György-telep fenntartható lakhatását támogató módszertan Pécs Megyei Jogú Város Pécs György-telep rehabilitáció, lakókörülmények javítása TIOP 3.2.3.A-13/1
Tartalomjegyzék Előszó... 4 1. A lakásfenntartási támogatást, valamint az adósságkezelési szolgáltatást szabályozó törvények... 5 1.1. Nemzetközi háttér... 5 1.1.1. Szociális Karta... 5 1.1.2. Az Európai Szociális Alap... 5 1.2. Hazai jogszabály környezet... 6 1.2.1. 1993. évi III. törvény... 6 1.2.1.1. Lakásfenntartási támogatás... 6 1.2.1.2. Adósságkezelési szolgáltatás... 7 1.2.2. 63/2006. kormányrendelet... 8 1.3. Piaci alapú hitelek behajtását szabályozó törvény bemutatása... 9 1.3.1. 1994. évi LIII. törvény összefoglalása... 10 1.3.1.1. A munkabérből történő levonás... 10 1.3.1.2. Ingóvégrehajtás... 11 1.3.1.3. Lefoglalható ingóságok... 12 1.3.1.4. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak... 12 2. A modellértékű hazai és nemzetközi programok ismertetése... 14 2.1. Röviden a SIMS projektről... 14 2.2. CAF módszer (Comunidades Autofinanciadas)... 15 2.3. IDA (Individual Developement Account)... 15 2.4. Esélykassza... 17 2.5. Az Ifjúságért Egyesület által megvalósított Lakáskísérési programról... 19 3. A György-telepen lakók lakhatását és adósságrendezését támogató módszerek, javaslatok... 20 3.1. György-telep bemutatása... 20 3.1.1. György-telep általános jellemzése... 20 3.1.2. A területen élő népesség demográfiai összetétele... 21 3.1.3. Lakhatás, lakókörnyezet... 22 3.1.4. A családok gazdálkodása... 23 3.1.5. Munkaerő-piaci helyzet... 23 3.2. A háztartások jelenlegi és várható gazdasági helyzete... 23 3.2.1. Bevételek... 23 3.2.2. A háztartásokat sújtó hitelek, hátralékok típusai... 24 3.2.2.1. A közszolgáltatók és a lakáskezelő felé keletkezett hátralékok... 24 3.2.2.2. Egyéb tartozások, hátralékok... 28 3.3. A telepen alkalmazható módszerek bemutatása a hátralékok kezelésére és a fenntartható lakhatás támogatásának elősegítésére... 29 3.3.1. A fenntartható háztartásmodell A telepi-módszerek... 29 3.3.1.1. A modellben alkalmazott tevékenységük és ütemezésük... 29 3.3.1.2. A jelenlegi hátralékok kezelésére alkalmazható módszerek... 31 3.3.1.2.1. Pécs Város Adósságkezelési Programja... 32 3.3.1.2.2. Egyéni esetek kezelése... 34 3.3.1.3. Utánkövetés... 37 2. Javaslatok és kockázatok... 38 2
ELŐSZÓ Jelen dokumentum a TIOP-3.2.3.A-13/1 azonosító számú (továbbiakban: infrastrukturális fejlesztési projekt) pályázat előkészítése során fenntartható lakhatást segítő adósságrendezési módszertan kidolgozását mutatja be, amely a pályázat során felújított lakások fenntartását hivatott megoldani. A módszertan kapcsolódik az ezzel a pályázattal szorosan együttműködő TÁMOP-5.3.6.-11/1 azonosító számú (továbbiakban: humánkapacitás fejlesztésre irányuló projekt) szakmai elemeihez. Jelen dokumentum elsőként a hátralék-kezelést szabályozó, nemzetközi- és hazai törvényi előírásokat ismerteti, majd a modell-értékű kezdeményezések közül mutat be néhány jó gyakorlatot, köztük egy pécsi kezdeményezést is. A módszertan másik nagy fejezete kifejezetten Pécs keleti városrészében található kiemelt szegregátumra, György-telepre koncentrál, és a rendelkezésekre álló adatok (melyek a közüzemi és a lakbér-tartozásokat tartalmazzák) alapján megoldási javaslatokat tesz a felhalmozott tartozások rendezésére, valamint a hosszú távon fenntartható lakhatást támogató célokat és tevékenységeket összegzi, mely az ott élő családok eladósodásának elkerülését, illetve az eladósodottság újratermelődésének megakadályozását segíti. 3
1. A lakásfenntartási támogatást, valamint az adósságkezelési szolgáltatást szabályozó törvények 1.1. Nemzetközi háttér: 1.1.1. Szociális Karta Az 1996-ban Strasbourgban elfogadott Módosított Szociális Karta alapvetően a szociális jogok, munkavállalói jogok köré szerveződik. Konkrétan a mélyszegénységben élők adósság/hátralékkezeléséről nem szól egyetlen ajánlás sem, de több pont kapcsolható hozzá. A 14. cikk értelmében a karta aláírói a szociális jóléti szolgáltatásokhoz való hozzáférést azzal segítik, hogy a szociális munka módszereit alkalmazva a közösség tagjait támogatják a jólét és a társadalmi fejlődés elérésében. A 16. cikk kimondja, hogy a családok szociális védelme érdekében szükségesek a szociális és családi juttatások, a megfelelő adózási megoldások, a családok lakáshoz juttatása és minden olyan intézkedés, mely előmozdítja a családok e jogának érvényesülését. A 31. cikk a lakhatáshoz való jog érvényesülésének elősegítését taglalja. A felsorolt pontok közvetve hozzájárulhatnak olyan, a szociális munka módszereivel alátámasztott adósságrendezési programok, módszerek kidolgozásához, melyeknek célja a hátralékok ledolgozásával a családok védelme, lakhatásuk további biztosítása, valamint az egyének, családok, közösségek elindulásának segítése a társadalmi jobb lét felé. 1.1.2. Az Európai Szociális Alap Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK sz. rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alap (továbbiakban ESZA) 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó feladatainak és hatályának meghatározásához az ESZA által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó különleges rendelkezéseket írja elő. Ezek alapján az ESZA a társadalmi kohézió erősítésének, a termelékenység és a versenyképesség növelésének, valamint a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés ösztönzésének szükségességével kapcsolatos közösségi prioritásokat támogatja. E téren az ESZA célja, hogy a foglalkoztatás és a foglalkoztatási lehetőségek javítása révén hozzájáruljon a gazdasági és a társadalmi kohézió erősítéséhez. Az ESZA konkrét célkitűzései között szerepel többek között a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint a hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának javítása. A főbb célkitűzések keretében tehát az ESZA támogatja az egyes tagállamok tevékenységi körébe mindazon prioritásokat, amelyek a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítését, valamint a foglalkoztatásban való fenntartható integrációjukat célozza meg. Szintén támogatja a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelmet. 4
