Férfiak hajhullása Férfiak hajhullása Az amerikai James B. Hamilton 1942-ben kutatásai eredményeit összefoglalva definiálta a genetikai típusú kopaszodásért felelõs tényezõket: a férfi nemi hormonok termelõdése, genetikai tényezõk (öröklõdés), valamint az életkor. Gyulladás, hegesedés a hajhullás ezen formájánál nem figyelhetõ meg kísérõ tünetként. hirdetés 1. Hormonális okok Az 1940-es években New Yorkban Hamilton anatómiai professzor elkezdte tanulmányozni a kasztrált férfiakat. Kísérleteinek alapja Hypokratesz 2 ezer évvel ezelõtti megfigyelése volt, miszerint az "eunochokok nem kopaszodnak! Észrevette, hogy a fenti csoportba tartozó férfiak magas hangon beszélnek és a külsõ nemi jelleg jegyei nem fejlõdtek ki teljesen náluk. Kikövetkeztette, hogy ennek oka a legfontosabb férfi hormon, a tesztoszteron hiánya lehet, hiszen ez a felelõs a férfias jegyek kialakulásáért. A tesztoszteron a herékben (nõknél a petefészekben), valamint mindkét nemnél a mellékvesékben is termelõdik. Az androgen alopecia esetén a következõ folyamat játszódik le a szervezetben. A tesztoszteront az 5 alfa-reduktáz (5aR) enzim Dihydro-tesztoszteronná (DHT) alakítja át. A DHT, mely hússzor erõsebb a tesztoszteronnál, az androgén receptorokhoz kapcsolódik, melyek a szõrtüszõk sejtjein találhatóak. Azoknál a személyeknél, akiknél érzékeny a hajtüszõ a DHT-ra, a 30. - 40. életévük körül a halántéktáji, homloktáji szõrtüszõk anagén fázisa fokozatosan lerövidül, és a szõrtüszõk elkezdenek sorvadni. A fej egyes területein megszaporodnak a faggyúmirigyek, és ezzel párhuzamosan leáll a hajhagymák mûködése. A fej bõre vékonnyá, fénylõvé válik. Rajta hajszálértágulatok figyelhetõk meg, de a szõrtüszõk kivezetõ nyílása nem látható. A hajszál szõrszerûvé válik. Ezzel egyidõben, ugyancsak a DHT hatására, elkezd erõsödni az arc szõrzete. A két nemben az eltérõ megjelenés miatt külön tárgyaljuk az androgén alopeciát. Minek köszönhetõ, hogy még a legkopaszabb férfiak is rendelkeznek a fejbõrükön egy patkó formájú területtel, ahol a hajhullás nem következik be? Ezen a területen a hajszállak úgy vannak beprogramozva, hogy ellenállnak a tesztoszteron támadásának, tovább nõnek még akkor is, ha átültetjük a testnek egy másik részére. Ezt a genetikai sajátosságot használják ki a hajátültetés területén. Ha azonban azt feltételezzük, hogy a DHT hiánya már önmagában is megoldaná a hajhullás problémáját, érdemes egyéb kutatási eredményeket is figyelembe vennünk. Ennek kapcsán látni fogjuk, hogy sokkal összetettebb
problémával állunk szemben. 2. Genetikai tényezõk Hamilton professzor a fentebb említett megfigyelése után tovább folytatta kutatásait. Kísérleti csoportjában tesztoszteron injekciókat adott be, aminek eredményeként az idõsebb férfiak haja hónapokon belül kihullott, míg a fiatalabbaké csak több év múlva. Minden esetben egybõl megszûnt a hajhullás, ha abbahagyta az injekciók adását. Akadtak azonban olyanok is, akiknél semmilyen változást nem okozott a tesztoszteron! Kiderült, hogy e férfiak családjában sem anyai, sem apai ágon nem fordult elõ androgen alopecia, így nem örökölhették az erre hajlamosító tényezõket. Tehát az öröklõdés tényét az is bizonyítja, hogy egyes családokon belül halmozottan fordul elõ az andogén alopécia, míg másoknál fel sem lelhetõ. Legújabb kutatások szerint elsõsorban az anya által átörökített génektõl függ, hogy milyen hajkoronával rendelkezünk. A hajhullásra való hajlamot meghatározó androgén-receptor génje ugyanis az X- kromoszómában található, melyet a férfiak az édesanyjuktól örökölnek. Az androgén hormon hatására indul meg kamaszkorban a szakáll erõteljes növekedése, a pubertáskor végére azonban már jelentkezhetnek az androgén alopécia elsõ jelei. Általában a 20-30. életév között kezdõdik, mindkét halántéktájon a homlokrégió felõl indul, és az elülsõ hajhatár