Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület kiadványa A projekt a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósul meg 2010

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében Szerkesztette: Kádár Erika, Tóth Ibolya

Bevezető Magyarország 2011. január 1. és 2011. június 30. között első alkalommal látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökségre való felkészülés és a lebonyolítás a kormányzat feladata, Magyarországon a Külügyminisztérium az a kormányzati szerv, amely irányítja a felkészülést és koordinálja majd a feladatok végrehajtását az elnökség ideje alatt. Az elnökséggel járó napi munkát a közigazgatási dolgozók végzik. Ugyanakkor fontos, hogy a felkészülési folyamatban, illetve az elnökséggel járó feladatok végrehajtásában a civil szervezetek is részt vehessenek. Mind az EU-intézmények, mind a Tanács soros elnökségét betöltő ország kormányzata részéről növekszik az a felismerés, hogy az eredményes munkavégzéshez fontos hozzájárulás lehet a társadalmasítás, a civil szervezetek, az állampolgárok bevonása. Mindez összhangban van a részvételi demokrácia fontosságának felismerésével, a civilekkel folytatott párbeszéd jelentőségével. (Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye; A civil szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége) E cél megvalósulását kívánja elősegíteni az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és partnerei, az Inspiráció Egyesület, a Kárpátokért Egyesület, az Önkéntes Központ Alapítvány és a romániai Pro Europa Liga együttműködésében megrendezésre kerülő Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében című rendezvénye, amelynek célja Magyarország 2011-es EU soros elnökségének össztársadalmi szintű megismertetése, a civil szervezeti részvétel elősegítése már az előkészítés fázisában. Kiadványunk a civil szervezetek számára kíván hasznos információkat nyújtani au EU soros elnökséggel járó feladatokról, a korábbi soros elnökségek idején lezajlott civil programokról, a civil szervezetek bekapcsolódásának tapasztalatairól, hogy ezzel segítse a hazai civilek részvételét az EU soros elnökségi feladatok ellátásában. Reméljük, hogy valamennyi civil szervezet megtalálja kiadványunkban az őt leginkább érdeklő információkat, és sikeresen kapcsolódik be mind az előkészületekbe, mind pedig a hat hónapig tartó elnökségi munkába.

Az EU soros elnökségről általában Az Európai Unió intézményrendszere A soros elnökség az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelöli, melyet egy-egy tagállam tölt be féléves időtartamra. A soros elnökség szerepe jelentős, számos területre kiterjed, hiszen amellett, hogy az Unió külső képviseletében főszerepet játszik, mindig az elnökség hívja össze a Tanácsot, elnököl a Miniszterek Tanácsában és egyéb testületekben, gondoskodik a szavazásról, aláírja a megszületett döntéseket. A tárgyalásra kerülő kérdések összeállítása is az elnökség feladata, így befolyásolhatja a napirendre kerülő ügyeket. Magyarország 2011 első felében lesz az Európai Unió soros elnöke, ami nagy felelősséggel és rengeteg szervezéssel jár, hiszen ez azt is jelenti, hogy hazánk ad otthont az Európai Tanács ülésének és a Minisztertanácsok és magas rangú találkozók egy része is hazánkban zajlik majd. Forrás: http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=8&content=8 Az Európai Uniónak öt fő intézménye van: a Tanács, a Bizottság, az Európai Parlament, a Bíróság és a Számvevőszék. Az EU soros elnökségéhez az Európai Unió Tanácsa kapcsolódik, ezért ez az intézmény bővebben kerül bemutatásra. Az Európai Tanács (European Council) az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek évente legalább kétszer ülésező testülete. A csúcsértekezletre minden elnökségi időszak végén kerül sor, rendkívüli üléseket pedig egy-egy konkrét kérdés megvitatása céljából hívnak össze. Az Európai Tanács nem rendelkezik formális jogosítványokkal, mégis ez a testület hozza a legfontosabb politikai és stratégiai döntéseket. Az állam- és kormányfők egyetértéssel (konszenzus) határoznak, minden tagállamnak egy szavazata van. A rendes üléseken hozott döntéseket az ülést követően kiadott ún. elnökségi következtetések foglalják össze. Az Európai Bizottság (European Commission) az EU egyik legfontosabb, a tényleges végrehajtó hatalmat" gyakorló szerve. Székhelye alapján Brüsszeli Bizottság"-ként is emlegetik. A Bizottság kifejezéssel egyaránt jelölik a ma 20 tagú irányító testületet, valamint annak hatalmas apparátusát. Valamennyi tagállam biztossal rendelkezik: a nagyobbak

(Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Németország) két-két fővel, míg a kisebbek egy-egy fővel. A Bizottság fontos szerepet játszik a döntéshozatalban: állásfoglalásokat és javaslatokat dolgoz ki, a Tanács felhatalmazása alapján és saját hatáskörében jogszabályokat bocsát ki, valamint őrködik a szerződések végrehajtásán. Az Európai Parlament (European Parliament) az EU tagországainak képviselőiből álló, ma 626 tagot számláló intézmény. A képviselőket a tagállamokban a nemzeti jogrendszernek megfelelően, közvetlenül választják 5 évre. A képviselők politikai frakciókba tömörülve képviselik érdekeiket. Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv a Tanács, így az Európai Parlament a nemzeti parlamentektől eltérő hatáskörrel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntéshozatalban egyre fontosabb szerepet játszik. Attól függően, hogy milyen eljárásról van szó, a Parlament akár meg is vétózhatja a Tanács döntését. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, a parlamenti bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működnek. Az Európai Bíróság (European Court of Justice) az EU luxembourgi székhellyel működő egyik fő intézménye. A Bíróság 15 bírából áll, minden tagállam egy-egy bírát jelöl. Feladata egyrészt konkrét ügyekben való állásfoglalás, másrészt az alapszerződések és az EK-jog értelmezése, a közösségi jog egységes alkalmazásának biztosítása. A Számvevőszék (Court of Auditors) Független testület, melyben minden tagállam 1-1 taggal képviselteti magát. Feladata az EU szervei, elsősorban a Bizottság gazdálkodásának ellenőrzése. Székhelye Luxembourg. Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) az Európai Unió kormányközi alapon működő, jogszabályalkotó és döntéshozó szerve. Összetétele változó: az általános kérdéseket a külügyminiszterekből álló ún. Általános Ügyek Tanácsa (General Affairs Council) tárgyalja, a speciális kérdésekben (pl. mezőgazdasági, közlekedési) a szakminiszterekből álló Miniszterek Tanácsa dönt. Kiemelkedő jelentőségű ügyekben, a Tanács munkájában mind a külügyminiszterek, mind az érintett szakminiszterek részt vesznek. (Ezt nevezik jumbo Tanácsnak.) Az ún. tanácsi munkacsoportok, a COREPER és a Tanács Főtitkársága készítik elő és segítik a munkát.

Forrás: http://www.corvinusembassy.com/ep/index.php?page=8&content=8 A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepe A Tanács jogalkotási jogkörrel rendelkezik, amelyet általában az együttdöntési eljárásban a Parlamenttel közösen gyakorol. A Tanács biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolását. A Tanács az Európai Tanács által megállapított általános iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja a közös kül- és biztonságpolitikát. A Tanács a Közösség és az Unió nevében nemzetközi megállapodásokat köt, amelyek a Közösség, illetve az Unió és egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet között jönnek létre. A Tanács biztosítja a tagállamok fellépésének összehangolását, és intézkedéseket hoz a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén. A Tanács és az Európai Parlament együtt alkotják a Közösség költségvetését elfogadó költségvetési hatóságot. A Tanács jogi aktusai A Tanács jogi aktusai: rendelet, irányelv, határozat, közös fellépés, közös álláspont, ajánlás és vélemény. A Tanács továbbá következtetéseket, nyilatkozatokat és állásfoglalásokat fogadhat el. Amíg a Tanács jogalkotói minőségében jár el, addig a jogalkotásra vonatkozó javaslatokat elsősorban az Európai Bizottság teszi meg. Ezeket a Tanács megvitatja és az elfogadásukat megelőzően módosíthatja. Az Európai Parlament aktívan vesz részt e jogalkotási folyamatban. A közösségi jogi aktusok jelentős részét a Parlament a Tanáccsal együttesen, együttdöntési eljárásban fogadja el. Az egyes tagállamok szavazatainak számát a Szerződések állapítják meg. A Szerződések rendelkeznek azokról az esetekről is, amikor a döntéshozatali eljárásban egyszerű többségi, minősített többségi szavazás vagy egyhangúság szükséges. 2007. január 1-től kezdődően a minősített többség eléréséhez a következő két feltétel teljesülése szükséges:

