Bérek, jövedelmek, érdekvédelem Magyarországon 1. Gazdasági környezet 2. Jövedelmek és egyenlőtlenségek 3. A szakszervezetek érdekvédelmi feladatai
Ország teljesítmények Kelet-Európában: a V4 régióban az éllovas Szlovákia és Lengyelország, a lemaradó Csehország és Magyarország, a relatív vesztes Magyarország.
A pénzügyi válság fő vesztese a V4 régióban: Magyarország.
A növekedés lassulás hátterében az adósság csapda áll: Magyarország költségvetési adósság állománya a szavazat vásárló (baloldali) kormányok politikája miatt kiugró a régióban.
Az eladósodásból fakadó exportkényszer következménye: duális gazdasági szerkezet a multinacionális cégek domináns kibocsátási túlsúlyával.
Az élenjáró magyar export teljesítmény háttere: kiugró bértermelékenység nyomott bérszinten. Az 1 Ft bérre jutó hozzáadott érték a magyar feldolgozóiparban jóval magasabb, mint a németé!
Bérek és árak: az inflációtól elmaradó bruttó bérnövekedés Magyarországon, az inflációt meghaladó bérindex Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban.
Nettó jövedelmek: az egykulcsos adó és a családi adókedvezmény egyaránt jövedelmet csoportosított át a felső középosztály javára. 2010 2010 2013 2013 Az egykulcsos adórendszer bevezetésének következményei Bruttó Nettó Bruttó Nettó ipari átlagkereset, Ft 146 100 101 700 162 500 111% 106 400 105% Ipari átlagkereset 4-szerese, Ft 584 400 303 732 650 000 111% 425 750 140% 2010 2013 Családi jövedelmek Családi adókedvezménnyel korrigált adó-és járulék elvonás 3 gyerek esetén a bruttó bér %-ában Családi adókedvezménnyel korrigált adó-és járulék elvonás 3 gyerek mellett a bruttó bér %-ában ipari átlagkereset, Ft 28,3% 18,5% (64%) Ipari átlagkereset 4-szerese, Ft 46,9% 19,3% (40%)
Ágazati keresetei arányok: leszakadó költségvetési szféra (szellemi foglalkozásúak)
Ágazati kereseti arányok: leszakadó költségvetési szféra ( fizikai foglalkozásúak)
Reményvesztett munkanélküliek: a bővített munkanélküliségi ráta
Leszakadó munkanélküliek: tartós munkanélküliségi ráta
A gazdasági stagnálás, a munkanélküliség és a jövedelempolitika következményei: növekvő szegénység, növekvő egyenlőtlenség, gyakori jövedelem eltitkolás. A Magyarországon mért szegénységi ráta a bevallottnál jóval nagyobb jövedelemegyenlőtlenséget valószínűsít.
1. Konklúziók:
o Stagnáló gazdaság, magas szinten beragadt eladósodottság, magas kamat költséggel és nagy árfolyam veszteséggel. o Kiszolgáltatott gazdasági szerkezet: export- és multi túlsúly, duális gazdasági szerkezet tőkeszegény hazai kis-középvállalatokkal. o Alacsony bérekre épülő versenyképesség magas megélhetési költségekkel (energia, élelmiszer, közlekedés). A magas energia költségek hátterében a monopolista közszolgáltatások elhibázott privatizációja és a szolgáltatások indokolatlanul gáláns árszabályozása áll, az élelmiszer és közlekedési árakat a magas ÁFA kulcs növeli. o A magas munkanélküliség alacsony hatékonyságú kezelése történik a közmunkával, a fiatal és az időskori munkanélküliség egyaránt magas, az időskorúaknál a tartós munkanélküliség különösen magas. o A közszférában ellentmondásos folyamatok zajlanak: romló szolgáltatási szint, de felzárkózó egészségügyi és pedagógus bérek. o Növekvő jövedelem egyenlőtlenségek, melynek fő okai: az alacsony hozzáadott értékű termelési szerkezet, a magas munkanélküliség, a fizikai munkakörökben alacsony képzettségi szint, valamint az adórendszer (SZJA, ÁFA) jövedelem újraelosztó hatása. o Növekvő szegénység, kiterjedt feketegazdaság és adóeltitkolás.
2. A szakszervezeti érdekvédelem feltételei Magyarországon: Kiüresített országos érdekegyeztetési fórumok: NGTT, OKÉT. Meggyengített munkavállalói és érdekvédelmi pozíciók a Munkatörvénykönyvében. Szakszervezeteket kiszorító érdekegyeztetési fórumok kötelező tagsággal a közszférában: rendvédelmi kamarák, pedagógus kamarák. Kormányzati közérzet javító intézkedések érdekegyeztetés nélkül: o rezsicsökkentés o a családi adókedvezmények kiterjesztése az alacsony jövedelműeknél a tb és nyugdíjalapok terhére (jövőbeli kockázatok) o az ÁFA kulcsok szelektív csökkentése. 3. Kiemelt érdekvédelmi feladatok a magyar szakszervezeti konföderációk előtt: az országos érdekegyeztetés tartalommal való megtöltése, a kormányzati intézkedések előkészítésének becsatornázása a szociális partnerek részvételével működő egyeztetési fórumokra, a közszolgálati érdekegyeztetés szerepének helyreállítása, a közszféra bérfelzárkóztatásának kiterjesztése,
az uniós támogatások elosztásánál az érdekvédelmi kapacitás fejlesztési célok beépítése, az átlátható pályázat kiírási és értékelési rendszer megkövetelése, az MT korrekciója tv. módosítással és megállapodásos ajánlásokkal (a különleges munkakörülmények honorálása, a munkaidőkeret alkalmazásának nyomon követhetővé tétele, a munkáltatót megillető fegyelmi jogkörök gyakorlásának korlátozása, a szakszervezeti jogok megerősítése) a foglalkoztatás célzott segítése a fiatal és az idős korosztályban, a nyugdíj rendszer rugalmasabbá tétele, a feketegazdaság visszaszorítása, a munkaügyi ellenőrzési rendszer megerősítése, a munka melletti tanulás, az át-és továbbképzés támogatásának növelése a munkaképesség fokozott védelme: az egészségügyi szűrések szigorítása és gyakorítása, az ergonómiai követelmények szigorúbb érvényesítése a munkahelyeken, a fokozott kockázatokkal terhelt munkahelyeken és munkakörökben a munkáltatói felelősségbiztosítás megkövetelése. a nemzetközi szakszervezeti szolidaritás jobb kihasználása o kelet-nyugati reláció: legyen folyamatos kommunikáció a multinacionális cégek szakszervezetei és az EU üzemi tanácsi tisztségviselők között, összefogás az egyre
tömegesebben nyugatra vándorló keleti európai munkavállalók érdekvédelméért). o kelet-keleti reláció: összehangolt érdekvédelmi stratégia kidolgozása a régióra (regionális szociális minimum követelmények felállítása, új foglalkoztatás politikai programok/eszközök kidolgozása, a feketegazdaság elleni koordinált fellépés megalapozása).