A. felsoqi<.tatás DIÁKSZEMMEL.. Ha megfelelően kívánjuk, elemezi1iazelmúlt évek oktatásügyi változásait, akkor fontos, hogy minél pontosabb képünk legyen az intéz.m.ényrendszerről, a benne részt vevők (szereplők) véleményéről, együttmúkqdésiikről ésaközöttük lévő kölcsönhatásokról. A jelen kutatásban l arra vállalkoztunk, hogya felsooktatási.intézmények szereplőinek egyikét - a hallgatókat - kérdezzük meg mi a véleményük asajátintéiményük működéséről. Az eddigi vizsgálódásainkbólatderültki, hogy az oktatási rendszer változásainál illetve változtatásainál aszereplőkközül;legkeyésbé a hallgatók érdekeit vették figyelembe, márpedig a rendszerben j~lenlévőerők célját, változtatás i törekvéseit csak úgy lehet pontosan feltérképezni, ha az összes érdekeltvélemériyét ismerjük. Valamely fél álláspontjának és érdekeinek figyelmen kívülhagyasáa rendszerben mindig feszültséget fog előidézni, lásd az utóbbi évek "felsőoktatási" kon~iktusait (a tandíjrendelet, létszámleépítés, finanszírozás).. Az egyetemek és főiskolák hallgatói a legutóbbi időkben azonban már nemcsak elszenvedői, hanem vélemé.~fe~~i,~~~deményezőii isa változtatás i törekvéseknek. Mivel a hallgatói érdekek érvényesítés~ fokozatosa~ ter~t nrer, ezért fontosnak tartottuk, hogy a felsőoktatási intézmények egycsop~r~já~akvi~gálatávaf bemutassuk a hallgatók véleményét. Választ kerestünk arra, hogy az i egyesjskolák hogyan nyújtják szolgáltatásaikat, vagyis a felhasználók mennyire elégedettek az oktatás ésa;műkodés színvonalával. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az egyes szakterüleú:ketoktatóhritézrrtények között a hallgatók véleménye szerint van-e valamilyen különbség. Legvégülmegnéztukrhogy létezik-e Magyarországon is egy olyan intézmény, amely a legil1ag~sabb.pr~sztízsílekörvend, azaz Az Egyetem/Főiskola. Vizsgálatunk elsősorban nem a felsőoktatási rendszer színvonalát elemzi, hanem annál komplexebb kérdéskört feszeget,. nevezetesen, hogy milyen viszonyrendszer van a munkaerőpiac és a felsőoktatás képzési. rendszere között. Terjedelmi okok miatt ez a tanulmánya fentebb jelzett résiproblé1l1ákka:1' foglalk()zik. Felsőfokú intézmények Il1egítélése 3 Kidolgoztunk tizenkilénc sze1l1póritot, arhi alapján a hallgatók értékelték saját oktatási intézményük színvonalácatizenkilencsiempontot tartalmi hasonlóság alapján öt csoportba soroltuk, amelyek a követké:iők:. * A kutatás az EzredforclulÓAlapítv~)'t<ÍInogat~ával készült. 1 1995. decemberébenkérdoív(;!s vizs~~at keretében kérdeztük meg 16 egyetem és foiskola 1000 hallgatóját, hogy miként ítéli meg azt afelsofo~ú intézményt, amelyet tanulmányainak színhelyéül választott. A minta nemre, szakcs 0- portokra, évfolyamra; f~ls6ql<:tit<í!>iintézm~nytípusra (foiskola-egyetem), a felsooktatási intézményre, valamint az általunk elore meghatározq!1tar,tli1w:tnxi ága,kra. reprezentatív. 2 A kérdőíves vizsgálatmintája11ulgaspresztizl'as~ák: jogi és államigazgatási intézmények hallgatói (a továbbiakban összevonran jogi kateg6i'ia);közg~dasági; kereskedelmi és pénzügyi területen tanulók (a továbbiakban közgazdász kategória). Kontrollcsoportként(alacsony presztízsűllek vélt szakmák): bölcsész egyetemisták (továbbiakban bölcsész kategória); műszaki egyetemisták (továbbiakban mőszaki kategória). A minta kiválasztásakor nem vettük figyelembe a tanár- és tanítóképzű, illetvem~szaki f~iskolák hallgatóit, mivel túl nagy létszámuknál fogva értékelheteclenné tette volna a két kurrens terület hallgatóinak véleményét. 3 19 szempont szerintkdlett egyi Hókúskálánmegítélni az adott felsofokú oktatási intézményr, ahol a O a legrosszabb, a 10 a legjobb megítélést jelentette. EDUCATIO 1996/4 KUTATÁS KÖZBEN pp. 713-724.