a tagállamok többségének jóváhagyása (bizonyos esetekben kétharmados többség); a javaslatot támogató, legalább 255 szavazat, amely az összes szavazat 73,9 %-a (a korábbi rendszerrel megegyező arány). Továbbá, bármely tagállam kérheti annak igazolását, hogy a támogató szavazatok száma az Unió teljes népességének legalább 62%-át képviseli. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a határozat nem kerül elfogadásra. A szavazatok számának tagállamok szerinti megoszlása Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság 29 Spanyolország, Lengyelország 27 Románia 14 Hollandia 13 Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, 12 Portugália Ausztria, Bulgária, Svédország 10 Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország 7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia 4 Málta 3 Összesen 345 A Tanács felépítése Minden tagállam részt vesz a Tanács munkájának előkészítésében és a döntéshozatalban. A Tanácsot a tagállamok miniszterei alkotják, és a napirenden lévő kérdésektől függően tíz különböző összetételben ülésezik. A Külügyek Tanácsa például a külügyminiszterekből áll, a Bel- és Igazságügyek Tanácsában pedig az igazságügyi és belügyminiszterek vesznek részt, és így tovább. A Tanács munkáját a tagállamok Brüsszelben dolgozó állandói képviselői és azok helyettesei alkotta Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) készíti elő és koordinálja. Magának az Állandó Képviselők Bizottságának a munkáját is több mint 150 bizottság és munkacsoport készíti elő, amelyek szintén a tagállamok küldötteiből állnak.

Ezek némelyikének konkrét koordinációs és szakértői szerepe van saját területén. Ilyen például a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság vagy a Politikai és Biztonsági Bizottság, amelynek feladata a nemzetközi helyzet figyelemmel kísérése a külügyek és a közös biztonságpolitika területén, továbbá a Tanács felelőssége mellett a válságkezelő műveletek politikai felügyelete és stratégiai irányítása. További ilyen testület a Koordinációs Bizottság, amely pedig a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén zajló munka előkészítéséért felel. Forrás: http://www.consilium.europa.eu/showpage.aspx?id=427&lang=hu A Tanács a tagállamokból érkező miniszterek szavazatai alapján hoz döntéseket. Háromféle szavazás létezik attól függően, hogy az adott területre vonatkozóan mi szerepel a Szerződésben. Az eljárási határozatok esetében egyszerű többségi szavazást alkalmaznak, a belső piaccal, a gazdasági ügyekkel és a kereskedelemmel kapcsolatos döntések többségénél pedig a tagállamok lakosságán alapuló súlyozott szavazati rendszert, a minősített többségi szavazást. A külpolitika, a védelem, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés, valamint az adózás esetében egyhangú szavazással határoznak. A Tanács az esetek túlnyomó többségében az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel közösen határoz a konzultációs eljárás vagy az együttdöntési eljárás keretében. Az előbbit alkalmazzák például a mezőgazdaság, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés és az adózás területén, az utóbbit pedig többek között a belső piaccal kapcsolatos kérdéseknél. Forrás: http://www.consilium.europa.eu/showpage.aspx?id=426&lang=hu A soros elnökség feladata és szerepe Az elnökség feladatait csak részben szabályozzák Uniós jogszabályok. Részletes szabályozást a Lisszaboni Szerződésben fektetett le a Közösség. Eddig nagyrészt szokásjogi normák érvényesültek ezen a területen. Ilyen szokás az is, hogy az államfők közti informális találkozókat mindig a soros elnökséget betöltő országban tartják. Az elnökség teendői elsősorban reprezentációs és ügyvezetői feladatok:

Az elnökség feladata, hogy összehívja az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács, és ezek előkészítő bizottságainak üléseit, elkészítse a napirendeket, és betöltse a levezető elnök szerepét. Ezen kívül az elnökség hívja össze az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper I. és Coreper II. szinten), a bizottságoknak és a munkacsoportnak rendszeres üléseit. Feladata továbbá, hogy képviselje a Tanácsot az Unió más intézményeiben, mint a Bizottság és az Európai Parlament. Végül feladata, hogy ellássa az Unió képviseletét harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben, vagyis, hogy képviselje az Uniót annak nemzetközi kapcsolataiban. Az elnökség nagyon fontos szerepet tölt be az Unió szervezetében. Bár első látásra a feladatok csupán jelképesnek tűnnek, sok esetben ez a fajta háttérmunka adja meg az EU politikai irányvonalát. Az elnökség határozza meg a Tanáccsal kapcsolatos össze intézmény napirendi pontjait, ami nagy befolyásolási lehetőséget rejt magában. Fontos kiemelni, hogy a soros elnökség mindig az Európai Uniót képviseli, és nem saját államát. Mivel az elnöki pozícióból a saját állam képviselete nem megengedett, az ülésen részt vesz az elnökséget betöltő tagállam egy másik képviselője is, ő felelős a nemzeti érdekek érvényesítéséért. A Lisszaboni Szerződés változtatásai az elnökségi rendszerben A tagállamok megegyeztek, hogy az Európai Tanácsot az Európai Unió intézményévé teszik, és ennek élére egy állandó elnöki funkciót hoznak létre ("az EU elnöke"). Az elnököt két és fél évre fogják választani, feladata az Európai Tanács munkájának előkészítése és folyamatosságának biztosítása. Kinevezése egyszer meghosszabbítható. Forrás: http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/linkdossziek/a-soros-elnkseg-intezmenye Az elnökségi trió Az elnökség szempontjából meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. Az elnökséget betöltő államok egy 2004. májusi kormányközi konferencián született megállapodás értelmében hármasával, egyfajta trióban szorosabban együttműködnek. A

hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat. Forrás:http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=143 2 A Spanyolország Belgium és Magyarország alkotta trió 2010. január 1. és 2011. július 31. között látja el féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét. A trió elnökségi programja Az elnökségi trió együttműködésének alapvető keretét határozza meg a trió 18 hónapos elnökségi programja. Az elnökségi programnak illeszkednie kell az EU általános napirendjébe. Az elnökségi program kialakítása az elnökség ideje alatt napirendre kerülő nagy politikai dossziék, jogalkotási javaslatok, uniós események, főleg állam- és kormányfői, valamint miniszteri szintű találkozók tervezését jelenti. Egyes témák tárgyalását korábbi politikai kötelezettségként vállalt menetrend írja elő, más intézkedéseket az aktuális fejlemények diktálnak. A trió programja két részből áll: a stratégiai programból, amely a trió legfőbb politikai céljait tartalmazza, röviden (4-5 oldalban) összefoglalva; valamint az operatív programból, amely a stratégiai program részletes kifejtése (uniós jogszabályalkotás, cselekvési tervek, stb. szintjén, 60-80 oldalon). A miniszterelnök vezetésével működő EU-elnökség Bizottság 2008 szeptemberében egyetértett azzal, hogy Magyarország az alábbi kérdéseket javasolja szerepeltetni a trió stratégiai programjában: 1. Lisszaboni stratégia új szakasza; 2. Energia és klímapolitika;

3. Szabadság, biztonság és jog térsége (poszt-hágai program végrehajtása, román-bolgár schengeni értékelés); 4. Új többéves pénzügyi keret; 5. Bővítés, Nyugat-Balkán európai integrációja; 6. Európai szomszédságpolitika. Ezekkel a prioritásokkal az Országgyűlés ötpárti EU-elnökségi munkacsoportja is egyetértett. A trió stratégiai programja fő irányairól először 2008 szeptemberében egyeztettek Madridban az európai ügyekért felelős államtitkárok. A megbeszélésen alapvetően egyetértés alakult ki abban, hogy a magyar részről is javasolt prioritások képezzék a stratégiai program alapját. A trió egyben felkészült a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével kapcsolatos feladatok ellátására is. A trió stratégiai programjának első tervezete 2009 elejére készült el. Ezt követően részletes egyeztetések kezdődtek az uniós intézményekkel (Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament), és a tagállamokkal, különösen az előttünk és utánunk következő trió országaival. A csoportos elnökség programját az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i ülésén jóváhagyta. A trió közös programja mellett mindhárom tagállam készít a saját elnökségi időszakára szóló, a trió program célkitűzésein alapuló féléves elnökségi programot. Forrás:http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyu ttm/trio_elnoksegi_program.htm A spanyol-belga-magyar csoportos elnökség programját a következő linkről lehet letölteni: http://www.mfa.gov.hu/nr/rdonlyres/700bee23-e6f7-4591-ba35-60ea53428bb5/0/trioprogram_hu.pdf Az Együttműködés elemei a spanyol-belga-magyar trióban A strukturált együttműködés szervezeti keretei A magas szintű politikai együttműködés keretében szükség szerinti gyakorisággal miniszterelnöki, külügyminiszteri, illetve európai ügyekért felelős államtitkári találkozókra