feljebb húzódik. Mivel minden ember más, a kopaszodás kezdete, intenzitása, és mértéke is egyénenként változik. A mai orvostudomány arra a kérdésre, hogy mely örökletes tulajdonság okozza a férfias típusú kopaszodást, nem ad egységes választ. A legelfogadottabb teória szerint az androgén allopáciát a hajgyökér fokozott DHT (dihydrotesztoszteron) érzékenysége eredményezi, melyrõl már említést tettünk. Hormontartalmú kezelésekkel egyébként meg lehet állítani, illetve vissza lehet fordítani ezt a folyamatot, de ez potenciaproblémákkal járhat együtt, amit a férfiak többsége - érthetõ okból - inkább nem vállal. 3.Életkor Hamilton professzor kísérleti csompotjában, mint már említettük, az idõsebb férfiak haja az injekciók hatására sokkal hamarabb kihullott mint a fiatalabbaké. Már ebbõl is látszott, hogy a harmadik faktor, amely befolyásolja a kopaszodást, az az életkor. A férfiaknál a herékben termelõdnek a férfias jellegek kialakításáért felelõs androgének. A pubertáskorban indul meg a herecsatornácskák közötti térben elszórtan elhelyezkedõ sejtecskékben (Leydig-sejtek) a tesztoszteron-termelés, ami a DHT megjelenését is okozza. Serdüléskor a másodlagos nemi jellegek kialakulásában elsõdleges szerepe van. Hatására fejlõdnek ki a férfi nemi szervek, mutálódik a hang, indul meg a szakáll erõteljes növekedése, befolyásolja a testmagasságot, testtömeget, izomszövetet épít, fokozza a szexuális teljesítõképességet, és az agresszióra való hajlamot. A here hormonális mûködése serdülés után is folyamatos, de idõs korban csökken az általa termelt hormonok szintje, mivel hormontermelõ sejtjei lassan pusztulni kezdenek. A férfiak 30%-a érzékeny a DHT-ra, és örököl egyéb hajlamosító tényezõket, így 30 éves korára valamilyen jelét mutatja a kopaszodásnak. Ezután évente kb. 1%-kal emelkedik ez az arány. Ez azt jelenti, hogy a férfiak 60%-a mutat valamilyen fokú andrognetikus kopaszodást 60 éves korára. Férfiaknál általában a homloktájon vagy a fejtetõn kezdõdik, s onnan halad hátrafelé. Egyeseken kisfokú a hajhullás, és csak visszahúzódik a hajhatár, vagy egy kicsi kopasz folt keletkezik a fejen hátul. Másoknál - fõként, ha fiatalon kezdõdött a haj hullása - a fejtetõ kopasszá válik, míg oldalt és a fejtetõ hátsó részén a haj megmarad. A Norwood- Hamilton skála megmutatja a kopaszodás folyamatának kiterjedési irányát a fejbõrön. Aki figyelmesen tanulmányozza a Norwood-Hamilton féle kopaszodási osztályozást, akkor közeli következtetéseket lesz képes levonni, hogy milyen irányba fog haladni a kopaszodása. (Részleges forrás: Hajhullásstop.hu) Norwood-Hamilton skála 1. Típus:
- Ép hajkorona, kopaszodás nem észlelhetõ. - Kamasz, vagy fiatalkori hajvonal. 2. Típus: - A halánték területén hajvesztés tapasztalható háromszög alakban. Kezdetét veszi a kopaszodás. 3. Típus: - Mélyebb hajvesztés a halántékon háromszög alakban. A legelsõ szinte a hajvesztésnek, amit már kopaszodásnak nevezünk. 3. Típus - fejtetõ: - A hajvesztés tovább fokozódik a fejtetõn és a halántékon is. 4. Típus: - Megnagyobbodik a fejtetõn a "korona". Egységes hajsáv választja el a homloktól a "koronát". 5. Típus: - Tovább fokozódik a hajvesztés, a két kopasz területet még egybefüggõ hajsáv választja el.
6. Típus: - A kopaszodás elõrehaladott stádiumban van, a két hajhiányos terület egybeolvadt. 7. Típus: - Keskeny patkó alakban maradt meg a haj. A kopaszságnak ez a legelõrehaladottabb szintje. A Norwood skála A típusú változata 2. a Típus: - A halántékon tapasztalható csak kopaszodás. 3. a Típus: - A hajvonal fokozatosan húzódik a fejtetõ irányába. 4. a Típus: - A halánték kopaszodása elérte a fejtetõt.
5. a Típus: - A kopaszodás kiterjedt az egész fejtetõre, de a hátulsó hajsáv szélesebb marad mint a Norwood skála elõzõ típusrendszerében. (Forrás:www.hairwellness.hu) n.hu, www.drmassage.hu, www.drimmun.co