Biztonságos takarmány-alapanyagok ipari el állításának helyes gyakorlatára vonatkozó Európai Útmutató



Hasonló dokumentumok
(HL L 384., , 75. o.)

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy.

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok

Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

6/2001. (III. 19.) GM rendelet. a mér eszközökr l és azok mérésügyi ellen rzésér l

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

A HACCP rendszer fő részei

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform

RENDELETEK Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/1. (Nem jogalkotási aktusok)

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA ÉS ÖKOLÓGIAI BORTERMELÉS

Irányelv Termékbeszerzés és -jelölés

A Nógrádi Gazdaságfejlesztő Nonprofit Kft. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE. Jóváhagyta: Varga Gyula ügyvezető január 10.

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Gyógynövények az élelmiszerek között

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )

Kovács Vilmos Okleveles Élelmiszermérnök Élelmiszerbiztonsági szakmérnök Haccp, ISO9001,ISO2200 vezető auditor

Minőségirányítási eljárás készítése ME/42-01

MINTA! Beszállítói audit önellenőrző lista. Auditált szervezet:

A Bizottság 2003/94/EK irányelve. (2003. október 8.)

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

OKI-TANI Kisvállalkozási Oktatásszervező Nonprofit Kft. Minőségirányítási Kézikönyv

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BIZONYLATI SZABÁLYZAT

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D049061/02 számú dokumentumot.

jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points = Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott,

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről

A Fővárosi Vízművek Zrt. Vízbiztonsági tervének, a jogszabályi változások által szükségessé vált átdolgozásának módszere

17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE

Fejér Megyei Kormányhivatal

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

KÉZIKÖNYV. a HACCP rendszer kialakításához. élelmiszer-forgalmazók részére CONSACT 2003.

Külső Határok Alap IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM KÜLSŐ HATÁROK ALAP PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ AZ IRM/EUTAMO/33-3/2008. SZ. PÁLYÁZATI FELHÍVÁSHOZ

H A T Á R O Z A T. 1.) A Müller Drogéria Magyarország Bt. (székhely: 1052 Budapest, Váci u , adószám: ) által forgalmazott

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai

ADATFELDOLGOZÁSI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. egyrészről a [Irányító Hatóság] ([irányítószám] Budapest,.), mint megbízó (a továbbiakban: Adatkezelő)

(Minőségirányítási eljárás)

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges

ME/76-01 A mérő és megfigyelőeszközök kezelése

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Jogszabályi háttér évi CLIV. Törvény az egészségügyről

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet személyes adatokra vonatkozó Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám

200 Az Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA

VISSZAKÜLDÉSI POLITIKA

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 8.

Változások folyamata

/2006. ( ) FVM rendelete

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

Minőségbiztosítási Kézikönyv

MELLÉKLET I. MELLÉKLET AZ ÚJ ÉLELMISZERRÉ TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSRE IRÁNYULÓ KONZULTÁCIÓS KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉL MINTÁJA

- képzési programok kidolgozásának, tervezésének eljárás tervezete (A)

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

Az építési termékek műszaki előírásainak, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályai

1. Általános követelmények

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA

A Cserepes Sori Piac Kft. által üzemeltetett vásárok és a piacok

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT RENDELKEZŐ RÉSZ

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Irányelvek. az E.ON Hungária Társaságcsoport lakossági kintlévőség kezelésére

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Legjobb gyakorlati alkalmazások

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és pont)

Belsőellenőrzési kézikönyv

TERVEZET. Jászberény Város Önkormányzata Képvisel -testületének./2015. ( ) önkormányzati rendelete

BIZTONSÁGOS GÉPEKKEL / BERENDEZÉSEKKEL

Élelmiszerbiztonsági rendszerek

Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória:

A BorsodChem Csoport Etikai Vonal Szabályzata június

Informatika biztonsági szabályzat

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

A MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM JOGÁLLÁSA, ALAPADATA

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Átírás:

Biztonságos takarmány-alapanyagok ipari el állításának helyes gyakorlatára vonatkozó Európai Útmutató Ágazatok: olajos magvak feldolgozása, olajfinomítás és keményít -el állítás 2.2 verzió Hatálybalépés napja: Avenue de Tervueren 168(bte 12) Minden jog fenntartva. B- 1150- Brussels Tel.: + 32 (0)2 771 53 30 Fax: + 32 (0)2 771 38 17 E-mail: info@efisc.eu Weboldal: www.efip-ingredients.org

