PETRIVENTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

PETRIVENTE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

Csodálattal tölt el engem a természet, Bár nem minden évszak vonzza lelkemet. Búra hangol a tél sívó pusztasága, Míg örömre gyújt a zengő kikelet. Ámde, még a tél is, ha itthon borul rám, Idegen tavasznál kedvesebb nekem, Mert én a hazámat, a világnál is jobban szeretem! (Jakab Ödön) 1

Tartalomjegyzék Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezető... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja... 11 A HEP helyzetelemző részének célja... 12 A HEP IT célja... 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 33 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 43 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 48 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 54 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és non-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 60 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 61 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 61 1. A HEP IT részletei... 62 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 62 A beavatkozások megvalósítói... 63 Jövőképünk... 65 A gazdasági program stratégiai prioritásai... 65 Fejlesztési elképzelések... 66 2. Összegző táblázat A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 69 3. Megvalósítás... 81 A megvalósítás előkészítése... 81 A megvalósítás folyamata... 81 Monitoring és visszacsatolás... 81 Nyilvánosság... 82 Érvényesülés, módosítás... 83 4. Elfogadás módja és dátuma... 84 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezető Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió Anti diszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlő bánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság). A törvény 31. -a értelmében Petrivente Községi Önkormányzat az alábbiakban dolgozza ki Helyi Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban: HEP): A HEP célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. A HEP-nek a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Petrivente Községi Önkormányzat célja, hogy Petrivente olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlőbánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A HEP kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. 3

A HEP egyes, hátrányos helyzetű csoportok feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, így különösen: - az óvodai és iskolai nevelés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő eséllyel történő hozzáférés biztosítása; - munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; - a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, foglalkoztatási esélyeik javítása; - a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése; - a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése érdekében. A HEP a vonatkozó jogszabályi előírásokra, és az Európai Unió ajánlásaira tekintettel készült. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Petrivente község problémáit, lehetőségeit. Az elemzés öt területre koncentrál: lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, óvodai iskolai nevelés, szociális- és közszolgáltatások. 4

Település bemutatása Vente alakkal először 1321-ben találkozunk településrészként, földesura Kőszegi Kokas Miklós volt, akitől hűtlenség miatt elkobozták, majd Osl Lőrinc kapta adományul, Károly Róbert királytól. A XV. és a XVI. században birtokosként említik a népes Vente családot, majd a XIX. század közepén nagy major volt a településen, 126 urasági alkalmazott dolgozott itt. A lakosság java része horvát anyanyelvű volt. Petri első ismert írásos említése 1313-ből ismert Bekcsényi Simon bán fiának birtokaként. Egyházas, népes falu volt, nemesi kúria állt benne. 1548-ban és 1566-ban a török teljesen elpusztította, kápolnáját is felégette, de ismételten újjáépült. 1870-ben 452 lakosból 40 tudott írni és olvasni, a lakosság döntő többsége horvát anyanyelvű volt, a nehéz gazdasági viszonyok miatt az 1880- as években sok volt a kivándorló. 1892-től egyesült a két település, a község neve Petrivente lett. A 20-as évek végén két tanterem és tanítólakás épült a faluban, osztatlan községi iskola jött létre, a 40-es évek végén hatosztályos, részben osztott iskola működött itt, majd 1959-ben megépült az új iskola is, de a 66-os körzetesítés során a felső tagozatos diákok Becsehelyen tanultak tovább, majd a 75-ös évektől teljesen megszűnt az alapfokú oktatás a községben. Nevelési-oktatási intézményként a 70-es évek elején megvalósult egy 25 férőhelyes óvoda, belső játszótérrel, melynek tetőszerkezetét az Önkormányzat 2009-ben újította fel. Sajnos a községet is mint országos tendenciaként megfigyelhető az elöregedés veszélyezteti, a születendő gyermekek száma évről évre egyre csökken, így óvodánkat is be kellett zárnunk, a kisgyermekek Becsehelyen részesülnek óvodai nevelésben. Jelenleg az Önkormányzat a volt óvoda épületét hasznosításra kínálja, melyben elsődleges prioritást élvez a munkahelyteremtés, a helyi munkaerő bevonása. 5