Mindezen célok elérése érdekében az ESZA a tagállamokban ösztönzi a felelősségteljes kormányzást és a partnerségeket. Támogatását a megfelelő területi szinten kell megtervezni és végrehajtani, a nemzeti, a regionális és a helyi szint figyelembevételével, az egyes tagállamok intézményrendszerének és felépítésének megfelelően. A tagállamoknak az ESZA-támogatás előkészítése, végrehajtása és monitorozása során biztosítaniuk kell a megfelelő területi szinten a szociális partnerek bevonását, valamint más érdekelt felek részvételét és az azokkal való kellő mértékű konzultációt. 1.2. Hazai jogszabályi környezet 1.2.1. 1993. évi III. törvény A fejezet a jelenleg hatályos jogszabályok tematikus kivonatát tartalmazza. Elsőként a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény releváns fejezetei és rendelkezései kerülnek összefoglaló bemutatása. 1.2.1.1. Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Lakásfenntartási támogatás nyújtható a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Fontos azonban megjegyezni, hogy a törvény alapján különbséget kell tenni a normatív lakásfenntartási támogatás, illetve a lakásfenntartási támogatás között. A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően normatív lakásfenntartásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem 1 nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. A normatív lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Emellett a törvény előírja a támogatható lakásnagyságokat, attól függően, hogy hány személy él az adott háztartásban. Lakásfenntartási támogatásban az adósságkezelésben résztvevő személyek részesülhetnek, melynek tekintetében a fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma az irányadó. A lakásfenntartási támogatásra adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt jogosult. A 1 Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. 5
támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át. Amennyiben a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem ezt az összeget meghaladja, a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata az irányadó, azonban nem lehet kevesebb, mint 2500 forint. A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse - ház és az udvara, a kert, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása. A döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható. A 63/2006. (III. 27.) Kormány Rendelet, Egyes Ellátásokra Vonatkozó Részletes Szabályokat tartalmazó II. Fejezetében rendelkezik a Lakásfenntartási Támogatás megállapításához szükséges kérelem benyújtásának módjáról, a szükséges nyilatkozatok és igazolások köréről. Szintén fontos kitétel, hogy a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell - ha a települési önkormányzat erről az Szt. 38. (9) bekezdése alapján rendelkezett - a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről. A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják. 1.2.1.2. Adósságkezelési szolgáltatás Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhetnek azok a családok vagy személyek, akinek az adóssága meghaladja az 50 ezer forintot, vagy az adósságnak minősülő lakhatási költségek körébe sorolható tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. Szintén szolgáltatásban részesülhet az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint aki a településen elismert lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozik a közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több 6
lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), valamint a közösköltség-hátralék, az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, a lakbérhátralék, a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. Az adósságkezelési szolgáltatás során a jogosult adósságkezelési tanácsadásban, és adósságcsökkentési támogatásban részesül. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül. Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget. Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban. Az önkormányzat rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait, így különösen a helyben elismerhető lakásnagyságot és minőséget, a törvényben meghatározottak közül az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósságtípusok körét és összegük felső határát, valamint az adósságcsökkentési támogatás folyósításának módját, az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó jövedelmi és vagyoni jogosultsági feltételeket. Szintén az önkormányzat szabályozza a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítási módját, az eljárási szabályokat, az adósságkezelési tanácsadást végző intézmény által ellátandó feladatokat, az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel módját. Jelen tanulmány 3.1.1.2.1. fejezetében erről részletesen szólunk. 