1. FEJEZET - BEVEZETÉS Ez a biztonságos takarmány-alapanyagok ipari el állításának helyes gyakorlatára vonatkozó Európai Útmutató összhangban van az Európai Parlament és Tanács takarmányhigiéniai követelmények meghatározásáról szóló rendeletével (183/2005/EK), konkrétan annak 20-22. cikkével, amely a helyes higiéniai gyakorlatról és a HACCP rendszerek alkalmazásáról szóló útmutatók kidolgozását ösztönzi. Az Útmutató célja ösztönzés nyújtása a takarmány-alapanyagok biztonságát biztosító intézkedések meghozatala; a vállalkozások Európai élelmiszer-higiéniai követelményekkel és a Codex Alimentariusszal összhangban történ m ködtetése, valamint a nyomonkövethet ség javítása érdekében. Jelen útmutató kidolgozása a FEFAC Európai Takarmányipari Szövetséggel egyeztetve az Európai Takarmány-alapanyag Platform (European Feed Ingredients Platform, EFIP): www.efip-ingredients.org keretén belül történt (további részletek: 1. melléklet). Jelen Útmutató kidolgozásának vezérl alapelve az volt, hogy más útmutatókkal és gyakorlati kódexekkel összevethet és/vagy azokkal kompatibilis legyen, az EFIP takarmány-alapanyag iparági útmutatók szabványával (referencia kódex) 1 összhangban. A referencia kódex célja, hogy átlátható és objektív viszonyítási alapot nyújtson a takarmánybiztonsági felügyeleti rendszerek összehasonlításához és kölcsönös elismeréséhez. Az állattenyésztés fontos szerepet játszik az Európai Közösség mez gazdaságában. Azonban csak akkor lehet életképes, ha kielégíti a fogyasztók biztonságos állati termékek iránti igényét, valamint ha ehhez olyan takarmányok állnak rendelkezésre, amelyek nem gyakorolnak kedvez tlen hatást a gazdasági állatok egészségére. Az Európai Unió átfogó szabályozási rendszert valósított meg, amelynek célja, hogy az élelmiszerlánc minden szintjén gondoskodjon a biztonságról. A szabályozási rendszer az érintett vállalkozásokra és hatóságokra vonatkozó általános alapelvekb l, a vállalkozásokra vonatkozó higiéniai szabályokból, a takarmányok biztonsági el írásaiból és hatósági ellen rzési szabályokból áll. Ez az új jogi keretrendszer az Európai Közösség szintjén biztosítja a takarmánybiztonsági szabályok szükséges harmonizációját. A kit zött célok csak az érintett vállalkozások teljes elkötelezettsége mellett érhet k el. Az ágazati szövetségek szerepe, hogy a vállalkozásoknak támogatást nyújtsanak ezen célok elérésében. Az élelmiszer- és takarmánygyártás jogi szabályozásának alapelve, hogy a lánc minden vállalkozásának el kell fogadnia a biztonságos termékek el állításához kapcsolódó saját felel sségét. A jogszabály el írja azokat az intézkedéseket, amelyeket a vállalkozás e célból megvalósítani köteles. A vállalkozás ezeket az általánosan megfogalmazott szabályokat alkalmazza, miközben a szabályokat oly módon alakítja, hogy azok vállalati szempontból szolgálják a takarmánybiztonságot. Ez a tevékenység iparági szinten harmonizálható, amelynek eredménye a lánc minden tagja számára átlátható kell legyen. Jelen Útmutató alapelve ily módon az élelmiszerés takarmánybiztonság szubszidiaritása és a takarmánybiztonság önszabályozása. 1 Lásd: www.efip-ingredients.org/default_files/page0001.htm 2

Jelen Útmutató rendelkezéseit az útmutató dokumentumok aktuális rendelkezéseivel összhangban állították össze, amelyeknek alkalmazása jelenleg is folyamatban van az európai élelmiszerlánc számos iparágában. Jelen Útmutató kidolgozása ugyanakkor az ISO22000:2005 szabványban lefektetett menedzsment egyes alapelveivel összhangban történt. Jelen Útmutató célja, hogy megfelel szint védelmet nyújtson a takarmányokhoz kapcsolódó, jogszabályokban meghatározott veszélyek ellen. Az a tény, hogy az élelmiszerfeldolgozó-üzemek a HACCP rendszert, mint az élelmiszer-biztonsági menedzsment eszközét széles körben és sikeresen megvalósították, felhívta a figyelmet egy hasonló kockázatelemz rendszer adaptálásának lehet ségére a takarmányiparban is. A HACCP alapelvek azonban önmagukban nem elegend k, és amennyiben egy ilyen rendszer kidolgozásra kerül, azt támogatnia kell egy a nyomonkövethet séget biztosító (a 178/2002/EK rendeletben meghatározott) menedzsment rendszernek, valamint a takarmányipari szerepl k és a kapcsolódó iparágak közötti kommunikációnak. Az ilyen megközelítéshez a takarmánygyártás és -elosztás összes lépésére vonatkozó bels monitoring és ellen rzés szükséges. Jelen Útmutató célja, hogy meghatározza az általános követelményeket, és hogy azt a vállalkozások takarmány-biztonsági menedzsment rendszerük kialakításakor referenciaeszközként használják. Jelen Útmutatót a kialakulóban lév /új releváns m szaki, tudományos és jogszabályi fejlemények, illetve az iparágak jogszabályi módosításai nyomán id szakosan felülvizsgálják. 3

1 BEVEZETÉS 2 2 ALKALMAZÁSI KÖR, CÉL ÉS MEGHATÁROZÁSOK 7 2.1 Alkalmazási kör és cél: a jelen útmutató felhasználása 7 2.2 A jelen Útmutatóban használatos meghatározások 8 2.2.1 Jogi meghatározások 8 2.2.2 Egyéb meghatározások 10 3 TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MENEDZSMENT RENDSZER KÖVETELMÉNYEI 13 4 MENEDZSMENT RENDSZER 14 4.1 Vezet i felel sség 14 4.1.1 Vezet i elkötelezettség, felel sség és politika 14 4.1.2 HACCP csoportvezet : felel sség, hatáskör és kommunikáció 14 4.1.3 Vezet i felülvizsgálat 15 4.2 Er források kezelése 16 4.2.1 Er források biztosítása 16 4.2.2 Humán er források 16 4.2.2.1 Szervezeti ábra 16 4.2.2.2 Kompetencia, felvilágosítás és oktatás 16 4.2.2.3 Személyes higiénia 17 4.2.3 Infrastruktúra és munkakörnyezet 17 4.2.3.1 Alapkövetelmények 17 4.2.3.2 Létesítményekhez, gyártóterületekhez és berendezésekhez kapcsolódó követelmények 17 4.2.3.3 Létesítmények és gyártóterületek 17 4.2.3.4 Berendezések 18 4.2.4 Monitoring- és mér berendezések ellen rzése 18 4.2.5 Karbantartás 19 4.2.6 Takarítás és fert tlenítés 19 4.2.7 Kártev k elleni védelem 19 4.2.8 Hulladék ellen rzése 20 4.3 Üzemeltetési szabályok 4.3.1 Általános 21 4.3.2 Bejöv anyagokkal kapcsolatos követelmények 21 4.3.3 Bejöv anyagok kezelése 21 4.3.4 Keresztszennyez dés megel zését célzó intézkedések 22 4.3.5 Visszadolgozás 22 4.3.6 Takarmány-alapanyagok gyártása 22 4.3.7 Kész takarmány-alapanyagok 22 4.3.8 Tárolás 23 4.3.9 Szállítás 23 4