A 60-as évek elején építettük a község művelődési házát, melyet azóta többször felújítottunk. 1953-tól van villany, 1984-ben épült ki a vezetékes ivóvíz hálózat, 1994-95 között gáz és szennyvízhálózat épült. 2011-ben sikeres LEADER pályázatnak köszönhetően megvalósulhatott a kultúrház hőszigetelése, melynek során a külső falak hőszigetelő rendszerrel lettek ellátva, valamint az elhasználódott fa ablakokat korszerű mutatókkal rendelkező, műanyag nyílászárókra cseréltük. A kultúrház környezete is megszépült, a bejárat térkövezése, valamint fizikai akadálymentesítése valósult meg, így a községben élő, mozgásukban korlátozottak, valamint az idősek is élvezetik a kultúrházban megtartott rendezvényeket, aktívan részt vehetnek az Idősek Napján, Farsangi mulatságon, Anyák Napi műsoron, Mindenki Karácsonyán, de az itt tartott falugyűléseket is rendszeresen látogathatják. Petriventén teljes az infrastruktúra, a háztartások mindegyike rendelkezik villannyal, a gázbekötések aránya meghaladja a 80%-ot, a víz- és csatornahálózat kiépítésével a háztartások rácsatlakozása 90%-os. A kábeltévé, valamint a telefon és internet kiépítésével a lakosok az informális csatornákhoz is teljes körűen hozzáférhetnek. Önkormányzatunk egy sikeres EU pályázat során, közel 60 millió forintos beruházással rekonstruálta a meglévő csapadékvíz-elvezető rendszert, melynek folyamatos tisztítása, fenntarthatósága a lakosság bevonásával, a közfoglalkoztatásban résztvevőkkel közösen valósul meg. Községünk a sportolási tevékenységek közül prioritásként kezeli a futballt, melyet a helyi fiatalok összefogásával és bevonásával működő Sportegyesület szervez meg kiválóan. Infrastrukturális háttérét Önkormányzatunk egy sportcentrum felépítésével, rendszeres karbantartásával biztosítja, melyben helyet foglal egy újonnan felújított 6

sportöltöző, egy körbekerített aszfaltos kézi- és kosárlabda pálya, valamint egy labdarúgópálya, kilátóval. A kisebb gyermekekről sem feledkezve meg, a sportcentrum közvetlen közelében helyezkedik el a 2000-ben épült játszótér, mely korszerűsített, EU szabványoknak megfelelő. A játszóteret térben követi, és az egységes településképet alakítja ki egy szabadtéri színpad, valamint egy Millenniumi Emlékpark a Három Királyok Szoborcsoporttal, melyet gyönyörű park vesz körül. 2005 évben megépült a község Teleháza és Roma Közösségi Háza, a roma kisebbség integrációjának minél hatékonyabb elősegítése érdekében. A következő évben felújításra és bővítésre került a Polgármesteri Hivatal épülete, mely egy tetőteret kapott, kibővült egy orvosi rendelővel és váróval, valamint megtörtént az akadálymentesítése is. 2010-ben került sor a Templom-kápolna külső-belső teljes felújítására, melyet a Szombathelyi Egyházmegye anyagi támogatásban is részesített, valamint a helyi hívők anyagi és társadalmi munka hozzájárulásával készülhetett el a terveknek megfelelően. Az Önkormányzat ezzel egyidejűleg a Teleház külső felújítását végezte az egységes külső megjelenés érdekében. Községünk hírnevét öregbítik a Petrivente Virágai Hagyományőrző Egyesület tagjai által előadott elsősorban helyi horvát népi dalok, táncok, melyeket egyre szélesebb körben ismerhetnek meg a környező települések lakói, de számos nagyobb volumenű megmérettetésen is kiváló eredménnyel szerepeltek, sőt testvértelepülésünkkel, a horvátországi Ivanovec-cel való kulturális együttműködés során is vendégszerepeltek már. Körjegyzőséget alkotunk két másik horvát ajkú településsel, Semjénháza és Molnári községekkel. Az igazgatási tevékenységen túlmenően együttműködésünk kiterjed közös pályázatok megvalósítására, kulturális együttműködésünk révén a települések szoros kötődést jelentenek a horvát hagyományok, identitás ápolásában, továbbadásában is, melyben kiemelkedő tevékenységet folytatnak a településeken működő Horvát Nemzetiségi Önkormányzatok is. 7

Jövőképünkben kiemelkedő jelentőséggel bír a község élhetőbbé, a településkép egységessé, teljessé tétele, a fiatalok megtartása, ide vonzása, vállalkozásbarát környezet kialakítása, ezzel a helyi munkahely-teremtés elősegítése, a sportolási kulturális tevékenységek körének kibővítése, színvonalas rendezvények megtartása, a település közbiztonságának javítása. A település helyzetét bemutató általános adatok 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 420 2008 402 96% 2009 389 97% 2010 388 100% 2011 373 96% 430 420 410 400 390 380 370 360 350 340 Lakónépesség 330 2012 366 98% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépesség alakulás 2007-től 2012-ig folyamatos csökkenést mutat. Néhány év alatt 54 fővel csökkent Petrivente lakónépessége. Ennek oka lehet az elvándorláson túl, az elhalálozás növekedése. 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 0 0-2 évesek 0-14 éves 13 23 36 36% 64% 15-17 éves 7 12 19 37% 63% 18-59 éves 103 112 215 48% 52% 60-64 éves 18 15 33 55% 45% 65 év feletti 53 24 77 69% 31% 8

