természetesen a természetesség. Jennifer azt meséli, hogy ezek a készítmények egytől egyig natúr alapanyagokból állnak, nincs bennük illataroma, mindegyik antiallergén. Fő alkotójuk az olívaolaj, és minden egyes összetevő bevizsgált anyag. Júliustól uniós jóváhagyásuk is lesz, így drogériákban is árulhatnak majd. Ezek a szappanok jelenleg díszszappanként kerülnek forgalomba. Ma már nem luxus Kevés olyan népszerű és hasznos termék van, mint a szappan. Már kisbabakortól hozzátartozik a mindennapjainkhoz, luxuscikkből folyamatosan alakult át hétköznapivá. Több mint 100 évvel ezelőtt egy német kémikus nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: egy nemzet által felhasznált szappanmennyiség hűen tükrözi az ország gazdagságát és műveltségét. Ma a szappanra úgy gondolunk, mint ami elengedhetetlen a higiéniához és az egészséghez, de nem volt ez mindig így. Szinte semmi bizonyíték nincs arra, hogy időszámításunk előtt a szappant tisztálkodásra használták volna. A görögök és később a rómaiak illatos olajokat kentek magukra. Internetes források szerint elképzelhető, hogy a szappankészítés művészetét a keltáktól tanulták. Az ezt követő évszázadokban kevés utalást találunk a szappan használatára, bár a középkorban Itália, Spanyolország és Franciaország már a szappangyártás központjaként vált ismertté. Noha törekedtek a tömeggyártásra, úgy tűnik, alig használtak szappant Európában. Az 1600-as évek közepéről feljegyezték, hogy amikor egy arisztokrata hölgy egy csomag itáliai szappant kapott ajándékba német pártfogójától, részletes használati utasítás is volt a rejtélyes furcsaság mellett. Az első részletes szappanreceptek egyike egy 12. századból származó gyűjteményben olvasható, mely mesterembereknek szóló szakmai titkokat tartalmaz. Az évek során a gyártásnál használt vegyi eljárás alapvetően nem változott. Különböző eredetű olajokat és zsírokat főztek össze marólúgoldattal, és így nyers szappant kaptak. Érthető módon az elkészült szappan minősége a felhasznált anyagoktól függött. A kezdetleges szappangyártás során fahamut, valamint állati zsírokat használtak, és ezekből az alapanyagokból az Egyesült Államokban a korai bevándorlók barna, zselészerű szappant készítettek maguknak mindennapos használatra. A faggyú, vagyis a szarvasmarhák és a juhok kiolvasztott zsírja volt a legfontosabb összetevője a szappannak és a gyertyának is, ezért a kézművesek gyakran mindkettőt készítették és árulták. A szappanfőzés végén hozzáadott só által kemény, könnyen szállítható darabokat készítettek, melyeket levendulával, fajdbogyóval vagy köménnyel illatosítottak. Európa déli részén a szappant általában olívaolajból készítették. A hidegebb éghajlaton élő szappankészítők továbbra is faggyút használtak. Sőt néhányan még halolajokat is alkalmaztak. Ezek a szappanok a mosáshoz megfeleltek, de nem nagyon volt ajánlatos fürdeni velük! A szappangyártáshoz szükséges lúgot évszázadokon át bizonyos növények, például a tengeri alga hamujából nyerték. 14