1.2.2. 63/2006. kormányrendelet A jelen tanulmány szempontjából szintén releváns a már fentebb említett 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet. A rendelet részét képező Általános Eljárási Szabályok és a Lakásfenntartási támogatás azon szakaszait és bekezdéseit mutatjuk be, melyek ismerete a vállalt adósságkezelési módszer kidolgozásához feltétlenül szükséges. A jelenleg hatályos a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelet, I. Fejezetében az Általános Eljárási Szabályok alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmek elbírálását a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalának, valamint a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hatáskörébe utalja. Míg az aktív korú, szociálisan rászorulók ellátása a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal munkaügyi kirendeltségének hatáskörébe tartozik. A törvényben meghatározott módon a szociális ellátás iránti kérelmeket ennek megfelelően az illetékes járási hivataloknál, illetve azok munkaügyi kirendeltségeinél kell benyújtani. 7
Ha az ellátást megállapító szerv az Szt. 10. -ának (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkezőt lehet figyelembe venni azzal a kitétellel, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget is jövedelemként kell figyelembe venni. A szociális ellátás megállapításakor szintén figyelembe kell venni, hogy a havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát. Fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés. Minden esetben azt az ingatlant kell a személy által lakottnak tekinteni, amelyben a személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen tartózkodik. A vagyoni helyzet vizsgálatakor egy ingatlant lehet lakottként figyelembe venni. A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, míg az adósságcsökkentési támogatás, valamint - az Szt. 38. -a (1) bekezdésének b) pontja szerinti - lakásfenntartási támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. A nem havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást és adósságcsökkentési támogatást a jogosultnak a lakásfenntartási kiadásokkal, illetve az adósságtörlesztéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani. 1.3. Piaci alapú hitelek behajtását szabályozó törvény bemutatása A következő alfejezet a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény rövid bemutatására vállalkozik. Az adósságkezelési módszer kidolgozásának szempontjából ugyanis feltétlenül szükséges, hogy szem előtt tartsuk, hogy a György-telepen élő családoknak nemcsak a lakhatással kapcsolatos adósságai jelentősek, de a helyi uzsora és a fogyasztói szokások következményeként a különböző hitelintézetektől felvett kölcsönök tekintetében is jelentősek az elmaradások, valamint a felhalmozott adósságok. A legtöbb esetben a helyiek az átmeneti pénzzavar, vagy az uzsorázás következtében keletkezett tartozások miatt kénytelenek személyi alapú hitelt felvenni. Szintén jellemzőek az áruhitelek, melyekhez rendszeres, nem munkából származó jövedelmek igazolásával is könnyen hozzájuthatnak, ugyanakkor a részleteket nem tudják fizetni. Ezekből adódón komoly adósságcsapdába kerülhetnek a sok esetben létminimum alatt élő családok is. Az adósságrendezés esetében mindenképp számolni kell tehát az ilyen adósságokkal, azok jogkövetkezményeivel mellyel a György-telepiek a legtöbb esetben a hitel felvételekor nincsenek tisztában -, valamint azzal is, hogy ha a jelenleg futó program segítségével sokan sikeresen munkához is jutnak az elsődleges munkaerő-piacon, a rendszeres havi jövedelemből levonható majd az adósság. Így a fennmaradó közüzemi, vagy lakbér tartozások rendezésére nem marad olyan mennyiségű összeg, melynek elvonása ne veszélyeztetné a szegénységben élők létfenntartásához feltétlenül szükséges kiadásokat. 8
1.3.1. 1994. évi LIII. törvény összefoglalása A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. E törvény keretei között minden esetben a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelésének végrehajtását, azonban a bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet. A végrehajtás csak az alábbi esetekben szüneteltethető: - az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg, - az adós meghalt - a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta - az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, - az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó 1.3.1.1. A munkabérből történő levonás Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és a felhívásnak megfelelően fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós a munkáltató megváltozása esetén az új munkáltatótól kap. A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A fennmaradó összegből a törvényben foglalt részletes szabályok szerint általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni. A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. (Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.) 9