az oktatás elméleti színvonala (oktatók órára való készülése, az oktatók szakmai felkészültsége, a tantárgyszerkezet~ aziokt'atás elméleti színvonala, az elméleti órák száma, a számonkérés színvonala);. az oktatás gyakorlati színvonala (szemináriumi órák száma, szemináriumi órák színvonala, szakmai gyakorlat színvonal<}, mpdszertani oktatás színvonala); az oktatás piacorientáldág~(k:ap6tt tudás munk~erőpiaci hasznossága, piaci szférából hívott külső előadók száma~ új ismeretek tananyagba kerülésének gyorsasága); a nyelv- és számítástechnikaipktatás színvonala;4 ez azért is fontos szempont, hiszen a. m unkaerő-kö zvetító, illetve' ma,.gyarországi nagyvállalatok humánpolitikai osztályvezetőivel készített inte.rjúk~alapjánehnondható, hogy a pályakezdő fiatalokkal szemben a nyelvi és számítástechnikai ttj.dásalapk:övetelménykéntjelenik meg; az intézmény:technik:aife1sz~reltsége (a főiskola technikai felszereltsége, a tanulmányi ügyek intézése, jegyzetekkel;tankönyvekkel való ellátottság,iskolai könyvtár színvonala). Az általunk felállított.öt cso.port..nem. külön-külön, hanem valószínűleg együttesen hat, akár egymás rovására is befolyásolják az intézmények általános színvonalát. Érdekes ezeket a csoportokat külön-::külö.q is,vi~sgált1i,hiszen ezáltal az. egyes intézmények gyengébb és erősebb oldalaira isrá.jehétvilágftapi;?: Az oktatás elméletiszínv'onaláv;l.11eginkább a Kodolányi János Főiskolánál elégedettek a hallgatók. Ebben a csoportban minden szempontból ez az intézmény kapta legmagasabb átlagokat a hallgatóit61,még ha~z.nem is volt minden esetben szignifikánsan magasabb, mint a többi egyetemé.az P.~t~tóksz<;Uanai felkészültsége például a II fokú skálán 9,5 szemben a Kereskedelmi és Ve.tlclégl~tÓ.ipari Főiskolával,ahol.6,3. Ugyanakkor az elméleti tudás fontosságát aroegkérdezettvállalat()k.eltérően itélik meg. Az oktatás gyakorlati~színvohaláp:wszintén a Kodolápyi János Főiskola bizonyult a legkiválóbbnak. Aszemináriumi és:?cgyakorlatiórák számában ugyan "csak" második helyet foglal el az intézményekközött átlagai alapján, de. ugyanezen órák színvonala ott a legmagasabb. Ez a főiskolaazösszes~izsgáltintézménytől abban különbözik, hogy a hallgatók a többi egyetemét jelentősenmeghalacló tandíjat fizetnek a képzésért. Nem tudjuk, mekkora szerepe van a hallgatók véleményében ennek a ténynek, de valószínűsíthető, hogy a magas tandíj az intézményről kialakított véleményeket javítja. Másik oldalról pedig az intézmény maga is igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a tandíjért a maximális szolgáltatást nyújtsa. Ez a két egymást megerősítő tényező véleményünk szerint - amit a számok is alátámasztani látszana.k-:: döntóenkihataz egyetemek sorrendjére. A hallgatók véleménye és a vállalatok személyzeti vezetóivelkészült interjúk egyaránt arra engednek következtetni, hogy a gyakorlati ismeret fontos szempont jelenthet az elhelyezkedésnél. A hallgatók jelentős része vetette fel, hogy nem megfelelő a gyakorlati oktatás óraszáma és színvonala. Ugyanakkor a vállalatok egy része is úgy véli, hogy kevés gyakorlati ismerettel rendelkeznek a frissen végzettek, sőtrnagátagyakorlati érzéket is hiányolják. Hallatszottak azonban olyan vélemények is, hogya gyakorlati tudás.nem mindenhol egyformán jelenik meg hiányként. Az egyetemet végzettekhél'ei sokkal inkább megfigyelhető, mint a főiskolát végzetteknél. Ez a vállalatok szem.eqiltjáb?laz interjlíélla'l1yok szerint annyit jelent, hogy míg a főiskolát végzett pályakezdő ugyan. azonnal "hadrafqgható", ugyanakkor igen szűk az a szakterület, melyhez megfelelő színvon<l1on ért. Ezzel szemben az egyetemet végzettek hosszabb-rövidebb "gya- 4 A két tárgyat azért kezeljük külön, mert az álláshirdetésekben ez a két követelmény fordul elő leggyakrabban. 5 Terjedelmi okokból csupáp.,csak azokat az intézményeket emeljük ki, amelyek jelentősen eltérnek (akár pozitív akár negatív értelemben) a többi intézménytől.
