Hazánk. Torlaszok a tudáshoz vezetõ úton. Charta a szabad vasárnapért. A reformok igazi arca. Semjén Zsolt levele

K E R E S Z T É N Y S É G É S A KDNP, az MKDSZ és a BIA lapja Csak a nemzeti kockázatközösség elfogadható Hét, az egészségügy több-biztosítós modelljének kialakításában részt vevõ külföldi biztosítótársaság anyavállalat vezetõjének küldött levelet Semjén Zsolt. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a leveleket azon biztosítótársaságoknak címezte, amelyek a közelmúltban részt vettek a társadalombiztosítás reformjáról szóló kormányzati egyeztetésen. A levélben Semjén Zsolt leszögezi: a kereszténydemokraták számára csak a nemzeti kockázatközösség az egyetlen elfogadható megoldás az egészségbiztosítás terén. Ezért szólítottak korábban bojkottra a többbiztosítós rendszer megvalósításában szerepet vállaló külföldi társaságok ellen. Mint Semjén Zsolt elmondta: a levelet baráti gesztusnak és figyelemfelhívásnak is szánja a KDNP, hiszen kormányra kerülése esetén visszaállítja a nemzeti kockázatközösségen alapuló rendszert. Semjén Zsolt levele K Ö Z É L E T Tisztelt Elnök Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt mindazon biztosítótársaságok bojkottjára szólítja fel a magyar polgárokat, amelyek részt vesznek a kormány által a magyar társadalmon áterõltetni kívánt több-biztosítós modell kialakításában. Mint bizonyosan Önök elõtt is ismeretes, a Magyarországot jelenleg kormányzó koalíció az elõzõ választási ciklusban alapvetõen hibás gazdaságpolitikájának következtében kritikus pénzügyi helyzetbe sodorta Magyarországot. Ezt követõen, áthágva a nyugati típusú demokrácia írott és íratlan szabályait, semmilyen eszköztõl nem riadva vissza az újabb kormányzati felhatalmazás megszerzése érdekében szervezett, közpénzbõl is finanszírozott megtévesztõ kampányt folytatott, eltitkolta a választópolgárok elõl nemcsak a mûködésük elõidézte valós helyzetet, hogy idézzük Gyurcsány Ferenc méltán világhírnévre szert tett beszédét hazudtunk reggel, éjjel meg este, de azon lépéseket is, amiket a választások megnyerése után a kampányban elhangzott ígéreteikkel szöges ellentétben tenni szándékoztak. 2006-ban a kormány hozzákezdett az általa reformoknak nevezett átalakítások véghezviteléhez. Anélkül tette ezt, hogy bármilyen néven nevezhetõ, akár Folytatás a 2. oldalon Torlaszok a tudáshoz vezetõ úton Rosszkedvû tanévkezdés az idei. Bár évek óta úgy gondoljuk, már nem lehet lejjebb zuhanni, mégis! Kormányunk és oktatásirányításunk ténykedésének következtében az idei, 1012. tanév kilátásai is alulmúlják a korábbiakét. 3-4. oldal Charta a szabad vasárnapért A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, érinti a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. Álláspontunk szerint a kellõen súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelezõ elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait. 8. oldal A reformok igazi arca Már most látszik annak következménye, hogy a szakmát teljesen kihagyták az átalakításból. Budapesten tízezer gyermek született olyan kórházban, ahol nincs gyermekgyógyászat; ezen belül a budai oldalon egyáltalán nincs ilyen intézmény. 13. oldal

Felhívás a privatizáló biztosítók bojkottjára Bojkottra szólítja fel a Kereszténydemokrata Néppárt a jóérzésû embereket azon nyereségérdekelt biztosítótársaságokkal szemben, amelyek részt vesznek a több-biztosítós rendszer magyarországi megvalósításában. Nagy Kálmán, a párt szakpolitikusa szerint ugyanis a több-biztosítós modell egyenes következménye, hogy a gyógyítás nem szakmai, hanem anyagi kérdés lesz a jövõben. Nagy Kálmán sajtótájékoztatóján arra szólította fel az embereket, ne kössenek semmiféle biztosítást azokkal a társaságokkal, amelyek a kormány által tervezett rendszer létrejöttében tevõlegesen részt vesznek. A politikus hangsúlyozta, a még csak tervezett rendszer saját logikájából adódóan pénzkérdéssé teszi a gyógyítást: még súlyos, életet veszélyeztetõ betegségek esetén sem szakmai alapon gyógyítanak majd, hanem anyagi kérdéssé válik az életrõl, halálról szóló döntés. A Nagy Kálmán kifejtette: a kormány a választásokon nem kapott felhatalmazást arra, egy ilyen horderejû döntést meghozatalához. Ha a kormány véghezviszi elképzelését, és bevezeti a több-biztosítós modellt, azzal egyoldalúan felmondja a közte és az állampolgárok között fennálló társadalmi szerzõdést. KDNP webszerkesztõség 2 Folytatás a 1. oldalróé szakmai, akár társadalmi egyeztetést folytatott volna róluk. Önök elõtt is tudott, hogy a magyar társadalom alig tizenhét éve szabadult meg egy olyan rendszertõl, amelynek a lényegét adta, hogy egy magát erre a feladatra egyedül alkalmasnak nyilvánító erõszakos kisebbség, eszközökben nem válogatva igyekezett az általa helyesnek és korszerûnek ítélt formába törni a társadalmat. Tudjuk, minden nagy ellátó rendszer átalakítása kezdetben pénzbe kerül, ez alól az egészségügyi rendszer sem kivétel. A jelenlegi kormány úgy kísérli megreformálni a magyar egészségügyet, hogy elsõ lépésként jelentõs mennyiségû forrást vont el az ágazattól. Teszi ezt azért, mert így reméli a kivezetõ utat megtalálni abból a zsákutcából, amelyikbe saját tétlen és tehetségtelen kormányzásának eredményeképpen került. És teszi ezt olyan módon, hogy bizalmatlanságot szít az átalakításokkal kapcsolatos fenntartásainak hangot adó orvostársadalom és a betegek között Az ellenzékben lévõ Kereszténydemokrata Néppárt a Fidesz Magyar Polgári Szövetséggel közösen népszavazást kezdeményezett, hogy a magyar polgárok véleményt mondhassanak azon átalakításokról, amelyek jövõbeni sorsát alapvetõen meghatározzák, ám amelyekrõl a tavalyi választások elõtt, a fenti okokból nem volt tudomásuk. A kormányzó koalíció nem kívánja megvárni a referendum eredményét, még a népszavazás elõtt törvényekben akarja szentesíteni a magyar társadalom többsége által elutasított átalakításokat. A Kereszténydemokrata Néppárt többször egyértelmûvé tette, hogy a társadalmi szolidaritáson alapuló nemzeti kockázatközösség híve, és amenynyiben kormányra kerül, haladéktalanul orvosolja a jelenlegi kabinet átgondolatlan, egyeztetés nélkül végrehajtott intézkedései nyomán keletkezett károkat. Néhány hónap után nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a magyar egészségügy ezektõl nemhogy jobb nem lett, de helyenként a mûködésképtelenség jeleit mutatja. Többször nyilvánvalóvá tettük azt is, hogy amennyiben a kabinet bevezeti a nyereségérdekeltségû több-biztosítós modellt, kormányra kerülésünk esetén azt azonnali hatállyal visszaalakítjuk. Ezek után kívánja a magyar kormány külön szerzõdésekben garantálni a biztosítótársaságoknak, akik az említett tudás birtokában vannak, hogy egy esetleges politikai változás után ne érhesse õket kár. E folyamat vezetett oda, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem látott más utat, mint bojkottra szólítani a magyar társadalmat azon biztosítótársaságok esetében, amelyek a fentebb részletezett körülmények ellenére beszállnak a biztosítási modellváltásba, és ezzel áttételesen politikai szerepet vállalnak. És vállalják azt is, hogy egy társadalmi támogatottsággal nem rendelkezó, elhibázott folyamathoz kössék a nevüket. A bojkott-felhívásra reagálva az egyik biztosító vezetõje ekképp reagált az egyik internetes hírportálnak: A Kereszténydemokrata Néppárt nem az a szervezet, melynek szavait komolyan vesszük. A Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként azt kérdezem Öntõl: az önök hazájában elképzelhetõ-e, hogy hasonló metódussal valósuljon meg egy olyan horderejû átalakítás, mint az egészségügy reformja; elképzelhetõ-e, hogy azt ne elõzze meg semmiféle szakmai és társadalmi egyeztetés; elképzelhetõ-e, hogy a változtatásokhoz érvként legyen alkalmazható az orvos-beteg viszonyban szükséges bizalom aláásása; önök szerint egy ekképp áterõszakolt változtatás esetén van-e joga a társadalomnak ellenállni a jövõbeni létét veszélyeztetõ intézkedéseknek? És végezetül elképzelhetõ-e önöknél, hogy a választók akaratából a törvényhozásba került politikai formációról hasonló szellemben nyilatkozzon egy, a nyereségét e társadalomban megkeresni igyekvõ magáncég? Tisztelt Elnök Úr! A fentiek fényében arra kérem, hogy biztosítótársaságukat ne vigyék bele egy, a magyar társadalom megbecsülésének esetleges elvesztésével járó, bizonytalan gazdasági vállalkozásba. Tisztelettel: dr. Semjén Zsolt, elnök Kereszténydemokrata Néppárt