kerül sor. Az európai ügyekért felelős államtitkárok rendszeres találkozóik közül évente legalább egy összesen három alkalommal egymás fővárosában folytatnak konzultációt a közös feladatokról, különös tekintettel a trió program elemeire és a trió elnökségből fakadó egyéb feladatokra, a szoros együttműködés lehetőségeire. A koordinált döntéshozatal érdekében szoros szakértői együttműködés szükséges. Ezt az elnökségi felkészülés hazai központi koordinációjáért felelős, egyben a trió központi kapcsolattartóinak (focal point) jelölt külügyminisztériumi tisztviselők biztosítják. Feladatuk a politikai döntéseket igénylő EU-elnökséggel összefüggő ügyek előkészítése, a döntések végrehajtása, az EU-elnökséggel kapcsolatos egyéb kérdések szakértői előkészítése, közigazgatásokon belüli koordinációja, a trió együttműködés koordinálása, a csoportos elnökségi program tervezetének szakértői szintű előkészítése. A szakminisztériumok közvetlen szakmai kapcsolatot építenek ki az elnökségi felkészülés időszakában és szorosan együttműködnek az elnökség alatt. A trió partnerek szakértői hálózatot hoztak létre. A csoportos elnökségi program, az elnökségi naptár kialakítása, trión belüli egyeztetése ugyanakkor egy csatornán, a külügyminisztériumokon keresztül történik. Szoros és rendszeres együttműködést folytat a három tagállam EU Állandó Képviselete is. A csoportos elnökségi program közös kialakítása A csoportos elnökségi program stratégiai részének első szövegtervezetét az államtitkárok 2009 januárjában egyeztették. A csoportos elnökség programját végül az Általános Ügyek Tanácsa 2009. december 7-i ülésén jóváhagyta. Elnökségi szimbólumok A csoportos elnökségi program kialakításában és megvalósításában viselt közös felelősség kifejezését elősegíti a közös elnökségi logó és mottó kialakítása. Az európai ügyekért felelős államtitkárok 2008. szeptemberi madridi találkozójukon azt a megközelítést fogadták el, hogy az elnökségi logó az Európára utaló 18 hónapra szóló közös elemek mellett tartalmazzon egy változó, a hathónapos elnökséget adó tagállam nemzeti sajátosságait tükröző elemet. A közös logó megtervezésére a három ország 2008. november 18-án közös pályázatot hirdetett. A három ország szakértőiből álló nemzetközi zsűri 2009. február 12-én a 30 legjobb pályamunka közül választotta ki a csoportos elnökség leendő logóját, amelyet Jose Luís

Rodríguez Zapatero spanyol, Herman Van Rompuy belga és Bajnai Gordon magyar kormányfő 2009. október 29-én a brüsszeli Európai Tanács margóján tartott egyeztetésüket követő sajtótájékoztatón mutatott be a nagyközönségnek. A közös logó letölthető: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyuttm/ko zos_logo.htm Elnökségi képzés A trió tagjai az elnökségi stáb képzési programjába előadóként kölcsönösen meghívják egymás tagállami, valamint uniós intézményeknél dolgozó szakértőit. A szakpolitikai képzés szélesítése érdekében a társminisztériumok közvetlen kapcsolataikon keresztül felmérik közös szakmai szemináriumok, illetve konferenciák megrendezésének lehetőségét. Összekötő diplomaták, szakértői cserék A trió tagjai 2009 szeptemberétől a csoportos elnökség másfél éves időszakára összekötő diplomatákat küldenek egymás EU-elnökségi program központi koordinációját ellátó szervezeti egységeihez. Emellett a szaktárcák közvetlen kapcsolataikon keresztül tárcaszakértők kölcsönös cseréjében állapodhatnak meg. Vizsgálatra kerülnek a trió együttműködésének további lehetséges elemei. Ezek között szerepelhet az együttműködés a tanácsi munkacsoportokban, együttműködés harmadik országokban, nemzetközi szervezetek mellett, közös vagy összehangolt elnökségi honlap, összehangolt kulturális megjelenés. Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyuttm/egy uttmukodes_spanyol_belga_magy.htm

Uniós rendezvények Magyarországon 2009. február 27-2010. november 26 között megrendezésre kerül egy szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU elnökséghez kapcsolódóan A "Rajtunk a sor!" című konferenciasorozat a magyar EU-elnökség időszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. A 2009. január és 2010. december között zajló konferenciasorozat célja, hogy a kormányzati ciklusok, és a napi politikai változások ellenére folyamatosan biztosítson egy semleges egyeztetési fórumot, ezáltal is segítve a központi közigazgatás felkészülését és a társadalom tájékoztatását. A konferenciákra minden esetben meghívják az adott szakpolitikai témakört felügyelő minisztérium vezetőit (miniszter, szakállamtitkár), az Európai Bizottság vezető tisztviselőit, a Magyar Országgyűlés szakbizottságainak kijelölt tagjait, a parlamenti pártok szakpolitikusait, az Európai Parlament magyar tagjait, az adott iparág meghatározó vállalatainak vezetőit, valamint a civil szféra képviselőit és a téma elismert kutatóit. Az egyes konferenciákra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A konferenciák időpontja, témája 2009. február 27.: A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések 2009. március 27.: Energiapolitika 2009. április 24.: Bővítés és külpolitika 2009. május 29.: Mezőgazdaság, vidékfejlesztés 2009. szeptember 25.: A gazdasági válság és az Európai Unió 2009. október 16.: Pénzügyek, adó, vám 2009. november 13.: Lisszaboni Szerződés: az EU új keretei 2009. december 18.: Országkép és kommunikáció 2010. január 29.: A spanyol-belga-magyar elnökségi trió programja 2010. február 26.: Az Európai Unió 2009 2014-es politikai ciklusának napirendje 2010. március 26.: AGENDA 2014-2020