korlati ráhangolás" után igen széles szakterületen bevethető k. Az egyetem nézőpont jábólamit az egyetemek, főiskolák oktatási vezetői is megerősítettek -szintén fontos mindkét típusú ismeret, azonban a különbség ott mutatkozik, hogy az egyetem a nagyobb elméleti tudás megszerzésére helyezi a fő hangsúlyt ~amit megerősít az egyetemek tantárgykínálata is -, míg a főiskolák a saját szakterületükön belüli mélyebbgyakorlati ismeretekre készítik fel a hallgatót. A munkaerőpiacon. ez a két szempont gyakran egymás konkurenciájaként vagy akár egymás kiegészítőjeként is megjelenhet. A harmadik szelllpontrendszer szerint is a Kodolányi János Főiskola az első. Szemben az első két szempontrendszerrel,amely szerint a Pázmány Péter KatolikusEgyetem volt a második legjobb, az "oktatás piacorientáltsága" tekintetében''- bizonyos mértékben érthető okok miatt, hiszen a Pázmány Egyetem. bölcsész egyetem - a' Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem a második. Úgy tunik, hogy a gazdasági jellegű felsőoktatás készült fel leginkább a piaci jellegű ismeretek átadására; amelyet jól illusztrál, hogy az első hat helyen szereplő felsőoktatási intézmény -.apázmány:péter Egyetemet leszámítva -: közül.öt gazdasági jellegű; A gazdasági jellegű intézmények között is az első nyolc hely valamelyikénöt főiskola található (Kodolányi János Főisk6la, Külkereskedelmi Főiskola,PSZF Zalaegerszeg, KVIF, Államigazgatási főiskola). Az.. egyetemek között a sereghajtók a bölcsész karok, hiszen az utolsó hat között zömében a bölcsész képzést nyújtó egyetemek találhatók (ELTE,.]PTE,KLTE, JATE). A Műszaki Egyetemre a hallgatéskvéleményealapján az.líj ismeretekmeglehetősen lassan kerülnek be, illetveapiaciszférából hívott előadók száma is elmarad a diákokelvárásaitól. Ez megítélésünk szerint igen nehéz helyzetbe hozza a műszah végzettségűeket; hiszen a technikai újdonságokkal- nagy valószíhűséggel- először a munkájuksorán fognak majd találkozni. Meg kell jegyeznünk, hogy jelen pillanatban a magyar felsőoktatásban a szemináriumi órákat, a szakmai gyakorlatokat többnyire. az alacsonyabb tudományos fokozattal (tanársegéd vagy tudomáfiyosmunkatárs) rendelkező tanárok tartják. Véleményünk szerint két fontos tényező is meghúzódhat e mögött. Egyrészt az egyetemek nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, hogy a magasan képzett szakembereiket meg tudják fizetni, 6 másrészt kérdéses, hogy a fiatal, frissen végzett, tehetséges diplomások számára az egyetem nyújt-e perspektívát. 7 Az új ismereteket a műszaki felsőoktatásban hallgatóka szakma.i gyakorlaton sem tudják megszerezni - erre utal a szakmai gyakorlat színvonalának alacsony átlaga (5,4). Mivel nem kerülnek be az új ismeretek az egyetemre, amikor kilép a frissen végzett diplomás, már kéthárom lépésselle van maradva a techriikai fejlettségtől. A nyelv- és számítástechnikai oktatás színvonala mindenhol igenalacsony.8 Az átlag 4,5. Ez azért érdekes, mert majdnem mindendiplomához kötelező legalább egy nyelvvizsga letétele, azonban ehhez a megfelelő képzést a felsőfokú intézm~nyek nem adják vagy nem tud- 6 A közalkalmazotti törvény nem teszi lehetőve; hogy az állami szféra amagasan kvalifikált szakembereket meg tudják fizetni. 7 Vajon a magasan képzett, tudományos fokozattal rendelk7r:őtanároknak~it jelent az egyetem, es~köz- kapcsolatok, infrastruktúra, referencia stb. -, melyet a "nagyobb pénzek" megszerzésére használhat fel, vagy pedig oktatói, tudományos elhivatottság? 8 A megkérdezett háligatok 69,3%~a rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, 18,6%afelsőfokú nyelvvizsgával, és 17,3%-uk alapfokú nyelvvizsgával. Ez neinjelenti azt, hogy minden hállgató rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával, hanem azt, hogy egyhallgatónaftöbb nyelyvizsgájil is l~h~q,a:kp~fpfokú nyelvvizsga többihez kép:st magas aránya valószínűleg azzal is magyar~ható, hogy ~ ~iplomák többsé&éhe eit írják elő követelményként. (Egyes intézményenként különbségek mutatható ki. Pl. a Külkereskedelmi Főiskolán és BKE-nél a harmadik évben már megkövetelik a 7 középfokú nyelvvitsgaietételét, diploma megszerzéséhez pedig még egyet, ami gyakran felsőfokú nyelvvizsgát jelent. Ezzel szemben at ELTE-n csak a diploma megszerzés ének feltétele egy középfokú nyelvvizsga.)