Torlaszok a tudáshoz vezetõ úton Rosszkedvû tanévkezdés az idei. Bár évek óta úgy gondoljuk, már nem lehet lejjebb zuhanni, mégis! Kormányunk és oktatásirányításunk ténykedésének következtében az idei, 1012. tanév kilátásai is alulmúlják a korábbiakét. Tizenkét évvel ezelõtt hosszan ünnepelte az egész ország a magyar iskola ezeréves jubileumát. Akkor, bár liberális irányítástól szenvedett az oktatásügy, a kerek évforduló és a hangzatos beszédek kapcsán méltán reméltük, hogy jobb napok következnek az iskolák világában. Nem így történt. Eltekintve a '98-2002 közötti röpke négy év néhány biztató intézkedésétõl, 1994 óta a folyamatos hanyatlás és vergõdés állapotát éli e nagy múltú intézményrendszerünk. Kettészakadt az ország. S ez már nem kizárólag borúlátó írástudók vagy nagy szavakat hangoztatni szeretõ politikusok fenyegetõ víziója, hanem mindennapi valóságunk része lett minden téren, így az iskolaügyben is. Egyfelõl a reformokat mint minden bajunk orvoslóját fennen hirdetõ kormánypárti oktatáspolitikusok és a reformmánia bûvöletétõl elszédített vagy olcsó pénzen megvásárolt néhány tucat mintaiskola, másfelõl az egzisztenciális félelemtõl sújtott pedagógusok ezrei és az iskolabezárások valamint az eddigi szociális támogatások csökkenése miatt kilátástalan helyzetbe sodródott kistelepülési gyerekek, szülõk sokasága. Az éles választóvonal nemcsak a fönt és lent, a gazdagok és szegények, a hatalmon levõk és kiszolgáltatottak koordinátarendszerében észlelhetõ, hanem ami súlyosbítja és még elviselhetetlenebbé teszi a kettészakítottság állapotát a szavak és a tettek között is feloldatlan ellentétek feszülnek. A hamisság, a becsapottság, a hazugság szennyétõl bepiszkítva, nagyon rossz közérzettel készülünk az új tanévre. Átgondolatlan törvények, gátlástalan forráskivonás A szellemi tõke eltékozlása, finanszírozási anomáliák A tanügyben ellentétben a gazdasággal a stabilitás nagyobb érték, mint a folytonos változás. Nálunk mintha ezt sem tudnák az oktatásügy irányítói. Minden évben új törvények, illetve törvénymódosítások születnek. Így ennek a nyárnak az elején is, a már kényszerûen megszokott módon rohamléptekben és elõkészítetlenül újabb oktatási törvénycsomagot fogadtatott el a kormány a neki szolgai módon engedelmeskedõ parlamenti többséggel. E törvények hívószavai Feltámad a Móra Ferenc által megfestett világ Tizenkét évvel ezelõtt hosszan ünnepelte az egész ország a magyar iskola ezeréves jubileumát. Bár liberális irányítástól szenvedett az oktatásügy, a kerek évforduló és a hangzatos beszédek kapcsán méltán reméltük, hogy jobb napok következnek az iskolák világában. Nem így történt. Nagyon rossz közérzettel készülünk az új tanévre. Folyamatos hanyatlás és vergõdés állapotát éli e nagy múltú intézményrendszerünk. Hovatovább visszajutunk a múlt századelõ Móra Ferenc által szívszorítóan megírt világába, a középosztály és a lecsúszott emberek lányai fiai csak a tanterem nyitott ablakán át hallgathatják a tanárt a miniszteri expozéban és a kormánypárti képviselõk öntömjénezõ szónoklataiban a következõk voltak: több pénz (az Európai Unió bõségszarujára hivatkozva), esélyegyenlõség és minõség. A több pénz bizony egyelõre nem csordogál. Ezzel szemben a költségvetés jelentõsen megnyirbálta a közoktatás egy fõre esõ finanszírozását, az ún. normatív támogatást. Különösen fájdalmas sebeket kaptak az egyházi iskolák. Ugyanannyi vagy több gyereket fog lényegesen kevesebb pedagógus kevesebb pénzért tanítani szinte mindenütt az országban. A gazdaság nyelvére lefordítva ez annyit jelent, hogy a szellemi tõkénket elõre kódolhatóan igen rosszul fektetik be a döntéshozók. A tanítási órák száma és a pedagógus-gyermeklétszám arányainak romlása, azaz a pénzkivonás következtében százával zártak be vagy szerveztek át iskolákat az elmúlt hetekben. Itt-ott szemfüles alapítványok jelentkeztek az intézmények átvételére. Az állandó pénzhiánnyal küzdõ önkormányzatok szükséghelyzetükben többnyire át is adták nekik, aminek eredményeképpen megszûnt az ott dolgozó pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, vele együtt radikálisan csökkent a fizetésük. Nem jobb a helyzet a felsõoktatásban sem. Ugyan a miniszteri ígéret szerint (vajon hihetünk-e a krónikusan hazudozó kormány és kormánypártok bármelyik tagjának?) a következõ három évben 214-rõl 240 milliárd forintra fog emelkedni a felsõoktatás költségvetési fõösszege, arról azonban nem szólt a miniszter, hogy ezt a növekményt messze felemészti majd az infláció és az egyetemekre újonnan kirótt járulékterhek. Ennyit a több pénzrõl. Egyénre szabott oktatás helyett gyerekgyárak Az oktatásból is kiszorul az esélyegyenlõség elve Az esélyegyenlõség szent dolog. Az iskolaügyben azt jelenti, hogy minden egyes gyermeknek tényleges lehetõsége van arra, hogy adottságainak megfelelõen fejlõdhessen, tanulhasson, boldoguljon az életben. Hogy ne kényszerüljön idejekorán elszakadni a családjától a tanulása érdekében. Hogy megkaphassa azt az intézményes törõdést, nevelést, ami majd hozzásegíti a tartalmas életvitelhez. És hogy mindez ne gátolja a másik gyermeket, hiszen neki ugyanúgy joga van az esélyhez. Lássuk, mi várható a nyári törvénycsomagnak köszönhetõen az esélyegyenlõség terén? Alma materek helyett létrejönnek majd egymás után nagy gyerekgyárak, ahol elszemélytelenednek a kapcsolatok, mert senki sem ismer senkit, és mindenki ugyanazt az egyenszolgáltatást kapja. Hiába az egyénre szabott differenciált oktatás elvárása, közoktatásunk jelen állapotát nézve ez nem más, mint a döntéshozók és a gyakorlattól rég elszakadt tanácsadóik utópikus víziói. Ezrével lesznek kisdiákok, akik iskolájuk bezárása miatt naponta hosszú utazásra kényszerülnek. Mondván, hogy megfelelõ szolgáltatásban részesülhessenek. Mintha a nevelés tömegszolgáltatás, nem pedig intimitást igénylõ személyközi kapcsolatokon alapuló bizalmi viszony volna. A buszozástól elcsigázott gyermek Folytatás a 4. oldalon 3

Folytatás a 3. oldalról fáradt lesz, kevesebb ereje marad a tanulásra. Nemhogy növekszenek, hanem éppen hogy csökkennek az esélyei. Mi több, könnyen elõfordulhat, hogy a délutáni napközibe újabb helyre kell majd utaznia, mert már a napközik összevonását is kitalálták a törvényben. Ha kollégista, ott is azt kell majd tapasztalnia, hogy szükségszerûen felõrlõdik az a személyesség, amely eddig néhány kiváló kollégiumi nevelõtanárnak köszönhetõen megakadályozta sok hátrányos helyzetû diák elkallódását. Ha nagycsaládban nevelkedik, bármilyen tehetséges legyen is, eleve lemondhat az egyetemi tanulmányokról, mert a szülei nem lesznek képesek a tandíját kifizetni. Ha pedig az egyetemtõl, fõiskolától távol lakik, már álmodozni sem mer róla, hiszen a jócskán megemelt közlekedési és kollégiumi tarifák elérhetetlen csillagászati összeget jelentenének a családi költségvetésnek. Ezenközben a felsõoktatási felvételi rendszer modernizálásának eredményeképpen szép lassan elsorvadnak a vidéki felsõoktatási intézmények. S a nagyvárosoktól távol lakó gyerekek elõtt szép lassan végleg bezárulnak a továbbtanulás kapui. A döntéshozók gyermekei közül sokan persze külföldi iskolákba és egyetemekre járnak. A középosztály összeszorított fogakkal valahogyan csak elõteremti lányai, fiai taníttatásának költségeit. Ám a legelesettebbek (több milliónyian) még esélyt sem kapnak, nem hogy egyenlõt a többiekkel. De mi is lesz a középosztályhoz tartozók esélyeivel? Nekik többnyire nem jár ingyentankönyv és semmilyen kedvezmény. A gimnázium elsõ évfolyamát most kezdõ ismerõs kislány értelmiségi szülei a héten 37 ezer (!) Ft-ot kényszerültek kifizetni atlaszok nélkül csak a tankönyvekért. A kisfiuk könyveire és a füzetekre, egyéb tanszerekre egyelõre nem futotta: bizonyára kölcsönt kérnek majd valamelyik idõsebb rokontól. Ha az ország ügyeit még néhány évig ugyanígy és ugyanõk fogják intézni, hovatovább visszajutunk a múlt századelõ 4 Móra Ferenc által szívszorítóan megírt világába, amikor is a jégverés miatt tönkrement szülõk kisfia csak a tanterem nyitott ablakán át hallgathatta az áhított tanítást. A középosztály és a lecsúszott emberek lányainak fiainak esélyegyenlõségét majd a nyitott teremablakok fogják biztosítani Stratégia helyett hangzatos jelszavak A minõségjavítás minden feltétele hiányzik A minõség megint csak pozitív tartalmú fogalom. Ám csalóka tüneménnyé válik, ha a kormányzati minõségbiztosítási intézkedéseket vesszük szemügyre. Mi kellene ugyanis az oktatás mindenkor szükséges minõségjavításához? Stratégia, minõségi pedagógusképzés és pedagóguspolitika, pénz, jól szervezett és hozzáértõ ellenõrzés, a jó erõsítése, a rossz javítása vagy elvetése. Ma egyik sincs meg. A stratégiát egyremásra hangoztatott jelszavakkal helyettesítik a döntéshozók, az átalakuló pedagógusképzés több éves késében van, és egyelõre inkább problémáktól terheltnek, mintsem szárnyalónak ígérkezik, pénz nincs, illetve rendkívül kevés, az ellenõrzést állandó és megterhelõ adatszolgáltatásként értelmezik, a jó és a rossz szelekciója helyett pedig a piac mindenhatóságát hirdetik. Az egyetlen vigaszt ebben a siralmas helyzetben az jelenti a tanárember számára, ami évszázadokon keresztül mindig átsegítette a hét szûk esztendõkön: a gyerekek, a tanítványok. Õk, ha önhibájukon kívül szintén rosszabb állapotban vannak is, mint egy generációval korábbi elõdeik, mégis csak ugyanazok, mint mindig. Kíváncsiak, valamit akarnak kezdeni az életükkel, és kiéhezettek a jó szóra, a szeretetre, tanításra. Miattuk és saját önbecsülésünk miatt érdemes tehát megkísérelni a jókedvû tanévkezdést. Hoffmann Rózsa