A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előlegfizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél, de többek közt munkabérnek számít bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap. Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A letiltás alól az alábbi juttatások mentesek: - a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék, - az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, - anyasági támogatás, - a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, - az egészségkárosodásra tekintettel járó kereset-kiegészítés, az átmeneti kereset-kiegészítés, a jövedelem-kiegészítés, az átmeneti jövedelem-kiegészítés, a bányászok egészségkárosodási járadéka, - a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások, - a nevelőszülő részére a gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátásban lévő fiatal felnőtt ellátását szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék. 1.3.1.2. Ingóvégrehajtás Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja, és ilyen módon lefoglalja. Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a végrehajtó az adósnak a végrehajtható okiratot személyesen adta át, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén köteles az ingófoglalást haladéktalanul elvégezni. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 napon belül kell az ingófoglalást elvégezni. A foglalást lehetőleg az adósnak, illetőleg képviselőjének, távollétükben pedig az adóssal együtt lakó nagykorú családtagnak a jelenlétében kell elvégezni. 10
1.3.1.3. Lefoglalható ingóságok Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van. Nem lehet lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő ingóságot, ha a rajta levő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az ingóság nincs az adós tulajdonában. A végrehajtó a foglalást addig folytatja, amíg a követelés járulékaival együtt, ideértve az eljárás befejezéséig előreláthatóan felmerülő végrehajtási költséget nincs teljesen fedezve. 1.3.1.4. Végrehajtás alól mentes vagyontárgyak Nem lehet lefoglalni még az adós beleegyezésével sem azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény a végrehajtás alól mentesít. Ha a törvény a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét vagylagosan állapítja meg, a mentesség a foglalásnál jelen levő adós által kijelölt vagyontárgyra terjed ki. Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok: - az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet, - a rendszeres tanulmányok folytatásához nélkülözhetetlen eszköz, így különösen a tankönyv, tanszer, hangszer, - a szükséges ruházati cikk, felsőruházatból 3 felsőruha, 1 télikabát, 1 felöltő, 3 pár lábbeli, - a szükséges ágynemű: személyenként 1 készlet a hozzávaló 2 huzattal, - az adós háztartásához tartozók számának megfelelően szükséges bútor, legfeljebb 3 asztal és 3 szekrény vagy azonos célt szolgáló más bútor, személyenként 1 ágy vagy más fekvőhely és 1 szék vagy más ülőbútor, - a szükséges fűtő- és világító eszköz, - az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép, - az adós háztartásához tartozó kiskorú gyermek által használt jellegénél fogva gyermekek részére szolgáló tárgy, - az adós és a háztartásához tartozók részére 1 hónapra szükséges élelmiszer és 3 hónapra szükséges tüzelőanyag, Nem mentes azonban végrehajtás alól az fentebbi felsorolásban szereplő olyan vagyontárgy, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű. Az arany, platina, ezüst, továbbá fizetőeszköz lefoglalásakor a végrehajtó az értéket magához veszi, a lefoglalt külföldi pénzt a foglalást követő munkanapon a végrehajtói letéti számlára befizeti. Ugyanígy kell eljárni, ha az adós külföldi pénznemben fizeti meg a végrehajtónak a tartozást. Készpénz lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt készpénzt magához veszi, és a foglalást követő munkanapon befizeti a végrehajtói letéti számlára. Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve 11
a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a lefoglalt gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól. 12
2. A modellértékű hazai és nemzetközi programok ismertetése Tanulmányunkban az Autonómia Alapítvány több adósságkezelési projektjét mutatjuk be, valamint az Ifjúságért Egyesület lakáskísérési módszerébe ágyazott hátralékkezelést a már hatályon kívül lévő Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2005. (11.29.) sz. rendelete a Lakáskísérési programról alapján. Ismereteket szereztünk Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése által jóváhagyott Lakáshatási jogviszonyok rendezésére irányuló programról is (Pécs, Keleti városrész, György-telep). Elsőként az Autonómia Alapítvány, úgynevezett SIMS projekt keretein belül megvalósított három különböző pénzügyi, oktatási és fejlesztési módszerei kerülnek bemutatásra. A három kipróbált és összehasonlított módszer közül nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett Esélykassza program, tekintve, hogy jelen tanulmányunkban György-telepre sikeresen alkalmazható modelleket keresünk, és leginkább ez a program segíthetne a megfelelő partnerek és a helyi intézmények támogatása esetén a mélyszegénységben élők helyzetén. 