ják megadni. Ezt párhuzamba állítva azzal, hogy a felső"fokú álláshelyek betölteséhez szinte alapvető követelmény egy vagy több nyelvismerete, úgy tűnik ezen a területen óriási"fázis~ késésben" vannak a főiskolák, egyetemek. A helyzet nemcsak az egyetem/főiskola szabad döntésének következménye, hanem kényszerű gazdasági megfontolásoké is. A központi kormányzat gazdasági" megszorító intézkedéseinekkövetkeztében az egyetemek/főiskolák l~gin,., kább ezeken a területeken igyekeztek költséget megtakarítani. Valószínű, hogy aiért tör~~nt így, mert a nagy létszámokkal futó kurzusok nem aminőségi nyelvtanulásszínterei voltalc'7 ezt az intézményvezetők is megerősítették...,.." hanem egy egyre tömegesedőoktatásé,ami.sok esetben csak a diplomamegszerzéséhez volt elegendő. A felsőoktatási intézményekk:~ttős szorításban vannak: egyrészről a minőség, másrészről.a törvényi körelezettségében. A "mirúf)., ségi nyelvoktatáshoz szükséges megfelelő mennyiségű kis létszámú oktatást normatív keret-; ből - az intézmény vezetők elmondása szerint --c finanszírozni képtelenség, ugyanakkora törvény köti az intézményeket, hogya diploma megszerzéséhez szükséges követelményeket a hallgatók teljesíteni tudják.' Ezt az ellentmondást az egyetemek úgy próbálják felolda,ni'; intézményenkéntváltozó módon -, hogy az alapképzésben csupán a diploma.szerzéshez nélkülözhetetlensliámú -hogy ez menriyilegyen azt az intézménydöntiel-, órát biztosítanak és minden további óravagy nyelv rnegszerzésénekköltségét a hallgatórahárítja. A nyelvoktatásszínvonalát a Miskolci Egyetemen vélik a legrosszabbnak(átlag 2,8).69 olyan hallgató t találtunk az ott kérdezett 95-ből, aki rendelkezikvalamilyennyelvvizsgaval. 44,2%-uk középfokú nyelvvizsgával, 24,2%alapfokúval. A Közgazdaságtudományi" Egyetemen is csak 4,8~esátlagotkapottaskálák alapjá.n a nyelvoktatás színvonala - ahol szigt;lífi,., kánsan magasabb színvonalú a nyelvoktatás," mint a Miskolci Egyetemen. Ugyanakkor a megkérdezet 89 közgazdász hallgató 86,5%-áhakvan középfokú nyelvvizsgája, 38,20/0-:nak pedig felsőfokúnyelvvizsgája. Tehát van olyan hallgató, aki egyszerre mindkét szintű nyelv., vizsgát megszerezte;mindeb~ől arra következtethetünk, hogy ahol a hallgatók kisebb hányada rendelkezik nyelvvizsgával, nemcsak az igény jelenik meg a nyelvoktatásra, hanem nő a nyelvoktatás színvonalával szembeni dégedetlenség is. Hasonlít a nyelvoktatáshoz a számítástechnikai oktatás színvonala, mely az elhelyezkedés szempontjából szintén fontos tényező lehet. A hallgatók megítélése alapján a számítástechni~ kai oktatás színvonala még alacsonyabb (átlagosan 4,1), mint a nyelyoktatásé. Arrólnincsenek statisztikai adatok, hogy az"egyetemeken egy hallgató ra hány számítógép jut, azt azonban az egyetemek vezetői jelezték, hogy ezen a területen jelentős elmaradások mutatkoznak mind a hallgatói, mind pedig az intézményi igényekhez képest. Ezt némileg kompenzálja a saját tulajdonú számítógéppel iéndelkezőhallgatók aránya (a megkérdezetthallgatók 27% a) is. A Kodolányi János F6iskola (7) hallgatói ítéliklegmagasabbra a számítástechnika oktatást, a József Attila Tudományegyetem (2,6) hallgatói pedig a legalacsonyabb színvonalúnak tartják azt. Általában a főiskolák hallgatói elégedettebbek a számítástechnikai oktatás színvonalával (az első. három helyen főiskola található: Kodolányi János Főiskola, Államigazgatási Főiskola, KVIF), mint az egyetemek hallgatói (az utolsó öt helyezett között szerepel az ELTE, Veszprémi Egyetem,]ATE, Miskolci Egyetem). Végül a technikai felszereltséget néztük meg, melynek átlagos értéke összességében szintén nagyon alacsony. Azegyetemistákésfőiskolások elméleti felkészültséget az eleméleti és szemináriumi órák színvonala mellett nagy mértékben befolyásolja az adott intézmény könyvtárának felszereltsége,.színv9nala, jéixz~te~el'v<ll;óellátottság is. A hallgatókvéleménye alapján az iskolai könyvtárak átlagos színvonala a tizenegyfokú skálán 6-os érté~et. kapott. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az egyes Jelsőoktatási "intézményekben az könyvtárak színvonala nagyon eltérő. Legmagasabb átlagértéket(8,2) a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye-
tem, a legalacsonyabbat (3,6) pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói adták A könyvtárak differenciált megítélésében közre játszik, az adott intézmény általános gazdasági helyzete, az egyetem (könyvtár)alapításának ideje; a kérdezés időpont j ában történt aktuális események (például az ELTE ÁJK a könyvtár átépítése) is. Ajelenség mögött meghúzódik,a felsőoktatási intézményekkel szemben alkalmazottgazdasagi"megszorítások hatása is, ami,'a könyvtárak esetében úgy jelentkezik, hogy a korábban nyújtott szolgáltatások körét és színvonalát csökkenteni' kériyszerültek. A nem,főiskolai; egyet~ltiikönyvtárak esetében a tagdíjak, szolgáltatások térítési díjainak drasztik\.ls,em.~lése.p;~1ip5gyrészt megnövelte - részben anyagi okok miatt - az intézményi köpyvtárakj~wg:ltrrt.~~gát, leterheltségét, azonban ez nemcsak egy könyvtár, hanemt~bpl1yirerni119~fj~i~~ltá~tjsjelemett.,. Még rosszabb a hallgatók véleményeajegp;e~~ld<el,y;aló.ell~t?ttságról (4,4). Ebben a tekintetben is nagy szóródás mutatkozik az egyesjel~őo~t~tá~iiil~~zmények, különösen a bölcsész egyetemek és a többi intézmény között.péld~ulazeötvös Loránd Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem bölcsész és jogász hallg~tóiátlagos~n3,2, illetve 3 pontértékre ítélték egyetemük jegyzetekkel való ell áto ttságá,t. EhÍleZidám1az is; h,ogy a bölcsész jellegű egyetemeknél az intézmény általános technikai felszereltsége ls a legrosszabb - egy teljes egésszel elmarad a többi intezménytől. Összességében az öt dimenzió alapján két dolgo tjehéc kietnelni: 'egyrészt azokban a dimenziókban ahol az elméleti ismereteketközvetítik{e1ltiéleti oktatás színvonala~ elméleti órák száma, tanulmányi ügyek intézése, iskolai könyvtár felsieteltsege).az.egyetemek jobb átlagokat produkáltak, miht a főiskolák. Ugyanakkora főiskolák a gyakorlati jellegű tárgyaknál (tudás hasznosíth+tójellege, piaci szférábófhfvőtt el<.5idók, új ismeretek gyors bekerülése, szemináriumi órák száma, nyelvoktatás, számítástechnika oktatás színvonala, jegyzetekkel va.ló ellátotts~) kaptak magasabb átlagokat. Mipcl~z;m~geJ7Qsítia\~ét inté7;ménytípus;k:özötti különbségeket taglaló. fentihipotézisünket. Másrészt az egyetemek tekihtetébell érdekes k:ülönbségt;kmutathatók ki - a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet"kivéve- az integrált egyetern:~k általápos megítéléseaz egyetemek között a legrosszabb (az oktatók elméleti felkészültsége,.órára valókészülése és a technikai felszereltség szempontjából is). A jelenség azért érd<;:kes,mertolyan egyetemek ~erültek sereghajtó helyekre,mdyeknek jogi, vagy közgazdasági l<araiis\'annak (ELTE, ME, JPTE, JATE), úgy tűnik, hógyezenegyetemek m~gítéléseösszességében független attól, hogya hallgató éppen melyikkaron tanul A PázmányI?