Megszûnõ iskolák Több mint ötszáz intézménnyel lesz kevesebb idén Több mint félezer közoktatási intézmény szûnik meg szeptembertõl derül ki egy még mindig nem a végleges adatokat tartalmazó dokumentumból. Az irat szerint 423 intézmény bezár, további 104 pedig ugyan tovább mûködik, de nem közoktatási intézményként. A jelentés szerint június 1-jéig 423 óvoda, illetve iskola jelezte, hogy kénytelen bezárni kapuit, közülük 206 intézménynek már be is vonták a mûködéshez szükséges azonosító számát. További 104 olyan óvoda és iskola van, ahol az épület tovább mûködik, de azt már nem közoktatási célra használják majd. Öszszesen 22 iskola, illetve óvoda zár be jogutód nélkül, a többi nagy részét öszszevonják egy nagyobb intézménnyel. Idén mintegy tíz-tizenkét milliárd forintos forráskivonás sújtja a közoktatást, ami azt jelenti, hogy bizonyos évfolyamokon húsz-huszonöt százalékkal csökken az állami támogatás mértéke. Az új tanév kezdetével lép életbe a tanárok kötelezõ óraszámemelése is, amelyrõl még tavaly döntött a Gyurcsány-kormány a megszorítócsomag részeként. Ennek lényege, hogy a pedagógusoknak az eddigi 20 kötelezõ óra helyett 22 órát kell megtartaniuk, miközben fizetésük egyáltalán nem növekszik. A pedagógus-szakszervezetek már a rendelet meghozatalakor jelezték, hogy a döntés több ezer tanár elbocsátásával jár majd, hiszen így a tanárok egy részére nem lesz szükség. Az óraszámemelés nemcsak az utcára kerülõ pedagógusok életét teszi kilátástalanná, de tovább rontja az oktatás színvonalát is. Azok a pedagógusok sem járnak jól, akiknek megmarad a munkahelyük, a többletmunkát ugyanis nem fizetik ki nekik. Viszont azok a tanárok járnak a legroszszabbul, akik eddig is több órát például korrepetálást, szakkört, fakultációt tartottak a diákoknak. Nekik eddig pluszpénz járt a túlóráért, ettõl fogva azonban ugyanannyi munkáért, mint eddig, kevesebbet visznek majd haza. Forrás: mno.hu Több a regisztrált munkanélküli, mint amit a KSH kimutat Több mint 130 ezer fõvel több a regisztrált munkanélküli Magyarországon, mint amennyit a KSH kimutat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkanélküliekre vonatkozó adata egyes megyékben megegyezik a magukat a munkaügyi intézményrendszernél regisztráltató álláskeresõk létszámával, más megyékben viszont a regisztrált létszám akár a kétszeresét is eléri a KSH által közöltnek. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a regisztrált létszám 50 ezer volt, a KSH-adat pedig 30 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem 61 ezer volt a regisztrált álláskeresõk száma, a KSH-felmérés szerint viszont a munkanélküli létszám 32 ezer. Még nagyobb a különbség Nógrád megyében, ahol a két adat 16 ezer, illetve 7 ezer. Forrás: mno.hu, KDNP webszerkesztõség Gyurcsány határolódjon el Kóka kijelentésétõl A Kereszténydemokrata Néppárt arra kéri Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabad demokrata politikusokat, hogy határolódjanak el Kóka János a határon túli magyarok autonómiára való törekvésérõl tett kijelentésérõl mondta Simicskó István a KDNP országgyûlési képviselõje, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke. A kereszténydemokrata politikus sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban fejtette ki pártja véleményét, hogy az SZDSZ elnöke az Új Magyar Szó címû napilapnak és az Erdélyi Riport címû hetilapnak a múlt héten arról beszélt: az autonómia és a kollektív jogok Románia és Magyarország európai uniós tagságát követõen nem igazán idõszerûek. Simicskó István közölte: a KDNP és õ maga is úgy ítéli meg, hogy Kóka János elárulta a határon túli magyarok ügyét, megsértette az összmagyarság nemzeti érdekeit. Hozzátette: az SZDSZ elnöke szavaival azokat a romániai nacionalista, soviniszta politikai tényezõket erõsítette, amelyek minden lehetséges eszközzel akadályozzák a magyarság jogos igényeinek érvényesítését. Simicskó István hangsúlyozta: aki úgy viszonyul a magyarság megmaradásának ügyéhez, mint az SZDSZ elsõ embere, annak Gyurcsány Ferenc szavaival élve azt kell mondani, el lehet innen menni. Költözzön ki Bukarestbe, és azután nyilatkozzon arról, milyen magyarként kisebbségben élni Romániában jegyezte meg a képviselõ. A kereszténydemokratáknak meggyõzõdésük, hogy mind a szórványmagyarság kulturális autonómiáját, mind pedig a székelység autonómiatörekvéseit minden rendelkezésre álló eszközzel az összes nemzetközi fórumon támogatni kell, és mielõbb meg kell adni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárságot mondta végezetül Simicskó István. Forrás: KDNP, mno.hu, gondola.hu 5

Méltatlan helyzetet teremt a tervpályázat A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint a Kossuth tér rendezésére kiírt tervpályázat méltatlan helyzetet teremt, amikor a Parlament épületét, illetve a teret kerítéssel akarja elzárnia az emberek elõl. A pályázat kirekeszti a térrõl mindazokat, akiknek bizalmából a törvényhozás épületének padsoraiban ülnek az országgyûlés képviselõi. A Kossuth tér a magyar szabadság és függetlenség szimbóluma: Rákóczi és Kossuth szobra, valamint az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékhelyei erre figyelmeztetnek. Nemzeti ünnepeinken Országház elõtti zászlórúdon leng a köztársaság lobogója. Nagyfokú érzéketlenségérõl tesz tanúbizonyságot a Gyurcsány-kormány, amikor az adófizetõk 1,2 milliárd forintjából éppen elõlük és a hazánk iránt érdeklõdõ külföldi turisták elõl akarja a teret és a történelmi épületet zárható kerítéssel leválasztani, rácsok közé rekesztve a nemzeti zászlót. A Gyurcsánykormány éppen akkor érzi mindennek szükségességét, amikor reformnak csúfolt intézkedéseivel ellehetetleníti a magyar családok, a fiatalok és az idõsek mindennapjait. Ebbõl az 1,2 milliárdos összegbõl látványberuházások helyett a Mentõszolgálat számára 20 darab teljes felszereltségû rohamkocsit lehetne vásárolni, vagy 60 ezer általános iskolás gyermeknek lehetne ingyentankönyvet osztani, amelyek valóban az emberek érdekét szolgálják. Molnár Béla a KDNP budapesti szervezetének elnöke Továbbra is jelentõs Fidesz-elõny Augusztusban is megmaradt a Fidesz 17 százalékos elõnye az MSZP-vel szemben derül ki a Medián legfrissebb felmérésébõl. Egy most vasárnapi voksoláson a választani tudó biztos szavazók között a legnagyobb ellenzéki párt 57 míg az MSZP 32 százalékot kapna. Az SZDSZ támogatottsága továbbra is a parlamenti küszöb alatt van, viszont erõsödött az MDF, a pártok közül választani tudók 7 százaléka szavazott volna rá. Négy százalékkal csökkent a magukat biztos szavazóknak mondók arány.a, s a visszaesés a Fidesz szavazótáborára is jellemzõ: augusztusban már nem volt érdemi különbség a két nagy párt szimpatizánsainak részvételi hajlandóságában. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a két kisebb parlamenti párt szimpatizánsai közül még kevesebb, csupán minden második mondta biztosra a részvételét egy most vasárnapi választáson. Forrás: KDNP webszerkesztõség, median.hu 6 Nincs szükség a kötelezõ magánnyugdíj-pénztári tagságra A KDNP szerint meg kellene szüntetni a kötelezõ magánnyugdíj-pénztári tagságot, mert emiatt egyre több járulékkieséssel kell számolnia a nyugdíjkasszának. A párt szakpolitikusa azt mondta: javaslatuk elfogadása esetén jövõre nem lenne szükség a brutális nyugdíjelvonásra. A magánnyugdíj-pénztárba kötelezõen átlépõk miatti járulékkiesés évrõl évre nõ mondta Soltész Miklós, KDNP országgyûlési képviselõje budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a szocialista kormány intézkedése 2005-ben 211 milliárd forint bevételkiesést jelentett a nyugdíjkasszának, ez az idén 298 milliárd forintra nõhet. Mint mondta, jövõre 328 milliárd forint járulékkieséssel lehet számolni, 2010-re pedig ez az öszszeg meghaladja a 399 milliárd forintot. Soltész Miklós közölte: ha a kormány elfogadná javaslatukat, akkor nem lenne szükség a közelmúltban bejelentett, a nyugdíjba készülõk számára nyugdíjcsökkenést jelentõ lépésekre. Mint kifejtette, jövõre a szigorítás a nyugdíj mellett dolgozókat, a nyugdíj elõtt állókat érinti, és tette hozzá kétséges a 13. havi nyugdíj sorsa is. Rosszul járnak a 2008 januárja után nyugdíjba vonulók is, hiszen ekkortól a nettó átlagkereset lesz a nyugdíj alapja. Ez azt jelenti, hogy a nyugellátások induló összege 10-12 százalékkal lesz alacsonyabb annál, mintha valaki még az idei szabályok szerint kapná meg járandóságát. Soltész Miklós szerint Gyurcsány Ferenc mindig akkor riogat a szélsõjobboldali veszéllyel, amikor valamirõl el akarja terelni az emberek figyelmét. Ezért a KDNP felszólítja a miniszterelnököt: nyilatkozzon arról, megfogadja-e a szocialista közgazdászok tanácsait, akik a 13. havi nyugdíj eltörlését javasolják. Forrás: mno.hu, MTI