15

16 Ziemons JeNnifer

A szappan jó hírnevet szerez A 19. század vége felé fontos változások indultak, és elkezdtek növényi olajokat is használni, például a Nyugat-Afrikában honos olajpálmát. Húsos gyümölcséből egy élénk színű, vajas állagú anyagot nyertek ki, amely a szappan és más kozmetikumok alapvető összetevője lett. A Csendes-óceán szigeteiről érkezett a kopra, a kókuszdió szárított húsa, melyből a kókuszolajat készítik. A távoli helyekről beszerzett egzotikus összetevőknek köszönhetően a szappanról alkotott kép kezdett jó irányba változni. Internetes írások szerint néhány évtized után a reklámszakemberek is belendültek, hiszen meg kellett győzniük az embereket arról, hogy a szappan nélkülözhetetlen. Hamarosan kezdték a termékeket és a velük elérhető eredményeket olyan dolgokkal összekötni, mint például a méz, a napfény vagy a hó. Mások híres műalkotásokból merítettek, hogy így az általuk készített reklámok, és ezáltal a szappan is kifinomultságot, műveltséget sugározzon. A század végére a szappan betört a világpiacra. Ez felélénkítette a reklámipart. 1894-ben még az új-zélandi postai bélyegek hátulján is szappant népszerűsítő szlogeneket lehetett olvasni. A szappannak ekkorra jó hírneve lett. Piperepiac A szappankészítés évezredes mesterség, ami most reneszánszát éli. A házilag készített szappanok megbízhatóak és egészségesek; a pepecselés pedig jó időtöltés, vagy akár pénzkereseti forrás lehet. Jennifer és édesanyja esetében ez már több mint hobbi, kis túlzással éjjel nappal szappant készítenek. Szó szerint éjjel, hiszen egy-egy munkafázis után több órának is el kell telnie, úgyhogy az ébresztőóra ugrasztja őket az újabb feladatra. Az első sütiszappanra mindketten jól emlékeznek: egy rózsaszín habos barna táblás csokoládés muffin volt. Ezt akkor tökéletesnek látták, minden ívre, részletre büszkék voltak, de ma már kritikusabban nézik. Persze nincs két egyforma ma sem, éppen ez az, amin nem szeretnének változtatni. Nem gondolnak gépesítésre, mindent helyben és kézzel szeretnének készíteni továbbra is. Gyakran járnak bemutatókra, kiállításokra, tucatnyi országban ismerik már a termékeiket, és egyre több a megrendelésük külföldről is. Legutóbb Amerikába küldtek egy nagyobb csomagot. Jennifer egyébként minden ételt és édességet már azzal a szemmel néz, hogy végiggondolja, milyen szappanutánzat lehetne belőle. Nevetve idézi fel az első alkalmat, amikor a nagypapáját megajándékozta és biztatta, hogy nyugodtan próbálja ki a saját készítésű szappant. Érzékeny bőrre is nagyon jó, úgyhogy a borotva mellett sorakoznak a polcon a gumimacis, vattacukros vagy éppen málnás muffinszappanok. 17

A nyár kicsit várat magára, viszont nem lehet elég korán készülni a strand szezonra. Ez a kütyü ugyan nőies, de a férfiak úgysem gyakran visznek magukkal egy fél háztartást a partra. Merthogy ez a napelemes strandtáska akár az összes kütyünket életben tarthatja. A hajlékony panel 6.3 watt teljesítményű, vagyis elég áramot termel a fényképező vagy a telefon feltöltéséhez. Amellett viszont, hogy bő 50 ezer forintba kerül, sajnos a víztől és a homoktól nem védi a feltöltött eszközöket. Ez minden nyaraláshoz nélkülözhetetlen. Vagy minden háztartásba. Telefonszereléshez, vészhelyzetben, az autó vagy bringa apróbb javításaihoz. A hitelkártya méretű Swiss Card Light, a bicskáiról híres Victorinox gyártmána, és tényleg elfér egy tárcában is. Repülőgépre ugyan nem engedik fel, viszont a benne tárolt penge mellett, csillagcsavarhúzók, olló, toll, csipesz, vonalzó, LED lámpa és még tucatnyi funkciót rejt. 8 ezer forint körül muszáj, hogy a nyaraláskor velünk legyen. 18 Az amerikai hadsereg már régóta használ ilyesmit. Most viszont mi is gondtalanul vághatunk a világnak, mindegy hogy találunk-e csapvizet, vagy tiszta forrást. A Camelbak vizespalack ugyanis alapvetően nem csak palack. Ultraibolya sugarakkal képes arra, hogy bármilyen vizet fertőtlenítsen. 60 másodperc alatt 8 deciliter folyadékot tisztít meg. És egy feltöltéssel nyolcvan alkalommal képes megtenni ezt. Túrázóknak nem nagyon hagyható ki, és 25 ezer forint környékén rendelhető. n k r v ri h ne