2.1. Röviden a SIMS projektről A projekt célja négy Európai Uniós tagországban olyan társadalmi innovációk kifejlesztése és értékelése, melyek hatékonyan küzdenek a társadalmi- és szociális kirekesztettség ellen. Ennek érdekében a megvalósítók olyan programok kidolgozására vállalkoztak, amelyek a kitűzött célt kis összegű megtakarítások népszerűsítése és gyakorlatban való alkalmazása útján valósítják meg. Előre kell azonban bocsátani tekintve, hogy a legfőbb célcsoport a mélyszegénységben élő családok köre, nem számíthatunk olyan összegű megtakarításokra, amelyek jelentősen csökkentenék a háztartások adósságállományát, a program leghasznosabb elemének a pénzügyi képzés, a pénzügyi tudatosság növelése, valamint a lehetséges résztvevő kulcsszereplők (állami szervek, helyi önkormányzati szereplők, civil szervezetek, pénzügyi szolgáltatók) közötti együttműködés erősítése bizonyult. Emellett a program megvalósítói fontos lépéseket tettek annak érdekében, hogy érzékenyítsék a döntéshozókat a téma iránt, valamint olyan információkhoz juttassák a politikai döntéshozókat, amelyek ismeretében nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a pénzügyi tudatosság előmozdítására, amely a társadalmi integráció egyik fontos eszköze lehet. Mindezen célokat és lehetőségeket szem előtt tartva a 12 hónapos időtartamú kísérleti projektek minden esetben az adott tagország gazdasági és társadalmi kontextusába illeszkedve, valamint a helyi résztvevő intézmények és szolgáltatók együttműködési hajlandóságának figyelembe vételével kerültek kidolgozásra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy bármely program sikeressége nemcsak a célcsoport motiválhatóságától, de a helyi kulcsszereplők részvételétől és kondicionálhatóságától is erőteljesen függ. Magyarországon ennek megfelelően az Autonómia Alapítvány a SIMS projekten belül három különböző pénzügyi, oktatási és fejlesztési módszert tesztelt és hasonlított össze. 13
2.2. CAF Módszer (Comunidades Autofinanciadas) 2 A résztvevők csoportot alakítanak, amely egy mentor koordinálásával és segítségével kel életre. A mentorok olyan helyi, elismert, és a közösség tagjai által is megbecsült emberek, akik tagként is részt vesznek a csoport működésében. A csoporttagok egy zárt pénzügyi közösséget alakítanak, melyben megtakarításaikkal közös tőkét halmoznak fel, és a saját alapszabályuknak megfelelő módon közös hitelkeretet hoznak létre. A csoport működése során ebből az összegből kis összegű kölcsönöket vehet fel, melyet kizárólag beruházási célokra fordíthat. A kölcsönügyletek nem folyósíthatóak a csoporthoz nem tartózók számára. Mivel a csoporttagok egymásra vannak utalva a pénzügyi sikeresség tekintetében, a CAF módszer erős közösségi összetartást alakít ki a csoporttagok körében. Emellett a programot kísérő pénzügyi képzés elméleti alapjait az alapszabály rögzítése és betartása következtében a résztvevők gyakorlatba is átültetik, így elsajátítják a pénzügyi tervezés és gazdálkodás módszereit, tudatosabbá válik a tagok háztartásának kiadási és bevételi oldala is, fogyasztói döntéseik. Fontos leszögezni, hogy a CAF modell nem segíthet abban, hogy egy tag sikeres vállalkozást indítson, vagy pénzügyi helyzetében radikális változás álljon be. A hangsúly sokkal inkább az önszerveződő közösségen, és a kiegyensúlyozottabb anyagi helyzet megteremtésén van, és azon, hogy az emberek megtapasztalják egy közösség segítő erejét. Ez azért fontos, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes szegregátumokban - a közvéleménnyel ellentétben - nagy a széthúzás, sok a konfliktus, az emberek nem segítik egymást. Ha a többségi társadalom mai helyzetét nézzük, a gazdasági válság, az adósságcsapdák, a munkanélküliség ugyanakkora veszélyt jelent az alacsony jövedelmű, kevésbé szakképzett emberek körében, azonban az összefogás, a kapcsolati tőke, és a közös érdekérvényesítés lehetősége sok esetben segítheti a bajba jutott családokat. Az alacsony jövedelmű többségében cigány/roma háztartások területi koncentrációja, a szegregáció és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya egyértelműen indokolják ennek a módszernek a kipróbálását. A módszer segíthet abban, hogy az egy területen, azonos életkörülmények közt élő, egymást ismerő emberek olyan meghatározott céllal alakuló közösségeket formáljanak, melynek közös szabályrendszerét kötelező erejűnek érzik magukra nézve. Emellett létrehozhatnak egy olyan zárt rendszert, melynek nem az anyagi haszonszerzés a célja, és nem teszi lehetővé a pénz kiés beáramlását, ugyanakkor szabályokban rögzített módon segíthet az átmeneti pénzzavarban, és a megbízható közösség megtapasztalása által is elkerülhető lesz az uzsora, melyek a kamatok következtében nagy terhet jelent az adósságcsapdába került emberek számára. 2.3. IDA (Individual Developement Account) 3 Az IDA egy négy éves (2008-2012), kiegészítő támogatással egybekötött megtakarítási program. A program célja, hogy segítse a programban résztvevőket egyéni gazdasági céljaik elérésében, valamint fejleszti pénzügyi ismereteiket és készségeiket. A program hozzásegítette a korlátozott pénzügyi eszközökkel rendelkező alacsony jövedelmű embereket a pénzügyi tudatosság kialakításához, olyan készségek elsajátításával, mint az egyénileg kitűzött célok elérése, a rendszeres megtakarítás megvalósítása, valamint a vagyoni 2 3 Önfinanszírozó Közösségek Egyéni Megtakarítási Számla 14