Botrány Merkel látogatásakor Augusztus 20-a másnapján, az ünnep melegével szívében Gyurcsány Ferenc ismételten tanúbizonyságát adta nemzeti értékeinkkel szembeni érzéketlenségének, hiányos történelmi mûveltségének. Angela Merkel német kancellár egynapos látogatásának egyik programpontja a Szent Korona megtekintése volt. A magyar kormányfõ az ereklye mellett állva a Hír TV felvétele szerint azt mondta Angela Merkelnek: Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a parlament a köztársaság parlamentje, és nincs ok a királyság jelvényét idehozni. A jobboldali kormány úgy döntött, hogy ezt idehozza Orbán miniszterelnök úr. Mi meg nem akartuk elvinni, mert az nem szép, hogy hozzuk, meg visszük. Akkor maradjon itt. Angela Merkel láthatóan értetlenül hallgatta a miniszterelnök koronatanait. Gyurcsány szavai nemcsak a nemzeti értékrendünkkel ellentétesek A kínos incidens után Harrach Péter, az országgyûlés kereszténydemokrata alelnöke hangsúlyozta, a 2000-ben elfogadott, a koronáról és az államalapítástól szóló törvény kimondja: a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és annak Törvény Szent István államalapításának emlékérõl és a Szent Koronáról A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikébõl átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejérõl, s a jövõbe, hogy felkészüljön a következõ évezredre. Ezer évvel ezelõtt elsõ királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Magyarország ma is Szent István államalapító mûvén nyugszik. István király mûve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a Nyugat elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ fejlõdéséhez. Az eltelt ezer év alatt kialakítottuk a magunk összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínû közösségének. A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetõvé, hogy a magyarság visszaverje a létére törõ támadásokat, hogy ne csak gyõzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megõrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat. A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítõ ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselõ Országgyûlés oltalma alá helyezi. (Részlet a 2000. évi I. törvény szövegébõl.) függetlenségét megtestesítõ jelkép. Gyurcsány Ferenc ezzel szemben nevezte a királyság jelképének a Koronát. A Szent Korona sokkal több, mint a királyság szimbóluma, nem egy koronázási ékszer csupán, mintahogyan a nemzeti zászlónk sem egy rongydarab. A Korona a magyar államiság jelképe, amibe a köztársaság is beletartozik jelentette ki a KDNP alelnöke. Hozzátette, a kormányfõ szavai nemcsak a nemzeti értékrendet, sokak jó érzését sértik, de a 2000-ben elfogadott, mai napig hatályban lévõ törvénnyel is ellentétesek. Ha egy állampolgár nyilatkozna így a Koronáról, azt a negyven év hatásának" tulajdonítanánk. De ha a miniszterelnök fogalmaz így, az botrány folytatta az országgyûlés alelnöke. A magyar miniszterelnöktõl elvárható, hogy egy országunkba látogató meghatározó európai ország politikusának többet tudjon mondani a magyar történelmet is megjelenítõ Szent Koronáról. Minden politikus az ilyen találkozások alkalmával igyekszik a nemzet értékeit megjeleníteni, ez esetben ennek ellenkezõje történt. Harrach Péter szerint ma, amikor a nemzet olyan megosztott, igen nagy szükség lenne a nemzet egységét és a nemzeti öntudatot erõsíteni, felelõtlenség ilyen kijelentést tenni, ami tárgyi tévedéseket tartalmaz, s a nemzeti öntudatot rombolja, egységét is veszélyezteti. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Szent Korona a nemzet egységét és az állam folytonosságát testesíti meg, ezt pedig sokan nem tudják ma Magyarországon. Forrás: MTI, Klubrádió, ATV 7

Charta a szabad vasárnapért A Kereszténydemokrata Néppárt által meghirdetett, a vasárnapi munkavégzés visszaszorítására irányuló harc újabb állomásaként a KDNP, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete közös chartát készített, amelyben a helyzet elemzését, állásfoglalásukat és megoldási javaslataikat összegezték. A chartát ismertetõ sajtótájékoztatón Harrach Péter, az országgyûlés kereszténydemokrata alelnöke emlékezetett arra, hogy már a IV. századtól még a rabszolgáknak is joguk volt a vasárnapi pihenõnaphoz. A KDNP alelnöke rámutatott: Európában Magyarországon a legáltalánosabb a vasárnapi munkavégzés. Mint mondta, nemcsak a kereskedelemben, de az ipar egyes területein is a vasárnapi munkavégzést javarészt profitérdekbõl rendelik, így a pihenõnap hétköznappá tétele nem indokolható társadalmi szükséglettel. A vasárnap a családi, baráti kapcsolatoké, ennek általános heti pihenõnapnak kell lenni, tiszteletben tartva az évszázados hagyományt, a szociális vívmányt. A KDNP ezért kezdeményez õsszel törvénymódosítást és számítanak arra, hogy a parlamenti pártok, más szakszervezetek, civil szervezetek is támogatják majd törekvéseiket. Frivaldszky Gáspár, a KDNP vasárnapi munkavégzés elleni kampányának felelõse kifejtette: a vasárnapi munka kötelezõ elrendelése alkotmányos jogokat sért. Így például a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát, a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz, valamint a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot sorolta fel. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta: kapcsolatban állnak az osztrák szakszervezetek keresztény frakciójával, hasznosítják majd az ausztriai érdekvédõk tapasztalatait, mert a szomszédos országban közismerten igen szigorú a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályozás. A vasárnapi munka a Munkástanácsok álláspontja szerint is ellehetetleníti a családi és a társas életet, s gátolja a szabad vallásgyakorlást. Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke arról beszélt, szakszervezetük régi küzdelme, hogy csak indokolt esetben tegye lehetõvé a Munka törvénykönyve a vasárnapi munkavégzést. Jelenleg ez a szabályozás túl általános és megengedõ. Felméréseik bizonyítják, hogy a kereskedelemben a munkáltatók többsége sem ragaszkodna a vasárnapi üzemhez, de a verseny miatt csak akkor hajlandók bezárni vasárnap, ha ezt mindenki megteszi. Sáling József hangsúlyozta, a vasárnapi vásárlásoknak a kereskedelmi bevételeket illetõen távolról sem olyan nagy a jelentõsége, a GfK Hungária korábbi kutatásának adataiból ugyanis egyértelmûen kiderül, hogy a fogyasztók leginkább nem a hét utolsó napján, hanem pénteken, szombaton vásárolnak. A pihenésre fordított idõ hossza világszerte a társadalmi és gazdasági jólét alapvetõ mércéje. Európában a vasárnap mint általános heti pihenõnap hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába. A vasárnapi pihenõnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szociális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. A vasárnapokat az emberek hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi lehetõvé. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy ma Európában egyetlenegy országban sem dolgoznak annyian vasárnaponként, mint hazánkban: A vasárnapi munka tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltõdést. A vasárnap is munkát végzõknél mérhetõen lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák. A vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása is van. Vasárnaponként a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte jelentõsen csökkenhet a zajterhelés. A környezetünknek is szüksége van hetente egy napra, hogy regenerálódhasson. A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a pihenéshez, a szabadidõhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, érinti a lehetõ legmagasabb szintû testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. Álláspontunk szerint a kellõen súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelezõ elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait. Mindezek fényében el kívánjuk érni, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenõnap legyen, és csak azoknak kelljen vasárnap is dolgozniuk, akiknek a munkájára ténylegesen alapvetõ társadalmi szükséglet mutatkozik. Fel kívánunk lépni annak érdekében, hogy a vasárnapi munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza. Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Kereszténydemokrata Néppárt 8