Akinek jutott már pánikszerűen eszébe, hogy nyitva felejtette a lakását, annak tökéletes megoldást jelenthet ez az eszköz. Meg azoknak is, akik zárták már ki magukat a saját otthonukból. A Key Player tulajdonképpen egy intelligens zár. Egyrészt programozható, hogy az ajtó becsukása után mikor záródjon. Aztán a hozzá párosított mobiltelefonnal nyitható. De bárki, aki letölti a hozzá tervezett mobiltelefon alkalmazást, előre programozott üzenetet kaphat a telefonjára, ha épp hozzánk készülne, de nem érti, miért nem vagyunk otthon. 40 ezer forintért ígéri a gyártója, de egyelőre nem kapható. Ebbe egyszerűen beleszerettünk. Mert annyira egyszerű, és annyira nem való semmire. A Sphero egy billiárd golyó méretű robot. Irányítását okostelefonról végezhetjük. És képes például gurulni, akár gyors irányváltásokkal is. Ami máris képessé teszi a lakásban rendezett versenyekre. Állítólag nagyon ütésálló, és mivel akár egy felnőtt ember súlyát is elbírja, kutyánk, macskánk szórakoztatására is tökéletes. Vezeték nélkül tölthető. 7,5 centiméter átmérőjű, a végsebessége pedig 4 kilométer óránként. 35 ezer forintért nem olcsó, viszont már rendelhető, bármilyen színben. A víz elleni védelem életbe vágó, mondjuk a vízparton. A műanyag tokok leginkább esetlenek és rondák. Azt nem tudjuk, hogy az új, szigetelt zsebű nadrág mennyire terjed el, de ötletek nem rossz. Akkor is védi a benne tárolt telefont, slusszulcsot, ha fejest ugrottunk a vízbe. A Stash márkájú rövidnadágok még fejlesztés alatt állnak (bármit is jelentsen ez), aki iszont támogatja a startupként boldogulni kívánó kis amekai gyártót, az már idény nyáron 16 ezer forintért hozzájutat egy ilyen ledugózott zsebű ruhadarabhoz. Később jöhetk a hátizsákok és a kabátok ugyanezzel a technológiával. 19

VÉSZKIJÁ AKI MEGMUTATJA, HOGY MERRE VA vészkijárat Láss mögé a díjnak, egy állami gondozott is lehet nyertes. A SKIP magazin Legyél te is címlapsztori pályázat egyik kiválasztottja, Buzás Lajos mondta ezt, amikor tárgynyereményét továbbadta Balogh Klárának. Annak az állami gondoskodásban élő lánynak, aki a testvérével, Balogh Jánossal együtt különdíjas lett a Szín téren, az állami gondozott fiatalok tehetségkutató versenyén. Mindketten zenélnek, közösen, egyszerre püfölik a dobot a színpadon, közben Klára még egy népdalt is énekel. A tehetségük a vészkijárat. 20

N A RAT 21

Buzás Lajos, az iránytű Szombat délelőtt van, Debrecenben esik az eső. Buzás Lajos beleszív még egyet a cigarettájába mielőtt belépünk a fényesudvari presszóba. Más hely nincs nyitva, sem egy cukrászda, vagy egy gyrosos, csak a kocsma. Lehet, hogy belefutunk egy-két pártfogoltba, néz körbe Lajos, de csak három reggelire is sört fogyasztó fazon bámul mereven maga elé. Kérünk két kólát, poharat viszont nem, üvegből isszuk a cukros levet. Az egyik haveromhoz jöttem a fényesbe - mondja -, visszahoztam néhány cuccot a tegnapi rendezvényről. A diktafon láttán azonban mintha zavarba jönne, de csak egy pillanatra. Nem kell hivatalosnak lennem ugye? Dehogy kell! - válaszolom, Lajos pedig már a tegnapi Szín-térről mesél, arról a rendezvényről, ahol tehetséges állami gondoskodásban élő fiatalok versenyeztek a színpadon, no meg olyanok is, akiknek vagy az anyja, vagy az apja, vagy mindkettő állami gondozott volt valamikor. Több mint 150-en léptek fel az észak-alföldi régióból, mi szerveztük, vagyis a BAGE /Bihari Állami Gondozottak Egyesülete/. Többen vannak, mint gondolnánk Magyarországon 23 ezer gyerek nevelőszülőnél vagy lakásotthonban nő fel. A legtöbben Hajdú-Biharban vannak, magyarázza Buzás Lajos, hiszen a szegényég a keleti részen mindig is jobban érezhető volt, mint Nyugat-Magyarországon. Keleten kevesebb a munkalehetőség, több a lecsúszott család, gyakrabban fordul elő, hogy az anya drogos, könnyűvérű vagy alkoholbeteg, és nem gondoskodik megfelelően - sokszor egyáltalán nem - a gyerekeiről. Ilyenkor lépnek közbe a szakemberek, akik kiemelik őket a családból. Na, ezekből az esetekből van jóval több itt a keleti régióban, mint máshol. Buzás Lajos sorstársa ezeknek a gyerekeknek, őt is az állam nevelte fel. Az édesanyja szülés után egy nappal a kórházban halt meg, agybénulást kapott, az édesapja pedig valószínűleg megijedt a felelősségtől, hogy egyedül maradt a gyerekre, és öngyilkos lett. A nagyszülők és az a néhány ember, akiket vér szerint rokonságnak szokás nevezni nem vállalta fel az újszülöttet, így 1973-ban Beretytyóújfaluba, a gyermekvárosba került. Lajos harmincnégy évvel később azonban bekopogtatott a pocsaji nagyszülői ház kapuján, kíváncsi volt arra, honnan származik. A nagybátyja nyitott ajtót, akivel soha nem beszélt, az idegen rokon csak annyit mondott, hogy már vártunk téged. Lajos - miközben kortyol egyet a kólából - azt meséli, hogy a döbbenettől szólni is alig tudott, mire a nagybácsi megkérdezte, hogy Buzás Lajos vagy, nem? Lovarda volt, gyermekváros lett A 70-es, 80-as években, a gyermekvárosban egyszerre több mint 400 gyerek élt, köztük az egyik Buzás Lajos volt, aki most a preszszóban a kóla mellett mesél arról, hogy milyen volt az intézetis élet. Nem voltam jó gyerek - ezt a körlet folyosóján tábla is jelezte, minden hónapban ugyanis minősítést kaptak az állami gondozottak, mint az iskolában 1-től 5-ig osztályozták őket. 22