éter Katoliku~.Egyetem, a BKE, BME, KLTE ugyanis csak egyszakte:.tületet (tisztápigaz;dasági, műszalq vagy bölcsész) oktat, ezzel szemben a gyengébbnekítéltegyetemekenegyszerre több egy111ás~óhényegesen eltérő.szakterületen is folyik kép:zés, Általános rangsor I Az elmúlt években a hagyományos egyetemek mellett megjelentek az új típusú egyetemek és főiskolák is. Ezeknekaziritézményeknek, nem csak a."romló" gazdaságihelyzettelkell megküzdeniük,. hanem megfelelő helyet kell kivívníuk az "iritézményi:presztízssorrendben". A presztízssorrendben elfoglalt hely sokat jelent az intézményeknek, ugyanis számon taújaezt a kormányzat, (befolyássallehet támogatásokra) az akadémia világ, (tudományosjehetőségekhez, elismeréshezjuttatja az oktatókat)és persze a hallgatók. (Megjegyzendő, ~ogy nem feltétlenül esik egybe az előbb felsoroltaknál a sorrendben elfoglalt hely.9) 9 A sorrend nem tekinthető abszolútnak, hanem a hallgatók véleménye alapján alakultki, az általunk megadott szempontrendszer szerint..
KUTATÁS, KÖZBEN A kérdésre úgy kerestünk választ, hogy tizenkilenttulajdonság szerint - a hallgatók véleménye alapján - sorba állítottuk a felsőfokú intézményeket. Megnéztük, hogy az adott intézmény hányadik helyen szerepela:ylizsgált szempont alapján. Annyi pontot kapott, amilyen a helyezése volt. Ezeket összeadtuk~,ts#átazelérhető legjobb pont 19 10 és a legrosszabb 304 11 -, és így jött létre az intézmények közötti rarigsor. Helyezés 1 2-3 2-3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 OktatásiJnté:zmény;neve Összpontszám KOdolányiJ~'h?s~F()is~61~ 41 Államiga~gai~si'~őjskola 95 Budapesti Közgazd;as:~~Wd?'mányi;E~yetem 95 Pázmány Pét%:~atQ}ikus.~gyetem 98 BudapestiMqsza~rEgyetem 120 Veszprérrü Egyetem 139 PSZP~~laegersz~g 157 KülkeresKed.~lrni;Főisk()la~ 171 Kossuth LajosTudományegyetem 174 Eötvös Loránd Tudományegyetem 193 Kereskedelmi és.vend~glát6ipariltőiskola 195 József Atti la Tudc)rhanyegyetem 210 Janus Pannonius'TUdOrhányegyetem 218 PSZFsalgótarj~n 225 MiskolciEgy~ten'l 226 KGFSzolnok. 237 intézmények közül a Kodolányi A hallgatók megítélése alapján teháta'vizsgcált:felsőoktatási János Főiskola a legjobb. Felmerül a kérdés,hogyrrti.lehet a jó eredmény magyarázata. Az intézmény oktatási vezetőjével készített' ihterjú;ilapjánarra következtethetünk, hogy ebben szerepet játszik az is, hogy a felsőoktatási ihtézmények között új (még csak egy évfolyamot bocsátott ki), hallgatói létszáma az összes'tobbihezképest alacsony, amiből következik, hogy a hallgatók és az oktatók közötti kapcsolat sokkal szorosabb. Ennek jelentőségét látszik igazolni, hogy közvetlenül a vizsgálatunkat megelői6időszakban történt botrány során a hallgatók kiálltak az elbocsátani szándékozó tanszékvezetője és oktatói mellett. Hasonló jelenség figyelhető meg a Pázmány Péter Katolikus<Egy-etémnél is, amely szintén új, kis létszámú intézmény, azzal a különbséggel, hogyakatólikusegyház értékei között a közösségi szellem ápolása, erősítése alapkövetelménykértt jelehikmeg, ami lehet hogy közrejátszik az intézmény minősítésében is. A második és a harmadik helyezett az Államigazgatási és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. A sereghajtó minden tekintetben a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarján, illetve a Miskolci Egyetem. A sorrend alapján úgy tűnik, hogy az újonnan létrejövő intézmények komoly konkurenseivé váltak a "tradicionális múlttal" rendelkező 'nagy egyetemeknek. Ezt a nagy egyetemek vezetőivel készített interjúk is megerősítendátszanak, ugyanis míg a kis intézmények gyorsabban képesek igazodni a piac és a hallgatók elvárásaihoz, addig a nagy egyetemek - azonos szakirányai - olyan érdekszövetségbe tömörülnek, melyben közösen lobbiznak plusz forrá- 10 Csupa első helyezés, azaz l pont mindenütt. II Csupa utolsó helyezés, azaz 19 pont minden tulajdonságnál.