Sikeres gyõri akció a vasárnapért A Kereszténydemokrata Néppárt gyõri szervezete és frakciója az Adjuk vissza a vasárnapot az embereknek kampány részeként demonstrációt szervezett a gyõri Tesco hipermarket parkolójában és az oda vezetõ útnál. A félpályás útlezárással egybekötött figyelemfelhívás célja a vasárnapi nyitva tartás korlátozása. A demonstráción részt vett: Firtl Mátyás országgyûlési képviselõ, a KDNP Gyõr-Moson-Sopron megyei elnöke, Lanczendorfer Erzsébet és Medgyasszay László, a KDNP parlamenti frakciójának tagjai, valamint Frivaldszky Gáspár, a kampány koordinátora, aki a jelenlévõknek bemutatta szabadvasarnap.hu honlapot. Forrás: MTI Az MSZOSZ is csatlakozott a szabad vasárnapot kampányhoz Az MSZOSZ elnöksége 2007. augusztus 28-i ülésén úgy határozott, hogy csatlakozik a Kereszténydemokrata Néppárt, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és a Munkástanácsok Országos Szövetsége által meghirdetett chartához. A KDNP üdvözli a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Elnökségének döntését, az MSZOSZ döntése is alátámasztja a KDNP azon törekvésének fontosságát, hogy össztársadalmi összefogás jöjjön létre annak érdekében, hogy a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza a vasárnapi munkavégzést. Frivaldszky Gáspár KDNP a Szabad vasárnapot kampány koordinátora Kontroll alá kerül költségvetés? Ötpárti egyeztetés a Sándor-palotában A CBA-áruházlánc a vasárnapi zárva tartás mellett Neubauer Katalin, a CBA kereskedelmi vezérigazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozott a boltok vasárnapi zárva tartásáról. Magyarországra a multinacionális cégek hozták be a vasárnapi nyitva tartás lehetõségét, ez átformálta a vásárlók gondolkodását. Azon a véleményen vagyok, hogy hat nap alatt is el lehet költeni azt a pénzt, meg lehet venni azt a terméket, amelyet hét nap alatt. Ebben a rohanó, globalizálódó világban hetente egy pillanatra meg lehet állni. Mi abszolút elfogadhatónak tartanánk, hogy törvényben rögzítve legyen megtiltva a vasárnapi nyitva tartás, annyi kiegészítéssel, hogy azon egészen kis vállalkozásoknak, amelyeknél valóban maga a vállalkozó és a segítõ családtagok dolgoznak, lehetõségük legyen a nyitva tartásra. A CBA több ezer vállalkozással áll napi kapcsolatban. Belsõ kutatások azt mutatják, hogy valamennyien egyetértenek a nagy egységek Európában sem idegen vasárnapi zárva tartásával. Forrás:Világgazdaság A költségvetés tervezési szabályainak szigorítását minden parlamenti párt támogatja, de annak módjáról az államfõnél folytatott egyeztetésen nem született megállapodás. Sólyom László azért kezdeményezte az ötpárti találkozót, mert szeretné elérni, hogy a költségvetési szabályok megújításával az ország kilépjen a túlköltekezés és megszorítás ciklusaiból. Mint ismert: az elmúlt években a kormánynak egyszer sem sikerült teljesíteni a költségvetési törvényben meghatározott hiánycélt. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a tárgyalást követõen hangsúlyozta: a KDNP szerint akkor van a testületnek igazán értelme, ha annak megállító, azaz vétójoga van. Ha megállapodunk a költségvetési számokban, akkor azoktól csak kétharmaddal lehet eltérni". A Fidesz a költségvetési hivatal létrehozásakor azt tartja a legfontosabbnak, hogy az új intézmény független és olcsó legyen, valamint hogy egyeztessék öszsze mûködését az Állami Számvevõszékkel. Varga Mihály, a polgári kormány volt pénzügyminisztere közölte: a következõ egyeztetésen felvetik a kiadási plafon bevezetését, vagyis az államháztartási kiadások nominális növekedésének korlátozását, valamint a miniszterek anyagi felelõsségvállalásának kérdését is. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetõje kifejtette: szükségesnek tartják egy független intézmény létrehozását, amely tájékoztatja a parlamentet és a közvéleményt a költségvetési tervszámok realitásáról. Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezetõ-helyettese azt mondta, pártja egyetért minden olyan szándékkal, amely ellenõrizhetõvé, tervezhetõvé kívánja tenni a költségvetést. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetõje elmondta: nem támogatja egy új hivatal felállítását, mert a jelenlegi törvények alkalmazása és betartása, illetve az Állami Számvevõszék megerõsítése elégséges. Forrás: MTI, mno.hu 9

Nyilatkozatok a Magyar gárdáról A kormány elterelõ kommunikációs offenzívájának elutasítása Mint várható volt, magasra csaptak a kormánypárti média hullámai a Magyar Gárda megalakulása után. A gondosan megtervezettnek tûnõ kommunikációs offenzíva azonban hétvégére egyszerre mintha túlspilázottnak tûnt volna, miután a kisebbik koalíciós partner az ötpárti nemzetközi sajtótájékoztatón hirtelen kilépett a fasisztaveszélyrõl kiabáló kórusból. Továbbra is tûz alatt tartotta a baloldali sajtó az államelnököt, és nehéz nem észrevenni az egyházak elleni megújuló támadásokat Gyurcsány és barátai hagyják abba a riogatást! A Kereszténydemokrata Néppárt felszólítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és barátait, hogy hagyják abba az emberek riogatását a fasiszta veszéllyel, és foglalkozzanak azzal, ami a dolguk közölte a párt szóvivõje. Halász Zsuzsa szerint, ha erre képtelenek, akkor távozzanak a hatalomból. A szóvivõ azzal kapcsolatban beszélt errõl, hogy a Magyar Gárda 56 tagja szombaton a budai Várban letette az esküt, miközben több civil szervezet ellentüntetést tartott. A KDNP szerint Magyarországon nem a fasiszta veszélytõl kell félni, hanem a teljes anyagi ellehetetlenüléstõl, a reálbérek csökkenésétõl, a munkanélküliség növekedésétõl, attól, hogy a kormány elveszi az emberektõl a gyógyulás esélyét. Attól is kell félni, hogy mire ennek a ciklusnak vége lesz, az országot kihúzzák a talpunk alól fûzte hozzá Halász Zsuzsa. Magyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége és Püspöki Tanácsa nyilatkozata 10 A Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségét és püspökeit meglepte, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya politikai nyilatkozat közzétételére kérte fel a történelmi keresztény egyházak vezetõit. Az európai gyakorlatban legalábbis szokatlan, hogy a végrehajtó hatalom képviselõi az autonóm egyházakat bármire is ily módon felszólítanák. Ugyanakkor örülünk, hogy a Kormány felismerte: helyes, ha az egyházak nem csak a templomok falai között szólnak, hanem hallatják szavukat politikai, közéleti kérdésekben is. Noha a Magyar Gárdával, a szervezet megalakulásakor tapasztalt evangélikus lelkészi részvétellel kapcsolatban már többször, határozottan kifejtettük álláspontunkat, a helyzet mindenki számára megnyugtató tisztázása és a társadalmi béke mielõbbi megvalósulása érdekében, valamint a Kormány egyik államtitkárával történtek miatt szükségesnek tartjuk az alábbiak közzétételét: Aggódunk a kicsi, de hangos radikális csoportok megjelenése miatt, elutasítunk minden olyan jelképet, viseletet, szóhasználatot, ráutaló magatartást, mely akár a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal. Elítélünk minden olyan megnyilvánulást, mely bárkit emberi méltóságában, bármiféle identitásában sért. Nem relativálva a fentieket, felelõtlennek tartjuk ugyanakkor azt a gyakorlatot, mely politikai szándékoktól vezérelve marginális jelenségeket túldimenzionál, rávetít nagyobb, széles körû legitimációval rendelkezõ szervezetekre, csoportokra. Nem lehet elhallgatni a Kormány felelõsségét a jelenlegi helyzet kialakulásában. Az elmúlt egy évben hazánkban aggasztóvá vált az általános békétlenség, elkeseredés, kis, radikális csoportok megnyilvánulásainak megszaporodása. Az alkotmányos rend, a törvények betûjének és szellemének megtartása alól ugyan semmi sem mentesít, ám meggyõzõdésünk, hogy közállapotaink romlásában, a társadalom szûk rétegének radikalizálódásában döntõ szerepe volt a 2006 késõ nyarán, õszén történteknek. Az augusztus 20-i természeti katasztrófa során és azt követõen tapasztalható kormányzati felelõtlenség, a szeptemberben nyilvánosságra került kormányfõi beszéd, melyben a hazugság, mint a politikai verseny eszköze legitimáltatott, majd az október 23-án tapasztalt indokolatlan, demokratikus jogállamban megengedhetetlen rendõri brutalitás jelentõsen növelte azt az amúgy is meglévõ társadalmi feszültséget, mely az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikai döntései nyomán kialakult. Meggyõzõdésünk, hogy a fentiekkel kapcsolatos kormányzati bocsánatkérés, a felelõsök megnevezése elkerülhetõvé tette volna az azóta tapasztalható radikális megnyilvánulások jó részét. Felkérjük a Kormányt, hogy ne csak politikai nyilatkozatokban, hanem a mindennapi gyakorlatban is tegyen meg mindent polgárai védelméért, a közbiztonság és közrend, valamint az alapvetõ szociális és egészségügyi ellátás biztosításáért, a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlatban is tapasztalható megvalósulásáért. Mivel az elmúlt napokban számos félreértésen alapuló nyilatkozat látott napvilágot az egyház mint intézmény és egyes lelkészeinek kapcsolatáról, végezetül szükségesnek tartjuk leszögezni: a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei lehetõvé teszik lelkészei számára a politikai közéletben való részvételt mind a jobb, mind a baloldalon. E lehetõséggel több lelkészünk is él. Az egyházvezetés közéleti állásfoglalásai csupán orientálják, de nem kötelezik a lelkészeket. Prõhle Gergely országos felügyelõ, Ittzés János elnök-püspök Fabiny Tamás püspök Gáncs Péter püspök Református Egyház zsinata elnökségének állásfoglalása Magyarországi Református Egyház aggódva figyeli az elmúlt öt napban folyó intézményes figyelemelterelést a társadalom valóságos problémáiról, különös tekintettel a közel egy évvel ezelõtti zavargásokra. Az európai normákhoz méltatlan módon a Magyar Köztársaság Kormánya a szabad és független intézmények, így egyházunk ellen is politikai és kommunikációs hadjáratot indított. Egyházunk több más közéleti szereplõt megelõzve egyértelmûvé tette álláspontját a szombati eseményekkel kapcsolatban. Az elmúlt napok médiában lefolytatott kormányzati kommunikációja azonban szomorúan mutatja, hogy a