65 év feletti 27% Állandó népesség 0-14 éves - nők 7% 15-17 éves 4% 60-64 éves 8% 65 év Állandó feletti népesség - 0-14 férfiak éves 13% 12% 15-17 éves 6% 60-64 éves 9% A településen a munkaképes lakosság dominál. Az arányokat tekintve a 18-59 éves korcsoportban a nők aránya alacsonyabb, mint a férfiaké. Viszont a 65 éven felüli nők aránya magasabb, mint a 65 év feletti férfiaké. Az egész országra jellemző, hogy férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél. A lakosság korszerinti megoszlása azt jelzi, hogy magas az aktív lakosok száma, a 65 éven felüliek száma csökkenő tendenciát mutat. Ezt támasztja alá a következő táblázat is. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 76 72 105,6% 2008 73 51 143,1% 2009 72 48 150,0% 2010 74 50 148,0% 2011 77 45 171,1% 2012 77 36 213,9% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 18-59 éves 53% 18-59 éves 61% 250,0% Öregedési index (%) 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 10 9 1 2009 13 8 5 2010 16 7 9 2011 16 19-3 2012 11 12-1 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 9

10 8 6 4 2 0-2 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarországon jellemző népesség csökkenő tendencia a rendszerváltást követően a községünkre is jellemző. Míg 2010-ben magas volt a településről elvándoroltak száma, addig 2011-2012-ben a bevándorlás volt a jellemző. -4 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) 2008 4 6-2 2009 1 4-3 2010 5 6-1 2011 1 6-5 2012 2 3-1 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az utóbbi évtizedben a településen a születések száma rendre elmaradt az elhalálozásokétól, ami hozzájárult a lassú népesség vesztéshez. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos. Megléte segíti, a jó minőségű szolgáltatások, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését is, az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Petrivente Települési Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel 10

kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden települési állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló, feltételek biztosítására. Petrivente Települési Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Petrivente Községi Önkormányzat alapvető célja, hogy településünk olyan legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, 11

támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát, arányát és helyzetét. Bemutatjuk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, ezen keresztül feltárjuk az egyes területeken jelentkező problémákat. Az adatok és következtetések alapján meghatározzuk a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza. A HEP IT célja A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, 12

vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 1991.évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi LXXXIV. törvény a a családok támogatásáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 4. Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2009-ben a Képviselő-testület elfogadta majd többször módosította - a 4/2009. (V.08.) pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az 13

állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek Megkülönböztetés tilalma, egyenlőbánásmód elve: A közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bármilyen nemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a település minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létezőegyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; - a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek feladata: - a HEP megvalósításának koordinálása, 14

- a HEP végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; - a HEP nyilvánosságának biztosítása; - a HEP megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. A HEP figyelembe veszi Petrivente Községi Önkormányzat mindazon dokumentumait, melyek kitérnek az esélyegyenlőség megvalósítására, így különösen: Petrivente Községi Önkormányzat Gazdasági Programja Település rendezési terve 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi Gazdasági Program stratégiai célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa középtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe a nyitottság és dinamizmus: az értékőrzés és a megújulás Középtávú stratégiai céljai: Fenntartható településfejlesztés a funkciók harmóniájában, A település, mint az élhető, értékőrző és innovatív környezet, Példaértékű gondoskodás és egyenlő esélyek biztosítása. Az ágazati stratégiákat átszövő, a mozgáskorlátozottak, idősek és kisgyerekesek érdekeit figyelembevevő kiemelt horizontális szempont az akadálymentesség. Az egyes programok, koncepciók a Bűnmegelőzési Koncepció, a Családbarát Programok, az Kistérési Egészségügyi Koncepció, az Idősügyi Program, az Ifjúságpolitikai Koncepció (kidolgozás alatt, a Közfoglalkoztatási Terv a saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. 2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a 2001.évi, illetve 2011. évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 15