kiegészítés. Az IDA program mindezen célok elérése érdekében pénzügyi tudatosság fejlesztésével, egyéni esetkezeléssel, építési szaktanácsadással segítette az ügyfeleket. A résztvevők a program ideje alatt a saját bankszámlájukon havi rendszerességgel előtakarékoskodnak. A megfelelő partnerszervezetek bevonásával (Mikrohitel Zrt., Levi Strauss Foundation, Soros Economic Develpoement Fund) a megtakarításnak megfelelő összegű támogatásban részesültek mindazok a kliensek, akik végigcsinálták a programot. Az egyéni és a kiegészítő támogatás összege kizárólag lakhatási, illetve olyan célokra fordítható, amely segít stabilizálni a háztartást. A módszer legfőbb célja tehát, hogy az alacsony jövedelmű háztartások körében javuljanak a gyenge lakhatási körülmények és ezen keresztül a háztartások életkörülményei is. Ezen kívül ez a program is pénzügyi tréningekkel egészül ki, amelyről a tapasztalatok alapján elmondható, hogy sokszor olyanok is jelentkeznek és hasznosnak minősítik, akik egyébként nem kívánnak az előtakarékossági programban részt venni. A képzés fontos eleme az energiahatékonyság növelése, olyan tudással és eszközökkel, amelyek reálisan alkalmazhatóak a célcsoport körében is. A program legfőbb szakaszai: 1. Előkészítő szakasz a partner szervezetek és helyi önkormányzatok felkutatása és a szükséges együttműködési szerződések megkötése. 2. A helyi tanácsadók felkészítése. 3. A jelentkezők összegyűjtése, kliens-profilok elkészítése. 4. A házak állapotának felmérése. 5. A program résztvevőinek kiválasztása a rendelkezésre álló adatok és a partnerszervezetek döntései alapján. 6. Pénzügyi terv elkészítése minden résztvevő számára. 7. Maximum 6 hónap alatt a saját bankszámlán történő előtakarékosság megkezdése. 8. Pénzügyi képzések pénzügyi tervezés a felújításhoz, általános szociális helyzet és elérhető szociális szolgáltatások, adósságcsapda kikerülése. 9. Energiahatékonysági képzés. 10. Mentorálás. 11. A kiegészítő támogatás vagy hitel utalása a résztvevő bankszámlájára a programot sikeresen befejezők adott esetben nemcsak a megtakarításnak megfelelő támogatásra, hanem a támogatással kiegészített összeg kétszeresének megfelelő hitel felvételére is jogosultak. 12. Felújítási szakasz. 13. Hitelek visszafizetése. 14. Programértékelés. A program egyik legfőbb tapasztalata, hogy csak olyan településeken lehet sikeres, ahol a helyi vezetőkkel együttműködve valósul meg. Szintén kihívást jelentett a résztvevők toborzása, és a helyi önkormányzatok fenntartásai. Mivel a célcsoport tagjainak jövedelme rendkívül változékony, a programban is flexibilis megtakarítási gyakorlatot kell kidolgozni. A programba elsősorban olyan alacsony iskolai végzettségű nők léptek be, akik háztartásában legalább a családfő rendelkezett rendszeres, vagy alkalmi munkákból származó jövedelemmel. Tekintve, hogy a pénzügyi képzéssel kapcsolatos érdeklődés rendkívül magas volt, nemcsak a programban résztvevők, hanem a területen élők körében is, a trénerek több ponton is kiegészítették a képzést, és annak részévé tették az egyéni esetkezelést, illetve az egyéni adósságkezelési konzultációt. Míg a képzés nem segítette hozzá az embereket a bevételek 15
növekedéséhez, a háztartási költség-szerkezetben, kiadásaik eloszlásában jelentős segítséget jelentett. 2.4. Esélykassza Az Esélykassza program György-telep szempontjából is fontos és alkalmazható elemeket tartalmaz, mert egy olyan alternatív más országokban már működő, mikrofinanszírozási módszer modellértékűvé emelésére, és annak magyarországi viszonyoknak megfelelő átalakítására tesz kísérletet, amelynek célcsoportjába azok a mélyszegénységben élő nagycsaládosok tartoznak, akik a társadalom peremén, abból kiszorítva próbálnak boldogulni. A program olyan családoknak kíván segítséget nyújtani, akiknek alacsony a jövedelme, és a szociális transzferek ellenére sem érik el a létminimum szintjét a családon belüli egy főre eső bevétel tekintetében. Ennek legfőbb oka, hogy az ide sorolható, túlnyomórészt cigány/roma háztartások aktív korú tagjai nem rendelkeznek rendszeres, nem segélyekből származó jövedelemmel, mert alacsony iskolai végzettségük és így szakképzetlenségük miatt kiszorulnak az elsődleges munkaerőpiacról. Az alkalmi munkavállalások, és a hosszabbrövidebb munkaviszonyok nem eredményezik jövedelmi viszonyaik ugrásszerű javulását. Ezért továbbra is szociális transzferekből elsősorban családi pótlékból, valamint a helyi önkormányzatok által biztosított juttatásokból fedezik mindennapi szükségleteiket. Fontos megemlíteni, hogy az ilyen háztartások esetében a kiadások legnagyobb részét élelmiszerre fordítják, míg a kiadások következő csoportja a lakásfenntartási költségeket foglalja magában, ahol azonban épp az alacsony jövedelmek következtében, mind a lakbér, mind a rezsiköltségek tekintetében jelentős az elmaradás, és a felhalmozott adósság, elsősorban a helyi szolgáltatók és az önkormányzati bérlakást biztosító helyi önkormányzatok felé. Ezért az önkormányzatok számára is indokolt és szükségszerű egy olyan komplex adósságkezelő program kidolgozása, amelyet az érintett területek lakóival és a háztartások tagjaival együtt valósít meg. Fontos megjegyezni, hogy mivel az érintett hátrányos helyzetű családok jövedelme a mindennapi megélhetésre sem elégséges, egy megtakarítási programtól is csak korlátozott sikerek várhatóak. A cél sokkal inkább az, hogy hosszútávon elősegítsük a gazdasági életbe való integrálódást, és javítsuk a makrogazdasági egyensúlyt. Rövidtávon pedig olyan fogyasztói kultúra, és alapszintű pénzügyi iskolázottság magjait szórhatjuk el, amelyek egy életképesebb, nem segélyeken felnövő generáció számára példaértékűek lehetnek. Pragmatikusabb cél pedig, hogy az eddig sikeresnek mondható minimális megtakarításokkal csökkenhet az uzsorától való függőség, és nő az esélye az adósságcsapdából való kikerülésnek. Az Esélykassza modell 1. csoportalakítás: A cél, olyan 5-12 fős csoportok kialakítása, amelynek tagjai alkalmasak és hajlandóak egy hosszú távú együttműködés keretein belül, egy helyi, általuk választott csoportvezető irányításával minimális megtakarítás felhalmozására, és annak egy letéti számlára történő elhelyezésére. A csoportok alakításánál fontos lépés a jelentkezők szavazása. Ily módon csak az lehet tag, aki megkapja a szavazók kétharmadának megfelelő szavazatot a szavazás névtelenül történik. Ez garantálja, hogy a csoportba olyan tagok kerüljenek be, akik már ismerik egymást, így az egymás iránti bizalom kialakítása is egyszerűbb, valamint az esetleges 16