Lajos neve mellett legtöbbször az egyes szerepelt, ami azt is jelentette, hogy nem nézhette a Derrick felügyelőt, az csak a 3-as, 4-es és 5-ös besorolású gyerekeknek járt. Születésnapot és névnapot nem ünnepeltek, csak a karácsonyt, egy szobában összesen 40-en laktak, emeletes ágyakon aludtak. Ettől függetlenül - emlékszik vissza gyerekkorára Buzás Lajos - szerettem a gyermekotthonban élni. Mai fejjel visszagondolva talán jobb is, hogy az állam gondoskodott felőlem. Szinte mindent megkaptam, a nevelőktől sokat tanultam, iskolába járhattam, ruhában és kajában soha nem szűkölködtem. A pocsaji rokonoknál nehezebb lett volna a sorom, a tanulást biztosan hanyagoltam volna - állítja ezt annak ellenére, hogy 14 évesen, amikor el kellett hagynia az intézetet, 20 ezer Ft volt a zsebében. Az az időszak nagyon kemény volt, sokan itt kallódtak el, börtön vagy az utca lett a vége. Én kollégiumban laktam, de volt 5 évem Budapesten is, amikor nagyon sok mindenen keresztülmentem, de túléltem, itt vagyok. Tanulni, tanulni, tanulni - csak nem mindegy, hogy ki mondja A BAGE-t is azért hoztuk létre, hogy segítsünk a gondozottaknak, főleg azoknak, akik a koruk miatt közel vannak ahhoz, hogy kikerüljenek a rendszerből - mondja a 6 évvel ezelőtti indulásról a Debreceni Egyetemen oktatási asszisztensként dolgozó Buzás Lajos. Az egyesületben önkéntesek dolgoznak, fizetést, jutalmat senki nem kap. Sokszor eljárok lakásotthonokba, hogy frankón elmondjam nekik, mi az élet, mi vár majd rájuk. Ha 18 évig nem látogatott meg anyukád, akkor el ne hidd már neki, hogy 18 év után egy nappal téged szeretni fog. Nem téged szeret, csak a pénzed kell, a csp (családi pótlék - a szerk.), amely összegyűlt az évek alatt a számládon. Azt is elmondom nekik, hogy ha én nevelőszülőknél nőttem volna fel, biztosan szerzek vagy 3 diplomát. A tanulás egy jó állásnak, azaz mindennek az alapja. Ezt el is hiszik nekem, hiszen közülük való vagyok, én azt az utat, ami rájuk vár, már végigjártam. Ezek a gyerekek sokszor bezárkóznak, egy betonfal veszi őket körül. Ezért is jó például a Szín tér, amit csinálunk, sokat nyit rajtuk. A múltat nem kell kitörölni Ma már senkit nem raknak ki az utcára 14 évesen. Megszűntek a nagy létszámú intézetek, helyettük lakóotthonok alakultak, de a mai felfogás szerint a nevelőszülős modell a jó út, ahol az állami gondozott gyerek szinte saját családban nő fel. Buzás Lajos elvált, van egy 5 éves fia, aki előtt egyáltalán nem titok, hogy ő állami gondozott volt, sőt Dávid is rendszeres látogatója a BAGE rendezvényeinek. Lajos felvállalta a múltját, de sok volt állami gondozott nem teszi meg, mintha szégyellnék azt, ami egyáltalán nem bűn, pedig van köztük pedagógus, jogász, rendőrfőkapitány-helyettes. Jó volna, ha ők is elmesélnék, hogy honnan érkeztek, hiszen példaképből soha nem elég. 23