4.4 A menedzsment rendszer összetev i 25 4.4.1 Dokumentációs követelmények 25 4.4.2 Nyomonkövethet ség 25 4.4.3 Vizsgálat, mintavétel és elemzés 26 4.4.4 Nem-megfelel termék ellen rzése 27 4.4.5 Válságkezelés biztonsági okokból végzett bevonás és visszahívás 27 4.4.6 Bels ellen rzések 28 4.5 Szállítói-és ügyfél-kapcsolatok 29 4.5.1 Szállítói kapcsolat 29 4.5.2 Ügyfélkapcsolat 29 5 EL FELTÉTELI PROGRAMOK 30 5.1 Épület felépítése és elrendezése 30 5.2 Létesítmény és munkaterület elrendezése 30 5.3 Közm vek 30 5.4 Hulladékkezelés 30 5.5 Berendezések, takarítás és karbantartás 30 5.6 Bejöv anyagok kezelése 30 5.7 Szennyez dés megel zését célzó intézkedések 30 5.8 Takarítás és fert tlenítés 30 5.9 Kártev k elleni intézkedések 30 5.10 Személyes higiénia 30 5.11 Szociális létesítmények 30 5.12 Visszadolgozás 30 5.13 Termék visszahívása 30 5.14 Tárolás 30 6 HACCP RENDSZER 31 6.1 Általános bevezetés 31 6.2 Általános követelmények 31 6.3 HACCP csoport és csoportvezet 32 6.4 Bejöv anyag és késztermék m szaki adatai 32 6.5 Folyamattal kapcsolatos információk 33 6.6 Veszélyelemzés 34 6.7 Kockázatértékelés 34 6.8 CCP megállapítása 35 6.9 Kritikus határértékek és monitoring 37 6.10 Kiigazítás 38 6.11 A takarmánybiztonsági menedzsment rendszer validálása 38 6.12 A takarmánybiztonsági menedzsment rendszer hitelesítése 39 5

7 REFERENCIA DOKUMENTUMOK 40 8 IPARÁGI REFERENCIA DOKUMENTUMOK 41 1. MELLÉKLET: EGYEZTETÉSBE BEVONT SZERVEZETEK LISTÁJA 2. MELLÉKLET: RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA 3. MELLÉKLET: KEMÉNYÍT FELDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ IPARÁGI REFERENCIA DOKUMENTUM 4. MELLÉKLET: NÖVÉNYI OLAJ ÉS OLAJOS MAGVAK FELDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ IPARÁGI REFERENCIA DOKUMENTUM 6

2 ALKALMAZÁSI KÖR, CÉL ÉS MEGHATÁROZÁSOK 2.1 Alkalmazási kör és cél: a jelen útmutató felhasználása Jelen Európai Útmutató célja, hogy a következ eszközökkel biztosítsa a takarmányalapanyagok biztonságát: Nem biztonságos takarmány-alapanyagok takarmányláncba történ bekerülési kockázatának minimalizálása. Lehet vé tenni a vállalkozás számára, hogy megvalósítsák a takarmányhigiéniai rendelet (183/2005/EK) célkit zéseit. További eszközöket nyújtani annak biztosítására, hogy egyéb vonatkozó takarmánybiztonsági követelmények is betarthatók legyenek. Jelen Útmutató az olajos magvak-sajtolásából, növényi olaj finomításából és keményít - el állításból származó takarmány-alapanyagok gyártására terjed ki, a bejöv anyagok belépési pontjától a tulajdonjog átadásának pontjáig. Jelen Útmutató nem terjed ki az els dleges termelésre, az adalékanyagok gyártására, illetve a takarmány-alapanyagok kereskedelmére. Jelen Útmutató kidolgozásának célja az volt, hogy eleget tegyen a takarmányipar azon jogos elvárásának, hogy biztonság iránt elkötelezett takarmány-alapanyag gyártókkal dolgozzon. Jelen Útmutatót kizárólag a takarmány-alapanyagokat ipari mértékben el állító vállalkozások alkalmazhatják (a továbbiakban: vállalkozás ). A nyilvánosan elérhet dokumentum tartalmát bármely ilyen gyártó önkéntesen követheti. Jelen Útmutató betartása nem mentesíti a vállalkozást abbéli kötelezettsége alól, hogy minden egyes tevékenységi köréhez tartozó országban megfeleljen a jogszabályi vagy rendeleti követelményeknek. 7

2.2 A jelen Útmutatóban használatos meghatározások A jelen Útmutatóban és kapcsolódó mellékleteiben használt meghatározások: 2.2.1 Jogi meghatározások a) Jelen dokumentum keretén belül: Tétel: beazonosítható mennyiség takarmány, amely közös jellemz kkel rendelkezik, úgymint eredet, fajta, a csomagolás típusa, csomagoló, feladó, címkézés, valamint az el állítási folyamatok esetében az egyetlen üzemben egységes el állítási paraméterek felhasználásával el állított termelési egység vagy amennyiben azokat egymás után folyamatosan állítják el és együtt tárolják több ilyen egység (767/2009/EK rendelet) Létesítmény: egy takarmányipari vállalkozás bármely egysége (183/2005/EK). Takarmány: bármely olyan anyag vagy termék, az adalékanyagokat is beleértve, akár feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan, amelynek célja, hogy állatok szájon át történ etetésére használják (178/2002/EK rendelet). Takarmány adalékanyag: olyan takarmány-alapanyagoktól és el keverékekt l eltér anyag, mikroorganizmus vagy készítmény, amelyet szándékosan adnak hozzá a takarmányhoz vagy az ivóvízhez, azzal a céllal, hogy ellásson egy vagy több specifikus funkciót: Kedvez en befolyásolja a takarmány jellemz it; Kedvez en befolyásolja az állati termékek jellemz it; Kedvez en befolyásolja a díszhalak és -madarak színét; Kielégíti az állatok táplálóanyag-szükségletét; Kedvez en befolyásolja az állattenyésztés környezeti hatásait; Kedvez en befolyásolja az állattenyésztést, az állatok teljesítményét vagy jólétét, különös tekintettel a gyomor-béltraktus flórájára vagy a takarmányok emészthet ségére gyakorolt hatására; vagy Kokcidiosztatikus vagy hisztomonosztatikus hatással rendelkeznek. (1831/2003/EK rendelet és 183/2005/EK rendelet). Takarmányipari létesítmény: bármely olyan for- vagy non-profit, köz- vagy magántulajdonú vállalkozás, amely a takarmány bármiféle termelését, gyártását, feldolgozását, tárolását, szállítását vagy értékesítését tartalmazó tevékenységet végez, beleértve azon gyártókat, akik saját állattartás céljából gyártanak, dolgoznak fel vagy tárolnak takarmányt; (178/2002/EK rendelet és módosításai). Lásd Termelés, feldolgozás és értékesítés fázisai. Takarmányipari vállalkozó: az a természetes vagy jogi személy, aki az élelmiszerek és takarmányok jogi szabályozásában meghatározott követelmények saját ellen rzése alá tartozó takarmányipari létesítményen belüli betartásáért felel. (178/2002/EK rendelet és módosításai). Lásd Takarmányipari létesítmény. Takarmányhigiénia: a veszélyek ellen rzéséhez, valamint egy takarmány állati fogyasztásra való alkalmasságának biztosításához szükséges intézkedések és 8