lemorzsolódás esélye is kisebb. Azonban fontos kitétel, hogy a csoportokba nem léphetnek be közös háztartásban élő személyek. Ezt követően szintén alapvető fontosságú, hogy a csoport egy erős, és a program iránt elkötelezett, közöttük élő, és elfogadott vezetőt válasszon. 2. Kötelező megtakarítás: A hitelhez jutás feltétele a meghatározott (5-6 hónap közötti) idejű előtakarékosság. A tapasztalatok az mutatják, hogy a legtöbb csoport havi ötezer forintos összeget határozott meg. A csoportok vezetői készpénzben gyűjtik össze a havi megtakarításokat, és egy letéti számlára helyezik. A megtakarítások után kamatot fizetünk, ennek összegét minden hónapban ki kell számítani, és közölni az ügyféllel, jóváírásra azonban csak abban az esetben kerül sor, ha az ügyfél kilép a programból. Azoknak, akik azért lépnek ki a programból, mert nem teljesítették a megtakarítást, vagy a csoport oszlik fel, kamatot nem lehet jóváírni. A félrerakott hiteltőkét az Autonómia Alapítvány minden esetben kiegészítette. Az így felhalmozott megtakarításból a csoport eldöntheti, hogy mely tagok számára hitelez. Így az esetlegesen felmerülő, előre nem látott költségek, vagy más vészhelyzet esetén a csoport tagjai egymáshoz, és nem uzsoráshoz fordulnak majd. Természetesen a kapott hitelt a meghatározott feltételeknek megfelelően vissza kell fizetni. 3. Pénzügyi képzés: A program másik fontos eleme a mentorok által végzett pénzügyi képzés. Ennek célja, hogy alapszintű pénzügyi ismeretek hiányát orvosolják, és motiválják a csapatokat, segítsék őket a célmeghatározásban és a szerzett ismeretek rendszerezésében. Fontos, hogy ezáltal a háztartások gazdálkodása is tudatosabbá válik, a kiadásokon belüli értékhierarchia módosulhat. Az Esélykassza program önmagában nem nyújthat megoldást egyetlen elmaradott terület és háztartás adósság-problémájára sem. A helyi intézmények, szolgáltatók és szervezetek adósságcsökkentő programjaival kiegészítve, és beépítve a hatékonyság egyik legfőbb záloga lehet. Bár az így keletkezett megtakarítások nem jelentősek, arra alkalmasak, hogy nem várt kiadások esetén ne kelljen az uzsorások szolgáltatását igénybe venni. Szintén alkalmas lehet egy adott épület energiahatékonyságának növelése érdekében elvégzett kisebb munkálatok finanszírozására. A fentebb is leírt hossztávú célok, a program közösség- és szemléletformáló hatása, a csoport tagjainak fegyelmezettebbé és tudatosabbá válása, valamint a pozitív példamutatás miatt, kitűnő eleme lehetne egy komplex, a helyi önkormányzatok által kezdeményezett és támogatott adósságcsökkentő projektnek. Szintén fontos megemlíteni, hogy azon támogatások és programok, amelyek a cigány/roma közösségek lakhatási körülményeit és életszínvonalát hívatottak jobbá tenni, nem szabad, hogy egyoldalú, kizárólag rövidtávon működő segítségnyújtásban merüljenek ki. A cigány/roma közösségek erősítését, az egészséges énkép és identitástudat, valamint a társadalmi szerepvállalás kialakulását is egy olyan modell megvalósítása segítheti elő, mely a mélyszegénységben élőket partnerként kezeli, és a kapott segítség fejében a lehetőségeikhez mérten elvár, a kölcsönösség elvére és a saját sorsért való tevékeny életvezetésre tanít. Mindez még kihívásnak tekinthető a mostani aktív korú roma lakosság tekintetében, de a részeredmények és a minimális fejlődések is példaértékűek, ezért hosszútávon a felnövekvő generációk érdekeit szolgálja. Éppen ezért a lakás-program esetében is indokolt volna, hogy ezt az elvet erősítve, ha csak minimális megtakarítással is, de valamiképp hozzájárulnának a jobb életkörülmények megteremtéséhez. 17
2.5. Az Ifjúságért Egyesület által megvalósított Lakáskísérési programról Az Ifjúságért Egyesület hátralékkezelési programjának hátterét Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2005. (11.29.)sz. rendelete a Lakáskísérési programról adta. A program rendkívül nagy előnye volt, hogy a lakáskísérési program pénzügyi fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében biztosította. Mindemellett azoknak is lehetősége volt bekerülni, akik a családsegítő szolgálatban működtetett adósságkezelési programba valamilyen kritérium miatt nem tudtak bekapcsolódni pl. magasabb volt a tartozásuk mértéke, mint a programba belépési küszöb felső határa. A program az önkormányzat tulajdonában lévő szociális bérlakások szociálisan rászoruló bérlőjére, használójára, és a vele jogszerűen együttlakó nagykorú személyekre terjedt ki. A lakáskísérési program időtartama maximum 3 év. A program bekerülési feltétele az egyéni lakáskísérési szerződés megkötése és az abban vállaltak rendszeres betartása volt. A szerződés önhibából való megszegése (pl. három alkalommal megszegi azt, vagy az önrészt illetve a havi lakásfenntartási költségeket három alkalommal nem fizeti vagy elköltözik az önkormányzati bérleményből) a programból való kizárást vonta maga után. A program sikerességének alapja a szoros családkísérés a szociális munka eszközeinek használatával, az életvezetési, háztartástani és adósságkezelésre vonatkozó tanácsadások gyakorisága, valamint az önsegítő csoportok szervezése és a lakhatással összefüggő egyéb civil kezdeményezések elősegítése, támogatása. Az adósságcsökkentéshez a program is hozzájárult havi hátralékcsökkentési pénzbeli támogatás nyújtásával, melyet nem az adós kapott meg, hanem az adósságkövetelés jogosultjai számára utalt az önkormányzat. A program sikeressége érdekében minden érintett fél együttműködése szükséges és feltétlen volt, így nemcsak a program megvalósítója valamint az adóssággal rendelkezők működtek együtt, hanem a közszolgáltatók és az önkormányzat is. 18