valódi, elõrevivõ társadalmi párbeszéd helyett a valóságot elfedõ ellenségkép gyártás folyik az egyházak és a magyar társadalom más független véleményformáló intézményei ellen. Mindeközben pedig nem esik szó, és nem történik semmi a társadalom megannyi szintjén és területén egyre erõsödõ esélyegyenlõtlenség megszüntetése érdekében, sõt a folyamatokat a kormány tovább generálja (pl. a kistelepülési oktatási és közigazgatási intézmények szétzilálásával). Az esélyegyenlõség elleni legdurvább támadás a társadalombiztosítás rendszerének és a nyugdíjrendszer koncepciótlan és társadalmi párbeszédet nélkülözõ tervezett jelentõs hátrányokat okozó átalakítása. Mindezzel a kormányzat a leginkább rászorultak esélyeit, gyógyuláshoz és egészséghez, valamint a megszolgált és megérdemelt nyugdíjhoz való jogát súlyosan veszélyeztetõ bizonytalanságot kelt. A Magyarországi Református Egyház az államtól független intézményként nem nézheti tovább némán a társadalmat szétziláló folyamatokat, és ezért kötelességének érzi, hogy a magyar társadalom figyelmét a lényeges problémákra irányítsa. A Magyar Köztársaság Kormányának úgy látszik, súlyos gondot okoz és komoly feladatot jelent a szeptember végéig benyújtandó 2008. évi költségvetés elkészítése és társadalmi kommunikációja. Ezért minden méltatlan eszközt felhasznál, hogy a közvélemény figyelmét a Magyar Köztársaság gazdasági helyzetérõl, költségvetés-készítési gondjairól elterelje. Ugyanebbõl a célból a Magyar Köztársaság Kormánya a határon túli kisebbségi magyarság helyzetével visszaélve, beleavatkozik megmaradási törekvéseibe, miközben kiszolgáltatott helyzetben tartja a schengeni határok mögé szoruló magyar közösségeket. Úgy látszik, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a tavalyi októberi eseményekhez hasonló történéseket váltson ki. A tavaly októberi helyzethez és indulatokhoz hasonló állapot elõidézésével, a kormány ürügyet talál, hogy a rossz intézkedéseibõl fakadó társadalmi feszültségek felelõsségét magától elháríthassa. Számunkra október az igazságot és hitelességet keresõ reformáció, a megújulás hónapja, az építésé és nem a rombolásé. Az esélyegyenlõtlenség fenntartásával és fokozásával, a határon túli magyarság ügyével szembeni érzéketlenségével, és a társadalmi feszültségek szításával a Magyar Köztársaság Kormánya visszaél a választók bizalmával és a kormányzással járó felelõsséggel. Kérjük a Magyar Köztársaság Országgyûlésébe választott képviselõket, hogy szerezzenek érvényt a valódi kérdésekrõl való érdemi párbeszédnek és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy felelõtlen ürügyekkel és indulatkeltéssel ne lehessen elkendõzni a valós folyamatokat. Felkínáljuk együttmûködésünket, párbeszédre való készségünket a társadalom valós gondjainak megoldására. Így: egy versenyelvû, de nem kirekesztõ egészségügyi ellátásért, a minõségi, de a hátrányos helyzetben élõket a fejlõdés lehetõségétõl el nem záró oktatásért, a tisztességes munkában megõszültek biztonságos nyugdíjas éveiért. Javaslataink készen vannak, a párbeszédre készen állunk! Tegyünk együtt a harmadik Magyar Köztársaság igazságosabb jövõjéért! Az MRE Zsinata Elnöksége nevében: Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodájának közleménye Igazságtalan, méltánytalan és durva támadások érték a Magyar Katolikus Egyházat az elmúlt napokban újságírók, politikusok és magukat értelmiséginek nevezõ személyek részérõl a Magyar Gárda nevû szervezet megalakulásával és több más témával kapcsolatban. Értetlenül állunk az idõzített egyházellenesség hulláma elõtt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szóvivõje, Német László az említett esemény napján nyilatkozott az MTI-nek és azt követõen számos más médiumnak is, melyben leszögezte, hogy a zászló megáldását végzõ katolikus pap e cselekedetet saját nevében, egyházi elöljárók felhatalmazása és tudta nélkül végezte. Az illetõ személynek nincs egyházi beosztása. Az MKPK sajnálattal értesült arról, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményt adott ki a miniszter és a történelmi egyházak képviselõinek augusztus 27-i találkozójáról, mert a tárgyaló felek megegyeztek, hogy nem tájékoztatják a sajtót a tárgyaláson elhangzottakról. Ráadásul a nyilatkozat tévesen azt sugallja, mintha a Katolikus Egyház képviselõi nem nyilvánították volna ki egyértelmûen elutasító véleményüket és nyomatékos elhatárolódásukat a szombat délutáni eseményen való papi szerepléssel kapcsolatban. MKPK Sajtóiroda Magyar Kurír Ötpárti nemzetközi sajtótájékoztató Közös nyilatkozat elfogadása nélkül ért véget Magyar Gárdával kapcsolatban az MDF által kezdeményezett ötpárti nemzetközi sajtótájékoztató. Gyurcsány Ferenc nemcsak miniszterelnöki, de pártelnöki minõségében is arról beszélt, hogy a szélsõjobboldalt nem integrálni vagy takargatni kell, hanem elhatárolódni tõle, de egyes pártok képtelenek a távolságtartásra. Konkrét példákat is hozott. A Fidesz nevében Navracsics Tibor, a párt parlamenti frakciójának vezetõje konkrét példákkal válaszolt a vádakra, és kijelentette, a gyûlölet politikáját Gyurcsány hozta a közéletbe. A Kereszténydemokrata Néppártot Harrach Péter, az országgyûlés kereszténydemokrata alelnöke képviselte, aki kifejtette: a KDNP értékrendje hiteles, cselekedetei kiszámíthatóak, így nincs szükség arra, hogy elhatárolódjon a Magyar Gárdától. Mint mondta: egy határozott kormányzat minden társadalmi mozgást kezelni tudna. Erre lenne szükség, nem hisztériakeltésre tette hozzá. A KDNP alelnöke a miniszterelnök szavait cáfolva nyomatékosan hangsúlyozta, Magyarországon nincsen közvetlen fasiszta veszély. 11

Hitelesen az egészségbiztásról Mielõtt a teljesség igénye nélkül és nem az ellenzék, még csak nem is a KDNP nevében írnék a fentiekrõl, elõbb néhány alapvetõ gondolat arról, mi is az egészségbiztosítás feladata. Profitérdekelt magánbiztosítás: Ha egy ország erre állt rá, akkor lényegében két fõ szereplõ van, a biztosító és a biztosított. Nem elhanyagolható mellékszereplõ a törvényhozás, mert megszabja a kereteket, amelyek behatárolják a biztosító munkáját, s az egészségügyi ellátó rendszer, mert végül is itt zajlok a gyógyítás. A biztosító és az ellátórendszer kétféle kapcsolatban állhat egymással. Vagy a biztosító a kórház tulajdonosa, s akkor saját intézményében látja el a biztosítottakat, vagy rábízza a betegre, hogy kivel gyógyíttatja magát, legfeljebb kiad egy hosszú listát, hogy hová lehet fordulni, s a végén kifizeti a számlát. Ha a biztosító komolyan veszi a szerepét és anyagi érdekeit, akkor valamiképpen serkenti, ösztönzi a megelõzést, az egészséges életmódot. Arra is módja van, hogy érvényesítse a biztosítási díjban a kockázatot. Ebben a rendszerben a biztosító arra törekszik, hogy minden egyes ember esetén a befizetések és a ráfordítások nemcsak egyensúlyban legyenek, hanem a mérleg a biztosító javára legyen pozitív. Társadalombiztosítás: Egy ilyen rendszerben a munkaképes emberek fizetnek biztosítási díjat, s cserébe maguk és családtagjaik egészségügyi ellátását a biztosító finanszírozza. Lényegében az ellátás az egész társadalomra kiterjed. A bevétel a biztosítottak jövedelmével arányos, a kifizetés a gyógyítás költségeivel. Az ellátó rendszer lehet állami, önkormányzati, de lehet a biztosító intézeté is. A társadalombiztosítás törvény erejénél Érvek a társadalombiztosítás magánosítása ellen A koalíciós húzd meg, ereszd meg játszadozás közepette még mindig nem tudjuk, mit is akarnak a kormánypártok. Most érdemes szólni tehát arról, mit is akarunk mi, azon túl, hogy elutasítjuk a kormányzat hibás elképzeléseit. Ha a koalíció megy elõre és bevonja a magánbiztosítókat a társadalombiztosításba, pontosabban annak egészségbiztosítói ágába, akkor akár lesz az ügyben népszavazás, akár nem, az ellenzéknek többet kell mondania az ügyrõl annál, hogy nem. Még akkor is, ha a lakosság többségének is ez a véleménye. 12 fogva kötelezõ, mûködõképességét az állam szavatolja. Az állami garancia miatt a társadalombiztosítási rendszereknek nem kell attól tartaniuk, hogy csõdbe jutnak, s nem vonhatnak el profitot a befizetésekbõl. Vegyes rendszerek: ilyen helyzet akkor áll elõ, ha van egy nagy állami rendszer, de aki ki akar ebbõl lépni, saját elhatározása alapján átmehet egy magánbiztosítóba, vagy fordítva, ha van egy kiterjedt magánbiztosítás, de az állam az ellátatlanoknak létrehoz egy államit is. Tegyük fel azt a lényegi kérdést: mi a biztosító szerepe a társadalombiztosításban? A törvényhozás megszabja a mûködés szabályait, meghozza a gyógyításra vonatkozó elõírásokat, s megszabja a biztosítási díjat is. Ekként a biztosító mozgásköre kicsi, lényegében pénzelosztásra vonatkozik. Ma Magyarországon sok döntés a biztosítóhoz került. Ilyen a kapacitás befogadása: annak megszabása, hogy egy kórház milyen betegségfajtából havonta hányat láthat el. De idetartozik az is, hogy kifizeti-e a biztosító egy újfajta diagnosztikus vizsgálat árát, fedezi-e a szakmailag elfogadott, de nem szokványos gyógyító beavatkozás költségét. Milyen érvek állnak az ellenzéki nem mögött? A jelenleg tárgyalt vegyes rendszer semmiféle referenciával nem rendelkezik, mûködõképessége nem bizonyítható. A rendszerbe belépõ magánbiztosítók számára a befektetéssel arányos hasznot meg kell adni, s mivel a politika köti az ebet a karóhoz, hogy az új rendszer nem lehet drágább a mainál, a haszon csak a gyógyítás költségeinek lefaragásával teremthetõ elõ. A magyar kórházak zöme önkormányzati tulajdon. A törvény szerint nem a biztosítóé, hanem a települési önkormányzaté az ellátási felelõsség. A jelenlegi rendelkezések nagy része sérti az önkormányzati törvényt, s ekként arra lehet számítani, hogy az alkotmánybíróság megsemmisíti azokat. A profit érdekeltség komoly etikai problémákat is felvet. A biztosító addig érdekelt az emberek életben tartásában, amíg azok járulékot fizetnek. A nyugdíjas halála a biztosító haszna, minél hamarabb következik be, annál elõnyösebb a biztosítónak. Ha mindezt megfontoljuk, könnyû kimondani a magánbiztosítók beengedésére a nemet. Mire mondunk igent? Igen a járulékreformra. A jövedelemadó jellegû egészségbiztosítási járulék rontja az ország versenyképességét, s nem is ad elegendõ bevételt. Ennek egyik oka az alacsony bérszínvonal, a másik a foglalkoztatottak számának gazdasági és demográfiai okból való csökkenése. A bevételi oldal reformja csökkentené a jövedelmet terhelõ adót és forgalmi adókból is juttatna az egészségügy céljaira. Igen a hatékony megelõzésre. 2002 óta csökken a megelõzésre fordítható pénz. A biztosítottakat érdekeltté kell tenni abban, hogy részt vegyenek a megelõzést szolgáló egészségnevelõ programokban. Igen a szabad orvosválasztásra. A beteg, ha igényli az általa választott háziorvos segítségével, maga döntsön arról, hogy hol és kivel gyógyíttatja magát. Ekként a jó kórházak felvirágoznak, a rosszak csõdbe jutnak. Olyan érdekeltségi rendszert kell kialakítani, hogy a szakellátásra küldõ alapellátó orvos érdekelt legyen a felesleges ellátások visszafogásában, és olyan ellenõrzési rendszert, amely idõben észleli, és bünteti az ellátás mesterséges visszafogását. Surján László, az MKDSZ és a KDNP alelnöke (Szerkesztett, rövidített változat.)