feltételek összessége, figyelembe véve a takarmány felhasználásának szándékát (183/2005/EK rendelet). Takarmány-alapanyagok: olyan természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredet termékek, amelyek els dleges rendeltetése az állatok táplálkozási szükségleteinek fedezése, illetve az ilyen termékek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket akár magukban, akár feldolgozás után állatok etetéséhez vagy összetett takarmányok el állításához vagy el keverékek viv anyagaként szándékoznak felhasználni (767/2009/EK rendelet). Els forgalomba hozatal: takarmány-alapanyag gyártását vagy takarmányalapanyag importálását követ els forgalomba hozatal az Európai Unió piacán (1831/2003/EK rendelet és módosításai) Élelmiszer: bármely olyan anyag vagy termék, akár feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan, amelynek célja, vagy amellyel kapcsolatban ésszer en várható, hogy emberi fogyasztásra kerül. Az Élelmiszer tartalmazza az italokat, rágógumit és bármely olyan anyagot, beleértve a vizet, amelyet a gyártás, el készítés vagy kezelés során szándékosan építenek az élelmiszerbe. Az Élelmiszer nem tartalmazza a következ ket: takarmány; él állatok, kivéve, ha emberi fogyasztásra el készítve hozzák forgalomba; betakarítás el tt álló növények; gyógyszerek; kozmetikumok; dohány és dohánytermékek; kábítószerek és pszichotróp anyagok; maradékok és szennyez anyagok (178/2002/EK rendelet). Veszély: a takarmányláncban szerepl olyan biológiai, kémiai vagy fizikai anyag, amely potenciálisan egészségkárosító hatású (178/2002/EK rendelet). Címkézés: bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy jelzés adott takarmányhoz történ rendelése, beleértve a hirdetési célokat is, ezeknek az információknak a takarmányra vonatkozó vagy azt kísér bármilyen eszközön, mint például csomagoláson, tartályon, feliraton, címkén, okmányon, gy r n, galléron vagy az interneten való feltüntetése által (767/2009/EK rendelet). Vállalkozó: lásd takarmányipari vállalkozó. Forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány értékesítés céljából történ felhasználása, beleértve az értékesítésre vagy bármely más átadásra történ felkínálást, akár ingyenes, akár nem, valamint magát az értékesítést, elosztást és az átadás más formáit is (178/2002/EK rendelet). Technológiai segédanyag: bármely, saját magában nem takarmányként elfogyasztott anyag, amelyet a takarmányok vagy takarmány-alapanyagok feldolgozása során szándékosan egy technológiai cél elérése érdekében használnak fel kezelés vagy feldolgozás közben, amelynek eredményeként nem szándékos, de technológiailag elkerülhetetlen módon az anyag vagy származékainak maradéka lehet jelen a végtermékben, feltéve, hogy ezek a maradékok nem gyakorolnak káros hatást az állategészségre, emberi egészségre vagy a környezetre, és nem gyakorolnak technológiai hatást a kész takarmányra (1831/2003/EK). Kockázat: veszélyb l származó egészségkárosító hatás felmerülésének valószín sége és az adott hatás súlyossága alapján számított függvény (178/2002/EK). 9

Kockázatértékelés: négy lépésb l álló tudományos alapú folyamat: veszély azonosítása, veszély jellemzése, expozíció felmérése és kockázat jellemzése (178/2002/EK rendelet). Termelés, feldolgozás és értékesítés fázisai: bármely fázis, beleértve az importot, az élelmiszer els dleges termelését l bennfoglalóan, a tárolásig, szállításig, értékesítésig vagy a végs fogyasztóig bennfoglalóan, és adott esetben a takarmány importálását, gyártását, tárolását, elosztását, értékesítését és szállítását (178/2002/EK rendelet). Nyomonkövethet ség: olyan élelmiszer, takarmány, élelmiszer-termel állat vagy anyag nyomonkövetésének képessége a termelés, feldolgozás és értékesítés minden fázisában, amelynek felhasználási célja vagy várható felhasználása élelmiszerbe vagy takarmányba történ beépítés (178/2002/EK rendelet). Nemkívánatos anyagok: kórokozók kivételével bármely olyan anyag vagy termék, amely jelen van az állati takarmány céljából felhasználandó termékben és/vagy terméken, és amely potenciális veszélyt jelent az állatok vagy emberek egészségére, a környezetre, illetve amely káros hatással lehet az állattenyésztésre (2002/32/EK irányelv). b) Jelen dokumentumban az ahol szükséges, adott esetben, megfelel és elegend fogalmak értelmezése ebben a sorrendben ahol szükséges, adott esetben, megfelel vagy elegend jelen Útmutató célkit zéseinek elérése érdekében (852/2004/EK és módosításai). 2.2.2 Egyéb meghatározások Jelen dokumentum keretén belül: Kalibráció: annak bemutatása, hogy egy adott m szer vagy eszköz a mérések megfelel tartományában referencia vagy nyomonkövethet szabvány által adott eredményekhez képest adott határértékeken belüli eredményeket ad. Ellen rzés: olyan állapot, amelyen belül a megfelel eljárásokat követik, és eleget tesznek a megfelel kritériumoknak (Codex Alimentarius). Gyakorlati kódex: az állati takarmányok biztonságának, és ezáltal az emberi fogyasztásra szánt állati termékek biztonságának biztosítása által megkívánt alapvet takarmányhigiéniai alapelveket tartalmazó dokumentum. Szennyez anyag: bármely olyan biológiai vagy vegyi anyag, idegen anyag vagy egyéb anyag, amelyet nem szándékosan adnak az élelmiszerhez vagy takarmányhoz, és amely káros hatással lehet az élelmiszer és/vagy takarmány biztonságára vagy megfelel ségére (Codex Alimentarius és módosításai). Szennyez dés: szennyez anyag hozzáadása vagy bekerülése élelmiszerbe/takarmányba vagy élelmiszer/takarmány környezetébe (Codex Alimentarius és módosításai). Javító intézkedés: bármely olyan lépés vagy tevékenység, amellyel megakadályozható vagy megszüntethet, illetve elfogadható szintre csökkenthet egy takarmány-/élelmiszer-biztonsági veszély (Codex Alimentarius és módosításai). 10