Petrivente Községi Önkormányzat - családsegítést és a gyermekjóléti feladatokat - szociális alapellátást a Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás által működtetett Muramenti Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el. Széles körben nyújt a szervezett segítséget a térségben élő rászorulók rétegeknek. Ez a terület is átalakulás előtt áll, tehát nagyon fontos, hogy az a cél és a feladatok szem előtt tartásával történjen. Petrivente Községi Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. (1) b) pontja alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat a 6/1995 (VI.28.) rendeletében szabályozza. Egészségügyi alapellátás, hétközi és hétvégi központi orvosi ügyeleti feladatok ellátására együttműködési megállapodást kötött, amelyben rögzítette e területre vonatkozó tevékenységeik összehangolását. Hétvégi fogorvosi ügyelet ellátására 2013. évben együttműködési megállapodást kötött, amelyben rögzítette e területre vonatkozó feladatokat. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. A romák esetében jellemző az, hogy még a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokon belül is legkedvezőtlenebb helyzetben lévőkhöz tartoznak. Községünkben a 2011.évi népszámlálás során 0 fő vallotta magát romának. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat nem került megalakításra. A célcsoport beavatkozási területei: 1./ oktatás területén- Képzések, tanfolyamok szervezése, életvezetési, informatikai, gyakorlati, ismeretek elsajátításának elősegítése. A megvalósításhoz bevonásra kerülhet a védőnő, a Munkaügyi Központ, helyi oktatási intézmények. 2./egészségügy területén Az egészséges táplálkozással történő megismertetés, figyelemmel a csoport nehéz anyagi körülményeire. A higiéniás feltételek megismertetése, a betegségek megelőzésére tekintettel. Egészségügyi szűrések igénybevételének szükségességéről tájékoztatás és ösztönzés az azokon való részvételre. Prevenciókra való figyelemfelhívás, annak fontosságának hangsúlyozása. E területen legfontosabb szerep a háziorvosra, a védőnőre, civil szervezetekre, egyházakra és az oktatási intézményekre hárul. 16

3./lakhatási feltételek biztosítása A saját lakhatási körülményeik javításának elősegítésére képzések szervezése, ehhez támogatási rendszerek kidolgozása. Pályázati források segítségével az épületek lakhatás céljára való megfeleltetéséhez szükséges anyagok beszerzése. A képzések, illetve az építkezések lebonyolításához a helyi vállalkozók, illetve a Vállalkozók Szövetségének segítségét lehet igénybe venni. Bevonásra kerülhetnek a civil szervezetek, melyek az ilyen jellegű segítségnyújtást tűzték ki célul. 4./ foglalkoztatás- Az alacsony képzettségű réteg foglalkoztatásához minimális képzések szervezése a Munkaügyi Központtal, illetve azon területekre ahol az alkalmazásuk hosszabb távon is biztosítható lenne. Fel kell hívni a figyelmet a pályázati lehetőségek igénybevételére és törekedni kell a munkahelyteremtő beruházásokkal e célcsoport foglalkoztatására. Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 140 133 273 19 13,6% 23 17,3% 42 15,4% 2009 133 99 232 20 15,0% 30 30,3% 50 21,6% 2010 133 137 270 14 10,5% 18 13,1% 32 11,9% 2011 1320 134 1454 20 1,5% 20 14,9% 40 2,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 35,0% Álláskeresők aránya 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 nők 2012 férfiak 2013 összesen 2014 2015 2016 2017 17

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő 42 50 32 40 fő 0 4 2 1 % 0,0% 8,0% 6,3% 2,5% fő 4 7 4 4 % 9,5% 14,0% 12,5% 10,0% fő 5 5 1 5 % 11,9% 10,0% 3,1% 12,5% fő 3 4 3 4 % 7,1% 8,0% 9,4% 10,0% fő 7 8 4 3 % 16,7% 16,0% 12,5% 7,5% fő 6 5 3 6 % 14,3% 10,0% 9,4% 15,0% fő 5 6 7 6 % 11,9% 12,0% 21,9% 15,0% fő 8 7 3 6 % 19,0% 14,0% 9,4% 15,0% fő 4 4 5 5 % 9,5% 8,0% 15,6% 12,5% fő 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 60 Álláskeresők száma (fő) 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A munkanélküliségi adatokból egyértelműen látszik, a 2008-ban kezdődő magyarországi gazdasági válság hatása. 2008-tól 2010-ig jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma. 36 40 év közötti fiatalok között, a munkanélküliek száma magasnak mondható. 31 35 éves korosztályban a legalacsonyabb a munkanélküliség. 18

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 19 23 42 8 12 20 42,1% 52,2% 47,6% 2009 20 30 50 13 10 23 65,0% 33,3% 46,0% 2010 14 18 32 5 8 13 35,7% 44,4% 40,6% 2011 20 20 40 7 4 11 35,0% 20,0% 27,5% Forrás: TeIR, Nemzeti MunkaügyiHivatal 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 45 25 70 1 2,2% 0 0,0% 1 1,4% 2009 43 27 70 2 4,7% 1 3,7% 3 4,3% 2010 39 27 66 0 0,0% 1 3,7% 1 1,5% 2011 43 21 64 2 4,7% 0 0,0% 2 3,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19