A reformok igazi arca Nyolc százalékkal nõtt a csecsemõhalálozás A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év elsõ felében csaknem nyolc százalékkal nõtt a csecsemõhalálozás az egy évvel korábbi idõszakhoz képest. Mészáros József, a csecsemõ- és gyermekgyógyászat szakfelügyelõje szerint az okok között az egészségügy átalakítása, a fejlesztések elmaradása és az általános bizonytalanság áll. Mészáros József, a csecsemõ- és gyermekgyógyászat országos szakfelügyelõje nem lepõdött meg a Központi Statisztikai Hivatal adatain, véleménye szerint az okok között az áll, hogy szervezetlenné vált a terhes- és csecsemõgondozás mellett a koraszülött-ellátás, és leépítették a szülészeteket is. A szakember az egészségügy reformjára utalva az elmúlt fél év bizonytalanságait is a kiváltó körülmények között látja. Mészáros úgy nyilatkozott: a kidolgozatlan reform fenekestül borította fel az ellátás rendjét. Már most látszik annak következménye, hogy a szakmát teljesen kihagyták az átalakításból. Budapesten tízezer gyermek született olyan kórházban, ahol nincs gyermekgyógyászat; ezen belül a budai oldalon egyáltalán nincs ilyen intézmény. A kórházi helyek közelmúltbéli elosztásakor ugyanis számos olyan egészségügyi intézet kapott szülészeti ágyakat, ahol ehhez nem voltak meg a megfelelõ feltételek. Más, megfelelõ gyermekgyógyászattal rendelkezõ kórházaktól viszont elvettek szülészeti ágyakat, vagy az intézményeket lényegében megszüntették. Forrás: mno.hu, fidesz.hu Ellenõrizetlen milliárdok a Fõvárosban A Fõvárosi Ellátási és Gazdasági Szolgálat megszüntetését javasolja a fõvárosi KDNP-frakció, mivel úgy találták, az intézmény mûködése átláthatatlan és szabályozatlan. Bagdy Gábor fõvárosi frakcióvezetõ elmondta: a képviselõ-testületi ülésen terjesztik a fõvárosi közgyûlés elé indítványukat, amelyben azt javasolják, hogy a 2005-ben létrehozott, a Fõvárosi Önkormányzat épületének kezelésével megbízott intézményt egy bizottság vizsgálja meg, illetve mûködését szüntessék meg és helyezzék vissza az önkormányzat hatáskörébe. A Fõvárosi Ellátási és Gazdasági Szolgálatot a Fõvárosi Önkormányzat belsõ átszervezésével hozták létre mintegy 3,5 milliárd forintos költségvetéssel és 200 dolgozóval. Bagdy Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a szolgálat megalakulása után hónapokon keresztül úgy mûködött, hogy nem volt szervezeti mûködési szabályzata és nagyon roszszul szerepel a fejlesztési és felújítási elõirányzat teljesítésében. Wertán Zsolt, a KDNP fõvárosi képviselõje a Fõvárosi Ellátási és Gazdasági Szolgálat csekély hatékonyságának és kevés értelmének bizonyítékaként elmondta: 2005 második félévében munkáinak 97 százalékát nem fejezte be, 2006-ban ez a szám mintegy 92 százalék volt és 2007 elsõ félévében megint 90 százalék feletti volt az elmaradás. A képviselõ azt is kifogásolta, hogy az intézménynek a Fõvárosi Önkormányzattal nincs szabályozott kapcsolata, az intézmény igazgatója egyedül dönt az éves 3,5 milliárd forintos költségvetés sorsáról, a pénz felhasználását az önkormányzat nem ellenõrzi. Forrás: KDNP webszerkesztõség Kései beismerés Elhibáztuk az egészségügyi reform sorrendjét, és ennek a levét isszuk jelentette ki Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter egy pénzügyi konferencián. Mint mondta: elsõként a biztosítási reformról szóló törvényt kellett volna megalkotni, erre már tavaly nyáron lehetõség volt. Molnár szerint a rossz sorrend veszélyezteti az eddigi eredményeket. Mint a napi.hu írja, Horváth Ágnes jelenlegi tárcavezetõ szerint, ha nem erõsödik az öngondoskodás, becslések szerint 2025-re a GDP 20-25 százalékát kell majd egészségügyre fordítani. Horváth indokoltnak tartja, hogy nyugdíjszelvényen is megjelenjen a egészségügyi járulék. A miniszter Molnárhoz hasonlóan elhibázottnak tartja a reform végrehajtásának sorrendjét. Forrás: napi.hu Kérdések a Hankook beruházásával kapcsolatban A magyar vállalkozók is kapnak-e olyan állami támogatást, mint amilyen mértékût a Hankook beruházása kapott? tette fel a kérdést Kóka János gazdasági miniszternek címezve Soltész Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõje. Soltész Miklós szerint a magyar állami költségvetés 2011 közepéig 26 milliárd forinttal támogatja ezt a gumigyárat. Hozzátette: az állam 16 milliárdot az építkezés támogatására, 10 milliárdot pedig olyan adókedvezményekre szánt, amelyeket csak ez a gyár kap meg, más cégek nem. A kereszténydemokrata képviselõ ennek kapcsán feltette a kérdést: magyar vállalkozók kis, közepes vagy nagy cégek kaptak-e már ilyen mértékû állami támogatást? Soltész Miklós arra is kíváncsi: az ott dolgozók megkapják-e a valós bérüket, és miért dolgoztatják õket 6+2 napon keresztül? Kérdezzük a munkaügyi felügyelõséget, tett-e valamiféle konkrét lépést, hogy ezt az áldatlan állapotot megszüntesse? vetette fel a képviselõ. Forrás: gondola.hu 13