Megel z intézkedés: bármely olyan lépés, amelynek célja egy észlelt nem megfelel ség vagy más nem kívánatos helyzet okának megszüntetése (ISO 22000:2005). Keresztszennyez dés: Egy anyag vagy termék másik anyaggal vagy termékkel történ szennyez dése. Kritikus ellen rzési pont (CCP): olyan alkalmazható lépés, amellyel alapvet en megakadályozható vagy megszüntethet, illetve elfogadható szintre csökkenthet egy takarmány-/élelmiszer-biztonsági veszély (Codex Alimentarius és módosításai). Kritikus határérték: az elfogadhatóságot elfogadhatatlanságtól megkülönböztet kritérium (Codex Alimentarius). Takarmánybiztonság: magas szint biztosítása annak, hogy a takarmány vagy takarmány-alapanyag rendeltetésszer használat szerinti elkészítés vagy fogyasztás során sem a haszonállatokban, sem a végs fogyasztóban nem fog kárt tenni. A teljes Útmutatóban a biztonság szó ugyanúgy értelmezend, mint a Takarmánybiztonság kifejezés. Folyamatábra: egy adott élelmiszer- vagy takarmánytermék el állítása vagy gyártása során alkalmazott lépések vagy m veletek sorrendjének szisztematikus megjelenítése (Codex Alimentarius és mellékletei). HACCP (Veszélyelemzés és kritikus ellen rzési pont): a takarmánybiztonságra vonatkozó veszélyeket azonosító, értékel és ellen rz rendszer (Codex Alimentarius és módosításai). Veszélyelemzés: veszélyekre, valamint a jelenlétükhöz vezet feltételekre vonatkozó információk összegy jtésének és kiértékelésének folyamata, amely alapján eldönthet, hogy ezek közül melyek azok, amelyek a takarmánybiztonság szempontjából lényegesek, és ezért azokat a HACCP terven belül kezelni kell (Codex Alimentarius). Beszállított anyag: A termelési lánc elején beszállított nyersanyagok jelölését szolgáló általános kifejezés. Köztes termék: bármely olyan anyag, amelyet a vállalkozás a végtermék keletkezése el tt feldolgozott. Gyártás/termelés: minden, a takarmány-alapanyagok fogadását, feldolgozását, csomagolását, újracsomagolását, címkézését, újracímkézését, min ségellen rzését, kiadását, tárolását és elosztását magában foglaló m velet, valamint a kapcsolódó ellen rzések. Tervezés: a vállalkozás min ségre és biztonságra vonatkozó politikájával összhangban álló eredmények biztosításához szükséges célkit zések és eljárások meghatározása. El feltételi program (PRP): az adott m velet természete és mérete által meghatározott konkrét eljárás(ok) vagy utasítás(ok), amelyek magasabb szintre emelik vagy fenntartják az üzemeltetési feltételeket annak érdekében, hogy lehet vé tegyék a takarmánybiztonsági veszélyek hatékonyabb ellen rzését és/vagy amelyek szabályozzák a takarmánybiztonsági veszélyek termék(ek)be és a termék-feldolgozási környezetbe történ bekerülésének valószín ségét, valamint az ott okozott szennyez dést vagy elterjedést. A PRP-kre más elnevezések is használhatók. Ilyenek például a helyes gyártási gyakorlat (GMP, Good Manufacturing Practice), helyes mez gazdasági gyakorlat (GAP, Good Agricultural Practice) és helyes higiéniai gyakorlat (GHP, Good Hygienic Practice). (ISO 22000:2005 és módosításai). 11

Eljárás: egy tevékenység vagy folyamat elvégzésének adott módja (ISO 9000:2005). Min ség: milyen mértékben tesz eleget adott jellemz k egy halmaza a követelményeknek (ISO 9000:2005). Nyersanyag: bármely, a takarmány-alapanyag gyártási folyamatába belép anyag. Feljegyzés: az elért eredményeket tartalmazó vagy az elvégzett tevékenységeket tanúsító dokumentáció (ISO 9000:2005). Követelmény: megfogalmazott, általánosan használatos, illetve kötelez igény vagy elvárás (ISO 9000:2005). Átdolgozás: nem-megfelel terméken végzett olyan tevékenység, amelynek célja, hogy a termék megfeleljen a követelményeknek (ISO 9000:2005). Biztonság: Lásd takarmánybiztonság. Eltarthatósági id : meghatározott id tartam, amelyen belül egy termék megfelel tárolás esetén teljes mértékben eleget tesz a termékleírásnak. Aláír / aláírás: meghatalmazott személy írásban vagy ellen rzött hozzáférés elektronikus eszköz segítségével adott jóváhagyása. Termékleírás: követelményeket meghatározó dokumentum (ISO 9000:2005). Validáció: arra vonatkozó bizonyíték megszerzése, hogy az javító intézkedések hatékonyak lesznek (ISO 22000:2005). Hitelesítés: objektív bizonyítékokkal történ alátámasztása annak, hogy az adott követelményeket elérték (ISO 22000:2005). Írott dokumentumok: papírra nyomtatott dokumentumok. Ezeket helyettesíthetik elektronikus, fénykép alapú vagy egyéb adatfeldolgozó rendszerek, feltéve, hogy az adatok tárolása megfelel en történik az el relátható tárolási (archiválási) id szak során, és hogy olvasható formában készen rendelkezésre bocsáthatók. 12