sokért, átjárhatóvá teszik intézményüket egymás hallgatói számára, amit a kis intézmények viszonylagos zártságuk miatt, illetve a nagy. egyetemek kiszorítási törekvései miatt nem képesek biztosítani. Létezik-e "az egyetem"? Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa számos országábanmegfigyelhető,hogyvannak olyan oktatási intézmények;amelyekpresztízsét a munkaerőpiac és a közvélemény is azor... szág összes intézményeközülalegmaga~abbraértékeli~ Az onnétkikerülő.hallgatók szaktu.. dását senki sem kérdőjelezimeg,adiplomamegszerzése után a hallgatók jó eséllyel pályáz.. nak a legjobb állás okra: Ebben az alfejezetben ani teszünk kísérletet, hogy megnézzük, Magyarországon islétezik-eilyen különbség a diplomát kibocsátó; intézmények között. A kérdésre úgyptóbáltunk választ találni,hogyniegkérdeztük a hallg;at6kat"azegyetem'e" ket, a nagyvállalatok humánpolitikai osztályvezetőitésa munkaerő"közvetítő cégeket, teszneke különbséget abban a tekintetben, hogy melyik intézmény bocsátotta ki az adott diplomác Ezt szem előtt tartva elmondható, hogy a hallgatók, egyetemek és munkaerő-közvetítő cége k véleménye megegyezik a tekintetben, hogy van különbség diploma és diplömaközott, elsősorban a főváros és vidék relációjában. Amegkérdezett váletlatokvezetői azonban csak részben erősítik meg'ezt a véleményt. A saját munkaerő felvételénélnemelsődleges szeme:' pont adiplomát kibocsátóiritézménf'neve, hiszen ezek a vállalatok,a többh~napos próba.:. idő alatt bizonyosodnakmegadiplomás' alkalmasságáról. Amit<Of' fejvadászceget. vesznek igénybe, akkor már tötekedneka minél ismertebbegyetemek:általkibocsátott diplomások alkalmazására. Ezt a vállalatok azzal magyarázták, hogy nem.akan1alc;,zsakbamacskát" venni, ezért számukraazismertegyeú~máltal kibocsátott diplomanagyobbgarancia~ Ha az egyes egyetemeketa hallgatók véleménye szerint vizsgáljuk akkor azt lat juk, hogya tradicionális múlttal rendelkező intézményeket általában felértékelik A k.omplex képzést nyújtó egyetemek közül az EliT:E tűnik a legjobbnak Saját hallgatóinak 76i3%-a, és a többi bölcsész és jogász hallgató is igen nagy arányban -közel 50%-ban - azelte."temlítette, mint szakterületének legjobb egyetem ét (például a :Pázmány. Péter Katolikus' Egyetemre j á' rók 85,7%-a. JATE-sok 50%-a,a JPTE-sek31 %-a, a KLTE-sek 425%-a). A bölcsészek és jogászok számára tehát létezik olyan, hogy "az egyetem", ráadásul még az összes megkérdezett nem bölcsészl1:ek3,5%-~is.. az.. EI~!E-t t~tja.a legjobb egyetemnek Érdekes ez annak ellenére, hogy az ott tanulók az objektív tulajdonságok alapján csak a tizedik helyre sorolták Ezt az ellentmondást azzal magyarázhatjuk többek között, hogy a vizsgálatnál döntően a munkaerőpiaconhasznosíthaxó,értékekre:kérdeztünk rá, amelyb~j:l a hal~gatók v<l,lószínúleg a bölcsész képzést lllínősítették elsősorban és nem egyetemet. A jelenség továb~i oka lehetmég:például az, hogy a nem ELTE~s.bölcsész ésjogisz hall~atók közel 20%-a a~.~lte-re adta be első helyen a jelentkezési l~pját,valamint az, howa ll1ár felvételt nyert hallgatók közel40%-áná1 játszott szerepet az egyeternrnel kapcsolatos pozitív j elző a jelentkezéskor.. ~indezekalapján arra kö-vetkeztethetünk,. ~ogy a' köz"véle~edésben.. az ELTE mint Magyarország elsőszámú egyeteme van jelen, ha nem is abb im az értelemben mint ahogyan a bcrvez;etőben írtuk. A kereskedelmi és k,özgaz~asigi jell~gúképzésben tanulók'inkább saját intézményüket tartják a legjobbnak. Különösen igaz eza Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatóira, akik 97,6%-ban saját egyetem ükre voksoltak. Mindemelle.tt ervényesül az is, hogya kereskedelmi főiskolásdkátlagdsa:n20%-bana BKE-t favoriiálják