2010. szeptember 24.: Telekommunikáció 2010. október 22.: Az EU elnökségek rendszere és megjelenítése a médiában 2010. november 26.: Záró konferencia Bővebb információ olvasható a programokról a konferenciasorozat honlapján: http://www.2011eu.hu/index.php?mid=88 Helyszín: MTA Politikai Tudományok Intézete Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=esemenynaptar A magyar elnökség programja A magyar elnökség programjának tartalma nagyrészt kötött. A már most előre látható témák az Unió rendes működéséből, a már zajló folyamatokból és a tárgyalás alatt álló jogszabályokból fakadnak. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerint Magyarországnak mintegy 15 százaléknyi mozgástere marad, tehát nagyjából 85 százalékban kötött az elnökségi program. Európa 2020 (ex-budapesti Stratégia) A munkahelyek száma és a gazdaság növekedésének érdekében életre hívott Lisszaboni Stratégia 2010-ben jár le, így már a spanyol elnökség alatt megkezdődhetett az eddigi eredmények értékelése és az újabb stratégia kialakításáról szóló vita. Mivel a stratégia már a spanyol elnökség alatt is nagy lendületet vett, a Budapesti Stratégia név ötletét elvetették. Jelenleg az Európa 2020 név alatt fut a stratégia, melyet a Bizottság 2010. március 3- án mutatott be. Magyarország ezen belül a kohéziós politikára helyezné a hangsúlyt, és mivel a stratégia első értékelése a magyar soros elnökség idejére esik majd, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot. Horvátország és a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása Bár sokáig Horvátország volt a befutó a csatlakozni vágyók között, Horvátország valószínűleg 2010-2011-re áll majd készen arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Bár a Lisszaboni Szerződés akkor bizonytalan jövője miatt a 28. tagállam problémákat okozhatott

volna az intézményrendszerben, az EU vezető politikusainak nyilatkozataiból kiderül, nem kívánnak akadályt gördíteni a horvátok belépése elé, sőt, ha Horvátország minden kritériumnak megfelel, elmozdítják, ha ilyesmibe ütköznének. A Lisszaboni Szerződés aláírásával és ratifikálásával, valamint a szlovén-horvát határvita rendezésével Huszka Beáta, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója szerint az országnak nagy esélye van arra, hogy még 2010-ben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Bár Horvátország mellett Macedónia is tagjelölti státuszt kapott az Uniótól, a nyugat-balkáni ország csatlakozási dátuma egyelőre bizonytalan, mivel Brüsszel szerint Szkopje alapvető feltételeknek sem tud megfelelni. Nem könnyíti meg a volt jugoszláv tagköztársaság helyzetét a Görögországgal zajló névvita sem. A csatlakozni vágyók között több nyugat-balkáni ország is van: Montenegró 2008-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Szerbia pedig 2009-ben, bár fontolgatta, hogy Koszovó visszaszerzését vagy az EU-tagságot helyezze előtérbe. Huszka szerint Szerbia még 2010-ben tagjelölt státuszt kaphat, ez azonban nagyban függ attól, hogy Hollandia meddig tartja fenn ezzel kapcsolatos vétóját, illetve hogy mikor fogják el Ratko Mladicot. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia és Montenegró a magyar soros elnökség idejére tagjelöltek lehetnek, és Macedóniával megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat. Bár egyelőre ezt nem nevesítették prioritásként, Izland nemrég megkezdett csatlakozási tárgyalásai is gyorsan haladhatnak előre, tekintve az ország jó európai beágyazottságát. A csatlakozás ugyan nem reális még, de a szigetország csatlakozási tárgyalásában minden bizonnyal szerepet kell vállaljunk. Költségvetés 2013-2020 A magyar elnökség időszakára esik az újabb hét éves uniós költségvetés összeállítása. A 2013 és 2020 közötti pénzügyi terv kialakítása folyamán az EU intézményeinek azt kell majd eldönteniük, hogy politikaalapú költségvetést, vagy költségvetés alapú politikát akarnak-e. A legnagyobb vita a regionális politika és az ehhez kapcsolt kohéziós pénzek jövője körül várható. A magyar elnökségi felkészülés irányítói mindazonáltal - pártállástól függetlenül - több alkalommal is leszögezték, hogy ragaszkodnak a kohéziós pénzek fenntartásához, amit az Európa 2020 versenyképességi stratégia megvalósítása szempontjából egyaránt kulcsfontosságúnak tartanak.