3 TAKARMÁNYBIZTONSÁGI MENEDZSMENT RENDSZER KÖVETELMÉNYEI A vállalkozás által alkalmazott bármely takarmánybiztonsági menedzsment rendszer alapját a következ három pillér képezi: 1) Folyamat alapú, a fogyasztót középpontba helyez menedzsment rendszer. 2) El feltételi program, amely segíti a takarmányipari termékeket érint veszélyek ellen rzését a munkakörnyezet, takarmánygyártási folyamat, bejöv és kimen anyagok, dolgozói higiénia és a termékek keresztszennyez dések oldaláról nézve. Ezen helyes gyártási gyakorlat alkalmazása tartalmazza az EU rendeletben (183/2005/EK) és kapcsolódó dokumentumokban meghatározott takarmányhigiéniai követelményeket. Az el feltételi program kialakítása, megvalósítása és rendszeres fenntartása a helyes higiéniai gyakorlat alapján történik. 3) Hatékony módon m ködésbe állított, megvalósított, dokumentált és fenntartott HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points, veszélyelemzés és kritikus ellen rzési pontok) rendszer. A takarmány-alapanyagok gyártására vonatkozó HACCP rendszernek figyelembe kell vennie a Codex Alimentariusban meghatározott hét alapelvet. A veszélyelemzés a kapcsolódó veszélyek azonosításának hasznos eszköze. Ezek közül némelyik az el feltételi programon keresztül menedzselhet, mások pedig a HACCP rendszerben meghatározott adott CCP-k ellen rzéséhez kapcsolhatók. A HACCP és az el feltételi program dinamikus kapcsolatban állnak. A fenti pillérek egyetlen, például ISO 22000:2005 által megkövetelt menedzsment rendszerré alakíthatók. 13

4 MENEDZSMENT RENDSZER 4.1 Vezet i felel sség 4.1.1 Vezet i elkötelezettség, felel sség és politika A vezet knek (fels vezet kt l az alsóbb vezet kig) kötelezettséget kell vállalniuk jelen Útmutató megvalósítására annak érdekében, hogy segítsenek a termékek takarmánybiztonságának biztosításában. A vezet knek biztosítaniuk kell a felel sségek és hatáskörök megfogalmazását, dokumentációját és szervezeten belüli kommunikációját. A vezet k kötelesek: a) Takarmánybiztonsági politikát meghatározni, biztosítani a célkit zések megfogalmazását és a politika kommunikációját a szervezeten belül. b) Biztosítani, hogy a célkit zések és politikák összhangban álljanak jelen Útmutatóval és a jogszabályi követelményekkel. c) A rendszer által lefedett termékkategóriák, termelési helyszínek/gyártósorok és kihelyezett tevékenységek azonosításával meghatározni és dokumentálni a HACCP rendszer kiterjedését. A vezet k által kijelölt dolgozók meghatározott felel sségi körébe és hatáskörébe tartozik: a) A termékbiztonsághoz és a vállalkozó HACCP rendszeréhez kapcsolódó problémák azonosítása és nyilvántartásba vétele. b) Ilyen problémák felmerülése esetén azonnali ellenintézkedések és ellen rzés megvalósítása. c) A termékbiztonsághoz kapcsolódó rendellenességek el fordulását megel z lépések kezdeményezése. 4.1.2 HACCP csoportvezet : felel sség, hatáskör és kommunikáció A vezet ség kijelöl egy HACCP csoportvezet t, aki egyéb felel sségei mellett megszervezi egy HACCP csoport munkáját. Felel sségi körébe és hatáskörébe a következ k tartoznak: a) Annak biztosítása, hogy a menedzsment rendszer kialakítása, megvalósítása, fenntartása és frissítése jelen Útmutató szerint történjen. b) Közvetlenül a vállalkozás vezetése felé jelenti a menedzsment rendszer hatékonyságát és megfelel sségét. c) Megszervezi a HACCP csoporttagok megfelel képzését és oktatását. 14

A HACCP csoportvezet a vezet ség képvisel je, vagy közvetlen kapcsolatban áll a vezet séggel. A vezet ség megfelel er forrásokat biztosít a takarmánybiztonsági menedzsment rendszer létrehozásához, megvalósításához, fenntartásához, frissítéséhez és ellen rzéséhez. Megfelel kommunikációt valósítanak meg annak érdekében, hogy a HACCP csoport (vezet ) információkat kapjon a termékekhez vagy folyamatokhoz kapcsolódó jelent s változásokról. 4.1.3 Vezet i felülvizsgálat A vezet ség dokumentálja, hogy milyen hitelesítési lépéseket tettek a biztonsági menedzsment rendszer hatékony m ködésének biztosítása céljából. Ezek közé tartozik a termékek megfelel ségét tanúsító eljárások megtervezése, megvalósítása és monitoringja. A monitoring folyamatok közé tartozik a mérések elvégzése, adatok elemzése, és amennyiben szükséges, a rendszer hatékonyságát kiigazító intézkedések megtétele. Dokumentált eljárás határozza meg a kiigazító intézkedések azonosítását és kezelését szolgáló struktúrá(ka)t, többek között: a) Nem-megfelel ség okának elemzése. b) Javító intézkedés meghatározása. c) Intézkedés megvalósításának nyomonkövetése. d) Intézkedés hatékonyságának hitelesítése, ahol szükséges. A fenti lépések mindegyike alátámasztható kell, legyen pl. feljegyzéssel vagy jegyz könyvvel. A vezet ség a következ k kiértékelésével évente felülvizsgálja a takarmánybiztonsági rendszer m ködését, hatékonyságát és érvényességét: a) El z vezet i felülvizsgálatok nyomán tett lépések. b) Bels és küls ellen rzések eredményei. c) HACCP hitelesítés eredményei. d) Panaszok és ügyfelek egyéb visszajelzései. e) F kiigazító és megel z lépések megvalósítása. f) Olyan változások, amelyek hatással lehetnek a takarmánybiztonsági menedzsment rendszer érvényességére. A felülvizsgálat eredményeként a következ ket határozzák meg: a) A takarmánybiztonsági menedzsment rendszer megvalósításával, hatékonyságával és érvényességével kapcsolatos következtetések. b) A takarmánybiztonsági rendszer javítását célzó lépések és célkit zések. A felülvizsgálat jelentését készen rendelkezésre kell bocsátani. 15