A műszaki felsóoktatásbanriem:létezik "az egyetem". Ez érthető is abból a szempontból, hogy igen sok speciális szakot tanítanak, amelyeknek képzése csak az adott intézményben folyik. Például a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói közül összesen öten "szavaztak" más egyetemre. A műszaki felsőoktatás kivételével tehát él a "legjobb egyetem" kategória, bár jelentése sokkal képlékenyebb,kevésbé.letisztult mint azt a nyugat-európai, amerikai példáknálláthatjuk. A hallgatókvéleménye;szerint is létezik egyfajta "Budapest centrikusság" az egyetemisták és főiskolásokközött.érdekes azonban, hogy a Kodolányi János Főiskola, amely a hallgatók megítélésészerintmessze a legjobb felsőoktatási intézmény volt a tizenkilenc kategória alapján, ennéla<kérdé$nél gyakorlatilag nem szerepelt, nem érkezett rá szavazat, pontosabban csak~sajátha,llgatóiválasztották, ami az intézmény viszonylagos zártáságából és ismeretlenségébőlis származhat. A főiskolások és az egyetemisták válaszai külön-külön nem válnak el, tehát.nlihda fóisk:olásqk, mind az egyetemisták a két előbb tárgyalt egyetemet részesítik előnyben. Összefoglalás A bevezetőben leínakban ijeleztük~hogy a felsőoktatási rendszer állandó változtatáson megy keresztül, aminékegyikrervezeá eredménye a nagy, komplex egyetemek, universitasok felállítása. A megkérdezetthallgatókvéleménye azonban azt tükrözi, hogy az ilyen nagy egyetemek kevésbétúdnakmegfelelniaz.ott tanulók minőségi elvárásainak. A hallgatók érdeke látszólag nem az univer.sitasok felé mutat. A másik oldalról azonban az intézmények önmozgása akár kényszer.űségbólis.~ a minisztérium is e felé tereli őket - sokszor nem tud megfelelni a finanszírozási.ésminőségi követelmények kettősségének. Gyakran úgy indul egy új szak vagy újkar.sz~rvezése,hogy hiányzik személyi és szakmai háttere, amit, mint láttuk, a hallgatók isérzékelnek. Felvetődik akérdés,hogyeien intézmények hallgatói megítélésében vajon mekkora szerepet játszanak az.intézményi struktúrából adódó különbségek? A másik kérdés az, hogy a minisztérium miközben az integráció felé próbálja terelni az egyetemeket, tudja-e, hogy ez az oktatás mínőségi iisökkenésétis eredményezheti? A kérdés nyitott, eldöntése további vizsgálatot igényel.. Csegény Péter 6-Kdkai Ldszló 6- Maddr Csaba 6- Szabó Andrea NATO:"'KOMPATIBILIS-E A MAGYAR KATONAI FELSŐOKTATÁS? A válaszad6k dö!ltő tpbbsége azonnal ráfelelné hogy nem, hozzátéve, hogy mitől lenne az; kevesen válaszolnán~ ig~n.pel.. Ez a kérdés azonban sokkal bonyolultabb, semmint, hogy ilyen egyszavas.yálas:z.szülessék. Mások azt mondanák, hogy vannak ennél égetőbb kérdések is, azokra sincs nl~gnyugtató válasz. Az ország politikai stratégiájának azonban alapfeltétele a civil kontroll műkqdése. Nincs olyan kérdés - nem csak katonai téren -, amely ne tartozna a polgárokra vagy választott képviselőikre. A NATO-kompatibilit~s divatos fogalom, de jelentését homály fedi. A magyar hadsereg erre a célra 1 étreh6:z9 tt Plunkacsoportja ennek értelmezésén dolgozik jelenleg is. E bonyolult folyamatnalcvannakemberi, kommunikációs, technikai, módszerbeli, de képzési rétegei is. Nem feladatom a NATO-,hoz csatlakozás politikai kérdéseit firtatni. Arra keresem a választ, hogy a magyar katonai képzés ma mennyire sajátos, mennyire magyar.