3. A György-telepen lakók lakhatását és adósságrendezését támogató módszerek, javaslatok 3.1. György-telep bemutatása 4 Pécs város szegregátumai az Integrált Városfejlesztési Stratégiához (IVS) 2008-ban elkészült Antiszegregációs Tervben kerültek kijelölésre. A területek lehatárolása a 2001. évi KSH Népszámlálás adatai, valamint az antiszegregációs szakértők és a városvezetés véleményei alapján történt meg a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott módszertan és szegregációs mutató segítségével. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, továbbá a terület népességszáma magasabb, mint 50 fő. Szegregálódó területnek minősül az a lakóövezet, ahol a szegregációs mutató értéke 40 és 50% közötti, és/vagy a terület népességszáma nem éri el az 50 főt. A felülvizsgált pécsi IVS alapján a városban öt szegregátum (és további három szegregálódó terület) került lehatárolásra, amelyek egyike Szabolcsi (Hősök tere és környéke) szegregátum: Komlói út a Gorkíj utcáig Tűzoltó utca Kolónia utca Baltika utca Török I. utca Bánya utca mindkét oldala - Belterülethatár György-akna térsége. Jelen dokumentum vizsgált területe a város északkeleti részén elhelyezkedő, a völgyben meghúzódó Györgytelep. 3.1.1. György-telep általános jellemzése A György-telepi bányászkolóniába a 70-es évektől kezdődően kezdték betelepíteni azokat a romákat, akik a Mecseken az erdei cigánytelepeken éltek. Abban az időben ezek voltak a városi lakásállomány legrosszabb lakásai, ez volt a város legalacsonyabb presztízsű negyede. Bizonyos településszerkezeti egységeken a mai napig nem végeztek komolyabb felújítási, karbantartási munkálatokat, így György-telepen erőteljes slumosodási folyamat kezdődött el. Ez magával vonzotta a Meszesi lakótelep leértékelődését is, a lakosság elszegényedése miatt belső migrációs folyamatok indultak a városon belül, a magasabb presztízsű lakosság a város frekventáltabb részére költözött, és egyúttal megindult az elszegényedett lakosság kiköltözése a keleti városrészbe. 3.1.2. A területen élő népesség demográfiai összetétele György-telepen jelenlegi adataink alapján 32 család lakik. Ebből a felmérésben résztvevő lakosság száma: 104 fő, a háztartások száma: 32. Összesen 57 fő 18 év feletti lakossal készítettek részletes vizsgálatot, elsősorban egészségügyi és motivációs kérdésekben. A telepen a lakosság átlagéletkora: 25,27 év. Jellemzően fiatal felnőttek által lakott terület, ahol sok gyermek él. A nemek megoszlását tekintve 52 nő és 50 férfi lakik az érintett területen. A válaszadó családok 52%-a vallotta roma származásúnak magát. 4 A terület bemutatásához az elmúlt időszakban több anyag is készült. 2012 márciusában a TÁMOP 5.3.6. pályázathoz kérdőíves vizsgálat zajlott György-telepen (eredményei a Közösségi Beavatkozás terv 3. fejezetében olvashatók / Szükségletfelmérés) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület vezetésével, az ENSZ Fejlesztési Programjának keretében pedig kérdőíves vizsgálat és stratégia-alkotás folyt ( Pécs a befogadó város küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen címmel) 2012 novemberétől. E két hivatkozott dokumentum eredményeit használjuk fel a fejezet elkészítése kapcsán. 19
A 0-2 év közötti gyermekek száma viszonylag magas, 16 fő. A gyermekeket rendszeresen látja a védőnő. Az óvodáskorúak száma 7 fő, a szülők elmondása szerint a gyermekek rendszeresen járnak óvodába. A Hősök terei óvodába 5 gyermek jár, a Frankel Leó utcába 2 fő. A szülők 62%-a szerint nagyon jó a kapcsolatuk az óvónőkkel. Általános iskolába 11 gyermek jár, a szülők (egy kivétellel) állították, hogy a gyermek rendszeresen jár iskolába. Öt fő a Török István utcai iskolába, hat fő a Budai-Városkapu Iskolába. Az Éltes Mátyás speciális iskolába két gyermek jár. A 15-18 éves korosztályból egy fő jár a Kodály Zoltán Gimnáziumba, egy fiatal jár Szentlőrincre és egy pedig a pécsváradi szakközépiskolába. 8 általánosnál kevesebb 12 fő 18,5% 8 általános/9-10 osztály 37 fő 56,9% OKJ-s szakképzés 1 fő 1,5% szakmunkásképző 12 fő 18,5% szakközépiskola 2 fő 3,1% felsőfokú szakképesítés 1 fő 1,5% összesen 65 fő 100% 1. táblázat: 15 és 59 év közötti lakosság iskolai végzettsége (N=65) Nagyon magas a legfeljebb nyolc osztályt végzettek aránya (75,4%), mely utal a telepen lévő munkanélküliség nagyságára is. Csupán egy főnek van felsőfokú szakképesítése. 3.1.3. Lakhatás, lakókörnyezet 1. kép: Lépcsősor a Hősök teréről György-telepre 2. kép: Lakóháztömb A Hősök teréről gyalogosan egy hosszú lépcsősoron lehet lejutni a György-telepi kolóniába. A telepet a túlsó oldalon már a mecseki övezet határolja. A telepet a házak és járdák kivételével sűrű aljnövényzet takarja. Utoljára 2011-ben történt komolyabb bozótirtás, a növényzet azóta ismét benőtte a telepet. 20