Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév Jászberény Karcag Szolnok Mezőtúr Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...4. 2. Adatforrások...5. 3. Demográfiai helyzet...5. 3.1. A lakosság korösszetétele...5. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás...7. 3.3. Születéskor várható átlagos élettartam...10. 4. Lakosság egészségét befolyásoló tényezők...11. 4.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség...11. 4.2. Jövedelmi viszonyok...12. 4.3. Egy főre jutó GDP alakulása...13. 5. Halandóság...14. 5.1. Általános halandóság...14. 5.2. Legfőbb halálokok...14. 5.3. A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság...16. 5.4. Agyérbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás...17. 5.5. Daganatos megbetegedés okozta halandóság...17. 5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság...18. 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság...19. 5.8. A légzőrendszer okozta halandóság...20. 5.9. Emésztő rendszer okozta halandóság...20. 5.10.Külső okokra visszavezethető halandóság...21. 5.11.Önártalom, önsértés okozta halandóság...21. 5.12.A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben...22. 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében...23. 6.1..A 0-18 évesek legfőbb betegségei...23. 6.2..A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben...24. 6.3..A 19-X évesek legfőbb betegségei...26. 6.4..A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben...28. 7. Az allergiás eredetű betegségek...30. 7.1..Asztma, rhinitis allergica...30. 7.2..Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)...31. 8. Egészségmagatartás/OLEF 2009 régiós online felmérés...32. 8.1. Táplálkozás...33. 8.2. Fizikai aktivitás...33. 8.3. Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság...34. 8.4. Dohányzás...34. 8.5. Alkoholfogyasztás...35. 8.6. Mentális zavarok...35. 9. Kábítószerfogyasztás...36. 10. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei...38. 10.1. Emlőszűrés...38. 10.2. Méhnyakszűrés...40. 10.3. Vastagbélrák szűrése...40. 2
11. Fertőző betegségek morbiditása...41. 11.1. Fertőző betegségek:...41. 11.2. Védőoltások...45. 11.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés kiszűrése...45. 11.4. HIV tanácsadás...45. 11.5. Fejtetvesség...46. 11.6. Rágcsálók elleni védekezés...47. 11.7. Kórházhigiénés tevékenység...47. 11.8. Hatósági tevékenység...48. 12. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység...48. 12.1 Egészségfejlesztés...49. 13. Környezeti tényezők...54. 13.1. Környezet és telepegészségügy...54. 13.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz...54. 13.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz...59. 13.1.3. Művese állomások...61. 13.1.4. Szennyvízhigiéne...61. 13.1.5. Talajhigiéne...61. 13.1.6. Aerobiológiai hálózat működése...62. 13.2. Élelmezés-és táplálkozásegészségügy...62. 13.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok...62. 13.2.2. Étrendkiegészítők...63. 13.2.3. Kozmetikumok...63. 13.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések...63. 13.3. Kémiai biztonság...64. 13.4. Gyermek és ifjúságegészségügy... 64. 14. JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása...65. 14.1. Alapellátás...65. 14.2. Otthoni szakápolás, hospice...70. 14.3. Járóbeteg szakellátás...70. 14.4. Fekvőbeteg ellátás...71. 14.5. Mentés, betegszállítás...73. 14.6. Gyógyszerellátás...73. 14.7. Hatósági aktivitás...74. 15. Összefoglaló...76. 16. Szükséges tennivalók...76. 3
1. Bevezetés Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre. A népegészségügy ugyanis az állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított - elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó - tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. Célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. A népegészségügyi tevékenység magában foglalja: az egészség tudományosan megalapozott természeti és társadalmi környezeti (a továbbiakban együtt: környezeti) feltételeinek, az egészség fejlesztésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és megfelelő bizonyítékokon alapuló módszereinek, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer kialakításának, működtetése feltételeinek meghatározását, illetve biztosítását, a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek rendszeres elemzését, az elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését valamint az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását, a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását, amely előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében. Továbbá tartalmazza a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésére irányuló beavatkozásokat, a feladatok megvalósítása érdekében egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegség-megelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítását, a szolgáltatások hatékonysága, eredményessége, hozzáférhetősége és egyéb minőségi jellemzőinek rendszeres értékelése. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. fejezete foglalkozik a népegészségüggyel. Ennek értelmében a népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése, különös tekintettel az egészség előfeltételeire, így az élelem, lakás, munkahely, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés. Ennek keretében fel kell tárni - valamint meg kell határozni - az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre. A népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés célja elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Fontos feladat a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és/vagy azok szorgalmazása a törvényben meghatározott feladatai közé tartozik, mely szerint a helyi önkormányzatokat rendszeresen - szükség esetén alkalomszerűen - tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja az életmód, a genetikai tényezők, a környezeti hatások, így a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége is. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot. A fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Úgy véljük, a testületi vagy politikai döntéseknek nagy szerepe van a megyében, a megye településein élő lakosok egészségi állapotának fenntartásában, illetve javításában is. Ezen döntések meghozatalát segíti az általunk összeállított szakmai anyag, amely a megye lakosságának egészségi állapotát mutatja be. A cél az, hogy az önkormányzati képviselők megismerhessék és a jövőben a döntéseikben a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tehessenek. A tájékoztató anyagban bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, demográfiai helyzetrajzát, valamint a megye morbiditási jellemzőit. Ismertetjük a mortalitási mutatókat, áttekintjük a népegészségügyi szervezet szakterületeinek 2010. évi, illetve 2011. első félévi munkáját, így többek 4
között betekintést adunk a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységéről, a szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményeiről, a közegészségügyjárványügyi munkáról, az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről. 2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A lakónépességi és a mortalitási adatokat egyaránt az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon (OTH) keresztül az Országos Szakmai és Módszertani Központ (OSZMK) bocsájtotta rendelkezésünkre. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Szakmai és Módszertani Központtól származnak. Az országos egészségfelmérés OLEF 2009 összeállított anyaga mintaként szolgált az egészségmagatartási adataink feldolgozásához, melyet az OSZMK mért fel. A morbiditási adatok forrása az OTH és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara által működtetett monitorozó rendszer, Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtő Program (HMAP) volt. Az allergiás eredetű légzőrendszeri betegségek adatai a Debreceni Egyetem és Korányi Bulletin 2009 és 2010 évi adatainak felhasználásával készült. 3. Demográfiai helyzet A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma 2010. január 1-jén 390 775 fő volt, összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. Az előző évekkel összehasonlítva az adatokat, látható, hogy amíg 2000-ben 410-647 fő, addig 1990-ben 426.491 fő, 1980-ban pedig 446.708 fő volt a megye lakosságának száma. 2009 évben a legfrissebb népességi mutatókat figyelembe véve 4116 fővel volt több a megye lakosságának népességszáma, mint 2010 évben. Ez a születések és a halálozások számával indokolható főként. A népsűrűség 71,5 fő/km 2. A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 60%-a városban él. 7 kistérség, ezen belül 78 település található. 3.1. A lakosság korösszetétele A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (1. ábra) Magyarország, az Észak-alföldi régió (2. ábra) és JNSZ megye (3. ábra). Hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny alakú, fölfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken, a gyermekkorúak: 15-20%-a, a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregszik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken. Ez jellemző más országban is, mint például Svájc, Dánia, Németország, Olaszország korösszetételére is. 5
1. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint 2010. január 01. Forrás: KSH 2. ábra Észak-alföldi Régió népességének száma nem és életkor szerint 2010.január 01. Forrás: KSH A korfán két kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: a 25-34 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 50-54 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 40-44 évesek (1962-1966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények - Ratkó-korszak - és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. Összehasonlítva a 2010-es korfát az 1980. évivel, jól látható a népesség korösszetételének átrendeződése is. (3. ábra). 6
3. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének száma nem és életkor szerinti változása 1980. január 01 és 2010. január 01. között Forrás: KSH A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság 2010. január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, amely ezen az ábrán is jól nyomon követhető. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedek óta tartó folyamat. Jász-Nagykun- Szolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. Szemben az EU tagállamaiban megfigyelhető tendenciával, ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. A régió megyéit tekintve a középmezőnybe tartozunk. (4-5. ábra) 4. ábra A természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben 2001-2010 között 0-1000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év -2000-3000 -4000-5000 -6000 fő Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH 7
2001 évtől szintén folyamatos csökkenés tapasztalható. 2010 évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5515 fő volt, és 3319 gyermek született, így 2 196 fővel csökkent a népességszám megyénkben. 5. ábra A születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2001-2010 között fő 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0-1 000-2 000-3 000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év halálozás születés szaporodás/fogyás Forrás: KSH Az adatok vizsgálata után megállapítható, hogy évről-évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik (6. ábra) 6. ábra Az élveszületések számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben 2001-2010 között fő 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Bármely társadalom fejlettségének fokmérője a csecsemőhalálozás alakulása (1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma). A csecsemőhalálozás aránya a megyében magasabb, mint az országos átlag. A KSH adatai alapján az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2009- ben 7,41, 2010-ben már 8,3, vagyis az előző évhez képest is magasabb. 2006 óta megyénkben nőtt a csecsemőhalálozások száma. Az adott évben 10 halálozás volt, még 2010-ben már 27 csecsemő halt meg. (7-8 ábra) 8
7. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben 2001-2010 között fő 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A csecsemő veszélyeztetettségét előre vetítő előidéző tényezők; alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása elsősorban a késői csecsemőhalálozásban jelennek meg. A koraszülött frekvencia 2006-tól szintén emelkedő tendenciát mutat, mert míg ebben az évben 7,4 % volt, addig 2010-ben már 9,4 %. A csecsemő halottak 2006 évi kedvezőbb adatai (2,6 ) addig 2010 évre már 8,3 re emelkedett, amely többszörös növekedést mutat. 8. ábra Élveszületés, csecsemőhalálozás, koraszülött frekvencia adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1992-2010 között Évek Élveszületések száma (fő) Csecsemő halottak száma (fő) Csecsemő halottak száma ( ) Perinatális halálozás ( ) Koraszülöttfrekvencia (%) Forrás: KSH 1992 5244 59 11,25 11,82 8,67 1994 5052 61 12,07 11,22 8,35 1996 4539 55 12,11 10,3 8,37 1998 4179 34 8,13 11,63 8,85 2000 4129 38 9,2 14,6 8,2 2002 3988 28 7,02 9,2 8,8 2004 3893 22 5,7 9,7 8,7 2006 3858 10 2,6 6,2 7,4 2008 3742 17 4,5 * 9,8 2010 3265 27 8,3 * 9,4 *adathiány Míg az újszülött halálozás csökkenésében elsősorban a magasan képzett embereknek és a korszerű diagnosztikának, terápiának van szerepe, addig a késői csecsemőhalálozásban inkább a területi munkát végző szakembereknek (védőnő, háziorvos) és a szociális segítségnyújtásnak (önkormányzatok, családsegítők, gyermekjólétiek) jut a főszerep, kiegészítve az oktatással. 9
3.3. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Az évek folyamán nőtt a várható élettartam. 2010 évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmigazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek tekinthetők, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő lakosságnak. Ugyanakkor hazánkban, és így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartam esetében 2009-ig. Sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. Jász-Nagykun-Szolnok megye a Magyarországi átlagnál is rosszabb mutatóval rendelkezik. (9. ábra) 9. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nemek szerint 2009. évben év 90 80 70 60 76,4 82,4 77,8 83,5 70 78 68,9 77,4 50 40 30 20 10 0 Európai Unio (27) Eurozóna (17) Magyarország Jász-Nagykun- Férfi Nő Szolnok Megye Az 1990 és 2010 évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása (10. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam megyénkben az országos átlaghoz közeli, de az Észak-alföldi régió átlagánál valamivel kedvezőbb. Megyénkben a férfiak esetében 70,5 év, nőknél 78,11 év volt a várható élettartam 2010-ben. 10. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-Nagykun- Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 1990 és 2010 évben fő 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1990 2010 1990 2010 Forrás: KSH Férfi Nő Észak-Alföldi Régió Jász-Nagykun-Szolnok Megye Magyarország 10