Veszélyben a demokrácia Magyarországon Történelmi tény, hogy 1947-ben a fasiszta veszélyre hivatkozva tiltották be a demokratikus pártokat. Ma az emberek jogfosztása és kifosztása folyik Magyarországon, s több szempontból is veszélyben van a demokrácia jelentette ki Semjén Zsolt a Bálint Sándor Szellemi Örökségért Alapítvány és a Barankovics István Alapítvány által a kék cédulás választás 60. évfordulóján szervezett Bálint Sándor emlékülésen Szegeden. Semjén Zsolt hangsúlyozta, az emberek jogfosztása 2006-os választásokkor kezdõdött, az október 23-i rendõrterror idején folytatódott, s napjainkban is zajlik. Mint mondta, az is a demokrácia felszámolása, hogy a kormány mindenfajta társadalmi konszenzus és felhatalmazás nélkül a külföldi biztosítók beengedésével szüleink, nagyszüleink munkájával létrehozott társadalombiztosítást üzleti alapokra kívánja helyezni. A pártelnök kifejtette: bár nincs közvetlen analógia az 1947-es és a jelenlegi állapotok között, bizonyos hasonlóságok felfedezhetõek. Történelmi tény, hogy 1947-ben a fasiszta veszélyre hivatkozva számolták fel a demokráciát, az antifasiszta jobboldali erõket Magyarországon, és a Barankovicspártot is azzal szorították ki a politikából, hogy szélsõjobbnak bélyegezték õket. A KDNP vezetõje az áthallás okaként jelölte meg, hogy a kormány tragikus teljesítményérõl akarja a figyelmet elterelni azzal, hogy messze a tényleges súlyát meghaladó módon a Magyar Gárda kérdését erõlteti a középpontba. Forrás: MTI 14 Magyarország legsúlyosabb választási csalásának évfordulója A kék cédulás választás mára is érvényes tanulságai Az 1947. augusztus 31-i választásokon Magyarország demokratikus történetének legsúlyosabb választási csalását követték el a szovjetek által támogatott kommunisták. Az évforduló alkalmából a Barankovics István Alapítvány két kiadványt jelentetett meg, s részt vett több, a kékcédulás választási csalás részleteit feltáró rendezvény szervezésében. Hódmezõvásárhelyen az Emlékpont Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központban a házigazdával és a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetével tudományos konferenciát, Szegeden pedig a Bálint Sándor Szellemi Örökségért Alapítvánnyal Bálint Sándor emlékülést szerveztek. Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KDNP alelnöke a Hír televízióban a történelmi elõzményekrõl szólva elmondta: a második világháború után Magyarországon megindult egy demokratikus kibontakozás, a semmibõl nõttek ki demokratikus pártok olyan kiváló politikusokkal mint Nagy Ferenc, Kovács Béla, Barankovics István, és a 2003-ban elhunyt kereszténydemokrata politikus, Varga László. Ám a demokratikus kibontakozást a szovjet csapatok segédletével a kommunista párt csírájában eltaposta. Mészáros József emlékezetett rá, az 1947-es választás során többrendbeli választási csalás történt. A választásokból egyszerûen kizártak mintegy hétszázezer embert, manipulálták a szavazói jegyzék összeállítását, a választójogot és a választási eljárást. A mûsorvezetõ kérdésére válaszolva Mászáros József kifejtette: a csalást részben Moszkvából, részben a Rajk László vezette Belügyminisztériumból irányították. A KDNP alelnöke hangsúlyozta: a csalássorozat révén látszólagos többséget szerzett az úgynevezett baloldali blokk, de a választásokat valójában a Demokrata Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt jogelõdje nyerte, noha a választásokat manipulálták, az embereket megfélemlítették, és választási nagygyûléseket csak a kommunisták tarthattak. A gyõzelem a hazai kereszténydemokrácia igazi diadala volt. A kommunisták igyekeztek mindent megsemmisíteni, így igen kevés írásos emlék maradt mondta Mészáros József. Hozzátette, a bizonyítékok eltüntetése nemcsak a dokumentumokra korlátozódott, hanem a csalás ellen fellépõ politikusokra is. Érdemes megjegyezni Karig Sára szociáldemokrata író és mûfordító esetét, aki szavazóköri biztos volt, és az igazságügy-miniszterhez írott jelentésében tiltakozott a kék cédulás csalás ellen, s mivel nem vonta vissza leleplezõ bejelentését, az ÁVO letartóztatta, és átadta a szovjet állambiztonsági hatóságoknak. Ítélet nélkül, szovjet állambiztonsági határozat nyomán a vorkutai kényszermunkatáborba szállították. Mészáros József úgy fogalmazott, a történelem annyiban érdekes, amennyire a mára nézve tanulsága van. Szerinte az 1947-es választások legfontosabb tanulsága az, hogy közhatalmat olyan ember és csoport nem birtokolhat, aki a választások és a választójog szellemét és betûjét nem tartja be. A demokrácia a fair play szabályain nyugszik, és akik ezt nem tekintik magukra nézvést kötelezõnek, azok nem birtokolhatnak közhatalmat. Az erõszak és zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb ellenállásra talál hangzottak a püspöki kar prófétai szavai 1945-ben. És ha valakinek a Prédikátor könyve jut eszébe: Nincs új a nap alatt!, van okunk a csodálkozásra?

Negyvenkét települést sújt a közoktatás átrendezõdése Tíz község iskola nélkül marad A közoktatás átrendezõdése negyvenkét Gyõr-Moson-Sopron megyei települést érint, szeptembertõl tíz községben teljesen megszûnik az iskola, s további tíz faluban csak az alsó tagozat marad közölte a megyei önkormányzat alelnöke a megyei tanévnyitó ünnepségen Gyõrött. Firtl Mátyás elmondta: az átszervezésekkel összefüggésben új elem a megye közoktatásában, hogy nyolc települési önkormányzat a közoktatási tevékenységet önként vállaló gyõri székhelyû alapítványra bízta az iskolai, egyes esetekben az óvodai feladatokat is. Az alapítványi feladatellátást viszont bizonytalannak, emiatt pedig aggályosnak tartja a megyei önkormányzat tette hozzá. Az alelnök szólt arról, hogy két kistelepülés kisiskoláját ugyancsak önként vállalt feladatként a katolikus egyház veszi át a helyi önkormányzatoktól további mûködtetésre. Ugyancsak új jelenségnek minõsítette az úgynevezett iskolamentõ akciót, amelyet több kistelepülés nagycsaládok befogadásával tesz gyakorlattá. Az átrendezõdés okaként Firtl Mátyás a gyermek- és tanulólétszám folyamatos apadását, a közoktatás alulfinanszírozottságának egyre nyomasztóbb terhét jelölte meg. A jelenlegi tendencia láttán a kisebb településeknek fel kell hagyni azzal az illúzióval, hogy az iskola helyi népességmegtartó erõként mûködjön mondta a KDNP politikusa. Forrás: MTI, firtl.sopron.hu Csörögön is kudarcot vallott az oktatási kormányzat A csörögi iskolabotrány az oktatási kormányzat kudarca jelentette ki közleményében Harrach Péter, az országgyûlés alelnöke, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke. Ideje lenne az oktatási kormányzat szemléletváltásának, hogy a közösségépítés szempontja fontosabb legyen annál a haszonnál, amit a kisiskolák bezárása jelent írja közleményében Harrach Péter. A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke leszögezte: a csörögi iskolabotrány az oktatási kormányzat kudarca. A kistelepülési iskolák léte nem lehet kizárólag gazdaságossági kérdés fogalmaz a képviselõ, aki szerint ez akkor is igaz, ha bezárnak egy iskolát, és akkor is, ha nem építenek újat, amikor igény volna rá. A csörögi gyerekek létszáma indokolja a helyi iskola alapítását. Ezt az igényt erõsíti, hogy Vác város szocialista vezetésû önkormányzatának iskoláiba nem vették fel a szomszédos község gyermekeit. A település országgyûlési képviselõjeként Harrach Péter kötelességének tekinti a miniszternél a hosszú távú megoldást jelentõ iskolaalapítás kezdeményezését. Forrás: MTI A közgyûlés feloszlatását kezdeményezi a Fidesz-KDNP frakció A szegedi Fidesz és a KDNP a hatályos jogszabályok alapján kezdeményezi a szegedi közgyûlés feloszlását, hogy ezzel fossza meg a méltatlanná vált képviselõket mandátumuktól. Az idõközi választásokon a szegedi polgároknak lehetõségük lesz olyan képviselõket választani, akik valóban megjelenítik érdekeiket az önkormányzati munkában. A kormánypárti többség a rendkívüli testületi ülésekrõl távol maradásával ellehetetlenítette az érdemi vitát 200 ezer ember egészségügyi ellátásáról, semmibe vette a helyi demokrácia legfontosabb intézményét, az érintett képviselõk megszegték esküjüket, és munka nélkül vették fel képviselõi tiszteletdíjukat. Botka László polgármester, valamint a kormánypárti városvezetés méltatlanná vált tisztségére és Szeged vezetésére, a kormánypárti képviselõk érdemtelenné váltak képviselõi megbízatásukra. Forrás: kdnp.hu Vác díszpolgára lett az egykori forradalmár Vác város díszpolgára lett Gyombolai Márton, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagja. Az író 1956-ban a Petõfi Kör tagjaként részese volt a váci forradalmi eseményeknek. Felelõs szerkesztõje volt a forradalom helyi újságjának, az Új Váci Naplónak. A Magyar Fiatalokhoz címû forradalmi versét a külföldi rádiók is átvették. A forradalom bukása után, 1957-ben letartóztatták, és ellenforradalmárként bíróság elé állították. Elsõ fokon öt, majd jogerõsen egy évi börtönre ítélték. A kitüntetõ cím átvételekor Gyombolai Márton hangsúlyozta: a magyar jövõ biztosításának legfontosabb alapja az egészséges, gyermeket nevelõ család. A szétrobbanó család, a csökkenõ népesség csak pusztuláshoz vezethet. Mint mondta: Magyarországon vagy lesz a terhességbõl újra áldott állapot, vagy hamarosan nem lesz Magyarország. Az író reményét fejezte ki, hogy népünk képes lesz a hétköznapok csöndes szeretet-forradalmát sikeresen megvívni. Új szervezet Cegléden Bán Lajos vezetésével ötven taggal megalakult Cegléden a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete. Az új szervezet szoros együttmûködésre törekszik a helyi civil szervezetekkel, az egyházakkal és a Fidesszel, valamint az Ifjúsági Kereszténydemokrata szövetséggel. Elképzeléseik szerint rövidesen havilapot hoznak létre annak érdekében, hogy a városban élõket rendszeresen tájékoztassák tevékenységükrõl, céljaikról, beszámoljanak rendezvényeikrõl, s olvasói rovatukban megszólalhassanak a város lakói is. A ceglédi KDNP-sek fontos céljuknak tartják, hogy városukban elsõbbséget élvezzenek a helyi vállalkozók, mezõgazdasági termelõk és termékeik. Nagy hangsúlyt helyeznek a családok, a gyermekek és az ifjúság helyzetének jobbítására. Forrás: kdnp.hu 15

Ünnepi nagygyûlés a budai várban Nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsõdleges kötelességünk a saját magyarságunk megõrzése, kimunkálása és felmutatása. Ebben áll a Szent István-i mûhöz való hûség, kereszténység és magyarság. ( ) A történelem megmutatta, hogy a magyarság mindig akkor gazdagodott, amikor hûséges maradt ehhez az úthoz, ám amikor akár balra, akár jobbra letért errõl az útról, az mindig katasztrófát jelentett az ország számára. (Részlet Semjén Zsolt augusztus 20-i beszédébõl.) Kiadja: Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Felelõs kiadó: Harrach Péter A lap kiadását támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Dobi Ágnes Telefon: 06-30/523-02-56 Elõkészítés: Ubipressz Bt., Brém-Nagy Ferenc Nyomda: Onix Nyomda Kft. 4030 Debrecen Rigó u. 35-39. ISSN 1788-7690 16