Energia- és klímacsomag Már a cseh elnökség is prioritásai közé emelte az energiapolitika és az energiabiztonság kérdéskörét. Az uniós energiaszektorban elindult liberalizáció végrehajtása azonban a spanyol-belga-magyar csoportos elnökség időszakára esik. Az uniós energiapolitika stratégiai céljaként megnevezett fogalma, az energiaforrások diverzifikációja azt vetíti előre, hogy 2011-re sokkal nagyobb hangsúly kap a kérdés külpolitikai dimenziója. Az EU a megszokott beszállítókon kívül más forrásországokat is be szeretne kapcsolni az uniós energiahálózatba. Ebben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán, a csehek által szintén prioritásként kezelt Keleti Partnerségen keresztül. A cél, hogy enyhítsék az Európai Unió energiafüggőségét. Ez különösen a kelet-európai tagállamok számára lenne fontos, ahol szinte mindenhol 80 százalék fölötti mértékben függenek az orosz energiahordozóktól. Az Unió zászlóshajójaként aposztrofált Nabuccoprojektben Magyarország kiemelten érdekelt, hiszen egyrészt a projekt megvalósításán dolgozó konzorcium hat tagja közül az egyik a Mol Nyrt., másrészt a főleg azeri gázt szállító vezeték elosztópontja Magyarországon és Ausztriában lenne. Románia és Bulgária schengeni csatlakozása Bár Románia és Bulgária fejlődése egyaránt elmarad az uniós várakozásoktól, a 2007-ben csatlakozott két tagállam 2011 márciusát tűzte ki maga elé céldátumként. Ekkor szeretnének a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet részévé válni. Az Európai Unió külügyminiszteri azonban szeptemberi ülésük alkalmával számos tekintetben találtak hiányosságot a két ország felkészültségében, így elképzelhető, hogy a határok megnyitása kitolódik. Amennyiben Románia nem teljesít minden feltételt, számos tagállam - főleg Ausztria és Németország - ellenezni fogja a keleti határnyitást, amely azonban a magyar kisebbségek életkörülményeit jelentősen javítaná. Magyarország elnökként komolyan befolyásolhatja az uniós döntéshozatalt, hiszen összekötő szerepe és a lobbipozíciója a többszörösére nő, ugyanakkor a kisebbségi kérdések terén mindenki óvatosságra int, hiszen a semleges elnöki pozícióból való túl erőszakos politika könnyen visszaüthet az ország térségbeli és összeurópai megítélésére.

Kiegyensúlyozott szomszédságpolitika A cseh elnökség felvállalta, hogy kiegyensúlyozza az Unió a Mediterráneumért (MedUnió) létrehozását és felépíti a Keleti Partnerség vázát. Az energiapolitika szempontjából is elsődleges prioritást élvező területre Magyarországnak is elegendő figyelmet kell fordítania. 2010 márciusában Balázs Péter külügyminiszter vendégül látta az érintett országok külügyminisztereit, és felszólította a tagállamokat, hogy töltsék meg valós tartalommal a Keleti Partnerséget. Az előrehaladást felülvizsgálni a magyar elnökségi félév alatt lesz legközelebb lehetőség, ekkor kerül ugyanis sor a keleti partnerség csúcstalálkozóra Budapesten. Ahogy sok más prioritás tekintetében, Magyarország és Lengyelország véleménye a szomszédságpolitika irányában is egyezik. A magyar elnökséget követő lengyel periódussal kiegészülve, és a két ország stratégiai partnerségét alapul véve elmondható, hogy 2011 erősen keleti irányba viszi majd az Unió külpolitikai gondolkodását. Stockholmi Program Újabb névváltozást eredményezett, hogy a svéd elnökség (2009 második fele) ideje alatt készült el a hágai program felülvizsgálata. A jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló terv a svéd fővárosról a Stockholmi Program nevet kapta, megvalósítása azonban szintén a spanyol-belga-magyar elnökségre marad. A bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait 2009 decemberében mutatta be a svéd elnökség. A dokumentumban a bevándorlás- és menekültpolitika területén történő előrelépést célozzák, mely a Bizottság egyik munkatársa szerint a valaha látott legbővebb útiterv az Unió elnökségeinek történetében. A Stockholmi Program európai parlamenti állásfoglalásának szocialista jelentéstevője hangsúlyozta, hogy ez az első joganyag, mely az európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti. Claude Moraes a Parlament a program vizsgálatára felállított csoportjának tagja úgy nyilatkozott róla, mint a bel és igazságügyi együttműködés egész területét lefedő stratégia, mely konkrét előrelépéseket tesz az ügyben. A program szövegezése a menekültjogi harmonizációt érintő kérdésekben a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (European Council on Refugees and Exiles ECRE)