A születéskor várható élettartam - és ebből az egészségben várható élettartam - a jólét egyik legfontosabb jelzőszáma. Kutató állítása szerint a születéskor, illetve bizonyos életkorokban még várható élettartam egy ország, egy régió, egy társadalmi csoport egyik, ha nem a legjobb életszínvonal mutatója. A teljes várható, és ezen belül az egészségben eltölthető életéveket tekintve a régió lakossága országos átlag alatti értékeket mutat, így az egészségben várható élettartamban nagy a leszakadás. (11.ábra) 11. ábra A 35 éves korra vonatkozó teljes és egészsesen, illetve betegségben várható élettartam megyék szerint 2005-2007 Forrás: KSH A megyékre vonatkozó számítás alapján jól kivehetőek a régión belüli eltérések is. Szabolcs-Szatmár megye férfilakosságának 35 éves korban még várható élettartama 33,3 év, ebből egészségben várható mindössze 18,2 év. Ennél a férfiak esetében csak Borsod-Abaúj-Zemplénben rosszabb a helyzet (33,1 és 18,1-es várható életévekkel). A nőknél a sereghajtó megyék Borsod és Nógrád. Jász- Nagykun-Szolnok megye női lakosságának várható életkilátásai rosszabbak, mint a Szabolcs megyében élő nőké, még ha az előnyük minimális is. 4. A lakosság egészségét befolyásoló tényezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a jövedelmi viszonyok, a születéskor várható átlagos élettartam, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között, szoros kölcsönhatások mutathatók ki. 4.1.Foglakoztatottság, munkanélküliség Egészségi állapot szempontjából mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság fontos tényező. Országosan az Észak-Magyarország és Észak-alföld mutatószámai a legkedvezőtlenebbek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma emelkedett. 2009 évben 156,7/ezer fő aktív korú (15-74 éves) ebből 138, 9 ezer/fő foglalkoztatott volt, így a munkanélküliek száma 17,8 ezer/fő. (12. ábra) A foglalkoztatási arány megyénkben 2009-ben 46,4 % a régióban a legkedvezőtlenebb volt (Hajdú-Bihar 43,2 %, Szabolcs-Szatmár 40,6 %). Megyénkben 2009-ben nőtt a munkanélküliek száma ez előző év adatokhoz viszonyítva. (12. ábra) 11
12. ábra Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2006-2009 között ezer fő 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2006 2007 2008 2009 év aktív népesség 15-74 foglalkoztatott munkanélküli Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben átlagosan 28 291 fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (1 880 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Szolnok (+10,0%) és Tiszafüred (+9,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol sem volt tapasztalható, a legkisebb növekedést a karcagi kirendeltségen mérték. (+3,8%).(a KSH és JNSZM KH Munkaügyi Központ adatai alapján) A Munkanélküliségi ráta megmutatja a 15-74 éves munkanélküliek számát a 15-74 éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. 13. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 2000-2010 között 80 % 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év Észak-alföldi Régió Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Ország összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye mutatói kedvezőbbek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas munkanélküliségi, és kiugróan alacsony foglalkoztatási rátája jelentősen rontja a régiós átlagot. (13. ábra) 4.2.Jövedelmi viszonyok A jövedelmek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy megyénkben 2010-ben a nettó átlagkereset egy főre számítva 106.668 Ft volt, Magyarországon pedig 132.604 Ft. Közép Magyarországon ezzel szemben 153.948 Ft. A régió adatait megvizsgálva Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet 12
kaptak. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, ugyanis 8.312 Ft-tal magasabb a nettó átlagkereset ebben a megyében, mint nálunk. (14. ábra) 14. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2010 évben Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Ft/fő 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Észak- alföldi Régió Hajdú-Bihar Megye Jász-Nagykun- Szolnok Megye Szabolcs- Szatm ár- Bereg Megye Magyarország Közép Magyarország Forrás: KSH 4.3.Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott terület (rendszerint egy ország) gazdaságának egységnyi idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók. Első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl követ. Az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország, és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. (15. ábra) 15. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként és országosan 2009 évben Forrás: OSZMK 13