4.2 Er források kezelése 4.2.1. Er források biztosítása A vezet ség azonosítja és biztosítja a termékek gyártásának, feldolgozásának és tárolásának hatékony és biztonságos módon történ végzéséhez szükséges er forrásokat. A takarmány-alapanyag gyártó vállalkozásoknak az érintett termékek gyártásához szükséges készséggel és szakképzettséggel rendelkez elegend számú dolgozóval kell rendelkezniük. A vezet ség elegend és megfelel en kialakított infrastruktúrát, munkakörnyezetlétesítményt, gyártóterületet és berendezést biztosít. 4.2.2 Humán er források 4.2.2.1 Szervezeti ábra A vezet ség szervezeti ábrát készít. A takarmánybiztonsághoz kapcsolódó felel sségeket dokumentálják és folyamatosan frissítik. 4.2.2.2 Kompetencia, felvilágosítás és oktatás A takarmánybiztonságot befolyásoló tevékenységeket végz minden személy kompetens, és a munkaköri leírásában meghatározott végzettséggel, képzettséggel, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. Az oktatási programokat szükség szerint rendszeresen felülvizsgálják és frissítik. A vezet k kötelesek: a) Azonosítani és egyértelm en meghatározni azon személyek szükséges készségeit és kompetenciáit, akiknek tevékenységei a munkaköri leírás szerint befolyással vannak a takarmánybiztonságra. b) Biztosítani a munkaköri leírás szerint szükséges oktatást és/vagy képzést, biztosítandó és fenntartandó a szükséges készségek rendelkezésre állását. c) Biztosítani, hogy a takarmánybiztonsági folyamatok monitorozásáért felel s személyek képzést kapjanak a megfelel monitoring módszerekr l, valamint a megteend szükséges lépésekr l, ha a folyamat ellen rzése megszakad. d) Kiértékelni a fenti tevékenységek hatékonyságát. e) Biztosítani, hogy az alkalmazottak tudatában legyenek önálló tevékenységük relevanciájával és jelent ségével a takarmánybiztonság szempontjából. f) Biztosítani, hogy az alkalmazottak tudatában legyenek a hatékony kommunikáció szükségességének. g) Megfelel nyilvántartást vezetni minden olyan személy oktatásáról, képzésér l, készségeir l és tapasztalatáról, aki befolyással van a takarmánybiztonságra. 16

4.2.2.3 Személyes higiénia A vezet k kötelesek: a) A személyes higiéniai létesítményeket egyértelm en és megfelel en kijelölni, elhelyezni és fenntartani. b) Megfelel munkaruházatot, például véd ruházatot és biztonsági lábbelit biztosítani, ahol szükséges, és ezeket higiénikus állapotban tartani. c) Egyértelm szabályokban tiltani az adott helyszínen történ dohányzást, ételés italfogyasztást. Szükség szerint e célból elkülönített helyiségeket biztosítani. d) Biztosítani, hogy a látogatók és a partnerek a helyszín látogatása, illetve az ott történ munkavégzés során tiszteletben tartsák a higiéniai követelményeket. e) 4.2.3 Infrastruktúra és munkakörnyezet A vezet ség biztosítja a menedzsmentrendszer követelményeinek megfelel infrastruktúra létrehozásához és fenntartásához szükséges er forrásokat. 4.2.3.1 Alapkövetelmények A termékek megfelel ségének elérése érdekében a vezet ség biztosítja a helyi, nemzeti és európai szabályoknak megfelel munkakörnyezetet. 4.2.3.2 Létesítményekhez, gyártóterületekhez és berendezésekhez kapcsolódó követelmények A vezet ség megfelel elrendezés, tervezés, felépítés és méret létesítményeket biztosít a szennyez dés, keresztszennyez dés és a takarmányokra gyakorolt általános hátrányos hatások elkerülése érdekében. 4.2.3.3 Létesítmények és gyártóterületek Ahol szükséges, a vezet ség olyan mennyezetet és a mennyezeten elhelyezett szerelvényeket biztosít, amelyeknek tervezése, felépítése és kivitelezése megakadályozza a szennyez dés felgyülemlését, valamint csökkenti a páralecsapódást, a nem kívánt mikroorganizmusok szaporodását, valamint a takarmány-alapanyagok biztonságát és min ségét esetlegesen hátrányosan befolyásoló részecskék lehullását. Ha a helyiségek túlzott g zt l és páralecsapódástól történ megóvásához szükséges, megfelel kapacitású szell zést kell biztosítani. 17