véleménye szerint kétértelmű, ebből kiderül a politikai akarat hiánya. A menekültjogok kölcsönös elismerése tekintetében tehát nem született előrelépés. Vízpolitika A magyar EU-elnökség arculatát a Budapest által elsődleges prioritásként kezelt vízpolitika adhatja. Az EU 2000-ben elfogadta a Víz Keretirányelvet, mely a vízgazdálkodás és a vízminőség problémáira igyekszik megoldást találni, ám ez fideszes szakpolitikusok szerint mostanra jelentős felülvizsgálatot igényel. Az Európai Parlament képviselői 2010. januárjában állást foglaltak arról, hogy uniós keretek között jöjjön létre a Duna-menti országok együttműködése, a Duna-stratégia. Szakértők szerint a Duna-stratégiának, mint makroregionális fejlesztési projektnek komoly szerepe lesz a magyar elnökség alatt. A stratégiát várhatóan ekkor hagyják majd jóvá.. A stratégia keretei a 2010. februárjában Budapesten tartott V4 találkozóval párhuzamosan megrendezett Duna-csúcson kezdett körvonalazódni. Az érintett nyolc ország vállalta, hogy közösen lépnek fel a régió előtt álló kihívások, így a környezetvédelem, a természetvédelem, a szállítási infrastruktúra, az energiabiztonság, a migráció, a demográfia, a klímaváltozás és a globális válságok megoldása ügyében. Az Orbán-kormány a Duna-stratégia beindítása mellett azt is tervezi, hogy felülvizsgálja az uniós Víz Keretirányelvet, hogy javítson az európai vízgazdálkodás és vízminőség-védelem helyzetén. Forrás: http://www.euractiv.hu/intezmenyek-jovo/linkdossziek/magyarorszag-eu-elnoksege- 000086 Az Európai Unió Tanácsa belga EU-elnökségének programja és az azzal kapcsolatos magyar álláspont Az Európai Unió napirendjén a belga EU-elnökség félévében számos olyan politikai kérdés szerepel, amely kiemelt jelentőséggel bír Magyarország számára. A Nemzeti Egység Kormányának céljai egybeesnek az uniós célokkal, a közös fellépés és az uniós eszközök a kormány programjának végrehajtását segítik, támogatják.

A belga EU-elnökség prioritása, hogy az Unióban a tagállamok együttes döntéseivel enyhítse a válság gazdasági hatásait és meghatározza az utat a fenntartható és befogadó növekedés felé. Az Unió napirendjét ennek megfelelően a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció megteremtése, a gazdasági fellendülés előmozdítása dominálja. A célok fő iránya, vagyis a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok együttes érvényesítése a versenyképesség növelését segítő intézkedésekkel együtt egybeesik a magyar érdekekkel. Az Uniónak az európai gazdasági kormányzás szempontjából a történetében eddig egyedülálló döntéseket kell hozni az októberi európai csúcson. Az európai szemeszter olyan új eszköz lesz, amelynek első alkalmazása a magyar EU-elnökség félévére esik majd. Az Európai Unió következő időszakának programjában elsődleges figyelmet kap a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáspolitika és a hosszabb távú versenyképességi célkitűzések szempontjából előremutató Európa 2020 stratégia. A magyar kormány osztja az Európa 2020 Stratégia céljait. Közös feladatunk most a Stratégia végrehajtásának megkezdése. Ennek keretében a magyar kormány benyújtja az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégiát végrehajtó Nemzeti Reformprogramját. Fontos, hogy Európa hatékony válaszokat adjon az új kihívásokra. A magyar kormány álláspontja azonban az, hogy eközben nem szabad megfeledkezni a hagyományos kihívásokról sem, amelyek nem vesztettek jelentőségükből. Ehhez elsődleges eszköz továbbra is az erős és hatékony kohéziós politika és a közös agrárpolitika. A belga EU-elnökség idejére halasztódott a Bizottság javaslata alapján az uniós költségvetés félidei felülvizsgálata. A magyar kormány álláspontja szerint most már elsősorban a következő költségvetési keret kialakításának kell hangsúlyt kapnia. Az Uniónak továbbra is kiemelt felelőssége van a klímaváltozással szembeni harcban. A cancúni klímakonferencián a magyar kormány - támogatva a belga EU-elnökséget - megfelelő megoldásnak egy globális, ambiciózus és jogilag kötelező éghajlatvédelmi megállapodás létrehozását tartja. Osztjuk azt a belga EU-elnökségi megközelítést is, hogy a klímapolitikai célkitűzések megvalósulásának szolgálatába kell állítani az energia,- és közlekedéspolitikát, és ezáltal is elő kell mozdítani egy zöld gazdaságra való átállást. Ezzel párhuzamosan egy egyre erősebb közös, uniós energiapolitika kialakításának jelentősége is figyelmet kap, különös tekintettel az energiabiztonságra, az infrastrukturális hiányosságok megszüntetésére és az energia hatékonyságra. Az energiabiztonsággal