5. Halandóság Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez, a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher méréséhez, valamint egészségfejlesztési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez elengedhetetlen a lakosság halálozási viszonyainak ismerete. 5.1.Általános halandóság A Standardizált Halálozási Mutató (továbbiakban SHA) kor szerinti halálozási mutató, a mortalitás torzítatlan összehasonlítását teszi lehetővé egy vagy több populáció között. A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. Az összes halálozás adatait figyelembe véve 2009 évben a vizsgált területek közül megyénkben a nők SHA adatai a legmagasabbak, ezt követi Szabolcs-Szatmár megye, illetve a régió. Hajdú Bihar megye adatai a legkedvezőbbek. A férfiak vonatkozásban Szabolcs- Szatmár- Bereg megye után Jász- Nagykun Szolnok megye adatai a legkedvezőtlenebbek. Az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezünk. A férfiak halálozása tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van a legrosszabb helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye, a régió, illetve az országos statisztika, legvégül Hajdú-Bihar megye mutatói. A megyéket megvizsgálva Hajdú Bihar megye adatai 2007 és 2009 között is a régióban a legmagasabbak voltak, míg megyénkben az országos átlag felettiek a halálozási mutatók. A régió átlaga megyénk adataihoz képest hasonló számadatokkal rendelkezik a nők esetében, még a férfiaknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve a régió mutatói rosszabbak. (16. ábra) 16. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az összes halálozás vonatkozásában Magyarországon, az Észak-alföldi régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-2009 között a 0-X évesek körében 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 5.2.Legfőbb halálokok A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. (17. ábra) 14
17. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben különböző korcsoportokban 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0-64 65-0-x Forrás:OSZMK külső ok daganat keringési légzőrendszer emésztőrendszer Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légzőrendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légzőrendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légzőrendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. (18. ábra) 18. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő keringési daganat légzőrendszer emésztőrendszer külső ok Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás:OSZMK 15
5.3.A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer, közöttük is kiemelten a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül Jász- Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nemben meghaladja az országos átlagot. (19-20. ábra) Az önpusztító életmód jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó életre. Sok haláleset a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, - így a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmód váltással megelőzhetővé válna. 19. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a keringési rendszer okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 800 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás:OSZMK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 20. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 16
A szívinfarktus megelőzhető a kockázati állapotok időbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés bevezetésével. A már kialakult életveszélyes betegség túlélési esélyei jelentősen nőnek a gyors és szakszerű sürgősségi és intenzív ellátás elérése esetén is. 5.4. Agyi-érbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben mindkét nem esetében az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás kisebb arányban fordul elő, mint az országos átlag. A 2004-es adatokkal összehasonlítva látható, hogy mindkét nemnél lényeges javulás tapasztalható. A 2008 évi adatokkal összehasonlítva viszont kisebb romlás érzékelhető. (21. ábra) 21. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás az Észak-alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 250 200 150 100 50 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Az agyi-érbetegségek között legnagyobb arányban szereplő agyvérzéseket általában a nem hatékonyan kezelt, vagy a fel nem ismert magas vérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. Nagy jelentősége van ezért a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésben a különböző szűrőprogramoknak, amely a legfőbb rizikó tényezőket vizsgálja, így a vérnyomás és testzsír mérésnek, koleszterin és vércukorszint ellenőrzésének is. Ezekkel az egyszerű vizsgálatokkal az időben felismert betegség jól kezelhető és az esetleges szövődmények kialakulása is kivédhető válik. Megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással, mozgással, mérsékelt só fogyasztással a betegségek nagy része megelőzhetővé, ezáltal az idő előtti halálozás is kivédhetővé válna. Ebben a munkában az egészségfejlesztésnek kiemelten fontos szerepe van, mert nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás elterjesztésében, és ezt az egészségkommunikáció eszközeivel szélesebb körben kell alkalmazni. Fontos a szűrést követően a kezelések megkezdése a beteg együttműködése. 