A takarmány-alapanyagok gyártása során felhasznált víz, g z és leveg megfelel min ség kell, hogy legyen. A vezet ségnek meg kell gy z dnie arról, hogy takarítás vagy a takarmány-alapanyagok gyártása során használt víz vagy g z állatok szempontjából biztonságos legyen. A vezet ségnek biztosítani kell, hogy a felhasznált víz vagy g z ne veszélyeztesse az állatok egészségét. A létesítményekben és a gyártóterületeken megfelel világítást kell biztosítani. A vízelvezet létesítményeknek elegend nek kell lenniük a rendeltetésszer használatra; oly módon kell ezeket megtervezni és felépíteni, amely elkerüli a szennyez dés kockázatát. 4.2.3.4 Berendezések A vezet ségnek olyan módon elhelyezett, tervezett, készített és fenntartott gyártóberendezéseket kell biztosítani, amelyek eleget tesznek a biztonságos takarmány-alapanyagok gyártásának. Ahol csak lehetséges, a berendezéseket a falaktól távol kell elhelyezni, oly módon, amely megkönnyíti a takarítást és megel zi, hogy a kártev k befészkeljék magukat. 4.2.4 Monitoring- és mér berendezések ellen rzése A vezet ség köteles biztosítani, hogy a monitoring és mérés végrehajtása a dokumentált eljárásokkal összhangban történhessen. Ahol az érvényes eredmények biztosítása céljából szükséges, a mér berendezéseket: a) Adott id közönként vagy használatot megel z en nemzetközi vagy nemzeti szabványoknak megfelel en kalibrálni vagy hitelesíteni kell. Amennyiben nincs szabvány, a kalibráció vagy hitelesítés alapját rögzíteni kell. b) Szükség szerint vagy ismételten be kell állítani. c) Oly módon kell azonosítani, hogy a kalibráció állapota azonosítható legyen. d) Ahol lehetséges, védeni kell az olyan módosításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményeket. e) Kezelés, karbantartás és tárolás során védeni kell a sérülésekt l és károktól. A vezet ségnek ezen felül fel kell mérnie és rögzíteni kell az el z mérési eredmények hitelességét, ha úgy találják, hogy a berendezés nem tesz eleget a követelményeknek. A vezet ség köteles megtenni a szükséges lépéseket. A kalibráció és hitelesítés eredményeit nyilvántartásban kell vezetni. 18

4.2.5. Karbantartás A vállalkozás gondoskodik a gyári tervezett karbantartásról. Üzemi karbantartási programot valósít meg. Az elvégzett munkákról nyilvántartást vezet. Ahol szükséges, a ken anyagoknak élelmiszer min ség nek kell lenniük. 4.2.6 Takarítás és fert tlenítés A vezet ség takarítási programot köteles alkalmazni és dokumentálni. A program hatékonyságát demonstrálni köteles. Biztosítani kell, hogy minden bels és küls terület, épület, létesítmény és berendezés tiszta és jó állapotban legyen, rendeltetésszer en m ködjön, és hogy a szennyez dést megel zzék. A berendezéseket oly módon kell megtervezni, amely lehet vé teszi a manuális vagy ClP takarítást. A takarmány-alapanyagok szállítására, tárolására, áthelyezésére, kezelésére és mérésére használt tartályokat és berendezéseket tisztán kell tartani. Ütemtervet kell megvalósítani, amely tartalmazza a módszereket, az alkalmazott takarítószereket és a takarítás gyakoriságát, valamint a feladatokhoz kapcsolódó felel sségeket. A takarítószerek használatának és tárolásának követnie kell a gyártói utasítás(oka)t, egyértelm címkézést kel alkalmazni, a tárolóterületet el kell választani a bejöv anyagoktól és késztermékekt l, és a takarítást úgy kell végezni, hogy elkerülhet legyen a bejöv anyagok és késztermékek szennyez dése. 4.2.7 Kártev k elleni védelem A vezet ség írásos tervet köteles kidolgozni a kártev k elleni védelemre, amely az id szakos felülvizsgálatok leírását is tartalmazza. A terv hatékonyságát demonstrálni kell. A felülvizsgálandó területeket, létesítményeket és berendezéseket tartalmazó ütemtervet kell meghatározni, amely tartalmazza a vizsgálat gyakoriságát, valamint a növényvéd szereket, füstöl szereket vagy felhasznált csapdákat és a feladatokhoz kapcsolódó felel sségeket. A felhasznált növényvéd szerek, füstöl szerek vagy csapdák használatának és tárolásának követnie kell a gyártói utasítás(oka)t, egyértelm jelölést kell alkalmazni, a tárolóterületet el kell különíteni a bejöv anyagoktól és késztermékekt l, és a tevékenységeket megfelel en kell végezni, amellyel elkerülhet a bejöv anyagok és késztermékek szennyez dése. A csapdák és csalétkek elhelyezésér l térképet kell készíteni. A HACCP tervben figyelembe kell venni a kártev k befészkeléséb l vagy a növényvéd szerekb l ered szennyez dés kockázatát. A kártev k befészkelésének megel zése céljából ellen rizni kell a bomlási termékek és por mennyiségét. 19

A kártev k elleni védekezés eredményei az éves vezet i felülvizsgálat részét képezik. Amikor kártev k által okozott szennyez dés lehet sége áll fenn, a kifelé nyíló ablakokat, tet nyílásokat vagy ventilátorokat rovarhálóval kell ellátni, ha ilyenek vannak. A kifelé nyíló ajtókat használaton kívül zárva kell tartani, vagy rovarhálóval kell ellátni. 4.2.8 Hulladék ellen rzése A vállalkozó ellen rzi a hulladékot, valamint a szennyez anyagokat vagy egyéb veszélyforrásokat veszélyes mértékben tartalmazó anyagokat. A hulladékokat úgy kell eltávolítani, hogy a takarmány-alapanyagok szennyez dése elkerülhet legyen. Ahol az ilyen veszélyek megel zése szükséges: a) Az eltávolítást olyan módon kell végezni, amely megakadályozza a szennyez dést. b) A hulladékot kijelölt hulladékgy jt területeken zárt vagy fedett tartályokban kell tárolni. d) A hulladéktároló tartályokat egyértelm jelöléssel kell ellátni. e) A hulladék eltávolítását a helyi szabályoknak megfelel en kell végezni, oly módon, amely biztosítja, hogy az ne legyen hatással a berendezésekre és a takarmány-alapanyagok biztonságára. 20