5.5.Daganatos megbetegedések okozta halandóság A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, melyek közül több (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.) az életmódra vezethető vissza. Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el. A férfiaknál és nőknél is az összes daganatos betegség előfordulása 2009 évben az országos átlag feletti volt. Nők esetén az országos, régiós összehasonlításban is megyénkben rosszabb eredményeket találtunk. A 2008. évi adatokkal összehasonlítva a 2009 évit, lényeges csökkenés tapasztalható mindkét nem esetén, de a férfiaknál nagyobb arányú, mint a nőknél. (22. ábra) 17
22. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) az összes daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő, a méhnyak daganatok esetén. Ajánlatos a vastagbél, a prosztata, a szájüreg és a tüdődaganat esetén a veszélyeztetettek célzott szűrése is. A szűrővizsgálatokon történő részvétel fokozásában is fontos szerepe van a népegészségügynek, így az időben felismert betegség jól kezelhető. 5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az ajak, szájüreg, garat daganatos halálozása tekintetében a férfiak halálozásának gyakorisága lényegesen magasabb az országos és a régiós átlagnál, a nőknél ezek az arányok valamivel jobbak. A 2008 évit viszonyítva a 2009-es adatokhoz, a férfiak esetében lényeges romlás tapasztalható, mint egy évvel ezelőtt.(23.ábra) Ezeknek a daganatoknak a két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsődleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelő szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szűrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást, kezelést. 18
23. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság 2009-ben a férfiaknál e daganat fajtának előfordulása jelentősen magasabb az országos szinthez képest. A nők esetében a magyarországival azonos. 2008 évben még a nőknél ez a szám magasabb volt az országos átlagnál. Ha a régiós adatokkal hasonlítjuk össze, a férfiak esetében alacsonyabb, a nőknél viszont magasabb a tüdőrák okozta halálozás megyénkben.(24.ábra) 24. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légcső, hörgő, tüdőrák tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Ha a 2008-as adatokkal összehasonlítjuk a 2009 évit, látható, hogy mindkét nemnél csökkent a halálozás. A férfiak esetében 1994 óta csökkenő tendencia figyelhető meg, de a nőknél a halálozás 2008 évben volt a legmagasabb, attól kezdve kisebb csökkenés tapasztalható.(24. ábra) A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2008-ban első helyen a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata állt. E tekintetben a megye halálozási mintázata is megfelelt az országosnak. A betegség legfőbb okaként, a dohányzás szerepel. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák kockázatát. 19
5.8. A légzőrendszer okozta halandóság A férfiak és nők tekintetében is a légzőrendszer okozta halálozás 2009-ben magasabb az országos átlagnál. A férfiaknál közel megegyező a 2008 évi adatokkal, míg a nőknél nagyobb emelkedés tapasztalható 2009 évben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régiós átlaghoz viszonyítva a férfiak esetében alacsonyabb, nőknél magasabb a halálozás alakulása. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 120 100 80 60 40 20 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos A légző rendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhető lenne. A heveny légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma például a megfelelő megelőzéssel kivédhetővé válna. A betegség megfelelő kezeléssel, bizonyos légúti megbetegedések szűrésével és utána megfelelő gondozással nem vezetne idő előtti halálozáshoz. 5.9. Emésztőrendszer okozta halandóság Az emésztőrendszeri halálozás adatait vizsgálva látható, hogy míg 2008-ban mindkét nem esetén Jász-Nagykun Szolnok megyében az országos átlag alatti volt a halálozás, addig 2009-ben a férfiak és nők tekintetében is meghaladta a Magyarországi átlagot. Nőknél az előző évihez hasonlítva kisebb növekedés látható, addig a férfiaknál lényeges emelkedés tapasztalható. (26.ábra) 26. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 20